Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

*****"*—****amm****** ^ tót "% VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! —'-Y I Fiilöpháza és lakói (3. oldal) Felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját MA™/nfEF Tegnap ünnepélyesen felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját, hazánk legújabb villamosener­gia-termelő bázisát. Az ország legnagyobb beruházásán az egyik üzemcsarnokban tartott munkásgyűlésen még. jelentek az építő és szerelő vállalatok munkásai, műsza­ki dolgozói s a már üzemelő két reaktorblokk irányító és ellenőrző szakemberei. A munkásgyűlés elnökségében foglalt helyet Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Kapolyi László ipari, Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter, Nyikolaj Bazovszkij, a Szovjet­unió budapesti nagykövete, ott voltak továbbá a testvér- országok képviselői, Tolna megye párt- és állami vezetői. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 241. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 13. szombat Filöpházán az utóbbi években megállt a népesség évtizedek óta tartó csökkenése. Ri­portunkban arra keressük a választ, mi köti az alig több mint ezer lakosú településhez az itt élő embereket, fiatalokat és időseket. (Ké- púnkon Kántor Emmá nyugdíjas tanítónő, aki 1948 óta a községi könyvtár vezetője.) KÉP és HANG (5—6.oldal) § A rádió és televízió jövő heti műsora Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója jelentette a kor­mány 'elnökhelyettesének, hogy a szeptember 6. óta energiát szolgáltató máso­dik reaktorblokk működé­se kifogástalan, és a 440 megawatt teljesítményű be­rendezések biztonságból is jól vizsgáztak az elmúlt időszak alatt. Ezután Marjai ‘ József emelkedett szólásra. A Minisztertanács elnök­helyettese ünnepi beszédé­nek bevezető részében ar­ról szólt, hogy a Paksi Atomerőmű csaknem egy évvel ezelőtt üzembe he­lyezett I. számú 400 mega­wattos reaktorblokkja bi­zonyította: a paksi létesít­mény a világon üzemelő atomerőművek között a legbiztonságosabbak közé tartozik. A móst felavatott II. számú reaktorblokkja már szeptember 6. óta ter­mel villamos energiát. — A mai gazdasági hely­zetben fokozott jelentősége van annak, hogy a végle­ges határidőnél: 24 nappal előbb valósult meg az ener­giatermelő egység első párhuzamos kapcsolása — állapította meg Marjai Jó­zsef, majd a népgazdaság idei eredményeiről szólva a többi között ezeket mon­dotta: — 1984-ben a nemzeti jövedelem növekedési üte­me várhatóan meghaladja a tervezettét, az ipari ter­melés élénkebb a feltétele­zettnél. Az elért pozitívu­mok számbavétele mellett azonban tudnunk kell azt is, hogy ez a növekedés nem teljesen a népgazdasági prioritásoknak megfelelően bontakozott ki. A terve­zettnél és a népgazdasági teljesítménnyel indokol­hatónál nagyobb mértékben nőtt az energiafelhasználás is. Az energiahordozók ha­zai termelésében nehézsé­(Folytatás a 2. oldalon.) A szocialista demokráciáról FELSZABADULÁSI ÉVFORDULÓ Pozsgay Imre előadása a megyei népfrontbizottság kibővített ülésén • Pozsgay Imre előrehaladásunk egyik alapvető feltételéről beszél. (Pásztor Zoltán felvétele) A szocialista demokrácia fej­lesztésének összetett feladatairól, az ezzel kapcsolatos időszerű tár­sadalompolitikai kérdésekről ki­bővített ülésen tárgyait tegnap a. Hazafias Népfront B ács-Kiskun megyei Bizottsága Kecskeméten, a megyei tanács nagytermében. A megyei népfrontbizottság elnöke, dr. Dobos László köszön­tötte a résztvevőket, a bizottság tagjait, a megyei, a városi és városi jogú nagyközségi pártbi­zottságok, tanácsok', népfromlbi- zoítságok vezetőit, Pozsgay