Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-07 / 236. szám

1984. október 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Tanyasor a Kolon-tó mentén ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSOKON, BEMUTATÓKON Elismert megyei termékek A gyakorlott túrázó Is megfárad, ha végiggyalogol az Izsák mel­letti Kolon-tó nyugati partján, a Matyópuszta kanyargós dűlőútjain. Nem oly ismert ez a tájék, mint a bugaci, a matkói vagy a mlzsei puszta, de legalább olyan kedves, érdekes és szép. Valamikor - víz és nádas határolta. Az „anyaközségböl” Izsákról csak jókora kerülővel lehet megközelíteni a tanyasort a nagy kiterjedésű, édes vízimocsár — a Kolon-tó — nádasai, vizei, rétjei miatt. Áque gue vocatur colun 'Azt, hogy ezen a .tájon a hon­foglalás korában már — az akko­ri viszonyokhoz képest — nagy népsűrűségű települések voltak, a tihanyi apátság alapítólevelé­ből és későbbi birtokösszeírások­ból tudjuk. A tihanyi birtokok azonosítása során Györffy György történész vitathatatlan bizonysá­gát találta annak, hogy a megne­vezett határpontok a mai Izsák határát is jelzik. •Maga a Kolon-tó igen' ősi elne­vezés, hiszen az 1005-ös okirat is .ezen a néven említi (aqua gue vocatur colun). A latin szavakat sokan, sokféleképpen magyaráz­ták már. Pesty Frigyes kéziratos (helymévgyűjteményében az .1800- as évek közepén ismert népies etimológát idézi: „a város alatt közvetlenül elterülő több mint 5000 holdnyi lapályon fekvő nagy, vizes, jó ízű halakkal, különösen compóval bővelkedő roppant nagy rét, vagyis tó, amelyben igen szép és sok ezer kéve nád és széna terem ... Nevét vette ezen szótól „kollantó”, mivel Kamu- thi nevű magyar lovag „Búkra Turk” nevű pasát paripáján ,ykol- lantá”, vagyis üté le.” Mások szerint egy tallér nagy­ságú, hajdan a parajban talált ezüst pénzdarabon ezek a szavak állottak „Colon” — hihető nagy „Colmanus”, Kálmán király érme lehetett... A nyelvtörténészek szerint a név török eredetű és „csikót” je­lent . Az óriás mocsár ma a Kiskun­sági Nemzeti Park védett terü­lete. Az egymást követő aszályos esztendők miatt szinte egy te­nyérnyi szabad vízfelület sincs a mederben. Mégis, ez ma Bács- IKiskun megye egyik oltalomra italán leginkább érdemes, a ter­mészetbarátok, kutatók, diákok érdeklődésére feltétlenül szá- mottartó rezervátuma. Nádasai áthághatatlanok. Tit­kokat rejtő, elvadult, ősvadonná •változott táj ez, vaddisznók, szarvasok tanyája. A tó nád­rengetege rejti a gémek és a kócsagok csapatos fészkelőhe­lyeit is. Bármily csábító ez a hely a felfedezésre vágyó olvasónak, el keli mondani azt is, hogy az óvatlan turistára jelenleg is számtalan veszély leselkedik. A terület éppen ezért csak szakmai kísérővel, előzetes engedéllyel lá­togatható. A harmincas években, úgy hit­ték a geológusok, hogy a „nagy víz” lecsapolása után kiváló bú­zatermő területté válik a tótek- mő, de ez téves feltevés volt. A természet nem adta át az ember­nek ősi birtokát. Az egykori bő­vizű mocsár, „létével” paradicso­muk ) Az Abonyi család a főváros­tól jár vissza a szülőföldre. mi állapotokat teremtett a kör­nyéken. Sokféle hal, vízi szár­nyas, nád és nagyvad segítette a megélhetést. Az altalaj szivacs­ként szívta magába a vizet. A Matyópusztán tanyát vert „gyütt-mönt” a földet fillérekért (és hitelben) megvásárló Tiszán­túlról, vagy a Kiskunság déli ré­széről érkező szegénynép, itt, eb­ben az elzárt „paradicsomban”, virágzó szőlő- és gyümölcskultú­rát teremtett. A harmincas évek­ben néhány módosabb gazda gyü­mölcsösöket telepített. Öntöztek, sőt, műtrágyáztak is már... Késve jött a villany! Az észak—dél irányban mint­egy húsz kilométer hosszan el­nyúló tanyavilág még nincs száz­éves. Élnek még olyan matyóiak, akik tudják, hol állt a terület el­ső, szilárd falú építménye, egy csőszkunyhó, amit aztán kétszáz­nál több lakóépület követett. 1948-ban a helyi kommunisták szervezésében út is épült, keresz­tül a tavon, amely az anyaközség­gel is szorosabbá tette a kapcso­latot. (íMa le van zárva a .jármű- forgalom elől!) Matyópuszta lakossága mégis harmadára csökkent az utóbbi húsz év alatt. A változások oká­ról faggattam Farkas István me­zőőrt — a terület tanácstagját —, otthonában, a tanyaközpont egyik legszebb portáján. — Késve jött a villany! — magyarázza. — Az emberek nem akartak elmenni. Ha az ötvenes évek agrárpolitikája megkeserí­tette .is a parasztemberek életét, az utolsó reményig maradtak. De a villany — amit az akkori terü­let gazdája, a Kossuth Termelő- szövetkezet hozatott — késett. Csak 1972-ben ért a tanyákig. Ezért költöztek el sokan Izsák­ra, vagy Budapest külvárosaiba. Ezt azzal bizonyíthatom, hogy ahová végül is elért a vezeték, ott ma sincs üres tanya. Nem hagyta el a gazda; mert.„ahol villany .van, ott minden van” — mond­ják errefelé. — Mostanában milyen ügyek­ben kérték a segítségét tanács­tagként? — Van itt kérés rengeteg. Bő­víteni kellene a villanyhálózatot, ráférne a rendszeres javítás az utakra. Az itt élők többsége idős, beteg, nyugdíjas ember, aki a fejlesztés költségeit teljes egé­szében nem tudja vállalni, s a tanácsnak sincs elég pénze. — Hányán — és miből — él­nek ma Matyópusztán? — Kétszász körül laknak itt. A dolgozni járók nagy része terme­lőszövetkezeti tag. Részesműve­lésű gyalogszőlőkben, és a közös, nagyüzemi .táblán tevékenyked­nek. Az asszonyok közül vannak, akik a tsz varrodájába járnák Izsákra. De ad munkát — ha kell — az erdészet is... — Mi történt az iskolával? — A háború előtt két három- három osztályos elemi épült. Sze­gény volt a nép, de fontosnak tartotta, hogy gyerekei a „fészek­hez közel” .tanuljanak. Akkoriban — de később is, egészen a bezá­rásig — ez az intézmény jóval többet jelentett, mint amit ma egy általános iskola. Ott misézett a pap, ott tartották a .bálokat, a gyűléseket, ott rendelt az orvos. A tanító, mint a hajóskapitány az óceánon, mindenes volt: bíró, orvos, .népművelő, tanácsi vezető egyszemélyiben. Sajnálhatjuk, • Kérték az asszonyok, hogy főz­zek kávét... — mondja a bolt­vezető. • Chrol Kálmán a szüret előtt rendbe teszi a permetezőgépét. hogy egyik épület sem szolgálja az eredeti célját ma már. A gye­rekek hétközben Izsákon laknak, ez — ha szűk pedagógiai szem­pontból talán jó is — nem az igazi. A boltban nemcsak vásárolni lehet... (Farkas István tanyájával szem­ben van a körzet központja, a há­ziból!. Ottjártamkor csöndes volt. Csak néha szakította meg a be­szélgetésünket egy-egy vásárló. — Ma már a bolt a tanyaköz­pont szíve — kezdte a beszélge­tést 'Fazekas Jánosné üzletveze­tő. Estefelé és korán, reggel van igazi forgalom. Egy héten két­szer'kapunk árut; kenyeret, te­jet stib., a nagyközség egyik ABC- jéből. 'Ügy megy ez, mint a csa­ládban a .bevásárlás: az emberek elmondják, mire van szükségük, felírjuk, és az áfész kis teherko­csija kihozza. Vannak,. akiknek a gyógyszerét is 'házhoz ^állítják. — Nem húz nagy hasznoit az áfész a boltunkból — az évi for­galom nem éri el az egymilliót —, éppen ezért elismerésre méltó, hogy az idejáró száz—százhúsz vásárlóért áldozatot vállal. — Mondta, hogy ez amolyan tanyafórum is. Milyen „műsort” tud ajánlani a kilométerekről ide érkező vendégeknek? — A legnépszerűbb „műsor” a bevásárlás. Az emberek nem men­nek rögtön haza, hanem megbe­szélik a híreket, eseményeket egy- egy üveg sör, vagy üdítő mellett. Sokan — főleg az asszonyok — kérték már, 'hogy főzzek kávét, szívesen elszürcsölnék itt közö­sen ... Az ember .társas lény... Locsolnak a mocsár partján A szórványtelepülés legszéle­sebb, és leghosszabb „tanyasori” dűlőjéről ötvenméterenként ága­zik le egy-egy újabb. Találomra indultam el az egyiken. 'Látható volt már az elején, hogy nem lakatlan hely felé vezet: autógu­mi nyomai .törték fel a frissen ázott homokot. Jó kilométeres gyaloglás után értem el az első olyan, tanyát, ahol otthon volt valaki. Chrol Kálmán, a gazda, éppen szerelt. Érés alá horolás és a szüret 'között van néhány szabad hét. 'Ilyenkor a szőlősgazdák kar­bantartják a gépeket, eszközöket. Vendéglátóm — másodállásban az izsáki Sárfehér Termelőszövetke­zet ellenőrző .bizottságának el­nöke — éppen a permetezőgépet javította az őszi verőfényben. — Ha víz és trágya van, a ho­mokon is megterem minden — mondta rögtön a szőlőre téréivé a szót. — Annak idején, még a nagy lecsapolás előtt, tíz—tizenöt­kilós dinnyék termettek a szőlő­vel roskadásig terhelt tőkék kö­zött. A nagy szőlőpusztulásnak ima az egykori telepítéseknek csupán a tizede él) egyik oka ép­pen a szárazság: a szövetkeze­tünkben készült egy vizsgálat; eszerint a talajvíz két métert is lentebb szállt .tíz év alatt. .Így aztán, a közös gazdaság is inkább erdőt telepít, nem pedig gyümöl­csöst. Azért én ültettem ide a kert végébe egy kis sárfehért, de locsolni kell... Gondolja el, ez ám a romlás: a nádas szélén ki­szárad az ültetés! Nyugtat, gyógyít is itt a csend (Chrol 'Kálmán tanyája után már-már úgy hittem, hogy elté­vedtem. Nincs kivezető út, csak a mocsáron át. De feltűnt egy aprócska épület. Gazdái otthon voltak... — Abonyi István vagyok 1— mutatkozott be a gazda — Bu­dapesten, a Budafoki úton van lakásunk, de itt a szülőházamban érzem igazán otthon magam. 'Nyugdíjasok vagyunk. Vonattal .jövünk le és két-három hetet itt töltünk rendszeresen. Nem va­gyok a nagyváros, vagy a tech­nika ellensége,-de őszintén mon­dom, jó visszalépni az időben. Venyigével főzni, teknőben mos­ni, gémeskútról vizet húzni ... Nemcsak nosztalgia ez — itt gye- rekeskedtem —, nyugtat, gyógyít is itt a csend, a jó levegő és a tér. Régen más volt az élet. Szegények, fáradtak voltak az emberek, de a családok egymást segítve, kalákában végezték a na­gyobb munkákat. Minden tanyá­iban volt olyan, aki .tudott cite- rázni, vagy hármonikázni. Estén­ként átjárlak egymáshoz beszél­getni. Ha úgy látszott, hegy van kedv a nótához, összeadták a lámpapénzt, előkerült a hangszer, és éjfélig nem volt vége a vigas­ságnak. Kiváló nyersanyag a Duna-Tisza közi „papírfa" (Folytatás az 1. oldalról.) íomechanikus eljárást alkail- lazzák, s . ennek a technológiai övetelménynek a magyar erdei s féketefenyő nagyszerűen meg­ölel. A finnországi próbagyártás s ezt bizonyította. Nálunk vl- zorat más. cellulózelőállítási el­érést vetettek be, és ennek a ucfényő a nyersanyaga. Az a fe- lyőfaj, amelyből szerényebb az >rszág állománya. KSEFAjCr a VI. ötéves terv ide. e alatt folytatta a program sze­rinti erdősítést. 1981 óta évente másfél ezer hektárt telepített, vagy újított fel. Valójában azon­ban ennek a kétszeresét kellett elvégeznie, mert a három eszten­dő alatt, az ismétlődő katasztro­fális szárazság a fiatal' erdőket is megtizedelte, és pótolni kellett. Bugacon, Nyárjason, Kerekegy­házán és másutt, az új „Átok- csatornák” következtében, me­lyeknek a zsilipéire senki sem ügyel, még a csekély nedvesség is elszökött az erdők alól. K. A. Ebben az esztendőben is több országos, sőt nemzetközi jelentő­ségű kiállítást, vásárt, bemutatót, termékversenyt rendeztek ha­zánk különböző . városaiban, Kecskemétre pedig tavaly von­zotta az érdeklődőket a Hírős Na­pok nemzetközi rangú rendez­vénysorozata. Bács-Kiskun me­gye ipari, mezőgazdasági és élel­miszer-feldolgozó üzemei sikere­sen vettek részt ezeken a bemu­tatókon, s az is kitűnt, hogy egyre többen — a termékszerke­zet korszerűsítésének köszönhe­tően — jelentkeztek újdonságok­kal, melyeket a bírálók díjakkal, elismerő oklevelekkel jutalmaz­tak. Ezekből a termékekből nyi­tottak kiállítást a héten Kecske­méten, a megyei pártbizottság elő­csarnokában, ahol az érdeklődők láthatták az idei Szegedi Ipari Vásáron, a BNV-n, a Kiváló Áruk Fórumán, valamint a bor­versenyeken díjazott élelmisze­reket, ruházati és egyéb ipari cik­keket. A Budapesti Nemzetközi Vásá­ron fürdőkádjáért nívódíjat ka­pott a kecskeméti Zománc- és Kádgyár, díjat nyert a Habselyem Kötöttárugyár női fehérneműiért, az Alföldi Cipőgyár — cipőiért —, a Kecskeméti Konzervgyár — paradicsomitaláért —, a Kecske­méti. Sütő- és 'Édesipari Vállalat — kukorica tallér és Passziánsz - teasüteményéért —, a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság — Halasi Cabernet-jéért —, a DUTÉP • a DUFA nyílászáró családért kapott elismerést. A Szegedi Ipari Vá­sáron élért díjakért — a Hírős mártásáért — a Kecskeméti Kon­zervgyárnak, a Rajnai Rizüngért a Közép-magyarországi Pince­gazdaságnak, a Chardonay-ért a Kiskunhalasi Állami Gazdaság­nak, a Hajósi Cabemetért, vala­mint a Hajósi Nagyburgundiért a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátnak, a Kiskőrösi Mer- lot-ért a Kiskőrösi Állami Gaz­daságnak, valamint a DUFA nyí­lászárócsaládért a DUTÉP-nek, a CAiRBORQBOT kazánért a BÁCSÉPSZER-nek gratuláltak. A Szegedi Ipari Vásár Csík-show- yal elért különdíjáért, valamint a BNV-díjért a Budaprint duna- vecsei üzeme, a soproni nemzet­közi vörösbor-fesztivál nagydí­jáért a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság, a Kiváló Áruk Fórumán elért eredményért a Petőfi Nyom­da kapott elismerést. Az izsáki, a helvéciai, a Keeskemét-Szikrai és a Kunbajai Állami Gazdaság, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, a BÁCSHŰS, az UNI- VER ÁFÉSZ, a Szőlészeti, Borá­szati Kutató Intézet, a KAGE Paprika- és Konzervipari Válla­lat, a Városföldi Állami Gazda­ság Húsüzeme, a Habselyem Kö­töttárugyár, a Kiskunhalasi Nép­mű vészeli és Háziipari Szövetke­zet, a TEXCOOP, a Bajai Finom- posztó Vállalat, a Kecskeméti Alupiigment Gyáregység, és a Parkettagyártó Vállalat kollek­tívájának ugyancsak köszönetét mondtak eddigi eredményes be­mutatkozásaikért. A Közép-magyarországi Pin­cegazdaság évek óta elismerést szerez a megyei szőlő- és borter­melőknek. Dr. Vidmann Miháiy- né, a vállalat gazdasági igazga­tója örömmel sorolja eredmé­nyeiket: — Jó egy-egy vásár vagy ki­állítás díjait hazahoznunk, pél­dául a Rajnai Rizügünk már BNV-n és a Szegedi Ipari Vásá­ron is kapott vásárdíjat, de a Márka üdítőcsaládunk, a Ham­vas-üdítők, valamint a parafa­termékeink szintén kiérdemelték az elismeréseket. Az utóbbiak a hírős napok kiállítási díját kap­ták. A bemutatókon a hazai for­galomban lévő, illetve az export- termékeinkkel jelenünk meg. Évente 220 ezer hektoliter pa­lackos bort, 100 ezer hektoliter üdítőt, és ugyanennyi palackos pálinkát állítunk elő, ezenkívül jelentős a külföldre szállított ter­mékünk is. Borainkra összességé­ben jellemző, hogy alacsony al- koholtartalmúak, de ízük, zama­tok megfelel az asztali-, pecsenye- és a minőségi borok kívánalmai­nak. Az üdítőink Választékát nö­veljük. Jövőre a Mangold és a Maracuja ízesítésű márkánk is forgalomba kerül, melynek kísér­leti gyártása már befejeződött. A kereskedelemből hiányoznak az „illatos” borok, ezt is pótolni sze­retnénk a következő esztendőben. G. E. • Az országos kiállításokon di­jat nyert termékek bemutatója a megyei pártbizottságon. KRESZ-teszt Kerestem, kutattam én már gyerekkoromtól, hogy a Matyó név hannét ered, ki „keresztelte” erre és miért, de máig sem akad­tam nyomára. Mondják így is, úgy is, de igazán találó magya­rázat még meseként sem akadt. Körülbelül száz éve költözött e .tájra az első telepes. Nagy re­ménnyel — a futóhomok elle­nében. Mára kevesen maradtak. Akik mégis: azok gépesítették a gaz­dálkodást. Villanymotorral lo­csolnak, traktorral .permeteznék, és kapálnak. De vannak olyanok is, akiket a „tanya-terápia.”, a kikapcsolódás, a pihenés hív és köt ide. A Matyó-tanyák élni akarnak és élnek is. Farkas P. József 'OKTÓBER I5-TŐL - 'x Közgazdasági hetek A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetei október 15. és november 14. között rendezik meg a megyében a közgazdasági és üzemgazdasági heteket. Kecskeméten, Baján, Kalocsán és Kiskunhalason egyaránt sor kerül olyan előadásokrá, amelyek nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Egyebek között haizánk nemzetközi kapcsolatairól, a hitel- politikáról, gazdaságirányításról, a jövő évi népgazdasági tervről, a gazdasági mechanizmusunk ideológiai alapjairól is elhangzanak tá­jékoztatók. A témákban, illetékes legnevesebb szakemberek — közöt­tük Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, országgyűlési képviselő, Berényi Lajos, a Külkereskedelmi Minisztérium, dr. Lőkkös János, az Országos Terv­hivatal, Kollarik István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetői és dr. Visi Ferenc, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese — tartanak előadást. Negyedik hónapja vitatéma, hogy a július 1-én életbe lépett KRESZ mennyiben új. Lényegé­ben nem alapvető változásokról, hanem olyan módosításokról volt szó, amellyel a jogalkotók az el­múlt nyolc év tapasztalatait, a külföldön bevált módszereket vet­ték figyelembe. Mindezektől azt várták, hogy gyorsabb, zökkenő- mentesebb és főként hatékonyabb legyen a közúti közlekedés. Bár az egységes KRESZ teljes szövegét tartalmazó tesztkönyvet pillanatok alatt elkapkodták a boltokból és az újságárusoktól, a rendörök mégist azt tapasztalták, hogy a közlekedők főként hallo­másból tudtak a friss rendelke­zésekről. Szerencsére a „régi’’ ismerete is elég (lenne) a bal­esetek csökkentéséhez, ha figye­lemmel és fegyelemmel páro­sulna a közutakon. Ugyancsak tapasztalati tény, hogy a változá­sokból eredő jogsértések nem jellemzőek. Persze nem hallgat­ható el az sem: a rendőrök in­kább segítenek megismerni az új szabályokat, mintsem büntet­nek. Ez nemcsak lágyszívűségük­nek köszönhető, hanem annak is, hogy a KRESZ-hez kapcsolódó forgalomszabályozási - jogszabá­lyok egyelőre nem változtak meg. Még mindig csak elméletben, azaz könyvekben léteznek az új KRESZ-táblák, a gyakorlatban úgyszólván nem lehet találkozni velük. A kérdés egyáltalán nem költői: meddig legyünk türelme­sek? Ha netalán valahol kitették, akkor jogos lehet be nem tartá­suknak a számonkérése. De ad­dig? A módosított KRESZ a mozgás- korlátozottakra különleges jogo­sultságokat fogalmaz meg. Pél­dául közlekedésük megkönnyíté­se érdekében egyes behajtást til­tó táblával jelzett útra az általuk vezetett, illetőleg az őket szállí­tó jármű a tilalom ellenére be­hajthat, ha úticélja ezen az úton van, vagy másként nem közelít­hető meg. További könnyítés, hogy a „Várakozni tilos” táblá­val jelzett úton is szabad várakoz­niuk. A dolog szépséghibája csu­pán annyi, hogy mindezek csak azokat a mozgáskorlátozott sze­mélyeket illetik meg, akik az er­re illetékes egészségügyi hatóság­tól engedélyt kaptak, és járművü­kön erre utaló jelzés van. Az vi­szont már nem szépséghiba, hogy a kérdést rendező egészségügyi jogszabály egyelőre hiányzik. Megyénkben a rendőrök mégis találtak megoldást: ha láthatóan mozgássérült személlyel van dol­guk, nem kérik az egészségügyi hatóság engedélyét. Eddig főként a hiányosságokat hoztam szóba, pedig jól érzékel­hető eredményekkel is járt a vál­toztatás. Rugalmasabbá, dinami- kusabbá tette a forgalmat, és megszüntette azokat a jelensége­ket, amelyek korábban bosszantot­ták az autósok, motorosok egy részét. Például a kinyúló rako­mányokkal (szörf, csónak, deszka, bútor stb. szállítása), úgyszólván megszűnt minden gond, mert egyértelművé vált a szabályozás, A függönyök, reluxák, matricák sem okoznak további fejtörést, mert nyilvánvalóvá vált, hogy mit és hogyan szabad használni. Lényegében a módosítások el­érték alkotóik célját, de maradt egy sor olyan kérdés, amelyet nem lehet írott szabályokkal tör­vényesíteni: az udvariasságot, az együttműködési készséget, azt, hogy parancsoló követelménynek tekintsük mások segítését. Ezt pedig még mindig tanulni kell. Es nemcsak a KRESZ-tanfolya- mon. T. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents