Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

HPN MAGAZIN H • Desmond Tutu, at 1984-es Nobel-békedíj kitün­tetettje feleségével. NOBEL-BÉKEDlJ Desmond Tutu példája „Tiszta vé­letlen, hogy magam is fe­kete vagyok. Ami a szemé­lyemet illeti, ennél sokkal fontosabb, hogy keresz­tény ' vezető vágyok — Dél- Afrikában, ez utóbbi törté­nelmének kri­tikus időszaká­ban. Valójában a nemzeti megbékélés minisztériu­mát kellene megkapnom”. Desmond Tutu dél-afrikai anglikán püs­pök, *a preto­riai rendszer egyik — még­pedig kímélet­lenül szóki­mondó lenfele, az 1984. évi Nobel-ibékedáj kitün- I tetettje nyilatkozott egyszer így önmagából. , 1931. október 7-én született a Johannesburg melletti Klers- dorpban. Apja tanító volt,, s a johannesburgi Bantu Főiskola elvégzése után ő maga is peda­gógusként helyezkedett el. 1954- ben fejezte be egyétemi tanul­mányait a dél-afrikai egyetemen, majd teológiát kezdett tanulni. 1961-ben pappá szentelték fel; 1962 és 1966 között Angliában folytatta teológiai tanulmányait. 1976 és 78 között Lesotho püs­pöke volt, majd 1978-ban — ugyancsak első színesbőrűként — a Déli-afrikai Egyházak Taná­csának főtitkárává nevezték ki. A hetvenes évek végén vált ismertté heve a fehértelepes kor­mány, a fajüldöző törvénykezés elleni küzdelemben, s az azóta eltelt években a feketék és á ha­ladó szellemű ázsiai származású és fehér dél-afrikaiak polgárjogi akcióinak valóságos szellemi ve­zére lett. Nemzetközi egyházi kapcsolatai valamelyest segítet­tek ugyan abban, hogy elkerülje a dél-afrikai rendszer ellenfelei­nek kijáró üldöztetést, de így is egyre gyakrabban lépték fel el­lene a hatóságok. Eleinte — a hetvenes évék legvégén, majd 1980-ban — egy-egy külföldi lá­togatása után bevonták az útle­velét, így próbálván megakadá­lyozni, hogy újabb utakra indul­jon. Ugyanis e látogatások al­kalmával Tutu Nyugat-Európa és az Egyesült Államok kormányait Dél-Afrika elleni gazdasági szankciókra igyekezett rábírni. Időről időre, amikor a szoká­sosnál is élesebiben bírálja Botha miniszterelnököt, vagy amikor szavára egy-egy konkrét kérdés­ben, például az életfogytiglani böntönibüntetésre itélit Nelson Mandela szabadonbocsátásáért tömeges tiltakozóakoió bonta­kozik ki, Desmond Tutu börtön­be is kerül. „Elítélem az erőszakot; nin­csenek politikai ambícióim. Egy­szerűen csak dél-afrikaiak— fe­keték és fehérek — millióinak egyik keresztény vezetője va­gyok” .— mondja a bírálatokra válaszolva. Az, hogy a Nobel-békedíjjal Desmond Tutu küzdelmét ismer­ték el, nagy csapás a pretoriai rendszerre — idézték a nyugati hírügynökségek az első kom­mentárokat. Ez lendületet adhat a faji megkülönböztetés ellen küzdő dél-afrikaiaknak, másrészt talán némi védelmet nyújt a püspöknek a hatóságokkal szem- ' ben. Mindamellett — írja a UPI amerikai hírügynökség — az os­lói döntés aligha nyújthat mesz- szemenő segítséget az országban többséget képező feketék politi­kai változást sürgető követelé­seinek megvalósításához. V MAFFIA Kik az „érinthetetlenek”? Az Olaszországban titkos bör­tönben őrzött Tomasso Buscetta maffiafőnök véget nem' érő le­leplezései nyomán naponta ke­rülnek napvilágra újabb és újabb adatok vezető maffiózóról, a bűnszövetkezet szervezeti felépí­téséről és nemzetközi kapcsola­tairól; betekintést nyújtva, a „tiszteletreméltó társaság” sötét üzelmeibe. A bőbeszédű maffiafőnök in­formációi annyiira hasznosnak bizonyultak, hogy szóba jött „kikölcsönzése” is az Egyesült Államoknak, fefcndítenüő az ot­tani maffiaellenes harcot. Az alaposan kipakoló „ke­resztapa” hajdani üzlettársain akar bosszút állni, akik e@y szi­cíliai maffia-toellháborúban fosz­tották meg őt hatalmától, csa­ládját pedig megtizedelték. A nyomozókat most elsősor­ban az foglalkoztatja, hogy kik az „érinthetetlenek”: így neve­zik a maffia politikai agyköz­pontját. Erről eddig Buscetta is csak közvetett értesülésekkel' szolgált. Még ő~ is túl kis| hal ahhoz — álliítja —, hogy a.„tisz. teletreméltó társaság” hierar­chiájának ezt a harmadik, leg­felső szintjét ismerje.. Faiermo volt keresztényde­mokrata polgármestere eddig az* egyetlen "akinék a neve úgy me-' rült .fel, mint aki a maffiát a háttérből irányító felsőbb kö­rökhöz tartozhat. Buscetta, a hallgatás, az „omerta” íratlan törvényét el­sőként ily mértékben megszegő maffiaSőnök vallomásaiból kide­rül, hogy a „cég” a legmoder- ' nebb szervezeti struktúrát épí­tette ki, ám közben megőrizte a családi hagyományok révén , öröklött kapcsolatokat is. Buscetta elbeszélése szerint Szicília egész területét „csalá­dok” uralta maffiatartományok- ra osztották ftel, A „tiszteletre­méltó férfiak” törvénytelen üzel- mei'k, a kábítószeiktereskedelem, a prostitúció, a zsarolás és a ci­garettacsempészés lebonyolítását „segédmunka” igénybevételével • Tomasso Buscetta maffiave­zér, aki az egész szervezetet le­leplező vallomást tett, Őrei kö­zött a római repülőtéren. végzik. A tartományi klánok, ve. zető szerve a ;,bizottság”, amely­nek élén egyetlen főnök áll. A maffiastruktúra második szintje a tartományok feletti bi­zottság, itagjai a maffia tarto­mányi' főnökei. Ez 'a „tízek bi­zottsága” dönt például az „áru­lók likvidálásáról”, vagy az igaz­ságszolgáltatásban,és a -bűnüldö­zés területén működő elszánt ImafífijaellenfeOiek meggyiHkolásá- -rél - ' p ' A hatóságok szilárd meggyő­ződése, hogy a két szinten felül kell lenni még égy harmadiknak is, ahol a maffiaüzelmek szálai összefutnak. Ezen a legfelső szín- tén — gyanítják — maffiózóként teljesed ismeretlen, ám például politikusként jól • ismert szemé­lyiségek is állhatnak. Buscetta mindenesetre azt állítja, hogy politikusok meggyilkolására szó. ló megbízásokat a maffia köz­vetlenül politikai körökből |É ka- pott már. Morinaga­botrány A japán kormány segédke­zet nyújt a zsarolók által fe­nyegetett Morinaga édesség- gyárnak. Nakaszone Jaszuhi- ro miniszterelnök kedden uta­sította pénzügyminiszterét a Morinaga pénzügyi támoga­tásával kapcsolatos lehetősé­gek tanulmányozására. Érte­sülések szerint felkérték a különböző kormányhivatalo­kat éis magánvállalatokat, hogy közvetlenül a gyártól vásárolva segítsék a gyár 'talpraállását. A lépések, kö­zölték hivatalosan, a kor­mány eltökéltségét jelzik a közrend védelmére. Ismeretlen bűnözök — mint emlékezetes — hetek óta zsarolják Japán legna­gyobb édességgyárát. Előbb nagy összegű pénzt . követel­tek, majd — miután a cég ellenállt — ciánnal fhérgezett Morinaga-termékeket helyez­tek el különböző szuperma- hetek és élelmiszer-áruházak édességpultjain. Katasztrófa mindeddig csupán azért. nem törtért, mert a bűnözők az általuk az .üzletek pultjaira csempészett csomagokon je­lezték, hogy azok halálos ciánt tartalmaznak. A legtöbb jg.pán üzletből eltűnt mindenfajta Morinaga- édesség, és az áruházaik. to­vábbá a gyár alkalmazottai az utcán árusítanaik. Amelyik szupermarketben pedig Mo- rmaga-termék még mindig kapható, ott a rendőrség ál­landó felügyeletet tart. Énnek ellenére a banda tovább fe­nyegetőzik, 1 például azzal, hogy mérgezett édességcso. magokat postán ad fel. A ha­tóságok a lakosság bevonásá­val folytatják a nyomozást, de egyelőre semmit nem ju­tottak előre a páratlan bűn­ügy felgöngyölítésében. Az elegáns kanyar, amely- lyel a kiskocsi odagördült az Elysée-palota lépcsőjéhez, legalább olyan feltűnést kel­tett, mint a vezető személye. A Renault-cég újszülöttjéből, a „szuperötösből” nem más szállt ki a napokban, mint maga az államfő, Francois Mitterrand, ö ült a volán­nál, a kiskocsival tette meg az utat otthonából a hivatal­ba. , Elnök a volánnál Államfőik manapság semmit sem csinálnak vélertl.en.üfli, s a gesztus azt érzékeltette, miiyen fontosságot tulalj (tanítanak ' a csúcson a francia gépkocsiipar kulcs üzemiének. A „szuperötös” — amely iá nagy álilami cég ko­rábbi, igencsak sikeres kisko­csijához, az R—5-öshoz képesít miem sokát változott kívülről, de egészen új motort és .szerkezeti megoldásokat tartalmaz — a Re­nault legutolsó aduja a francia piac visszahódífásáért és a kül­földi eladások megőrzéséért ví­vott csatában. Egy sor lényeges újítást tartalmaz, (takarékosabb és fürgébb elődjénél. A Renault részesedése a fran. cia piacon 38 százalékról 31 szá­zalékra csökkent az elmúlt esz­tendőben, s a kétségkívül csak jelképes értékű nyugat-európai elsőséget is elvesztette (a FIAT javára). A „szuperötös” immár robotizált üzemben készüli, a ko­rábbinál nagyobb termelékeny­séggel — csak éppen valameny- nyirle elkésett. Közbeni a FIAT és más nyugat-európai cégek • is alacsony fogyasztású kiskocsikat hoztak forgalomba, néhány hó­nappal előbb. 49 Autókiállítás Párizsban. Előtérben az új Renault autó, a Super— 5-ös, mögötte felnagyított makettmása. A gy^r ugyanakkor mindig is a francia szociálpolitika egyik kísérleti műhelye, barométere volt: itt erősek a szakszerveze­tek, különösen a CGT, s a kor­mány is szívesed próbált ki üze­meiben szociális újításokat. Szál­lóigévé vált. hogy BilLancourt-t —■ ez 'az óriáscég központi üze­me — senkinek sem ajánlatos magára haragítania. Most vi­szont la rofootizálás, az automa­tizálás, plusz a rossz konjunk­túra. az eladások csökkenése aggasztó perspektívákat rajzolt fel a gyár dolgozói számára, kö­zeibe hozta la leépítések,' az' el­bocsátások rémét. Ezért a „Su- percinq” forgialOmbahozásával szinte egylidőben sztrájkmozga- lom bontakozott ki az üzemben: a dolgozók garanciát követeltek a léépítés ellen;. A Renault-gyá- ri konfliktus az első. nagyobb erőpróbának ígérkezett, a szak- szervezetek és a kormány kö­zött az új helyzetben — s nem­csak a kommunista érveléshez közelebb álló CGT, de a CFDT is erélyesein védelmezte a mun­kahelyeket, a Renault dolgozói­nak vívmányait. Nem kétséges, hogy a „szu­perötös” piaci esélyeit alaposan lerontja; ha rögtön az első ren­delőknek nem képes szállítani a Szajna-parti nagyüzem. Ezzel természetesen a dolgozók is tisz_ tában vannak. Valamint azzal is, hogy egy kereskedelmi kudarc még inkább veszélyeztetné hely­zetüket. Így az ellentétes frontokon is mutatkoztak közös érdekek. A munkabeszüntetésék és az éle­ződő, nagyobb konfliktussal fe­nyegető feszültség napjai után az igazgatóság hirtelen rugal­masságot tanúsitott. Bemard Ha- non elnök-vezérigazgató ígéretet tett arra, -hogy senkit sem fog­nak elbocsátani a korszerűsítés során, a feleslegessé váló embe­reket átképezik, munkához jut­tatják a „házon bélül.”; vagy kívül, különböző leányvállalatök- nái. A szakszervezetek elfogad­ták ezt a biztosítékot, ha nem is elégítette ki minden követelésü­ket. Az igazgatóság kompnomisz- szumkészségében nyilván néipí része voll annak, hogy a Super- cinq volánjánál Mitterrand ál­lamfő is helyet foglalt már. LEHET, HOGY EGYÜTTMŰKÖDÖTT A FARKASSAL ? A Piroska-ügy kihívó magatartást. A lélektani — Mintha nem lenne elég baj a bű­nözéssel, terrorizmussal, maffiával Olaszországban most még a Piroska- ügy is napirendre került. Méghozzá szó szerint: a napokban egy velencei bíróságon összeült nyolc esküdt, há­rom hivatásos bíró, két ügyész és két védő, és megtárgyalták, bünös-e a Grimm-meséből jólismert farkas ma­gánlaksértés, személyi szabadság meg­sértése, továbbá különös kegyetlen­séggel két ember sérelmére elköve­tett emberevés bűntettében. Az ítélet felmentés volt. Jegyzőkönyvbe került, hogy Pi­roska legalábbis gyanús: nem működött-e együtt a farkassal, vagy legalábbis nem tanúsított-e magyarázat szerint elképzelhető, hogy Piroska töblbé-keviésibé szán­dékosan sértette meg az anyai utasítást, ment tudat alatt arra' vágyott, .hogy „kísértésbe vigyen” és „kompromittáljon” valamiféle képzeletbeli apát. Lehet, hogy a farkas: valójában csak Piroska '„vérfertőző képzelgésében”, léte­zett? A tárgyaláson ezenkívül nép­rajzi kutatási eredmények is elő­kerültek. Eszerint a mese olyan ősrégi avatási szertartások ha­gyományait őrzi, amelyek külön­böző kegyetlen cselekményekből álltak, közéjük tartozott a féle­lemkeltés, az éheztetés, az isme­retlen helyen magára hagyás. Mindez arra utal, hogy a Pi- foska-ügy bonyolultabb, mint gondolnánk, & valójában az olasz büntetőjogi eljárási reform ösztönzésére rendezték meg. Nem lehet szó igazi reformról addig, aimíg magiuk az igazságszolgálta­tás résztvevői képtelenek meg­szabadulni a látszatoktól, az elő­ítéleteiktől — mondták a tárgya­lás után. Ami igaz, az igaz: a far­kast Sikerült némileg .tisztára mosdatni .az előítéletektől.. Most már csak az kérdés: ki .védi meg ezután Piroskát? Bevándorlás-stop Életbe lépett Belgiumban az a törvény, amellyel a kormányzat csökkenteni kívánja a külföldi bevándorlók számát. A Jean Goi igazságügyi miniszter által előter­jesztett, és a parlamentben nyá­ron elfogadott törvény egyik cik­kelye értelmében a helyi tanácsok • ha szükségesnek látják — meg­tagadhatják külföldiek bejelent­kezését. A tízmilliós Belgiumban kilenc- százezer külföldi él. Mintegy két- százötvenezer közülük az EGK- orsz ág okból származik, rájuk a közös piaci szabályok érteimében a korlátozás nem vonatkozik. Azoknak, akik önként hazatele­pülnek, a kormányzat egy évi munkanélküli segélyt és családi pótlékot ajánl fel egy összegben, ösztönzésként. Akik igénybe ve­szik ezt, nem térhetnek többé vissza Belgiumba, legfeljebb tu­ristaként. „Manőverező robot-bumeráng” Amikor az ötvenes évek végén, a hatva­nas évek elején á szovjet interkontinentális ballisztikus rakéták megszüntették Amerika viszonylagos sebezhetetlenségét, az óceánon túl ezt valamiféle természeti csapásnak vagy üzemi balesetnek tekintették, nem hozták "kap­csolatba a kiváltó okkal, a Szovjetunió köré vont amerikai támaszpont-gyűrűvel, vagy az Európába és Ázsiába előretolt amerikai nuk­leáris rendszerekkel. Csák amikor, az 197.9-es NATO-határozat végrehajtásának tavalyi megkezdésére válaszul a szovjet haditenge­részet előrevonta rakétás tengeralattjáróit az amerikai partok elé, csak akkor ébredt Washington annak tudatára, hogy akcióira • kemény reakció következik, amelynek nyo­mán rohamosan fokozódik az Egyesült Álla­mok területének 'hadászati veszélyeztetett­ségé. . . , i Két hete elhangzott a szovjet bejelentés: nagy hatótávolságú manőverező robotrepülő- gépek kerülnek szovjet hadászati bombá­zókra és tengeralattjárókra, mivel az Egye­sült Államok i,mmár szárazföldi, tengeri és légi telepítésű manőverező robotrepülőgépek- kel veszélyezteti a Szovjetunió és szövetsé­gesei területét. Washington ismét megálla­pítja: sikerült „kieszközölnie” az Egyesült Ál­lamok hadászati veszélyeztetettségének minő­ségileg új fokozatát. Ma az atomhatalmak a másik fél támadó hadászati potenciáljával szemben, nem védel­mi fegyverrendszerekkel óvják biztonságú­kat, hanem ugyancsak támadó fegyverrend­szerekkel. Az Európába telepített amerikai Pershing 2-es ballisztikus rakétákkal és ma­nőverező robotrepülőgépekkel szentben, ame- melyek regionális, kontinentális és interkön- tinentális szinten megbontották a kialakult hadászati egyensúlyt, szovjet részről, táma­dó rakéták telepítésével, a korábbi telepíté­si moratórium érvénytelenítésével és raké­ták előrevonásával állították helyre a veszé­lyeztetettség egyensúlyát. A megnövelt ható- távolságú szovjet harcászati-hadműveleti ra­kéták és az SS—20-asok azonban csak a Szov­jetunió—Nyugat-Európa viszonylatban te­remtettek veszélyeztetettségi egyensúlyt, és nem növelték az Egyesült Államok fenyege­tettségét. Csak az atomhajtóműves, rakétás szovjet tengeralattjáróknak az amerikai par­tok elé való előrevonása jelentett új veszé­lyeztetettséget az USA számára. Amikor az Egyesült Államok már jól elő­rehaladt tengeri és légi telepítésű manővere­ző robotrepülőgépeinek szolgálatba állításával, 1 csak akkor döntött úgy a szovjet hadászati vezetés, hogy 'újabb tényezőkkel ellensúlyoz­za ezt, azaz, növeli saját megtorló képessé­gének hatásfokát időben és térben, operati­vitásban és 'pusztítóképességben. Most, hogy az Egyesült Államok meghir­dette az abszoMt rakétaivédelern tervét, amely 9 Lézerfegyver egy jövendőbeli amerikai űr- * beli harcálláson (fantáziarajz). • Ronald Reagan, az amerikai fegyveres erők főparancsnoka stílusos öltözékben és stílusos pozícióban: a „Constellation” repü­lőgép-anyahajó fedélzetén. .kozmikus eszközöket is fel kíván használni a ballisztikus rakéták, tehát a kozmikus t>ér_ ségen áthaladó támadó-megtorló eszközök el­len, megjelennek a nagy hatótávolságú szov­jet manőverező robotrepülőgépek, amelyek nem emelkednék a kozmoszba, hanem a ten­ger hullámai, a sivatagok, az erdők és hegy- vonulatok fölött néhány tucat méternyire, a domborzati elemeket követve „surrannak” célpontjaik felé. Reagan „csillagháborús” terve ily módon még realizálása előtt ugyanúgy túlhaladott­nak bizonyulhat, mint jj annak idején a Safeguard rakétavédelmi rendszer, amely már a kísérleti stádiumban fölöslegessé vált. Az új szovjet bejelentés összes kihatásai­nak elemzése még folyik, de annyi máris bi­zonyos, hogy speciális erőfeszítésekre fogja kényszeríteni az Egyesült Államokat, amely eddig nem fordított különösebb figyelmest „honi légvédelmére”, hiszen ellenséges légi— nagyhatalom nem volt a közelében. Mindent összevetve úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok a sokat reklámozott To­mahawk nevű manőverező röbotrepülőgépei- vél sikeres bumeráng-mutatványt produkált. Összeállította: Hámori Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents