Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

1084. október 8. • PETŐFI NÉPE • I NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN A magyar díszszakasz parancsnoka voltam <Abhoz, hogy írásom igazi érté­ke, a mondanivalóim megismer­ne több llegyen, viasza kell ka­nyarodnom a felszabadulást megelőző néhány évre. 4920-ban születtem, s alig töl­töttem be a 22. életévemet, ka­tonája lettem a sokat emlegetett doni hadseregnek. Átéltem én is azt a sok szörnyűséget, amit már sokat és sokféleképpen megír­tak. Szenvedtem, de „megúsz­tam”, géppisztolygolyóval a lá­bamban, kézigránátszilánkkal a karomban, 'harckocsi-gránátszi- lánkkal az ülepemben és fagyott lábbal. A géppisztolygolyót baj­társam vette ki zsebkéssel, a kézi­gránátszilánkok még bennem vannak, a többit vagy kiszedték, vagy begyógyult. De oda se neki, mondták lakkor, és mire egy év után 'hazakerültem, alig volt nyo­ma a gyötrelemnek, a testi sebek valóiban begyógyultak. zelemért, nem örültünk az új ki­adású Király-féle magyar gép­pisztolynak, nem tapsoltunk a péncélökölnek, sem ,r a páncél- srekknek. Az általános hangulatot eléggé kifejezte az a hír, hogy egyik ko­ra reggel a hadosztálytartallékból egy szakaszt sürgősen a perem­vonalba kellett irányítani, mert Gon da zászlós a szakaszával az éj folyamán átment az oroszok­hoz. 'Nékik elég volt. Nekünk is. lAki nem volt ott, aki nem élt, aludt, szenvedett és harcolt már harmadik éve a csukaszürke ára­dattal, annak nincs fogalma, hogy mennyire nem bíztak bennünk, és mi mennyire utáltuk a gőgös németet. 1944 tavaszán ismét annak a csapategységnek lettem a tagja, amelyik a frontra ment. Május elején újra a fronton voltam. Lengyelország sok háborút átélt földjén toporogtunk az első vi­lágháborús apáink korhadozó sír­keresztjei között. Az egyiken még kiolvasható volt: Kovács István őrvezető, ólt 21 évet. Akkoriban már — főleg a régi frontkatonák között — olyasmi volt tapasztalható, amit nyíltan senki nem mert kimondani. Már nem hittünk az ígéretekben, nem rajongtunk a dicsőségért, a győ­1944. július 23-án ismét meg­sebesültem. Már negyedszer. A változatosság kedvéért most ak­nagránáttól. Akkor ilyeneket mondtunk, hogy öregem, ha nem pusztulsz el, akkor jön, ami nem sokkal jobb: kórház, műtét, ki­vizsgálás stb. Majd a rimaszom­bati kórházból irány haza Kecel- re, persze gyalog. Igen ám, de közben volt a front, és ezen va­lahogy át kellett jutni. És jött a nagy nap: 1944 kará­csonyának napján délben érteid 'haza, akkor tálalták az ebédet, nem volt semmi különös, csak egy terítékkel kellett több. Bár a te­rítéket — alaptalan félelmemben — igy is sokalltam, ugyanis pár perc múlva kiderült, hogy az ut­cai szobában két szovjet tiszt NAPI JEGYZET Súly és tartalom Bosszúsan dobom a szemét­kosárba negyedórán belül már a második filctollat. Nem fog egyik sem. Egy szót sem szól­nék, hallgatnék, ha mostaná­ban legaláhb 20 filoirón nem apadt volna ki ilyen hamar. Mégiscsak a töltőtoll (volt) a legolcsóbb és a leggazdaságo­sabb íróeszköz eddig? A kérdés megérne egy. el­mélkedést alkalomadtán, ám napjainkban van ennél fonto­sabb probléma is. Milyen a forgalomban lévő áruk töltő­súlya és tartalma? Kirívó esetekről, a csapni­valóan töltött filctollakat ki­véve, nem tudunk. Arról vi­szont igen, hogy mire egy-egy termék a termelők—szállítók— forgalmazók által az ABC- taben vagy egyéb boltokban el­jut a vásárlókhoz, kevesebbet nyom, és nem mindig olyan, mint amennyi árban jár(na) érte. Egyik kecskeméti szé- chenyivárosi olvasónk há­rom pohár tejfölt vett, s ezek közül kettőt hiányosan töl­töttek meg. „Lehet, hogy ki­száradt?” — kérdezi. Nem tudjuk, visszavitte-e meg­mutatni az üzletvezetőnek a selejtet, de érdemes lett volna. A kereskedelem és a tejüzem közötti jelzőrend­szer ugyanis „él”. Sokféle pa­naszt sikerült már ezen az úton orvosolni. Feltehetően így lesz ezután is, hiszen — jóllehet nem általánosan — tapasztalni hasonló gondot több helyen a tej- és tejter­mékellátásban. A kecskemé­ti műkertvárosi ABC-ben szintén találtak félig töltött poharas tejfölt, s olyat is, amelynek a felszíne indigó- festékes volt. Ugyanott kifo­gásolták, hogy a palackozott sör egy része a szavatossági időn belül elveszti természe­tes, eredeti ízét. A Konzum K eres kedeim i Vállalat kirendeltségvezető­je, Bagi Árpád felfigyelt arra, hogy a felirat szerint egykilo- grammos kristálycukor ese­tenként 93, 92"és 89 dekagramm. „ Hasonló mértékű eltérést a kéíkilogiramimos csomagolá­sú lisztnél is észrevették. A leninvárosi ABC-ben nem ér­tik: hogyan vált súlyhiányos­sá az egyik, külsőre sértetlen neszkafé? Visszaküldték a Füszértnek. Ugyanígy jártak el a hiányosan töltött fog­krémekkel. ' Ám a vásárló nemcsak azt nézi, mennyit, hanem azt is, hogy mit kap a pénzéért. A termékek mennyisége mellett legalább olyan fontos azok minősége. Ezúttal természe­tesen nem olyan cikkekről lesz szó, amelyek — az időjá-, rás következtében — veszíte­nék értékükből. Áz f' apadt, éretlen görögdinnye hibájá­ról nyilván nem a termelő te­het. Jó néhány áru esetében viszont igen! Megjelent egyszer a piacon egy jó ízű kenőmájas. Sóik család kedvenc reggelije volt - egy időben. Pác hét múlva hiánycikk létt. Újra gyártani kezdték, azzal a különbség­gel, hogy szirtben-ízben már nem ugyanolyan jó, mint eleinte. Ha valami beválik — elfogadják a vevők —, miért kell később minőségbeli „hát-' raarcot” csinálni? A fogyasztó, persze, nem vegyész. Kosarából hiányoz­nak a laboratóriumi felsze­relések. • Ellenőrző mérlegét sem visz magával a piacra vagy a boltba. Azt azonban jó érzékkel rendszerint észre­veszi, ha valamelyik áru nem előnyére, hanem hátrányára változik meg. Óvatos? Igen. Nem dől be minidig a házi­kenyér nimbuszának, ami­kor azt látja: a „házi” borsos áráért kínálva, néhol kelet- lenefob, mind mondjuk a kecs­keméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz pékségéből való kenyér. Említhetném még a foszlósságától, sajnos, meg­fosztott lekváros buktát, vagy az évek óta gyengélkedő tú­rósbatyut, amely szikkadt, és a péksütemények között meg­lehetősen „szakadt”. Egy me­gyei sülthurka-bemutató és -kóstoló is meglepő tanulsá­gokat hozna. Elválna, mi ne­vezhető hurkának és mi nem. A pálmát, egészen biztos, a bajaiak vinnék el. A töb­biek ...? Ha a termelők a jövőben jobban ügyelnének a töltő­súlyra. és mint a fogyasztók, az áruk minőségére is többet adnának, mindannyiunk örö­mére szolgálna ez a változás. Erről isi szívesen hírt adunk. Csak a filctollakban legyen elég festék! Kohl Antal Magyar filmek külföldön lakik, mindketten orvosak. Tud­tak rólam, és a családot ők vi­gasztalták, hogy majd csak haza­jövök. Az új magyar kormány megala­kulása után megkezdődött a to­borzás az új hadseregbe. Az első meglepetés az volt, hogy nem volt S.A.S.