Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-12 / 240. szám

4 m PETŐFI NÉPE «I 1984. október 18. -/ HÁZUNK TÁJA MEGNYUGODTAK A KEDÉLYEK FOKTŐN KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Növényvédelmi munkák II Az alma betegségei közül a varasodás és lisztharmat okozta a legtöbb gondot a idén is. A varasodást előidéző gomba ta­vaszi fertőzési veszélyét mini­málisra. csökkenthetjük, ha a kórokozó áttelelő alakjának ki­fejlődését megakadályozzuk. A nyugalmi időszak elején a le­hullott leveleket gyűjtsük össze és égessük el, illetve permetez­zünk 2 százalékos Novemida ol­dattal. Nagyon jó hatású a va­rasodás, illetve egyéb károsító ellen a Karbamid (nitrogénmű­trágya) 5 százalékos töménységű felhasználása, amelyet a lomb­hullás Idején permetezzünk a lehullott levelekre. A liszthar­mat ellen kora tavasszal lehet csak védekezni. Mivel a gomba fonala a csúcsrügyekben telel át — és onnan indul a fertőzés —, .a védekezés szempontjából alap­vető és legfontosabb munka lesz :a tél végi metszés, amikor a fertőzött részeket, gyertyás ága­kat, rojtos rügyeket eltávolítjuk. A nyesedéket pedig még a ve­getáció megindulása előtt gyűjt­sük össze és égessük el. A csonthéjasok szüret utáni kémiai védelme a házikertek­ben még nem vált gyakorlattá, pedig a következő évi termés megóvása érdekében erre nagy szükség lenne. Az őszibarcknál gyakoriak' a nagymérvű gally- és ágelhajlások, melyek végül a fa pusztulásához vezethetnek. A betegséget gomba és bakté­rium is okozhatja, ezért a későbbi károsodás megelőzésére célszerű réztartalmú készítmé­nyekkel védekezni. A baktérium ellen a bordóilét használjuk. Ugyanez a kezelés a tafrinás le- vélfodrosodást is csökkenti. A levélfpltosságot okozó gomba Maszterospóriumos levéllyuka- csosodás) — amely a levélen szabályosan kerek, sárga köze- pű, bíbor szegélyű foltokat okoz — késő ősszel és enyhébb téli napokon is fertőzőképes marad. Kártételének megakadályozásá­ra ajánlatos a lombhullás utáni réztartalmú vagy — ennek he­lyettesítéséként — nyári hígítású mészkénlévél permetezni. Az őszi- és kajszibaraoknál kerül­jük az őszi, illetve télvégi met­szést. Ehelyett tavasszal metsz- szünk és a sebfelületet azonnal zárjuk le oltóviasszal, vagy San- tar SM, illetve a Cellcid faseb- kezelővel. Kajszibaracknál a gnomóniás levélfoltosságot oko­zó gombabetegség a legjelentő­sebb, most az őszi lombfertőtle­nítést végezzük el ellene. Jó ha­tású a Ohinodn Fundazól (0,1 százalékos), a /Novenda (1,5 szá­zalékos) és a Karbamid (5 szá­zalékos) alkalmazása, ezt lomb- hulláskor vagy közvetlenül utá­na permetezzük ki. A lehullott leveleket alaposan áztassuk át. A .csonthéjasok közül a cseresz­nyét, meggyet károsító blume- riellás, a szilvánál a polisztig- más levélfoltosságnál alkalmaz­hatjuk a Novenidás kezelést, amely — ha fára is kiterjed — a kaliforniai pajzstetü elleni vé­dekezés céljait is szolgálja. . Növónyvédőszer félhasználása esetén felhívjuk a figyelmet az óvórendszabályok betartására. A VÁSÁR- ÉS PIACTARTÁS ŰJ SZABÁLYAI I. • A HERMÉSZ forgalmaz­za, de az AGROKER-boltok- ban is kapható a Csepel Művek ^magyar motorral gyártott új konstrukciója a CsK—03. Az alapgép talaj­maróval és szivattyúval is felszerelhető. (Tóth Sándor felvétele.) méküket bárkinek szabadon ér­tékesíthessék, területi korlátok nélkül.-fAz -esetleges kivételeket külön 'félsorolják.) A termékfor­galomról szóló MÉM-rendelet külön (kategóriaként használja a maga termelte termék fogalmát. Ebbe a körbe nemcsak azok a termékek tartoznak, amelyeket a termelő ténylegesen maga ter­melt. hanem amelyeket megha­tározott szervek megvásárolnak, és továbbadják. Ezek szerint: az állami gaz­daság, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezet, a halászati ter­melőszövetkezet és a mezőgaz­dasági szakszövetkezet, valamint ezek társulásai maguk termel­te {mezőgazdasági termékének Ki árusíthat élelmiszert? kell tekinteni a dolgozóiktól (al­kalmazottaiktól, tagjaiktól) és a mezőgazdasági (kistermelők ház­táji és kisegítő gazdaságától megbízás alapján, vagy bizo-. mányba átvett, illetve megvá­sárolt terméket is. A szerződéses kapcsolatok erő­sítése érdekében ugyancsak kor­látozás nélkül árusíthat az is, aki a terméket mezőgazdasági termékértékesítési szerződéssel vásárolja meg. A jogszabály sze­rint e szerződéstípust megrende­lőként csak gazdálkodó szerve­zet -kötheti. Ezért helytelen a jogszabálynak olyan értelmezé­se, hogy a nagykereskedelmi joggal rendelkező szervezet sem­milyen esetben sem adhatja to­vább áruját másik nagykereske­delmi joggal rendelkező szerve­zetnek. (Folytatjuk.) Augusztus végén jelent mega vásárlókról és a piacokról szóló 7*1984? (VIII. 23>i BŰM- számúi rendelet. Kiadását :az> -tette szük- ségessé, hogy az egyes szabad­piaci területeken (zöldség, gyü­mölcs, gépkocsi) a gondok és az ellentmondások tovább erősöd­tek. olyannyira, hogy ä visszás­ságok a közvéleményre is hatás­sal voltak. A kereskedelmi' morál romlá­sa, a lánckereskedelem^ az úgy­nevezett „nepperkedés” ellen határozottan fel kell lépni a sza­bályozás és az ellenőrzés eszkö­zeivel is. A rendelet kedvezőb­bé tette az áru útját, ami vég­ső soron az árszínvonalra is ked. vező hatást gyakorolhat, és a szervezett kereskedelem, szerepe is erősödik általa. Arra kell törekedni, hogy a termelő olyan árat kapjon a ter­mékéért, ami őt megfelelően •ösztönzi a termelésre. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra is, .'hogy a kereskedelmi szervek a kereskedelmi tevékenység anya­gi, műszaki feltételeinek javítá­sára, korszerűsitésére összponto­sítsák erőforrásaikat. A jogszabály általános megfo­galmazása szerint vásáron és piacon terméket az hozhat for­galomba, aki annak forgalomba hozatalára jogosult. Ebbe a körbe elsősorban a ter­melők tartoznak. A mezőgazda- sági termékforgalomról szóló jogszabályok (45/1977. (XI. 24.) MT számú, valamint 43/1977. (XII. 10.) MÉM számú rendelet ugyanis lehetővé teszik, hogy a termelők a maguk termelte ter­Az utóbbi időben egyre bővül a sza­bad idejüket kertészkedés­sel töltők tá­bora. Legtöb­ben az új mes­terséget köny­vekből, a szomszédoktól tanulják. Sok múlik azon­ban a jól szervezett elő­adásokon, a hatékony is­meretterjesz­tésen. Kecskemé­ten az Erdei Ferenc Műve­lődési Köz­pontban már hosszú évek óta kihasznál­ják a téli hó­napokat : olyan előadássoro­zatok szerve­zéséről gondos­kodnak, ame­lyeken sok új­donságot hall­hatnak az amatőr, die a képzett kertészek is. Fejes Mártával, a művelődé­si központban működő műszaki és természettudományi stúdió vezetőjével beszélgettünk az el­következő hónapok programjai­ról.' — Csaknem tízféle kis cso­portunk, klubunk, baráti körünk van. Kétszázan töltik itt szabad idejük egy részét. Legnépesebb a Kocsis Pál kertbarátkor, amely nyolcvan tagot számlál. Foglalkozásaikhoz elsősorban otthont adunk, de a képzésről is gondoskodunk. A jövő héten kedden új sorozatot indítunk, s az előadásokra természetesen minden érdeklődőt szívesen vá­runk. A Molnár Erik szabad­ul A kertbarátkör legutóbbi tennénybemutatója sok érdeklődőt vonzott az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontba. (Somos László felvétele.) szak­egyetem agrártudományi tagoza­tának keretében ezúttal a bioló- Igiai ■ kertművelés elméletéről tudhatnak meg többet azok, akik eljönnek. A nagy érdeklődésre jellem­ző, hogy a fővárosban a bio­klub tagsága gyorsan gyarap­szik. Hiszen mindenkit érdekel, hogyan lehet, vegyszerek nélkül, viszonylag kis területen megter­melni a konyhai zöldségeket, s a gyümölcsöt. A biogazdálkodás bevezetésé­től azonban gyors eredményt .ne várjunk, mer* a természet egyensúlyát csak fokozatosan, lassan állíthatjuk Vissza — mon­dotta végezetül Fejes Márta. Cz. P. Előrelépés— az alaptevékenység fejlesztésével Régebben, ha nem is verték nagydobra, de sokan tudtak róla: a Kalocsa melletti Fok­tőn a Béke Teremlőszövetkezetben bajok vannak. Nem úgy mentek á dolgok, ahogy kellett volna. Volt, aki azt mondta: — Old­ják meg maguk- a problémájukat. Mások vé­leménye szerint ilyen — a Duna mellékén a legjobb — adottságok közepette, vétek ki­aknázatlanul hagyni a lehetőségeket. A nyolcvanas évek elejétől lassú változás kez­dődött, aminek úgy tűnik, jövőre teljesen be­érik a gyümölcse. • A keverőüzemben nemcsak saját állataiknak, de a takarmányboltjaiknak is készítenek tápot. Közel a Duna A 'környéket a felszabadulás előtt módos paraszti gazdálkodás jellemezte, méghozzá kiváló .köz- gazdasági adottságokkal. Ezek közül csak néhány: nagyszerű szállítási lehetőségek, közelben a Duna kikötőnek, és az .úgyneve­zett Meszeái út már régóta szi­lárd burkolattal kanyargott a ta­nyák között és néhány kilométer után Kalocsára lehetett jutni. Ha ehhez hozzávesszük-, a szövetke­zeti földek -29 aranykoronás át­lagértékét és a kiváló öntözési le­hetőséget, valósággal érthetetlen: mi vezethetett olyan gazdálko­dáshoz, amivel éppen csak a fel­színen tudtak' maradni. . De a múltról jót vagy sem­mit ... Kétszer annyi diplomás Bálint Jenő üzemgazdász kész­ségesen keresgélt aktái között, és mondta a kért adatokat. A tag­létszám az év elején háromszáz- hu&zonnégy volt, Az állományi létszám pedig százkilencvenhat. Az 1980-as bérszínvonal alig ha­ladta meg a 42 ezer 500 forintot. Idén a tervezett 56 ezer 708 fo­rint lesz. Négy esztendő alatt megkétszereződött a diplomások száma. Már tizennégyen vannak. Sőt, jelenleg is van egy szerző­déses egyetemistájuk és négy szakmunkástanulójuk. Ahogy az üzemgazdász fogalmazott: most már nincs betöltetlen állás az ágazatok vezetésében. Juhász Lajos 1972-ben válasz­totta munkahelyéül a szövetke­zetét, Az egyik szomszédos gaz­daságból jött ide ágazatvezetőnek, s 1981 óta elnök. — Kezdetben csak munkahely­nek tekintettem a szövetkezetét — mondta. — Azóta sokkal töb-- bet jelent nekem. A gazdaság né­hány tagja már régóta látta, hogy a sóderbányászattal és a tégla- üzemmel rossz lóra tettünk, ugyanis elöregedtek a gépeink, és ehhez az elfoglaltsághoz munka­erőt is igen nehéz toborozni. A kalocsai városi pártbizottság fel­hívta a figyelmünket: amit lehet, tegyünk gazdaságossá, amit nem, azt szüntessük meg. Végül sike­rült megszabadulnunk ettől a rá­fizetéses két vállalkozásunktól, és az alaptevékenység fejlesztését határoztuk el. A következő lépés a termelési rendszerekkel való kapcsolatfel­vétel volt. Alapító tagja a Béke Tsz a Kalocsa környéki Agráripa­ri Egyesülésnek, belépett az ISV, a KAHYB és a Bajai Kukorica- termesztési Rendszerbe is. Tag­ja a hartai Repülőgépes Növény- védelmi Társulásnak, sőt a szö­vetkezet gesztora, az ügyintéző gazdasága a Foktő—Úszód közös öntözőfürtnek. Hogy mindez néhány év alatt milyen eredményt hozott, már érezhető. Saját fejlesztési alapból kiegészítette a gazdaság a' sze­gényes gépparkot, olyannyira, hogy az idén már a betakarítás­ban segíteni tudott az uszódi és a bátyai tsz-nek. 1985-ös tervek Az elmúlt két-három esztendő fejlesztései már meghozták a várt sikert. Ez foktői mértékkel any- nyit jelent: kezdik utolérni a tér­ségben gazdálkodó szövetkezete­ket. A búza az idén a tavalyinál 13 százalékkal több terméssel fi­zetett. Az őszi tápanyag-utánpót­láskor a jövő évi 6 tonnás ter­mést feltételező mennyiséget szór­tak ki a földekre. Szeretnék, ha az 1985-ös gabonaszemet már sa­ját száritójukban tudnák feldol­gozni. Terménytárolót is akar­nak építeni az intenzív gabona- program keretében. Az idén elkészült takarmány­keverő üzemükből kapja a tápot 3100 saját sertésük, de jut állat-: eleség a nyolc takarmányboltjuk kiszolgálására is. A sertéstelepen végrehajtott rekonstrukció kere­tében dr. Gaáz Ferenc magyar feltaláló szabadalmával Európá­ban először építettek olyan híg­trágya-hasznosítót, amelynek lé­nyege, hogy egy rétegezett, kü­lönböző összetételű „szendvicsre”, öntözve bárom hónap alatt át* látszó vízzé és talajjavító anyag­gá alakul át a szerves hulladék „nedvesebb” része. A foktői Béke Termelőszövet­kezet tagsága magára talált. Munkakedvük, szorgalmuk jövő­re már bizonyosan meghozza a várva várt jelentősebb előrelé­pést. Czauner Péter ■ Környezetvédelmi szempontból Is jelentfis elfirelépés a hígtrágya hasznosítás. A háttérben a 100 négyzetméteres ülepítő medence, az itt kiszűrt folyadék kerül a „szendvics” tetejére. Csikériától Dunaegy házáig 1. 1944. szeptember 13 —október 9-ig 1944. szeptember elején a szov­jet és román csapatok .átlépték az akkori román—magyar határt,' és közvetlen harcérintkezésbe ke­rültek a 2. magyar hadsereggel. A támadás kezdetekor a 2. Uk­rán Frontnak 10 200 l'övege és aknavetője, 750 harckocsija és rohamlövege, 1100 repülőgépe volt. E hatalmas méretű. harci technikával szemben csupán ideiglenesen állhatott ellen még fékező erőként is a német és magyar hadsereg. A még csak felvonulóban levő 46. szovjet hadsereg kötelékébe tartozó repülők szeptember 13-án a bajai Duna-hidat bombázták. A mai Bács-Kiskun megye terüle­tén is látható közelségibe érke­zett a háború. Kiskunhalason a református gimnáziumban kato­nai kórházat rendezték be szep­tember elején. Kezdtek özönleni a menekültek is. Lakiteleken „mostanában már nagyon nyomott a hangulat. A háború, úgy látszik, nem kíméli meg hazánkat sem. Nem szeretek a kövesútra kimenni, mert na­gyon szomorú csoportokkal 'talál­kozom: menekülők. Minden nap szaporodik a számuk. Apró gyer­mekek, öregek és fiatalok alig va­lami kevés 'holmijukkal, amit menteni igyekeznek. A faluban minduntalan katonáikba ütközik az ember. Senki sem tud semmi biztosat, ezért mindenki rémeket lát. Esténként északkelet felől NEGYVEN ESZTENDEJE orosz berepüléseket jelent a rá­dió, utána mindig légiriadót ren­delnek el. Itt nálunk már soha nincs légiriasztás, csak a nyáron volt sokszor, amikor minden eset­ben rengeteg angol, amerikai re­pülőgép repült el fölöttünk. Bom­ba erre a vidékre nem esett” — olvashatjuk a lakiteleki História Domusban. Hazánk délkeleti frontszaka­szán heves küzdelem bontakozott ki szeptember végén. Az első je­lentősebb szovjet egységek szep­tember 23-án lépték át a mai ha­tárt. Az 57. szovjet iövészhad- ,test 228. hadosztályához tartozó egységek 24-én a kora délelőtti órákban benyomultak hazánk el­sőként felszabadított településére, Csanádpalotára, a 3. csapásmérő szovjet rohamezred pedig néhány órával később a közeli Batto- nyára. Megyénk területén viszont eré­lyesen folyt a nemzetőrség szer­vezése. Az 1944. augusztusi és szeptemberi magyar katonapoli­tikai helyesetet értékelve‘— Bács. Kiskun megye (volt Pest-Pilis- Solt-Kiíjjkun vármegye déli és Bács-Bodrog vármegye északi ré­sze) sorsdöntő napjainak szem­pontjából — elmondhatjuk, hbgy az nagyon nyugtalanítődag hatott a megye lakosaira. A menekülték átmeneti elszállásolása és ellátá­sa egyre nagyobb gondot jelen­tett a városi, községi vezetők­nek. Október 4-én Apostagra Is megérkezett a főszolgabírói le­irat: „A hadműveleti területek kiürítésével kapcsolatban a mór most nagyobb menekült csopor­toknak a járáson való átvonulá­sával kell számolnunk. A mene­kültek nagy része esetleg gyalog­menetben fogja megközelíteni a Dunántúlon kijelölt végleges te­rületét. Felkérem, hogy a mene­kültek átmeneti (éjjeli) elhelye­zéséről és esetleges étkeztetésé­ről gondoskodjék..'.” A magyar—szovjet arcvonal dél­keleti és déli szakaszán a 2. és 3. magyar hadsereg helyzete egyre súlyosabb lett. Veress Lajos .al­tábornagy október 7-1 jelentésé­ben arról tájékoztatta elöljáró parancsnokát, hogy a 2! magyar hadiereg teljesítő képessége az elszenvedett súlyos veszteségek következtében a végéhez közele­dik. Kétségbeesetten kérte, hogy legalább egy hadosztállyal erő­sítsék meg, máskülönben meg­gyengült arcvonalát október 8-án áttörik, és már a tervezett Sza- mos-vonalat sem tudja szerve­.Még A követkézd időszak- » ban enyhít! a? időjárás. Je.' 1 lentos . mennyiségű csa­padékra b aaámfthatanfc, a talaj nedvességtartaí-- ma tehát kissé emelkedetÉ« A zöldségeskertben szed­jük föl a gyökérzöldsége- kef. Készítsük elő ezek és " a káposzta fogadásira a tárolóhelyet. A tormát és a ^ rebarbarát most UHautók. Kezdjük meg a mandu­la, a dió és a mogyoró uürelelését. .' Tisztítsak meg, és a padláson vagy a teraszon kiterített csoma­golópapírra tegyük. Ha. száraz Időben szürete­lünk, úgy egy-kétszer! for­gatás után zsákba köthet jük a termést. Rövidesen szedhetnie érik a birs és a naspolya is. Az előbbit száraz, bűvös, fagymentes helyre tároljak be. A télt almákkal ne kei érjük a birset, mert erős illatát magukba szívják. A nas­polyát szalma közé tegyük, karácsonyra ' megpuhul, fogyaszthatóvá válik. • “ A szőlő telepítésének előkészületei során igye­kezzünk minél több szer­ves trágyát felhasználni. A borszőlő szüretelése- kor csak annyi termést aznap fel tudunk dolgozni, A virágoskertben foly­tassuk az évelők és §§ gyeppótlók telepítését. Még mindig ültethetünk!!! évelő hagymásokat. A fél- • szedett gladióhúzgumő-S kát válogassuk át gondo­san. * Haj tatásra majd csak a legnagyobb,, lég- ■ • szebb ég legegészségesebb példányokat használjuk .. föl. • : . y . - V/- - ^ v : Előadássorozat kertbarátoknak j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents