Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
1984. október 17. • PETŐFI NÉPE • f NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN Egy régi nyomda különös sajtótermékei Megjelent a Kécskei Hírek 1. száma — olvasom a Petőfi Népében szeptember 15-én a topköszöntőt. Hát van megint újságja gyermekkorom falujának, pontosabban: az ezzel is városiasodó nagyközségének! A ihír emlékeket ébreszt bennem. 1944 novemberére, decemberére gondolok. Akkor már 13 esztendeje Kécskéről elégítette ki a környék nyomtatvány-igényét a Fehér Nyomda. Annak az évnek a végén azonban a mozik nem játszottak. Színielőadást kinek lett volna kedve szervezni vagy megnézni? Nem kellett hát plakátokat, jegyeket nyomni. Gyászjelentés és esküvői meghívó nélkül múltak el az élet nagy .eseményei. Valamiből mégis élnie kellett családunknak, s ekkor édesapám — jól megérezve azt a szükségletet, amelyet csak ő tud kielégíteni — három új vállalkozásba fogott rövid idő allatt: a szótár-, a naptár- és az újság- csín álásiba. A magyar—orosz szótár igazi ,koppintás” volt. Valahonnan hozzánk került egy tízoldalas nyomtatott szótár, mely az orosz szavakat latinbetűs fonetikus leíródban tartalmazta. Azt szedtük és nyomtuk ki újból (súlyosan megsértve a szerzői és kiadói jogokat). Még gyarló orosz tudásommal is megállapíthatom, hogy a mű ismeretlen szerzője nem beszélte anyanyelvi szinten Tolsztoj nyelvét, néhány esetben pedig nyilván szándékosan vezetett félre. A’ nincs ige például oroszul így volt olvasható benne: nyet bolsoj jeszt. A Naptár az 1945. érvre egy katolikus káplán segítségével készült, s a névnapokat is tartalmazó, plakátszerű kisnyomtatvány lett. Hetipiacokon mindkét sajtótermékfoől sokat eladtunk. Harmadiknak említem, pedig a legnagyobb és a legelső vállalkozás az volt, 'hogy édesapám Bagó Ernővel, az akkor még ifjú (sőt újházas) újságíróval topot indított. A szót itt eredeti jelentésében kell érteni, mert a 'MAI ÚJSÁG-mak keresztelt sajtó- orgánum egyetlen lapból állott, annak is csak az egyik oldala volt nyomtatva, tehát inkább látszott falragasznak, mint újságnak. Ennek pedig az volt az oka, hogy a Fehér Nyomdában mindössze néhány ezer ív pilakátpaipír vészelte át a frontot, s ez is olyan silány minőségű volt, hogy ma kenyér- csamagolásra különbei adnak; egyik oldalán is alig tűrte a nyomdafestéket. Az első1 szám — a szovjet parancsnokság engedélyével — november 24-én jelent meg. (Még jól hallatszott az ágyúzás a főváros felől. Hány helyen csináltak akkoriban Magyarországon újságot?) A „szerkesztő úrnak” nem volt túlságosan nehéz dolga a háborús hírek megfogalmazását illetően. Ezeket ugyanis Ernő bátyám a kézen-közön Szegedről idekerült egy-kéthetes újságokból ollózta ki. (Frisseknek számítottak azok akkor.) Persze helyi eseményeikről, az elöljáróság intézkedéseiről szóló cikkek is helyt kaptáik a Mai Újságban. A lap nyomdai munkálataiban édesapám mellett, mint „inas”, tizenhárom’ évesen én is részt vettem, néhány cikket magam „kapkodtam ki” a sze- dőszekrónyék ólombetűiből. Sőt: még a terjesztés feladata is rám várt, illetve ez már testvéremmel kettőnkre, öcsém az egyik, én a másik utcát járva O- és Üjkécske-szerte rikkancsként kiabáltuk: Mai Újságot vegyenek! 'Hogy csodálkoztak az emberek! Már újságot is árulnak! Ehhez a feladathoz azonban tarisznyát akasztottunk a nyakunkba, no, nem a lapnak, azt a karunkon vittük, hanem az érte járó ellerférték- nek. Ha jól emlékszem, egy tojás volt egy lap ára, s mintha ez rá is lett volna nyomva. Az első számnak olyan sikere lett, hogy az 1500 példányt-utánnyomással kellett megtoldani, ezért a második szám mindjárt 3 ezer példányban készült. A megjelenés nem volt rendszeres. A papírhiány pótlására édesapám a fűszerkereskedők csomagolópapír-készleteit vásárolta föl, néha százíves tételekben. Egyszer meg egy fiatal orosz katona segített rajtunk. Egy decemberi napon, ugyanis szovjet katonák látogattak el a nyomdába. Mint kiderült, tábori nyomdászok voltak. Budapest alá készültek teherautójukkal, s egy „vinkelt” kértek édesapámtól. A legfiatalabb, látva a papírhiányt, megígérte, hogy megpróbál Budapesten papírt szerezni. Hittük is, nem is. Annál nagydbb volt a meglepetésünk, amikor harmadnapra beállított, hátizsákjában vagy 500 ív simított újságnyomópapírral.-Másik alkalommal nem ilyen barátságosan jöttek, mert parancsot ‘hajtottak végre. A szovjet kom- mandatúráról, a Tóth Dinis-házból érkezett- szovjet tisztek egyszerűen kiiparancsoltak bennünket a nyomdából, majd lezárták, sőt lepecsételték a műhelyt. Csak- később tudtuk meg, hogy a németek akkor indították utolsó offenzívájukat, s értek is el bizonyos sikereket a nyugati fronton (ardennéki aflfenzíva), s emiatt rendeltek el nálunk ‘hírzárlatot. (Amit nem sokai később fel is oldottak.) Mi lett aztán a Mai Újság sorsa? Még néhány száma megjelent ilyen címen 45-ben is. Tavasszal aztán átvette a 'Függetlenségi Front, a top négy oldalasra bővült, címe Kécske és Vidéké-re változott, az érdeklődés azonban a fővárosi lapok megjelenésével és elterjedésével párhuzamosan csökkent iránta, így nyárra szép lassan meg is szűnt. Úgy emlékszem (— de ebben nem vágyok bizonyos —, hogy április 4-ére és május 9-re még különkiadás is; jelent meg belőle. Az Országos Széchényi Könyvtárnak édesapám minden nyomtatványból 'küldött köteles példányt. A Mai Újság meg a Kécske és Vidéke megjelenése idején azonban ezt nem tehette. A megmaradt számok a nyomda államosításakor kallódtak el. (Micsoda kordokumentum volna, ha néhány előkerülne belőlük valahol!) Két évvel ezelőtt egy néprajzi gyűjtő találkozón Szokody Gyula volt inofcai pap elmondta nekem, hogy egy-könyvének csomagolópapírjában a Mai Újság egyik példányát fedezte föl, s azt egyéb dokumentumokkal a Munkásmozgalmi Múzeumnak ajándékozta. ^Igazán jólesne újból látni ezt a tegnapi Mai Újságot, Fehér Zoltán TESTVÉRI EGYÜTTMŰKÖDÉS A VAJDASÁGGAL A testvérmegyei kapcsolatok jelentősége az együttműködés kiszélesítésével, fejlesztésével egyre növekszik. Mert az egymás életének, munkájának, kultúrájának jobb megismerése mellett mind fontosabb szerephez jutnak a kölcsönös előnyökre épülő, gazdasági kapcsolatok is: szakemberek eszmecseréi, technológiai és termelési tapasztalatok, módszerek át. adása, szabad kapacitások kihasználása, valamint az áru- választékot bővítő, színesí. tő áruházi csereakciók, a kishatármenti kereskedelem. Ez a megállapítás különösen érvényes akkor, amikor két, egymással szomszédos or. szágrész, például a jugoszláviai Vajdaság tartomány és Bács-Kiskun megye alakít ki testvéri együttműködést. Hisz ebben az esetben a hivatalos társadalmi, üzemi, ' intézményi kapcsolatokat megerősíti. aláhúzza az ott élő magyar, és az itteni délszláv nemzetiség, amely minden időben összekötő kapcsot jelentett, s ahonnét sokakat az anyanyelvi, kultúrtörténeti hagyományokra épülő kötődésen túl rokoni szálak is fűznek az országhatár túlsó oldaton lévőkhöz. Mindez szóba került azon a közelmúlban lezajlott találkozón, amelyen a Bács-Krs. kun megyei Tanács elnöke és Vajdaság tartomány képviselőháza végrehajtó tanácsainak elnöke a testvérmegyei együttműködés tovább, fejlesztéséről, kiterjesztéséről, megújításáról tárgyalt. Aminek alapja az eddigi jó kapcsolat, feltétele pedig, hogy mindkét félnek egyaránt előnyös megállapodás szülessék. A vajdasági testvérmegye — az ellátás javulásában, a munkaszervezetek 1 fejlődésé, ben az utóbbi években elért eredményekre alapozva — a gazdasági együttműködés erő. sífését szorgalmazta. Érdemesnek tartanák megvizsgálni ezt a lehetőséget a táj-, a textil- és a cipőiparban is. Javaslatuk szerint új elemek, kel kellene bővíteni a kishatármenti kereskedelmet, és kiépíteni szélesebb körben a közvetlen áruházi kapcsolatokat — hasonlóan, ahogy Baja és Zombor között ez már kialakult, és az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján elmondható, hogy olajozottan megy —, s bevonva kiskunhalasi vagy. akár kecskeméti egységeket is. Ily módon meg lehet növelni a határmenti kereskedelem volumenét. Vajdaságban szabad hajóépítési kapacitás van, s a meglévő építőanyag-ipari együttműködést is bővítenék. Különösen gyümölcsözőnek tartják a Duna menti idegenforgalom közös fejlesztését, amely iránt az érdeklődést rendezvényekkel: kiállításokkal, gazdasági, termelési bemutatókkal, vásárokkal lehet fel. kelteni, s amelyeken aztán újabb üzletkötésekre is sor kerülhet. Mivel a 'kapcsolatok a kölcsönös érdekek összehangolásán alapulnak, ez Bács- Kiskun megye oldaláról a következőkben fogalmazható meg: a tejiparban termékeinket értékesíteni akarjuk, a textiliparban pedig meg kell találni azokat a profilokat, amelyekben bővíteni tudjuk a kooperáció valamilyen for. máját. Ez mindkét oldalon az alapanyag-vásárlástól a bérmunka vállalásáig terjedhet. A cipőgyártásban jó alkalom nyílik a tapasztalatcserére, s ezáltal a hazai termékek minőségének javítására is. Szer. vezettebbé kell tenni az áruházi cserét, és a kishatármenti kereskedelmet, s megfelelő kő. rültekintéssel kiválogatni az akcióba bevont áruk körét. Az építőanyag-iparban gondokkal küzdünk, ezen szeret- , nénk enyhíteni, így importigényünk is van. Az idegenforgalomban a keretek adottak, fel kell azon. ban mérni pontosan, hogy mik az igények, és milyen programokat lehet ma a piacon I értékesíteni. Szélesíteni ér. fi demes a kulturális kapcsola- || tokát is, kiterjesztve azokra j a területekre, amelyeket ed. jjj dig még nem használtunk ki: I . Bács-Kiskun megye ösztön. 1 díjat is felajánl az itt lévő al- 1 kotóműhelyekhe (zenepeda. i gógiai intézet stb.), viszont a f kérés az, hogy a nemzetiségi 1 iskolákban, óvodákban dől- I gozó pedagógusok, az ilyen | pályára készülő főiskolások 1 Vajdaságban tökéletesíthes- 1 sék nyelvi és kulturális is- 1 méreteiket. Ugyancsak fon. 1 tos téma az egészségügy. S a t| kórházak közötti kapcsola- 1 tok nemcsak a fekvőbeteg-el. 1 látásban, a körzeti és üzem- I orvosi tapasztalatok megvi- i tatásában, hanem az orvos- 1 képzésben is kialakíthatók, jjj Egy érdekesnek ígérkező há- 1 romszög már most körvona- é tozódott, hisz a kecskeméti I Hollós József kórház a- Szege, íj di Orvostudományi Egyetem 1 oktató intézménye, Vajda- Í Ságnak Csongrád megyével 1 is van együttműködési meg- ff állapodása, s a közelmúltban I európai színvonalú létesít- 1 ményt adtak át Szremszka Ka. f menicán, amely Jugoszto- 1 viában a szívgyógyászat és a Ä rákkezelés új központja. A megbeszélésen a két test- 1 vérmegye vezetői elsősorban I a főbb témákat érintették, az lg azonban nyilvánvaló volt, | hogy mindkét fél számára I hasznot hozhat a kapcsolatok f további erősítése. A megváló- 1 sítás attól függ, hogy a külön. gff böző területek szakemberei. j bői álló munkacsoportok a részletek megbeszélésekor | megtalálják-e a kölcsönösen 1 kedvező megoldást, amikor I összevetik az Ezt kérem igény- 1 listát az Ezt tudom adni aján. p§ latokkal. A csoportok már § munkáihoz láttak, mert az idő i nem sok. Abban ugyanis kőnk. § rét megállapodás született, I hogy ez év végéig a javas lato- | kát le kell tenni az asztalra. Váczi Tamás Mi lesz vadaskert? Ha a kecskeméti vadaskert jelenlegi látnivalóiról rövid hírt kellene adnom, így fogalmazhatnám meg: A vadaskertben 42 állatfajta 145 példányát — 79 emlőst és 66 madarat — tekinthetik meg az érdeklődők. Az Alföld jellegzetes vadai mellett égyebek között oroszlánokat, lámát, barnamedvéket, cerkóf majmokat, vietnami sertést, valamint számos madárritkaságot mutatnak be. A kertben trágyakupacok csúfoskodnak, túlzottan nagy a bűz, hiányoznak az. állatokat imertető táblák a karámok, a ketrecek elől, a fa védőkorlátok sok helyen letöredeztek. A látogató nem talál illemhelyet, s ne keresse a kert bejáratánál a „Vadaskert” feliratot, mert már az is hiányzik. Egyébként pedig azt beszélik, hogy máshová telepítik át a vadakat. Talán' eddig, tarthatna a szűkre szabott, 'kissé felületes vadaskerti - híradás, amely azonban ^aligha elégítené ki az allatbaratokat, és mindazokat, akik büszkélkieidnek az ' idegenek előtt: Kecskemétnek is van állat- kertje. Természetesen mi is bővebb információra vagyunk kíváncsiak. Dr. Agud Károllyal, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bsztályvezetőjévél szem- ■ lélg^tjük a vadaskertet, amelynek a tanács a gazdája. Nem mentegetőzik a jelenlegi állapotok miatt:-+- A fennállása óta eltelt 13 év alatt annyi pénzt sose kapott ez a létesítmény, amennyire szükség lett volna . a hiányok . pótlásához, amelyek jó része eleve abból adódott, hogy annak idején, rohammunkával, sok ideiglenes megoldással kellett elkészíteni. Azóta sokat gyarapodott az állatállomány, s még mindig gyarapszik, tigrissel, párduccal, pumával. Egyébként látni kell, hogy most komoly munkák folynak azért, hogy jobb helyük legyen a vadaknak, s kulturáltabb körülmények között fogadhassák a látogatókat, akiknek a száma' jelentős, 20-r25 ezer. évente. Valóban, a jelek arra mutatnak, hogy pótolják a sok hiányosságot, bár' a munkák egyike- másika túlságosan elhúzódik. A közelmúltban felépült az új majomház, készül három nagyra- gadozó-ketrec, és az ezekhez tartozó, téli szállásra alkalmas zárt helyiség. Földbe helyezték a terület tisztántartásához szükséges emésztőaknákat, újra- nádazzák a vadvédő- és ‘ -ietetőhélyeket. Kijavították az etetőrácsokat, elhelyeztek eddig 23 fémkeretet, amelyekre az állatokát ismertető szövegek kerülnek. Pótolják az elkorhadt, letört védőkorlátokat, 'kijavítják a leszakadt dróthálókat, s rövidesen kiteszik a vadaskert „cégtábláját” is. Jövőre tovább szeretnék folytatni' a felújítást. ez azonban csak akkor lehetséges, ha a városi tanács megemeli a támogatás összegét. Szerencse, hogy ebben a helyzetben akadnak az ügynek társadalmi pártf<^ói is. A vadaskert közvetlen gazdájának, a kommunális üzemnek a dolgozói például kezdettől sok társadalmi munkát végeztek itt. A takarmány nagyobb részét ingyen kapják! » kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelő- szövetkezettől. A hússzükségletet az UNI- VER ÁFÉSZ elégíti ki a kényszervágásokból visszamaradt — emberi fogyasztásra alkalmatlan — termékeiből. A tanácsnak ez is könnyítés, hiszen-^ eny- nyi vád sokat eszik. Mennyit? Dobosi József, a vadaskert vezetője sorolja: — Körülbelül 150 mázsa szemes abrakra, ugyanennyi lédús takarmányra, 250 mázsá- myi szénára, és mintegy 140 mázsa húsra van szükség évente. Rendbe teszik tehát a vadaskertet, amely azonban — dr. Agud Károly osztályvezető szerint — nem bővíthető tovább a jelenlegi helyén. Ám ha mégis rákényszerülnek, okvetlenül szükség lesz további területekre. Nem maradhat végleg ezen a helyen a vadaskert. Talán a Széche- nyiváros melletti, úgynevezett szabadidőpark szomszédságában lenne erre sokkal jobb lehetőség. Az áttelepítésre azonban aligha kerülhet sor 15—20 évnél korábban. Először ugyanis .fásítani kell azt a területet, hogy megfelelő környezet alakuljon ki a. vadak számára. Mindez ma még csupán elképzelési javaslat, amelyen érdemes i gondolkozni. A kecskeméti vadaskert tehát — minden híresztelés ellenéire — még hosszú ideig, a jelenlegi helyén marad. Addig viszont ott kell rendben tartani. Nem úgy, mint eddig, hanem a látogatók teljes megelégedésére. Rapi Miklós JÓL LAKNI Pohárszekrényhez „címzett” bolt A hírneves hazai bútorgyártők közé „kockázta be” magát a BLÉVISZ. Igen, ma már így, rövidítve is illik ismerni a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet nevét annak, akinek köze van a bútorkészítéshez vagy — újabban — a forgalmazáshoz. Az őszi BNV előtt, alatt és után különösen sok cikket olvashatunk a’ sajtóban kezdeményezéseiről, a fővárosban és Baján nyitott Téka kisáruházról. (Téka — fali-, illetve pohárszekrény dédanyáink idejében.) Ehhez társult a Háziipari és Népművészeti Szövetkezeti Vállalattal. Mint a BLÉVISZ korábbi kezdeményezései, ez is kockázattal járt — dé ez ideig nyerésre áll a szövetkezet. Stílusegységben 'Itthoni hagyományokból táplálkozó, sajátosain .magyar bútor- gyártás nincs. Lakáskultúránkra a nyugati divat van hatással el- s őrlegesen, mégpedig azt az exportjával kiszolgálni igyekvő hazai termelő vállalatokon keresztül. Ugyanis ezek a kint kelendő stílust — a nagyobb sorozatok, a technológia teljesebb hasznosítása érdekében, na és az itthoni versenyben való sikeresebb részvétel céljával — a határon belül népszerűsítik. A megye fejlődő bútoripari üzemeiből így kerültek az üzleteikbe előbb a rusztikus tölgy ‘berendezések, majd újabban a BűJÉV'ISZ révén a skandináv stílusú tömör fenyőcikkek. (A szövetkezet a nyugatra legtöbbet exportáló hazai üzemek egyike.) S ezáltal színesedett, színesedik a választék, ami jó dolog. A Téka-boltok sajátja, hogy stílusegységben árusítanak: az egyszerű vonalú skandináv —és az NSZK-bői származó rusztikus, mostanában szintén fenyőiből készülő formához — színben, stílusban, anyagban jól illő szőnyegeket, függönyöket, térítőkét, vázákat, étkészleteket és egyéb kiegészítőket lehet kapni a fővárosi és a bajai kisáruházban. Raktárról szállítanak Már ‘régen nem ott tartunk, hogy csak jóllakni akarnánk — jól lakni is akarunk. Tehát gazdagabb választékot várunk a gyáraktól és forgalmazóktól. A Téka sikert aratott. A BLÉVISZ elnökétől,, Bajnai Györgytől tudom, hogy a két üzlet az év első .két ‘harmadában együttesen többet árult 45 millió forintnál. Éz jó eredmény, amihez tudni kell, hogy kicsi áruházakról van sző, amelyekben a vevő kiválaszthatja a kiállított háló, nappali vagy étkezőbútorokat, szekrényeket stb. —, s a bajai raktárról szállítanak neki. A 'határidő eredetileg féléves volt, de ma már hamarabb kielégítik az igényeket. A BLÉVISZ az utolsó negyedévben háromféle szekrénysorral bővíti a kínálatot, amelyben egyébként a bajai Bácska Bútoripari Vállalat rusztikus fenyő szekrényei szintén ott vannak. A kiállított termékek származási helyei közt található Tápé, Békéscsaba és Gyomaendrőct is — ezt Krascsenics Józsefnétől, a bajai Téka vezetőjétől hallottam. Nem csoda — ötlet Aki arra számítva lépi át a bajai bolt küszöbét, hogy ott minden igényt kielégítenek, csalódik. A hagyományos ízléstől elrugaszkodni „merészelő” vásárlókra számítanak ott elsősorban^ nekik kínálnak újat, tetszetősét, szokatlant, színezett felületű bútorok helyett többnyire csupán, lakkal bevont fenyőt. Találkoztam az üzletben idősebb házaspárral, akik a régi mellett voksoltak, s fiatalokkal, akik legszívesebben mindjárt hazavittéta volna az egész boltot Kíváncsiságot felkeltő fantázianevet választottak, létező igényekre alapoztak a kezdeményezők. Nem vittek véghez csodát^ csupán nyitott szemmel jártak a Világban, ami üzletemberek esetében nem 'hátrány. A fővárosban kiadott egyik topban azt olvastuk, kinőtte a rendelkezésre álló helyiségeket a budapesti Téka áruház. A cikk azt sugallta: érdemes volna terjeszkedni. Nos, úgy tűnik, ez nem várat soká magára. A BLÉVISZ eredményes tárgyalást folytatott nem Budapest, hanem Kecskemét tanácsával, s Bajnai György elképzelé- • se szerint december 12-én a megyeszékhelyen megnyílik a harmadik Téka kisáruház, ugyancsate társulásos alapon. Bizonyára a. bútorvásárló közönség örömére. ! A. Tóth Sándor • A bajai Téka kisáruházban havonta változik a kép: cserélik a kiállított, megvásárolható termékeket, hogy az érdeklődők megismerhessék a teljes választékot. Ottjártunkkor ez a kép fogadott. Kölcsönös érdekek alapján
