Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

4 « PETŐFI NÉPE « 1984. október 24. KÍSÉRLETI JÖVEDELEMSZABÁLYOZÁS II. Változó termelés A bócsai Petőfi Termelőszö- *vetkezetet a korábbi években főleg a- )tevékenységből élő, jelentős omfiitenyésztő gazda- • sagnatk ismeolték. A tsz-ben So­mogyi Attila főkönyvelő beszélt a ikísériLetről, (az eOmúült másfél év alatti változásokról. A téeszt a 80-as években több •olyan „csapás” is sújtotta, amely lépésváltásra kényszerítette. Ki­kerültek a kedvezőtlen adottsá­gúik: köréből, csökken az álla­milag támogatott tevékenységek csoportja, beszűkültek a hitelfel­vételi lehetőségek, ezzel párhu­zamosban emelkedtek a kamatlá­bak. A korábbi szint megőrzé­séért ekkor már a belső tarta­lékokhoz kellett nyúlniuk. Olyan tevékenység után néztek, amely nem berulházásigényes, és rövid időn bélül megkezdhető. »Vattaemberek” nélkül Kapóra jött a Pémzügymimsz- térium pályázati felhívása a kísérletben való részvételre. A gazdagig vezetőinek elképzelése megegyezett a kísérleti jövede- JemszabáUyozás követelményrend­szerével. Olyan dolgozókra volt szükségük, akik saját boldogulá­sukért jelentős közös nyereséget is termelnek. Keresetük — a nép­gazdaság számára többllettermé- ket hozva — a létszámszámítás- t ól és a bázisltól függetlenül ala­kulhat. Korábban azért, hogy az ilyen dolgozókat megtarthassák, munkájukat megfizethessék, a bérszínvonal szintentartása miatt alacsony fizetésű, kevésbé kép­zett, úgynevezett „vattaembere­ket” kellett alkalmazni. A keresetszabályozási kísérlet feltételrendszere szerint a meg­termelt, kifizethető nyereséget ,nem érdemes „bújtatni”, az közvetlenül — részesedés, pré­mium! mlozgóbér —, a dolgozók érdekeltségének növelésére for­dítható. A termelőszövetkezet adottsá­gai miatt a már kialakult ága­zati rendszer továbbfejlesztését megkezdték. Az önelszámoló egységeknek önálló feladatot ad­tak, ennek teljesítésétől függ az évvégi részesedés nagysága. A tervezés legfontosabb sajátossá­ga. hagy részletes, mély és meg­alapozott legyen. Az egyes önel­számoló egységek kollektívái élő* terveket készítenek. Ezek szol­gálnak a későbbi, szövetkezeti jövedelem-, hozam-, termelési, költség- és árbevételi terv el­készítésének alapjául. Pontos módszer Bócsán az anyagi ösztönzés legfőbb eleme a teljesítmény­bér — az összes kereset 90 szá­zaléka — és az évvégi részese­dés. Ezt a fedezeti összeg alap­ján osztják szét. Az úgyneve­zett minimumterv teljesítésekor részesedés általában nem jár. Hiszen ez csiak a kötelező ala­pok képzéséhez és a terhek ki­fizetésére elegendő. Tavaly a szövetkezet — kü­lönböző külső okok miatt is —, csak 6 millió 30 ezer forintos nyereséget ért el, ami a mini­mumnak felelt meg. A vezető­ség úgy döntött, hagy a tartalé­kok bevonásával mégis kifizetik a tervezett részesedést, a jövő­beni minőségi munkára ösztön­zés érdekében. A prémium kifi­zetése egyébként indokolt volt. hiszen a minimum nyereséget is csak többletteljesítménnyel érték el. (Az aszály és az évközi árváltozások 5,5 millió forinttal csökkentették az eredményt.) Az élosztás módszere pontozá­sos értékelésen alapul, és az ossz pontszám három tényezőtől függ. Pont szerezhető az egy hó­napra jutó átlagóraszám alap­ján. ez a munkaidő-teljesítés ösztönzése. Értékelik az egy munkanapra jutó átlagkeresetet, ez az intenzitás növelését szol­Bócsai Pet őfi Termelőszö vetkezet * • ",,\! -* ­gálja. Végül pontot adhat a ve­zető és a tocxllektíva azoknak, akik előrevivő tagjai a közös­ségnek és a problémák megoldá­sának cselekvő részesei. Lassul a moz gás Az ellniülllt má isfél év elegendő volt ahhoz, bogy a dolgozók meg­találják a szöv etkezeten belüli helyüket. Vagyis a kezdeti belső mozgás megszűn t. Változott a termelési szerkez et is. A korábbi „csirfcetúlsúlly” -— a termelési érték majd 70 százalékát ez az agazalt adta — 50 százalékosra csökkent. A helyét Jobban és tervezhetőbben fizető mellékte­vékenység vette át. Ilyen a- pa­lackozás, a palan zkmosás. a mű­anyagüzem, a icereskedelem és a szállítás. A melléküzemek ösz- szességükben 19132 óta minden évben megduplázták árbevéte­lüket. Az első esztendő tízmilliót hozott, idén máir 40 millióra számítanak. Ez természetesen létszámnovekedéssiel is jár, míg a hagyományos, < régi ágazatok­ban 8—10 százalékos csökkenés­sel számolnak. j ]Ezt ellensúlyoz­zák a termelés átszervezésével. Saját szőlőbrigád helyett a Kis­kőrösi Állami Gazdasággal „dol­goztatnak”. A juhászainál pedig az elvándorló szakemberekkel arányosan csökkentik a jövedel­met alig hozó sáliatok számát is. A hároméves kísérlet első fe­lén túl a szövetkezetiben órzé- kellhétSk azok a lehetőségek — felélősségválMás, hatékonyabb munka, költségtakarékosság, ön­álló kezdéményez*§s —, amelyek nemcsak most, hanem később is segíthetnek átvészelni a nehe­zebb idős zakókat .anélkül, hogy a növekedésről, ai bővített újra­termelésről le kellene mondani. C zauner Péter (Folytatjuk.) TALÁLMÁNYOK, ÚJÍTÁSOK A KISKUNHALASI ÁLLAMI GAZDASÁGBAk Szárított vérplazma és gyümölcspezsgő Az állami gazdaságok között meghirdetett újítási versenyben a 'kiskunhalasi 1981-ben országos első, a következő évben harma­dik, tavaly pedig ismét első lett. Ez önmagában is (bizonyítja, hogy sok fantáziával megáldott szakember dolgozik a mezőgaz­dasági nagyüzemben, akik a ve­zetőktől minden segítséget meg­kapnak elgondolásaik végrehaj­tásához. Milliókat takarítanak meg Az iparjogvédelem a szolgála­ti találmányok, a licencvásárlá­sok, az újítások rendjét szabá­lyozza. Szécsényi Imre beruhá­zási főelőadó a szolgálati talál­mányokkal is foglalkozik. — Ezek olyan eljárások — tá­jékoztat I—„ aimedyek vffiágvi- szonyliatban is újnak mondha­tók. Tavaly korszerűsítették az iparjogvédelmi rendeletét, amely néhány vitás kérdést, szabályo­zott ős némi biztatást adott a kezdeményezésekhez. Gazdasá­gunkban is született néhány ta­lálmány, amelyről érdemes szól­ni. Már évek óta bevezettünk egy speciális vörösbor-erjesztési eljárást, amellyel olyan kiváló színanyagot nyerünk, mint az eddig alkalmazott külföldi mód­szerekkel, csak olcsóbban. Mond* haltmám úgy is, hogy több mil­lió torin tot takarítunk meg ezzel a találmánnyal. Egy esztendő alatt négy és fél millió forint tiszta eredményt hozott az alma- alapanyagokból készült l'ikőr- borcsalád, amelyet White Lake néven forgalmazunk. Ez utóbbi szintén szolgálati szabadalom, hasonlóképpen a magas bioló­giai értékű, Casanova néven ké­szült fürjtojáslikőr is, amelyet 28 országban jegyeztek) be vé­dettként. Szerepeltünk ezzel a készítménnyel az őszi BNV-n is. A MONIMPEX Külkereskedelmi Válfialat szakemberei szerint az Egyesült Államoktól Ausztráliáig érdeklődnek iránta. Tömeges gyártását jövőre kezdjük. Segít a fejlesztési bank Külső szakemberek bevonásá­val szárított — magas vízfelve­vő képességű — vérplazmát ál­lítanak elő, sokkal olcsóbban az eddig ismert eljárásoknál. Isme­retes, hogy] a vágóhidaknak ez a mellékterméke nagyrészt ve­szendőbe megy. A vizsgálatok szerint égy kilogramm szárított plazma; 4,5 kilogramm színhús tápértékével egyenlő. A fejlesz­tési banktól 24 millió forintot kaptak a gyártóü;zem építéséhez. Csorvá'si Kataliin újítási elő­adó arról tájékoztat, hogy az év elejétől az újítók: nem a köz­ponthoz, hanem a kerületi igaz­gatóhoz nyújtják bé javaslatai­kat. Ez is része tannak a törek­vésnek, hogy a kerületek na­gyobb önállóságot kaptak. Igaz, van egy értékhatár, mert a fél­millión felüli tö bbletjövedelmet hozó újításokat ' változatlanul a központban bírálj ják el. Siker Moszkvában Az újítási előadó elmondja még; — Gazdaságunk minden kiállításon, újítási, bemutatón je­len van, még k ülföldré is el­megyünk. Tavaly _M°szk:vát)an a KGST-országOk újítóinak bemu­tatóján is részt vettünk nagy sikerrel. A gyümölcspezsgő-ké­szítés technológiáját ismertettük. Az almából, mejggyből. barack­ból készült pezsjgőt exportáljuk is. Tavaly a feltalállak és az újí­tók 15,2 millió f orint gazdasági eredményt hoztál c Kiskunhala­son. Jutalmazásokra több ' mint egymillió forintot fizettek ki. Ker eskedő Sándor Faipari üzem Jászszentlászlón Nehéz helyzetbe kerültek a jászszentlászlói me­zőgazdasági termelőszövetkezet vezetői, amikor megszűnt az az árkiegészítés, ami a gazdaságot a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt korábban • megillette. A mérleg szerinti nyereség az 1979-es 15 millió forintról 1983-ban másfél millióra esett vissza. A támogatás megvonása komoly gondokat okozott, a megkezdett beruházások befejezése pénz hiányában elhúzódott, néhány elgondolás megváló, sítását későbbre kellett halasztani. A gazdálkodásért felelős szakemberek nem néz­hették tétlenül ezt az állapotot. Jövedelmező te­vékenységre volt szükség, ezért • úgy döntöttek, hogy faipari üzemet hoznak létre. Elgondolásuk találkozott a DUTÉP-nek azzal a törekvésével, hogy egyes asztalosipari munkákat kapacitás hiá­nyában alvállalkozónak adjon ki. A nagyvállalat 5 szakmai segítséget nyújtott a műhely felszereié. I séhez, a technológia megtanulásához, ötéves szer­ződést kötöttek, melynek "keretében házgyári laká­sokhoz készítenek kiegészítő elemeket. Szakipari fal, ajtólap, ajtótok, kádelőtét kerül ki a jászszent, lászlóiak üzeméből. Ez folyamatos elfoglaltságot és | biztos bevételt jelent az ott dolgozóknak. Endre Jenő főkönyvelő szerint ennek segítségével elérik, hogy a most folyó pénzügyi évet négy-ötmillió fo­rintos nyereséggel zárják. A faipari tevékenységet évi 20 milliós termelésre kívánják fejleszteni. Leg­nagyobb gond a jó minőségű fenyői űrés;tóru be­szenzése, de remélik, hogy hozzájmtnak ahhoz a mennyiséghez, amit a létrehozott kcipacitás kihasz­nálása megkíván. B. F. I. fi Jövedelmező elfoglaltság a faipari tevékenység a jászszentlászlóiak számára. SAJTŰPOSTA Cserbenhagyott fogyasztók A kisfái vasútállomás melletti vegyesbolt csaknem ötven esz­tendőn át működött. Az ottani ellátással általában elégedettek voltunk, ezért is lepődtünk meg, amikor nemrégen arról hallot­tunk: nem kifizetődő a nyitva- tartása. Gondoljuk, ez ügyben minket, fogyasztókat megkeres­nek majd az egységet fenntartó UNIVER Szövetkezet illetékesei. Sajnos, nem így történt, hanem csak a kész helyzettel találtuk magunkat szembe, azzal, hogy a kis üzletet véglegesen bezárták. Igaz, hogy hírül vettük, ezen­túl mozgóbolt-szolgálat gondos­kodik rólunk, de úgy tűnik, kis­sé közönyösen, mert ' egyszer megérkezik a jelzett időben, más Drága-e a víz? E kérdésre minden bizonnyal csak igennel felelhet a magam­fajta társasházbeli lakó.. De az egyik cégnek, pontosabban az in­gatlankezelőnek alighanem más erről a véleménye. Miért véleke­dem így? Mert a Villám István utca .14. számú ház Udvarán még a nyár Űj körzeti rádió lesz Szegeden Kecskemétről, valamint a megye más részéből azonos tar­talmú észrevételek jutottak el hozzánk, miszerint ovasóink mindig szívesen hallgatják a szőkébb környezetükről szóló rádióműsorokat. Pontosabban csak hallgatnák, ha arra lehe­tőségük vona, de hiába a mégoly érzékeny és nagy teljesít­ményű vevőkészülék is, a körzethez tartozó szolnoki rádió hullámhosszát nem tudja behozni. alkalommal nem. Más panaszunk is van, az, hogy távoli a megál­lónak kijelölt hely, a tsz-udva­ron. Nagyon sók errefelé az idős ember, akiknek már fáradságot jelent messzire elmenni. Azt kérjük a szövetkezettől, hogy az otthonainkhoz közelebb, például az állomás térségében árusítson a mozgóbolt,' de ne alkalomsze­rűen, hanem a menetrendjének megfelelően. Míg valamilyen ér­demleges intézkedés nem törté­nik az érdekünkben, addig 'úgy érezzük, hogy bennünket, fo­gyasztókat cserbenhagytak a ke­reskedelmi ellátásunkról gon­doskodók ! Fazekas Pálné Kisfái 23. és még 73 aláírás elején megrepedt a cső, ahonnan azóta folyamatosan tör fel a viz. Az ottani bérlők már többször jelentették mindezt a házkezelő- ségen, ám az lelmúlt hónapok még nem voltak elegendőek a hiba'kijavítására. Miért? Dr. Kozák Endre Kecskemét, Villám I. u. 14. Jó nóhányan közölték; furcsa, hogy a tőlünk távoli (Miskolc, Győr és Pécs rádióadásai viszont sok (helyütt kiváló minőségben hallhatók. Illetékesek tervezik-e a mi körzeti rádiónk adóteljesít­ményének a javításét, fokozását? — összegezthetők a témakörrel kapcsolatos kérdések. Válaszért a Magyar Rádió Szolnoki Körzeti Stúdiója veze­tőjéhez, Palatinusz Istvánhoz fordultunk, akiitől az alábbiakat tudtuk meg: A hétköznapokon az esti, a vasár- és ünnepnapokon pedig a reggeli és az esti1 órákban je­lentkező szolnoki stúdió műsora a 222 méteres középhullámon taiit látja el, amiből következik, akkor a B ács -Kiskunban történt eseményekkel sem foglalkozik. Persze szó sincs arról, hogy ez a megye véglegesen ki lesz kapcsolva a körzeti •rádióprogra- rhokbői. Ugyanis a már korábban hozott'hivatalos döntések érteimé- ben 1986-ban kezdi meg munká­ját Szegeden egy új rádióstúdió, melynek adója ultrarövidhullá­mon sugároz. (Nagy távolságból most is e sávokon hallhatók a miskolci, pécsi és győri műsorok.) <A szegedi rádió körzetéhez tar­tozik természetesen Bács-Kiskun megye is. Minderről részletesen informálják majd a leendő hall­gatókat a Magyar Rádió és a posta műszaki igazgatóságának a vezetői. Mitől korszerűek? Községünk közvilágítását jő egy évvel ezelőtt korszerűsítet­ték. Legalábbis a kivitelezők' er­ről beszéltek, miközben a hagyo­mányos lámpák helyébe felsze- • relték 'a gázégőket. |Mi bíztunk abban, hamarosan megszűnik az éjszakai botorkálásunk, s a pis­lákoló, gyenge világítást felvált­ja a nagy fényerő. . Most sok száz helyi lakos ne­vében azt kell mondanom, csa­lódtunk. Mégpedig azért, mert számos utcában egyáltalán nincs világítás, a gázégők vakon me­rednek az úttestre. A szerelmes­párok talán kibékülnek ezzel az állapottal, de !a több műszakba járók aligha. Végre tenni kelle­ne valamit az utcák normális közvilágítása érdekében, mert egyre korábban sötétedik és ké­sőbben virrad! Varga Kálmán Lakitelek, Zrínyi u. 87. Rend az állattartó kisgazdaságban Három héttel ezelőtt tettük szóvá a kecskeméti Bállá József panaszát, akit az Alsószéktóban bérelt, több mint ezer négyzet- méteres szőlőterületén számos kellemetlenség ér. Persze nem ab­ból eredően, mert rossz a talaj, vagy mindig gyenge a termés, a baj forrása a szomszédságban keresendő. Ott ugyanis rengeteg sertést tartanak, nem éppen hi­giénikus körülmények között (emiatt állandó arrafelé a bűz, a szenny), s mindezt tetézi, hogy az állatok néha átgázolnak a sző­lőbe is, tetemes kárt okozva. Az Alföld Szakszövetkezet mezőőre által megerősített panasz kap­csán kérdeztük meg az illetéke­seket: miért nem szereznek ér­vényt 'a helyi tanács állattartási rendeletének? Soraink nyomán ellenőrzést végzett a városi tanács szakigaz­gatási hatósága, melynek megál­lapítását dr. Agud Károly osz­tályvezető közölte lapunkkal: A tulajdonosok, a Bárány i csalid tagjai a mintegy 1800 négyzetméteren Ideiglenesen elhelyezett ólakban tart­ják a sertéseket, melyek száma Jelen­leg nem éri el a 70-et. A területet drót- és deszkakerítés veszi körül. A* épületeik előtt betonból készült kifu­tó van. A takarítás rendszeres. A szomszédok közötti Jobb viszony­ra már példa Is van • Baranylék In­gyenesen vittek istállótrágyát olva­sónk bérelt területére. fogható. Jó vételét nemcsak a légköri viszonyok befolyásolják döntően, de az a tény is, hogy e hullámsáv már túlságosan telí­tett Minthogy az adás erősehbé MsXMHÜ ÜZENJÜK tételét illétően nincs tervbe véve műszaki fejlesztés, így egyéb vál­toztatásokon dolgoznak a szak­emberek. Nevezetesen, hogy a rádió a jövőben elsősorban a vá­roskörnyéki tájékoztatás felada­Bencze Péternének, Szabadszállásra: A dolgozó a munkaszerződése szerin­ti feladatokat köteles elvégezni. Ha például teendői közé tartozik az éven­te egyszeri nagytakarítás Is, akkor e nehezebb munkája után sem Illeti meg plusz pénz. Más a helyzet, ha külön bízzák meg azzal, hogy óvodai. Iskolai stb. tenmeket és egyéb helyi­FOGADÓSZOBA Azt a kora hajnalt egyhamar nem felejtem el, a robaj és a síró kisgyermekem hangja gyakran, a fülembe cseng. És megremeglek arra gondolva, hogy másképp is végződhetett volna az eset... Az eset, mely nálam immáron har­madszor következett be, a nem éppen a hivatásuk magiaslátáín álló-építők jóvoltából'. Voltaképpen jónak indult min­den, már tudniillik az, hogy 1977 karácsonyán — a hosszú és meg. annyi ■ kellemetlenséget jelentő alibérleteskedés után — végre be­költözhettem családommal az újonnan létesült, modern, fcétszo. bás lakásomba, a Tinódi utca 12. számú ház negyedik emeletén. Neifi volt olcsó megoldás, de örül­tem, mert a saját otthonomban lehettem. Bár annak ferdén fel- rakott’csempéi és más efféle hiá. nyosságai kissé boszantottak, is­merősök viszont igyekeztek meg­nyugtatni, hogy a lakásprogram fokozott ütemű megvalósításával járó apróbb zökkenőkről van szó, amiket el lehet viselni. Hittem nekik, két év elteltével mégis meglepetésként hatott, mikor a konyhai mennyezetemről lesza­kadt egy négyzetméternyi vako­lat. Közelben dolgozták a kivitele­zők, a BÁCSÉPSZER Vállalat emberei. Azonnal felkerestem őket a panaszommal, mire töb­bük gyorsan megjelent a hely­színen és kifogástalanul elvégez­te a javítást. Már-már kitöröl­tem emlékezetemből ezt a dol­got, amikor — úgy 1981 tavaszán — újra megrepedt, majd lezu­hant a mennyezet, ezúttal az elő­szobában. A helyrehozás érde­kében csaknem térdig kellett le­járnom a lábam, az ügyről írt a Petőfi Népe, végül is megkönyö­rült rajtam a már említett cég, és eleget tett a javítási feladat­nak. Mégpedig egy idős szak­munkás révén, aki a teendője után végigkopogtatta a mennye­zetet, s közölte, ahol kong, ott laza az anyagkötés, s várható, hogy a vakolat előbb-utóbb le­válik. Sajnos, nem egy helyen hallottunk kongást. Aztán eljött 1984. október 8-án az emlékezetes hétfői kora haj­nal. Még az igazak álmát alud­tok valamennyien, mikor róbaj- szerű hang és gyermeksírás éb­resztett. Átrohantam a kisszobá. ba, s alig tudtam megszólalni a látványtól: a mennyezeti vakolat fele a padlón hevert, darabokra törve, s a levegő ködszerűen- po­ros volt. Nyomban kézbétoaptam a síró, alig három és fél éves kisgyereket, akinek az ijedtsé­gen kívül más baja ezúttal nem esett. A nagyobb darabnyi va­kolat szerencsére az ágyától va­lamivel távolabb zuhant le. A történtek óta keresem-kuta- tom a segítőket, eleddig hiába. Egyelőre fogalmam sincs, ki vál­lalkozik és mikor a javításra, s főleg, kinek a pénzén. Nekem ugyanis, az alacsony jövedelmű családapának egyetlen forintom sincs a mások okozta kár hely. reállítási költségének fedezésére. (Elmondta: Horváth Endre kecs­keméti olvasónk.) 9égeket meszeljen vagy fessen, ilyen esetiben igényt tarthat az átlagbéré­nél több juttatásra, s ennek feltétele­it a helyi munkaügyi -szabályzat tar­talmazza. Az ezzel kapcsolatos pana­szával keresse fel az illetékes szak­szervezeti bizottságot, mely ha Indo­kolt, fellép az ön érdekvédelmében. Kiss Lászlónak, Bácsbokodra: Az sladó általánosan felelős azért a tár- ryért, Ingatlanért stb., melyet érté­kesít. Am ha az ügylet úgy jön lét- •e, hogy a szakértői véleményt az sgyik fél figyelmen kívül hagyja, ak- cor lényegében a saját felelősségére cselekszik. Ügy véljük, ez utóbbi jel- emzi az ön által említetteket Is, mely­ről azonban csaik a tények teljes Is­meretében lehet mérvadéan dönteni, ravasoljuik, hogy a vállalati jogse— Kovács Imrénének, Kecskemétre: A jogszabály értelmében a munkavég­zése alól legalább egy napra mente­síteni kell a dolgozót, ha a közvetlen hozzátartozója temetésén v^sz részt» s Ilyenkor Jogosult az átlagbérre is. Aki táppénzes állománya Idején Je­lenik meg ilyen temetésen, arra a napra is csak a társadalombiztosítá­si ellátást kaphatja. Leveléből úgy ítéljük meg, helyesen járt el ügyé­ben a munkaadója. Píroménak, Lajosmlzsére: A tele­pülésfejlesztési hozzájárulást az In­gatlan fekvése szerinti tanács szak- igazgatási szerve állapítja meg. Az összeg évente két egyenlő részletben fizethető kamatméntesen, március IB-dg, Illetve szeptember lS-íg. A hoz­zájárulás mértéke tulajdonosként nein lehet több 800 forintnál az 1983-ös esz­tendőiben. Bédet Lászlónak, Kiskunfélegyházá­ra: Idén augusztus óta van hatály­ban az egészségügyi, valamint a me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter együttes rendelete a gomba­vizsgálattal kapcsolatos szakképesí­tésről. Mint e jogszabály kimondja, gomba vizsgáié szakellenőr csak az lehet, aki sikeres vizsgát tett az egy­éves szaktanfolyamon. Ez utóbbi alól felmenthetők, s vizsgára bocsáthatók azok, akik 1959—1984 között megfele­lő eredménnyel elvégezték a közép-. Illetőleg felsőfokú gombaismerői tan­folyamot, vagy a szakellenőri képe­sítéshez kötött munkakörben lega­lább ötéves gyakorlattal rendelkez­nek. Szerkeszti: Veiket Árpid Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Thumbnails
Contents