Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-23 / 249. szám
Közös kutatások, licenccsere a KGST-országokban 4 • PETŐFI NÉPE • 1984. október 23. i Napjainkban a világon bejelentett új találmányok 40 százalékát a KGST-országokban dolgozzák ki. Ez lényeges előrelépés akárcsak a hetvenes évek elejéhez képest is, amikor a statisztikai adatok szerint a szocialista országok gazdasági integrációjához tartozó államok összesen 20 százalékkal részesedtek a világ új. műszaki eljárásaiból. , / ban alkalmazzák a tőkés vállalatok technológiai folyamataiban, i A szófiai alapelv Abban, hogy ilyen műszaki színvonalra jutottak el a KGST- orszáigok, nagy iszierepet játszott a 35 évvel ezelőtt Szófiában el- íogadott megállapodás. Ebben az érdekelt országok rendezték a licenc- éS a szellemitermék-ke- reskedelem legfontosabb kérdéseit. A szófiai alapelv szerint a műszaki-szellemi termékek, cseréje ingyenes, az átvevőnek gyakorlatilag csiak a dokumentációkészítés, a csomagolás, a szállítás költségeit keltett megtérítenie. Viszont a licancátve- vőnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy az így előállított terméket nem (exportálja a li- cenceladók beleegyezése nélkül harmtadik országokba. A hetvenes 'évek elejéig a Szófiai megállapodás —, amely ki- zárőHagos volt a szellemiter- mék-kereskedelemben — jól szolgálta, segítette a tagországok műszaki-technikai színvonalának erősödését. A KGST-tít- kárságon készült elemzés szerint 1949 és 1970 között térítésmentes alapon a Szovjetunió mintegy 27 ezer műszaki dokumentációt adott át a szocialista országoknak. Ugyanezen Időszak alatt viszont a szocialista országok Ikb. 15 ezer licemccel, szellemi termékkel járultak hozzá a szovjet népgazdaság fejlődéséhez, A térítésmentes alap'on lebonyolított műszaki-szellemi termékcsere értéke ezalatt a két évtized alatt — a számítások szerint — meghaladta a 20 milliárd dollárt. A még eredményesebb, hatékonyabb műszaki-tudományos együttműködés érdekében a KGST-tagországok 1975-ben kiegészítették, továbbfejlesztették a szófiai elvet. Ennek lényege, hogy egyenrangú variánsként elfogadták az értéken , történő cserél a műszaki-szellemi termékek esetében is. A megállapodás értelmében a kölcsönös előnyök és érdekek figyelembevételével ezután a licericeladó és -vevő határozhatja meg. hogy térítéses alapon, vagy térítésmentesen adja át a szellemi termékeket a partnerországoknak. A bukaresti egyezmény újabb rendeletet adott a Íícenc- és szelfemiter- mék-kereskedelemnek a KGST- tagországok között, s ez is nagy, mértékben hozzájárult az utóbbi évtizedben az anyagi-műszaki bázis erősödéséhez. .Eladás tőkés országokba Arra. hogy a tagországok jól hasznosították az utóbbi három és fél "évtized műszaki-tudományos együttműködésének eredményeit, igen sok példa van. Ennek köszönhetően is fejlődött az egyes országokban az alap- és az alkalmazott kutatás, amely lehetővé tette, hogy még szélesebb körben bekapcsolódhassanak a nemzetközi munkamegosztásba. A Szovjetunió például szinte valamennyi fejlett tőkés országba értékesített különböző licenceket. szellemi termékekét a vaskohászat, a vegyipar, a vil- 1‘amos energia-termei és srtb. területén. Magyarország, mintegy 40 országba adott el különböző licenceket. És a többi ország szellemi