Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

1984. október 81. • PETŐFI NÉPE « 3

íelsöszentiván

Ebben Baja könyéki községben a látogatót elsősorban az íogja meg, hogy milyen gondosan kezeltek, szépek az udvarok, a kertek, a házak. Az utcákat mindenfelé rózsák szegélyezik.

A kisközségben jelenleg kétezer-háromszázán él- ivek, a magyar anyanyelvűek mellett délszlávok és csekély számban németek.

A termelőszövetkezet a hagyományos mezőgazda- sági kultúrában ad jó példát más gazdaságoknak is. Elsősorban búza-, kukorica- és cukorrépa-termesztéssel' foglalkoznak. A településen a szolgáltatás ugyan még nem teljesen megoldott, ám többféle módszerrel igyekeznek javítani a helyzeten, a Fel- sőszentivánon dolgozó 21 kisiparos aktív közremű- "ködésével is.

A helyibeli vezetők szerint a község egyik büszkesége, hogy a 19 utcáiból immár 14 portalanított, kövezett; s az is, hogy az utcák mindkét oldalán járdákon közlekedhetnek. 1960 óta több olyan létesítmény készült el, amelyre méltán lehetnek büszkék. Kerényi József Ytol-díjas építész tervezte a korszerűen felszerelt, kívül-lbelül esztétikus gyermekotthont.

'Felépült egyebek között az új posta, a művelődési ház, a tűzoltószertár, az orvosi rendelő. A vezetőség régóta különös gondot fordít arra, hogy szolgálati lakásokat juttasson azoknak, akik jelentős mértékben közreműködnek a helyi élet megváltoztatásában, gazdagításában. Elmondhatjuk: ez a Baja környéki falu dinamikus fejlődésével méltán vonta magára a figyelmet az utóbbi években.

*

Ma ünnepli még felszabadulása évfordulójának napját Borota, Kisszállás, Mátételke és Pálmonos- tora. Holnap lesz a negyvenedik évforduló napja Mélykiúton, Balotaszálláson, Bajaszentistvánon, Gsátalján, Gátéron, Kelebián, Kömpöcön, Petőfiszál- láson, Tázláron, Szánkon, Tompán és Zsanán.

• A kombájnosok rendre gyűjtik a szalmát Felsőszenti vánon.

• A község kisáruháza, melynek emeletén szolgálati lakások kaptak helyet.

Mélykút

Nagyközség Bács-Kiskun déli részén; arrafelé, ahol a Kiskunság a 'bácskai földekkel találkozik. Jelenleg hétezer lakosa van a településnek.

*

Az 1960-as évék elejétől fokozatosan lendületet vett itt is az élet. Az egyre erősödő szövetkezeti mozgalom, a kezdeti iparosodás, a munkalehetőségek bővülése, a szolgáltatás javulása •együttesen meghozta eredményét:

• Munka közben az új élet kezdetén.

• Hat tanteremmel bővül a mélykúti iskola.

nyugodtabb, gazdagabb, bizakodóbb lett a mélykúti emberek élete, derűlátóbb a hangulata.

A nagyközség két téesze — a Lenin és az Alkotmány — összesen tizenegyezer hektáron gazdálkodik,' egyre eredményesebben. A mélykútiak büszkék az Univer Expo Ipari Szövetkezetre is, ahol háromszázmillió forint a termelési érték. Fő profilúk a faházgyártás, de készítenek könnyűszerkezetű raktáraikat is. Az ipari szövetkezetben hetven nő talál magának munkalehetőséget.

*

'Igen szép eredményeket értek el Mélykű- ton a művelődési, szórakozási igények kielégítésében. Új művelődési házuk, szép sportcsarnokuk van.

Hat tanteremmel bővítik jelenleg az iskolát. A bölcsődébe, óvodába minden gyereket fel tudnak venni. De talán a legnagyobb örömük a már meglévő tíz kilométeres utcai gázvezeték, mely a lakosság nagyszerű összefogásával épült. Jól működik az áfész, kielégítő az áruellátás.

•

Mindez azt jelzi, hogy az egykori megtorpanások után lendületes itt is a változás, szembetűnő a fejlődés, hétezer ember örömére. V. M.

Törvényt alkotott legutóbbi ülésén az országgyűlés a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról. Az új jogszabály régi talányt pótol, amikor egységes keretbe foglalja az eddig érvényben lévő rendelkezéseket, s kiegészíti, módosítja azokat a mai gazdasági viszonyoknak megfelelően. A törvény szükségességéről és várható hatásáról beszélgettünk az ülésszak szünetében bárom Bács-Kiskun megyei képviselővel.

Selyem HI

Zsigmond , rfÉfP'' *" '\

(Kunszentmilkflós): — Mi , jjfe.. -fel. a téeszben, mint terme.

<lflk nem tud.

, juk mindig pontosan meg. állapítani egy. egy termék minőségét. Vegyünk egy példát. Két nap alatt leadtunk nyolcszáz mázsa gyapjút. Ezt tételesen átvizsgálni szihte lehetetlen. Az átvevő cég szakértője is tapintással, szemrevételezéssel minősít. Fölé ritkán értékel, alá - annál inkább. És előfordul, hogy a gyárban kiderül: az áru háromszor annyit ér, mint amennyiért megvásárolták. A háztáji sertéseknél is csak a feldolgozónál, vágás után válik, ismertté, hogy végül is mennyi a hús és mennyi a zsír. Ha az előzetesen becsültnél nagyobb a haszon, akikor a terme, löt kár éri. Ezért megilleti a visszatérítés. Ez a törvény lehetőséget ad arra', hogy a termelők éljenek ilyen igényűikkel. Jónak tartom, hogy a hiánycikknek számitó alkatrészek gyártására vannak vállalkozók, mert'a gépek enéikül leáilnának. Viszont a gyártmányok után valamilyen értékarányos hasznot kellene megszabni, mondjuk az állami ár húsz—harminc százalékát, ugyanis nem elfogadható, hogy ami történetesen száz forintba kerülne, ha volna, ezért a kétszeresét , kell kifizetni — kényszerből. Ez a szabályozás hiányzik ebből a törvényből, de bele kellene foglalni a minisztertanácsi végrehajtási utasításija.

Jeneyné Hegedűs Zsuzsa

(Kiskunhalas): — Szükségszerű volt már ez a törvény, de a hasznát akikor lehet igazán lemérni, ha a

paragrafusait a gyakorlatban érvényesítjük. Több terű. létről is tudnék személyes példát hozni, képviselőként és magánemberként is, hogy hol lehet és kell is alkalmazni. Az épí. tőanyag-beszerzés nehézségei ismertek. Nemhogy házépítés, de egyetlen kémény felhúzása miatt is megkeresték már a választók, mert nem tehetett téglát kapni. Említhetem az ugyancsak sokakat érintő gyermekruházatot, gépkocsijavítást. Egyéves gyerekek, nek hatszáz forintba kerül a ruha a kiskereskedőnél. Másutt vi. szánt nincs. Az autónk javítását úgy vállalta el a cég, ha mi beszerezzük a hiányzó alkatrészt. Némi utánajárással sikerült — egy maszeknál, a normális ár ötszöröséért. Az a tapasztalatom, hogy akiknek ilyen lehetőségük van, azok általában érvényesítik is,, hogy még nagyabb legyen, a bevételük. Szerencsére jó példákat is látunk — a feles, leges lépcsők kiiktatása, a közvetlen termelői értékesítés szélesítése csökkenti az áraikat. De a törvény adta jogokkal élve szigorúan kell eljárni a tisztességtelenül gazdálkodókkal, a fo. gyasztókat megkárosítókkal szemben.

Dr. Juhász Tibor (Kiskőrös) : . — A Polgári Tör. vénykönyv alapelvként szabályozza a szerződések létrejöttével és megtartásával kapcsolatos rendelkezéseket, alkotott törvény speciálisan a gazdálkodás rendjét szabályozza, mégpedig tiltja annak tisztességtelen formáját. Az új jogszabály révén a hatálya alá tartozó gazdasági szerződések ellenőrizhetőbbek lesz. nek, megtartásukra a gyengébb fél is 'megfelelő biztosítékokat kap, nevezetesen arra, hogy ha teljesíti a vállalt kötelezettségeit, hozzájut mindazokhoz az előnyökhöz, amelyeket a szerződésben rögzítettek. Meg kell jegyez, ni, hogy a törvény követelményei nem zárják ki a versenyt, tiltják viszont az erőfölénnyel való visszaélést, s éppen ez biztosítja az egészséges gazdasági kapcsolatokat. Váczi Tamás

Ez a most

Európát és világot látni Kecskemétről

Beszélgetés dr. Hodossi Sándorral

Egyetlen jelzővel aligha lehetséges dr. Hodossi Sándornak, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főigazgató-helyettesének munkásságát, tevékenységi körét jellemezni. Olyan szakember, akit a genetikától a termesztéstechnológiáig, a tudományos munka szervezésétől az oktatásig, a városi politikától a szocialista országok közötti együttműködési formákig sok minden foglalkoztat és e témaköröknek részese, művelője. Kandidátus, a tudomány egyik utazó követe.

Beszélgetésünk elején arról az útról kérdeztem, amely azzal kezdődött, hogy Mészöly Gyula akadémikus, az intézet hajdani igazgatója mai munkahelyére hívta.

— Hogyan indult a pályán, mivel foglalkozik?

— Mondhatom, hogy már középiskolás koromban sok minden iránt érdeklődtem. Nemcsak a későbbi pályámmal kapcsolatos tárgyak és témák foglalkoztattak. Talán apám uradalmi szolgálatának emlékei és az ifjúsági mozgalom is közrejátszott ebben. Mindennek a későbbiekben is hasznát vettem megbízatásaim teljesítése során. Jelenleg az intézetben a tudományos munka szervezése a legfontosabb feladatom. Ehhez szakcikkek és tankönyvek írásai, társadalmi és politikai tevékenység társul a kutatómunka mellett. Viszonylag fiatalon, 1967-ben négyhónapos olaszországi ösztöndíjat nyertem eL Ezt tekintem az egyik legfontosabb, első lépésnek a kutatóvá válás útján.

— Az ösztöndíj elnyerésében az idegen nyelv tudása is szerepet játszott?

— Jelentősen, bár nem az olasz volt az első európai nyelv, amit ekkor már elég jól beszéltem. Németül gimnazistakoromban kezdtem tanulni, s a gyakorlási lehetőség következtében ezt is kellően elsajátítottam. Egyetemistaként tanultam olaszul, amit a budapesti Olasz Intézet nyelvkurzusain is folytattam. Később felismertem, hogy angol nyelvtudás nélküi a szakirodalomban nemigen lehet eligazodni, ezért ezt is elsajátítattam és természetesen az orosz nyelvet, amely a kandidátusi fokozat megszerzésének feltétele is. Az angol naponta használatos, úgy is mondhatnám „munkanyelvem”. Az intézetben nagyon sok külföldi vendéget fogadunk, akiknek többsége — kínaiak, japánok is — angolul beszél. A KGST-tanácskozásokon a növénytermesztési témák magyar képviseletét láttam el gyakran, s ebben a munkában az orosznyelv-tudásamnaik veszem hasznát.

— A kutatásban elért eredményei és a nyelvismeret együttesen tette lehetővé a sok külföldi megbízatást?

— Már az intézet munkatársa voltam, amikor angolul beszélő termesztési szakértőt kértek Nigériába, s mivel mind a két feltételnek megfeleltem, rám esett a választás. Indiában minisztériumi delegáció tagjaként agrár- gazdasági és szakoktatási munkaié nv részleteinek kidolgozásában voltak feladataim. Akkor már a nyelvtudás mellett trópusi tapasztalataim is sokat jelentettek. Indiában és Jamaikában kétszer töltöttem hosszabb időszakot, valamint Grenadában, Ku- vaitban és Egyiptomban. Mindegyik országban más és más megbízatással, de alapvetően az agrártermeléssel, a kutatás- illetve oktatásszervezéssel foglalkoztam. A szakismeret és nyelvtudás kölcsönhatása tehát elvitathatatlan a megbízatásokban. Minden utamon rengeteg ismerettel gazdagodtam — ezt nemcsak szakmai vonatkozásban értem —, s ezeket itthon összegeztem. Egyebek között a trópusi zöldségfaj okról és termesztésükről, valamint a választékbővítés érdekében magyarországi meghonosításukról írt cikkeim jelentik pillanatnyilag e témakörben a hazai szakirodalmat. Valamennyi KGST-tagországban többször jártam, alaposan tájékozódhattam tudományos-kulturális életükről, szakmai céljaikról. Lehetőségem volt számos nyugat-európai országba is ellátogatni. Ügy gondolom, hogy a hazai agrárfejlődésben ez is benne van: sok utazás tágította az elmúlt évtizedben, években az emberek látókörét nálunk.

— Hazai — ezen belül

megyei és kecskeméti —

társadalmi tevékenysége is

gazdagodott, kibővült.

— Ezek közül a kecskeméti városi pártbizottság végrehajtó bizottsági tagsága a legkomolyabb. Szakmai szempontból pedig az

a -legnagyobb értékű számomra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága Növénytermesztési Szakbizottságának tagjaként intézetünk termesztési tudományágának referense vagyok. A szegedi akadémiai szakbizottság kertészeti bizottsági tagsága ugyancsak ad különböző feladatokat. Néhány szakmai folyóirat szerkesztő bizottságában is munkatárs, tag vagyok. Ez lehetővé tette, hogy' jobban megismerjem az újságszerkesztést, amit izgalmas, fontos és felelősségteljes munkának tartok.

— Marxista—leninista esti egyetemet végzett, tankönyveket írt. Tanít is?

— A Kertészeti Egyetemen tartok előadásokat meghatározott termesztési témakörben. Korábban mellékállásban tanítottam a kecskeméti főiskolai karon. A mai középiskolai oktatással a tankönyvírás révén ismerkedtem meg.

— Tapasztalatai alapján milyen véleménye alakult ki a hazai oktatásiképzési rendszerről?

— Világszerte elismert a magas színvonalú magyar elméleti képzés. Mégis úgy vélem, hogy oktatásunk szerkezeti korrekcióra szorúl. Arra gondolok, hogy más .jellegű ismereteket kellene elsajátítaniuk a különböző iskolatípusok diákjainak, nem pedig ugyanazt: csak a középfokon vázlatosan, a főiskolán bővébb és az egyetemen teljes részletességgel. A tananyagoknak jobban, kellene alkalmazkodni a képzési célhoz, hogy a különböző iskolatípusokból kikerülő fiatalok a munkahelyükön nem sok idő múlva képesek legyenek a végzettségük szerinti teendők színvonalas ellátására. Ügy gondolom, hogy ez a véleményem általánosítható, és nemcsak az agrárvagy természettudományi képzésre értendő, különösen ha figyelembe vesszük a munkahelyi, területi igényeket.

— Sokan úgy vélekednek, túlzottan szakmai és kevésbé egyetemes a mai képzési rendszer.

— Sajnos, már iskoláskorukban „beskatulyázzák” a fiatalokat — például ha matematikából tehetségesnek tartanak valakit, csak ezt erőltetik vele, olyan pályára orientálják, ahol meghatározó a tárgy szerepe, s elhanyagolják az irodalmat, zenét stb. Kevésbé gondolnak az egyetemes kultúra megismerésére, ebben való tájékozódásra, a szakmán túli dolgok iránti érdeklődés felkeltésére.

— Talán erre is visszavezethető, hogy például a községekben a természet- tudományi—műszaki értelmiség nehezen vonható be a kulturális programokba, s emiatt is hiányzik a vidéki közművelődésből a pezsgés.

— Bizonyos, hogy az okok az említettekben is keresendők, de van ennek a helyzetnek egyéb vonatkozása is. Aki csak a szakmájára fogékony, képtelen kikapcsolódni és regenerálódni. Ennek is tulajdonítom, hogy manapság egyre több, 40—50 éves korú ember panaszkodik, sőt szenved infarktusban. Megfigyeltem külföldi kollégáimat, s azt tapasztaltam, hogy közülük azok a legki- egyensúlyozottabhak, akik ki tudják elégíteni mozgásigényüket, vagy akiknek hobbijuk van: komolyzene-rajongók, műgyűjtők vagy lakóhelytörténettel foglalkoznak és még sorolhatnám. Az említettekre az igényt és lehetőséget már az iskolában fel lehetne tárni és kelteni a fiatalok körében. Azt is indokoltnak tartanám, hogy legalább a felsőfokú iskolatípusokban tanulók, illetve végzettek részt vegyenek külföldi szakmai gyakorlatokon, ösztöndíjasként -töltsenek el-hosz- szabb-rövidebb időt azokban az országokban, ahol a legmagasabb színvonalon művelik szakágazatukat Ennek a módszernek általánossá tétele nagy haszonnal járna, segítené a dinamikusabb hazai fejlődést, a külföldi tartózkodás költsége gyorsan és hatékonyan megtérülne eredményesebb munkájuk révén. A tudományos kutatáshoz nélkülözhetetlen a külföldi helyszíni ismeret- szerzés, és bizonyítható, hogy ez a legolcsóbb módszer is.

— Hozzáteszem, hogy például Kecskeméten a kutató-oktató intézetek együttműködése, a műhelymunka ugyancsak nélkülözhetetlen a fiatalok szakmai fejlődéséhez.- — Lényeges, hogy a komoly érdemi munkában — kutató, fejlesztő, oktató intézetekben, s a vállalatoknál egyaránt — részt vehessenek a fiatalok, mert értelmes feladatok 'hiányában a kezdőkből nem lesznek specialisták, a nagyobb szakmai tudás birtokosai. A megye a kertészeti kutatások központja, bár a három kertészeti ág közül egynek

— a gyümölcstermesztésnek — csak részlege működik a megye- székhelyen. Helyzetüket illetően nagyok a különbségek, más-más szakmai felügyelet és irányítás közepette dolgoznak, s működésük szabályozottsága is eltérő.

Ez nehezíti az együttműködést.

A megyei vezetés felismerve a jelenlegi helyzetet, a lehetőség határain belül igyekszik olyan ' koordinációt kifejteni, amit hivatalos , állami szervezés nem biztosít, nevezetésen egy fórumot hozott létre: a tudományos koordinációs bizottságot. Itt lehetőség van a konzultációkra, a tapasztalatok kicserélésére, az eltérő szakmai munka — az orvostudomány vagy éppen a régészet — jobb megismerésére, a párhuzamos kutatások, fejlesztések megelőzésére.

— Célszerűbb volna, ha oktatási bázisa és irányítási központja a három kertészeti ágazatnak Kecskemét lenne? A koncentrációnak van létjogosultsága?

— Ügy gondolom, nem túlzott kívánság az, hogy a Duna—Tisza közén a legnagyobb mezőgazdasági megyében növekedjék a kertészeti kutatások és a szakoktatás szerepe, súlya. Szükségesnek tartanám egy olyan kertészeti szakközépiskola létrehozását Kecskeméten, ahol az ötéves technikusképzésre is lehetőség nyílna. Paradox helyzetnek. érzem, hogy a fővárosban folyik ma a legmagasabb szintű kertészeti szakképzés. Ez tulajdonképpen a fiataloknál azt eredményezi, hogy közülük sokan már nem mennek vissza vidékre, ahol nagy szükség volna a tudásukra és munkájukra. Még akkor sem hajlandók visszatérni, ha csak olyan munkát találnak a fővárosban, ami végzettségüknek nem felel meg. Hasonlóan kedvezőtlen a másik véglet is, hogy olyan munkahelyekre törekednek, ahol előbb a tíz—tizenöt éves termelési gyakorlat feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy az elvárt magas színvonalon végezzék feladatukat. Országos szakigazgatási és termeltetés-szervező munkakörökre' gondolok.

— Egyetem, intézeti központok vidékre költöztetése, mint már tapasztaltuk a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet esetében, nem egyszerű dolog, a személyi, tárgyi, anyagi feltételek függvénye is.

— A kérdés az, milyen haszonnal járhat. Kétségtelen, hogy a tárgyi feltételek elengedhetetlenül szükségesek és ebbe beleértem azt is, hogy az ide érkezőknek lakást kell adni. Legfontosabbnak tartom mindenekelőtt, hogy a szakemberek hivatásuk gyakorlásához igényeljék azt a természetes közeget, ahol az elmélet és a gyakorlat egységben van és kölcsönhatásban áll, ahol az MSZMP tudománypolitikai elvéinek megfelelően, az elméleti munka, a kutatási eredmény leggyorsabban válik termelőerővé, a haladás forrásává.

Csabai István

gfó*iselSkkel a Parlamentbe^