Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-14 / 242. szám
1984. október 13. • PETŐFI NÉPE • t MEGKÉRDEZTÜK A KECSKEMÉTI TANÁCS ELNÖKHELYETTESÉT: Lehet-e kevesebb pénzből többet nyújtani? Gazdag beruházási tapasztalatokkal rendelkező építészmérnököt bízott meg az elnökhelyettesi teendők ellátásával Kecskemét város Tanácsa: dr. Fáy Ferencné a BÁCSBER osztályvezetőjeként olyan kimagasló fontosságú létesítményért volt felelős, mint az új, 680 ágyas megyei kórház. Elnökhelyettesként — szeptember 16. óta — a megyeszékhely terv-, műszaki és pénzügyeivel foglalkozik. — Oj feladatai: gazdálkodás, városfejlesztés, beruházás, voltaképpen nem is olyan nagyon újak az ön számára, hiszen ha kisebb nagyságban, de korábban is ugyanezzel foglalkozott. Elnökhelyettesként azonban nyilván más szemmel, és más lehetőségeik birtokában tekinthet egy-egy megoldandó ügyre... — Kiindulni mindig abból kell, ami van, felmérve a rendelkezésre álló gazdasági alapokat. A népgazdaság mai helyzetéiben a korábbinál szűkösebbek a lehetőségek, ugyanakkor a társadalom igényei nem csökkentek, sőt! Ügy érzékelem, hogy mindenekelőtt — most és még jó darabig — a lakáshelyzet foglalkoztatja a kecskemétiéket, de különösen azt a 4000 családot, amelynek igénylését nyilvántartjuk.. Állami pénzből az eddiginél kevesebb lakás épül, ebből a forrásból tehát a kérelmek nem elégíthetők ki, ezért is szorgalmazzuk a magán- laikásépítésd formák támogatását. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy az OTP megrendelésiére épült lakások ára annyira magas, hogy a családok egy része még számottevő kölcsönt felvéve sem tud megbirkózni az előtörlesztéssel. A osaládiház-épí tőknek, nem utolsósorban, a magas telek- és építőanyagár okoz nehézséget. — Milyen kiutat lát ebből a helyzetből? — Az igazi megoldás az lenne, ha ki-ki — saját anyagi lehetőségeihez mérten — biztosan számíthatna valamire: mert még az albérletben is könnyebb kihúzni egy évet abban a tudatban, hogy utána ott a garzon. A lalkásdgénylők nagy többsége fllátal házas,' számukra az első lakáshoz jutás lehetőségét próbáljuk megteremteni. Az év végéig Kecskemétién összesen 864 — közöttük 281 új — garzbnlaikás lesz. Ezekben önálló életet kezdhetnek a fiatalok. Ráadásul olyan garancia birtokában, hogy bizonyos idő elteltével és megfelelő takarékoskodással meg is kapják a nagyobb lakást — így, a cserélődéssel újabb családokat tudunk útnak indítani. De -még a garzoniházak esetében is lehet és kell differenciálni, mert van, aki számíthat otthoni segítségre, és van, akinek az utolsó szöget is a fizetéséből kell megspórolnia. Egyiknek az OTP-gar- zon, a másiknak a tanácsi garzon a testre szabott megoldás. Miivel azonban állatni pénzből kevesebb lakás épül, p-em lehet növelni a tanácsi garzonlakások számát sem, hiszen nem tudnánk elegei tenni annak az ígéretünknek, hogy öt év elteltével „kihozzuk” onnan a családot. — Alttól a családtól, amely két- három gyermeket nevel, nem várható el, hogy össze tudjon gyűjteni két-háxomszázezer forint „beugrót”. — Az alacsony jövedelmű, három- vagy. több gyermekes családok helyzetén mindenképpen szeretnénk javítani,, ezt a célt' szolgálja nemrég elfogadott támogatási rendszerünk. A lényege: az, aki jogosult lenne tanácsi lakásra, de lemond a kiutalásról, megkapja a használatbavételi díj háromszorosát. ’ Az összeg rihgy- ságát egyénienként állapítjuk meg, ötvenezertől a 200 ezer forintos maximumig. Munkáltatói támogatással, a gyermekenként 40 ezér forinttal és az OTP-hitellel már sok mindent lehet kezdeni. — Föltéve, ha nem emelkedik tovább a lakások ára... — Az árak mérséklésére már eddig is jelentős összegeket fordító ttunk, így például az egy OTP- lakásra juitó telek és a hozzátartozó közmű árát lakótelepen 35 ezer forintban, a Vacslhegyen pedig 80 ezer forintban maximáltuk, holott a valóságos költségek meghaladják a lakásonkénti ■ 150 ezer forintot. Korlátlanul persze nem csökkenthetők az áraik, mert a rendelkezésre álló pénz véges — arra azonban futja, hogy legyen elegendő az építtetők igényének és pénztárcájának megfelelő telek. Legolcsóbban a város vonzáskörzetébe tartozó kisebb településeken lehet házhelyet kialakítani — arra tehát senki se számítson, hogy a belvárosban kínálunk kedvezményes telket. , — Egy sereg egyéb feladatot is meg kell oldani Kecskeméten. Hogyan rangsorolja ezeket? — A fontossági sorrend eldöntésére hadid ne kelljen vállalkoz- niom. Kecskemét nagy gopdja a vízellátás, a csatornázás és a gázvezetékek elégtelensége. Jelentős beruházások elleniére nagy a köz- műhiámy, amit pótolni kell, s éppen ez okozza azt, hogy drágáik a telkek. Szükség van új víznyerő helyeikre, folytatni keli a csapadékvíz- és szennyvízelvezető csatornák építését, a gázvezeték- hálózat készítését. — Van rá fedezet? — A fővezetékeket, a kutakat mindemképpen tanácsi erőforrásból kell megépíteni, az utcákban a lakossággal kell összefognunk. Az a tapasztalatunk, hogy az emberek hajlandók ezekért a cé■ Dr. Fáy Ferencné: „Az alacsony jövedelmű, három vagy több gyermekes családok helyzetén mindenképpen szeretnénk javítani”. lókért áldozni, tavaly például 12 miMfiő forintot fordítottak közművesítésre. Támogatásukra hoztuk létre a tanácstagi alapot, amely jól egészíti ki saját forintjaikat. — Az iskolai helyzet külön beszélgetést érdemelne. Számíthatunk-e javulásra? — Ismertek azok a gondok, amelyek a szülőiket éppúgy aggasztják, mint a felelősöket. A fejlesztés nagyobb üteme a kővetkező tervediklusban bontakozhat ki. Erőfeszítéseket teszünk azért, hegy jövő szeptemberre 20—26 tanterem legyen használható. Készül az egészségügyi szakiskola, bővítik a Bányai Júlia Gimnáziumot, és az építőipari technikum kivitelezése ils szép reményekre jogosát. — Tudjuk, hogy a következő tervciklusban sem áll rendelkezésre nagyobb összeg — az emberek viszont szeretnének egyre komfortosabban élni. 1 Kevesebb pénzből lehet-e többet nyújtani? — Ha mindennek forintban mérjük az értékét, akkor ailiigha. De nem minden mérhető pénzben, ezért nemcsak remélem, de meg is vagyok győződve arról, hogy Kecskemét 110 ezer lakosig a következő években is egyne jobban fogja magát érezni városában. Azt, hogy az emberek tenni is készek lakóhelyükért; jól bizonyítja, hogy például tavaly majdnem negyedmíllióírd forint értékű társadalmi munkált végeztek, s már negyedszer nyertük él a HNF Országos Tanácsának nemzeti zászlaját. Amikor tehált a következő tervidőszak fejlesztésiéiről beszélünk, és a „keR”-t a „lehet”-tel próbáljuk összhangba hozni, akkor a források között nemcsak a társadalmi segítségnyújtásra, az üzemek, szövetkezették támogatására gondolunk, hanem a kecskemétiek várossze- reltetére is, amiben eddig- sohasem csalódtunk. Ballai József • Nyolc fajta csemegeszőlőt termesztenek a Kér. tészeti Egyetem Szőlészeti-Borászati Kutatóintézetének Mathiász telepén, 8 a leszüretelt mintegy 20 tonna felét kecskeméti üzletekbe szállítják. V Körzeti integrátora a szőlő-bor ágazatnak a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság, ahol a saját és nyolc társgazdaság mintegy tízezer tonna terméséből készítenek bort és pezsgőt. ■ Kerekdombi utcán kerekezett, kéthektós bordóval Seres Pál tsz-nyugdíjas, merthogy bognár után ásított a repedt hordó. Ház. táji szőlőjének, a mézesfehérnek, vagy kövidínkának levét szeretné még az idén belefejteni. • Repeta is jut az ebédre hozott töltöttkáposztából a Magyar Néphadsereg katonáinak, akik a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben segítenek a szőlőszedésben. Az időjárás szeszélyeinek és a mikroklímának köszönhető, hogy itt bőséges a termés, és a minőség is jő. A most szüretelt Zalagyöngye 17 mustfokkal kerül a feldolgozóba. Tóth Sándor képriportja AMATŐR MŰVÉSZETI ÖSZTÖNDÍJ 1 * . MI TÖRTÉNT A CSATORNAPARTON? Meglátta és ellopta , A viktimológia a tudomány eszközeivel és módszereivel azt vizsgálja, hogyan válik valaki bűncselekmény áldozatává, sértettjévé, károsultjává. A vizsgálódásnak, kutatásnak azonban távolról sem csupán elméleti a jelentősége, hanem gyakorlati haszna van. Megállapításaiból következetetés vonható le arra: milyen módon, milyen magatartás tanúsításával lehet valószínűleg elkerülni, megelőzni, hogy bizonyos fajta bűncselek, mények szenvedő alanyává váljunk. Az alábbi eset jól példázza, hogy mit nem szabad tennünk, hogyan nem szabad viselkednünk — saját érdekünkben. .‘ Szeptember 10-éru G. N. (a betűk inem a valódi nevet jelölik) kiskun-halasi lakosnak fontos teendője volt: felesége, szomszéd- asszonyuk és saját munkabérét, személyenként mintegy 3 ezer forintot. kellett felvennie a helyi Vörös Szikra Tsz-ben. Kerékpáron vágott neki az útnak. A pénzt annak rendje-módja szerint megkapta, és külön borítékokban másik-másik zsebébe tette. Visszafelé útba ejtette a " presszókat, kocsmákat, csárdákat. Utólag nem -lehetett pontosan megállapítani, hogy mit és, menynyit fogyasztott, több féldeci, 6 deci bor, öt korsó sör ködös emlékképe maradt meg benőnie, a többi már így sem. Az egyik kocsmában a már erősen ittas G.-itől az ott lebzselő „törzsvendégek” pénzt kértek, ö azonban nem nekik adott; hanem •elővéve belső zsebéből az -egyik borítékot, széles mozdulattal egy ismerős férfinak nyújtott át -egy ezerforintos bankót, amit az vonakodás nélkül átvett. A szemfülesebb vendégek figyelmét nem kerülte el a nagyvonalú adakozó. A késő délutáni órákban elégelte meg G. az italozást. Kitá- molygott a kocsmáiból. Most jól jött, hogy vele volt a kerékpárja, mert rátámaszkodott, és úgy indult hazafelé. Amint átment a Dongéri-csatorna hiúján, ráfordult a Kertváros felé vezető útra. Ami ezután történt, arról nem tud számot adni. Arra eszmélt, hogy a csatorna meredek partján fekszik, közel a vízhez. Az ijedtség erőt adott és kijózanította. Amint felmászott a parton, mindjárt kereste a pénzt. Zakója két belső zsebéből összesen valamivel több mint 5 ezer forint hiányzott, csak a szomszédasszony pénze maradt meg a farzsebben. Amint G. rádöbbent, hogy meglopták, azonnal feljelentést tett a rendőrségen. Az ilyen ügyekben ^.gyorsaság a siker záloga. Először az „elajándékozott” ezer forintnak sikerült nyomára bukkanni, és visszajuttatni a károsultnak. Az is rövidesen kiderült, hogy G.-t a kocsmából kijövet Sárvári Istvánná i(Kiskun_ -halas, Határ u. 16.) követte a csatorna -partjára. A Sánváriék- nál megtartott házkutatás eredményre -vezetett, az asszony férje: Sárvári István '(38 éves) zsebében megtalálták a 'hiányzó 5 ezer forintot. Sárváriné élőibb. arra hivatkozott, hogy a pénzt szerelmi szolgáltatás féjében 'kapta, amiről a jobb hihetőség érdekében meglehetősen szemléletesen igyekezett -beszélni. G. tiltakozására azután mégis elismerte, hogy már a kocsmában feltűnt néki az erősen ittas férfinél levő nagyabb öszszeg, és amikor a pénzt meglátta, elhatározta, hogy megkísérli azt megszerezni. A kocsmából távozó embert a csatornáig kísérte, s az értékeinek megóvására képtelen férfit ott sikerült meglopnia. A pénzt átadta férjének,, akinek elmondta- annak eredetét is. Sárvári — menteni, amj menthető — a nála talált összeggel -mint keresetével kívánt elszámolni, de ezt a védekezését kénytelen volt feladni. » Az ügy felett tulajdonképpen napirendre lehetne térni. A tetteseket elfogták, megkapták megérdemelt -büntetésüket -(Sárvárinét lopás vétsége miatt 5 hónapi, végrehajtásában. 2 év-re felfüggesztett fogházbüntetésre, Sárvárit “orgazdaság vétsége miatt 3500- forint pénzbüntetésre ítélte jogerősen á Kiskunhalasi Városi Bírósági), a sértett kára megtérült. Az eset azonban' nem egyedi, sőt tipikus. Sokan -megteszik, hogy zsebbe gyűrt havi keresettel, bevásárlásra szánt, vagy a piaci, vásári bevételből származó pénzzel tömött pénztárcával végiglátogatják a legális és illegális italméréseket, szórakozóhelyeket és leittasodva dicsekszenek pénzükkel. A jó- szemű és figyelmes alkalmi, vagy az éppen ilyen helyzetekre várd bűnözők azután nem sz akasztják el a- kínálkozó alkalmat. Aki feltűnő viselkedésével, költekezésével, túl ittas állapotával nem hívja fel magára a- figyelmet, ritkábban válik hasonló bűncselekmény célpontjává. F. L Az amatőr művészeti mozgalom támogatására, tömegbázisának szélesítésére, a tevékenység művészi színvonalának emelésére ösztöndíjat alapított a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos .Tanácsa, az Állami 'Ifjúsági Bizottság, az Országos Közművelődési Tanács és a Művelődési Minisztérium. Az ösztöndíjat bármely amatőr együttes, szakkör, művészeti klub, alkotóközösség megpályázhatja. A meghirdető szerveik célja, hogy anyagi támogatással is hozzájáruljanak a művészi műhelymunka, az amatőnmozgalomiban -részt vevők művelődési feltételeinek javításához, az amatőrtevékenység új, tömeges formádnak népszerűsítéséhez. Az ösztöndíj segítséget nyújt a csoportoknak a műsorok, kiállítások, művészeti ismeretterjesztő programok szervezéséhez, az ifjúság körében- nagyobb érdeklődésre számító, a művészeti nevelést szolgáló produkciók .létrehozásához. A pályázatnak tartalmaznia kell azt a részletes munkatervet, amely egy évre meghatározza a csoportnak az amatőr művészeti mozgalom népszerűsítése érdekében vállalt feladatait. Fel .keM tüntetni az együttes pontos nevét, vezetőjének nevét és címéi; a fenntartó szerv nevét, címét és számlaszámát is. Az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges a KISZ területi bizottságának -javaslata. Sikeres pályázat esetén az együttes, csoport vagy alkotó kör egyszeri anyagi támogatásban részesül, céljai megvalósításához szakmai, módszertani segítséget kap, I a rendszeres szereplésre, illetve bemutatkozásra is lehetősége nyűik a KISZ különböző rendezvényein. Az ösztöndíjat — amelynek összege tíztől harmincezer forintig -terjedhet — bármely együttes vagy csoport legfeljebb háromszor nyerheti el. A pályázatokat öt példányiban 1984. december • 1-ig tehet beküldeni- a KISZ megyei bizottságaihoz. Az ösztöndíj odaítéléséről legkésőbb 1985. március 31-ig dönt a bíráló bizottság. O któber lő-e világszerte a fehér bot napja, amióta 1935-ben a vakok Franciaországban nagy számban- kezdték használni a fehér botot közlekedésük könnyítésére. így kívánták magukra felhívni a járókelők és a járművezetők figyelmét. 1838-ihan- már. Budapesten js volt néhány vak embernek' ilyen segédeszköze; a fehér bot a szimbólumukká lett. i A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének helyi szervezetét 1966-ban alakítottuk meg a megyében. „Feladata az itt élő gyengén látó és vak emberek problémáinak megoldása, az arra alkalmasak munkába állítása, telefonközpont-kezelőkké képzése és egyéb oktató-nevelő feladatok megoldása. A megyei szervezet fontos kötelezettségének tekinti azoknak a személyeknek a pártfogását, akik baleset vagy betegség követkézA fehér bot napja tében vesztették el látásukat. Rehabilitálásukban részt veszünk. Tevékenységi körünkbe tartozik a vak gyermekék felkutatása. Ebben a szemész szak. orvosokkal jó az együttműködésiünk. A gyerekek megtalálása azért is fontos, hogy. idejében be tudjuk őket iskoláztatni. Budapesten működik a Vakok Állami -Iskolája, ahol a gyermekek megismerik a pontírást és -olvasást, ezenkívül- zenei képzést is kapnak. Beilleszkedve az élet mindennapi körülményei közé, közülük ki munkát vállal; ki -továbbtanul középiskoláiban, vagy egyetemen. Megyei szervezetünket — amelynek a székhelye Kecskeméten. a Katona József tér 8. szám alatt van — a különböző intézmények, vállalatok sokoldalúan támogatják. Emellett azonban gondjaink sem kevesek. Biztonságosabb közlekedésünk érdekébei} jó lenne, ha a forgalmas átkelőhelyeken (zebráknál) a jelzőlámpa mellé a hangjelző berendezést városszerte felszerelnék, hogy a vak ember tudja: mikor vált zöldre a lámpa. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a fővá-1 Sásban létrehozott egy vakve- zetőkutya-képzö iskolát. . Az országban élő sorstársaink innét igényelhetnek idomított ebet közlekedésük könnyítésére. Z. Kovács Bertalan a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége megyei szervezetének titkára /
