Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
1984. október 4. • PETŐFI NÉPE • t VENDÉGÜNK VOLT Dr. G. Schlierf, heidelbergi orvosprofesszor Mint lapunkban beszámoltunk róla, Kecskeméten tartotta hetedik konferenciáját — szeptember 27—29. között — a Magyar Erelmeszesedési Társaság. A tanácskozáson, sok rangos hazai és külföldi orvossal együtt részt vett dy. G. Schlierf heidelbergi professzor is, aki nemzetközi elismerést vívott ki magának az érelmeszesedés, az infarktus elleni küzdelemben. A konferencia^ egyik szünetében kértünk tőle interjút. Hírünk a világban AMIKOR arról beszélünk, hogy milyen a hírünk a viliágban, illenék airra gondolnunk, hogy a világ niem Hegyeshalomnál kezdődik. Nem is ott végződik. Hogy milyen a hírünk a világiban, annak legíőbb eleme, hogy milyen a hírünk idehaza. Nem tévedés: a világbeli hírünk alapéleimé, hogy milyen a közérzetünk, anyagi helyzetünk mennyire szilárd a rendünk, mit játszanak a mozik, a színházak, miféle könyvek jelennek meg, mi mennyibe kerül... Helyiben vagyunk! Mindezt firtatja barát és ... majdnem leírtam, hogy ellenség. Egyáltalán-: számít az valamit, miként vélekedik rólunk az ellenség? Igen- is, nem is. De erről egy kicsit részletesebben. A mai világban, amelyről számtalanszor elmond juk, hogy fő sodrát két, egymással ellentétes rendszer alkotja, mégiscsak létezik — éspedig minden ezelőttinél inkább létezik — az egyetlen összeszűkült emberiség. A tévében egyenes adásban láthatom, amint az ember a Holdra lép, ebben a világban nincsen igazi titok és elnejthetőség. Mindenki mindenkiről mindent tud. Illetőleg: csak tudhat. Ha akar. Akar? OLVASOM az egyik reggeli lapban az ismert író-szociográfus amerikai útijegyzetét, benne azt, hogy egy alkalommal elmondta, mi a foglalkozása. Mármint, hogy író. Mire a jámbor jenki megkérdezte tóle, hogy milyen nyelven ír. A válaszra pedig, hogy magyarul, csodálkozás volt a válasz, jé, hát olyan nyelv is létezik? Ez a tudatlanság a huszadik század ötödik ötödének egyik refrénje. Nem a panaszkodás mondatja velem, de hadd mondom el: amit Bajomi Lázár Endre a minap a Stúdió ’84-ben elsorolt, hogy tudniillik hány francia mű jelenik íjneg Magyarországon, és „viszonzásul” hány magyar franciáiul, ez éppígy áll angol és spanyol és még sok más nyelvre, de oroszra, és ukránra, és grúzra és örményre bizonnyal nem. mint ahogyan finnre sem. De tovább megyek. A magyar szellemiségről, gondolkodásmódról1, egyszersmind művészi alkotó lehetőségről sokat mondanak öt földrész népeinek filmjeink. A hivatásos kritikusok jól tudják ezt, és nagyra tartják. De a fiknkereskedök nem. És ezzel olyan ponthoz értem mondanivalómban', ahol világossá kell tennem, hogy noha nem tagadom az emberiség egységét és egyetemességét, és azt sem, hogy valójában ma egyetlen nép sem lehet intim és diszkrét; mégis: a ,hírünk a világban” tárgyköre élesen elkülönül aszerint, hagy melyik világra gondolok. ENGEM elsősorban az érdekel, hogyan vélekedik rólunk a barát. A nem barátnak lehetünk, legyünk 'jó partnerei, megbízható szállítói és vevői, legyünk idegenforgalmi vonzerő, folklórérdekesség, ki amit keres, találja meg — de a .barátnak legyünk jó barátai! Nekem határozottan tetszik a budapesti Kígyó utca. Talán, ha száz méter hosszú. Két oldalán ízléses kirakatok, itt a kincsesbolt meg a szőrmebolt, a finom falatok mackóboltja, még egy ékszerész, aztán a mindig tele dollánbolt — itt nem dollárt, hanem dollárért árusítanak —, mondom, szép, jó ez a kis utca. De aki azt hiszi, hogy ezzel meg a Váci utcával, s a betorkolló utoák feltupíro- zásáyial, sétálóutcává előléptetésével utolérhetjük, mondjuk, a londoni Oxford Streetet, vagy a párizsi Grand Boulevard-t, az vaskosan .téved. A nyugati turista, aki erre