Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-26 / 252. szám
4 ♦ PETŐFI NÉPE • 1984. október 26. Állattartók őszi teendői A bágyadt, párás reggelek, a rövidülő nappalok, ' mind figyelmeztetik az állattartókat: vegye számba és 'kezdje el azokat a munkákat, amelyek a télire készülődés jegyében mosd még időben elvégezhetők. A kisebb létszámú tyúkot, sértésit tartók még most is gyűjthetnek takarmányt, hiszen ha úton-útfélen összeszedik a csalánt, a líciumot, az akácfajövést, megszárítva kitűnő csemege, vL tamin- és fehérjefonrás állataiknak. Moslékba. nyirkosított darába keverve nyúlilal, baromfival, sertéssel etethető. Ezekben a hetekben szedik föl a burgonyát, válogatják ki az elraktározható épeket, egészségeseket. A vágott, sérült gumók megfőzve valamennyi állatfaj takarmányozására felhasználhatók. A kukorica törése után .vágjuk le A szárat, és kévébe kötve hordjuk pajtába, rakjuk kúpba, hogy az őszi esők ne tegyenek benne kárt. Aprítva még a nyilaknak is kedvenc eleségük lehet. Ne feledkezzünk! meg a tiszta, jó minőségű szalmáról sem. Inkább több legyen belőle, mint egyetlen villával kevesebb a kelleténél. Télen kényelmes, tiszta, meleg pihenőhelyet csaik ez ad a jószágnak. Vigyázzunk azonban, hogy a szalmánk ne ázzon meg, penésztől, szúrós gyomoktól mentes Begyen. A portán az ősz a rendcsinálás ide jé. Az összegyűlt tráeyát hordiuk ki a földekre, az ólak, istállók, iavítását, meszelését is minél előbb végezzük el. Még megszárad a vakolat, ai mész, nem kell attól tartanunk, hogy a nyirkosság miatt rosszul érzik masukat a bezáirt álltaitok. A berendezési eszközök — önita- <ók etetők, jászlak, ketrecek, fűtőeszközök — javítását az általános takarítássá! egvütt. egyidősben végezzük. Az őszi nagytakarításkor. amii csak mozdítható. vigyük at napra, ott szárítsuk. A 'gondos gazdák arra is vigyáznak. hogy a portán összerakott szénaboeílyát ne szennyezze a. szabadon tartott baromfi. Jő szolgálatot tesz, ha anró lyukú csibedróttal, vagy sűrűn rakott léceikkel]! kerítjük körbe ' a boglyát. A verebek csapataitól szintén esi bed róttál, vagy nettón hálóval védiük a górékban száradó kukoricát. A rendben tartott portán nem fordulhat elő, hogv a .szálas, vagy az abrakta- karmánvba műanvag. soárga, törött üveg. vas vagy gumihulladék keveredik. Ezeket, a jószágait szerető gazda gondosan kiválogatja, nehogy bajt okozzanak. Még nem késő! A következő időszakban változékony időjárás* várható. Az alacsonyabb fekvésű helyeken talajmenti fagyok is előfordulhatnak. A gyümölcsösben készüljünk az őszi telepítésre. Terítsük el a szervestrágyát» szórjuk ki a kálium és foszfor műtrágyákat, ássuk fel a talajt. Hantosán, nagyobb rögöket hagyva ássunk, hogy a téli csapadékból minél többet tudjon befogadni a talaj. A szaporítóanyag vásárlásakor egymást jól termékenyítő, vagy öntermékeny fajtákat válasz* szunk. Az ültetést úgy tervezzük, hogy a már meglevő és a most telepítendő fajták egymást kölcsönösen, jól termékenyítsék. Az akna, a körte, a birs, a cseresznyefajták, a nteggy Idegen megporzásra szorulnak, ezért legalább két- bárom különböző fajtát ültessünk. A virágoskertben még ültethetjük a tulipán-, a jácint- és a Űliomhagymákat. Most kerítsünk sort a díszfák díszcserjék, örökzöldek telepítésére Is. Az örökzöldek esetében kerüljük a műtrágyát. Kizárólag teljesén földdé érett istállótrágyát, vagy kómpósz- tot használjunk. Egyáltalán nem kell trágyázni a borókaféléket, a hangákat és az örökzöld .sziklakerti növényeket. Diószüretkor vigyázzunk, hogy az ütögetéssel-ne sértsük meg a fa vázrendszerét. Téves az a nézet, hogy ha minél több ágat leverünk, nagyobb lesz a jövő évi termés. A zöldségesben fejezzük be a burgonya fölszedését. Téli tárolásra csak egészséges gumók alkalmasak. Gyűjtsük össze a 1§ fertőzött növénymaradványokat és forgassuk meg a talajt. A mogyoró bokrok álól rendszeresen szedjük fel a hullott, mogyoróormányos lárvájával fertőzött termést, Ilyenkor, ősszel a lárvákat a mogyoróból történő kifurakodás Idején gyűjthetjük össze, megakadályozva bebábozódásu- kat. A felszedett termést olyan helyen tároljuk, ahonnan a ki- I mászó lárvák nem tudnak a talajba vonulni, és így elpusztulnak. Fűszerpaprika Harkakötönyből • A háztáji fűszerpaprikát vizsgálja Feketfi József, a háztáji ágazat vezetője. A harkakötönyi Egyesülés Ter- • melőszövetkezetben évek óta emelkedik a háztájiból értékesített termékek mennyisége. Míg 1980-ban 12 millió forint volt, addig tavaly már elérte a 18 milliót. A kistermelőktől kikerülő áruk értékesítése után a szövetkezet semmilyen anyagi részt nem tart vissza. ' A gazdaságban külön ágazatként kezelik e tevékenység koordinációját. A 138 hektáros ösz- szes háztáji területnek legnagyobb részén, 95 hektáron fű- szerpaprikával foglalkoznak. A gépi munkálatokat, így a talaj- előkészítést, a helyrevetést, a permetezést a szövetkezet vállalja magára, a kézi munkát a tagok végzik. A leszedett tiermést nyers állapotban szállítják a paprikafeldolgozóba, Miskére. A minőségi követelményeknek igen jól megfelel a kötönyi paprika, hiszen évek óta a beszállított termék 70 százaléka első osztályúnak minősül. A községben több mint százan hizlalnak sertést, a tsz-szel kötött szerződés alapján 2800-at adnak le az idén. Az állomány vegyes fajtájú, zömmel fehér és németöves keverék állatok találhatók áz ólakban. A sertéstartók már gondolkoznak a fajtaváltáson. A legtöbb helyen fehér fajtájú anyák találhatók, így a nemrégiben vásárolt három apaállattól jó eredményeket várnak. Miután a gazdaságnak jelentős a juhihizlalása, hízóalapanyagot is felvásárol a gazdáktól. Az így megszerzett állatokkal azonban gond is van, mivel ezeket legelőn tartották, a szövetkezet hiz- lalási technológiája ’pedig a rács- padozatos módszer. A felvásárolt állatokat hozzá kell szoktatni az intenzívebb takarmányozáshoz, valamint a tartási körülmények változásához. A termelőszövetkezet saját takarmánykeverővel rendelkezik, így a tagok igényeinek könnyebb megfelelniük az itt előállított termékekkel. Szálastakarmány- ellátásban is segítséget nyújt a gazdaság azzal, hogy körbálázott lucernát, illetve a felújított ősgyepük réti szénájából is ad1 el az állattartóknak. A háztáji gazdaságok szükségleteire mintegy 200 hektár nagyüzemileg nem hasznosítható legelőt is kiadnak a tanyákhoz legközelebb eső területeken. összeállítottat Gál Eszter HAZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Növényvédelmi munkák a szőlőben II. Nyugalmi állapotban tavasz- szal, márciusban a kétszázalékos novendás lemosópérmetezés. sei minimálisra csökkenthetjük a szőlőmolyok, a szőlőilonca, az ékköves faaraszaló, a szőtlőgu- .bacs és levélatka egyediszámát. Ugyanakkor ezzel a kezeléssel visszaszoríthatjuk a kordonkar elhalását előidéző betegségeket is. Az ültetvények jó egészségi állapotának megőrzése érdekében • ezt a kezelést az ültetvény 15 éves koráig folytassuk. A téli nagy hőingadozás miatt már á fiatal (1—2 éves) ültetvényekben is intenzíven fertőződnek a sérülések nyomán a homoki szőlők az agrobaktériu- mos gyökérgolyvátöl. A növények a hőingadozást jobban elviselik szöveti károsodás nélkül, ha a törzseket mésztejjeB kezeljük. A daganatok, tumorok 2 százalékos novendás ecseteléssel leszoríthatok. Jelenleg teljesen hatékony gombaötlő szer nem áll rendelkezésre a baktérium ellen. A fiatal ültetvényekben a törzs újranevelésével lehet a fertőzés továbbterjedését csökkenteni. A fejművelésű szőlőkben elsősorban la szőlő-lisztharmatra, szürkepenészre és a rovarkárte. vökre vonatkozó technológiákat javasoljuk. Ugyanis a lemetszett vesszőkkel minden évben eltávolítjuk a 'kórokozókat. A metszés optimális időpontjának a január—februárt tartjuk. A korai metszés után a megelőző permetezéseket idejében el tudjuk végezni. Felhívjuk a figyelmet az élelmezés- és munkaegészségügyi várakozási idő betartására, valamint a védőruhák alkalmazására. Téli szálláshelyen a méhek A mézgyűjtésre az idén már nem lesz aükalmiuk a méheknek. Ezért téli szálláshelyre vitte a kaptárait Harti Ádám bajai nyugdíjas cuk_ rász is. aki még az édesapjától örö- Iköllte a méhészkedés szeretet ét. 1984 a méhészeik számára sem volt kedvező esztendő. Az aszály, és a virágzás idején a szokatlanul nagy hőség hátráltatta a mézhordást, A bajait áfész, amelyhez ő és társai tartoznak, várhatóan csak szerényebb forgalmat tud felmutatni a méz értékesítésében, mint tavaly.' Sújtja a méhészeket egyes kártevők tömeges megjelenése, amelyek ellen a védekezés nem volt eléggé hajtásos. Mégsem ez az egyetlen oka Harti Ádám és társai .kedvetlenségének. Inkább az, hogy népgazda# Harti Adám nyugdíjas cukrász in éhei között. sági jelentősége elleniére, .sokan máig sem ismerik el a méhészek tevékenységét. A Bácskában leg. feljebb a Bácsalmási Állami Gazdasági és a Hosszúlhegyi Mezőgazdasági Kombinát foglalkoztatja őket a szántóföldi és kertészeti növényeik beporzásának elősegítésére. Pedig kimutathatóan nagy a haszna a miéhek munkájának a szántóföldi növények és a gyümöltsfavirágok megtermékenyülésében. ÖSSZEFOGTAK A SZOCIALISTA BRIGÁDOK Versenyben a teljesítéséért Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárának termékei 1971 óta -jutnak el a Szovjetunióba. — Az első évben mindössze 180 ezer pár cipőt szállítottunk a baráti országba — emlékezik Kiss Bálint igazgató. — Az álta. lünk gyártott modellek annyira megtetszettek a megrendelőnek, hogy évről évre többet kellett gyártanunk részükre. Tavaly például 820 ezer pár férfi- és női cipőt adtunk át szovjet partnerünknek, erre az évre pedig 916 ezer párra kaptunk megrendelést. A második félév elején meglepetésben volt részünlj, aminek örültünk ugyan, de egy kicsit gondolkodóba estünk. Szovjet megrendelőnk arra kért bennün. két, hogy 55 ezer párral készítsünk többet az eredeti rendelésnél. Most is a szocialista brigádok segítettek: a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyhez csatlakozva vállalták, hogy határidőre elkészítik a pótrendelést. Bizonyos, hogy állják szavukat, és teljesítik vállalásukat. Galló Éva, a gyár versenyfelelőse is bizakodó: — Gyárunkban 38 szocialista brigád 416 tagja munkálkodik vállalásainak teljesítésén. A termelési feladatokon túl igen jelentős a társadalmi munkájuk. Óvodákat, iskolákat patronálnak, rendszeresen látogatják a szószovjet export ciális otthont. A munkahelyük környékének parkosításában is. részt ivállalnak. összetartás a gyár érdekében — ez jellemzi az itteni kollektívát. Egy példát is említek. Tázláron, a Béke Szak. szövetkezetben a negyven dolgozót foglalkoztató kis üzemből felsőrészeket kapunk. E féltermék biztonságos szállítása érdekében brigádjaink az egyik hétvégén segítettek a szüretben, hogy az ott dolgozóknak hétköznap ne kelljen ezzel foglalkozniuk — ami egyébként a szakszövetkezettel kötött megállapodás szerint kötelességük lenne —, hanem az üzemben készítsék a láb• Baranyai János munka közben. • Balra: Töth Istvánná a Kiskunság 74 szocialista brigád vezetője. beli-„alkatrészt”. Százötven szocialista bíigádtag szedte a sző. löt. A „Kiskunság 74” nevet viselő brigád egyik alapító tagja, mosit vezetője is Tóth Isltvánné, aki a következőket mondotta: — Nagyon jó, összeszokott kollektíva a mienk, és természetesen mi is szívesen vállaltuk a pótmegrendelés teljesítését. 'Ha szükséges, akkor még a szabad szombatokon is dolgozunk. Eddig még nem volt rá szükség, de ha később esetleg „szorít a cipő” — jövünk. O. Ii. SZALKSZENTMÁRTON, PETŐFI TSZ „Csonthéjas" gondok utóbbit tíz, a többit ötven-ötven A szalkszenitmártomi Petőfi Termelőszövetkezetben a szakemberek az ősi tapasztalatokat jól egyesítik az agrotechnika legújabb eredményeivel. A változatos minőségű földeken évtizedek óta nyereséges a gazdálkodás. Legtöbbet kenyérgabona, báli, kukoricából, napraforgóból (és cukorrépából értékesítenek, de fontos a 1601 hektáros gyümölcsösükből i származó bevétel is. Az utóbbival1 azonban náluk is gondok vamnfak. Milyen a jelen, s mire számíthatnak a jövőben kérdésünkre Németh Ferenc, a szalkszentmártonii közös gazdaság kertészeti ágazatvezetője válaszolt: — Szövetkezetünkben húsz éve, a nagy telepítések idején ás csak mellékágazat volt a gyümölcs. Nem vártunk nagy hasznot, elsősorban azért telepítettünk, hogy a 25—30 fős asszonybrigádunknak folyamatosan munkát tudjunk adni. — Milyen csonthéjasokat termelnek? — Szilvát, kajszit, cseresznyét, meggyet és őszibarackot. Az hektáron. Kajszi ültetvényünk jövőre fordul termőre, ezzel szemben a cseresznyést kivágjuk a közeljövőben. — Miért? — Elöregedett az állomány, de más Okokat is említek. A hatva- (tuas években tulajdonképpen csak a legrosszabb talajok jutottak 'a' gyümölcsösöknek. 'Ezért a megfelelő, szakszerű 'ápolás' ellenére sem biztonságos ezeken a területeken „termelni”, a jövedelmezőség ingadozik, ugyianak. kor nagy költséget jelent a meggy, a cseresznye és a kajszi szedése. — Megéri-e szilvával foglalkozni? — A legnagyobb mennyiséget ebből a gyümölcsből értékesítjük. Az idén már kilónként 6,50-ért vásárolta tőlünk a konzervipar, és a szedés sem nagy teher, mert saját rázógéppel dolgozunk. A fagyra nem annyira érzékeny, mint például a kajszi. Észrevettük azt ás, hogy erdő mellé nem Szabod ültetni, mert az akácpajzstetű súlyos károkat okoz. illetve az ellene való védekezés megemeli a költségeket. Az idén 293 tonna termett, de volt már arra is példa, hogy en. nek a dupláját tudtuk éntékesi- teni. — A kajszi ezen a tájon nem olyan korán virágzik, mint másutt. A fagyok nem okoznak nagy károkat. A zamatos, sárgahúsú gyümölcs termelésével érdemes foglalkozni? — őszintén szólva ezzel is az asszonybrigád folyamatos munkalehetőségének megteremtését tudom csak haszonként említeni. Peöig agyagos, horhokos, nem fagyzugos területein van az ültetvényünk. Ű]gy látom, hogy amíg a mostani, magas terhek nyomják á gyümölcstermesztést, míg nem kap ez az ágazat megfelelő elismerést ésl támogatást, addig nem lesz nagyobb telepítés sem. Sőt azok is abbahagy-1 ják a termelést, akik eddig döntően hozzájárultak a hazai ellátáshoz, az exporthoz. Azt mondhatom, ha nem lesz változás, évtized múlva a lekvárnak, befőttnek, pálinkának valót importálnunk kell. Mi a mostani körülmények között biztos, sogy nem fogunk gyümölcsöst telepíteni. F. P. J. Csikériától Dunaegyházáig 1944. október 23—29. A 308. szovjet lövészezred, Pál- monostora