Im­rét, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkárát, Ro­mán]/ Pált, a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság első titkárát. Ezután Pozsgay Imre tartott tájékoztatót napjaink társada­lompolitikai kérdéseiről. Hang­súlyozta: előrehalad ásunk egyik alapvető fettétele a demokratiz­mus kiszélesítése, mert ez a nem­zeti összefogás, a nemzeti egység záloga is egyben. Az előadó vá­zolta azokat a történelmi körül­ményeket, amelyek között a ma­gyar népfronton ozgalom kiemel­kedő szerepet kapott a nemzeti egység kialakításában. A nép­front feladatát úgy kellett meg­fogalmazni, mondotta egyebek között, hogy — az MSZMP táv­lati politikai céljairól le nem mondva — a társadalom legkü­lönbözőbb rétegei fogadják el ezt a politikát, amelynek célja egy­értelműen a szocializmus építése. A társadalom túlnyomó többsé­ge megértette és elfogadta e nép- fronrtprognamot, s ma is támo­gatja azt. Társadalmi közmeg­egyezés szüleitett tehát, amely ér­vényesül ma is, a nehezebb gaz­dasági körülmények között. Az embereknek tudniuk kell, hogy merre van a kivezető út. Nem szabad lekicsinyelni egyes réte­gek életszínvonal-gondjait, fo­kozottan oda kell figyelni példá­ul a, pályakezdő fiatalok, vala­mint az idős korúak szociális problémáira. Az MSZMP demokratikus mód­szereket választott és választ a társadalmi problémák megoldá­sára. A szocialista demokrácia kiteljesítését javasolja más szer­veknek is. Arra van szükség, hogy a társadalom részvétele tovább növekedjék a különböző szintű döntések előkészítésében', mert ellenkező esetben nem várható el a határozatok maradéktalan vég­rehajtása. Gyakorlati döntések­re van szükség társadalmi éle­tünk demokratizmusának to­vábbfejlesztése érdekében. Ilyen­nek kell tekinteni például az új választási törvény megalkotását, amelyre a párt kezdeményezése alapján került sor, s amelyet szé­les körű társadalmi vita előzött meg. Ilyenek a gazdaságirányí­tás további korszerűsítésére való törekvések is. Ide kell sorolni a .tanácsok népképviseleti, önkor­mányzati szerepének, funkciójá­nak a növelését. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a választási törvény eleve lehetővé teszi a népképviselőt erősítését, az ön­kormányzat fejlesztése érdeké­ben pedig munkálkodni keli egyebek kpzött azon, hogy növe­kedjenek az anyagi lehetőségek, amelyeket a tanácsok kihasznál­va többet tehetnek a lakóhelyek gyarapításáért. Az 1985-ben esedékes tanács­tagi és_ országgyűlési képviselői választásokkal kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, hogy a tör­vény szellemét és betűjét keli be­tartani. Ez arra is serkent, hogy politizálni kell: a közakaratnak legmegfelelőbb emberek kerül­jenek az államhatalmi szervek­be. Pozsgay Imre ezt követően kér­désekre adott választ. A tanács­kozás bejelentésekkel ért véget: Farkas József megyei népfront- titkár számolt be az elnökség két népfirontbizottsági ülés között végzett munkájáról. R. M. Eredményes az állami gazdaságok együttműködése Az egymás közötti, valamint a térségi ’együttműködés eddigi tapasztalatait, a területfejlesztés­ben végzett munkát vitatták meg. tegnap a megyei pártbizottságon a megyében tevékenykedő me­zőgazdasági kombinátok, állami gazdaságok, erdő- és vadgazdasá­gok igazgatói és párttitkárai. ~ Szakolczai Pál, a megyei párt­bizottság titkárának üdvözlő sza­vai után. dr. Herpay Balázs, az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontjának vezérigazgatója tartott előadást. Elemezte a gazdaságok­nak a termelésfejlesztésben elért eredményeit, azt a dinamizmust, amely mindig' is jellemezte' eze­ket a mezőgazdasági üzemeket az országban és a megyében is. Je­lentős részt vállaltak a különféle integrációkban, például a vető­mag, a szőlő- és gyümölcsszapo- rítóahyag előállításában, a ta­karmánygyártásban, a zöldség-, gyümölcs-, és borgazdaságban, va­lamint az állattenyésztési ágaza­tokban, s ezek termékeinek fel­dolgozásában. Az ágazati együtt­működések megyehatáron túl terjednek és több gazdaságot ma­gukba foglalnak, de emellett a kétoldalú kapcsolatok és a térsé­gi jellegű — szövetkezeteket, vál­lalatokat integráló — együttmű- iködések is kiemelkedő jelentősé­gűek, főként abból a szempontból, hogy piaccenitnikusak, a kölcsönös előnyökre épültek. Ugyancsak hasznosak a bel- és külkereske­delmi vállalatokkal létesített együttműködések. A jövőben ér­demes ezt folytatni, és bőví­teni is a tőkeerő és a piaci igé­nyek függvényében. A külföldi tőke bevonása a hazai termelés- fejlesztésben ugyancsak egyik jól járható út, mint ahogyan ez be­bizonyosodott a Kecskemét— Szikrai' Állami Gazdaság és a gö­rög Arvanitiis cég valamint, kül­kereskedelmi vállalat által létre­hozott vegyes vállalat eredmé­nyeiben. Ezt követően Gál Gyula, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője be­szélt az állami gazdaságok keres­kedelmi munkájáról, a területi ellátásiban betöltött szerepéről, va­lamint arról, hogy támogatásuk és anyagi hozzájárulásuk segítségé­vel jött létre a megyében több művelődési intézmény, egészség- ügyi és sportlétesítmény, oktatá­si 'központ. Az együttműködés to­vábbi lehetőségeit is vázolta, egye­bek között az úgynevezett háttér­ipari termékeik előállításában. A tanácskozás során elmondta vé­leményét Dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi és Simon Gyula, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Suhajda István, a megyei pártbizottság osztályve­zetője dr. Szendrey Sándor, az MNB -megyei igazgatója, Horváth István, az Izsáki, Gódőr József, a városföldi, Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója és Rigó Sándor, aME- DOSZ megyei .titkára is. Sza­kolczai Pál összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a jövedelem- szerző, és -termelőképesség fo­kozására kell törékedni valameny- nyi jelenlegi és a jövőben léte­sülő integrációban. Megemlékezés Csikérián A Bács-Kiskun - megyei települések közül elsőként Csikéria község szabadult fel 1944. október 12-én. Ebből az alkalomból a he­lyi párt- és tanácsszervek, valamint a Hazafias Nép­front helyi bizottsága meg­emlékezés-sorozatot szer­vezett, melynek kezdete­ként tegnap délelőtt 10 órakor Csikéria község te­metőjében megkoszorúzták azoknak a szovjet harco­soknak, hősöknek sírját, akiket egykor itt'temettek el, és akiknek méltó emlé­ket állítottak azóta. Délben Geiger István karnagy vezetésével a ma­darast úttörők zenekara adott térzenét, majd a köz­ség szép iskolájának tágas udvarán' fogadták azt a felszabadulási fáklyát, amely hosszú út után érkezett ide, és amelyet Katona Gyula . alezredes, Szimferopol díszpolgára, a Vörös Hadsereg egykori katonája gyúj­tott meg. Beszédében hangoztat­ta, hogy milyen sok vér és szen­vedés által szabadult fel 40 évvel ezelőtt az ország. Ezt követően úttörők serege helyezett el virá­gokat annál az emlékoszlopnál, amelyet az egykori harcosok tisz­teletére emeltek. Délután 3 órakor a művelődé­si ház nagytermében ünnepi gyűlés kezdődött. Itt Vida Mik­lós, a bácsalmási városi jogú nagy­község pártbizottságának első titkára üdvözölte a megjelente­ket, akik közöitt ott volt Jávor János, az MSZMP KB munkatár­sa, dr. Posváncz László, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­je, dr. Mátyus Gábor, a kerület fsa*«**. A felszabadulási emlékoszlop avatása. országgyűlési képviselője, dr. Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövet­ségének főtitkáta, dr. Fehér Gé­za vezérőrnagy, megyei rendőr­főkapitány, Papp György, a ba­jai városi pártbizottság első tit­kára. Az üdvözlő szavaik után dr. Gajdócsi István megyei tanács­elnök mondott ünnepi beszédet. Bevezetőül hangsúlyozta: „tör­ténelmi sorsforduló jelentős dá­tumára emlékezünk”. Csikéria volt az a település — mondotta, —, mely elsőnek mondhatta ma­gát szabadnak a mai Bács-Kis­kun területén, miután a hazánk­ban hősiesen harcoló szovjet csa­patok 1944. október 12-én felsza­badították a községet. A továb­biakban utalt arra, hogy népünk Mohács óta szakadatlan küzdel­met vívott a függetlenségért, a szabadságért, a haladásért. Ragyo­gó példáiként említette az 1848— 49-es szabadságharcot és az 1919-es Magyar Tanácsköztársa­ságot. Ezután a megyei tanács elnöke részletesen beszélt az egykori el­maradásról, az ellenforradalmi rendszer súlyos károkat okozó hatásairól. Hangoztatta, hogy „hazánk felszabadulása talán minden idők legszömyűbb vérzi- vatara közben hozta hneg az új, gyökeresen más élet ^megterem­tésének lehetőségét”. Az 1944— 45-ös esztendők utáni időszak (Folytatás a 2. oldalon.) Fiatal jogászok országos tanácskozása Tegnap délelőtt Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei Bíróság épületében országos szakmai-tu­dományos konferencia kezdődött fiatal jogász szakemberek rész­vételével. A KISZ KB kezdemé­nyezésére az idei államigazgatá­si és igazságügyi ifjúsági napok keretében a bíróság KlSZ-szer- vezete általi rendezett tanácsko­zás a büntetéskiszabás kérdései­vel foglalkozik, különös figye­lemmel a rövid tartamú szabad­ságvesztésre és a szabadságelvo­nással nem járó büntetésekre, in­tézkedésekre. A résztvevőket Terbe Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának Ritkára és dr. Bo- dóczky László, á megyei bíróság elnökhelyettese üdvözölte, majd dr. Kun László igazságügyi mi­niszterhelyettes megnyitotta a konferenciát. Hangsúlyozta, hogy a fiatal bírók, ügyészeik, ügyvé­dek ötleteket adhatnak egymás­nak és olyan kezdeményezéseket terjeszthetnek elő, amelyek to­vább segítik őket munkájukban. Különösen'fontossá teszi a ta­nácskozást a téma időszerűsége, mert az utóbbi években egyre emelkedik a bűnözés, amely rá­világít arra, hogy eddig nem volt elég hatékony a megelőző munka. Összesen 28 előadás járja körül a büntetéskiszabás kérdéseit. A főként fiatal jogászok megismer­hetik az elhangzottakból a kü­lönböző megyékben, városokban működő bíróságok gyakorlatát és tisztázhatnak egyes jogszábályér- telmezési és fogalommeghatáro­zási problémákat is. A szakmai továbbképzésként jelentős ta­nácskozásra meghívást kaptak a bíróságokon dolgozó jogászo- kon kívül az ügyészségek és az ügyvédi munkaközösségek szak­emberei is, így lehetőség van ar­ra, hogy ugyanazokat a kérdése­ket a szekcióüléseken különböző nézőpontokból közelítsék meg. A fiatal szakemberek számára izgalmas tudományos vitára is alkalmat ad a tanácskozás, hi­szen nagyon bonyolult feladat el-, dönteni, hogy milyen mértékű büntetéssel lehet a legnagyobb eredményt elérni, egyrészt az el­követő, másrészt a társadalom tagjainak bűn cselekményektől való visszatartása érdekében. Lehetőség van új, alkotó gondo­latok igényes megfogalmazására, amelyek később — esetlegesen jogszabályi formát öltve — elő­mozdíthatják azt, hogy a bünte­tőeljárás egész folyamatában sa elkövetők egyéniségét és nevel­hetőségét az eddigieknél jobban figyelembe vevő döntések szüles­senek. T. B. L • A részt­vevők egy csoportja. (Méhes! Eta felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents