Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. október 17. KEVÉS KÉRŐDZŐ, SOK ABRAKFOGYASZTÓ Kényszer és érdek Az állattenyésztőik inkább csak panaszkodnak. Szerintük munkaigényes és drága a termelés, alacsony a jövedelmezősége. A panasznak ellentmond, hogy az állatállomány számottevően nem csökken, sőt egyes ágazatokban növekszik is. Miért van így? Az állattenyésztésről nem köny- nyű lemondani. Korábban támogatást kaptak a gazdaságok a telepek építéséhez, s ezeket most hasznosítaniuk kell. Mással pedig alig képzelhető el — tömeges méretekben — a hasznosítás, mint az éppen ott lévő állatállománnyal! Üresen sem állhatnak az épületek, hiszen az amortizációs költségek mindenképpen terhelik a gazdaságot. Forog a pénz Kényszer is tehát az állattenyésztés fenntartása. Persze, nem csak emiatt döntenek a tenyésztés mellett a szakemberek. Hogy nem keresik a visszafejlesztés útjait, annak gazdasági okai is vannak. Az állat ugyanis gyorsan forgatja a pénzt, folyamatos bevételhez juttatja a gazdaságot, tehát segít egyensúlyban tartani a pénzügyeket. Erre most különösen nagy szükség van, hiszen a hitelek kamatai magasak, ezért igyekeznek mielőbb visszafizetni a gazdaságok a kölcsönöket. lAz állattenyésztés fenntartásához népgazdasági érdek Is fűződik. Jelenleg a mezőgazdasági termelésnek fele az állattartásból származik, s ez az arány növekedett, hiszen 1972-ban még csak 43 százalékos volt a részesedés. Hasonló változások tapasztalhatók az exportban is, hiszen a mezőgazdaság külpiaci értékesítésének ugyancsak felét adja az állattenyésztés. Téhát sem a mezőgazdasági nagyüzem, sem a népgazdaság nem mondhat le az állattenyésztésről, aminek inkább a fejlesztése a soron következő feladat. Megőrzött hagyomány Az intenzív állattenyésztés mellett szólnak a tradíciók is. Ez abból következik, hogy a magyar mindig állattenyésztő nép volt, s ezt a hagyományt napjainkban igyekeznek megőrizni. Ezért az ágazat szerény •jövedelmezőségét a termelési eredmények javításával akarták növelni a gazdaságokban. A tények mindenesetre erre engednek következtetni. Az egy kocára jutó hústermelés tizenhárom esztendő alatt csaknem 500 kilogrammal növekedett, s tavaly elérte az 1804 kilogrammot. Ugyanebben az időben az egy tehénre jutó tejtermelés 2420 literről 4145 .literre emelkedett. A világon mindössze négy ország van, amelyik ezer literrel volt képes a tejtermelést javítani. •Az sem vitatható, hogy az üzemi hajlandóság találkozott a támogatással Is. Központi segítség •nélkül nem kerülhettek volna az országba a nagy tejtermelő-képességű holstein-fríz tehenek, nem épülhettek volna gyors ütemben új istállók. De nem kevés a gazdaságok érdeme sem, hiszen rendbetették takanmánytermesztésüket, megszűnt az országiban a takarmányhiány. Mindezek segítették az állattenyésztést, de a jövedelmezőség elmaradt a várakozástól és a panasz nélkül elviselhető mértéktől. Kiváltképpen akkor, ha a növénytermelés nyereségéhez hasonlítjuk. A tapasztalatok szerint száz forint befektetéssel a növénytermelésben 20 forint nyereséget lehet elérni átlagosan, az állattenyésztési ágazatokban viszont ezt nem lehet produkálni. Ezért mondják a szakemberek: a növénytermelés jövedelmét „feletetik” az állatokkal. Kihasználatlan gyepek (Persze nem egyformán, s így különbözőképpen fejlesztették az ágazatokat is. A szarvasmarha- és a juihlétszám voltaképpen változatlan maradt az elmúlt tizenhárom éviben, ugyanakkor a sertés- és a baromfiállomány jelentősen gyarapodott. Ez volt a gazdaságok érdeke. A juh tartás ugyanis a nagyüzemek többségében tartósan veszteséges, a tejtermelés veszteségét vagy szerény jövedelmét csak a marhahizlalás tudja csökkenteni, a sertés- és 'baromfitartáson viszont tisztes haszon maradt. Ezek az arányok azonban nem igazodtak az ország adottságaihoz. Hazánkban nagy kiterjedésű legelők, rétek vannak, de ezek termését csak a tömegtakarmányt fogyasztó állatok — a szarvasmarha és a juh — hasznosíthatják. Számuk kevés a legelők nagyságához képest. Másfelől a legelőket is elhanyagolják a gazdaságok, alacsonyak a 'hozamok. Változás csak befektetés révén remélhető, de ez nem érdeke a gazdaságoknak, hiszen a rétek, legelőik termését szerény jövedelmezőségű ágazatokban hasznosítják. Érthető hát, hogy nem költik olyan helyre pénzüket, ahol megtérülése sem biztonságos. Ezért fejlődött gyorsabban a sertés- és a baromfitartás a gazdaságokban. Ez pedig a magasabb abrakfogyasztással járt együtt, s így például fehérjetakarmányokból 800 ezer tonnát importálni is kell. Ebből a helyzetből csak úgy lehet kimozdulni, hogy megváltozik az állatállomány összetétele. A tervek szerint növelni kellene a kérődzők arányát, s csökkenteni az ab- rakfögyasztőkét. Csakhogy ez mindaddig óhaj marad, amíg a •termelés jövedelmezősége éppen az ellenkezőjére ösztönzi a gazdaságokat. V. F. J. SZAKMAI TANULMÁNYÚTON ■ ‘ Szőlészet, borászat a Krímben ISISAJTÖPOSTA Odahaza — nyugalom nélkül Hosszabb albérleti éllet után jutottam tanácsi lakáshoz két évvel ezelőtt, aligha kell hát tanúsítanom, mennyire boldog voltam. Bár hamar kényelmessé, lakályossá tettem otthonomat, abban mégsem lelem örömömet már régóta. Pontosabban, mióta az alattam levő halbcútban szivattyú működik. Bizonyára szükséges a hatalmas tartályban folyamatosan cserélni a vizet, de érthetetlen, mi'ért jár e szivattyúzás cúy erős zajjal, melynek következtében képtelenség éjjel pihenni. Szóltam már emiatt az üzletet működtető fogyasztási szövetkezet elnökének, aki az ígéretnél nem tett -többet. A városi tanácstól is segítséget kértem, hiába. Bezárult a kör, lehetetlen vagyok, s érzem, hogy nyugalom híján egyre fáradtabb, kimerültebb .is. Tudom, létezik egy országos érvényű rendelkezés, mely lakott területen tiltja a csendháborí- tást. Kötve hiszem, hogy e szigorú szabály alól felmentést kapott volna a zajos halbolt gazdája ... Berta Istvánná Kiskunhalas, Székely u. 1. Tejátvétel katonatelepi módra? Szűkebb környezetünkben több család foglalkozik állattenyésztéssel, ezen belül tehéwtar.tással. Nálunk is hal fejős riska található. A tejet naponta elszállítják tőlünk a katonatelepi átvevőhely- re, ahonnan a pénzt is kapjuk. Hogy ki-ki mennyit, az az átvevőtől függ. & ez felháborít bennünket! Ugyanis szokása szerint csak nagy ritkán állapítja meg a leadott tej zsírtartalmát, pedig csakis ennek alapján számfejthetné a forintjainkat. Gyakran csak külön kérésre vesz mintát a tejből. Nemegyszer csak becsléssel minősít, mely módszert nem tartjuk túlságosan megbízhatónak, sőt úgy véljük, .néha sokkal kisebb a járandóságunk, mint amennyire jogosultak vagyunk. Mivel a reklamációnk eddig nem vezetett eredményre, ezúton kérjük az illetékeseket, nézzenek körül a szóban forgó átvevőihelyein, s intézkedj ének annak érdekében, hogy ne fizessünk rá a tejtermelésre. Közöttünk néhá- nyan már annyira elkeseredtek, hogy a tehénállomány eladásának gondolatával foglalkoznak ... Domokos Istvánné Kecskemét, Vacsihegy 82. Kié a járda? BBbI Helvécián, a Kiskőrösi úton körülbelül 1 kilométernyi hosz- szúsáigú a járda, mely hovatovább használhatatlanná válik, legalábbis a gyalogosok számára. Néhány példa erre: Jelentős szakaszán a nyári hetekben 15—20 centi vastagságú homokréteg nehezíti a közlekedést, a tisztításáról ilyenkor sem gondoskodik senki, s télen sem, amikor a csúszóssága jedent balesetveszélyt. Sokszor motorok, autók hajtanaik rajta Végig, s mihde^t.itéfétíJ^ji|i^yjia ‘rtíeEet- teTtevő'égyiáí úrés“telken sértésátvevőhely létesült nemrégen, s azóta havonta többször- is 'lóvas kocsik és tehergépjárművek birtokolják. A központi iskolához veztető járdán naponta 100—150 kisgyerek közlekedik, illetve közlekedne, ha folyamatosan volna rá lehetősége. Mi. pedagógusok kértük máti az illetékeseket, hogy biztosítsák e iklözterület rendeltetésszerű, zavartalan használatát, de az intézkedés /várat magára. Meddig? /=iot>q évié Kovács Jánosné '//■ ./tanítónő Kaphat-e táppénzt . a segítő családtag? Férjem kisipari műhelyében dolgozom családtagként. Bár rendszeresen és pontosan fizetem a havi (megközelítőleg 1000 forint körüli) társadalombiztosítási járulékot, ezzel kapcsolatban mégis furcsa helyzetbe kerültem. Júliusban műhelyen kívüli baleset ért, emiatt egy hónapot töltöttem betegállományban. Mikor ez utóbbi befejeződött, az orvosi papírjaimat elküldtem a területi társadalombiztosítási szervhez, ahonnan azt a választ kaptam, mivel nem üzemi balesetem volt, a táppénzre sem tarthatok igényt. ,Néhány héten át nem végezhettem munkát, hiányzik hát \ az arra az időre járó kereset. Még a táppénzes pótlására sincs lehetőségiem? Jó lenne tudni: egyáltalán részesülhet ilyen ellátásban a besegítő családtag? Wiedner Ferencné Császártöltés, Dózsa u. 3. A napi átlagkereset hatvanöt, illetve ■— hosszabb biztosítási idő és megszakítás nélküli munkaviszony esetén — hetvenöt százalékát jelentő táppénz intézményes rendjéből nincs kizárva o kisiparost segítő családtag. Esetében azonban ezt az összeget a havi 3000 -forint figyelembe vehető jövedelem alapján kell megállapítani. Fontos tudnivaló: ha az ellátás nem teljes hónapra jár, az egy naptári napra csak a havi összeg harmincad részét kaphatja meg |a családtag. Ami a napi átlagkeresettel egyenlő ibaleseti táppénzt illeti, arra kizárólag az üzemi balesetet szenvedett személy tarthat igényt. Vagyis ön 'nem. Az viszont rejtély, miért nem folyósították az úgynevezett sima táppénz-ellátását. Végezetül az illetékesek kérését tolmácsoljuk: panaszát jutassa el írásban IKecskemétre, a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz, mely kivizsgálja, ügyét ás intézkedik az orvoslás érdekében! CIKKEINK NYOMÁN • Ilyen szőlőkombájnok segítik a betakarítást. 2 A Szimferopoli Borásza- ti Kombinát a krími állami borászati vállalatok egyik legnagyobb borászati üzemeként- működik. Gyakorlatilag szőlőátvételt és -feldolgozást, borátvételt és készrekezelést, palackozást és párlást, konyakelőállítást, valamint speciális termékként egy különleges desszertbornak, az úgynevezett Heresznek a gyártását végzi. Termékeinek kereskedelmi forgalmazásával már nem foglalkozik a vállalat. A Közép-magyarországi Pincegazdaságnál kisebb, mintegy fele akikora az üzem. Évente 450 ezer hektoliter bort, 25—30 ezer hektoliter f konyakot és 4 ezer hektoliter Hereszt gyártanak. Egy nagy telephelyen működik. Jellemző a méretekre, hogy a központi gyáregység 27 hektár területen fékázik. Ugyanazokkal a szovjet horizon, tális présekkel (és ezek továbbfejlesztett változataival) dolgoznak, amelyek a magyar borászati üzemekben is beváltak. A pa- lackozógépsorök egyszerűek. Import- és ezen .belül nyugati berendezéssel nem igen találkoztunk, bár éppen a szimferopoli kombinátban tervezték francia pala'ckozósor felszerelését. Technológiai vonalaik szovjet gépekre alapozottak. Berendezéseik rendszerint .egyszerűek és megbízhatóak. Viszonylag .kevesebb szűrőt, pasztőrözőt alkalmaznak. A klimatikus viszonyok mellett tulajdonképpen ezzel is magyarázható, hogy a magas cukor- és alkoholtartalmú édes csemegeborokat, illetve hasonló tartalommal bíró, szeszeit desszert és likőrborokat részesítik előnyben. A krími Heresz, a Masszandrai Madéra, Muszkát, Tokaji (nem tévedés), és az elnevezésében is igen szerencsés Csornüj, azaz Fekete Doktor, mint a legismertebb krími borok, több világversenyen is szerepeltek kiváló eredménnyel. Ezeknek a boroknak a jelentős részét úgy készítik, hogy az eleve rendkívül magas cukortartalmú mustokat a teljes ki- erjedés előtt, még a forrás első fázisában, 10—15 százalék maradékcukor mellett, szesz hozzáadásával lefojtják. Az eredmény magas alkoholtartalmú édes, jellegzetes desszert, illetve likőrbor. Különleges technológiával állít, ják elő speciális terméküket, a Hereszt. A magas cukortartalmú alapbort 3 éven keresztül többszöri alkalommal szesz ihozzáladá- sával, speciális fajélesztővel erjesztik. Szakmai utunk során alkalmunk volt több konyaküzemet is megtekinteni. Vendéglátóink bemutatták a hagyo.Toányos tölgyfahordós, valamint a folyamatos, tölgyfabetétes, fekvőkádas, konyakérlelési, -készítési eljárásukat. A nagy tömegben előállított 3 csillagos, azaz hároméves kommersz konyakok mellett rendkívül szép, harmonikus „öregT konyakokat tg készítenek. Ezek kiváló minőségűek, speciális formatervezett üvegben, r tetszetős címkével kerülnek forgalomba. Az üzemlátogatások, megbeszélések után a Szimferopoli Borászati Kombinát és a Közép- magyarországi Pincegazdaság vezetői megállapodtak abban, hogy* az idei őszi feldolgozási idényre — elsősorban a száraz fehérborkészítés tanulmányozására — szakembercsoport látogat a pincegazdasághoz. Dr. Horváth Gyula Jogos volt a kizárás Július 4-i lapszámunkban arról tájékoztattuk — kérdése alap. ján — a lászlófalvi Tóth Bálintot, hogy tsz-tagsági viszony nélkül a rokkantnyugdíjas nem kaphat háztáji földet. Megemlítettük: amennyiben igaz oUyas.ónk sérelme, hogy a betegsége miatti minimális munkateljesítményéte való hivatkozással zárták ki a közösből, e határozat nem tűnik megalapozottnak. Az utóbbiakat cáfoló tényeket sorakoztattak fel a lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezet vezetői. Mi ellenőriztettük állításukat, s a /célvizsgálatról így számolt be szerkesztőségünknek a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya: A tsz vezetősége az 1981. január 31-én kelt 24-es számú — a kizárásról szóló — fegyelmi határozatát az érintett személy meghallgatása nélkül hozta meg. Az ügyét tárgyaló ülésre kétszer is meghívták Tóth Bálintot, de az értesítésben nem szerepelt a kitétel, hogy távollétében is döntenek róla. Az eljárás további hiányossága volt, hogy a határozat nem tartalmazza a lehetséges jogorvoslatot. Mindezekről hivatalos átiratot kapott a tsz is, amely hamar pótolta a mulasztottakat. Augusztus 2-án jegyzőkönyvbe vette olvasónk szavait, melyből kiderült: a kizárása előtt Is fájlalta a lábát, de az orvoshoz csak tanácsért fordult, s nem azért, hogy táppénzes legyen. Földi József területfelelős és Csősz Ferenc nyugdíjas . brigádvezető nyilatkozata szerint: látták, hogy Tóth gyengélkedik a lába miatt, de sohasem került betegségi állományba, így rá is kötelező volt a munkateljesítés, amivel — legalábbis a megkövetelt mértékben — éveken át adós maradt. E meghallgatások után született meg a tsz 392—8/1984. számú határozata, mely lényegében megerősítette a három és fél évvel ezelőtti kizárási döntést. Olvasónk, élve a lehetőséggel, volt munkahelye d°ntőbizott- ' sága elé vitte ügyét, melyben | tárgyalás sem hozott változást. S minthogy a megyei munkaügyi bíróságihoz nem fellebbezett, ez a határozat jogerőssé vált. Működnek a közkutak Szeptember 26-án e hasábokon közöltük a szabadszállási Tarjányi Ferenc sorait. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyközségben két közkút is használhatatlan, minek következtében a rászorulók messziről kénytelenek cipelni naponta a háztartásukhoz szükséges vizet. Elsőiként a köszönetét is kifejező olvasónk tudatta velünk, hogy a közlést követő napon már 0 helyszínen voltak a vízmű szakemberei, s üzembe helyezték az úgynevezett ejektoros berendezéseiket, melyek vizét nemcsak a környékbeli házak tulajdono- sai-Lakói fogyasztják, de gyakorta az idegenek is, akik . abban a térségben töltenek el rövidébb- hosszabb időt. Ez ügyben az Észak-Bács-Kis- •kun megyei Vízmű Vállalat jegyzőkönyv-másolatot juttatott el hozzánk, melyből a következőkről értesültünk: A szóban forgó közkutak nem hiba miatt voltak lezárva. Az Ady utcában lévő például gyakran bonyolított akkora forgalmat (a közeli vásártérről oda jártak itatni állataikat a tulajdonosok), hogy zavarta az ott lakók nyugalmát, tehát áz ő kérésük alapján szünetelt az ottani vízszolgáltatás. Most már működik e kút, de rövidesen áttelepítik a lakóházaktól távolabbi helyre. A Kossuth, az Árpád, a Szamuely, a Bajcsy-ZsilinsZky és a Vasúit utca találkozásánál a közkutat korábban ritkán használták az emberek, ezért vált fölöslegessé, ám az újabb kérésnek megfelelően ismét zavartalanul üzemel. Van magyarázat, de... Szeptember 19-i Sajtópostá ro- i vatunkbat tolmácsoltuk a kecskeméti Brunner Bálint mások nevében is elmondott panaszát, miszerint túlságosan vontatottan halad a Szolnoki-hegyen lévő hobbiföldjük villamosítása, pedig késedelem nélkül és hiánytalanul befizették a pénzt. Külön bosszúság, hogy régen megvették az öntözéshez szükséges villanymotort, mely jobb híján a sufniban porosodik. E cikkükben foglaltaikat megvizsgálta az érintett DÉMÁSZ- kdrendeltség és az ÉPSZISZ vezetője, valamint a városi tanács képviselője. A hozzánk eljuttatott feljegyzésükből az alábbiak derültek ki: Olvasónk és nyolc társa 1981. szeptemberében kértek tanácsi engedélyt a hobbitelkük villamos energiáival történő ellátásához. Amikor ugyanazon év decemberében megrendelték a terveket, már három személlyel kevesebben voltak, s csak' később nőtt e létszámuk. Az 1983. év végére elkészült műszaki terv megvalósítását idén augusztus 31—i határidővel vállalta az áramszolgáltató, ám ezt nem fogadták el f az igénylők. A munka elvégzésével végül megbízták az ÉPSZISZ embereit, valamint az alvállalkozót,- Czank István lajosmizset kisiparost, akik a közben némileg módosított tervet kapták kézhez. E vállalási kötelezettségeiknek gyorsan eleget tettek, csafe hát... lAz ez év május 31-i műszaki átadáson a DÉMÁSZ 10 pontban, volt kénytelen rögzíteni a hiányosságokat, például ilyesféléket: a légvezetékek lazák, a feszítőoszlopok beállítása szabálytalan, erős lombozató fák találhatók a hálózat nyomvonalában stb. A megszüntetésükre .sajnos csak hosszú idő elteltével sikerült rábírni a kisiparost, s csak! ez után kapcsolhatták be az áramot. ' Persze maradt még probléma^ nevezetesen, hogy a környékiben új hobbitelék-tulajdonosok is kérik az áramszolgáltatást, melyhez egyelőre még nincsenek meg a biztonságos technikai feltételek. Szerkeszti: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. ■i A szimferopoli borászati üzem. n