felszabadítása után, október 23-án megkezdte a harcot Kiskunfélegyházáért. Kiskunfélegyházán tartózkodott ekkor az LVH. német páncélos hadtest, melynek harcálláspontja Kiiskundorozsmánól települt 'Kiskunfélegyházára. Így a város 'környékén és a városban is súlyos elhárító harcikra került sor. A szovjet csapatok erős tüzérségi és csatarepülős támogatással, páncélos és lövészerőkkel együttesen támadtak. Az akna. vetők hatalmas aknatűzzel árasztották el Kiskunfélegyháza belső központját (kb. 150 ember esett áldozatul). A szovjet aknavetős század 'közelharcra kényszerült, mélynek során 27 foglyot ejtették. A város központjában ténykedő német légvédelmi harccsoport szívósan védekezett, de a Közélszőlőkben harcoló aknave. tősöket nem tudták elnémítani, s a németek az erős Szovjet támadással szemben kénytelenek voltak feladni a városit. A német légvédelmi harccsoport itteni erőinek jelentős részét elvesztette. Kiskunfélegyházára október 23-án bevonultak a szovjet csapatok, a város felszabadult. Nyitva állt az út Kecskeméthez, Budapest délkeleti kapujához. A Kiskunfélegyházáért vívott harcok eredményeként szabadult fel Jászszentlászló is. A frontvonal kiegyenesítéséhez imég Alpár bevételére volt szükségük a szovjet csapatoknak. A .magyar—német hadvezetés erősen és szívósan védelmezte a községet, mi. vei az a Tisza mellett hídfő létesítéséhez kiválóan alkalmas helyen fekszik. A 37. szovjet lövész- hadtest és a 19. román gyalog- hadosztály élőrevetett osztagai 23-án elfoglalták Alpári, a kiskunfélegyházi járás 4866 lakosú nagyközségét. A magyar csapatok több ellentámadást 'hajtották végre a szovjet állások ellen, hogy visszafoglalják a községet. Különösen a Tiszaújfalu felőli szárnyra mértek súlyos csapást, s a kialakított tiszai hídfőt akar. ták felszámolni, de sikertelenül, így a frontvonal október 23-án Baja'—J ánóshalma—Kiskunhalas —Szánk—Kiskunfélegyháza—Alpár irányába húzódott. A német hadvezetés felismerte, hogy a Duna—Tisza köze dé_ li részének elvesztésével hadá- szatilag erősen hátrányos helyzetbe került. Erőit Budapest térségébe kezdte átcsoportosítani, bár jelentős alakulatokat hagyott Kecskemét környékén a Budapest felé vezető utak lezárására. Hitler Kecskemétet Budapest kulcsának tartotta (ebben nem is tévedett), ezért azt megerősített helynek nyilvánította, amely azt jelentette, hogy a német katonai erőknek minden áron .tartani kellett a várost. Különösen a déli bejáratnál, Városföld környékén rendezkedtek be szilárd védelemre. A szovjet—román csapatok viszont ettől északkeletre, a tiszaugi hídfő körzetében nyomultak tovább előre, és elfoglalták Lakiteléket. „Csongrád irányából — jelöli meg pontosan az eseményeket dátumokra számol. NEGYVEN ESZTENDEJE '4 ’ . j 0 1 va 73 évesen is jól emlékező Révész Pali bácsi — a 2. Ukrán Front és az 1. román hadsereg katonái a hídfőt október 24-én kiterjesztették Lakitelek területére is. Családommal együtt ta_ nyán értem meg azt.a nagy pillanatot. Amikor az első szovjet katonákkal találkoztunk, ösztönösen a magasba emeltük a kezünket. ide a tiszt mosolyogva le_ gyintett: — Nye náde! — Aztán elküldte az egyik harcost, aki abrosznyi élelemmel tért vissza. — Egyetek — mondta a tiszt, s ölébe véve a kislányomat, velünk falatozott ő is.” E napon, -24-én szabadult fel Lászlófalva is. A 2. román gyalogos hadosztály Nagyrévnél átkelt a Tiszán, és két irányból tá_ madta Üjkécskét. A 9. román lo- vashadosztály egy ezrede pedig. Tiszaugnál kelt át a folyón, és hídfőt foglalt el a nyugati parton. A német—magyar csapatok sorozatos ellenlökésekkel arra. í .1