termékeit is nagy számMűszaki-tudományos kapcsolatok \ A KGST-taganszáigok helyének és szerepének (növekedéséhez > a szellemi termékeik piacán az is nagymértékben hozzájárult, hogy az utóbbi évtizedben tudatosabban, jobban koordinálva használták ki az egymás közötti munkamegosztásból fakadó előnyöket. Az egyre szélesebb körű és intenzívebb kapcsolatok felölelik ma már az ipar, a 'mezőgazdaság, a közlekedés, a hírközlés, a szolgáltatás valamennyi területét. Ebben természetesen nagymértékben közrejátszott annak ai (felismerése, hogy csak így lehet a . korábbiaknál jobban hasznosítani a felhalmozott mű- szaki-tudmányos potenciált. Amellett, hogy a műszaki-tudományos kapcsolatok hagyományos formái is biztosítanak lehetőségeket az előrelépéshez a szakemberek szerint a jövőben mindenekelőtt a közös kutatások területén lehet — és. kell — 'előrelépni. Az utóbbi időben néhány példa már született ezen a területen —■ például a szovjet és csehszlovák, valamint NDK- beli és lengyel intézetek fejlesztettek ki' oilvan ipiáni eljárásokat, amelyeket azután licenc- ként, kmów-how-ként lehetett értékesíteni, A kezdeti etredmé- nvek mások számára is követendő példát adnak, hiszen a robot- technikában a mikroelektronikában á biotechnikában, de a • haisvómánvos ágazatokban is a technika, technológia gyors fejlődése megköveteli a rendelkezésre állé • kutatási erőforrások legésszerűbb hasznosítását. (faragó) VASSZERKEZETEK, VAGONAJTÓK — GMK-BAN KÍSÉRLETI jövedelemszabályozás T A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombi- nát tevékenységet szűkebb hazánkban aligha kell bemutatni. A sükösdi székhelyű üzem valóságos szőlő-, bor- és gyümölcs- »nagyhatalom”. Vezetői nem riadnak visz-' sza a kockázatvállalástól, különösen akkor, ha ez a teljesítmény, az eredmény javulásával járhat. Hosszűhegyi Mezőgazdasági Kombinát Bevált az új módszer Szabadi János közgazdasági igazgatóhelyettessel tekintettük , ' át az edműllti 21 hónap tanulságait. A pályázati felhívásra gyorsan jelentkeztek, mert a kísérleti jövedelemszabályozásban láttak a dinamikus fejlődés folytatásának lehetőségét. A termelési értékük 1973-tól 1983-ig meghá-. römszorozódott, 1,5 milliárd forint lett. Ezzel a növekménnyé! párhuzamosan, de arányaiban másként, - csak 25 százalékkal nőtt a dolgozók létszáma. Tehát a hatékonysággal eddig sem volt baj. Kisebb létszám, nagyobb termelési érték A 1 dinamikus féjlődés mégőr- , zése mellett fontos kérdés a naigy kézimunkaerőt. igénylő szőlő- és 'gyümölcságazatban dolgozók helyzete. Mfvel itt sok á kampánymunka, korábban vendég- munkásokat kellett alkalmazni. Átszervezéssel elérték, hogy a teljes munkaidős létszám tavaly 3,7 százalékkal csökkent, ugyanakkor az égy főre jutó termelési érték 16,4 százalékkal növekedett, a vállalati eredmény emelkedésének 0,2 százaléka jutott egy dolgozóra. Tavaly a kombinátban 9,6 százalékkal nőtt a bérszínvonal. A korábbi fejlesztési lehetőségeket szabályozó korlátok megszűntek. Azaz nem kényszerülnek különböző trükkökre. A kísérletekben részt vevő gazdaságok közül több üzemben megszüntették a korábbi kisvállalkozási formákat. Ez arra utal, hogy ez is erőteljesen összefügg a bérszabályozással. A kisvállalkozást sok- ' szór a bérszabályozás korlátozó • jellegének megkerülésére hozták létre, ugyanis így kaptak lehetőséget ' a teljesítményekkel arányosabb bérek kifizetésére.’ Ésszerűbben Az új módszer (bevált. A bér jelentősen növekedett. A szabályozás kedvező feltételeket teremtett a .belső érdekeltségi rendszerek kiteljesedéséhez, azonban a fő kérdés, hogy' ia nyereségből tudják-e fizetni a „terheket”. Ennék érdekében egyes ágaza-1 tokát | — ilyena (gyümölcstermesztés, ahol alacsony a jövedelmezőség — mentesítettek a váilla- , lati általános költség fizetésétől. ’ Így a gyümölcságazat 5 millió . forinttal jobb pozícióban várhatja az év végét. A többletkereset meghatározott eredményhez kötődik. Tehát aki vastagabb borítékolt szeretne hazavinni, annak „sebességet kéül. váltani”, vagy ... Az állami gazdaságok országos átlagában 23 százalékos volt a belépő, és 24,2 százalékos a kilépő dolgozók aránya. Hosszúhegyen ezek 8 és 11 százalékra alakultak. Különböző intézkedéseket hoztak: igy például az eltávozó dolgozók bérének 40 százaléka oft marad a helyettük többet vállalóknak. Nőtt a munkahelyi vezetők felelőssége, erősödött a vállalkozókészség, .javult á fegyelem és a munkaerőgazdálkodás. Jó ösztönző .a rövidebb idő alatt befejezett, mérhető munkák díjazására az egyösszegű bérutalványozás. Ezt a fizetési módszert vezették be a központtól távolt gyakran elég mostoha körülmények között dolgozó gázvezeték- szerelőknél. Minőségi tartalékok A mozgóbérek változása a legjobb hatékonyságot mérő eszköa is. Persze ott egyszerűbb a helyzet, ahol az elvégzett munka a végtermék elkészítéséig folyamatos. A kertészeti dolgozók telje- jesitményének megítélése már bonyolultabb, d|tt ugyanis a hatékonyság csak az értékesítés befejeztével — a tényleges munka elvégzése után minimum egy évvel — mérhető. A kísérlet Hosszúhegyen meghozta a kívánt eredményt.' Az igazgatóhelyettes szerint csak a szakiparosokat nem sikerűt fölrázni, mert számukra a hétvégi mellékjövedelmek mellett a tíz-tizenöt százalékos bérszínvonal-(növekmény kevésbé ösztönző. Az év első 9 hónapjában három-négy százalékos volt a további létszámcsökkenés, emellett megőrizték az elmúDtt' 'esztendők termelésiérték-növekedésé- nek dinamikáját. A kedvezőbb szabályozás lehetőséget 'teremtett a belső, úgynevezett minőségi tartalékok feltárására. Czanner Péter (Folytatjuk.) Jelenleg Bács-Kiskun megyében 710 vállalati és 262 független gazdasági munkaközösség működik. Altatóban az előbbiek tevékenysége körül folynak viták, az. utóbbiak létjogosultságát nemigen kérdőjelezi meg senki. Ennek oka, hogy míg a vgm-k általában vállalati eszközökkel, anyagokkal dolgoznak — amiből nagyon sok előnyük származik —, addig a gmk-nak mindenről magának 'kell gondoskodnia. Legfőbb előnyük a rövid határidő Igénytelen-é a birka? Jelentős különbség van a fele. üősségvállalás mértéke között is. A vállalati gazdasági munkaközösségben dolgozók csak az itt szerzett jövedelmüket teszik kockába, azt meghaladó esetleges, veszteségüket a munkáltató viseli. Ezzel szemben a gmk-tagok (felelőssége közvetlen, korlátlan és egyetemes,- vagyis rossz gaz. dálkodás esetén magánvagyonuk is elúszhat,' sőt egymás hibáiért is kötelesek jótállni. Nem véletlen tehát, hogy majdnem háromszor annyi vgm van. mint gmk. . A közelmúltban Kecskeméten járt svéd pártküldöttség is elismerően szólt arról a munkáról, amely a Lakatos- és Fémipari Gazdasági Munkaközösség Szol- nokiihegy 246/1. szám alatti műhelyében zajlik. Ábel Józseffel és dr. Madarász Gyulával, a munkaközösség ■ képviselőivel folytatott beszélgetésünk során tájékozódhattunk a társaság eddigi tevékenységéről, eredményeiről és gondjairól. — vállalkozásunk 1982. július elsején öt mellékfoglalkozású tag Összefogásával indult. Jelenleg tizennégyen vagyunk, ebből tizenegyen lakatos szakmunkások. Háttéripari tevékenységet végzünk, elsősorban az építőipar számára készítünk nyílászárókat • és , egyéb vasszerkezeteket. A DUTÉP-nek elektromos kapcsolószekrényekét gyártottunk, s a mi kézünk alól kerültek ki a Fészek Áruház nyílászárói is. Jelenleg vasúti vagonajtókat állítunk össze a MÁV részére. —A gmk-ban a tagoknak feltétel nélkül meg kell bízniuk egymásban...i— Az öt alapító tag .régóta barátságban volt, tudtuk, hogy sen. . ki sem .akarja a másikat becsapni. A létszám bővülése során elő_ .szőr mindönkit alkalmazottnak vettünk fel, a tagsági viszony létesítése előtt kölcsönösen 'kiismertük egymást. Több esetben előfordult, hogy a próbaidő után szakítottunk, így a csoportba csak olyanok kerültek be, akik egyfelé húznak. — Az induláshoz pénz is kell. Egyformán viselték a kezdeti nehézségek anyagi terheit? — Nem. Jó né'hányan csak a munkaerejüket tudják adni. Akiknek volt .pénzük, azok is csak az első eredmények után mertek nagyobb összeggel hozzájárulni a fejlesztéshez. Lassan- lassan így értük el, hogy már nem kívülállóktól kell bérelnünk a műhelyt. — Milyen jövedelmet tudnak elérni? — 1983-,ban, amikor hat főfoglalkozású tággal dolgoztunk, a teljes árbevételünk 2 millió forintra rúgott. Ennek fele volt a társasági nyereség, amiből az adónkat, és a társadalombiztosítást fizettük. A vállalkozásban részt vevők havonkénti tiszta jövedelme 8 és 9 ezer forint között mozgott. Ez lehetett volna több is, de elég sok gépet és drága szerszámot vettünk. — Mit várnak a jövőtől? Mi a legnagyobb gondjuk? — Tevékenységünket hosszú távra tervezzük, úgy gondoljuk: hasznos, amit csinálunk. A versenytől nem félünk. Szerintünk a gmk-nak, mint munkavégzési' formának legnagyobb ereje abban van, hogy rövid határidőre tud vállalni. A megrendelőkikel# folytatott tárgyalások során nevetségesen hangzana egy olyan kijelentés, hogy ezt vagy azt, mondjuk jövőre, a harmadik'negyedévben szállítjuk. Mi hetek- ■ ben számolunk. Legtöbb gondunk a még néhány területen fennálló rendezetlen jogi helyzetből adódik. Tavaly úgy volt, hogy a kis• Kokovai Mihály hegesztéshez készülődik a Lakatos- és Fém- • ipari GMK szolnokihegyi műhelyében. tehergépkocsi lehet a gmk közös tulajdona. Az idei májusi műszaki vizsgán azonban már meg . kellett változtatni a tulajdonost és üzembentartót. A hatóságok, szerint ez csak jogi személy lehet. A gmk rendelkezik ugyan olyan ismérvekkel, mint a jogi személy (például szerepelhet úgy, mint a tagok munkáltatója), de hivatalosan nem jogi személy, és ebből számos ellentmondás adódik. Bálái F. István Hazánkban kevés gazdaság vállalkozott arra, amire a harka- 'kötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet, ugyanis már tíz évvel ezelőtt rácspadozatos hodályokat alakított* ki, és igy kezdte meg ott a bárányok hizlalását. A módszer sikeres, a kötönyi téész- ben hagyományos birkatartás továbbfejlődött. A szövetkezet 830 hektáros művelt kaszáló-legelője, a több mint ezerötszáz hektáros ősgyepe, valamint a hétszáz va- gonos évi kapacitású takarmánykeverő üzeme mind a juhágazatot szolgálja. A gazdaság háromezer-háromszáz anyát és ötszáz jerkét tart továb.bttenyésztés céljából. A magyar fésűs merinót NDK-merinóvál javítják. Ezeket az állatokat régi Kodályokban nevelik, melyek közül sokban még villany sincs, de néhányat már sikerült felújítani, s a vizet is bevezették. Több éven keresztül a sűrített — azaz a kétévenként háromszori — elletés gyakorlatát követték, ebbe azonban „beleszólt” az idei aszály. Emiatt a takarmányt, ahol • lehet, takarékosan kell kezelni. iMáslfelől az anyák túl idősek ahhoz, hogy a többszöri ellés nehézségeit átvészeljék. A gazdaságban visszatértek az évi egyszeri éltetésre. Sőt, állománypótlásra ötszáz tenyészjerkét választottak ki. Az állatok tenyészértékének javítása miatt állítottak be aszkániai Fi és ausztrál Fx kosokai, és vezették be a mesterséges, mégtermékenyítést. Ezt a munkát saját.inszemiriátoruk végzi. HARKAKÖTÖNYI TAPASZTALATOK Olajlepárló torony Zalaegerszegen # • Háromszázhúsz millió’ forintos költséggel épült, két év alatt elkészült olajlepárló tornyot adtak át rendeltetésének Zalaegerszegen. Az új torony évi 400 ezer tonna nyersolajat dolgoz fel. • Rácspadozaton a túlsúlyos kosbárányok A termelőszövetkezetben a hangsúly tulajdonképpen a hizlaláson van. Ezért már a szopós bárányokkal is tápot etetnek. Egy részüket tejesbárányként értékesítik, a többséget pedig intenzíven takar- mányozzák. A saját állományszaporulat mellé a Gyapjúforgalmi Vállalattól és a környékbeli kistermelőktől is vásárolnak , hízÖalapanyagot. Az utóbbiakkal bizony sok »a vesződség, míg megszokják a számukra új táplálkozási, elhelyezési .körülményeket. Az Egyesülés Termelőszövetkezetben tavaly húszezer bárányt hizlaltak meg. Az ágazat hétmillió forintos nyereséget hozott. Most ugyanennyi állat eladását tervezik,'és úgy mondják: „örülünk, ha az ágazat eredménye egyáltalán kimutatható lesz”. iA tejesbárányokat az idén a gazdaság csak magas áron tudta megvenni. A .piacon*’ több cég jelentkezett vásárlóként, és egymásra licitálva felverték az árakat. Ez erőteljesen megnövelte a harkakötö- , nyi jubhizlalási ágazat anyagi terheit. Ugyanakkor a hizlalt bárányok eladási átlagára a múlt évhez viszonyítva nem változott. Ez még mindig csak egyfajta többlet-tételt jelentett volna. Azonban az állatok értékesítésével is gond van. Elszállításra vár a hizlaldából 2500 túlsúlyos kosbárány. A tovább- tartás takarmányozási költségei meglehetősen magasak. S mivel ez már nem az első eset, az idén hat kilogramm táp felhasználásával tudnak egy kilogramm bárányhúst előállítani. Ez a szám tavaly 5,2 volt. Ugyanakkor a túlsúlyos állatok már a több takarmánnyal sem tudnak több húst produkálni. Valamikor a -birkát tartottuk a legigénytelenebb, ugyanakkor legjobban „hasznosuló” háziállatunknak. Vajon a mai piaci, hizlalási viszonyok mellett elmondhatjuk ugyanezt? S vajon ‘a jövő évre már, közzétett felvásárlási árak mellett gazdaságosabbá, kifizetődőbbé válik-e az ágazat? Ez természetesen a szövetkezeti dolgozókon is múlik.’ i Gál Eszter
