Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. október 18. AKIKEN SOK! MÚLIK Elértük a járványmentességet Tiszta levegő, gondozott zöld pázsit, ég' íelé törő, nyúlánk fenyők — ilyen a környezet. A Kecskemét határában lévő épületben pedig jó kollektíva, derűs munkahelyi vezető, dr. Kovács Gyula irányításával ér el évről évre sikereket. Az ilyen munkahely vonzza a szakembereket, a dolgozók szívesen mennek nap, mint nap -második otthonukba. — Életem összekapcsolódik a megyével — mondja dr. Kovács Gyula, a B ács-Kiskun megyei Állategészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás vezetője. — Dunavecsén születtem. Természetesen voltak otthon állataink, és ezért gyakran megfordult nálunk Szimonidesz Vilmos, a községi állatorvos. Igen népszerű, különleges egyéniségű ember ő, ma is tisztelettel gondolok anra, amit képes volt tenni értünk. Eleinte csak figyeltem a munkáját, aztán 13 évesen segédkezni kezdtem. Sokáig a baromfiak oltása volt az én feladatom. Érettségi után — akkor már szikla- szilárd elhatározással, hogy állatorvos leszek — a PHILAXIA-toa mentem, segédmunkásnak. Nyáron a sertéseket gondoztam. Nagy örömömre felvettek az egyetemre, ahol meg kell mondjam, életem legszebb éveit töltöttem el. Szakmai szempontból meghatározó volt, hogy csodálatos állat- állománnyal -rendelkező helyre kerültem, ahol nagy tapasztala tű kollégák vettek körül. Olyanok, akik ezt a tudást szeretettel, szívesen adták át. Telt-múlt az idő, és megyei szakállatorvosnak hívtak Kecskemétre. 1967-ben alakult ki az állategészségügyi állomások mai szervezeti rendszere, ami szerintem mérföldkő volt az állatorvosok és egyáltalán az állattenyésztők munkájában. A legkisebb község állatorvosai is hozzánk tartoztak és tartoznak ma is. Legalapvetőbb célunk a járványmentesség elérése, ennek érdekében alakítjuk a tárgyi és a személyi feltételeinket. Tavaly év elejétől bővült feladatkörünk, amikor az állategészségügyi állomáshoz kapcsolták a MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat megyei kirendeltségeit, valamint a megyei Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézetet. Rendkívül jó csapatunk van. Az állategészségügyben elértük, és ebben a megye eredményei is tükröződnek, hogy 1973 óta hazánkban nem pusztított az állatok között járvány. A környező országok szakemberei a szó szoros értelmében csodájára járnak, érdeklődnek, hogyan sikerült megoldanunk a védekezést. A Bács-Kiskun megyeiek munkáját is ,legfelső fokú” dicséretekkel lehet illetni. 1980-ban a szarvasmarha-tuberkulózis szűnt meg, az idén pedig már a bru- cellózisos teheneket is igencsak keresni kellene. Óriási erőfeszítések árán értük el mindezt. De a java még hátra van. Nagy elképzelésünk a sertések úgynevezett hármas mentességének megteremtése, vagyis a brucellózis, a leptospirozis és az Aujeszky-be- tegség elleni mentesség kialakítása. Először a sertéstartó gazdaságok szakembereit kell meggyőznünk, hiszen e munka nem kis anyagi áldozatot kíván. Solt térségében a Szikra és a Rákóczi Termelőszövetkezetek vállalkozói kedvét — és a feltételek megteremtését — mutatja, hogy itt már a háztájikba is csak mentesített állatokat helyeznek ki. Hogy miért van erre szükség? A zavartalan élőállatexport ; érdekében. Az NSZK-ban például már közel állnak a hármas mentességhez, és előbb, utóbb a külföldről vásárolt állatoktól is elvárják ugyanezt. Jó erre minél hamarabb felkészülni. Országosan elismert tény, hogy ebben a megyében legkisebb a borjúelhullás, kényszervágás, holtellés, vetélés. Félévenként rangsoroljuk a szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó üzemeket, és bizony, aki a sor végén van, erősen koncentrál a következő időszakban a munkájának, s természetesen az adatainak javítására. Ugyanilyen., vagy hasonló módszerrel küzdünk a sertés-, a juh- és a baromfiágazatokban is. Meggyőződésünk, hogy a veszteségek zöme a gazdaságok teremtette környezeti feltételeken múlik. Mindig felhívjuk a figyelmet — a kiadott rangsorok kísérőleveleiben is — a higiénés állapotok javítására, a tartási, takarmányozási hiányosságok megszüntetésére. ' Én tíz éve még használtam a fecskendőt, pontosabban gyógyítottam állatot. A járványok elleni védekezés szervezését sokkal nehezebb feladatnak tartom. • A gyakorlati munkát és a szervezést is meg* lehet tanulni. Csak a sorrend nem mindegy — mondta dr. Kovács Gyula. (Méhes! Éva felvétele) Alapvető különbség van a gyakorlati praktizálás és a szervező munka között. De ezt is, azt is meg lehet tanulni. Csak nem mindegy a sorrend. A' vezető állatorvosoknak, mielőtt ezt a státust betöltenék, legalább 5—10 évet a termelő üzemek állattartó telepein kellene dolgozniuk, ösz- szeszedve mindazt a gyakorlati tapasztalatot, amit az idősebbektől nyerhetnék. Aztán, amikor belülről már látott, akkor nézhét kívülről is. A nagyüzemek, a kistermelők egyre inkább igénylik az állatorvosok szaktanácsait, segítségét. Ennek ellátása egyre nehezebb, de mind eredményesebb lesz? Gál Eszter HELYTÁLLTAK PAKSON «■111 M Áramot ad a Il-es blokk is A jövő század üzeme... a Ilyen benyomása' /támad .an?> rak, aki a Paksi .Atomerőmű 1 reá k tore samok á ba lép. Először az óriási, vagy inkább monumentális méretek képesz- tik el, hiszen az építmény hosz- szúsága vagy száz, szélessége mántegy harminc méter, s a magassága sem lehet sokkal kevesebb. Már ami a látható, az érzékelhető térséget illeti. Hogy a valóságban hány emeletnyi magasságba. mélységbe terjedhet ki ez az üzem, legfeljebb sejthetjük. hiszen mindkét reaktornak csak a domború, piros színűre festett vaslemez fedőjét látni. Ebből nyilvánvaló, hogy a reaktortestek nagyobb része a rozsdamentes acéllemez-padlózat' alatt rejtőzik. Másodszor a néptelenség, az embernélküliség látványa lepi meg a látogatót. Az, hogy az erőmű legfontosabb épületében nem, találunk senkit. S mégis, megállás nélkül ontja magából a két reaktor a hőt, amelyekből majd gőz, a gőzből pedig áram lesz. Megmarad az olaj Hogy az ember szerepe itt már csak a megfigyelésre, a regisztrálásra szorítkozik, az a 11- es blokk félkör alakú, nem túl nagy vezénylőtermében vá‘ lik érzékelhetővé. Több férfi ül és áll a pultnál, a sok száz műszer, képernyő előtt, amelyeken megállás nélkül m/ozognak, villognak a színes fényjelek. Bár e jelzések az átlagember számára éppolyan titokzatosak, mint az óegyiptomi hieroglifák, az ott ülő férfiak nyugodt' arca, halk beszélgetése, higgadt mosolya elárulja, hogy minden a legna- gyobb rendben halad, engedelmesen dolgozik a Il-es számú blokk. reaktora, turbinája és generátorai, egyszerűbben kifejezve: áramot ad már a Paksi Atomerőmű II. blokkja is. Ezért vágyunk itt. Az előzmények, távirati stílusban: a 60-as évek második felében döntöttek a négy blokkból álló — egyenként 440, összesen 1760 megawatt teljesítményű — Paksi Atomerőmű felépítéséről. 1982. december 28-án - avatták fel az I. blokkot. 1984. szeptember 30. volt a II. blokk üzembe helyezésének határideje. amit 1984., szeptember 6-ra rövidítettek le az építők és szerelők. Napjainkban már teljes erővel dolgozik, termeli az áramot a II. blokk turbinája és generátora is. Más szavakkal, 1984. október 12- től már 880 megawatt teljesítmény szolgáltatására képes a PAV (Paksi' Atomerőmű Válla- lalH Az ilyen eseményt már világszerte feljegyzik, nyilvántartják. Még Inkább mi, hiszen mintegy 40 milliárd ^forintba került a két blokk. Napjainkban, nmikor oly szűkösök a lehetőségek. amikor nagyon meg kell gondolni, mire költhetjük a fejlesztésre szánt pénzt, igazán jó hír, hogy Pakson, az ország legnagyobb beruházásán átérezték roppant felelősségüket az építők és szerelők, megtették azt, amit vártunk tőlük. —i Jó hír ez már azért is, mert ismeretes, hogy az ország két nagy erőműve, al százhalombattai, illetve leninvárosi gáz-, illetve olajtüzelésű — mondja Tallósy János, a PAV osztály- vezetője. — Mindkét létesítmény még akkor épült, amikor olcsó volt az olaj, s nem sejthettük, hogy két nagy olajárrobbanás előtt állunk. — A kőolaj megdrágulását követően adtuk ki a jelszót: minél kevesebb kőolajat eltüzelni, minél többet feldolgozni! — folytatja az osztályvezető. —Azzal, hogy a PAV II. blokkja 440 megawattal javítja az ország energiamérlegét, nagy lépést tettünk e cél megivalósitása felé. Már azért is, mert — amint ismeretes — az idén avatta fel az ország a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzemét, Százhalombattán. Ez az — átlagember számára talán titokzatos nevű — üzem lehetővé teszi, hogy ne kelljen eltüzelni a Duna menti, illetve Tiszai Hőerőműben az olajat, s az Így megtakarított fűtőolajból gépkocsinak való benzint, dízelolajat stb-t állíthassunk elő. Hát így függ össze a II. blokk a Duna menti, illetve Tiszai Hőerőművel, illetve az említett katalitikus krakküzemmel... Éjjel-nappal Nyolcezer ember épített és szerelt Pakson, s többé-kevésbé részt vett ebben a munkában még a PAV sok dolgozója is.. Azt, hogy 24 napot nyertek az előirányzott határidőhöz képest, kimondani, leírni nagyon egyszerű, elérni viszont nagyon nehéz volt. Mint minden ilyen nagy beruházáson, itt is készítettek hálóterveket, amelyekben logikai sorrend szerint hangolták össze, ütemezték a különböző munkák menetét. De minthogy egy ilyen óriási építkezés hihetetlenül szövevényes — öt fővállalkozó, több tucat alvállalkozó, plusz a külföldi gyárak, szállítók —, amint történni szokott, az -előre nem látható váratlan események gyakran megkérdőjelezték a hálóterv számításait, s előtérbe lépett az emberi lelemény és áldozatkészség. Csak egy külön krónikában, • A reaktorcsarnok, előtérben a Il-es számú blokk atom-máglyá. jával. könyvben, lehetne kifejteni, részletezni, mi mindent éltek át az építők és szerelők, hogy tartani tudják: a határidőt. Hányszor mulasztották el emiatt a reggelijüket vagy az ebédjüket az építkezésért felelős műszaki vezetők; hányszor maradtak bent túlórázni; hány napjuk maradt bent az éves szabadságból; hányszor csengett náluk vasárnap délután vagy éjszakánként is Paks-ügybén a telefon stb. Elképzelhető, hogy a kívülálló számára mindez kissé fellengzősen hangzik, pedig így igaz. Nőtáros Mihály, a PAV osztályvezetője például az utóbbi két évben szinte mindennap megtetézte néhány órával _ a munkaidejét. Mindössze húsz szabad hétvégét engedélyezett magának tavaly, az idén pedig már alig volt olyan szombat és vasárnap, amikor nem nézett be az üzembe. Saját magának diktálta ezt az önmagát nem kímélő tempót, mert — harminckét beosztott mérnökével és technikusával egyetemben — a saját vállalata előtt ő volt a felelős a gépészeti beruházásokért. A reaktorért, turbináért, generátorért is, mindenért, ami atomerőművé tesz egy ilyen létesítményt. A főnöke egyszerre büszke rá, buzdítja • és figyeli is őt, mert félti az egészségét. Valószínű, novemberben szabadságra küldi, hogy a III. blokk szerelmse előtt végre kifújhassa kicsit magát. Épul a harmadik A PAV II. blokkja ' valóban csak egy kiemelkedő állomás az atomerőmű-építkezés történetében. Az. aki megszemlélte a II. blokk turbináit, generátorait, s megfordul, egy újabb monumentális méretű üzemcsarnokot lát maga előtt, amely — az I. és II. blokk már ismert munkatermétől eltérően — tele van nyüzsgő emberekkel. A betonpadlón heverő, beépítésre váró óriási gépek, alkatrészek sokaságával. 1987 végére be kell fejezni Pakson' az építkezést és szerelést. Magyar László SZŐLŐTERMESZTŐK KÉRÉSÉRE Tájékoztató a fajélesztők alkalmazásáról Szőlőtermesztésünk és borászatunk ebben az esztendőben nehéz szüretet kezdett. Az aszály, a hűvös tavasz és nyár, majd az utóbbi hetek váratlan csapadéka nem kedvezett a szőlőnek. A szüret két-háromhetes késéssel.kezdődött a megyében is. Az idén az említettek miatt különösen fontos a must- és borkezelés technológiai követelményeinek betartása. Már eddig is számos ezzel kapcsolatos kérdés érkezett szerkesztőségünkbe, melynek megválaszolására felkerestük Kecskeméten a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének tudományos főosztályvezetőjét» Kerényi Zoltánt. 9 A fajélesztők átoltása steril légfüggönyös fülkében. — Milyen jelzések érkeznek az intézethez? — Levélben, telefonon és személyesen is sok szőlőtermesztő, főleg kistermelő forv- dul hozzánk szaktanácsért. ‘ Nagyrészt a helyes erjesztésre vonatkozóan kérnek tájékoztatót. — Kérjük, foglalja ösz- sze az ezzel ■kapcsolatos gondokat. — A szőlő feldolgozásáról, a helyes cefre- és mustkezelésről számos információ jelent meg a napilapokban és a szaksajtóban. Ezúttal inkább a fajélesztők alkalmazásáról adnék tájékoztatást. — Ezeknek mi a szerepük? — A mustban lévő cukrokat átalakítják alkohollá. Csaknem ilyen fontos hatásuk a szőlő aro- maanyagainak átalakítása, és a bor illatanyagának kifejlesztése. A fajta, a termőhely, a szüreti időpont és az évjárat mellett igen fontos az élesztő. Különóráén növekszik jelentősége, -amiskor gyengébb a must, ilyenkor az 1 'elévé rosszabb összetétel meli lett még az esetlegesen fellépő mikroorganizmusok, szürkepenész, különféle baktériumok hatásával is számolni kell. A késői szüreteknél az egyre csökkenő napi középhőmérséklet lassítja a szőlők saját élesz-tőflórájá- nak szaporodását és az erjedést. Ugyanakkor elszaporodhatnak a vadélesztők, amelyek sokkal gyengébb erjesztőképességűek. Az említettek megelőzhetők megfelelő fajélesztők szakszerű alkalmazásával. — Tudomásunk szerint az intézetben foglalkoznak ez utóbbiak szelektálásával. — Igen, nálunk már több mint 80 éve megkezdték ezt a munkát, a hasznos tulajdonságú tör. zsek fenntartása és elszaiporítása fontos feladatunk. Csaknem kétszáz — zömében Magyarországról származó — borélesztőnk van, melyék közül, a legfontosabb technológiai igényeknek megfelelően ötfélét állítunk elő nagyobb mennyiségben. Mégpedig: hideg-, alkohol- és kéndi- oxid-tűrőfcet, valamint áterjesz- téshez és vörösbor-erjesztéshez szükségeseket. — Milyen formában kerülnek ezek forgalomba? —■ Igen nagy, koncentrációjú oldatban, steril vattán felitatva, ;műanyag tasakbkban,1 légmentesen lezárva. Egy adag 1—5 hektoliter ' must erjesztéséhez elégendő. Minden csomaghoz használati utasítást mellékelünk/ — Hol kapható? — A nagyüzemek, 500 hektoliter feletti mustmennyiséghez közvetlenül tőlünk rendelhetnek. A kistermelők a Szigma Kereskedelmi Vállalat kijelölt szakboltjaiban 50 forintos tasa- konkénti egységáron vásárolhatják meg. Továbbá fordulhatnak levélben az intézethez fajélesztőért, ahonnan postán is ki tudjuk elégíteni az igényeket. Szakembereink díjmentes ta' nácsadással is segítenek a termelőknek. Kereskedő Sándor Az Aranyfácán védelmében Az utóbbi években a magyar paradicsomnemesítés a világ élvonaléiba került. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalati új fajtáinak szaporítóanyagát Európa legnagyobb magforgalmazó cégei szállítják a világ minden tójára. Tehát már vi/armak jó fajták, azonban a feldolgozást korszerűsíteni kellene — állapították meg azon az országos tanácskozáson, amelyet a napokban tartottak a kecs- kenréti intézetben. Az anké- ton részt vevő termelési, ipari és kereskedelmi szakemberek egybehangzó véleménye szerint számottevően csökkent al termőterület, de emelkedtek a hozamok, javult a minősé®. A lehetőségeket azonban! nem minden tekintetben használják ki: elavult az ipari technika, nincs mód a készítmények választékának 'bővítésére. A konkurencia már hámozott, szeletelt, kockára vágott paradicsomkészítményekkel jelentkezik a nemzetközi piacon, ugyanakkor mi még a sűrítmények és a por gyártásánál tartunk. A gyártástechnológia már- a. sűrítmény készítésénél is korszerűsítést sürget. Az intézet kutatótsoportja — Bontovics Lajos főmunkatárs, vezetésével — az ipar kívánságára tanulmányozta a feldolgozást. A korábbi laboratóriumi munkák után 1979- ben több konzervgyárban megkezdték a paradicsomfeldolgozó sorokon a minőségi ellenőrzéseket. Elsődlegesen a termék színét minősítették, mivel a fogyasztói értékítéletben ez a legfontosabb. Megállapították a szakemberek azt is, hogy lényeges energiamegtakarítás lenne elérhető az iparban, jelenleg általánosan elterjedt paradicsomifeldolgozási technológiák és berendezések korszerűsítésévéi. Szükségesnek tartják elvégezni a felméréseket az összes nagy paradi- csomfeldoligozó konzervgyárban. A fontosnak ítélt átalakításokat a sűrítő és feldolgozó gépsorok feltérképezésével el lehet végezni, s ezzel a paradicsomsűrítmény minősége is javítható. A Békéscsabai Konzervgyár korszerűsítési tapasztalatait összegezve, az egyik hozzászóló megállapította: a magyar paradicsomsűrítmény több mint fél évszázaddal ezelőtt is jó minőségűnek számított a világpiacon, az Aranyfácán embléma (garanciát jelentett a fogyasztónak. Napjainkban — az egyre élesedő világpiaci versenyben — úgy tűnik, kezdünk lemaraHni, Az ankét végső következtetése: amennyiben elfogadjuk a világpiac versenykihívását, feltétlen tovább kell lépnünk, a paradicsom továbbra is jó exportcikkünk lehet, ha kiváló minőségű fajtáinkat korszerűbb berendezésekkel dolgozzuk fel. K. g.
