Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évi. 211. szám Ára: 1,40 Ft 1984. szeptember 15. szombat Megnyílt az őszi BNV Hazánkkal együtt 40 ország ki­állítóinak részvételével tegnap délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a 80. BNV, ezúttal a fo­gyasztási cikkek őszi szakvására. Üzleti tárgyalásokra, a látogatók tájékoztatására felkészült több ezer vállalati, gazdasági és mű- . szaki szakember foglalta el he­lyét a tárgyalószobákban, és a kiállított árucikkek mellett ők váltották fel a vásárt előkészítő szerelőket, díszítőket, iberendező- ket, akiknek utolsó csoportja alig néhány órával a nyitás előtt fe­jezte be munkáját. A vásárváros parkjait, pavilonjait virágokkal díszítették, hogy ezzel is kelle­messé tegyék a vásárt várhatóan sokszázezer látogatója számára. A vásár főterét a részt vevő or­szágok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája díszíti. Itt gyülekeztek a megnyi­tó ünnepség vendégei: Havasi Fe­renc, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára,. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, ott volt az Elnöki Tanács és a kormány több tagja. Részt vett a megnyi­tóünnepségen Flavio Bravo, a kubai nemzetgyűlés elnöke, Ja- nusz Obodowski lengyel minisz­terelnök-helyettes, jelen voltak a Budapesten akkreditált diplomá­ciai testületek vezetői, valamint a hazai és külföldi kiállítók kép­viselői.. A Himnusz elhangzása után Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Ta- (Folytatás a 2. oldalon.) TÁJÉKOZTATÓ OKTATÁSPOLITIKÁNK IDŐSZERŰ FELADATAIRÓL Pedagógusaktíva Kecskeméten A kecskeméti városi pártbizottság és tanács meghívására tegnap a megyeszékhelyre látogatott Gazsó Ferenc, művelődési miniszter- helyettes. Több művelődési és oktatási intézményt is felkeresett, majd Kecskemét oktatási rendszerének fejlesztési koncepcióiról be­szélgetett a megye és a város vezetőivel. Délután pedagógusaktívát tar­tottak a széchenyivárosi párt- székházban, amely zsúfolásig telt tanárokkal, tanítókkal. Beveze­tőül oktatáspolitikánk aktuális kérdéseiről, feladatairól tartott rövid tájékoztatót a miniszterhe­lyettes, amelyben — egyebek mellett — az alábbiakat mon­dotta: — Űj Oktatási törvényt terjesz­tünk a jövő év elején a Parlament elé. A tervezetet hamarosan szé­les körű vitára bocsátjuk. Olyan törvény megalkotásáról van szó, amely racionalizálná, egységessé tenné az oktatási intézményekre vonatkozó, ma még egymásnak igen ellentmondó jogszabályokat. S hogy ez megvalósulhasson, szá­mítunk országunk 160 ezer pe­dagógusának segítségére, vélemé­nyére is. — Legsürgetőbb feladataink egyike, hogy felkészüljünk az egyre nagyobb számú diákság fo­gadására az oktatás minden szint­jén, amihez még több tanterem szükséges. Továbbá nem keve­sebb, mint 45 ezerrel több peda­gógusra lenne szüksége az or­szágnak jövőre, de a felsőoktatá­si intézményekben várhatóan csak 36 ezren végeznek. Szeretnénk azonban, ha a pedagógushiányt nem a képesítés nélküli tanárok, tanítók számának — ami jelen­leg körülbelül 10 ezer — további növelésével oldanák meg az is­kolák. Tervezzük a gyesen levők ! részileges foglalkoztatásának a bevezetését, természetesen meg­felelő anyagi ösztönzés mellett. Emeiljlett nyugdíjas pedagógusok alkalmazásával célszerű pótolni a hiányt a tantestületekben. A ta­nító- és tanárképző- főiskolákon, illetve az egyetemeken a minisz­térium lényegesen megemelte az idén a képzési keretszámot is. — Célunk, hogy 1986-ig a pe­dagógusok átlagfizetése elérje a más értelmiségi pályákon dolgo­zók átlagfizetését. A túlóradíjak emelése is napirenden van, bár még eléggé heves viták folynak, ugyanis félő, hogy úgymond túl- óracéhtrikussá válnak a tantes­tületek ... Radikálisan csökken-' tani kell ebben a tanévben azo­kat a — többnyire adminisztra­tív — terheket, amelyek csak sza­porítják a pedagógusok egyéb­ként sem kevés munkáját. A mos­tani Művelődési Közöny már konkrétan *is tartalmazza azok­nak a kimutatásoknak, jelenté­seknek, statisztikáiknak stb. a so­rát, amelyek nem lesznek köte­lezők a jövőben. Közöttük van az írásos óravázlat is. Ide tartozik még. hogy valamennyi iskolai nyomtatványt át kell vizsgálni, s közülük csak azok maradnak meg, amelyek használata valóban in­dokolt, sőt azok is minél1 egysze­rűbb, ésszerűbb formában. Beszédében Gazsó Ferenc ki­tért még a pedagógus továbbkép­zés egyik meghonosodásra váró,- új, formájára, a tanmenetek és a tankönyvek korrekciójára, fon­tosságára, a fakultációs rendszer problémáira, s egyéb — az okta­tó-nevelő munkát közvetlenül érintő — kérdésekre is. Ezt követően, több érdekes, fi­gyelmet érdemlő észrevételt tet­tek a pedagógusaktíva résztve­vői, és több, még tisztázatlan kér­désre kértek választ a miniszter- helyettestől. K. E. Magyar felszólalás a stockholmi konferencián A stockholmi konferencia szep­tember 14-i ülésén felszólalt Var­ga István nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Emlékeztetett arra, hogy az előző ülésszakon a részt vevő államok túlnyomó többsége kifejezésre juttatta ér­dekeltségét a konferencia ered­ményes működésében, és a biza­lom és biztonság erősítését célzó megállapodások elérésében. A részt vevő államok által beter­jesztett javaslatok összességük­ben alkalmasak arra, hogy az európai katonai szembenállás ve­szélyeit csökkentő lényeges meg­állapodások alapjául szolgálja­nak. A magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a nemzetkö­zi feltételek kedvezőtlenek, ne­hezítik az eredményes tárgyalá­sokat. A NATO részéről nem ta­pasztalható készség arra, hogy a fegyverzetkorlátozás terén felhal­mozódott problémákra kiegyensú­lyozott, minden érdekelt fél biz­tonsági igényeit kielégítő .tárgya­lásos megoldásokat fogadjanak el1. Folytatódik az eurorakéták telepítése és kedvezőtlen, hatást gyakorolnak a gazdasági együtt­működés fejlesztésének útjába emelt akadályok is. A stockholmi konferencián e kedvezőtlen feltételek ellenére is törekedni kell a tárgyszerű pár­beszéd folytatására — mondotta befejezésül Varga István nagy­követ. Békegyűlés Tiszakécskén A délelőtti műszak végeztével még nem indultak haza azonnal a VEGYÉPSZER tiszakécsikei gyárának dolgozói. A munka be­fejezése után a forgácSolóüzem tárgyalójában gyülekeztek, hogy részt vegyenek azon a békegyű­lésem amelyen küldöttet is vá­lasztanak a X. Országos Béke- konferenciára. A jelenlevőket Ivaskó István, a gyár KISZ-bi- zottságának titkára köszöntötte, majd Bakó László, a szakszer­vezeti bizottság titkára mondott beszédet, amelyben szólt a béke­mozgalom feladatairól, s a béke- konferencia előkészületeiről. Hangsúlyozta, hogy az . októ­berben sorra kerülő tanácskozá­son, s azt megelőzően is minden fórumon, így a mostani békegyű- íésen is tudatosítani kell: a béke megőrzése minden ember ügye, s ennek érdekében cselekvő mun­kára van szükség. Természetesen más a feladat, ahol szólnak a fegyverek, s más a tennivaló ott, ahol nyugodt, alkotó munka fo­lyik. De a veszély mindenki szá­mára valóságos, ha nem fékezik meg a fegyverkezési hajszái mért az imperialisták által kezdett verseny egy atomháború kocká­zatát hordozza, s az az emberi­ség végét jelentheti. Éppen ezért nem kis feladat vár a fennállá­sának 35. évét idén ünneplő bs- kemozgalom aktivistáira, köztük az agilis, tettrekész fiatalokra. Ezután a gyűlés résztvevői, egy ilyen fiatalembert, Ivaskó Istvánt választották meg küldöttnek a X. Országos Békekonferenciáira. V. T. KÉP és V1!/ . ' Á rádió és a televízió jövő heti műsora (5-6. oldal) A Bo Widerberg svéd rendező, munkásságát bemutató sorozat következő filmje az Elvira Madigan. (szombat, tv 1. 21.2S.) Lakásszövetkezetek Bács-Kiskunban (3. oldal) MjBBHBi 1 lif AZ ORSÓZÓBAN MÁR TERMELNEK Átalakul a bácsalmási textilipari gyár Mint korábban megírtuk, 1984. április 1-vel a Pamutfonóípari Vállalat átvette — megvásárol­ta — a Bajai Finomposztó Válla­lat bácsalmási telepét. A nagy­községi üzemben most javában folyik a géptelepítés. Ezt meg­előzően átalakították a csarnoko­kat, termeket, hogy alkalmasak legyenek az NSZK-bői vásárolt berendezések célszerű elhelyezé­sére. Eddig a gépek 50 százaléka érkezett meg, s az orsózó üzem­ben július vége óta már termel­nek. A további berendezéséket ok­tóber végéig állítják a helyükre. A gyár 230 tagú kollektívája vál­lalta, hogy a XIII. pártkongresz­szus és hazánk feliszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indí­tott versenyben az átalakítást és gépfelszerelést ez év november 7-ig befejezi, és ezzel teljes ka­pacitással megindulhat a terme­lés a bácsalmási üzemben. A fel­adat: a pamutfonal Iránt megnö­vekedett hazai kereslet részbeni kielégítése, továbbá hozzájárulás a Pamutfonóipari Vállalat fonal- export-kötelezettségének a telje­sítéséhez. A gyárban az eddigi gyapjú­fonás helyett .pamutfonó-techno­lógiát honosítanak meg, ezért a dolgozókat át kell képezni. Az át­alakítás ideje alatt nyolcvan dol­gozó vett részt budapesti társ­gyárakban „előgyakorlatokon”. Az átképzést, ami előfeltétele a meg­felelő gyakorlati tudás megszer­zésének, Bácsalmáson fejezik be. Ehhez átképzési támogatásban részesül a gyár, s így a munká­sok keresete sem csökken lénye­gesen az új munka elsajátításá­nak időszakában. A vállalat vezetése fokozott fi­gyelmet fordított arra, hogy a jól képzett, ipari múlttal rendel­kező munkáskolléktíva a mai igényeknek megfelelő körülmé­nyek között végezze munkáját. Étkezdét alakítottak ki, éjszakai frissítőről gondoskodtak egyebek közt. Sz. F. Minden részletre kiterjedő figyelmet igényel a betakarítás Rövidesen .teljes erővel megkezdődnek az őszi mezőgazdasági munkák. A betakarítás és a jövő évi termés előkészítésének feladatairól nyilatkozott az MTI munkatársának Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. — Az őszi mezőgazdasági munkák még kedvező időjárás mellett is jóval nagyobb feladatot jelente­nek, mint a nyári betakarítás. Különösen így van ez az idén, amikor a hűvös nyárelő és a csapadék- szegény időjárás miatt 2—3 hetet késik a növények érése — mondotta, összetorlódnak a munkák, an»­Szakmai előadások, bemutatók az Agrometeorológiai Obszervatóriumban Negyedszázados a kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóri­um. Az évforduló alkalmából teg­nap emlékülésre hívta meg az in­tézmény kollektívája a Magyar Meteorológiai Társaság és a társ­intézetek munkatársait, kutatókat Dr. Szász Gábor, a Magyar Me­teorológiai'Társaság elnökének ünnepélyes megnyitója után az obszervatórium egyik alapítója és jelenlegi vezetője, dr. Szilágyi Ti­bor emlékezett meg az elmúlt 25 évről. 1959. szeptember 1-én, ha­zánkban másodikként alakult meg a kecskeméti obszervatórium. Az agrometeorológiai bázisok kutatá­si eredményeik felhasználásával segítséget nyújtanak a szántóföl­di és a kertészeti kultúrák táv­lati fejlesztési terveinek megva­lósításában. Ez szélsőségekre haj­ló éghajlatunk alatt igen fontos. A kezdeti szervező munka nehéz­ségeit legyőzve, kialakult az ob­szervatórium szakembergárdája, korszerű műszerparkja. Ezután az obszervatórium mai és volt munkatársai számoltak be kutatási eredményeikről. Így szó volt az Alföldön fellépő késő ta­vaszi és kora őszi fagyok jelleg­zetességeiről, a szamóca érésüte­mének vizsgálatáról, agrometeoro- lógus szemmel. A mostani aszá­lyos időszakban figyelmet keltett a kecskeméti homoktalajok víz- gazdálkodásáról elhangzott ismer­tető. A résztvevők megtekintették a jól felszerelt kísérleti területet, ahol a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat nemesi­tett növényei „segítségével” víz­háztartási vizsgálatokat végeznek. A Kertészeti Egyetem Szőlésze­ti és Borászati Kutató Intézetében, Katonatelepen, került sor a gyü­mölcs- és szőlőtermesztéssel ösz- szefüggő agrometeorológiai elő­adásokra, valamint a szőlő-víz- háztartási mérések bemutatására. Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának nevében Ivicz Vilmos köszöntötte a kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium munkatársait. # Kádár Ferenc, az agrometeorológiai obszervatórium tudományos segédmunkatársa a műszerkertben a párolgást mérő kád vizhőmér- sékletét vizsgálja. lyeknek a nehézségein csak a minden részletre fi­gyelő felkészüléssel és az emberi, technikai kapaci­tások összehangolt teljes hasznosításával lehetünk úrrá. — Az idén a nagyüzemi gazdaságoknak megkö­zelítőleg 2,5 millió hektár szántóterületről mintegy 20 millió tonna terményt és 3 millió tonna mellék­terméket kell betakarítaniuk. A kézimunka-igé­nyes kertészeti ágazatokban 70 ezer hektár zöld­ség-, több mint 100 ezer hektár gyümölcs-, és 126 ezer hektár szőlőterületről kell optimális időben biztonságba helyezni — és nagyrészt fel is dolgozni — a termést. : l ‘ — Nagy gondosságot igényel — főként az aszály- sújtatta üzemekben — az állatok téli tömeg takar­mány-szükségletének a biztosítása. A Duna—Tisza közén és a Tiszántúl középső és déli részén szálas- és tömegtakarmány-hiánnyal is számolunk, amely­nek részbeni pótlására a melléktermékek — répafej, kukoricaszár — nagyohb arányú hasznosításával, a legeltetési idény megnyújtásával, a silókukorica op­timális időben történő betakarításával, esetleg a pillangósak kései kaszálásával még van lehetőség. Üzemek közötti tömegtakarmány-átcsopontosítás is lehetséges. Az elmúlt évihez hasonlóan központilag juttatunk cukor- és sörgyári melléktermékeket az aszálysújtdtta gazdaságoknak. — A fontosabb zöldségfélékből — paradicsom, paprika, uborka — terméskieséssel számolhatunk, ezért nagyon fontos most az, hogy a termelők és ,a feldolgozók minden értékesítésre alkalmas ter­mést hasznosítsanak. Egyes zöldségfélék — paradi­csom, paprika — termelésének jobb anyagi-műsza­ki megalapozásával, jövedelmezőségének javításá­val szeretnénk elérni azt, hogy jövőre ne csökken­jen a szántóföldi zöldségtermő terület, és főleg a keresett termékből javuljon a termelői piaci felho­zatal. A burgonya terméskilátásai jók, a termés a lakosság ellátásához elegendő lesz. — Exportfeladataink teljesítése érdekében na­gyon1 fontos, hogy az üzemek kiváló minőségben ta­karítsák be és .tárolják a téli almát. Intézkedtünk a tárolás érdekeltségének javítására és általában az alma termesztés jövedelmezőségének orvoslására. Sajnos, az idén nem lesz jó évük a szőlőtermelők­nek, elengedhetetlen ezért az, hogy a bortermő vi­dékeken a szüretet a legalkalmasabb időben kezd­jék el. A minőségvédelem érdekében a borászatban továbbra is csak a már tavaly meghirdetett tech­nológiai eljárásokat szabad alkalmazni. A bor fel­javításához kizárólag mustsűrítményt lehet hasz­nálná. A jövő évben változatlanul a gabonatermelés fej­lesztését helyezzük előtérbe. A termés gondos meg­alapozásához az idén több mint 4 millió hektárt kell felszántani, és mintegy 1,7 millió hektáron kell elvetni az őszi kalászosokat és más növénveket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents