Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-07 / 236. szám
PN MAGAZIN! Városrekonstrukció Évekkel ezelőtt Kecskemét egyike volt azoknak a helységeknek, ahol a lelkes városvédők — jó szövetségest találva a megyei és városi vezetőkben — példát mutattak arra, miként lehet és kell felkutatni, kihámozni és újrateremteni a múlt értékeit, úgy, hogy közben az élet ne álljon meg, hogy a régi épületek és épületegyüttesek beleilleszkedjenek az újba, azzal szerves együttest képezve. Méghozzá a korszerű esztétikai igényeknek megfelelően. A városrekonstrukció, rehabilitáció így vált napjainkra fogalommá, rendkívül fontos napi feladattá. Kecskeméten, Borostyánkői Tamás Ybl-díjas Sajáterős rekonstrukció és rehabilitáció külföldön, Borbély Lajos megyei főépítész A sajátenős városre- konstrukció lehetőségei. Farkas Gábor Ybl-díjas építész Példák a sajáterős átépítésekre címmel tartott előadást. A rendezvénysorozat ismételten ráirányította a figyelmet e fontos témára. A többi között arra is. hogy a mai városszépí- tő. korszerűsítő törekvéseket szorosan egybe kell hangolni a műemlékvédelemmel. Remekül illeszkedett az eseménysorozathoz az a Tudomány és Technika Házában rendezett kiállítás, amely a megyei művészeti díjas Udvardy Lajos belsőépítész eddig sokoldalú munkásságából ad ízelítőt a szakmán túl a nagyközönségnek is. Ez utóbbihoz — mint általában a szövetség kecskeméti csoportja tevékenységéhez — a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat nyújtott hasznos segítséget. —a —y Ez állt a héten lebonyolított építészeti napok programjának a középpontjában. A Magyar Építőművészek Szövetsége kecskeméti csoportjának szervezésében szakemberek tanácskoztak — a megyeszékhelyen és Kiskunhalason — időszerű építészeti városfejlesztési és -szépí- tési kérdésekről. Juhász István, a hírős város főmérnöke Város- rekonstrukció és rehabilitáció • A megszokottól eltérő, sajátos ízlésre valló épületek tarkítják ma már városainkat, falvainkat. • Részlet Udvardy Lajos kiállításából. Városrékonstrukció és -réhla, bilitáció — ezek voltak a héten ■megrendezett építészeti naipolk központi témái. Farkas Gábor Ybl-díjas építész jó néhány munkája e körbe tartozik, s most is egy ilyen terven dolgozik. — A Móricz Zsigmond utcai foghíjbeépítés dokumentációjának befejező munkálatainál taritunik, olyan apró részletek kidolgozása van még hátra, minit hogy milyen' méretű legyen az üveg a kirakatban. Kedvvel dolgoztaim mindvégig, mert az illetékesek is magukévá tették azt az elvét, hogy Kecskemét történelmi főterére olyan épület kell, amely méltó a városképhez. Gyakran előfordul ugyanis, hogy ilyen fontos épületeket egyik napról a másikra kell megtervezni — a többi között ezért is lóg ki any- nyi ház a városképből. — A feladat nem könnyű: alkalmazkodni a régihez, de felmutatni az új szépségét is. Mi volt a kiindulópontjuk a Móricz Zsigmond utcai foghíjbeépítésnél? — Nehéz egy kész tervbe belefogalmazni a főtér hangulatát, mindenesetre mi megpróbáltuk: Boros Pál kollégámmal hosszan és alaposan elemeztük a Luther - palotán Mende Valér stílusjegyeit. Kellemes meglepetés volt felfedezni, hogy azokat a megöl-, dósokat, amelyekét most jónevű külföldi építészek alkalmaznak, Mende Valér már sok évtizede kitalálta. Az ő ötleteit nem lemásolni igyekeztünk, hanem hagytuk, hogy áthassanak: végül is mai anyagokkal, mai szerkezettel mai embereknek, mai használatra terveztünk épületét. — Bizonyára nem olcsót! — Azt, hogy egy épület jól illeszkedjék a környezetébe, végső soron nem pénzkérdés. Á rossz terv — éppen, mert rossz — végső soron még drágább is, mint a jó. A városrékonstrukció alapvetően nem sok milliós beruházásokat, hanem sok-sok ötletet kíván, Ha esténként a helyszínen sétál az ember, és figyel, még a vakolat architéktúrája is érdekes lehet — ez pedig minimális befektetéssel jár. Egy vaskapu az esetek többségében nemcsak nem odaillő, de jóval drágább is, mint egy fából készült. Az a baj, hogy a kivitelezés során azok a pluszok maradnak mínuszban, amelyék az egészhez képest fillérekért díszíthetnék a környezetet: a tervező még elképzel két fát, de el már nem ülteti senki. Szerencsére ma már egyre inkább a szép környezet is alapvető emberi igénnyé válik, amit ki kell elégíteni. — Ezzel' mindig és mindenki egyetért, csakhogy a népgazdaság helyzete alkalmasint fontosabb beruházásokra is nemet mond. — A gazdasági helyzet az én véleményem szerint sóik mindenen segített. Ezek közül az a legfontosabb, hogy végre rájöttünk: nem föltétlenül az a legkorszerűbb városépítés, ha lebontjuk a központját. Ugyanazt a házat ugyanazért a pénzért szépen, igényesen és rosszul, csapnivalóan is fel lehat építeni, és a mai helyzet mékö veteti a nagyon jó munkát. — Egyre több városunknak belső igénye lesz a magas színvonalon megoldott rekonstrukció, de állami pénz egyre kevesebb jut ilyen célra.... — A városmag-rekonstrukciók egyre nagyabb hányada valósul meg magánerőből, ami más oldalról nézve azt jelenti, hogy az illető építtető egyéni ízlése — és pénztárcája — haltárt szabhat a legnívósabb építészeti elképzelésnek is. Kecskeméten szerencsére olyan önmagát gerjesztő folyamatot láthatunk, amelyben egy-egy megoldás mindig egy még jobbat ösztönöz —, tehát az építtetőknek az igénye a még jobb, még szebb ház. Persze megvan a veszélye annak is, hogy kiki így akar ja felhívni magára — a házával — a figyelmet. Időiben kell egységes álláspontra jutnunk e kérdésben, mert különben a történelmi városmagok is uniformizálódhatnak, illetve egyébként külön-külön szép házak sem alkotnak egységes utcaképet. Jó volna ezt elkerülni, ha már a lakótelepeink nem emberarcúnk... Ballal József MŰHELYMUNKA FARKAS GÁBOR: Mai embereknek mai házat Hol a vas a vasbetonban? Vigyázat! A rossz helyen történő átvágással könnyen megrongálódhatnak a vasbetonban lévő vaselemek, veszélyeztetve ezzel az építmények szilárdságát. Ugyancsak könnyen megsérülhet a csatornahálózat is, vagy az épületek egyélp vasból készült eleme. Éppen ezért fontos műszer a Digicover, melynek segítségével kimutatható a betonban minden mágneses fém (vas, öntvény, acél stb.) pontos helye. A műszer hangjeleket ad. További előnye, hogy 166 milliméter mélységig képernyőn mutatja, milyen mélyen van a betonban a fém. Negyven milliméterig a huzalok átmérőjét is képes meghatározni. És hordozható! Csuklós házak 'A Granges Aluminium a svédországi Finspangban olyan 'ideiglenes házat tervezett, amelyet szállítás vagy 'tárolás esetén csaknem laposra lehet összehajtani, és percek alatt felállítható. A Plexibe House (összehajtható ház) teljesen sallangmentes szerkezet. Egész sor célra használható a szükséglakástól a felvonulási épületig. A 2,28 méter magas falak közepén végig vízszintesen zsanérosak, így befelé lehajthatok, hogy az' épület teteje lesüllyedhessen a padlóig. A Flexible House fölállításához belül könnyen felfújható légzsákok vannak, amelyek felfújhatok lég- szivattyúval, kompresszorral. Felfúvódva a zsákok felemelik, a falakat, míg a csuklók függőleges helyzetben bekattannak. Minthogy a Flexible House szigetelt alumíniumpanelokból' készült, állítólag mind meleg, mind hideg éghajlat alatt használható. Felfújható gázvezeték 1 Varratok nélküli, egy kilométer hosszú acél gázvezetéket lehet készíteni a kijevi Paton Intézet mérnökeinek technológiája alapján. Két acélszalagot egymásra helyeznek, majd átvezetik egy automata hegesztőgépen, amely egyesíti a szalag két oldalát. Az ily módon hegesztett szalagot azután rátekercselik egy hengerre, amelyet könnyűszerrel a fektetés ■ színhelyére lehet szállítani, itt a szalagot letekercselik, és. 12 atmoszféra nyomású sűrített levegőit fúvatnak bele. így felfújva a szalag csőalakot vesz fel. Az új típusú csőkészítés előnye az anyagtakarékosság (az . acélcsövek vastagsága mindössze 2 milliméter, átmérője elérheti a 300 millimétert, a nyersanyag. megtakarítás jelentős), továbbá a csőfektetési munkák meggyorsulása. Vázszerkezetek fából és drótból Két svéd feltaláló, Bengt Kind- berg és iBjorn Larsson könnyű, de erős gerendát fejlesztett ki, hogy alapul szolgáljon egy- és kétszintes, vázszerkezetű, előregyártott módszerrel épülő házakhoz. A Wirewood építőgerenda két párhuzamos fadarabból áll, melyeket szögletesen meghajlított acéldrótpántok kötnek össze. A létraszerű gerenda állítólag 75 százalékkal könnyebb, mint a vele egyenlő szilárdságú bármelyik fagerenda. A Wirewood-gerendákból toljes tetőszerkezeteket, faelemeket és födémgerendákat lehet összeszerelni, az építési területre odaszállítva. Párát a száraz szobákra Éveken keresztül gőzfejlesztő légnedvesítő berendezésekkel eny- • hitették a csontszáraz téli 'nappalok és éjszakák zárthelyi hatásait. A legtöbb légnedvesítő úgy működik, hogy egy víztartályt enyhén melegít, amitől a víz fokozatosan elpárolog, és gőzsze- rűen szétterjed a szobában. A fortyogó teáskanna a légnedvesítő legegyszerűbb példája. Tavaly télen azonban néhány amerikai cég csúcstechnikával rukkolt elő. Bevezetik az úgynevezett ultrahangos légnedvesítőket, ezeket a tömzsi, hordozható berendezéseket, amelyek 1,7 megahertzes hangfrekvenciával szórják szét a vízmolekulákat. Fűtőelem helyett egy vibráló elektronikus átalakító hozza létre a párát. A berendezés frekvenciája az emberi és állati hallástartomány fölött van és ezért .nem hallható. Az ultrahangos Jégned- vesítőnek több előnye van a hagyományos megoldással szemben. Az általa szétszórt pára először is hűvös és rendkívül finom. A gyárak szerint ez meggátolja, hogy hosszú távon kár keletkezzék a bútorban és a tapétában. Könnyebb a kezelése is, és alig igényel karbantartást vagy figyelmet. A bonyolultabb modelleket automatikus páratartalom- mérő kapcsolja be a beállított pá- raszintnél. í A közlekedéstervezők szerint Moszkvában a város egyik legfontosabb közlekedési ütőere ! épül: a Turgenyev tértől a Szado- váját keresztező, a Kom- szomol térig vezető Novo- kirovszkiji sugárút. E főútvonal megvalósítása, mint bármely város iily sűrűn beépített központjában, számos* nehézséggel jár: egyrészről- meg kell. őrizni a történelmi épületek építészeti örökségét, másrészről nyüzsgő életet kell biztosítani a kétségtelenül nagy áldozattal létrehozandó hatalmas sugárúton. Ma már kfb. 1 kilométernyi hosszban lehet végigsétálni e városrendezési és közlekedési szempontból oly fontos főútvonalon, mélynek bál oldala csaknem teljesen felépült: megtörtént a mezőgazdasági minisztérium bővítése, míg szemben ezzel a GIPRONISZELHOZ épülete létesült. Mindezt szervesen egészíti ki a környezetet is uraló, régebbi magas épület, a LeŰj sugárút Moszkvában ningrád szálloda, amellyel szemben e jobb oldalon újabb hatalmas építkezések tárulnak fél. A Novokirovszkiji sugárút frontján már folynak az összes építészeti komplexumok szerelési munkái, a 16. sz. MOSZSZT- ROJ kivitelező tröszt irányításával a Kalancselvszkaja utcától egészen a Szadovája körútig. E létesítmények egyikébe, a moszkvai tanács számítástechnikai központjába már be is költöztek. Innen indul a magas oszlopokon nyugvó kétszintes, nyitott átjáró, amelytől tovább folyamatosain láncban húzódnak a komplex beépítés épületei. A teljes építészeti együttes egységes oszlopraszter kialakítású,’ hatemeletes épületeinek szintje fölé emelkednek a körcikkszer rűen ívesen hajlított homlokzatú, 14 szintes magasságú épülettömegek. Bejáratuk előtt a sugárút úttestére teraszosan ereszkedő terek alakulnak ki. A piramisépítés fortélyai Meroe — a mai Szudán helyén alapított, legősibb afrikai 1 állam fővárosa volt. A város egykor virágzó kultúrája ma már a múlté. Az itt élt népek nyelve, írásmódja, létformája ismeretlen a ma embere előtt. A romváros titkait régészek, építészek kutatják, akiknek 'élődéi 1821-ben fedezték fel az azóta híressé vált mérőéi piramist. Az elmúlt évtizedekben számos expedíció kereste fel a romvárost, A tudósok a piramis egyik áldozati kápolnájának falán olyan rajzos ábrákat fedeztek fel, amelyek a piramisépítés egy eddig teljesen ismeretlen — az egyiptomi piramisépitőké- től is alapvetően eltérő — módjáról vallanak. A felfedezés a történelmi műemlék rekonstrukciója szempontjából is rendkívül nagy jelentőségű. A felfedezésről a közelmúltban az NDK-ban megrendezett nemzetközi kongresszuson számoltak be. „Felszólítás minden, a nemzeti becsületet szivén viselő magyarhoz, a hazai műemlékek ügyében” — adta ki a felhívásit a múlt század közepén a Magyar Tudományos Akadémia. Ez volt a kezdet; majd létrejött az első ma• Nemrégiben múzeummá alakították át a dunapataji öttornyú unitárius templomot. gyár szervezet a tervszerű műemlékvédelemre. Napjainkban megyénkben — mint másutt is — négy alapvető célkitűzése van e nemes törekvésnek. Építészetünk és történelmünk emlékeinek felkutatása, helyreállítása, megőrzése és bemutatása. A megyei vezetés — a társadalmi igényekkel összhangban — optimális .megőrzési módként a műemlékek hasznosítását jelölte meg. Célul tűztélk ki, hogy^ lehetőség szerint az arra érdemes épületeket új funkció kialakításával, elsősorban a kulturális élet és az idegenforgalom szolgálatálba kell állítani. A hivatalos nyilvántartás szerint Bács- ■Kiskunlban jelenleg 239 védett építmény található. Ezek közül csaknem félszázat az utóbbi >tíz esztendőben nyilvánították védetté. Közöttük van népi lakóház, tanya, pince-présház, gazdasági épület stb. Egyébként a műemléki, illetve műemlék- jellegű épületek ’között legtöbb a .barokk és a klasszicista stílusú. De van többek között szecessziós, eklektikus és romantikus is. Az építésügyi hatóságok háromévenkénj helyszíni felülvizsgálatot tartanak. Ennek alapján csupán a legutolsó 'három-négy évben száznál több épületen végeztek el felújítást, vagy helyreállítást. Az utóbbi időben nagy gondot fordítanak a környezeti műemlékvédelemre, a városközpontok formakincseinek megőrzésére, esetenként a pótlására, a régi városképi összhangnak az újjal való összehangolására. Ebben a munkában sokat segít a megyei ta• A látogatók ma is láthatják még mfikS* désben Is a kiskunhalasi szélmalmot. nács településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottsága mellett működő műemléki albizottság, mely egyebek mellett dönt a rendelkezésre álló pénzügyi támogatás elosztásáról. ■ Összeállította: Targa Mihály 19»siKinHHHyiHl Műemlékeink védelme