vetődik, ha a látványt összeveti az ottani élvonallal, lemosolyog minket. Mert ő ahhoz mór, ha mér. Márpedig a látvány csak külsőség. Hát a barát mihez mér? A KÖZELMÚLTBAN rövid időre Dániában jártam/ Módom volt többször is beszélgetnem testvéipártunk vezetőivel és harmincöt pártaktivistával, akik ezen a nyáron két hetet Magyarországon töltöttek. Ok azt mondják: pártiskolán. Előadásokat hallgattak magyar előadóktól, sokfelé megfordultak, és el voltak ragadtatva. Mitől? Természetesen attól is, amit mindenfelé — tehát nemcsak a budapesti Belvárosban — láttak, tapasztaltak; el- voltak ragadtatva, noha ők nem azokkal a mindennap bömbölt előítéletekkel érkeztek, amelyeket a szocializmusellenes sajtó terjeszt. De az előző mondatban szerepel egy is szó. Mert amikor azt kérdeztem, mégis, mi keltette bennük a legnagyobb hatást, azt mondták: az az őszinteség, ahogyan különféle témákban az előadó vezető szakemberek gyengeségeinkről szóltak. Olyanokról is, amelyeket különben nem is érzékelitek volna két hét alatt. És mi nem tetszett? Unszolnom kellett elvtársaimat, válaszoljanak erre is. Hát... hát... például az — felelték többen is némi hímezés-hámozás után —, hogy milyen díszesen van berendezve a gyáriigazgatók meg a helyi politikai vezetők Irodája, fölösleges pompáival, amit semmiféle célszerűség sem igazol. Hogyhogy a munkások engedik ezt? — hangzott a kérdés, és én csak azzal térhettem ki a válasz elől, hogy az irodákat nem népszavazás útján rendezik be. Hát még — faggatóztam —, mi nem tetszett? Most már bátrabban jöttek a válaszok: hogy szemetesek az utcáik, hogy piszkosak a vonatok, hogy a járműveken lökdösődnek, türelmetlenek az emberek. És negyven évvel a felszabadulás után általában ember és ember egymáshoz való viszonyában hogyhogy nem tartunk sokkal előbbre? .Tudom, sok pontos megfigyelés és nem kevesebb naivság ötvöződik a hamarjában odavetett kérdésekben, válaszokban. De nem elmélyült- tanulmányok, akadémiai székfoglalók keltik „hírünket a világban”, hanem ilyesmik is. Másik élmény. Itt járt régi jó barátom az NUK-iból. Újságíró. Hivatalos minőségben volt itt, s eljutott Szegedre, Kecskemétre, és Gödöllőre. Az illető kendőzetlenül őszinte ember. És most tele volt ámulattal, lelkesedéssel. Hogy micsoda szép városaink vannak! Jövőre elhozza a feleségét is. Még ilyent! Kimondani is alig tudja e városok nevét — közölte mosolyogva, miközben tízszer, mint a beszélni tanuló kisgyerek, nyelvére illesztette a Kecskemét szót — és tudjuk-e mi vajon, hogy milyen gyönyörű az új városközpont? Autóval jön legközelebb, mászkálni másfelé is ^Magyarországon, hogy más tájékokat is megismerjen. - ■ ^ - - -.f HÍRÜNKET a világban az kelti, ahogyan élünk és építjük hazánkban a szocializmust. Még annak a számára is, aki ezt — mert nem ilyen koordinátarendszerben gondolkodik — nem tudja, a mai Magyarországért ez adja. Ez azért mégis több, mint ha pár száz kilométerre nyugatról egy bármilyen éles szemű riporter idetéved, beszélget vele néhány vezető. aztán a kollégánk megírja, hogy a magyarok is fehéremberek, nem igaz, hogy nyereg alatt puhítják a húst, máskülönben az utcán sok autó szaladgál ebben a rejtelmessejtelmes kommunista országban. Sz J. A KEREKEGYHÁZI TAKARÉKSZÖVETKEZET SEGÍTSÉGÉVEL Szőlőtelepítés, lakásfelújítás f* h m mm • _ A Kerekegyházi Takarékszövetkezet központi irodájában a minden szakában van ügyféL — Professzor úr! Kérem, mondja el, mi a lényege munkájának? — A heidelbérgi orvosegyetemen dolgozok, amelynek szoros kapcsolata van a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel. Munkahelyem az Infarktus-központ, amely a belgyógyászat része. Az NSZK-ban a vezető halálokok egyike a szívinfarktus, ellentétben például az USA- val, ahol az ilyen betegségeket — óriási propagandával — sikerült jelentősen visszaszorítani az utóibbi tíz évben. Nálunk, sajnos, egyelőre még növekszik az infarktusos betegségek száma. Nem ismerjük még ennek minden okát. Annyit azonban már biztosan tudunk, hogy — mint csaknem minden országban — nálunk is nagymértékben hozzájárul a betegség kifejlődéséhez a magas vérnyomás, a magas vérzsirszint, a túlzott mértékű dohányzás. Mi elsősorban az emberek táplálkozását vizsgáljuk, azokat az okokat keressük, amelyeknek a megszüntetésével csökkenthető a magas vérzsírszint, a vérnyomás. Megállapítottuk ugyanis, hogy minden ötödik heidelbergi lakos szervezetében ilyen elváltozások vannak, s azt is, hogy minden öt ember közül kettő erős dohányos. Túl sok sót, Illetve zsírt fogyasztanak a heidelbergiök. Mindez ugyancsak elősegíti a magas vérzsírszint kialakulását, ami az infarktus kifejlődéséhez vezet. — Mit tesznek — mit tehetnék — önök? Egyéni gazdálkodónak tekinthető az a személy, aki élethivatásszerűen mezőgazdasági kistermelést folytat, az abból származó jövedelme eléri az évi 36 ezer forintot, és egyidejűleg egyéb jogviszony alapján nem szerez szolgálati időt. A nyilvántartás- bavétel az egyéni gazdálkodó által beküldött, a helyi tanács által záradékolt nyilatkozat alapján történik. A társadalombiztosítási járulék összege jelenleg havi 850 forint, melyet a tevékenység megkezdése hónapjának első napjától, a megszűnés hónapjának utolsó napjáig, illetőleg nyugdíjazásig kell fizetni. A járulékfizetés a tárgyhónapot követő hó első napján esedékes, a hónap 15. napjáig késedelmi pótlékmentes, ezt követően -havi 2 százalék késedelmi pótlékot számítanak fel. A járulék fizetése ellenében anyasági, temetési segélyre, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra szereznek jogosultságot. Társadalombiztosítási A Szépművészeti Múzeumban elkövetett képlopás fővádlottai- tnak szabadságvesztés büntetését súlyosbította, és a bűnügy mellékszereplőire kirótt szankciókat is kiegészítette a Legfelsőbb Bíróság. Az I. rendű vádlottnak, Kovács Gusztávnak a Fővárosi Bíróság által kiszabott 11 évi szabadság- vesztése idejét 12 évre, a II. rendű vádlott, Raffai József 5 évi szabadságvesztését T évre emelte fel a legmagasabb bírói fórum. A járulékos bűncselekményekben részt vett Jónás Katalin esetében a bűnpártolásért kiszabott 6 hónapi, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett magatartási szabályokat is előírt a bíróság: kötelezte folyamatos munkavégzésre,1 eltiltotta bizonyos szórakozóhelyek látogatásától. A hamis tarozásért elítélt Balogh Béláné egy évi szabadságvesztése — amellyel együtt le kell töltenie egy korábbi bűn- cselekménye miatt kapott, de akkor végrehajtásában felfüggesztett 8 hónapot 'is — nem változott, ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság meghatározott időre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítéletet tegnap kihirdető ta— Harcolunk az elhízás, a dohányzás ellen. Nálunk a felnőttek mintegy harmincöt százaléka elhízott, s ez az állapot a legjobb táptalaj az infarktus kifejlődésének. 'Félreértés ne essék, a túlzott súlygyarapodás oka nem a túl- táplálkozás, hanem sokkal inkább az elkényeímesedett életmód, a kevés mozgás. Az emberek liften járnak, autóval és más járművel közlekednek, ahelyett, hogy sokkal többet gyalogolnának. Azokban az országokban probléma az elsősorban, ahol az embereknek van pénzük ilyesmire, s én ide sorolom Magyarországot is. Az érelmeszesedés elleni küzdelemben több megoldással kísérletezünk egyidejűleg. — Mélyek ezek a próbálkozások? — Olyan sportklubok alakítását kezdeményezzük például, amelyekben általában az infarktuson már túlesett emberek gondozásával foglalkoznak, rendszeresen. Egyébként ma már a legfőbb nyugatnémet sportklub arra törekszik, hogy mozgósítsa a lakosságot a folyamatos testedzésre. Másik próbálkozásunk arra irányul, hogy az élelmiszerüzemek olyan választékban gyártsanak ételeket, hogy azok közül valóban mindenki kiválaszthassa az egészségi állapotának megfelelőt. A mi tartományi területünkön — a megelőzés érdekében — ez év januárjában olyan program indult be, ameiy már az óvodákban ellátás igénybevételére csak akkor van lehetőség, ha járulék- tartozás nincs. Nem kell járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt az egyéni gazdálkodó katonai szolgálatot teljesít, keresőképtelen, büntetés- végrehajtás alatt áll. Szülés esetén 5 hónapig szünetel a fizetési kötelezettség. Az egyéni gazdálkodó kérheti 1970. január 1-től’ kezdődően azoknak a naptári éveknek — legfeljebb öt naptári évnek — szolgálati időkénti beszámítását, amelyekben — a lakóhely szerint illetékes tanács vb igazgatási osztályának igazolása szerint — egyéni gazdálkodó volt, és az e tevékenységéből eredő jövedelme elérte az évi 36 ezel forintot. A szolgálati idő beszámítására természetesen csak akkor van lehetőség. ha a kérelmező megfizeti az előírt társadalombiztosítási járulékot. dr. Fonyód! Lajosné osztályvezető nácselnök-ibíró, dr. Vágó Tibor rámutatott, hogy Kovács és Raffai cselekményükkel nemzeti értékeinkben akoztak kiemelkedően nagy kárt. Nagyfokú veszélyét idézték ellő annak, hogy a műkincsek többé nem kerülhetnek vissza a Múzeumiba, s ezzel pótolhatatlan veszteséget szenved a magyar nép társadalmi tulajdona. A nemzeti érzületeket is súlyosan sértette a Magyarországon példátlan bűncselekmény. A társadalomra .veszélyesség megítélésénél figyelembe vette a bíróság azt is, hogy világszerte sokasodnak a múzeumok értékei, a műkincsek elleni támadások. A tettesek külföldi „profi” műkincstolvajokkal szövetkeztek, így cselekményükkel bekapcsolódtak a bűnözők nemzetközileg szervezett hálózatába, tehát amit elkövettek, nem csupán nagyértékű vagyon elleni bűncselekmény volt, hanem többszörösen kimerítette a társadalomra veszélyesség fogalmát. Így különösen indokolt a Büntető Törvénykönyv szerint a lopásért kiszabható legsúlyosabb büntetés • alkalmazása, illetőleg az átlagot meghaladó szigor a. szabadságvesztés mértékének megállapításánál. (MTI) a helyes táplálkozásra ösztönzi, tanítja a gyerekeket. — Említette, hogy jó kapcsolatban vannak a - budapesti kollégákkal. Miben nyilvánul ez meg? — A rendszeres tudományos tapasztalatcseréken túl abban például, hogy Jelűnek professzor — aki a 'Magyar Érelmeszesedési Társaság elnöke egyben — nemrég egy évet töltött az NSZK- ban, s hazatérve folytatta, folytatja a nálunk szerzett ismeretek terjesztését. Kapcsolataink része az is, hogy évenként átlagosan százhúsz nyugatnémet fiatal tanul a budapesti egyetemen. Az ilyen „csatornákon” keresztül ismerjük meg kölcsönösen egymás problémáit. — ön most mennyi időt tölt Magyarországon ? — Most csak erre a konferenciára jöttem. >Már az előzőn is részt vettem, amelyet ugyancsak Kecskeméten rendeztek. Nagyon szeretnék majd egyszer eljönni a családommal is ebbe a szép városba. Rapi Miklós MAJSAI PALYAZAT — RÉSZTVEVŐK: IDŐS PARASZTEMBEREK Nemes versengés A falu harmonikus fejlődését féltették egyesek a termelőszövetkezeteik gyors megerősödésétől. Valóban, sok helyen olyan nagy anyagi és séellemi túlsúlyba kerülték a mezőgazdasági közösségek, hogy döntően meghatározták a település gazdasági, kulturális és sportéletét. Elö-előfordult, hogy részérdekek érvényesítésére használták ki kedvező helyzetüket. Ám mind többször tapasztalható, hogy — a divatos kifejezéssel szólván — faluban gondolkodnak a közös gazdaságok vezetői, tagjai. Az már szinte természetes, hogy pénzzel, eszközökkel támogatnák falunapokat, sportegye- sületekqt, művészeti csoportokat. Még örvendetesebb, hogy a termelőszövetkezet kezdeményezőként mozdít előre fontos ügyeket. Jó példa Kiskunmajsa. Noha a helyi tanács régebben a másodrendű tennivalók közé sorolta a kulturális feladatokat, a Jonathan felelősként istápolta a hagyományok ápolását, a népművészetet, a nagyközség jóhírét növelő értékeket. Újabban a Petőfi Termelőszövetkezet is bizonyítja: ők is úgy vélik, hogy a kulturális „beruházás” a leggyorsabban megtérülő kiadás, a lokálpatriotizmus támogatása gazdasági — ha úgy tetszik, a „munkaerőt” odaragasztó — érdek is. A napokban értesültem a Hazafias Népfront helyi elnökségével közösen meghirdetett önélet- író (önéletmondó) pályázatukról. Eszerint azok a termelőszövetkezeti tagok adhatják be a helytörténeti múzeumba leirt vagy magnókazettára mondott visszaemlékezéseiket, akik életük felét Kis- kunmajsán vagy környékén töltötték. Előnyben részesítik azokat a pályázókat, akik saját életsorsuk megörökítésén kívül a falusi változásokról I is beszámolnak. Mihály napjától (szeptember 29.) a felszabadulás évfordulójáig kell elkészíteni a pályázatokat, összesen 1300 téesz-nyugdíjashoz szól ez a felhívás. Igazuk van a pályázol vrtegszövegezőinek: „Ha mást nem érünk el vele, csupán azt, hogy néhány idős parasztember végiggondolja életét, • eltöpreng az elszállt életek tanulságán, már hasznosat cselekedtünk.” H. N. A Kerekegyházi Takarékszövetkezet csaknem 10 millió forint kölcsönt adott szőlőtelepítésre. Ezt az összeget a hetényegyházi Egyetértés Szakszövetkezet szakcsoportjának tagjai vették fel. Várhegyi Imréné, a takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója elmondja: i — A Hetényegyházán és környékén — főként Kecskeméten — lakók szívesen lépnek be a termelői közösségbe, ami bizonyítja azt, hogy a szőlőtelepítés iránt nagy az érdeklődés. A takarékszövetkezethez tartozik még Kunadacs, Ladánybene • Sándor Zsolt: — Ez a szakcsoporti telepítés harmadik éves, a gondos ápolásnak köszönhetően már hozott termést, (Méhes! Éva felvételei) és ez év júniusától Kecskeméten, a Sjzéchenyivárosban is működik már egy egységünk. Taglétszámunk meghaladja az 5800-at. A betétállomány összege 100 millión felül van. A kintlevő kölcsön 34,0. millió forint. Jelentős az állattartás fejlesztésére kiadott ösz- szeg. A lakosság igényeinek bővülését bizonyítja, hogy számottevő az építkezési hitel. Mind többen vezetik be a központi fűtést, újítják fel a lakásukat, fürdőszobával egészítik ki a komfortot. Jelenftős esemény, hogy a nagyközségbe bevezették a gázt. Visszatérve a hetényegyházi telepítésekre, eddig háromszázhe- ten kéritek kölcsönt. Kedvezmény, hogy öt évig csak a kamatot kell viászafizetniök az adósoknak. Fél évtized után, a szakszövetkezet közvetítésével, a termés értékéből törlesztenek. Az 1982-es év elején megalakult szakcsoport iránt ’a vártnál nagyobb az érdeklődés, 'amit bizonyít a gyorsan emelkedő létszám is. A hetényegyházi Egyetértés Szakszövetkezet főmezőgazdásza, Sándor Zsolt arról tájékoztat* hogy legújabban Ménteleken is van negyvenkét jelentkező a Bianka nevű szőlőfajta telepítésére. Hozzáteszi, hogy ez a környék alkalmas a szőlőtermesztésre. hagyományai is vannak, tehát indokolt az érdeklődés, amit szinte nem győznek kielégíteni. A szakszövetkezet gondoskodik korszerű fajtákról, .térítés ellenében elvégzi a gépi munkákat. A szakcsoport tagjaira csak a hagyományos kézi munkák maradnak. A hetényegyházi határban szépen ápolt szakcsoporti telepítéseket látunk. Némelyik már három év után — az idei őszön — termést hozott Kereskedő Sándor MIT KELL TUDNI? 8. Az egyéni gazdálkodók társadalombiztosításáról A Legfelsőbb Bíróság súlyosbította a képtolvajok büntetését
