Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-12 / 240. szám

1984. október 12. • PETŐFI NÉPE • S ÉVADNYITÓ ELŐADÁS A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN Faustus doktor boldogságos pokoljárása • Oltalom, szerelem (Kárpáti Denise, Kovács Gyula) ■ Szabados György a nyilasok togságában (Horváth Ferenc, Kováts Gyula, Tardy Balázs, Galkó Balázs) (Walter Péter fotói) Biztatóan kezdte az 1984/ 85-ös évadot a kecskeméti Ka­tona József Színiház. Ritkán lát­ható magyar színpadon eny- nyire jelenide­jű előadás. A jelek sze­rint bérletek nélkül is beviszi a közönséget a 'hangsúlyozott közösségi, Gyurkó László, a szerző és Jancsó Miklós rendező művé­szi törekvéseit kifejező vállal­kozás. Amennyire ésszerűinek látszott tavaly — a tévésorozat bemutatása előtt —a tízezerszámra elkapkodott 'Faus­tus doktor boldogságos pokoljá­rása színre vitele, annyira kocká­zatosnak tűnt műsorra tűzése az eléggé kedvezőtlenül fogadott kép­ernyős megjelenítés után. ■Miért rendezte .meg másodszor az a Jancsó Miklós, aki az el­múlt nyáron torlódó tennivalói miatt vagy más okból átengedte másnak a színpadra állítást? Az epikus, széles sodrású, a kort, a mi kis világunkat ezernyi élet­epizóddal megrajzoló történetet hagyományos dramaturgiával megközelítő pályatárs már a pró­bák megkezdése előtt nyilvánvaló kudarcai buzdította a lehetetlent kísértő vállalásra? Olyan fontos­nak érezte e nemzeti sorstörténe- tet, hogy a számukra most legfon­tosabb pódiumon is 'hallatni, lát­tatni akarta a sok mindent meg­tapasztaló Szabados György bol- dagságosan hányattatott sorsát? Jól tudom, a Szegéifylegények, a Fényes szelek, a Gsárdáskirálynő, a Jöjj délne cimborám rendezője mind1 kevésbé hisz valamilyen üdvözítő szintézisben (rendsze­rező, az olykor ellentétes néze­tek, hatások magasahb színvona­lú feloldódásában): az összefog­lalás lehetősége is vonzotta. Úgy vélte: a filmjeiben, majd a Hu­szonötödik Színházban kikísérle- tezett, a valóság sokféle elemét a látvány nyelvén, sűrítve-kifejező jelbeszédes stílus kiválóan alkal­mas a tovatűnt idő („olyanokat éltünk meg, amire ma sincs ige.”) felidézésére. Az efféle színpadi átdolgozá­sokban nélkülözhetetlen beszélő színész szerepét — a történet el­mesélését és értelmezését — a ze­nére és 'a mozgásokra bízta. így a tőmondatok, mondatrészek kü­lönös, sajátos, általánosító, a szi­tuáción túlmutató hangsúlyt kap­hattak a lazán összefűződő jele­netekben. (Mindez persze azzal is járt, hogy a megszokott érte­lemben vett „alakításokra” nincs szükség, alig adódik lehetőség.) Aligha Véletlenül hangzanak föl többször Is Ady verssorai: nekünk, is szembe kell néznünk magunkkal1, tudomásul 'kell ven­ni végre a korérzeteket, vagyis azt a sekélyes jelszavas szintet, amelyben népünk többsége meg­éli a történelmi sorsfordulókat. A belső átlényegütós, a mindenna­pos azonosulás hiánya miatt bol­dogulhatnak, juthatnak szerep­hez, rongálhatnak szépreményű terveket és hiteket az ügyeskedők. Gyurkó, Jancsó állapotrajzot ad: ilyenek voltunk, ilyenek vagyunk. Olyan országban élünk, ahol az édesbús operettekbe feledkeznek milliók, ahol a dzsentris magyar - nóta árnyékában ma is sorvad a magyar nóta, ahol a munkás har­ci dal is kupiévá silányulhat. Szükségesnek érzik a csúfondáros magyarázatot : a pódiumról a dolbos szó nemcsak az ekkor és akkor „föltalált” cukrász-remek­művet jelenti, 'hanem a közös küzdelemre mozgósító hangszerest is. Hasonló utalásokra hosszan hivatkozhatnék, hiszen tudatosan idéznek „történelmi alulnézetből” szinte mindnyájunkban emléke­ket ébresztő dalokat, vicceket, frázisokat, igazságokat, közhelye­ket. Oly gyorsan pereg az előadás, hogy csak másodszorra, harmad­szorra érzékelhető, fejthető meg valamennyi, önmagánál többet je­lentő mozzanat. Az előadás szöve­tének fölszálazása — aligha egy napilap feladata — nyilván ki­mutatna némely gubancot, eldol- gozatlanságot, előkerülnének ha­mis, hibás fonalak, de aligha vi­tatná 'bárki: elsőrendű a szövés. (A termék. sikerre számíthatna egy-két olcsó, bántó pbénvadászat nélkül' is.) A népes együttes szinte min­den tagja lelkesen, fegyelmezetten próbált azonosulni feladatával. A jó szinészválasztásárói Ismert rendező az esetek többségében most is jól osztotta ki a szerepe­ket, de elsősorban a többszerep­lős jelenetek megkomponálásával bizonyította' kivételes képességeit. Elfogadhatóan ^táncoltak, mozog­tak a színészeik, noha pályakez­dők is akadtak közöttük, és van mit pótolniak a főiskolai oktatás hibájából szegényes mozgáskultú­rával diplomázó művészeknek is. A pontosan kidolgozott koreográ­fia -megalkotásában és betanítá­sában Pintér Tamás, Barta Ju­dit, Móger Ildikó, Szigeti Károly és Márton István segítette a ren­dezőt Élvezet nézni a honi pro­dukciókban oly ritka igényes színházi összjátékot. Kovács Gyula (Szabados György) mértéktartóan, az előadás stílusá­hoz ügyesen illeszkedve, a való­ságos és stilizált motívumokat célszerűen vegyítve oldotta meg feladatát, de nem tudta jelleg­zetessé tenni ezt az átlagfigfirát. A Petrik Sándort alakító Kiss Jenő a hivatásos forradalmár, po­litikus közeimberi vonásait emel­te'ki, s többnyire sikerrel birkó­zott meg beádegzettségeivel. Ahány női szereplő, annyi szín, annyi egyéniség. A hódító, a kör­nyezetét perzselő Szerető, a ki­tűnően éneklő, mozgó tempera­mentumos Kárpáti Denise voiit. Olyan asszony, olyan otthoni hát­tér nélkül aligha élhetett volna úgy, ahogyan élt a miniszterré is előléptetett Petrák, mint a csu­pa 'báj, természetes elegancia Ká- tya volt Holl Zsuzsa megformálá­sában. Réti Erika .(a jól ismert középosztálybeli butuska, félmű­velt úriasszony típusa), (Szabados édesanyja) ugyanúgy hozzájárult az előadás légkörének -megterem­téséhez, mint többféle szerepében Ribár Éva, a karakteres Tóth Ri­ta. A közéletben, sürgő-forgó fér­fiak több teret kaptak a Faustus doktor boldogságos pokoljárásá­ban is. M. Horváth József kike­ményített, ^érteit-, feszes • - alakítá­saival, a sokoldalú Galkó Balázs, egyaránt méltóan részel a sikerből. Remek villanásai voltak Mester Lászlónak (őszintén túlbuzgó for­radalmár), Tardy Balázs és Ván- dorfi László korrektül formálta meg a rábízott szerepeket, Hor­váth Ferenc (vidéki elöljáró)., ta­lán- egy csipetnyivel harsányabb volt a kívánatosnál, de így is méltatást kíván. Feltehetően Jancsó Miklós és Koltay Gergely közös leleménye a dramaturgiai fontosságú zenei összeállítás, amelyet a kis zenekar (Kobold Tibor, Böszörményi Je­nő és Dömötör Tibor) kiválóan tolmácsolt. A díszleteket és jel­mezeket Banovich Tamás és Rát- kai Erzsébet tervezte. Heltai Nándor El Szovjet csapatok támadásban a Duna—Tisza közén. zetten elfoglalni. A 3. magyar hadsereg körzetében sem volt jobb a helyzet. Solton megerősí­tették a M. Kir. Honvéd Erődíté­si Parancsnokság Erődítési Ki- rendeltségét, Baján 'az 5. Légvé­delmi Tüzér Pótoszlályt. Kiskun­halasra kezdték áttelepíteni a 3. magyar hadsereg parancsnoksá­gát, Á Tisza partján már egyre sű­rűbben lehetett hallani az ágyúk dübörgését. Ä Vörös Hadsereg csapatai feltartóztathatatlanul kö­zeledtek megyénknek a Tiszánál húzódó határához. Az 53. szovjet hadsereg és az 1. román' hadsereg egységei 1944. október 8-án (vasárnap) Csong- rád és Szentes körzetében átkel­tek a Tiszán. Amikor a- Vörös Hadsereg csapatai Szegednél, Szentesnél, és Szolnoknál elérték a folyót, az 53. szovjet hadsereg 297. iövészhadosztálya, melynek parancsnoka A. T.- Kovtun-Sztan- kevics ezredes volt, azt a felada­tat kapta, hogy létesítsen Csong- rád körzetében hídfőt a Tiszán, majd innen indítson támadást Kecskemét elfoglalására. Még ezen a napon, délben, Csongrádtól északra birtokba vet­tek egy kompjárást és heves har­cot folytatva az ott védekező 1. magyar önálló huszárh fid osztály egységeivel — megkezdték az át­kelést a hídfőre. Közben más szovjet egységek átvágták a Szol­nok—Debrecen főközlekedési út­vonalat és kijutottak a Török- szentmiklós és Tiszai-földvár vo­nalra. A szovjet csapaltoknak si­került Csongrádnál hídfőt létesí­teniük annak ellenére, hogy a németek felrobbantották a Szen­tes—Csongrád közötti hidat is. A Duna—Tisza közén- megje­lent szovjet csapatok hírére a magyar kormány azonnal elren­delte megyénk területére is a ki­ürítést. „Kiskunhalas október 9-én 14 óra 5 perckor jelenti: A hadműveleti területi kormánybiz­tos elrendelte Kiskunhalas sze­mélyi és anyagi kiürítéséit. ÁUo- másparancsnok szóbeli értesíté­se szerint a várost esetleg a dél­után folyamán el kell hagyni. A kapitányság utasítást kapott, hogy kiürítés esettén a makói kapi­tányság személyzetével együtt vo­nuljon Székesfehérvárra.” A polgári lakosság hátravoná- sa mellett a kormánybiztos intéz­kedett a járművek, lovak, egyéb állatok, valamint a lakosság fon­tosabb életszükségleti cikkeinek hátravonásáról is: „Az összes ál­latok elhajtandók. A takarmány elviteléről a lehetőség határáig gondoskodni kell. A korábban bármilyen katonai -parancsnokság vagy polgári 'hatóság által kiadott összes visszamaradási engedélyek ezzel a rendelkezéssel hatályukat veszítik. Szigorúan felszólítunk mindenkit a nemzet, létérdekéhez fűződő kormányrendelet azonna­li -legteljesebb foganatosítására, azzal, hogy az esetleges vonako- dókkal szemben karhatalmat -le­szek kénytelen alkalmazni. Az egész lakosság tehát haladékta­lanul készüljön fel és induljon útba. Kecskemét, 1944. október hóiban. Katonai közigazgatási és gazdasági parancsnok. Kormány- biztos.” Dr. Jósa Iván (Folytatjuk) / fiatalokról - fiataloknak „Szeretek politizálni” Lévén még csak 19 esztendős; Horváth József életútja röviden összefoglalható. Szekszárdon született, s a Bátaszéken meg­kezdett gimnáziumi tanulmá­nyait 1982-től Baján folytatja, mint a helyi szakmunkásképző intézet növendéke. Az elfoglaltságaival már ne­hezebben boldogulok: ezeket eléggé fáradságos volna rövid listára tenni. — Az előző na. pon nem tudtam vele beszélni, mert elutazott Kecskemétre, hogy a középiskolások és a szak­munkástanulók tanácsának tag­jaként ő is véleményt mondjon a nyári táborokról, Illetve a diákkedvezményekről. És most is siet, mert a kollégiumi kime­nő ideje alatt szeretne hazaug- rani Bátaszékre, s elhozni né­hány melegebb holmit, meg a túrabakancsát: ugyanis, fcnint az országjáró diákkör tagja, há­romnapos útra készül. Ami pedig a hosszabb távú terveit illeti, azokról így beszél: — Véletlenül kerültem ide. Olyan forgácsológépeket, ami­lyenekkel jelenleg dolgozom, előtte én még csak nem is láto tam. Viszont hamar megbarát­koztam velük, s egyben azzal a gondolattal is, hogy mégsem le­szek katonatiszt. A szakmai is­mereteket tanító tanárom, Orosz László azt javasolta, hogy • je­lentkezzek Dunaújvárosba, a műszaki főiskolára, mert az üzemmérnöki és tanári képesítést is ád. Ezt jó ötletnek érzem, mert arrafelé is nyit utat, amer­re eredetileg készültem: az em­berek közé. Nagyon szeretek ugyanis politizálni Igaz, bem csak én. Van néhány barátom otthon, meg itt az iskolában is, akikkel gyakran összeülünk, s megbeszéljük azt, amit magunk körül tapasztalunk. A!z olvasó teljes joggal gondol­hatja most, hogy szinte minden­ki így, van ezzel, fiatal korában. Horváth József esete azonban mégis más, amennyiben neki — mint a szakmunkásképző in­tézet KISZ-titkárának, a városi KISZ-bizottság, sőt néhány hó­nap óta, mint a KISZ Központi Bizottság tagjának is — több le­hetősége van a véleménynyilvá­nításra. Izgalmas volna kideríte­ni, hogy miként jutott e lehe­tőségek birtokába, ám számomra ennél is izgalmasabb, hogy ha már van, mire használja.. — Elég gyakran fölszólalok — ÜÜ mondja. — Tegnap Kecskemé­ten szóvá tettem például, ' hogy kevés olyan megye van már az országban, ahol hadakozni kell az utazási kedvezményeik nyári hónapokra való kiterjesztéséért, de Bács-Kiskun még közéjük tartozik. Igazából azonban ■ nem ezek a szereplések izzasztanak meg. Sokkal nehezebbek voltak a választási beszédeim, amelye­ket osztályról osztályra járva mondtam el, kifejtve egyebek mellett azt is: nem értek egyet azokkal, akik érdekvédelem cí­mén a dohányzás engedélyezé­séért hadakoznak. Őszintén szólva, meglepett, hogy ennek ellenére is megválasztottak. ■* Horváth Józsefet — az eddig elért tanulmányi sikereinek és mozgalmi munkájának elisme­réseként is — ez év márciusá­ban fölvették az MSZMP inté­zeti alapszervezetének tagjai közé. — káposztás — MUNKA MELLEIT Sztrányóczki Zsuzsa a keceli Szölőfürt Mezőgazdasági Szak- szövetkezetben dolgozik. Admi­nisztrátor a tagsági csoportnál. Munka, mellett tanul. Kalocsára jár gimnáziumba,' levelezőn vég­zi az utolsói évet. Kedden dél­után háromtól este hétig tarta­nak a konzultációk. Bizony fá­rasztó a napi tennivaló után a matek, a fizika... Esténként azért jut ideje a tanulásra, hét végén a kötelező olvasmányokat lapozgatja. Ha végez a gimná­ziumban, talán emelnek a fize­tésén, ami most 2500 forint. Majd beiratkozik a könyvelői tanfolyamra is. S terveket szövö­get vőlegényével: májusban es­küvő lesz, ha leszerel a katona­ságtól a fiú. Kecelen szeretné­nek letelepedni, s lakást építeni. A VÁFI és Mi is az a VÁFI?, Aki még nem hallotta', most választ kaphat a kérdésre. A Vállalkozó Fiatalok Szervező Irodája egy iparje- szö­vetkezeti szakcsoport, amely hi­vatalosan az ÉPSZISZ keretében működik. -Azért hangsúlyozzuk, hogy hivatalosan, mert a létreho­zás ötlete a KISZ megyei bi­zottságától' származik, és az irá­nyítás is nagyrészt az ő kezük­ben van. Szöllősi Béla titkár se­gítségével sikerült bepillanta­nunk a kulisszák mögé. — Nagyon sok az olyan fiatal, aki" szabad idejében szívesen vállalna alkalmi munkát, de nem tudja, hogy kinél ajánlkozzon. Nos. ha nálunk jelentkezik, tu­dunk számára elfoglaltságot Kí­nálni, hiszen éppen az ilyen igé-. nyék kielégítésére hoztuk létre a szakcsoportot. Mivel azonban a KISZ-nek, mint költségvetésből gazdálkodó szervnek, nincs joga vállalkozást alapítani és fenntar­tani, segítségül hivtuk az ÉP- SZISZ-t. Nagyon készségesen mellénk álltak, így a VÁFI-t il­letően övék az anyagi, miénk az erkölcsi felelősség. A hasznot nem osztjuk szét, hanem módot keresünk arra, hogy a fiatalok életkörülményeinek javítására fordítsuk. — Ha jól tudom, nemcsak al­a tégla halmi munkák szervezésével fog­lalkoznak, hanem van már ko­molyabb vállalkozásuk is. — Eddigi legnagyobb vállalko­zásunk a bajai téglaégető üze­meltetésének átvétele. Szándéko­san nem téglagyárat mondtam, hiszen itt a szóban forgó építő­anyag előállítása eléggé kezdet­leges körülmények között folyik, a lényeg azonban nem ez. Itt évente elkészül és vevőre talál egymillió kisméretű tégla, és ezt a mennyiséget ilyen technológia mellett is gazdaságosan állítjuk elő. Korábban Laki György kis­iparos végezte ezt a tevékenysé­get, ő azonban egészségi' állapota miatt „beadta az ipart”. Ez ko- moly gondot jelentett volna a környék 1 építőanyag-ellátásában, különösen most, amikor a magán­erős lakásépítés került előtérbe. Mivel a fészekrakók általában fiatalok, a VÁFI céljai és a ba­jai téglaégetés megoldásra váró problémái kölcsönösen egymásra találtak. A VÁFI méltó nevéhez. Amíg vannak vállalkozó kedvű fiata­lok, miért ne készüljön — akár­milyen módszerrel' — kisméretű tégla, hiszen szükség van rá, és haszonnal elkel! B. F. L FILM ÉS \ IFJÚSÁG Négyfordulós pályázatot hir­dettünk a legutóbbi Fiatalokról — Fiataloknak rovatunkban; a KISZ Bács-Kisknn megyei Bi­zottságával és a Bács-Kisknn megyei Moziüzemi Vállalattal közösen. Akik helyes megfejtést küldene^ be részt vesznek a sorsoláson, s értékes „filmes” ajándékokat nyerhetnek for­dulónként. A KISZ megyei Bi­zottságához pedig azoknak á há­romfős csapatoknak a jelentke­zését várják, akik a december­ben megrendezendő' Film és Ifjúság döntőn akarnak szerepel­ni. A Petőfi Népe olvasói közül is alakul majd egy csapat. A győztesekre értékes jutalmak várnak. I. díj: ingyenes rész­vétel a Magyar Játékfilmszem. lén, Budapesten, n. díj: részvé­tel a Kecskeméten megrende­zendő Nemzetközi Animációs Filmszemlén, ÜL díj: részvétel a bajai filmes tanácskozáson. (Részletesen a szeptember 28-i számunkban írtunk a pályázati feltételekről!) Az I. forduló kérdései: 1. Minek a mintájára, milyen alkalomból állították össze a „budapesti tizenkettőt”? Mely filmeket tartalmazza? Melyik az a film, amellyel a közönség kívánságára egészítették ki a listát? Miért nem kerülhetett ez be a „budapesti tizenkettő” kö­zé? 2. Melyik az a film, amely Karinthy Ferenc azonos című regényéből készült? Ki a film rendezője és főszereplője? 3. Vágd ki és illeszd össze a mellékelt képet! Küldd be a töb­bi megfejtéssel együtt. írd meg azt is, hogy melyik filmből való a jelenet?! 4. Melyik az a film („a buda-, pesti tizenkettőből”), amelyik nem illeszkedik a többi sorába, s miért? • A megfejtéseket egy hétig vár­juk a következő címre: Petőfi Népe Szerkesztősége, Film és If­júság, Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001. Összeállította: Bőrrák Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents