Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-23 / 249. szám
1984. október 23. • PETŐFI NÉPE • 3 A FELSZABADULÁS ÉVFORDULÓJÁN: Aki mondjuk jó két évtizeddel ezelőtt járt Halason utoljára, s ma ide elvetődik, a meglepetések sorozata éri. Akkora,- oly szembetűnő a változás, hogy hír. télen azt hihetne az illető: idegen helyre tévedt. Hol van már \az az idő, amikor néhány porta- lanított utca, s a piaccsárnok megépítése szenzációnak számi, tott. Százados lemaradást kellett pótolni, s tették azt az itteniek csodálatos igyekezettel. Különösen a legutóbbi tíz-húsz évben. □ □ □ Míg 1945-ben huszonnégyezren éltek a legnagyobb .kiskun településen, ma a lélékszáim meghaladja a harmincegyezret.' E növekedés — mint az életalakulás egyéb tényezői is, a tervszerű és folyamatos iparosításnak köszönhető elsősorban. íme az összehasonlításra két számadat: húsz esztendővel ezelőtt kétezer, ma tízezernél tö.bb ember dolgozik az iparban! A felszabaduláskor csupán két ipari jellegű munkahely volt itt: a baromfifeldolgozó és a téglagyár. S ma? Gondoljunk a Fémmunkás és a Ganz itteni gyáraira, a textil-, gép-, olaj- és építőipari üzemekre, gyárakra. Különösen hozzájárul mostanában a fejlődéshez, a város arculatának megváltozásához az a tény, hogy a Duna—Tisza közi olajbányászat központját ide helyezték. Míg 1944 előtt a kiterjedt tanyavilágban gyenge, szétszórt szőlők, gyümölcsösök voltak — ugyanez mondható az állatte. nyésztésre —,. addig ma az állami gazdaságban és az ugyancsak kiválóan működő két termelőszövetkezetben virágzik az élet. A szarvasmarha-tenyésztés például, meg a szőlőtermesztés és borfeldolgozás figyelmet érdemel. □ □ □ Az élet fokozatos megváltozására sok minden jellemző. - Régen nagy volt a száma azoknak, akik máshová jártak dolgozni, ma munkaerőhiány van. Az utóbbi évtizedekben a felére • Halasi városkép 1984-ben. csökkent' a tanyán élők száma. Ma már három új lakótelepen háromezer .ember él. 1972 előtt hatvan éven keresztül nem épült Halason iskola. Azóta egyebek mellett, csupán az Alsó- és Felsővárosban tíz—tíztantermes intézmény készült el. Van 'korszerű szakmunkásképzőjük, jól felszerelt kollégiumuk, s valameny- nyi iskolában tornaterem. Nehezen lehetne felsorolni' mindazt, ami" épült, létesült, ami az itt élő emberek' kedvére-örö- mére van ma már, ebben a hangulatos, sokaknak kedves kis vá. rosban. Említsük^ a nyolcszáz- ágyas gyönyörű kórházat? Az egyre szaporodó szobrokat, az íz. lésfejlesztő Szilády Galériát, vagy éppenséggel a messze földön híres könyvtárat, a csillagdát? Soroljuk a gázvezetéket, a szennyvízcsatornát, s azt a törekvést, ahogyan az átépítések 'közben meg akarják őrizni a hagyományos városközpontot? Vagy az új áruházakat, a Csipke Hotelt? □ □ □ Igaz, hogy van gondjuk, a vezetők szívesen beszélnek a tennivalókról is. Javítani kell a kommunális ellátottság szintjét, tökéletesíteni az úthálózatot, a postai ellátást, meg kell valósítani a felüljárót, a zavartalanabb közlekedés érdekében. Ez mind igaz. Ám nem változtat azon' a tényen —■■ s erről a mai felszabadulási ünnepségsorozaton nyilván sző esik —j hogy Kiskunhalas népe a vezetői törekvésekkel összhangban jócskán átalakította eddig az életet, a környezetet, a városképet. V. M. Krónika a városról % Kiskunhalas felszabadulásának jubileumára Húsz év fejlődésének krónikáját adta közre a városi tanács. A csaknem 200 oldalas kötetet Fekete Dezső, a halasi könyvtár fő- munlkatársa írta és állította össze, az események idő. rendi sorrendjében. (1944. október 23.—1964. december 31.) A kiadványt haszonnal forgathatják mind- * azok a helybeliek, illetve elszármazottak, akik érdeklődnek szülőföldjük fel- szabadulás utáni története iránt. Kiskunfélegyháza Negyven évvel' ezelőtt súlyos harcok folytak a fontos útvonalak találkozásánál fekvő városért. Néhány hónappal a fegyverdörgés elülte után, 1945 februárjában Szeged és Kiskunfélegyháza között indult meg elsőként a vasúti közlekedés a Duna— Tisza közén. Napjainkban a városon átvezető E 5-ös úton a legnagyobb a forgalom. .Nap mint nap gépkocsik ezreiből vetnek egy pillaótást ag. átutazók — hazaiak és külföldiek — az eredeti szépségében látható városházára és a mindig eleven város- központra. A főtér mai arculata jól tükrözi az itt élők életében bekövetkezett változást. A piac, mely egykor az egész városközpontot elfoglalta, a főtér egyik sarkába húzódott vissza. Szemben az új áruház ki. rakatai tükrözik vissza a. sétáló vagy a közeli busz- pályaudvarra igyekvő emberek alakját. A felszabadulás előtti Félegyháza.jellegzetes életképére, a hajnalonként a piactéren munkára várakozó napszámosokra már csak az idősebbek emlékeznek. Ma nyolcezer ember dolgozik az iparban. Az egykori napszámosok fiai és unokái atorn- erőművi berendezéseket gyártanak az Április 4. Gépgyárban. A mezőgazdasági munka is átalakult. A két termelőszövetkezetben, a Lenin és a Vörös Csillag Tsz-ben korszerű nagyüzemi gazdálkodás folyik. A Lenin Termelőszövetkezet Csányi úti szárítóberendezésénél ipari televízión kísérik figyelemmel a munkafolyamatokat. A- múlt emlékeit és értékeit a természetvédelem és az idegenforgalom jegyében hasznosítják. Bugacpusztáij á hagyományos állata tartás bemutatóját és a folyamatosan épüíő üdülőtanya-központot évente sok tízezer turista látogatja. Az elmúlt évtizedek új fejezetet jelentettek a 36 ezer lakosú település városiasodásában. A lakások mintegy fele 1945 óta épült,-s a zavartalan ivóvíz- ellátás. a csatornázás, a vezetékes gáz — mely a lakások 40 százalékába eljutott — természetes tartozéka ma már az 'itteni életnek. Az új létesítmények, mint például a befejezés előtt álló 310 ágyas kórház, a környékben lakó1 kát is ellátják. A városkörnyéki tanyákon és kisebb településeken élő még egy városnyi ember • Az új gyógyszertár. — a Csongrád megyei Tömörkénytől Űjszállásig — gyakran megfordul a félegyházi üzletekben, intézményekben. Közel tízezer gyerek tanul az általános és középiskolákban. A nemrég átadott Platán utcai iskola egy év alatt készült el, az új lakótelepen. A 24 tantermes Darvas féri iskola pedig a napokban veszi fel Darvas József nevét, aki itt tanult a városban. A féregyháziak büszkesége a Kossuth Lajos utca, ahol egyszerre van jelen a város múltja és jelene. A jellegzetes fasor, a régi és új épületek tudatosan kialakított összhangja arról a figyelemről és gondoskodásról tanúskodik, mellyel az itt élők gondozzák, szépítik,városukat. * Ezen a napon ünnepli felszabadulását Tiszaalpár, Csólyospálos,' Habkakötöny, Jánoshalma, Jász- szentlászló, Kiskunmajsa, Kunfehértó, Nagybaracs- ka, Pirtó és Rém, L. D. KÜZDELEM A DOHÁNYZÁS ELLEN Magyarország csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet felhívásához, amely szerint november 17-ét nyilvánítsák „nemdohányzó nappá” az európai országokban. Ez a nap is jó alkalom lesz arra, hogy felhívják; a figyelmet: a dohányzás károsítja a szervezetet. Az Országos Egészségnevelési Intézet — az Egészségügyi Minisztériummal, a Magyar Kardiológiai Társasággá!, az Országos Onkológiai Intézettel, tüdőgyógyász, belgyógyász szakorvosokkal együtt — levelet intéz az ország orvosaihoz: mindennapi munkájuk során, ismertessék a betegekkel a dohányzás következményeit. A levélben emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi két évtizedben a cigarettafogyasztás évi átlaga 15 milliárd darabról- 27 milliárdra, ugyanakkor a szívinfarktusos megbetegedések száma 7000-ről több mint 25 000-re ,növekedett. Az Egészségnevelési Intézet — a művelődési az oktatási, a kereskedelmi és a társadalmi szervezetekkel együttműködve — folyamatos és szervezett akciók során vándorkiállításokon népszerű tájékoztató füzetekben ismerteti a dohányzás elterjedését, káros hatását. Rádió-, és televízióműsorokban, rövidfilmeken szakorvosok, egykori dohányzók mondják el: miként lehet leszokni erről a szenvedélyről. A propaganda minden eszközét igénybe veszik ahhoz, hogy meggyőzzék az embereket: a dohányzás veszélyezteti egészségüket. Jelenleg az ország lakosságának mintegy 60 százaléka nemdohányzó. Szeretnék elérni, hogy a felvilágosító, meggyőző munka. eredményeként 2000-ig ez a. szám legalább 20 százalékkal növekedjék.. KRÍM — BÁCS-KISKUN Testvérterületi eszperantista kapcsolatok A Magyar Eszperantó Szövetség Bács-Kiskun megyei Szervezetének elnöke, Füzesy István levelet kapott Szimferopolból, JVi- koláj Zajcsenko főiskolai docenstől. Közli, hogy szeretne levelezési kapcsolatot kialakítani kecskeméti eszperantistákkal. A Jaltában megjelenő Szovjet Krím című újságban olvasta ugyanis Jefim Zajdmannak, az ottani eszperantó klub elnökhelyettesének a tollából, hogy a kecskemétieknek is vannak ilyen szándékaik. Elmondja továbbá, hogy intézete kapcsolatot tart a kecskeméti ' Kertészeti Főiskolával, ahová a jövő nyáron ellátogat majd tapasztalatcserére a jaltai diákok egy csoportja. Látogatásukat viszonozzák majd a kecskeméti főiskolások. Jefim Zajdman, akinek cikkére a levélíró hivatkozik, a nyár végén töltött rövid időt Kecskeméten. Az eszperantó mozgalommal ismerkedett. Felkereste szerkesztőségünket is. Elmondta, hogy évekkel ezelőtt ő alapította a jaltai klubot, amelynek most elnökhelyettese. A hetven tagú klub a legkülönbözőbb foglalkozású embereket — nagyrészt fia. falókat — tömöríti. Érdekességként említette meg, hogy többek között tagja a klubnak az udmurti származású, 27 éves ápolónő, Ludmilla Pokoljeva is, aki nagyon érdeklődik a magyar nyelv iránt, sok magyar szót megért. A jaltai klub fő célja természetesen az eszperantó nyelv terjesztése, elsősorban a fiatalok körében. A klubnak több tagozata — így nemzetközi, hegymászó, kerékpáros, barlangkutató és énekes csoportja —■ van. Jefim Zajdman sok magyar — többnyire budapesti — eszpe- rantistával levelez. E kapcsolatát szeretné kiterjeszteni — klubtársaival együtt — a testvérterületre, Bács-Kiskun megyére, elsősorban Kecskemétre. A jaltai repülőmodellezők is levelező- partnereket keresnek, Bács-Kiskun megyei repülős klubok tagjainak körében. Írhatnak nekik eszperantóul, oroszul vagy magyarul. Kiszélesíthetnék levelezéseiket Kecskemét és Jalta iskolásai is. A klub elnökhelyettese Kecskeméten hagyta levélcímüket is: SV—334212, Jalta—12 a/k—2, Esperanto klubo. Ezekután remélhető, hogy kialakul a testvérterületek esz- perantistáinak a rendszeres baráti kapcsolata, s ezáltal is erősödik Bács-Kiskun és Krím testvérterületi barátsága. Rapi Miklós A vevőkön is múlik Munkahelyen és a legtöbb családban napi beszédtéma a vásárlás; „Nem árt résen len-- * ni, amikor a kereskedelemben« a vendéglátásban, vagy a szolgáltatóknál valamiért fizetünk. Az utánszámlálás közvetlen ellenőrzés. Egyik lehetősége a visszaélések felfedésének” — hallottam valahol. Alighanem a fogyasztói érdekvédelem ábécéjében a helye ' ennek; a felismerésnek, hiszen oly sok jel mutatja; nem fölösleges az óvatosság. Féltjük a forintunkat, nemzeti fizetőeszközünket. Egy része enélkül válik ismét vásárlóerővé, hogy mögötte munkával, értékben arányos szolgáltatás állna. Baján a tanács termelési-ellátási felügyelői az Idén huszonegy szabálysértési feljelentést tettek árdrágításért, lánckereskedésért Sok kicsi, sokra megy alapon valamelyik élelmiszerboltban 40—50 fillérrel számoltak többet árunként az egyik vevő kárára. A jogtalan haszon élvezője bírsággal „fizetett”. Egy ősterme-i lő másképp jutott meg nem érdemelt jövedelemhez. Beállt' lánckeresfcedőnek. A csomónként 7 forintért vett sárgarépát 13 forintért adta tovább a fogyasztóknak. Némelyik eladó súlycsonkítással, az árcédulák felcserélésével, vagy az áreEenőrzés megakadályozásával hívta fel magára a tanácsi felügyelők figyelmét. „Mindág csak a kis csalókat bántják!” — vetette szememre a minap valaki. Ez nem igiaz. Az újságok hasábjain, a tv és a rádió adásaiban ugyanúgy helyet kapnak a vevők megrövidítéséről szóló nagyobb ügyek, mint a kisebbek. S egyáltalán nem biztos: a jogtalan haszonszerzőket helyes lenne-e mindig külön csoportba sorolni? Abban ugyanis megegyeznek a nehezebb gazdasági helyzet, és ezen belül a kereskedelem vámszedői: mindegyikük meg" találja magának az alkalmat a megfelelő ellenérték nélküli, illegális jövedelemszerzésre. Ebben a törekvésben elmosódnak a cégérek közti különbségek A 'fogyasztót éppúgy sérti az őstermelőnél 15 forintért kínált éretlen. íztelen álma, amelyet később kénytelen visszavinni eladójának, mintha pénzéért értéktelenebb húsrészt kap a boltban, a lapockát felcserélik combbal, a hentes zsíros. ellenőrizhetetlen összetételű darált hússal várja, a vendéglőben a bécsiszeletét 15 helyett 10—11 ■ dekagramm húsból sütik, és ha egy autó- alkatrészért 120 helyett 170 forintot fizet az állami vagy ■a szövetkezeti műszaki bolttól nem messze levő magán- szakülziletben. Kis és nagy ügyek? Hol a választóvonal az egyiknek, vagy a másiknak, a társadalmi veszélyességében? A kereskedelem állami felügyeletét ellátó megyei tanács kereskedelmi osztálya az idén nem méricskélte túlzott óvatoskodással. hogy a fogyasztók megkárosításáért a büntetés alsó, vagy felső tarifáját rója-e ki. Amíg tavaly 2437, ebben az évben, szeptember végéig már 3200 forint volt az egy kereskedelmi szabálysértésért kiszabott pénzbírság átlagos összege. Indokoltan szigorú a megyei kereskedelmi osztály? Helyesen tette, hogy az idén tízszer állapított meg 10 ezer forint — a szabálysértési bírság felső határát jelentő — pénzbüntetést árdrágításért és más visszaélésekért? A válasz aligha kétséges. A vevők és a becsületesen dolgozó eladók érdekét egyaránt védő erélyes intézkedéseknek nyilván nemi csekély a visszatartó hatása. A kereskedelmi etika javulását azonban mégsem a 10 ezer forintos bírságok garantálják. Miért tanácstalan, máért pasz- szív sok helyen a belső ellenőrzés? Miért elégszik meg azzal, hogy az üzletekben, az áruházakban a vendéglátásban, s a piacon, immár megszokott módon, mintegy csupán szemlélője az állami kereskedelmi felügyelet ellenőrzéseinek? Házuk táján, vajon, nem az igazgatók, az árellenőrök és a boltvezetők joga és kötelessége elsősorban, a gazdálkodási fegyelem megszilárdítása ? Rajtunk, vevőkön is sok múlik, hogy a mások által megkeresett pénzhez egyre kevesebben jussanak hozzá érdemtelenül. Ne feledjük, hogy a vásárlás alkalom is a közvetlen ellenőrzésre! Mint az üzemi dolgozók mondták: ..Nem árt résen lenni.” Így a fogyasztók is hozzájárulnak — a főbb gazdasás tényezők mellett — ahhoz, hogy az áruk és a szolgáltatások valós értékükön találjanak vevőkre. Ez egyben a vásárlóerő védelmét äs jelenti. Kohl Antal RÁDIÓJEGYZET Vita az oktatási törvénytervezetről Több mint húsz esztendővel ezelőtt (1961-ben) jelent meg Magyarországon törvény az oktatásról, amit azóta számtalan rendelet, utasítás, kiegészítés tett áttekinthetetlenné, zavarossá. Kétségtelenül eljött tehát az ideje, hogy új, világos, korszerű oktatási törvényt hozzon az országgyűlés. Ennek előkészítéseként. a Művelődési Minisztérium — a különböző társadalmi szervezetek, kutatóműhelyek szakembereinek közreműködésével — kidolgözta a törvény megalapo. zásához szükséges köz- és felső- oktatási fejlesztési programot, s már elkészült a törvénytervezet is, amit most széleskörű szakmai vitára bocsátanak, s csak ezj- követően — a követke- ző^sztendő elején — terjesztik döntésre a parlament elé. Tan- testületi szinten — a jövő hónapban — országszerte megvitathatják a pedagógusok a munkájukat hivatásukat alapvetően meghatározó új törvénytervezetet. A Petőfi-adó periodikája, a Tanakodó, a rádióra jellemző gyorsasággal felvállalta e vita megkezdését — vagy ha úgy tetszik: motiválását. — Ahogy két héttel korábban, a múlt héten, csütörtökön is az oktatási tör. vénytervezetet elemezte a közismert, kitűnő riporter, Győrffy Miklós mikrofonja előtt néhány szaktekintély, választ adva (keresve) a rádióhallgatók telefonon vagy levélben feltett kérdéseire is. Az adásban elhangzott érdekes vélemények, megítélések, észrevételek sokaságából az alábbiakban felidézünk néhányat ízelítőül, serkentőül (?) a tantestületi viták elé. — Fontos alapelvi' rendelkezésnek tartom a tervezetben azt, hogy a nemzetiségi nyelv oktatását minden iskolai fokon deklarálja — mondta az egyik szakember. — Ugyancsak fontos alapelvi rendelkezés, hogy a hátrányos helyzetben levőknek megfelelően szervezett, intézményes támogatást kell nyújtani az oktatásban. Külön figyelmet érdemel, hogy nő a részvételi jog az intézmények vezetésében, az óvodától a főiskolákig. S ez a részvételi jog kiterjed az oktatás területén minden személyi körre; nemcsak a pedagógusra, hanem a nem oktatómunkát végző dolgozókra, a tanulókra., s a szülőkre is... önálló fejezetben rendezi a tervezet a pedagógusok és a diákok alapvető jogait és kötelességeit... — Évtizedek óta a magyar közoktatás irányításában az utasítások szerinti tevékénység érvényesült, vagyis inkább jogszabályokat alkottunk, ahelyett, hogy a valóságos feltételeket teremtettük, volna meg az iskolák számára. Gondolok itt a tanterem- és a pedagógushiányra, a továbbképzésük hiányosságaira és egyéb gondjaikra, amik olyan légkört alakítanak ki végül is az iskolákban, ami ideálisnak nemigen mondható. Állandóan új és új tanterveket adunk a kezükbe, rengeteg új ismeretanyagot kell feldolgozniuk a tanulókkal, sok esetben olyanokat, amelyeket ők nem is tanultak... És nem alakul ki az iskolákban demokratizmus, ha nem adunk lehetőséget a demokratizmus gyakorlására, ami viszont konkrét, vi* lágos jogköröket követel tanárnak, diáknak egyaránt — magyarázta az adás másik meghívott vendége. — A törvénytervezet azt is kimondja, hogy az igazgatóválasztásnál a tantestület titkos szavazással véleményezheti egyetértését vagy ellenvetését, ami őszintébbé, bátrabbá teheti a pedagógusokat e tekintetben, hiszen nem kell félniük később a személyes megtorlástól... — vélte egy gyakorló tanár. — Az egészségesebb tantestületi légkör kialakulására minden bizonnyal serkentően hat majd a törvénytervezetnek az a pontja, miszerint az oktatási, nevelési intézmények vezetőinek megbízatása csak határozott időre szól majd — vetette közbe az egyik szakember. — A társadalom demokratizmusa mögött lemaradva kullog az iskolák demokratizmvL. sa. Holott a jövőt illetően célszerűbb lenne, ha az oktatási intézmények járnának az élen e te_ kintetben, hiszen az iskolai demokrácia nemcsak működő mechanizmus, de nevelési eszköz és modell is a gyerekek számára.. 1 — A törvény lehetőséget kell, hogy teremtsen egy fejlettebb iskolai rendszer megvalósulására. Tehát ami ebben a tervezetben megfogalmazódik, az egyben mutatja is a fejlődés irányát. Ami az oktatási szabadságot jelentheti, az ebben a dokumentumban úgy szól, hogy a nevelési, oktatási tervek és a tanterveik irányelvein keresztül megválaszthatja a pedagógus a tananyagot és az oktatás módszereit saját belátása szerint.., Nincs lehetőség, hogy hosszab_ ban idézzük a csütörtöki Tana- kodóban elhangzott érdekes hozzászólásokat. véleményeket, ami minden bizonnyal a tantestületi vitákat is jellemzi majd a jövő hónapban. S ha már oly sok szó esett fentebb a demokratizmusról, engedtessék meg egy megjegyzés: a törvénytervezet széleskörű vitára bocsátása' ugyancsak jó példája a demokratizmusnak! Koloh Elek Kiskunhalas.
