Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. október 4. BARÁTI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL SZOVJETUNIÓ A villamos folyam A villamos energia — az ipar és a háztartások számára legtisztább és legsokoldalúbban felhasználható energiafajta — sok tekintetben meghatározza egy ország gazdasági infrastruktúrájának fejlettségi ‘ és érettségi szintjét. A Szovjetunióban a (közelmúltban fogadták el az energetikai programot, amely hosszabb időszakra szól, egészen a XXI. századig. A szovjet energetika fejlődésének egyik kulcs- problémája az egységes energiarendszer továbbfejlesztése. Ez a rendszer nagyfeszültségű távvezetékekkel egységes egészbe fogja a Szovjetunió gyakorlatilag összes villamos erőművét, a Baltikumtól a Baj'kálig, a sarkvidéki Munmanszktól Jerevánig. A villamos energia háram^-ötezer kilométerre szállításához jelenleg 750 kilovolt feszültségű, váltakozó áramú távvezetéket használnak. A távolabbi jövőiben Szibériában és Kazahsztánban felépülnek a nagy teljesítményű energetikai komplexumok a helyi fekete- és barnaszén-lelőhelyek bázisán. Ekkor az ország európai részébe a villamos energia eljuttatásához a tervek szerint egymillió volt, vagy még nagyobb feszültségű távvezetékek építésére lesz szükség. Az első ilyen villamos folyam építése — Kazahsztániból a Don partjáig — már megkezdődött. Ezen Oroszország európai részének központjába jut el a villamos energia több mint háromezer kilométerről egymillió 150 ezer volt feszültségen. Ehhez az egyedülálló távvezetékhez szükséges berendezéseket a Szovjetunió több kutatóközpontja és vállalata fejleszti ki. Közéjük tartozik az Uraielektrotyazs- mas, az iparág egyik vezető vállalata, ahol a távvezetékeken beépítésre kerülő készülékek nagyfeszültségű vizsgálataira alkalmas berendezéseket fejlesztettek ki. Itt végzik el a megszakítók és a • Az Uralelektrotyazsmas egyesülés laboratóriumában folynak az előkészületek a távvezetékhez sorozatban gyártott készülékek prébavizsgálatához. szigetelők, a transzformátorok és szakaszolók próbavizsgálatait kétmillió 250 ezer volt feszültséggel. Mongólia í Pusztalakókból munkások Harhorin — az ősi Karakórum. Itt volt Valamikor a mongol birodalom félelmetes, rettegett fővárosa. Ma csak kilométer hosz- szú, vöröses, jó négy-öt méter magas téglakerítése áll, amit a monda szerint a tatárjárás idején odahurcolt magyar hadifoglyok iparosemberek építettek. A kánok palotáiból — minthogy azok fából és nemezlapokból álltak — az idő semmit nem hagyott. Ami maradt: néhány ősi kultikus faragott kőszobor, a lámaista vallás emlékei, egy lámakolostor, udvarán sztupákkal, aranyhegyű, fehérre meszelt téglapiramisokkal. Harhorin ma a mongol gabonatermesztés egyik központja.'Ki' hinné, hogy a végtelen térségű ázsiai ország gabonatermése megközelíti,. az egymillió tonnát, s exportra is jut belőle. Persze, tegyük hozzá, a hagyományos mongol étrendben —, amelyet a hús ural — viszonylag csekély szerepe van a kenyérnek, tésztaféléknek. A gabonatermesztés azonban — amellett, hogy az állattenyésztéshez, az ország legfontosabb gazdasági ágazatához szolgáltat takarmányt — jelzi: a társadalmi változásokkal párhuzamosan változnak a {mongol emberek. igy étkezési szokásaik is. " Egy itt dolgozó magyar szakember mesélte, igen nehéz volt munkást találnia a hazai segítséggel épült malom működtetésére. Nem a viszonylag alacsony fizetés volt a fő gond, hanem a munkakörülmények; mindenekelőtt a gépek zaja, a téglaépüle- 1 teliben a Óezártsá^ éraéSe. A pusztákon felnőtt generációk leszármazottai számára minden új • Mongol állattenyésztő család a jurta előtt. szokatlan: most kezdődött meg a munkássá, a szervezett társadalom tagjává válás folyamata. Ilyen és ehhez hasonló problémák kísérik manapság a mongol gazdaságban végbemenő, útkereső jellegű változtatásokat. Az alapkérdés — tekintettel az ország sajátosságaira, az állattenyésztő. nomád társadalom mindmáig fennálló elemeire —: hogyan lehet hosszú távon is fejlődőképes gazdaságirányítási modellt kidolgozni? Noha mongol barátaink természetesen alaposan tanulmányozzák az európai szocialista országok gyakorlatát, elméletét, az itteni kérdésekre nem adhat választ egyetlen más szocialista' orsZág1 gyakorlata sem. Az elmúlt hónapokban a mongol sajtóban egyre többször bukkantak fel a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről szóló írások, amelyek kitértek az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszer megteremtésének szükségességére is. Az átalakulás folyamata nemcsak az elméletben, hanem ezzel párhuzamosan a gyakorlatban is megkezdődött. Tavalyelőtt például nagymértékben felemelték az állati eredetű termékek — nyersbőrök, szarufélék, jakszőr. hús — állami felvásárlási árát. A javuló eredmények, a városokba, településekre áramlók számának csökkenése azt tanúsítják, hogy helyes döntést hoztak. Ugyanígy megalapozottnak bizonyultak a háztáji kisgazdaságok bővítését célzó intézkedések is. Ulánbátorban például most a háztáji forma bevezetésével csaknem 20 ezer fővárosi mongol család jövedelmét szaporítja a piacokon értékesíthető zöldség D. P. CSEHSZLOVÁKIA Vadak orvosa Ahhoz, hogy Michal Spenik docens .dolgozószobája' valóban vadászszolba legyen, csupán a puska hiányzik. —' Puska ...? — nieveti el magát a fehérköpenyes orvos. — „Azt már régen sokkal békésebb fegyverrel cseréltem fel”. E fegyverek egy biológiai latooratórium megszokott tartozékai. Csupán néhány vadásztrófea árulkodik arról, hogy itt elsősorban vadászható vadakkal foglalkoznak. A .laboratórium a kassai állatorvosi egyetemihez tartozik, ahol Spenik doktor már több mint harminc éve tanít. Szinte már minden, szaktanszéket megjárt, s több tucat állatorvos és élelmiszeripari szakember kiképzésében vett részt. 1965 óta azonban intenzívebben kezdett foglalkozni a vadak problematikájával. Az ő érdeme, hogy Kassán létrejött a csehszlovák Vadász- ható-vad Kutató Intézet, amely .hamarosan kiérdemelte a hazai és külföldi szakemberek elismerését. Spenik ma Csehszlovákia legismertebb vadbiológusai közé tartozik, s tagja az Állatorvosok Világszervezetének is. Spenik kezdeményezte azt a csehszlovák—amerikai államközi szimpóziumot is, amelyet 1,983 őszén tartottak rr^g a Ma- gas-Tátrában, a Csorba-tónál. A tudonjáhyos tanácskozás a vegyszereknek a vadak egészségére való kihatásaival foglalkozott. ' A természet szennyezésére az erdei vadak és madarak igen érzékenyek. Az utóbbi' években Európában, de a világ más területein is rohamosan csökkent a vadászható vadak száma. Több • Dr. Michal Spenik docens, tudományos kandidátus a kassai állatorvosi egyetemen vizsgáztat. A hallgatónak sokat keli tudnia a vadakról is. Csehszlovákia ezen a téren kiváló eredményeket ért el. A szabadon élő vadállag csökkenése csaknem teljesen megszűnt, sőt, egyes kihalással fenyegetett vad- és madárfajtánál szaporodás is észlelhető. Csehszlovákia. így nem csiupán élő nyulat, hiúzt, fácánt exportálhat külföldre, hanem az igen keresett vaddisznó- és szarvashúst is. — Hatékony lépéseket tesznek nálunk arra is, hogy a környezetre ártalmas vegyszereket korlátozott mennyiségben alkalmazzák — teszi hozzá Spenik. — Már második éve végezzük Európában elsőként a rágcsáló vádak dehelmintizálását — az állatok szervezetében és külső környezetében élő parazita férgek elpusztítását célzó beavatkozást. országban néhány állatfajta állaga a felére zsugorodott, a ragadozókat például teljes kihalás fenyegeti. A szabadon élő állatok biológiai problémájával Csehszlovákiában ma már számos kutatóintézet és főiskola foglalkozik. A kassai kutatók tudományos mua- káját két természeti laboratórium is szolgálja — a Szalánci- hegyek körzetében lévő Rozgony és Kismakó. Ezek segítik a vadállatok viselkedésének megfigyelését a szabad természetben, gyűjtik az erre vonatkozó anyagokat, különleges takarmány- fa'jtákat próbálnak ki, és megfigyelik egyes gyógyszerek hatását. A tudományos-kutatói munkának és eredményei gyakorlati alkalmazásának köszönhetően Döntő a megrendelők igényeinek teljesítése Fél év telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága megvitatta és elfogadta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság határozata egyebek között rámutatott arra, hogy olyan irányítás szükséges, amely a piaci törvényszerűségek segítségével is önállóbb mozgásteret nyújt a gazdálkodásnak. Vagyis a termelők és fogyasztók közötti érdekegyeztetésben döntő az, hogy a piaci értékítéletnek menynyire van lehetősége orientálni a vállalatokat és fogyasztókat. Enélkül ugyanis a két érdeket nem lehet egyeztetni. Beszélgetés Horváth Jánossal, a kecskeméti Fémmunkás-gyár igazgatójával Hat hónap nem túl hosszú idő, de a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a termelőknek, s a fogyasztóknak is vannak már tapasztalataik. Ezekről beszélgettünk Horváth Jánossal, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának igazgatójával. — Önök, mint termelők érzik- e a gyakorlatban a piac irányitó vagy befolyásoló szerepét? — A kérdést kiigazítanám azzal, hogy nemcsak termelők, hanem fogyasztók is vagyunk, amikor anyagot igényelünk a partnereinktől, s azt kisetoto-nagyobb zökkenőkkel teljesítik. Munkánkban ugyanis ez is egy lényeges tényező. Tehát a fogyasztók szempontjából is vannak tapasztalataink. — Először termelői szemszögből mondja el a piaccal kapcsolatos véleményét. — Az idén sikerült ez a kecskeméti gyárnak? — Igen. Az első háromnegyed évben a termelésünk és az értékesítésünk a tervezettnek megfelelően alakult. — Ez mit jelent forintösszegben? — Azt, hogy eddig 500 millió' forint értékű árut szállítottunk a bel- és külföldi piacra. Dicsekvés nélkül mondom, hogy a gyárunk hírnevet szerzett az országban s külföldön egyaránt, ezért kapunk folyamatosan megrendeléseket. — Milyen belföldi megrendeléseket kaptak? — A 'Dunai Vasműnek szalag- hidakat gyártunk, a pécsi szén- előkészítőhöz vasszerkezeteket készítünk, s a szolnoki távbeszélőközpont épületelemeit is mi szállítjuk. — Es mikor kezdik a szállítást? — Tervünk szerint hamarosan, ugyanis az idén öt szolgáltatóházat készítünk el. Nagy a felelősségünk, mert a szolgáltatóházak szerkezeteivel is meg kell nyerjük a megrendelők tetszését, s ezzel a termékkel is be kell törjünk a szovjet piacra. A jövőben feladatunk gerincének tekintjük ezt a munkát. — Hová exportálnak még? — Líbiának négy 50 méteres fesztávú csarnokot készítünk. A bel- és külföldi megrendelésekből következik, hogy a negyedik negyedévben mintegy 160— 170 millió forint értékű acélszerkezetet tudunk elkészíteni, illetve értékesíteni. Ugyanakkor a jövő évi feladataink is körvonalazódnak. — A piac tehát kedvezően értékeli munkájukat, erőfeszítéseiket. Vajon érzik-e ezt a dolgozók? — Igen. A kísérleti bérgazdálkodásra kijelölt vállalatok között vagyunk, aminek az a lényege, hogy a több és jobb minőségű munkáért több jövedelem is jár. Egy szakmunkás évi bére áti. lagban ■ meghaladja a 70 ezer forintot. Továbbra is bízunk a jó munkáskollektívában, kiváló szakembereinkben, akik csatlakozva a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyhez, minden bizonnyal még kiválóbb eredményeket érnek el. Ismerik a piac igényét: gyorsan, magas színvonalon teljesíteni. — Említette, hogy a gyár fogyasztó is. E szemszögből nézve milyen tapasztalatai vannak?„ — Vannak jó partnereink, de vannak olyanok is, amelyek sok gondot okoznak. Többen nem veszik még tudomásul, hogy a megrendelők igényéhez kell alkalmazkodni. Az anyagszállítók közül többen nem érzik a piac szerepét. — Említsen konkrét példát1 — Nemrég vitatkoznunk kellett a Hódmezővásárhelyi Alu- szerkezeti Gyár vezetőivel, a szállított anyag minőségéről. Ugyanakkor vannak jó partnereink, például az ózdi Lenin Kohászati Műivek. Korrektek, rugalmasak, pontosan, gyorsan, megfelelő minőségben szállítanak. Tudomásul vették — ők is — a piac meghatározó szerepét. Tárnál László — Nem lehet kétséges az, hogy a piac alapvetően befolyásolja a termelést, s ha ezt nem vennénk figyelembe, raktárban maradna az árunk. A piac meghatározó szerepét bizonyítja az is, hogy konkurrericiaharc alakult ki a beruházások visszafogásának hatására. ( — A Fémmunkásnak mely vállalatok jelentenek konkurenciát? — Elsősorban talán a Dunai Vasműt említhetném, de a versenyben nagy erőt képviselnek az építőipari vállalatok lakatosüzemei, vagy például a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemágai is. Tehát nem kevés erőfeszítésbe kerül a piacon maradni. — Exportra mit gyártanak? — Régi és jó partnerünk a Szovjetunió. Több mint egy évtizedes a kapcsolatunk, amely az uszty-ilimszki cellulózkombinát építéséhez vasszerkezetek szállításával kezdődött, s azóta is gyümölcsöző a kapcsolatunk. Jelenleg raktárcsarnokokat készítünk számukra, az év hátralévő részében pedig új termékkel jelentkeztünk a szovjet piacon. Huszonegy szolgáltatóház szerkezetének elkészítését rendelték meg tőlünk. A napokban érdeklődött a szovjet partnerünk, hogy milyen ütemben szállítjuk a szolgáltatóházak vasszerkezeteit, mert októberiben még négy ilyen csarnokszerkezetet rendelnek, tehát összesen huszonötöt.. Bm PM JOGINFORM Hazai építészek sikerei A magyar építészek nemzetközi tervipályázatot nyertek a Szovjetunióban, Novgorodban és Mongóliában. (Bálint Imre, Korényi András és Kruppa László építész alkotói közösségének munkája érdemelte ki az első díjat a novgorodi pályázatra 12 országból benevezett tizennégy 'tervezői, csoport közül. A Novgorod középkori vára mellé kerülő,' 2000 lakásos új lakónegyedet és közintézményeit tervezték meg. Mongóliában a Góbi-sivatag menti terület egyik megyei településközpontjának megtervezésére kiírt1 nemzetközi pályázat bíráló bizottsága tizenegy ország lő tervezője, illetve alkotói csoportja közül Kiss Lajosnak, a Csongrád megyei Tervező Vállalat építészének munkáját ismerte el az első díjjal. Természetes talajjavító szerek Mind keresettebbek az olcsó, természetes' talajjavító szerek, a magas szervesanyag-tartalmú tőzeg és a termőföld ‘ elsavanyodá- sát megakadályozó lápi mész, amelyeket a Sárszentmihályi Állami Gazdaság értékesít. A tő- zegb^nyáktoan és a lápi mészkitermelő helyeken megkezdődött az őszi csúcsforgalom, a gazdaságok közül mind többen vásárolják az olcsó, műtrágyát kiegészítő, .illetve pótló anyagokat. Ötszáz hektáron bányásznak tőzeget, s évente nyolcvanezer tonnányit termelnek ki, . A gazdálkodás jelenlegi és jövőbeni kérdéseiben való eligazodáshoz egyre kevésbé elegendő a különböző jogszabályok egyenkénti megismerése. Gyakran előfordul, hogy a jogalkalmazást elősegítő kiadványok, amelyek az egységes gyakorlat kialakulásához nélkülözhetetlenek, nem jutnak el a vállalóitokhoz, az intézményekhez, az érdekképviseleti szervekhez, és nem utolsósorban a magánszemélyekhez. A Pénzügyminisztérium e tájé- koztatóval elő kívánja segíteni, hogy a készülőben lévő, igen széles kört érintő, új kiadványairól minél többen szerezzenek tudomást. A kiadványok egyike a magán- vállalkozások adózásával,* társadalombiztosítási, számviteli és munkajogi kérdéseivel foglalkozik (PM JOGINFORM-sorozat 5.4. jelű köteté). Mint köztudott, 1984 elején új adórendeletek ' lépték életbe, és módosultak — a magánvállalkozásokat érintő — más jogszabályok is. A kötet részletesen ismerteti az érvényes adó-, a módosított társadalombiztosítási, munkajogi és számviteli szabályokat, továbbá az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokat. A fővállalkozói gazdasági ismeretek elsajátítására, illetőleg az export-fővállalkozás keretében tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók részére hasznos segédletnek ígérkezik a Fővállalkozással kapcsolatos jogszabályok gyűjteménye című (PM JOGINFORM 5.3. jelű) füzet, amely egységes szerkezetben tartalmazza a belföldi és az exportfővállalkozásra vonatkozó valamennyi jogszabályt. A kötet tájékoztatást ad a versenytárgyalási rendszer előírásairól, a beruházások finanszírozási, elszámolási, ár- és egyéb eljárási kérdéseiről, továbbá a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozókra vonatkozó munkaügyi és más szabályokról is. A harmadik kiadvány a beruházást lebonyolító vállalatok számlarendjét ismerteti (PM JOGINFORM Sz. 6). Ebben szó van a beruházás' szervezésével és lebonyolításával kapcsolatán elszámolási szabályokról, valamint a belföldi beruházási célú fővállalkozások és az export-fővállalkozások szabályairól. Kézikönyvként használhatják a beruházásokat lebonyolító szervezetek és azok a gazdálkodók, amelyek fő profiljuk mellett fővállalkozói vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységet is folytatnak. ■ Számviteli, módszertani útmutató címet viseli a negyedik kiadvány, amely elsősorban azoknak a vállalatoknak nyújt segítséget, ahol a számviteli szakemberhiány krónikussá vált vagy minőségi problémák jelentkeztek: gondjaik vannak saját számlarendjük ösz- szeállításával, folyamatos karbantartásával. Az útmutató ismerteti a választható megoldásokat, azok alkalmazási feltételeit, valamint az analitikus tagolást és a főkönyvi könyvelésre alkalmas számlarészletezést. Az érdeklődők részletes információkat a PM Szervezési és Ugyvitelgépesitési Vállalatnál (Budapest V., Tanács krt. 20. Tel: 181-877) kaphatnak.
