Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

1984. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • I VENDÉGÜNK Dr: Vizkelety Tibor, a Magyar Ortopéd Társaság elnöke Utolsó napjához érkezett az or. topéd orvosok idei kecskeméti vándorgyűlése, amelynek ered­ményességéhez — talán nem túl­zás ezt a „záróra” előtt kijelente­ni — nem férhet kétség. Jelentős részt vállaltak ebből a megyei kórház munkatársai, a szervezés terén is. A dr. Créczi Imre ve­zette szervező bizottság tagjainak érdeme a tudományos és kulturá­lis programok megtervezése, összehangolása, az ország csak­nem minden ortopéd szakorvosá­nak mozgósítása, fogadása, el­helyezése — aminek köszönhetően valamennyi vendég hasznos ta­pasztalatokkal gazdagodva in­dul haza megyénk székhelyéről. Közöttük a magyar ortopédia jelenleg egyik legnagyobb szak- tekintélye, dr. Vizkelety Tibor, a Magyar Ortopéd Társaság el­nöke. — Professzor úr, minek köszön­hető hogy a társaság Kecskemé­tet választotta a vándorgyűlés színhelyéül? — Példamutató az, amit a me­gye és a város, az egészségügy fej­lesztéséért tett. Az új modern kór­ház megépítésével létrejött a 20 ágyas ortopédiai részleg is, amely nagy lépést jelent a megye beteg- ellátásában, és a tervezett fej­lesztés — az ortopédia 40 ágyra való bővítése — meg is oldja azt. Bár a részleg alig négy éve mű­ködik, ez alatt a rövid idő alatt bebizonyította, hogy kitűzött fel­adatainak jól megfelel. Az itt dolgozók helyes szemléletét, kezdeményezőkészségét — és a megye áldozatvállalását — jól mutatja, hogy az országban elő­ször itt indult meg a gyermekko­ri gerincferdülés szűrővizsgála­ta a Moiré-topográfia módszeré­vel. A vándorgyűlés színhelyé­nek megválasztásával a társaság egyrészt az eredményeket ismer­te el, másrészt az esetleges prob­lémák megoldását akarta előse­gíteni. — A találkozó két fő témája: A gerincferdülés szűrővizsgálata, ko­rai felismerése és kezelése, vala­mint a láb statikai megbetegedé­sei. Ezeket a „helyszínhez” vá­lasztották? —Részben igen, hiszen kitűnő eredményeket értek el a kecske­métiek a láb rendellenességeinek vizsgálatában is, s ezek tovább­adására egy ilyen* konferencia a legalkalmasabb. Azonban a teljes igazság az, hogy napjainkban ezek a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedések. Országos vizsgá­lat mutatta ki, hogy a 13 évesek ■között kétszer annyi a gerincfer­dülés száma, mint a 7 évesek körében. A gimnazistáknál ez a szám már ötszörösére nő. De nem jobb a helyzet a lábunkkal sem. — Mi ennek az oka? — Elsősorban a mozgásszegény életmód. A fiatalok — sokszór huszonéves korukig — az iskola­padokban (és milyen iskolapadok­ban!) ülnek. A testnevelés sem tölti be nevében vállalt felada­tát. De a szülők helytelen neve­lési módszerei, a „modern” ülő­bútorok, a divatos és legtöbbször egészségtelen lábbelik is előkelő helyen állnak a „kórokozók” so­rában. — „Ülő emberré" válásunkban jórészt valóban önmagunkat hi­báztathatjuk. De — például — mezítláb azért mégse járhatunk... Nem lehetne kissé jobban össze­hangolni az egészségügy és a ci­pőgyártás feladatait? — Vannak erre kísérletek, bár — hogy úgy mondjam — gyerek­cipőben járnak. Létezik egy úgy­nevezett társadalmi cipőzsüri, amelynek tagjai között orvosok is vannak. Minden évben pályá­zatot hirdetnek szép és egészsé­ges lábbelik készítésére. Ezen­kívül a bíráló bizottság tagjai rendre megtekintik a cipőkeres­kedelmi bemutatókat. A pályá­zat és a kiállítás legjobbjai D+E (divatos+egészséges) megkülön­böztető jelzést kapnak, amelyet a boltokba kerülő lábbeliken is feltüntetnek, Ha a vásárlók job­ban keresnék ezeket, a kereske­delem többet rendelne — nekünk pedig kevesebb dolgunk akadna. — Visszatérve a gyógyításhoz; el tudna most látni minden be­teget, akinek az önök segítségére van szüksége? Hiszen tudomá­som szerint Bács-Kiskunban — a kecskemétieken kívül — mind­össze egy ortopéd szakorvos dol- goiik, ő is a megyeszékhelyhez viszonylag közeli Félegyházán. — Nem is annyira az orvos- hiány a gond, számukat tekintve még igen jó helyen állunk az eu­rópai országok között. Tulajdon­képpen fölösleges is lenne állan­dó szakrendelést létrehozni minden városban, vagy nagyobb településen. Hogy a megyében maradjunk: a tervezett ágyszám- emelés megnyugtatóan megoldja a fekvőbeteg-ellátást, s — ahogy az ittenieket ismerem — hama­rosan megoldást találnak a me­gye más városaiban is a szakren­delés beindítására. De a tervek szerint ez meghatározott időpon­tokban való kiszállások formá­jában, valamiféle „az orvos men­jen a beteghez, ne a beteg az or­voshoz” elvet követve jönne lét­re. Vizkelety . professzor utóbbi kijelentésével — amely meg­egyezik a megyei kórház orto­péd orvosainak álláspontjával — valószínűleg több fájós lábú, fá­jós derekú olvasónk ért egyet, mint abányan fennállása óta az új kórház e részlegén megfor­dultak. Pedig gyógyulni sze­retnének ők is. De' éppen fájós lábuk, fájós derekuk miatt nem vállalják a — nekik esetleg' — messzi Kecskemétre utazást. Ám a kijáró szakrendelés rajtuk is segíthet. Szabó Klára ÖRÖMHÍR A PEDAGÓGUSOKNAK Zsugorodik az adminisztráció Művelődési minisztériumi uta­sítás jelenik meg a közeljövőben, amelynek alapján lényegesen csökkennek majd a pedagógusok adminiisztráaiós terhei, hogy mégimkálbb az iskolai munkára fordíthassák energiájukat. Az in­tézmények tevékenységét a jövő­ben is átgondolt munkaterv alapfán kell megszervezni, de az iskolai munkaterv tartalmát és terjedelmét a helyi feladatok ha­tározzák meg. A pedagógusoknak tervszerűen — a tanmenet, a fog­lalkozási terv, a program alapján — kell végezniük alaptevékenysé­güket, de ezeket saját pedagógiai koncepciójuk szerint, formai és terjedelmi megkötöttség nélkül készítik el. Felhasználhatják a központi tanmeneteket, progra­mokat 'is, mégpedig azok köte­lező lemásolása nélkül, és az óratervekben szereplő tantár­gyak, osztályfőnöki órák tanme­netei, a 'napközis, diákotthoni, kollégiumi foglalkozási terven és a szakköri programokon kívül semmiféle -más munkaterv készí­tését nem lehet majd megköve­telni a pedagógusoktól. A tervezett utasítás szerint például nem kötelező vezetni osz­tályfőnöki feljegyzéseket, illetve úgynevezett személyiséglapokat. Nem lesz kötelezd az írásos óra­vázlat készítése, csupán a lelki- ismeretes felkészülés eszköze­ként ajánlják azt. Nem követel­hetnek a pedagógusoktól saját munkájukat értékelő írásos jelen­téseket, önértékeléseket. >A tan- tervekben előírt felmérő és té­mazáró dolgozatokon kívül nem lesz munkaköri kötelességük egyéb felmérések íratása, javítá­sa, értékelése. Nem kell átlag- eredményeket kiszámítaniuk, a családlátogatást dokumentáló írásbeli munkát végezniük, s nem kötelezhetik őket a gyámügyi szervek tanulói jellemzések, kör­nyezettanulmányok írására. Az iskolatej-akció szervezésére, takarékbélyeg árusítására, a ta­nulói balesetbiztosítási díjak be­szedésére, egyéb pénzbegyűjtésre és az ezekkel a tevékenységekkel járó írásbeli feladatok elvégzésé­re, a közművelődési intézmények jegyeinek árusítására, a folyóira­tok terjesztésére, az iskolán kí­vüli akciók, versenyek, ünnepsé­gek szervezésére, valamint a tár­sadalmi szerveknek szóló jelen­tések, előterjesztések készítésére sem kötelezhetők a nevelők a jog­szabály életbelépése után. KÍSÉRLETI ÜZEM KUNBAJÁN. Energia­takarékos mezőgépek Energiatakarékos mező- gazdasági feldolgozógépek kialakításán munkáikod- i ' nak a Mezőgazdásági Fej­lesztő Intézet munkatársai. Közreműködésükkel a Szolnoki MEZŐGÉP Vál- I Salat a közelmúltban új re­ferenciaüzemet, épített fel. Jászkiséren. Az úgyneve- ■4 zett blotem) üzemben a bá­lázott szalmát, és a külön- I böző . nyesedékeket új tech­nológiával elégetik, s az így nyert meleg levegőt a palán tázó, növénytermesz- * tő - területeken energia­ként hasznosítják. A ME- Fl mérnökei most ennek továbfejlesztéseként olyan rendszert alakítanak ki, amely hagy ihennyiségü víz folyamatos melegítésé­re is alkalmas, A jászkisé- rihez hasonló, kísérleti * üzemet a Kunbajai Állami Gazdaságba is telepíte- nek, a nyesedékf elszedő es -aprítógépek már elké- szültek, az égetőkazánokat I a Láng Gépgyárban állít­ják elő a következő hetek-» ben. j Ezek az újfajta bioterm- üzemi gépek felkeltették a mezőgépipar -külföldi N partnereinek érdeklődését ia, sőt az NSZK-beh Claas céggel már gyártási koo- perádó is létrejött a briket- táló berendezések kö­zös gyártására Az intézet közreműkö­désével más mezőgép vál­lalatoknál ugyancsak gyár­tanak S energiatakarékos * ^berendezéseket. Kecskémélg ten például olyan gépeket - * készítenek, amelyek meg­oldják a csöves kukorica, hideg levegővel való szá­rítását, A szárítóban egy- jfjbSMeiűleB 130—150 tonna ter­ményt tárolnak. Az első , ilyen technológiát az Agár- x di Mezőgazdasági Kombi­nát felsőcikoraí telepén gj állították munkába. A KECSKEMÉTI AUTÓJAVlTÖ VÁLLALAT ÉRTESÍTI ÜGYFELEIT, HOGY autóalkatrész-szakiizletét 1984. SZEPTEMBER 10-ÉN 18 ÓRAKOR megnyitja Kecskemét, Mindszenti út 1. sz. alatt. Személygépkocsi-alkatrészekkel, Dácia és Polski Fiat 186 típusoknál felemelt áruválasztékkal, autóápolási és autófel­szerelési cikkekkel, felújítható alkatrészekkel állunk ügyfeleink rendelkezésére. KAV Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 8—16 óráig. 1913 Pályázatok Kezdjük felismerni a pályázatok hasznát. Hogy minek 'köszönhető ez a változás: az egyre nehe­zedő gazdasági helyzetnek, a tehetségkutatás fellendülésének, az alkotókedv serkentésének? Is — is. Az újságokban egyre több olyan állást hirdetnek, amely pályázattal nyerhető el, egymást érik a képzőművészeti, az irodalmi, a fotópályá­zatok. A pályázati rendszer amellett, hogy feltárja a szunnyadó szellemi értékeket, növeli az egyéni és társadalmi igényességet, segít a formailag, tartalmilag legjobb alkotás kiválasztásában, s ami nem lehet közömbös: a gazdaságosság kri­tériumainak is megfelelő pályaművek létrehozá­sára ösztönöz. A napokban adták át Az év lakóháza orszá­gos pályázat díjait Budapesten a MTESZ-szék- házban tartott Sajátházépítés ’84. konferencián. Ez az esemény is arra utal, hogy kezdünk kö­rültekintőek lenni, igyekezünk szűkre szabott pénzkereteinket a legjobban kihasználni, hisz nem mindegy, hogy az elkövetkező ötven—hetven évben milyen környezetben élünk, milyen ott­honokban laknak a családok. Most, amikor min­den öt lakásból négy magánerőből épül, s 1976-— 1990 között egymillió 200 ezer lakás készül el, nem hagyható figyelmen kívül az építészeti kul­túra fejlesztése, terjesztése. Ebben a pályázatok is lényegesen közrejátszanak. Nem volna sok értelme annak, hogy a múlt maradandó mulasz­tásai felett tépelődjünk az egyhangú lakónegye­dek, a sátortetős házsorok, a környezetbe nem illő, funkciójukban is alkalmatlan középületek láttán, amelyek még sokáig állni fognak, és rontják a városok, a falvak képét. Most az a fon­tos, hogy ezután ne kövessünk el lépéshibát; meg- gondoltahban kell felkészülni, kiválasztani a ter­vek közül a legjobbakat. Valahogy úgy, mint amikor az üzletben válogatunk, kritizálunk, s ha nem megfelelő a kínálat, inkább várunk vagy máshol keressük a kívánt árut. Bár a korábbiakhoz képest az elmúlt években több építészeti pályázatot hirdettek meg, de még mindig nem tartunk ott, ahol kellene, hogy a tervidőszak programjában szereplő iskolák, egész­ségügyi intézmények, ipari, mezőgazdasági be­ruházások egy bizonyos költséghatáron felül csak pályázat útján elfogadott, kiválasztott tervek alapján valósulnának meg. Több pályázati kiírás­ra lenne szükség, ehhez azonban nem elég az. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium el­határozása. A megyék, városok, a települések fejlesztésében, alakításában döntést hozó testü­leteknek az eddigieknél sokkal jobban támasz­kodniuk kellene a szellemi alkotásokat össze­gyűjtő, alternatív tervjavaslatot kínáló pályá­zati rendszerre, hogy több változat közül választ­hassák ki a legmegfelelőbbet. Bizonyításul szol­gálnak a sikeres kezdeményezések: Miskolc,. Eger új lakónegyede, Baja belvárosának korsze­rűsítése, Kaposvár szabadidő-központja, Szom­bathelyen a városi tanácsház, a képtár. Orszá­gos híre van a salgótarjáni és a kecskeméti vá­rosközpontnak, amelyek a magyar építészek di­cséretére válnak. Egyes beruházók a pályázatokat felesleges idő­húzó és költségnövelő tényezőnek tartják. Pedig éppen abban van a tervpályázatok haszna, hogy a beruházás csekély költséggel — a beruházási összegnek talán csak az ezredrészét teszi ki a helyezési és a megvételi díj —, a beérkező 30—40 * pályaműből legalább 6—-8 olyan tervhez juthat a beruházó, amelyek közül kiválaszthatja a leg­jobbat. A jő döntés csak összehasonlítás alap­ján születhet, s. az építkezőnek ehhez nagy biz­tonságot nyújt a bírálóbizottság véleménye, az­az a szakemberek állásfoglalása. Az okos beru­házó nem mulasztja el ezt a lehetőséget. A pályázat — mondhatni — a tervezők mun­kaversenye. Az építésznek szüksége van a szak­mai versengésre, ez országos kitekintést ad neki és megóvja az intézeti bezártságtól. Egy-egy pá­lyaművön 15'—2Ö tagú csoport dolgozik hónapo­kon át, éjszakákat is szánva rá, tehát nemcsak a pénz, a díj sarkallja őket, hanem az alkotás szépsége, a siker elérése. Ilyenkor munka közben az építészek, statikusok, technikusok, szerkesz­tők, műszaki rajzolók egyszemélyben várospoli­tikusok, közgazdászok, szociológusok is, vigyáz­nak arra, hogy a szakmai szemlélet mellett ne szoruljon háttérbe a humán jelleg, a városok, épületek hagyományai, esztétikája, összhangja. S vigyáznak arra is, hogy ami a jövőben épül, jobb lehessen, még az adott gazdasági körülmények között is. H. A. RÁDIÓJEGYZET Hegyi Imre e szavakkal vezette be hét­fő esti doku­mentumműso­rát: — Szűzgarázs, mondta be egy munkásszálló megállóját a villamosvezető. Szellemességét hangos röhögés jutalmazta. Egy idősebb férfi felvilágosított: ar­ról van szó, hogy rengeteg lány meg asszony lakik itt, húznak fel vidékről, mint a darvak,* azután pesti dörzsöltek lesznek. Régen kis pénzért nagy tisztességgel, ma nagy pénzért kis tisztesség­gel. Tégláznak, malteroznak és a nevüket is alig bírják 'leírni... Nos, így fogant az ötlet, hogy mikrofonjával felkeresi ezt a Fe­hérvári úti építőipari leányszál­lást, azaz: a „szűzgarázst”. Az alábbiakban idézzünk fel néhány mondatot e dokumentumműsor nyilatkozataiból. Egy érdes női hang — a sok közűi —, így reccsent a riporter­re: — Mit akar itt, kérjen ki egy szobát, osztóin akkor majd meg­tudja, hogyan élnek itt a jányok. Lakva ismeri meg egyik ember a másikat! Eccaka kell ide gyón­ni, amikor itten hancúroznak, meg kés áll a levegőiben, vagy egyik-másik hátában... Egy 17 éves lány: — Három­negyed hétkor kezdtük tegnap is a munkát az építkezésen, s tizen­egy ópára hatszáz vödör maltert kellett feladogatnom ... Néha igen fáradt vagyok ... Mondják, így a szálló, meg úgy, ott elrosszul- nak a lányok. Ha tud magára vi­gyázni, akkor egyáltalán nem rosszul el... Egy dühös, 'hadarva beszélő nő: — Tegnap kimostam magam­ra, kiterigettem, máma visszajöt­tem, s annyi volt, elloptak min­dent tüllem... A kis pólóruihá- mat ugye, a harisnyámat, a 'bu­gyijaimat ... A szálló egészségügyi nővére, Jónás Ibolya: — Ez egy nagyon modern szálló, minden biztosítva van a személyi higiéniához. Min­den vécésornál van úgynevezett bidé (az aűsótest öblítésére szol­gáló, felfelé irányuló vízsugárral felszerelt alkalmatosság), amit itt eleinte senki nem ismert, tele- rondították, meg hasonlók. Az­után én elmagyaráztam a lakók­nak, hogy mire szolgál, s hogy milyen alapvetően fontos feladat a hüvely öblítése, pláne náluk, ahol ennyire gyakori, sűrű a part­nerkapcsolat. Tágranyílt szemek­kel végighallgattak, megköszön­ték a felvilágosítást, azután meg­kértek, hogy nővérke, azt is tes­sék megmondani, mi az, hogy hü­vely ... Nem felelhettem azt ugyebár, hogy a vagina, mert azt végképp nem tudták volna, hát meg kellett mondanom draszti­kus magyarsággal'... Azóta már sok minden változott, egymást is tanítgatják ezen a téren... Je­lenleg 12 új terhes hölgy van, s nyolc, akik már közel vannak a szüléshez. Hogy mi lesz majd a gyermekekkel? A legnagyobb baj, hogy a legtöbbjük maga sem tud­ja... Férfiak nem léphetnek be a szállóba. Egy idősebb néni pa­nasza: — Huszonhárom éve dol­gozom Pesten. A férjem is, ő a férfi munkásszálláson lakik. Itt szoktunk találkozni a lépcsőn. Nem jöhet fel hozzám ... Nin­csen vendégszoba. Én ugye már ÉLES ÉRVELÉS Válni fáj! Ezzel biztosan nem mondtam újat azoknak, akik már kipróbálták, milyen is az. A házastársak szennyesteregeté- se, a bírósági hercehurca, a sza­vakon való lovaglás, az apróbb- nagyobb dolgok tulajdonjogá­nak bizonygatása, alig múlik el lelki sérülések nélkül. Ám a legádázabb harcot vívó „felek” között is ritka hogy a szavak fegyvere helyett baltát használ­janak érvelésre. A kiskunhalasi L. P. szerint a szomszédnak nemcsak a rétje szebb, hanem a felesége is. Ép­pen ezért ,x sűrűbben látogatta, mint az illendő lett volna. Sa­ját asszonya már-már azt hi­hette, csak vendégségbe jár ha­za a hites ura. Az egyik júliusi \ délután a férj I felkereste régi otthonát, hogy elhozzon bizonyos, nélkü­lözhetetlennek tűnő holmikat. Felesége mindenütt a sarkában járt és kérlelte, jöjjön vissza hozzá, megbocsátja a történte­ket, elfelejt mindent. A férj nem volt különösebben ingerlékeny hangulatban, így nyugodtan pa­kol ászott Bement kamrába is, hogy összeszedje a feltétlenül szükségesnek gondolt szerszámokat. Csakhogy a va­gyonmegosztásról még nem ren­delkezett 'a bíróság, így az asz- szony önkényesnek minősítette Ura magatartását. Persze ezzel mit sem változtatott a dolgokon, mert a férje tovább ^válogatott. A sarokba állított 15 balta kö­zül éppen a szívéhez legközelebb állót emelte ki, amikor megszó­lalt a felesége, hogy vigye /bár­melyiket, csak ezt ne. A hatástalanul maradt, kérle- lés úgy felbőszítette az asszonyt, hogy felkapta a „kedvenc” bal­tát és fejbecsapta vele a hűt­len társat. A kb. 6 centiméter Ihosszú, csontig hatoló vágás nyomán a homlok jobb oldali részén a,ko­ponya 3 centiméteres darabon megrepedt. iA férfi nem veszí­tette! el azonnal az eszméletét, sőt mintha megsokszorozódott volna az ereje, fülénél fogva ki­rángatta a feleségét az udvarra és az ott álló akácfába többször beleverte'_a fejét. Az asszony kezéből csak ekkor esett ki a nem megyek el úgy, hogy bo­korba ... Mikor ugye ráérünk, vagy úgy adódik, hogy meggon­doljuk, akkor felmegyünk a lá­nyunkhoz, aki itt lakik a közeibe, aztán ugye ott... Haza akarunk menni a falunkba, ha megérjük, ugye, a nyugdíjt, s akkor vin­nénk azt a kis pénzt.. i A szálló népművelője: — Néz­ze, ha itt nyáron sikerül; elérni, hogy száz emberből tíz részt ve­gyen egy ismeretterjesztő elő­adáson, vagy bármilyen más rendezvényen, akkor az már csúcs... Nem tudom, kell-e részletezni a fenti — kiragadott — néhány mon­datot. Hiszen önmagukért beszél­nek. Olykor mosolyt, olykor ke­serűséget fakasztó volt ez ä hét­fő esti dokumentumműsor, s mindezen túl, elgondolkodtató. Egy korszerű, jól felszerelt mun­kásszállás, amelynek lakói öt- hatezret keresnek 'havonta, s eb­ből mindössze százegynéhány fo- . rintot kell szállásdíjként fizet­niük. 'Ingyenes egészségügyi el­látást kapnak, kulturális progra­mok sokaságát kínálják számuk­ra, van könyvtár, vannak társal­gók, tévészobák... Mégsem csá­bító ez az élet. Sőt! Hegyi Imre nagyszerű, sok min­denné aprólékosan is kitérő, egy­órás műsorát hallgatva, eléggé riasztónak tűnt. Bár érződött, hogy nem ez volt a célja a ripor­ternek. A megszólaltatottak sza­vai mögött keserűen lapulta ma­gány. Korszerű szálló ide, jó kere­set oda, a család juktól elszakítva, ezerféle emberrel összezárva — magányosak, amikor az egész napi tégla- és maltercipelés után, megtérnék a „garázsba”. Csak Budapesten 17 ezren élnek így. Koloh Elek balta, meg a ráncigálás hatásá­ra a fülbevalója. Az egész jelenetsort végig­nézte a házaspár 14 éve^ lánya és 11 éves fia. A gyermekeket páni félelem dermesztetted moz­dulatlanságba, nem mertek be­avatkozni. Közben a fokozato­san gyengülő férj karjai/ közül sikerült valahogy kiszabadítania magát az asszonynak. Átfutott a szomszédhoz, aki értesítette a rendőrséget. Ezalatt a kislány bekötötte az apja fejét, aki ez­után beült a 1 kocsijába és el­hajtott a kórházba. • » * Sajnos a történetnek ezzel nincs vége. Mindenki megkapta a magáét, a házasfelek kiütöt­ték magukból összegyűjtött sé­relmeiket. A férfit meggyógyít­ják . a kórházban, az asszony visszateszi a fülbevalóját,- a rendőrség súlyos testi sértés miatt lefolytatja a nyomozást, a bíróság felbontja a .‘házasságot. Azonban a gyerekeket végigkí­séri Jetükön a nyári délután emléke, s a történtek keserű kö­vetkezményei ... Tuza Béla ..Szűzsarázs”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents