Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-16 / 243. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. október 19. mmm. ül SU! -.v. -Víj KUKK Vagyonvédelem a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetek va- gyón védelmének helyzetére volt kíváncsi a TOT, amikor felkérte a Belügyminisztérium bűnüldöző szerveit, vegyék górcső alá az 1979—83-as esztendők bűncselekményeinek számált és szerkezetét. A vizsgálat készítői megállapították: a tsz-ek vagyona elleni bűncselekményekben a fosztogató jellegűek és a nyereségvágyból elkövetettek dominálnak. Az elmúlt öt esztendőben a kivizsgált bűncselekmények 61 százaléka lopás, 12,4 százaléka betöréses lopás, 8,9 sikkasztás, 5,4 csalás, 0,2 pedig hűtőién kezelés volt. A vizsgált időszakban összesen 12 ezer 781 bűncselekmény vált ismertté. A tsz-ek érdekeit sértő cselekmények között — a korábbi évekhez hasonlóan — továbbra is a lopások dominálnak. Egyes területeken — például Somogy, Tolna és Sza- boks-Szatmár megyében — az átlagtól eltérő növekedés tapasztalható. Laza ellenőrzés A sikkasztások alakulását hullámzás jellemzi, sajnos, az ellene tett intézkedések nem mindenütt vezettek eredményre: emelkedő tendencia észlelhető Hajdú-Bihar megyében és Somogybán. Ugyanakkor sikerült mérsékelni a sikkasztások számát Békés, Borsod, Fejér és Veszprém megyében. A csalásokról elmondható, hogy nem jellemzőék a termelőszövetkezetek vagyona elleni bűnözésre, számuk csökken. Új jelenség viszont a hitelezési csalás, ami tiltott hitel nyújtásában jut kifejezésre. A bűncselekmények indítóokaként gyakran a gazdálkodás bonyolultabbá válása és a hátrányos helyzet szerepel. Szabolcs-Szatmár megyében a 103 kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet közül — a vizsgált időszakban — 19-ben követtek el bűncselekményt a vezetők. Sokszor a gazdálkodás nehéz áttekinthetősége, az ellenőrzés lazasága szüli a tolvajt. A belső ellenőrzés komoly fejlődésen ment át, de az ellenőrök munkájának színvonala még mindig nem kielégítő. Ezért is lehet olyan megye, ahol a belső ellenőrzés az elmúlt években egyetlen bűncselekményt sem tárt fel. Olykor a baráti és rokoni kapcsolatok is gátolják az elvszerű és következetes belső ellen, őri munkát. A tapasztalatok szerint a tsz-ek egyesülése, a nagyobb üzemi méretek kialakulása is növelte a bűnelkövetés lehetőségét. Több termelőszövetkezet végez Budapesten és környékén ipari és szolgáltató tevékenységet. E munkahelyeken nőtt a visszaélések száma, mivel a becsületes dolgozók mellett vezetésre alkalmatlan személyek is funkcióba jutottak, és a lehetőségét saját céljaik érdekéiben igyekeznek kihasználni. Igaz, a gazdaságok fejlődésével sokhelyütt nem tartott lépést a vagyonvédelem fejlesztése Sem. A gyarapodást nem mindig és mindenütt követi megfelelő könyvelés, őrzési és tárolási rend. Mérleghamisítások A termelőszövetkezéti vezetők — hangsúlyozza a vizsgálat — létszámukhoz képest rendkívül kis arányban követnek el bűncselekményt, évente 1—2 százalékuk elleni indul büntetőeljárás. A választott vezetők bűnelkövetése még ennél is alacsonyabb. Általánosságban elmondható, hogy a termelőszövetkezeti vezetők bűnügyi fertőzöttsége nem rosszabb, sőt néhány népgazdasági ágnál (például a keres, kedelem) jobb arányokat mutat. Az egyéni haszonszerzésre törekvés inkább a középvezetőknél tapasztalható, a termelésben és az értékesítésben elfoglalt helyük ugyanis jóval tágabb lehetőséget kínál a vagyon elleni cselekedetek végrehajtására. A magasabb beosztású vezetők 'bűncselekményeit rendszerint nem a haszonszerzés, hanem a tévesen felfogott köz-,' illetve csoportérdek motiválja. Még mindig előfordul — bár csökkenő mértékben —, hogy a tsz-vezetők ' a valóságosnál szebb színben igyekeznek feltüntetni gazdálkodási eredményeiket, és ezért nem riadnak vissza a megengedhetetlen eszközök alkalmazásától sem. A bűncselekményt elkövető vezetők zöme büntetlen előéletű, 90 százalékuk férfi. Rendezett anyagi körülmények között élnek, gyakran társadalmi tisztségeket is betöltenek, cselekedetük éppen ezért nagy visszatetszést kelt a környezetükben. A vezetők közül azokban a gazdasági egységekben követnek el több bűncselekményt, ahol rosszul gazdálkodnak, gyengébbek a termelési adottságok, ahol meggondolatlan gazdasági döntéseket hoznak a nyereség érdekében, vagy kétes kimenetelű vállalkozásokba kezdenek. Szinte kivétel nélkül olyan gazdaságban folyt egymást követően több büntetőeljárás a vezetők ellen, ahol a gazdasági egységet már szanálták. A vezetők által elkövetett vagyon elleni bűncselekmények között a csalás, a sikkasztás, a hűtlen és hanyag kezelés, valamint a magánokirat-hamisítás dominál. Fokozott felelősség A termelőszövetkezeti vagyonvédelem összességben kielégítő, a gazdaságok fejlődési üteméhez viszonyítva a vagyon károsítása egyre kisebb arányú. A további javulás az irányító és felügyeleti szervek ellenőrzésének fokozásától, •módszereik tökéletesítésétől válható. Sokat segíthet a szövetkezeti önkormányzat olajo- zottabb működése, a tagság és st választott szervek — mindenekelőtt az ellenőrző bizottság — munkájának javítása is. A megelőzés érdekében ajánlatos a termelőszövetkezeteken belüli döntési hatáskörök pontosabb behatárolása, a felelősség körültekintőbb meghatározása, és indokolt kialakítani — a vezetői döntések rugalmasságának csorbítása nélkül — azok utólagos ellenőrizhetőségének jobb feltételeit. Cs. 3. SZAKMAI TANULMÁNYÚTON-f A Közép-magyarországi Pin- cegazdaság — a Bács-Kis- kun megye és Krím közötti kapcsolat keretében — az elmúlt évben kötött együttműködési szerződést a Szimferopoli Borászati Kombináttal. A két vállalat közötti megállapodás elsősorban a szakemberek, borászati technológiák, eljárások cseréjét, valamint a dolgozók csereüdüttetését, a két vállalat, párt-, társadalmi szervezeted közötti kapcsolatok kiteljesedését szorgalmazza. A megállapodásnak megfelelően a szimfe- ropali kombinát vezetőinek elmúlt évi látogatását viszonozva a közelmúltban a pincegazdaság vezető szakemberei voltak tapasztalatcserén a Krímben. A szakemberküldöttség első megállapítása az volt, hogy a krími félsziget ideális környezetet nyújt a szőlőtermelésnek. A tengerrel övezett Krím kiegyenlített klímája, a mienknél magasabb éves hőösszege ezt bizonyítják. Átlagos évjáratokban a szőlő cukorfoka 20 feletti, de egyes fajtáknál! nem ritka a 30 mustfok körüli sem. A krími területen, a kedvező adottságokat kihasználva több száz éve termelnek szőlőt. A termelés történetének utóbbi fejezetébe egy igen szomorú adat íródott: az 197Ó-es évek elején a fi- loxéna — a múlt század végi magyar pusztításhoz hasonlóan — a krími szőlőket is tönkretette. Óriási teljesítmény, hogy az eltelt évtized alatt ezeket a szőlőket teljes egészében kiszántották és helyükre új fajtákat telepítettek. Minden rosszban van valami jó is, tartja a közmondás. Az új telepítések nemcsak a fajtában, hanem a telepítések módjában is korszerűeki Elterjedt a ma- . gas-, kordonos művelés. Ma a szőlőtermő terület a Krímben újra eléri a 60 ezer hektárt {összehasonlításul : Bács-Kiskun megyében a szőlőterület nagysága 49 ezer hektár). A krími szőlőtermelőknek minden adottságuk megvan arra, hogy rövidesen elérjék a filoxéra előtti évek • megközelítően 500 • Százhektárszám találhatók korszerű ültetvények a Krímben. Szőlészet, borászát a Krímben ezer tonnás termésmennyiségét. A közepesnél jobb évékiben már most 8 tonna feletti a termésátlag, egyes gazdaságokban pedig eléri a 15 tonnát hektáronként. A Szimferopoli Borászati Kombinát a Krími Állami * Borászati Vállalatok Trösztje egyik borászati üzemeként ihűködik. E vállalatok szervezete — átfogva az állami mezőgazdasági üzemeket, tehát a szovhozokait és az állami borászatokat — nagy területekre kiterjedően, 53 üzemet irányítva tevékenykedik. Közülük 43 állami gazdaság, 3 borászalti gyár, hat üdítőital-üzem és egy teherszállítási vállalat. A gazdaságok között nagyfokú speeialdzáció alakult bi. A mezőgazdasági űzetnek döntően csak termelik a szőlőt, esetleg egyszer vagy kétszer fgjtett borként, bizonyos esetebben borpárlatként, konyak-alapanyagként átadják az állami feldolgozóüzemeknek. Pala okozással, borforgalmazással rendszerint nem foglalkoznak. A központ határozza meg a vállalatok számára a mennyiségi (termelési, feldolgozási, értékesítési) és pénzügyi tervebet, valamint a termelés során betartandó költségnormákat. ' Ezenfelül biztosítja a vállalati működéshez szükséges financiális feltételieket, például fejlesztési alapokat. A vállalati fejlesztések ugyanis nem „vállalati”, hanem állami pénzekből történnek. A beruházásokhoz a pénzt a tröszti leosztás alapján állami kölcsön formájában biztosítják, 2 százalék kamatra és 10—12 éves lejáratna. A kötött termékpályákhoz, a szigorú centralizációhoz kötött árak tartoznak. Fajtától függően ugyan, de átlagban egy liter, egyszer fejtett borért a szőlőtermelők 60 kopejkát kapnak. (Az előállítás önköltsége 15—20 kopejka között változik.) Azt is tapasztaltuk, hogy a termelőmunkában igyekeznék megteremteni a dolgozók személyi érdekeltségét. A feldolgozó-, pa- lackozóvonalab mellett brigád- szervezetben, de egyéni teljesítményméréssel és -értékeléssel dolgoznak. Az állami gazdaságban a zöldmuhkákat egyéni művelésre adták ki. dr. Horváth Gyula (Folytatjuk.) AKIKEN SOK MÚLIK A vasentelvényen három tejfölérlelő tartály: 2500 literesek; Nézem az edényekhez vezető meredek lépcsőt. Ezen cipel föl másodmagával 25 kilogramm habtejszínt 'kannákban, műszakonként 16 fordulóban az imént elém jött fehér sapkás, fekete hajú asszony? — Igen — válaszolja szerényen Kovács Sándorné a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemében. — Nekem, mint csoport, vezetőnek-ez is egyik dolgom: felvinni a félkész terméket az érlelőbe. Ellenőrizni a hőfokot, a hűtést, a zsírtartalmat; a technológiái előírásokhoz alkalmazkodni; figyel, ni arra, hogy a .töltőszalagra már bacilusmentes tejföl' kerüljön... Nem tudom, mire kíváncsi még a munkámból? Ha tizenöt—húsz éve keresem Kovácsnét, egészen másképp kezdődött volna a bemutatkozás. Valahogy így: Ä régi, Kurucz körúti tejüzem ütött-kopott falai közt sajtalapanyagot készít. Tejet fejt, kannát, ládát tisztít ezután. Nem panaszkodik, nem siránkozik, pedig télen 9—10 fokos hidegben, az udvaron úgy érzi, majdnem lefagy a körme, amint a tejesedényeket a vízcsap alatt mossa. Kétszer lett kiváló dolgozó. Később szociaüstalbrigád-vezető, szakszervezeti bizalmi, és életében történt egy nagy fordulat. Ad. digi helytállását, s azt a körülményt is mérlegelve, hogy a ma már'végzős ipari tanuló fiát egyedül neveli, a gyár lakáshoz juttatta a Széchenyivárosiban. A hajdani munkahely, a fagyos udvarral, immár a múlté. kisebb gépekben már kopottak a dugattyúk. Bármi történjék is: a lemaradást pótolni kell. Naponta 40—45 ezer pohár tejfelt vár Kecskemét város és környékének lakossága. Kovácsné és társai munkáját hétről hétre tíz- és tízezer fogyasztó minősíti. A véleményék nem mindig hízelgők. Olykor mint vevők, ők is hallják a visszajelzést: „Félig töltött poharat találtak az egyik ABC-ben.” „Savfl- nyú volt á tejföl, jndigófesték szivárgott a pohárba." E panaszokat a termékek minőségéért közvetlenül is, felelős csoportvezető sohasem tussolja hl. Tudja, hogy ilyenkor hibáztak. Valaki közülük nem figyelt -éberen a munkájára.- Ez elég volt ahhoz, hogy selejtet gyártson. Ám a tanulságot mindig levonják, hiszen a selejt a termelőknél is megbosz- szulja magát, nemcsak a kereskedelemiben. Kevesebb prémiumot kapnak. Ez az önkritikus légkör' és a csoportvezető kijelentése —- „Szeretem a munkámat” — annak a jele, hogy a tejfelgyártó csoportban alapjában véve jól mennek a dolgok. Kovács Sándorné, 45 évesen, ma is tizenhat fordulót tesz meg a tejfölérlelő tartály lépcsőjén. Kohl Antal Tizenhat forduló 1_ a vaslépcsőn 1971 óta’ a nagyobb, a korszerűbb Róbert Károly körúti tejüzem dolgozója Kovács Sándorné. S amikor a mire kíváncsi még a munkámból?” kérdéséhez visszakanyarodom, lassanként ismertté válik a tej- é& tejtermékkészítés sokfajta mozzanata1 a termelés folyamatából. •— Ma. szombaton iskolatejetés -kakaót töltünk, több minit ezer ládába valót — mutatja a csoportvezető. — Nekünk .ilyenkor már a hétfő hajnalban in-/ dúló kocsikra kell gondolnunk. Máskor? Tejfelt adagolunk. Az én csoportom tizenegy asszonyból és lányból áll. Egyetértésben dolgozunk. Sokat segítenek az üzembeliek — Balogh József, Marton József műszakvezetők, Kernt Kálmán és a többiek —, hogy a termelést ne hátráltassa sokáig üresjárat. Hat töltőgépünk van; ezek közül négyét a tejfel- adagoló gépsornál használunk. Amikor valamelyiknek elszakad a lánca, hívom Solymosi Gábor lakatost, aki öt-tíz perc alatt megjavítja. Néha rugótörés miatt állunk meg, vagy azért, mert a Tovább javul a háztáji gazdaságok takarmányellátása Köztudomású, hogy a háztáji gazdaságokban folyó állattenyésztés milyen jelentős mértékben járul, hozzá a közéijiátushoz és az exporttérvék teljesítéséhez. A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak nagy szerepe van abban, hogy a tenyésztők munkája egyre eredményesebb. Babinszki Jánossal, a vállalat főmérnökévé! arról beszélgettünk, hogy az idén mit tettek azért, hogy a kistenyésztők is elegendő takarmányhoz jussanak. — Legnagyobb üzemünk, a kecskeméti koncemtrátumgyár idei tervét időarányosan teljesítette — mondta egyebek között a főmérnök. — Az igények szerint átlag 50—60-féle termék kerül ki a gyárból. Az első negyedévben kezdtük meg a Laktostar-l tér nevű speciális malacnevelő táp* gyártását, amelyből az ország egész területére * szállítottunk. Eddig 800 tonnát értékesítettünk, és az év végéig legalább még 200 tonnányi hagyja el a gyárat, ío-ii»..-' ■ A megyében hat keverőüzem működik, az idén mintegy 240 ezer tonna tápot készítenek a tervek szerint. Közülük az egyik legnagyobb a kunszentmiklósi, amelyről érdemes külön is szólni néhány szót. Korábban ebben a körzetben két üzemünk működött, de az dlavult, korszerűtlen berendezésekkel nem tudták kielégíteni az igényeket. ‘A kunszentmiklósiak óránként 2,5, míg a dunavecseiek 3,5 tonna takarmánytápot állítottak elő. Ahhoz, hogy a körzet ellátását biztosítani tudjuk, más üzemekből kellett szállítanunk tápot, és ez jelentős költségtöbbletet jelentett. Két évvel ezelőtt húszmillió forintos beruházással megkezdődött a .kunszentmiklósi üzem rekonstrukciója. A termelési feltételek 'bővítésén túl 3 ezer tonna alapanyag befogadására vált alkalmassá a csarnoktároló, 250 méter hosszú úthálózatot újítottunk fel, és szociális létesítmény is épült. Korábban a' két régi üzemben 52-en készítettek órán. ként 6 tonna tápot, január«, eleje óta pedig az új üzemben negyven dolgozó óránként 10 tonna termék előállítására képes. Az ellátás további javításának, érdekében ‘ készülnek már a mélykúti keverőüzem rekonstrukciójának tervei. Jelenleg itt egy 5 ezer tonnás fémsiló felállítása folyik, s ha ez elkészül a jöv6 év második felében, akkor az üzem teljes felújítását és bővítését is megkezdjük, hogy a befejezés után ki tudja majd elégíteni a körzet igényeit. O. L. Fűmag Pálmonosto tárói A pálimonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet- bem nagy területen foglalkoznak vetőmagtermesztéssel. Több mint 1200 hektáron őszi búza, 280 hektáron őszi árpa vetőmagját állítják elő. Né• Az OVP—20-as magtisztító berendezés felhordó láncát javítják. (Straszer András felvétele) hány éve megpróbálkoztak a lucerna magfogásával, 1981-ben pedig magyar rozsnokot is telepítették hasonló céllal. A gazdaság földjei között sok a homoktenület —- 8—12 aranyikoronás —, ráadásul tavaly mindössze 280 milliméter csapadék hullott ezen a vidéken. A helyi viszonyoknak megfelelő termelésszerkezet kialakításakor'gondoltak a lucernamag termeszté- ,sére, mert e terület hasznosítását jövedelmezően csak így tudták megoldani. A Kisvárdai lucerna- fajta beváltr AZ 1982-es nyár végi telepítés után a következő éiv második kaszálásakor 150 kilogramm mag termett. A tisztítás után kiderült, hogy fele első-, a többi másodosztályú lett. Az idén már a harmadik kaszálást hasznosították magfogással, és várhatóan az elsőosztályú minősítés felé billen majd áz arány. Ez annak is tulajdonítható, hogy a lucernáiban nincs arankafertőzés. . Megkezdték a fűmagtermesztést is,' amelyhez minden, eszköz és feltétel rendelkezésükre áll. Az Alföldi Gyepvetőmagtermesztési Rendszer szakembereinek javaslatára az őszi árpa lekerülése után magyar rozsnokot telepítettek, összesen 147 hektáron. A telepítés előtt csupán a területen „honos” tarack kiirtása okozott gondot. De még ezzel egyiütt sem lett .nagyobb a termesztés összes költsége, mint például az ezen a földön termelhető búzáé. A mag- fogás után még a zöldtömeg is felhasználható, a magyar rozsnok kaszálásával az állatállomány jó minőségű takarmányhoz jut. Ez a gazdaságnak az idén 15 vagonnyi renden szárított, kazlazott szénát jelent. A mag betakarítását négy E—516-os és ugyanennyi E—512-es végzi, gondos munkáival, lassú kom- bájnjárással. Tavaly 270 kilogramm volt a hektáronkénti termés, az idén. pedig 300 kilogramm, amelynek 80 százaléka I. osztályú. A gazdaságban vállalkoztak arra is — hasonlóan, mint a lucernaraag-előállításnál —, hogy _a magyar rozsnok-magot előtisztítják. Ez is javította a Jövedelmezőséget. A pálimonostori gazdaságban a magyar rozsnoik után egy újabb növény, a taréjos búzafű magtermesztését kísérlik meg, terveik szerint 100 hektáron. Gál Eszter ,