-os behívó. Csak úgy szervezgettek, toborozgattak, igye­keztek egymást rábeszélni — meg lebeszélni is. Nem volt ám köny- nyű, egyszerű a döntés, hogy is­mét elmegyek katopának. Mert ki lehetett Volna előle térni. Az ember 'gyomra görcábe rándult már arra a szóra is, hogy had­sereg. Elég volt a vezényszóból, a csajkába mért ételből, elég az aknagránátból és. tulajdonképpen mindenből, ami a hadsereggel függött össze. Abba, hogy én elmegyek kato­nának, 'beleszólt a család. Örül­tek, hogy 'hazakeveredtem, s itt volt a tavaszi munka is. A ki­esett négy évet pótolni kellett. 'Különböző érvek vitatkoztak bennem, aztán végül is felszálltam a Kecskemétre vivő vonatra, per­sze sokadmaigaimmal. Igaz, hogy eleinte csak dúdolva, de utóbb annál nagyobb 'hangerővel még' a régi nóta is felharsant: Ez a vo­nat most van indulóban ... Kecskemétre értünk, a CZöll­ner téri iskola lett. a laktanyánk. Magánházaknál szállásoltak el. Minden reggel jelentkezni kellett a laktanyában, és délután négy órakor vonulhattunk szállásunk­ra. Én negyedmagammal a Zsi­nór utcában laktam Kukk Lajos mészárosoknál. Jól megvoltunk egymással. Volt egy-két dolog, amit nehezen szoktunk meg. Él­maradt az „Alázatosan jelentem”. Nem volt őrnagy úr, nem volt az sem, hogy „ne mocorogj, a kurva anyád” stb. Én többedmagammal a kikép­ző szakaszhoz kerültem. A fel­adatunk igen felelősségteljes volt. A bevonulókat rendfokozat, fegy­vernemi kiképzés szerint osztá­lyozni, alegységekbe osztani, a megfelelő parancsnokokat kije­lölni nem volt kis munka. Szó­val a frontokról hazakerült tö­megeket isimét rendbe kellett rázni. Amikor egy századnyi erő együtt volt, akkor indítottuk út­ba őket a hajmáskéri táborba. Ha jól emlékszem, három lövészszá­zadot és mintegy száz egyéb fegy­vernemhez tartozó személyt indí­tottunk útra, kivívni, segíteni a végső győzelmet a németek ellen. Közben elérkezett az első sza­bad május elseje. Gyönyörű idő volt, a felvonuláson mintegy húsz­ezer ember. Az ünnepi szónok Er­dei Ferenc volt, és a kecskeméti szovjet városparancsnok. Az öregtemplanmak 'háttal állt egy szakasz szovjet katona díszőrsé­get, a nagyáruháznak háttal egy szakasz magyar katona állt, és amire most negyven év távlatá­ból egy kicsit büszke vagyok: a magyar díszszakasznak én voltam a paracsnoka. Rideg Ferenc Kecel VITA A TORVENYTERVEZETRÓL Az oktatás-nevelés demokratizmusának feltételei A következő hetekben vitatják meg az új oktatási törvény terve­zetét a pedagógusok és a, felső- -oktatási intézmények oktatói, hallgatói. A Művelődési Minisztérium il­letékesei az MTI munkatársát ar­ról tájékoztatták, hogy az okta­tást és a nevelést — az óvodai neveléstől a, .felsőoktatási intéz­ményekben folyó továbbképzésig — átfogó törvény célja a műve­lődéshez való állampolgári jog, és az ezzel kapcsolatos kötelesség összhangjának még teljesebb megteremtése, s az e jog gyakor­lásához szükséges feltételek biz­tosítása. Az Országgyűlés ülés­szakán idén tavasszal elfogadott oktatásfejlesztési program alap­ján a törvény szabályozni fogja az oktatás és a nevelés alapel­veit, rögzíti az iskolarendszer szervezetét és továbbfejlesztésé­nek irányát is, meghatározza a tanulók, a hallgatók, a pedagó­gusok, továbbá a szülők jogait és kötelességeit, az oktatási-nevelési intézményekben végzett munka demokratizmusának' feltételeit. A törvény végrehajtásáról minisz­tertanácsi rendelet gondoskodik majd amelynek tervezete a tör­vényével egyidejűleg készül. , Az oktatásügy irányítói szerint a hazai társadalmi-gazdasági fej­lődés szükségessé teszi az okta­tási rendszer feladatainak újra­fogalmazását Egyre fontosabbá válik, hogy a nevelés-oktatás eredményesebben segítse a gaz­dasági, a társadalmi és;a kultu­rális haladást. Erre azonban csak akkor lesz képes, há megújítja tartalmát és módszereit, fejleszti szervezetét, s rendelkezik a mind- . ehhez szükséges személyi és gaz­dasági feltételekkel. A nevelőte­vékenységnek is jobban kell iga­zodnia az élet ellentmondásos va­lóságához, a gyermekek, fiatalok fejlettségéhez, igényeihez. A ne­velés hatékonysága érdekében az iskolának erősítenie . kell az együttműködést a felnövekvő nemzedék nevelésében résztvevő intézményekkel, különösen a csa­láddal, a gyermek, és ifjúsági szervezetekkel, a közművelődés intézményeivel, a fegyveres .tes­tületekkel és a fiatalok képzés^ ben közreműködő munkahelyek­kel. Ha az Országgyűlés a törvény- javaslatot elfogadja, azt követően a miniszteri szintű végrehajtási jogszabályok kidolgozására, ille­tőleg a jelenleg érvényben levők átdolgozására kerül sor. Ennek eredményeként jelenik majd meg a korszerű, egységes — a jelen­leginél lényegesen kevesebb jog­szabályból álló — oktatási jog­anyag. HAZAI TÁJAKON Szüreti mulatság Kiskunhalason 8 A Kossuth lakó­telepről indult á szüreti felvonulás. Számolatlanul adta a látnivalót Halas lakóinak és a vendégeknek a szeptember 29-én megrendezett szüreti mulatság. Nagy sikere volt a népművészeti kirakodóvásárnak, s az első ízben megszervezett be­mutatónak, amelyen a környékbeli mesteremberek tették közszemlé­re legszebb alkotásaikat. Szűknek bizonyult a „borfesztivál” sátra, ahol a Kiskunhalasi Állami Gazdaság díjazott borait kínálták az er­re az alkalomra készített poharakban. Ä kalocsai gyermektánccso- part, valamint a budapesti Kertészeti Egyetem táncosai méltán arat­tak nagy sikert bemutatóikkal. Az idén Lengyelországból is hívtak meg táncosokat, zenészeket fellépésre, a „hazaiakat” ä bodoglári ha­gyományőrző csoport képviselte. A szüreti felvonuláson a legkorszerűbb és a hagyományos gépek vezették a sort. Élőképek, ragyogó fogatok, a közreműködő együtte­sek csalogatták az érdeklődőket, úgyhogy a mozi előtti térre már több ezren kísérték a menetet. A délutáni programot műsor zárta, este pedig a néphagyományo­kat felelevenítő szüreti bállal fejeződött be a vidám nap. • Több ezren tapsoltak a népi táncosok műsorainak. VIT-TÜRA A XII. VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága gyalogtúrázni •hívja a magyar fiatalokat, lehetőséget kínálva hazánk természeti szép­ségeinek megismerésére, az edzettséget fokozó egészséges testmozgás­ra. A túrákat az ország legszebb tájain szervezik: a Mecsek lankáin, a Bakony erdeiben, a Börzsöny és a Bükk csúcsain teljesíthetik az ér­deklődők a VIT-túrák követélményeit. Az indulókat a 20 km-es gya­loglás fáradalmaiért kárpótolja a táj téli, tavaszi és nyári arculatának megismerése. A gyalogtúrákat mind a négy helyszínen, három idő­pontban, 1985 telén, tavaszán és nyarán rendezik meg, összesen tehát 12 alkalmat kínálnak a fiataloknak erejük, állóképességük kipróbálá­sára. Ezeken a lehetőségeken kívül az olimpiai ötpróba folytatásaként 1985 januárjában meghirdetendő ötpróba sportakció téli próbáin is megkísérelhetik a VIT-túra követelményeinek teljesítését a vállalko­zó szelleműek. Azok a fiatalok, akik teljesítik a 20 km-es távot, önta­padós emblémát, a legalább három alkalommal túrázók pedig VIT- jelvényt kapnak. A legkitartóbbak, a mindhárom évszakban túrázók között a XII. VIT-re 30 jutalomutazást sorsolnak ki. •VVh t;-? ' Bánfalvi séta András Ferenc „Dögkeselyű” című alkotása képviseli, a magyar filmművészetet a Cork-i Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyet szep­tember 28. és október 6. között tartanak az írországi városban. A New York-i Nemzetközi Fesztiválon október első felében Mészá­ros Márta „Napló gyermekeimnek” című alkotását vetítik, i „Gyermek- és Ifjúsági Filmhónap"-ot rendeznek októberben Ljubl­janában, ahol ,ez idő platt minden hétfőn és csütörtökön magyar fil­meket mutatnak be. A jugoszláv közönség Sólyom András „Szegény Dzsoni és Arnika" Jankovics Marcell ,(,,Fehérlófia” Ranódy László „Színes tintákról álmodom", Varga Csaba „Auguszta .szépitkezik”, Tóth Pál „Hogyan lehet megijeszteni áz foroszlánt?” és Horváth Má­ria „Ajtó—8” című produkcióját láthatja. A soproniak kedvelt sétahelye Sopronfoán- falva, vagy ahogyan újabban, hivatalosan ne­vezik : Sopron-kertváros. A falu, Bánfalva ősrégi lakhely á Soproni-hegység északi lej­tőin. A reges zásó hajdani kelta település, ró­mai villa maradványait fordította ki a Mária Magdolna templomnál. A középkorban Zaun vagy Zován néven emlegették, 1291-től Sopron szabad .királyi város birtoka. A bevándorlás folytán — mint az egész környék — lassan elnémetesedik: a. XV. századiban már Wandorfnak hívják, majd e névből a magyar reformátor Bánfalvát csi­nál. , Az Árpád-kor magyarországi építészetéinek egyik megbúvó gyöngye a kis bánfalvi Mária Magdolna templom. Kőfallal kerített kert kö­zepén áll. A fehér templomiatok mellett süp­pedt sírkövek, alig olvasható már a gót be­tűs írás rajtuk. A templom északi falán két freskótöredék a XV. századból: a Háromkirályok és Krisz­tus az .apostolaival. A kis templomhajó déli felén gótikus kőszószék, a másik oldalon ko,-' ra gótikus keresztelőmedence áll. A szentély fölötti bordázott boltozaton az 1472-es év- szám. A szentély felőli részen még egy fest­ménytöredék: pásztonbotot tartó püspök. A szakemberek XII. századinak tartják — egy­idősnek a templommal. (A kőkerítés külső oldalán emléktábla, raj­ta az írás: „Itt gyilkolták meg a fasiszták Vándor Sándort, a múnkáskórusok kiváló karmesterét”. Az emléktábla mellett tujabok- rok állmaik őrséget.) A volt karmelita templom és kolostor már messziről magára vonja a látogató figyel­A hegyi templom. A restaurált barokk lépcső. mét. Magas dombon áll, ezért hegyi templom­nak is nevezik. A pálos szerzeteseknek ké­szült a XV. századiban. A pálosak, az egyet­len magyar alapítású szerzetesrend, Boldog Ozséb alapította még a XIII. század második felében. A pálosok kolostora 1495-ben épült, azon­ban a Becs elleni 1532-es hadjárat során a törökök feldúlták, s csak 1643-ban állították helyre. A karmelita apácák 1892-ben költöztek a kolostorba, s 1950-ig birtokolták. A kolostor jelenleg szociális otthon, a templomot az Or­szágos Műemléki Felügyelőség állította hely­re. B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents