Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-26 / 252. szám

1984. október 26. • PETŐFI NÉPE M 5 KÉTSZÁZHUSZONÖT évvel •ezelőtt, '1859. október 27-én szü­letett a Bihar megyei Érsem- lyénben. Apja katonának szánta, de hamarosan fölismerte, hogy más pályára való, a literatúrai­ra, az irodalmira, amelyen ak­kor még egy kicsit mást értet­tek, a tudományok művelése be­letartozott. Tizennégy esztendős fiával már egy teológiai érteke­zést fordíttatott; édesanyja egy földrajzi tanulmányt készíttetett vele Magyarországról, s meg is jelentette. Kazinczy Ferencet családja literátus embernek szánta, ö volt talán az első ma­gyar író, aki ennyire eleve tuda­tosan, eltéríthetetlenül irodal­márnak készült. A bécsi udvar egyik embere a 19. század elején azt írta, hogy a magyar irodalom ízig-vérig a politikával van eljegyezve. A nem irodalomtörténész politikus, az ellenfél szava Kazinczyra is Illik. Az irodalom és a politika annyira összeforrott benne, hogy az végzetessé is vált számára. Teológiai, jogi tanulmányainak végeztével II. József, a felvilá­gosult despota törekvéseinek a szolgálatába állt, mint annyian mások a jövő érdekében. Isko­lákat szervezett a Felvidéken, s a francia felvilágosodás híveként belépett a szabadkőművesek kö­zé. Irt, fordított, Voltaire, Hol- bach, s a többiek könyveit ol­vasta, azok vitték a Martinovics- féle jakobinus szervezkedésbe. Könyve, a Fogságom naplója mindmáig a magyar jakobinu­sok történetének leghitelesebb leírása. Hat és fél évet töltött a Habsburgok börtöneiben. Az el­hamarkodott, rosszul szervezett összeesküvés döbbentette rá ar­ra, hogy a radikális változtatás egyelőre korai, más utakat kell választania. Így vált belőle az, • Kazinczy Ferenc portréja akinek ismerjük őt: a magyar klasszika, a nyelvi ízlés olykor türelmetlen, olykor erőszakos, mindamellett sohasem elfogult tanítómesterévé, egy új időszak alapítójává. IRODALMI MŰKÖDÉSÉT a szentimentalizmus jegyében kezdte: Bácsmegyeinek öszve- gyűjtött levelei című regényét németből dolgozta át magyarra úgy, hogy benne az új érzékeny­séget, a feudális társadalommal szembeszegülő polgári érzésvilá­got fejezte ki. Szervezte az irodalmi életet — közreműködött} p történelmi je­lentőségű Kassai Magyar Mú­zeum című folyóirat megalapítá­sában, sajátot alapított Orpheus címen. Shakespeare-t, Goethé-t fordított, a magyar színház lét­rehozatala körül tevékenykedett. E lázas tevékenységet szakította félbe 1794-ben a jakobinus szer­vezkedésben való részvétele miatt történő letartóztatása, a hosszú fogság. 2387 napi börtön után 1801- ben szabadult. Megházasodott, az egykori Bányácskán, az álta­la Széphalomnak átkeresztelt fa­lucskában telepedett le, épített házat, s szervezte leveleivel, uta­zásával ismét a magyar irodal­mat. Levelezett és vitatkozott. Első nagy összeütközése Csoko­nai ügyében esett. A debreceni- ség, sőt a „debrecenyiség” ellen kelt ki legelőször, vagyis az Ady Endre által emlegetett mara- dandóság ellen. Űj nyelvet, új ízlést, azaz új magyarságot kö­vetelt a klasszicizmus, a görög szépségeszmény jegyében. A ha­zát, az emberiséget kapcsolta össze ezzel: „A patriotizmus nem ellenkezik a kozmopolitizmussal: ez amazt csak nemesíti” — val­lotta a magyar nyelvről szóló munkájában. A magyar nyelvújítás nagy mozgalma a Csokonai öröksége körüli pertől számítódik, s első­sorban Kazinczy nevéhez fűző­dik. Gyújtópontjában ő áll — ellene írják a Mondolatot, vé­delmében írja Szemere és Köl­csey a Felelet és Mondolatra cí­mű éles visszavágást. Maga Ka­zinczy 1811-ben kiadott Tövisek és virágok című epigrammákat és költői leveleket — episztolá­kat — tartalmazó könyvében lép fel a nyelvújítás védelmében. Ezután következnek fő művei, emlékiratai: a Pályám emléke­zete és ,a Fogságom naplója, e két elevenen klasszikus remek­mű, a két csúcs. A HÚSZAS ÉVEKBEN lassan elveszíti vezetőszerepét, Kölcsey s az új nemzedék lép a helyébe. 1831. augusztus 23-án a kolera- járvány áldozataként halt meg széphalmi magányában. Gy. L. Amatőrök, művészeti ösztöndíjasok Az ösztöndíjat d KISZ Központi Bizottsága, a SZOT, az Állami Ifjúsági Bizottságaz Országos Közművelődési Tanács és a Művelődési jMinisz- térium alapította az amatőr művészeti mozgalom támogatására, színvonalának emelése érdekében. Október 14-én közöltük |az újabb pályázati felhí­vást. Ezúttal néhány olyan amatőr csoportot mu­tatunk be, akik 1984-ben nyerték el az ösztöndíjat. A Kecskeméten működő Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió kez­deményezésének köszönhetőéin az érdeklődők — az időszaki kiállítá­sokon — immár rendszeresen ismerkedhetnek a stúdió ösztöndíjas alkotóinak műveivel. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ Fényes Adolf-termében egy japán, majd holland ösatöndíjas bemutatkozása után Formanek Zsu­zsa keramikusművész kiállítása látható, aki — az eddigiektől eltérő­en — diplomamunkáját készítette Kecskeméten az idén. Az Iparmű­vészeti Főiskola’ és a Bács-Kiskun megyei Tanács közötti együttmfl- ■ ködés' jóvoltából a stúdió a főiskola mestéifeépző^észl^pc^ett. 1,, Az égetett agyag és a fém nyelvén hosszan és izgalmasan elmesélt meggymagtartó esete önmagában is alkalmas arra, hogy alkotójának, sőt alkotóműhelyének szelleméről is beszámoljon. Világos, áttekint­hető gondolatsor — tárgyakban testet öltve. Az indítás: a jelzéssze­rűen értelmezett alapmotívum, mely — a későbbiek bizonyítják — behatárolt jelentéskörén belül életteli, mozgékony marad, s bármelyik pillanatban, bármilyen irányban nyitni képes a végtelenre. És sorakozik hosszan A meggymagtartó (minden esete), mely legalább annyira modern kerámiaplasztika, mint amennyire — köl­tői ugyan, de mégis csak — „funkcionális tárgy”. A műfaj közismert határait túllépve — hőt, színeket, fémeket vagy fényt adagolva a kérdések sorát teszi fel. A mértani idomokból: hengerből és kúpból épített, de „átlelkesített” meggymagtartó jelentéskörén belül nagy­ívű pályát ír le. „Használható” prototípusából egy hosszú folyamat végén átsétál kétdimenziós fotókra, s onnan végül vissza önnön sok­szoros nagyságú élettelen modelljébe. Károlyi Júlia Felhívás SZOT-díjasok jelölésére A SZOT elnöksége minden eszten­dőben május l-én SZOT-díjban ré­szesíti a kiemelkedő eredményeket elért írókat, művészeket, tudósokat, a művelődésben tevékenykedőket. Az eddigiekhez hasonlóan SZOT- dfjra javaslatot tehetnek az irodai­mat és művészetet értő és szerető, a ■ művelődéspolitikáért felelősséget 3 ér­ző dolgozók, üzemi és intézményi kollektívák, szocialista brigádok, szakszervezeti tisztségviselők és ak­tivisták. , , . SZOT-dijra javasolhatók az iroda­iam, a filmművészet, a rádió, a tele­vízió, a színházművészet, a képző- és iparművészet, a zeneművészet, a tánc­művészet, a társadalom- és termé­szettudomány, a közoktatás és a köz­művelődés, a munkaihelyi művelődés területén az utóbbi években, valamint egész életművel kiemelkedő sikere­kéit elért személyek, illetve kollektí­váik. , ■| Javasolhatók mai témájú, szocia­lista eszmeiségé, a munkásosztály, a dolgozó nép életét tükröző, magas színvonalú müvek alkotói. A javaslatokat 1984. november ls-ig kell beküldeni az iparági-ágazati szalkszenvezetek, vagy az illetékes szakszervezetek megyei tanácsa (Bu­dapesten a szakszervezetek Budapes­ti Tanácsa) kulturális, agitációs és propagandaosztályának. Ciróka Rendszeresen fellép a Ciróka Bábegyüttes, a kecskeméti Er­dei Ferenc Művelődési Központ amatőr csoportja szerte a megyében. Ez a rend­szeresség azt is jelenti, hogy lassan-lassan önálló színházat alkotnak, s bizony kellene a hírős vá­rosba (its) bábszínház! Tizeniketteni vannak, főiképp óvónők, pedagógu­sok, akiknek megszállott vezetőjük Báron László. Szép jubileum előtt állnak: jövőre lesz 25 eszten­dős a Ciróka. Ez idő alatt több mint ötszáz darab­bal álltak a paravánok mögé. Évente annyi bemu­tatójuk van, mint a „nagy színházaiknak”. A re­pertoárjukban szereplő produkciókat 60—80 alka­lommal játsszák el a hálás közönségnek, a gyere­keknek. (Megjegyzendő: a kicsik szüleikkel együtt járnak az előadásokra, tehát a felnőtteknek is je­lent valamit a Ciróka.) Lehet-e szakkörből színház? Megpróbálják. Ám ehhez nemcsak nézőkre van szükség, hanem aktív, . jól képzett színészekre, bábosokra. S vannak ilyen „cirókások”, méghozzá igen tehetségesek a „társu. lat” tagjai. Legutóhb Nyíregyházán szerepeltek si­kerrel ... Most a Ciróka nyert. Jól jött nekik a tízezer fo­rintos ösztöndíj, hiszen évente a művelődési köz­ponttól 30 ezer forintot kapnak, ebből kell gaz­dálkodniuk. Mondanunk sem kell: ennyiből szinte lehetetlen négy-öt bemutató díszleteit, bábjait fi­nanszírozni. Az ösztöndíjat okosan^ akarják elköl­teni: alapismereteiket szeretnék bővíteni. Sok ta- nulniivaló akad: a színészmesterség, a bábmozgátás, a beszédtechnika. S ehhez előadók, tanárok kelle­nek, akiknek tiszteletdíjat illik fizetni... Báron László, a Ciróka vezetője arról beszél,^ho­gyan ítéli csoportjának helyét Kecskemét művé- ’ szeti'életében.. ■ — Azt iszeretnénk, ha á gyerekek szórakoztatá­sáért tehetnénk .valamit. Ezért kell a bábszínház, a játék. Épperi ezért, ha arra kér, hogy ítéljem meg a helyünket, szerepünket a város kulturális életében, minden álszerénység nélkül mondhatom, fontosnak kellíene) lennie a Örökárnak! Minthogy: fontosak is. Kerámia és tűzzománc A megyeszék­helyen a Szal- vay Mihály Úttörő- és If­júsági Otthon egyik legfia­talabb csoport­ja a tűzzo­mánc- és kerá- miaműhély- ben szorgosko­dik. Valóban fiatalok, hiszen ide az úttörők járnak, de ha ... . , a KlSZ-esek is úgy gondolják, probara tehetik: ügyességüket. Az elmúlt ev októberében tartották az első foglalkozást az önálló műhelyben a tárgy­formáló csoportok. Szakmai segítséget a Nemzet- közi Kerámia Kísérleti Stúdiótól kapnak, illetve Túri Endrétől. Népszerű a műhely, éppen ezert arra gondolták, hogy a helyiséget bővítik, ötletes Általános iskolások, gimnazisták, szakmunkásta­nulók és dolgozó fiatalok járnak ide. S az óvoda­sokat is várják majd a műhelybe. Mivel az ifjú „alkotók” ismereted meglehetősen hiányosak, így- elsőként mindig az anyag tulajdonságainak, szer- kezeti sajátosságainak, jellemző „yiselkedesenek megismertetése az alapozás első fázisa. A későb­biek során így könnyebb vele bánni — A művészeti ösztöndíjat szakmai programra, ^ a szakkör anyagellátásaihoz, utazásokhoz ^ (kiállítási tablók „utaztatása”, a tanulmányi ^kirándulások, tapasztalatcserék), és a felszerelés bővítéséhez kí­vánják felhasználni. így (még önállóbbá és „fel­nőttebbé” válhat majd a fiatalok kerámia- és tűz. zománcműhelye. Dalosok WmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmmmm Kécskei citerások i Szovjet repülőgép a Tisza felett 1944 októberében. kényszerítették október 27-én az itt harcoló szovjet—román csa­patokat, hogy erőik zömével visz- szavonuljanak, de a hadműveleti kezdeményezés továbbra is a szovjet vezetés kezében maradt, s még aznap elfoglalták a Tisza nyugati partján levő Ökécskét. Október utolsó napjaiban a nyi­las kormánybiztos elrendelte Kecskemét és környékének tel­jes kiürítését. Október 25-én. a katonai köz- igazgatási kormánybiztosság Kecskeméten lefoglalt egy autó­buszoszlopot, amely katonaságot szállított a városba. Ezzel hat­száz embert vittek Székesfehér­várra, illetve Budapestre, de sok polgári és katonai személy a dél­ben induló vonatot is igénybe vette. A lakosság nagy része el­hagyta a várost, de zömük a vá­rost körülvevő tanyavilágban (Hetényegyháza, Nyíri erdő, La­dánybene, Ágasegyháza, Helvé­cia. Szarkás stb.) keresett mene­déket. A 3. magyar hadsereg felderí­tése azt állapította meg, _hogy a szovjet csapatok részéről meg­erősített csapatmozdulatók tör­téntek és a Duna—Tisza közén támadás van készülőben. Ezért ide irányították a 24. német pán­célos hadosztályt, amely Kecske­mét déli körzetében kezdte meg a védelem megszervezését. A magyar felderítés nem tévedett. Október 28-án a szovjet csapa­tok — mintegy puhatolózó tárna, dás során. — felszabadították Kéleshalmot, valamint Süikösdöt. A tiszántúli hadművelet befe­jezése után, nem engedve új vé­delem kiépítését a Déli Hadse­regcsoportnak, Malinovszkij mar­sall október 28-án este a 46. és a 7. szovjet hadsereg számára el­rendelte másnapra a budapesti hadművelet megindítását a Du­na—’Tisza közén. A megszabott .parancsnak meg­felelően október 29-én délután 14 órakor rövid, de erős tüzérsé­gi tűz után támadásba lendült a szovjet hadsereg. Megindulási ál­lásuk Rém—Borota—Jánoshalma —Kiskunhalas—Alpár—Ókécske vonalon, húzódott. Támadásukkal megkezdődött a budapesti had­művelet, melynek lefolyása köz­ben szabadult fel megyénk töb­bi települése, 'köztük Kecskemét is. A Duna—Tisza közén találha­tó valamennyi német—magyar csapat félett Fretter Pico tüzér­ségi tábornok rendelkezett. A 3. magyar hadseregtörzs Fülöpszál- láson tartózkodott. Mivel a ma­gyar katonai alakulatok a táma­dásoknak nem tudtak ellenállni, és néhány kilométert hátráltak északnak, a szovjet csapatok Mó- riogátig jutottak előre. A támadás 'kezdetén a szovjet csapatok elfoglalták Érsekcsaná- dot. Ekkor szabadult fel Nemes­nádudvar is a Duna-völgyi* fő­csatorna keleti partján. A Baja -^Kalocsa műút mellett Fájsz 3167 lakosú Duna menti község­be is bevonultak a szovjet csa­patok. „Fajszra október 29-én délután 15 óra körül érkeztek az első szovjet katonák az 51-es fő­útvonal és a fajszi bekötőút kör­nyékére. Az útelágazásnál 3—4 fős küldöttség — fehér zászlóval — fogadta a körülbelül 80 fős szovjetegységet, és oroszul közöl­ték velük, hogy nincs ellenséges katonaság a falu környékén, s a lakosság szívesen fogadja őket.” Még ezen a napon, 2ö-én Bugac területének birtokba vételével a Kecskemét—K isku nmajsa kes­keny-nyomtávú vasút környékén Kecskemét déli körzetébe jutat. Zoboki . Jó­zsef né több éve foglalkozik a népzene oktatásával, s ő irányítja a tiszakécsked citerásokat, immáron ötödik esztendeje. Egyre bát­rabbak a kis zenészek: nemcsak azért, mert pó­diumra állnak, hanem azért is, mert messzi vi­dékekre is eljárnak. Szaporodnak már az elisme­réseik is. Csiribiri a neve a 6—10 éves gyerekekből álló citerazenekarnak, a nagyobbak pedig Kodály Zoltán nevét vették fel. Az idén nagy akciót akarnak szervezni: Tisza- kécskére hívják találkozóra az ország citerásait. Ezért pályázták meg az amatőr művészeti ösztön­díjat. (S kaptak is tízezer forintot!) Kedveltek a citerások Kécskén. Tavaly nyilvá­nos próbákat tartottak a Tisza-parton. A pyáresti pengetéseknek óriási sikere volt a nyaralók köré­ben. Reméljük, ugyanilyen népszerű lesz majd a nyári találkozó is! Száztízen énekelnek a kecs- r'!keméÍi Bányái Júlia Gimnázium leánykarában. Az énekkar 1981 szeptemberében alakult újjá. Négy évre szóló prog­ramjuk szerint a közösségalakíitás a legfontosabb feladatuk. Természetesen fontosnak vélik a szerep- léseket is, s színvonalas produkcióval kívánnak részt venni az Éneklő Ifjúság mozgalomban. Eddig szépen szerepeltek ezen az erőpróbán. Vegyes kamárakórust is alakítottak, harminc fő­vel. Alig néhány hónappal ezelőtt be is mutatkoz­tak Jánoshalmán, egy Kodály-hangversenyem Ok is megkapták az arany minősítést az Éneklő If­júság seregszemlén, s dobogóra léptek a megyei dísatoemutatón. (Á „bányaisok” dicsekedhetnek az Év kórusa kitüntető címmel is!) Nyáron szintén énekelnek együtt a diákok, kő— rustábort szerveznek nekik, s ezt a szokásukat to­vábbra is szeretnék megtartani. Szabó Sándor kó- rusvezető úgy gondolja, bogy az amatőr művészeti ösztöndíjjal — a tízezer forinttal — még színvona­lasabban tudják majd megszervezni a nyári tábo­rukat, lehetőségük nyílik új kották - beszerzésére, s hozzájárulhatnak az iskola zenei életének fej­lesztéséhez olyan kamarahangversenyek meghirde­tésével, amelyeken a gimnázium tanulóin kívül meg­hívott vendégek is felléphetnek. A NYERTESEK: Ciróka Báb együttes (Kecskemét) Bányai, Júlia Gimnázium leánykara (Kecskemét) Kerámia és Tűzzománc Műhely (Kecskemét, Szalvay Mihály Úttörő és Ifjúsági Otthon) 10 000 forint 10 000 forint IS 000 forint közű) Az 1383-ban több évre pályázó együttesek az alábbiak kaptak az idén is ösztöndíjat:-Hírős” Táncklub (Kecskemét IS 000 forint Egészségügyi Szakiskola leánykara 10 000 forint (Kecskemét) A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának diját citexazeaekar (Tiszakécske) 10 000 forint A megyei tanács Jutái mát kapta: Hegedűs együttes (Kecsk emét) 5 000 forint tak. Jósa Iván (Folytatjuk) Két héttel ezelőtt kezdtük el a Fiim és Ifjúság című pályá­zatunkat, amelyet a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat és a Petőfi Népe Szer­kesztősége trendez. Az első_ for­duló kérdéseire a következő he­lyes válaszokat kellett bekül­deni: 1. 1968-ban a filmipar álla­mosításának 20. évfordulóján a Magyar Filmművészek Szövetsé­ge játékfilm- és filmkritikus szakosztályának tagjai titkos sza­vazással jelölték ki azt a 12 ma­gyar filmet, melyet a pécsi IV. Magyar Játékfilm-szemlén, mint az elmúlt két évtized legjobb hazai alkotásait vetítették. Talp. alatnyi föld (1948), Budapesti ta­vasz (1955), Körhinta (1955), Hannibál tanár úr (1956), Baka­ruhában (1957), Ház a sziklák aTatt (1958), Sodrásban (1963), A tizedes meg a többiek (1965), Szegénylegények (1965), Hideg napok (1966), Apa (1966), Tízezer nap (1965—67), 1969-ben a Ma­gyar Televízió bemutatta a so­rozatot, de a közönség kérésére megtoldotta a Valahol Európá­ban című Radványi Géza-film- mel. Azért nem kerülhetett be a „budapesti tizenkettő” közé, mert a felszabadulás után, de az államosítás előtt készült a produkció. 2. Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz. Rendező: Máriássy Fé­lix. Főszereplő Gábor Miklós. 3. A mozaikból kirakott fény­kép a Budapesti tavasz című filmből való. 4. A Szegénylegények nem il­leszkedik a „budapesti tizenket­tő" közé, mert a 4 szabadságharc után néhány évvel játszóidik a film, míg a többi a felszabadu­-lást megelőző és az azt követő években. összeállította: Borzák Tibor A helyes megfejtések beküld® közül ezúttal Dömötör Zsuzsa (Kiskunmajsa, Kiss Gyula u. 63.> nyert. Postáin küldjük el nyere­ményét, a Filmévkönyvet és a Ki kicsoda a mai magyar film­művészetben? című kiadványo­kat. Gratulálunk! Folytatjuk rejtvénypályázatuni kát A második forduló kérdései 1. Ki a Talpalatnyi föld című film főszereplője? 2. Kinek a művéből készült ti Hideg napok? 3. Kinek a novellájából ké­szült a Bakaruhában című film? 4. Melyik az a film, amelyben Törőcsik Mari és Soós Imre nyújtott legendás alakítást? 5i Küldd be az általad leg­utóbb látott magyar film aUco- tólistáját! Azt is írd le, tni volt a film utolsó képsora. A megfejtéseket egy hétig várjuk a következő címre: Pe­tőfi Népe Szerkesztősége. Film és Ifjúság II., Kecskemét, Sza­badság tér 1,'a. 6001. t Kazinczy Ferenc emlékezete KERÁMIAKIÁLLÍTÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents