Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
1984. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • I VENDÉGÜNK Dr: Vizkelety Tibor, a Magyar Ortopéd Társaság elnöke Utolsó napjához érkezett az or. topéd orvosok idei kecskeméti vándorgyűlése, amelynek eredményességéhez — talán nem túlzás ezt a „záróra” előtt kijelenteni — nem férhet kétség. Jelentős részt vállaltak ebből a megyei kórház munkatársai, a szervezés terén is. A dr. Créczi Imre vezette szervező bizottság tagjainak érdeme a tudományos és kulturális programok megtervezése, összehangolása, az ország csaknem minden ortopéd szakorvosának mozgósítása, fogadása, elhelyezése — aminek köszönhetően valamennyi vendég hasznos tapasztalatokkal gazdagodva indul haza megyénk székhelyéről. Közöttük a magyar ortopédia jelenleg egyik legnagyobb szak- tekintélye, dr. Vizkelety Tibor, a Magyar Ortopéd Társaság elnöke. — Professzor úr, minek köszönhető hogy a társaság Kecskemétet választotta a vándorgyűlés színhelyéül? — Példamutató az, amit a megye és a város, az egészségügy fejlesztéséért tett. Az új modern kórház megépítésével létrejött a 20 ágyas ortopédiai részleg is, amely nagy lépést jelent a megye beteg- ellátásában, és a tervezett fejlesztés — az ortopédia 40 ágyra való bővítése — meg is oldja azt. Bár a részleg alig négy éve működik, ez alatt a rövid idő alatt bebizonyította, hogy kitűzött feladatainak jól megfelel. Az itt dolgozók helyes szemléletét, kezdeményezőkészségét — és a megye áldozatvállalását — jól mutatja, hogy az országban először itt indult meg a gyermekkori gerincferdülés szűrővizsgálata a Moiré-topográfia módszerével. A vándorgyűlés színhelyének megválasztásával a társaság egyrészt az eredményeket ismerte el, másrészt az esetleges problémák megoldását akarta elősegíteni. — A találkozó két fő témája: A gerincferdülés szűrővizsgálata, korai felismerése és kezelése, valamint a láb statikai megbetegedései. Ezeket a „helyszínhez” választották? —Részben igen, hiszen kitűnő eredményeket értek el a kecskemétiek a láb rendellenességeinek vizsgálatában is, s ezek továbbadására egy ilyen* konferencia a legalkalmasabb. Azonban a teljes igazság az, hogy napjainkban ezek a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedések. Országos vizsgálat mutatta ki, hogy a 13 évesek ■között kétszer annyi a gerincferdülés száma, mint a 7 évesek körében. A gimnazistáknál ez a szám már ötszörösére nő. De nem jobb a helyzet a lábunkkal sem. — Mi ennek az oka? — Elsősorban a mozgásszegény életmód. A fiatalok — sokszór huszonéves korukig — az iskolapadokban (és milyen iskolapadokban!) ülnek. A testnevelés sem tölti be nevében vállalt feladatát. De a szülők helytelen nevelési módszerei, a „modern” ülőbútorok, a divatos és legtöbbször egészségtelen lábbelik is előkelő helyen állnak a „kórokozók” sorában. — „Ülő emberré" válásunkban jórészt valóban önmagunkat hibáztathatjuk. De — például — mezítláb azért mégse járhatunk... Nem lehetne kissé jobban összehangolni az egészségügy és a cipőgyártás feladatait? — Vannak erre kísérletek, bár — hogy úgy mondjam — gyerekcipőben járnak. Létezik egy úgynevezett társadalmi cipőzsüri, amelynek tagjai között orvosok is vannak. Minden évben pályázatot hirdetnek szép és egészséges lábbelik készítésére. Ezenkívül a bíráló bizottság tagjai rendre megtekintik a cipőkereskedelmi bemutatókat. A pályázat és a kiállítás legjobbjai D+E (divatos+egészséges) megkülönböztető jelzést kapnak, amelyet a boltokba kerülő lábbeliken is feltüntetnek, Ha a vásárlók jobban keresnék ezeket, a kereskedelem többet rendelne — nekünk pedig kevesebb dolgunk akadna. — Visszatérve a gyógyításhoz; el tudna most látni minden beteget, akinek az önök segítségére van szüksége? Hiszen tudomásom szerint Bács-Kiskunban — a kecskemétieken kívül — mindössze egy ortopéd szakorvos dol- goiik, ő is a megyeszékhelyhez viszonylag közeli Félegyházán. — Nem is annyira az orvos- hiány a gond, számukat tekintve még igen jó helyen állunk az európai országok között. Tulajdonképpen fölösleges is lenne állandó szakrendelést létrehozni minden városban, vagy nagyobb településen. Hogy a megyében maradjunk: a tervezett ágyszám- emelés megnyugtatóan megoldja a fekvőbeteg-ellátást, s — ahogy az ittenieket ismerem — hamarosan megoldást találnak a megye más városaiban is a szakrendelés beindítására. De a tervek szerint ez meghatározott időpontokban való kiszállások formájában, valamiféle „az orvos menjen a beteghez, ne a beteg az orvoshoz” elvet követve jönne létre. Vizkelety . professzor utóbbi kijelentésével — amely megegyezik a megyei kórház ortopéd orvosainak álláspontjával — valószínűleg több fájós lábú, fájós derekú olvasónk ért egyet, mint abányan fennállása óta az új kórház e részlegén megfordultak. Pedig gyógyulni szeretnének ők is. De' éppen fájós lábuk, fájós derekuk miatt nem vállalják a — nekik esetleg' — messzi Kecskemétre utazást. Ám a kijáró szakrendelés rajtuk is segíthet. Szabó Klára ÖRÖMHÍR A PEDAGÓGUSOKNAK Zsugorodik az adminisztráció Művelődési minisztériumi utasítás jelenik meg a közeljövőben, amelynek alapján lényegesen csökkennek majd a pedagógusok adminiisztráaiós terhei, hogy mégimkálbb az iskolai munkára fordíthassák energiájukat. Az intézmények tevékenységét a jövőben is átgondolt munkaterv alapfán kell megszervezni, de az iskolai munkaterv tartalmát és terjedelmét a helyi feladatok határozzák meg. A pedagógusoknak tervszerűen — a tanmenet, a foglalkozási terv, a program alapján — kell végezniük alaptevékenységüket, de ezeket saját pedagógiai koncepciójuk szerint, formai és terjedelmi megkötöttség nélkül készítik el. Felhasználhatják a központi tanmeneteket, programokat 'is, mégpedig azok kötelező lemásolása nélkül, és az óratervekben szereplő tantárgyak, osztályfőnöki órák tanmenetei, a 'napközis, diákotthoni, kollégiumi foglalkozási terven és a szakköri programokon kívül semmiféle -más munkaterv készítését nem lehet majd megkövetelni a pedagógusoktól. A tervezett utasítás szerint például nem kötelező vezetni osztályfőnöki feljegyzéseket, illetve úgynevezett személyiséglapokat. Nem lesz kötelezd az írásos óravázlat készítése, csupán a lelki- ismeretes felkészülés eszközeként ajánlják azt. Nem követelhetnek a pedagógusoktól saját munkájukat értékelő írásos jelentéseket, önértékeléseket. >A tan- tervekben előírt felmérő és témazáró dolgozatokon kívül nem lesz munkaköri kötelességük egyéb felmérések íratása, javítása, értékelése. Nem kell átlag- eredményeket kiszámítaniuk, a családlátogatást dokumentáló írásbeli munkát végezniük, s nem kötelezhetik őket a gyámügyi szervek tanulói jellemzések, környezettanulmányok írására. Az iskolatej-akció szervezésére, takarékbélyeg árusítására, a tanulói balesetbiztosítási díjak beszedésére, egyéb pénzbegyűjtésre és az ezekkel a tevékenységekkel járó írásbeli feladatok elvégzésére, a közművelődési intézmények jegyeinek árusítására, a folyóiratok terjesztésére, az iskolán kívüli akciók, versenyek, ünnepségek szervezésére, valamint a társadalmi szerveknek szóló jelentések, előterjesztések készítésére sem kötelezhetők a nevelők a jogszabály életbelépése után. KÍSÉRLETI ÜZEM KUNBAJÁN. Energiatakarékos mezőgépek Energiatakarékos mező- gazdasági feldolgozógépek kialakításán munkáikod- i ' nak a Mezőgazdásági Fejlesztő Intézet munkatársai. Közreműködésükkel a Szolnoki MEZŐGÉP Vál- I Salat a közelmúltban új referenciaüzemet, épített fel. Jászkiséren. Az úgyneve- ■4 zett blotem) üzemben a bálázott szalmát, és a külön- I böző . nyesedékeket új technológiával elégetik, s az így nyert meleg levegőt a palán tázó, növénytermesz- * tő - területeken energiaként hasznosítják. A ME- Fl mérnökei most ennek továbfejlesztéseként olyan rendszert alakítanak ki, amely hagy ihennyiségü víz folyamatos melegítésére is alkalmas, A jászkisé- rihez hasonló, kísérleti * üzemet a Kunbajai Állami Gazdaságba is telepíte- nek, a nyesedékf elszedő es -aprítógépek már elké- szültek, az égetőkazánokat I a Láng Gépgyárban állítják elő a következő hetek-» ben. j Ezek az újfajta bioterm- üzemi gépek felkeltették a mezőgépipar -külföldi N partnereinek érdeklődését ia, sőt az NSZK-beh Claas céggel már gyártási koo- perádó is létrejött a briket- táló berendezések közös gyártására Az intézet közreműködésével más mezőgép vállalatoknál ugyancsak gyártanak S energiatakarékos * ^berendezéseket. Kecskémélg ten például olyan gépeket - * készítenek, amelyek megoldják a csöves kukorica, hideg levegővel való szárítását, A szárítóban egy- jfjbSMeiűleB 130—150 tonna terményt tárolnak. Az első , ilyen technológiát az Agár- x di Mezőgazdasági Kombinát felsőcikoraí telepén gj állították munkába. A KECSKEMÉTI AUTÓJAVlTÖ VÁLLALAT ÉRTESÍTI ÜGYFELEIT, HOGY autóalkatrész-szakiizletét 1984. SZEPTEMBER 10-ÉN 18 ÓRAKOR megnyitja Kecskemét, Mindszenti út 1. sz. alatt. Személygépkocsi-alkatrészekkel, Dácia és Polski Fiat 186 típusoknál felemelt áruválasztékkal, autóápolási és autófelszerelési cikkekkel, felújítható alkatrészekkel állunk ügyfeleink rendelkezésére. KAV Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 8—16 óráig. 1913 Pályázatok Kezdjük felismerni a pályázatok hasznát. Hogy minek 'köszönhető ez a változás: az egyre nehezedő gazdasági helyzetnek, a tehetségkutatás fellendülésének, az alkotókedv serkentésének? Is — is. Az újságokban egyre több olyan állást hirdetnek, amely pályázattal nyerhető el, egymást érik a képzőművészeti, az irodalmi, a fotópályázatok. A pályázati rendszer amellett, hogy feltárja a szunnyadó szellemi értékeket, növeli az egyéni és társadalmi igényességet, segít a formailag, tartalmilag legjobb alkotás kiválasztásában, s ami nem lehet közömbös: a gazdaságosság kritériumainak is megfelelő pályaművek létrehozására ösztönöz. A napokban adták át Az év lakóháza országos pályázat díjait Budapesten a MTESZ-szék- házban tartott Sajátházépítés ’84. konferencián. Ez az esemény is arra utal, hogy kezdünk körültekintőek lenni, igyekezünk szűkre szabott pénzkereteinket a legjobban kihasználni, hisz nem mindegy, hogy az elkövetkező ötven—hetven évben milyen környezetben élünk, milyen otthonokban laknak a családok. Most, amikor minden öt lakásból négy magánerőből épül, s 1976-— 1990 között egymillió 200 ezer lakás készül el, nem hagyható figyelmen kívül az építészeti kultúra fejlesztése, terjesztése. Ebben a pályázatok is lényegesen közrejátszanak. Nem volna sok értelme annak, hogy a múlt maradandó mulasztásai felett tépelődjünk az egyhangú lakónegyedek, a sátortetős házsorok, a környezetbe nem illő, funkciójukban is alkalmatlan középületek láttán, amelyek még sokáig állni fognak, és rontják a városok, a falvak képét. Most az a fontos, hogy ezután ne kövessünk el lépéshibát; meg- gondoltahban kell felkészülni, kiválasztani a tervek közül a legjobbakat. Valahogy úgy, mint amikor az üzletben válogatunk, kritizálunk, s ha nem megfelelő a kínálat, inkább várunk vagy máshol keressük a kívánt árut. Bár a korábbiakhoz képest az elmúlt években több építészeti pályázatot hirdettek meg, de még mindig nem tartunk ott, ahol kellene, hogy a tervidőszak programjában szereplő iskolák, egészségügyi intézmények, ipari, mezőgazdasági beruházások egy bizonyos költséghatáron felül csak pályázat útján elfogadott, kiválasztott tervek alapján valósulnának meg. Több pályázati kiírásra lenne szükség, ehhez azonban nem elég az. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elhatározása. A megyék, városok, a települések fejlesztésében, alakításában döntést hozó testületeknek az eddigieknél sokkal jobban támaszkodniuk kellene a szellemi alkotásokat összegyűjtő, alternatív tervjavaslatot kínáló pályázati rendszerre, hogy több változat közül választhassák ki a legmegfelelőbbet. Bizonyításul szolgálnak a sikeres kezdeményezések: Miskolc,. Eger új lakónegyede, Baja belvárosának korszerűsítése, Kaposvár szabadidő-központja, Szombathelyen a városi tanácsház, a képtár. Országos híre van a salgótarjáni és a kecskeméti városközpontnak, amelyek a magyar építészek dicséretére válnak. Egyes beruházók a pályázatokat felesleges időhúzó és költségnövelő tényezőnek tartják. Pedig éppen abban van a tervpályázatok haszna, hogy a beruházás csekély költséggel — a beruházási összegnek talán csak az ezredrészét teszi ki a helyezési és a megvételi díj —, a beérkező 30—40 * pályaműből legalább 6—-8 olyan tervhez juthat a beruházó, amelyek közül kiválaszthatja a legjobbat. A jő döntés csak összehasonlítás alapján születhet, s. az építkezőnek ehhez nagy biztonságot nyújt a bírálóbizottság véleménye, azaz a szakemberek állásfoglalása. Az okos beruházó nem mulasztja el ezt a lehetőséget. A pályázat — mondhatni — a tervezők munkaversenye. Az építésznek szüksége van a szakmai versengésre, ez országos kitekintést ad neki és megóvja az intézeti bezártságtól. Egy-egy pályaművön 15'—2Ö tagú csoport dolgozik hónapokon át, éjszakákat is szánva rá, tehát nemcsak a pénz, a díj sarkallja őket, hanem az alkotás szépsége, a siker elérése. Ilyenkor munka közben az építészek, statikusok, technikusok, szerkesztők, műszaki rajzolók egyszemélyben várospolitikusok, közgazdászok, szociológusok is, vigyáznak arra, hogy a szakmai szemlélet mellett ne szoruljon háttérbe a humán jelleg, a városok, épületek hagyományai, esztétikája, összhangja. S vigyáznak arra is, hogy ami a jövőben épül, jobb lehessen, még az adott gazdasági körülmények között is. H. A. RÁDIÓJEGYZET Hegyi Imre e szavakkal vezette be hétfő esti dokumentumműsorát: — Szűzgarázs, mondta be egy munkásszálló megállóját a villamosvezető. Szellemességét hangos röhögés jutalmazta. Egy idősebb férfi felvilágosított: arról van szó, hogy rengeteg lány meg asszony lakik itt, húznak fel vidékről, mint a darvak,* azután pesti dörzsöltek lesznek. Régen kis pénzért nagy tisztességgel, ma nagy pénzért kis tisztességgel. Tégláznak, malteroznak és a nevüket is alig bírják 'leírni... Nos, így fogant az ötlet, hogy mikrofonjával felkeresi ezt a Fehérvári úti építőipari leányszállást, azaz: a „szűzgarázst”. Az alábbiakban idézzünk fel néhány mondatot e dokumentumműsor nyilatkozataiból. Egy érdes női hang — a sok közűi —, így reccsent a riporterre: — Mit akar itt, kérjen ki egy szobát, osztóin akkor majd megtudja, hogyan élnek itt a jányok. Lakva ismeri meg egyik ember a másikat! Eccaka kell ide gyónni, amikor itten hancúroznak, meg kés áll a levegőiben, vagy egyik-másik hátában... Egy 17 éves lány: — Háromnegyed hétkor kezdtük tegnap is a munkát az építkezésen, s tizenegy ópára hatszáz vödör maltert kellett feladogatnom ... Néha igen fáradt vagyok ... Mondják, így a szálló, meg úgy, ott elrosszul- nak a lányok. Ha tud magára vigyázni, akkor egyáltalán nem rosszul el... Egy dühös, 'hadarva beszélő nő: — Tegnap kimostam magamra, kiterigettem, máma visszajöttem, s annyi volt, elloptak mindent tüllem... A kis pólóruihá- mat ugye, a harisnyámat, a 'bugyijaimat ... A szálló egészségügyi nővére, Jónás Ibolya: — Ez egy nagyon modern szálló, minden biztosítva van a személyi higiéniához. Minden vécésornál van úgynevezett bidé (az aűsótest öblítésére szolgáló, felfelé irányuló vízsugárral felszerelt alkalmatosság), amit itt eleinte senki nem ismert, tele- rondították, meg hasonlók. Azután én elmagyaráztam a lakóknak, hogy mire szolgál, s hogy milyen alapvetően fontos feladat a hüvely öblítése, pláne náluk, ahol ennyire gyakori, sűrű a partnerkapcsolat. Tágranyílt szemekkel végighallgattak, megköszönték a felvilágosítást, azután megkértek, hogy nővérke, azt is tessék megmondani, mi az, hogy hüvely ... Nem felelhettem azt ugyebár, hogy a vagina, mert azt végképp nem tudták volna, hát meg kellett mondanom drasztikus magyarsággal'... Azóta már sok minden változott, egymást is tanítgatják ezen a téren... Jelenleg 12 új terhes hölgy van, s nyolc, akik már közel vannak a szüléshez. Hogy mi lesz majd a gyermekekkel? A legnagyobb baj, hogy a legtöbbjük maga sem tudja... Férfiak nem léphetnek be a szállóba. Egy idősebb néni panasza: — Huszonhárom éve dolgozom Pesten. A férjem is, ő a férfi munkásszálláson lakik. Itt szoktunk találkozni a lépcsőn. Nem jöhet fel hozzám ... Nincsen vendégszoba. Én ugye már ÉLES ÉRVELÉS Válni fáj! Ezzel biztosan nem mondtam újat azoknak, akik már kipróbálták, milyen is az. A házastársak szennyesteregeté- se, a bírósági hercehurca, a szavakon való lovaglás, az apróbb- nagyobb dolgok tulajdonjogának bizonygatása, alig múlik el lelki sérülések nélkül. Ám a legádázabb harcot vívó „felek” között is ritka hogy a szavak fegyvere helyett baltát használjanak érvelésre. A kiskunhalasi L. P. szerint a szomszédnak nemcsak a rétje szebb, hanem a felesége is. Éppen ezért ,x sűrűbben látogatta, mint az illendő lett volna. Saját asszonya már-már azt hihette, csak vendégségbe jár haza a hites ura. Az egyik júliusi \ délután a férj I felkereste régi otthonát, hogy elhozzon bizonyos, nélkülözhetetlennek tűnő holmikat. Felesége mindenütt a sarkában járt és kérlelte, jöjjön vissza hozzá, megbocsátja a történteket, elfelejt mindent. A férj nem volt különösebben ingerlékeny hangulatban, így nyugodtan pakol ászott Bement kamrába is, hogy összeszedje a feltétlenül szükségesnek gondolt szerszámokat. Csakhogy a vagyonmegosztásról még nem rendelkezett 'a bíróság, így az asz- szony önkényesnek minősítette Ura magatartását. Persze ezzel mit sem változtatott a dolgokon, mert a férje tovább ^válogatott. A sarokba állított 15 balta közül éppen a szívéhez legközelebb állót emelte ki, amikor megszólalt a felesége, hogy vigye /bármelyiket, csak ezt ne. A hatástalanul maradt, kérle- lés úgy felbőszítette az asszonyt, hogy felkapta a „kedvenc” baltát és fejbecsapta vele a hűtlen társat. A kb. 6 centiméter Ihosszú, csontig hatoló vágás nyomán a homlok jobb oldali részén a,koponya 3 centiméteres darabon megrepedt. iA férfi nem veszítette! el azonnal az eszméletét, sőt mintha megsokszorozódott volna az ereje, fülénél fogva kirángatta a feleségét az udvarra és az ott álló akácfába többször beleverte'_a fejét. Az asszony kezéből csak ekkor esett ki a nem megyek el úgy, hogy bokorba ... Mikor ugye ráérünk, vagy úgy adódik, hogy meggondoljuk, akkor felmegyünk a lányunkhoz, aki itt lakik a közeibe, aztán ugye ott... Haza akarunk menni a falunkba, ha megérjük, ugye, a nyugdíjt, s akkor vinnénk azt a kis pénzt.. i A szálló népművelője: — Nézze, ha itt nyáron sikerül; elérni, hogy száz emberből tíz részt vegyen egy ismeretterjesztő előadáson, vagy bármilyen más rendezvényen, akkor az már csúcs... Nem tudom, kell-e részletezni a fenti — kiragadott — néhány mondatot. Hiszen önmagukért beszélnek. Olykor mosolyt, olykor keserűséget fakasztó volt ez ä hétfő esti dokumentumműsor, s mindezen túl, elgondolkodtató. Egy korszerű, jól felszerelt munkásszállás, amelynek lakói öt- hatezret keresnek 'havonta, s ebből mindössze százegynéhány fo- . rintot kell szállásdíjként fizetniük. 'Ingyenes egészségügyi ellátást kapnak, kulturális programok sokaságát kínálják számukra, van könyvtár, vannak társalgók, tévészobák... Mégsem csábító ez az élet. Sőt! Hegyi Imre nagyszerű, sok mindenné aprólékosan is kitérő, egyórás műsorát hallgatva, eléggé riasztónak tűnt. Bár érződött, hogy nem ez volt a célja a riporternek. A megszólaltatottak szavai mögött keserűen lapulta magány. Korszerű szálló ide, jó kereset oda, a család juktól elszakítva, ezerféle emberrel összezárva — magányosak, amikor az egész napi tégla- és maltercipelés után, megtérnék a „garázsba”. Csak Budapesten 17 ezren élnek így. Koloh Elek balta, meg a ráncigálás hatására a fülbevalója. Az egész jelenetsort végignézte a házaspár 14 éve^ lánya és 11 éves fia. A gyermekeket páni félelem dermesztetted mozdulatlanságba, nem mertek beavatkozni. Közben a fokozatosan gyengülő férj karjai/ közül sikerült valahogy kiszabadítania magát az asszonynak. Átfutott a szomszédhoz, aki értesítette a rendőrséget. Ezalatt a kislány bekötötte az apja fejét, aki ezután beült a 1 kocsijába és elhajtott a kórházba. • » * Sajnos a történetnek ezzel nincs vége. Mindenki megkapta a magáét, a házasfelek kiütötték magukból összegyűjtött sérelmeiket. A férfit meggyógyítják . a kórházban, az asszony visszateszi a fülbevalóját,- a rendőrség súlyos testi sértés miatt lefolytatja a nyomozást, a bíróság felbontja a .‘házasságot. Azonban a gyerekeket végigkíséri Jetükön a nyári délután emléke, s a történtek keserű következményei ... Tuza Béla ..Szűzsarázs”