Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984 szeptember 13. CÉL: A TOVÁBBI TARTALÉKOK FELTÁRÁSA Munkaverseny a hartai Erdei Ferenc Tsz-ben Fiatalodik a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet Lépéselőny az is, hogy a terv­éé a többletvállalások teljesítése az üzem anyagi érdekén túl, a munkatársak egymásra találását is eredményezi. Tehát minden­képpen javítja a közösségi szelle­met. Kézzelfogható példa nélkül az okfejtés mit sem ér. Nézzük a legutóbbit: szeptember első heté­ben Grőb János, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet ver­senybizottságának elnöke tájékoz­tatott a szocialista brigádok kong­resszusi és felszabadulási ver­senyfelajánlásairól. A műszaki főágazat brigádjai vállalták, hogy a tervezett mun­kákat 2 százalékkal kevesebb üzem- és kenőanyag felhasználá­sával elvégzik. Az őszi betakarí­tásban nyújtott vagy kétműszakos munkarenddel próbálják csökken­teni az elhúzódó vegetáció okoz­ta kiesést. Mindez csak úgy való­sítható meg, ha a javítóműhely dolgozói is többet vállalnak. Meg is tették. Az alkatrész-felújítás .bevezeté­sével csökkentik a javítás költ­• Jól vizsgáztak a műszakiak a gabonabetaka­rításkor. ' A kombájn nyergében egyébként a ver­senybizottság elnöké Grőb János ül. ségeit. Az átfutási idő gyorsítása érdekében pedig a teljesítmény­béres munkák részarányát 40 szá­zalékosra növelik. Az állattenyésztési főágazatban dolgozók sem maradtak le. A •Xw Humánus kisiparosok iRÁNVUELZöl Változott a KRESZ Bács-Kiskun megye mezőgazda- sági üzemeinek szocialista bri­gádjai külön felajánlásaikkal egy- re-másra csatlakoznak hazánk felszabadulásának 40 évfordulója, valamint az MSZiMF XIII. kong­resszusa tiszteletére meghirdetett munkaversenyhez. Hosszú lenne felsorolni mindazt, amit a brigád­vezetők — a kollektívák megbí­zásából — ötletként a különböző egyeztető tárgyalásokon elmond­tak. Az azonban már feltétlen idekívánkozik, hogy mindenütt cél: mozgósítani a további tarta­lékok feltárására. Nem véletlen az sem, hogy a legjobban gazdálkodó üzemekben az elkövetkező évekre sokat hasznosítanak ezekből a felaján­lásokból. Gondoljunk csak az üzemanyag-megtakarításokra. Például az V. ötéves tervidőszak alatt úgy sikerült csökkenteni a felihasználást, hogy közben a ter­méseredmények tovább emelked­tek. Igaz, ezért a „lánc” különbö­ző pontjain jobban kell figyelni. Südi Bertalannal a jános­halmi Petőfi Termelőszövet­kezet párttitkárával és né­hány gazdasági vezetővel az esztendő eredményeiről, gondjairól beszélgettem. Örömmel hallottam: a szö­vetkezet fennállása óta a legtöbb kalászost az idén takarították be, de nagysze­rű eredményeket értek el más tekintetben is. Dollár helyett csirke Fajszi Ferenc, a pecsenyecsir- ke-tenyésztő telep vezetője: — Egyik: 'legfontosabb ágaza­tunk a baromfitenyésztés. A hib­rid állomány szülőpárjait mi ne­veljük, keltötőál lomásunk van, a naposcsibéikből adunk a társ- gazdaságoknak iis, az év végéig 3500 tonna pecsenyebaromf it ne­velünk. Igazi csapatmunka ala­kult ki nálunk. Az asszonyok, lá­nyok nemcsak a tenyésztésben se­gítik egymást, hanem a szállítás­ban, a. rakodásban, az ólak taka­rításában is. A négy szocialista brigád teljesíti vállalásait. Küz­denek a legjobb turnus cím el­nyeréséért. Az ólakban a kisebb javításokat mi végezzük. A tenyészanyagot egy holland cégtől a Hunniaihibrid Broiler- termelésl Rendszer közvetítésé­vel kapják. A rendszer szakta­nácsadója, dr. Boros Gyula és a holland Euribrid cég képviselője rendszeresen eUepőrzi a tenyész­tési technológia betartását. A ma­gyar, valamint R. Mechelaerevel holland száktanácsadóval vélet­lenül találkoztam, éppen a ba­romfitelepről jöttek. Megkérdez­tem, elégedettek-e a látottakkal. — A magyarok kitűnő partne­rek, betartják az előírt technoló­giát. Elzárt is 'kötöttünk olyan megállapodást, hogy a tenyész- anyagért nem dollárral' fizetnek, hanem baromfival — tájékozta­tott a holland szakember. Napi száz tonna táp A baromfinak szükséges táp- takarmányt a termelőszövetke­zet .gyártja. Már ott tartanak, hogy naponta száz tonna takar­mányt készítenek. Kiss Pongrác ágazatvezető elmondta: • A termelőszövetkezet takar­mánykeverőjében folyamatos a termelés. (Méhesi Éva felvéte­le) — Közismert hogy az ásványi anyagokkal, vitaminokkal, anti­biotikumokkal kiegészíted takar­mánykeverékek etetésével csök­kenteni lehet a megbetegedése­ket. A hagyományos takarmányo­zással szemben csaknem kétsze­resére fokozható az állatok növe­kedésének üteme. Keverőüze­münkben 20 szocialista brigád dol­gozik. A nemes vetélkedés ered­ményeképpen az év első hét hó­napjában 115 százalékos teljesí­tést értünk el. Ez év január 1-től önálló elszámolású egység az üzemünk, ami növeli a felelőssé­get, mert a költségek csökkenté­se. a nyereséges gazdálkodás sa­ját érdekünk. A legjelentősebb ágazat A közösben sertést nem hizlal­nak. László Tibor háztáji agro- nómus szerint viszont ez a leg­jelentősebb ágazat a kisüzemek­ben, ahol • 400-an foglalkoznak sertéshizlalással. Töhb mint 160- en az idén először kötöttek szer­ződést, csaknem 2500 sertés hiz­lalására. Ezen kívül sokan pót­szerződéssel bővítették érvényes megállapodásukat. — A termelőszövetkezet termé­szetesen takarmányt, hizlalási előleget ad a kistanyésztőknek. Érdemes szólni arról is, hogy a háztájiban termesztenek majo­ránnát is, melynek betakarításá­hoz a szükséges gépeket a ter­melőszövetkezet szerezte be _ tá jékoztatott a háztáji agronó- mus. Az említettek — amelyek csu­pán bepillantást nyújtottak a kö­zös gazdaság életébe — a mező- gazdasági nagyüzem erejét és a tagság szorgalmát dicsérik. A termelőszövetkezet párttit­kára ezzel búcsúzott: » rf. Az időjárás ebben az évben sem kényeztetett el bennünket, igyekszünk leküzdefti a gondokat lés teljesíteni az évi terveinket. Bízunk abban: összefogással si­kerül pótolni az aszály okozta ki­eséseiket.® Szövetkezetünk évről évre jobb eredményeket ér el. A sikerek vonzzák az új generációt. A dolgozók átlagéletkora 38 év. Egy 'évtized alatt 7 évet fiata­lodtunk. K. S. Magyarországon több ezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik hátrányos családi helyzetük, vagy örökletes prob­lémák miatt szervi okokból szel­lemi vagy fizikai munka terén nem képesek felvenni a ver­senyt azonos korú társaikkal az iskolában, s később az életben. Közéjük sorolhatók az úgyneve­zett enyhébb esetek is: az isko­laérettséget hatodik életévükre el nem érők, a többszöri évismét­lők, a beszédhibások is. Ezek a fejlődésben elmaradott diákok a kisegítő iskolákban tanulnak ha­todik osztályos korukig, s a to­vábbi két iskolaévet felnőttként fejezik be. Mivel a szakmuftkás- képző iskolákba csak az általá­nos iskola befejezése, után je­lentkezhetnek, sokan elkallódnak közülük. Jó esetben segéd vagy betanított munkások lesznek, rosszabb esetben sodródnak mun­kahelyről munkahelyre, alkalmi munkákból élnek. Az ifjúságról szóló 1971. IV. tör­vény is foglalkozik a testi és az értelmi fogyatékos, valamint a csökkent munkaképességű fiata­lok társadalmi beilleszkedésének kérdésével, munkaképességük fej­lesztéséivel, összhangban a meg­felelő munkalehetőségek megte­remtésével. Több megyében (Pest, Szolnok. Szabolcs, Borsod) a ki­segítő iskolák hetedik-nyolcadik osztályos (úgynevezett tovább­képző tagozait) tanulóit vállala­tokhoz, szövetkezetekhez küldték szakmai gyakorlatra. Nyíregyházán kísérletképpen az idén. az országban ijt először, kisiparosokhoz is kihelyeztek ta­nulókat. Az ötlet megvalósításá­ban a humánus megfontolások mellett a kényszerűség is vezé­relte a Kisiparosok Országos Szervezetét, ínivei a megye ipa­rosai krónikus tanulóhiányra pa­naszkodtak. A kiegészítő iskolá­sok intenzívebb bevonásával a fajlagos takarmányköltségeket 2 —4 százalékkal csökkentik. Emel­lett az egy tehénre jutó tejterme­lést az idén 400 literrel akarják emelni. Cz. P. szakmunkástanuló-létszámot megduplázhatnák a jövőben. A 'kísérlet szorgalmazója Nagy­fő Gábor, a KIOSiZ megyei kö­zépszervezet titkára tájékoztatott a' kezdeményezésről: — A tanulónevelésre érdemes mesterek sorából a legtürelmeseb­beket választottuk, akik a lassúbb felfogású gyerekek oktatására is alkalmasak. Szobafestőik, kárpi­tosok ... Kísérletünk egyik fő célja, hogy a gyerekek megbarát­kozzanak az általuk választott mesterséggel, s ha megállják he­lyüket a két év alatt, egyenesen folytathatják tanulmányaikat a szakmunkásképző iskolában. Né­hány kivételtől eltekintve, tiszte- lelttudó, szófogadó, igyekvő, szor­galmas tanítványoknak bizonyul­nak. A tanulók szülői hozzájárulás­sal napi nyolc órát dolgozhatnak, havonta összesen kilencven mun­kaórát. A mesterek egyéni meg- ítélésük szerint jutalmazhatják’ díjazhatják a kiemelkedő telje­sítményt, igyekezetei. Társadal­mi ösztöndíj bevezetését is ter­vezik^ A kisiparosok érdeklődésére jellemző, hogy már az első hetek után cserépkályhás és bádogos szakmában is várják a jelentke­zőket és kőműves, tetőfedő-jejöl- teket is keresnek az iskolások körében. —i Eddig csak a megye üzemei, szövetkezetei kéritek tőlünk tanu­lókat gyakorlati munkára — mondta Tamai Ottó iskolaigaz­gató. — A foglalkozásokra járók nyolcvan százalékát felvették a szakmunkásképző intézetek nap­pali tagozatára. Az új kísérlettől még több eredményt várok, hi­szen a kisiparosok műhelyeiben sokkal több az * idő a szakma megismertetésére. Kevesebben dolgoznak egy helyen, többet tö­rődhetnek a gyerekekkel a sok­oldalú mesteremberek. S. T. Gyalogosok közlekedése A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Ha az úton sem járda, sem leálLósáv, sem útpad­ka, sem kerékpárút nincs — vagy a gyalogos közlekedésre alkal­matlan — a gyalogosok az úttes­ten közlekedhetnek. Ha a gyalo­gosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban; la­kott területen lehetőleg a menet­irány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal ol­dalon, a járműforgalommal szem­ben haladhatnak. A segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt joló, továbbá az emberi erővel tolt vagy hajtott betegszállító kocsi­val közlekedő gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb ol­dalon haladhatnak. A gyalogosnak tilos híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén átha­ladni, vagy az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van. Vasúti pályán (vas­úti átjárón vagy más kiépített át­kelőhelyen) a gyalogos csak akkor mehet át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közleke­dik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbha­ladás tilalmát jelzi. Járművekre vonatkozó szabályok Az autóbuszöbölt, az autóbusz­forgalmi sávot, a kapaszkodósá- vot, a gyorsító- és lassítósávot, valamint a ke'rékpársávot a jobb- ratartási, illetőleg az úttest jobb szélén való haladási kötelezett szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közle­kedni és csak az úttest menet­irány szerinti jobb oldalának ha­ladási irányával azonos irányban. Járművel irányt változtatni' (kü­lönösen terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővo­nalát átlépni, forgalmi sávot vál­toztatni, másik útra bekanyarod­ni, főútvonalról vagy szilárd bur­kolatú útról letérni) c$ak. a „vele azonos, irányban és a. vele szem­bén háladó, iiráhyt ríérri változta­tó járművek veszélyeztetése nél­kül szabad. Az irányváltoztatást — a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezésé­ig folyamatosan adott — irányjel­zéssel kell jelezni. A jármű ve­zetője egyéb esetben (pl. útke­reszteződésben kanyarodó főútvo­A kerékpár-csomagtartó bal ol­dali keretére, a 370 imm hosszú­ságú műanyag szélesség jelzőn 60 mm átmérőjű, hátrafelé piros fényvisszaverő felszerelését, az úttest szintje felett legalább 400 mm, legfeljebb 600 mm magas­ságban engedélyezi ä Közlekedé­si Főfelügyelet. Ezenkívül a ke­rékpáron el kell helyezni hátra piros fényt adó helyzetjelző lám­pát, hátul piros fényvisszaVerő prizmát, oldalán és a pedálokon sárga fényvisszaverőket. Az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács titkársága értékelte a látni és látszani elv gyakorlati megvalósítását. Megállapították, hogy egyes célkitűzések tekinte­tében (pl. a lovas kocsikra sze­relhető, ún. nyíllal sávozott táb­la esetében) tprtént előrehaladás. A legutóbbi időben sikerült elér­nalon való továbbhaladása ese­tében) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői szá­mára többlettájékoztatást ad; az irányjelzés azónban megtévesztő nem lehet. Villamospályával ellátott út­testen, ha az útburkolati jelek hiányoznak, a másik útra beka­nyarodni szándékozó járműveze­tőnek a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. A kerékpársávot a beso­rolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni; Elsőbbséget kell adni a jobbra vagy balra bekanyarodó jármű­vel az áthaladó gyalogosnak, an­nak az útnak, az úttestjén, amely­re a jármű bekanyarodik, továb­bá az azonos irányból érkező vil­lamosnak; jobbra bekanyarodó járművel az úttest jobb szélén levő, kerékpársávon vagy az út­test mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúton érkező járműnek. Balra bekanyarodó járművel el­sőbbséget kell adni az úttesten szemből érkező és egyenesen to­vábbhaladó vagy jobbra beka­nyarodó jármű; az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton érkező jármű részére. A balra be­kanyarodó jármű vezetője párhu­zamos közlekedésre nem alkal­mas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, iha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg. A főútvo­nalról letérő járművel elsőbbsé­get kell adni a főútvonalon to­vábbhaladó járműnek. Ha a személy- és vagyonbizton­ság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia keli arra alkalmas irányító sze­mély közreműködéséről. Az irá­nyító személynek úgy kell elhe­lyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és a jármű vezetőjével is kapcso­lata legyen. Ahol autóbuszforgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbuszok és trolibuszok — a kikerülés esetét kivéve — csak ebben a forgalmi sávban halad­hatnak. Más jármű erre ß for­galmi sávra, a sáv keresztezését és a , bekanyarodá'sra 'felkészülést kivéve, nem hajthat rá. Ahol ka­paszkodósáv van, a kapaszkodó­sávon kell haladniok azoknak a járműveknek, amelyek a jelző­táblán megjelölt — ennek hiá­nyában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 50 km/óra — sebességnél lassabban haladnak. ni, hogy olyan használati tárgyon is, mini például az iskolatáska, legalább díszítőelemként szere­peljen fényreflexiós anyag. Azt is tapasztalták, hogy néhány eszköz — s különösen a kerékpárra sze­relhető szélesség jelző, fényvissza­vető tárcsa — a kereskedelmi szervek érdektelensége miatt ma már az üzletekben többnyire nem kapható.^ A fényvisszavető tárcsa keres­kedelmi forgalmazásához egyér­telműen közlekedésbiztonsági ér­dek fűződik. Ilyen berendezése­ket gyárt a Műanyag és Faipari Kisszövetkezet Dunakeszin, I s nem is drágán. A nettó termelői ár 45 forint darabonként. Jó len­ne, ha a kerékpárt forgalmazó üz­letek mielőbb beszereznék ezeket a biztonsági’berendezéseket. Kecskeméti Autójavító Vállalat értesíti ügyfeleit, hogy autóalkatrész-szaküzletét 1984. szeptember 10-én megnyitotta Kecskemét, Mindszenti út 1. sz. alatt. Személygépkocsi-alkatrészekkel, DACIA és POLSKI FIAT 126 TÍPUSOKNÁL KIEMELT ÁRUVÁLASZTÉKKAL, autóápolási és autófelszerelési cikkekkel, felújítható alkat­részekkel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Nyitvatartási idő: hétfőtől—péntekig 8—16 óráig. í KAV 1913 Szélességjelző a kerékpáron

Next

/
Thumbnails
Contents