Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

4 » PETŐFI NÉPE • 1984. szeptember 8.

I TUDOMÁNY - TECHNIKA

Mitől haltak ki az ősgyíkok?

Ismeretes, hogy a földtörténeti középkort a hatalmas méretű ősgyíkok elterjedése jellemezte. A mintegy 25—30 tonna élősúlyú' Diplodocus például 25 méter hosszúra nőtt; az orrszarvúhoz hasonló alkatú Triceratops testhossza elérte a 8 métert; a ragadozó óriásgyík, a Tyrannosaurus pedig 12 méternél is hosszabb volt, és két hátsó lábára állva, fejét 6 méfcerf magasan tartotta. Sok kutató hajlik arra a véleményre hogy az ősgyíkok különféle betegségek következtében haltak ki, sőt óriásnövésük is beteges tünet volt. Kipusztulásuk körülményeiről legutóbb szovjet tudósok dolgoztak ki érdekes elméletet. Szerintük a dinoszauruszfélék földtani értelemben véve gyors ütemű kipusztulását angolkór idézte elő, mintegy 70—80 millió évvel ezelőtt.

Afrikai expedíciók résztvevőjeként figyeltek fel árra a szovjet szakemberek, hogy a dzsungelben élő állatok általában kisebb méretűek azoknál a fajrokonaiknál, amelyek a füves szavannákon laknak. Véleményük szerint ez azzal magyarázható, hogy az őserdők talajából a rendkívül bőséges esőzés kimossa a kalciumot, káliumot és nátriumot. Minden valószínűség szerint hasonló történhetett a földtörténeti középkor végén, amikor forró és nedves éghajlat uralkodott s ennek következtében a talaj mésztartal- ma jelentősen csökkent. A növényekből is csak meglehetősen kevés mész jutott a növényevő dinoszauruszok számára, amelyeknek csontváza ezért alaposan meggyengült, és az angolkóréra emlékeztető tünetek léptek föl.

Az érdekes elméletet két más természetű megfigyelés is alátámasztja. Megállapították,

hogy az ebből az időszakból származó ősgyiktojások mész- héja rendkívül vékony volt. Másrészt — és ez döntő bizonyíték — közvetlenül a kihalásuk előtti korszakból fennmaradt dinoszaurusz-csontvázakon sok elváltozás, ferdülés, csavarodás — tipikusan angolkóros jelenség — látható.

Képünkön az ősállatcsontok laboratóriumi vizsgálatának ' egyik fázisát láthatjuk. (Fotó: ÁPN—KS)

PONTOS MÉRÉS — JOBB MINŐSÉG

Készül

a hazai éieímiszerkódex és a vizsgálati módszerkönyv

MEGKEZDTE a termelést a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál az új töltelékáruüzem. ök ott termettek, és ellenőrizték nemcsak az érvényes szabványok betartását, hanem közölték a legújabb ismereteket is a mérési módszerekről. így segítettek hamarabbi pontosabb adatokhoz- jutni.

Felsorolni is hosszú volna a kutatóintézetektől a kistermelőkig mindazokat, akikkel a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás kapcsolatban áll. Egy javarészt földhasznosításra és élelmiszeriparra alapozott gazdaságban ez érthető. Beszédes az a kép, amely a modern tudománynak a ■ mindennápi gyakorlatba való beépülését mutatja az állomás munkájában.

Kulcsmondatnak tekinthetjük: „az ellenőrnek mindig többet kell tudnia, mint az ellenőrzöttnek”.

Hogyan jutnak ehhez a több- leiihez?... Részint a.hazai és a külföldi szakirodalom nyo- monkövetésével, főként pedig a kutatóintézetek és az állomás között kiépült szoros kapcsolatok révén. Rendszeresen részt vésznek a különféle intézmények és fórumok megbeszélésein, és értesülnek a még csak kísérleti stádiumban leledző eredményekről is.

Legfőképpen ppdig: maguk is részt vesznek a honi szabványok és korszerű vizsgálati módszerek kidolgozásában.

A kecskeméti központi laboratóriumban beszélgetünk dr. Horváth Györggyel, az állomás igazgatóhelyettes főmérnökével:

— Minden modern állam rögzíti az ott előállított élelmiszerek ismérveit — mondja —, s, ezzel végeredményben nemcsak a fogyasztók, hanem a termelők érdekeit is védi, mért segít helytállni a versenyben. A Magyar Élelmiszerkódex Bizottság feladata az 1976. évi IV. tv-ben törvényesített Magyar Élelmiszer- könyv megszerkesztése. A termékek szabatos- leírása és a gyártástechnológia főbb lépéseinek rpgzítése mellett ki kell dolgozni azonban a saját, a mi technikai lehetőségeinkre épülő vizsgálati módszerek rendszerét is. Erre külön bizottság alakult négy esztendeje: az Élelmiszervizsgálati

Módszerkönyv Bizottság.

ENNEK megértéséhez any- nyit: a termékek paramétereinek, minőségi mutatóinak vizsgálata erősen függ a vizsgálóhely technikai felkészültségétől. A lehetőségek nem mindenütt . azonosak. Ezért célszerű lenne, ha az előírások három fokozatot vennének tekintetbe. Az Élelmiszervizsgálati Módszerkönyv ennélfogva a kipróbált, egyszerűen- elvégezhető vizsgálatokat, a

korszerű vizsgálati metodikát és a szabványos, döntő módszer általában középutas eljárásait is tartalmazza. A kiválasztás az alkalmazó feladata, annak függvényében, hogy gyors vagy pontos eredményre van-e szüksége.

Vessük fel példaként: azt szeretnénk tudni, mennyi réz van egy élelmiszer-készítményben? ... Mivel a réz lehet hasznos vagy megengedett alkotóelem, így, mint nélkülözhetetlen fém, csekély mennyiséget ! képvisel a termékben. Ha viszont rézzel szennyezett az élelmiszer, akkor nagyobb mennyiségekkel van dolgunk. Mindkét esetben más vizsgálati eljárást kell alkalmazni. Az utóbbi vizsgálathoz elég a spektrofotometria, amit el lehet. végezni a néhány tízezer forintos készülékkel; a több milliószorta kisebb mennyiségű nyomelemek klmutatásá-" hoz azonban atomabszorpciós vizsgálatra van szükség, az ehhez szükséges berendezés pedig legalább félmillió forintba kerül.

Az üzemekben operatív gyártásirányításra van szükség, és az ilyen drága berendezésekre általában nincs pénz. Itt van szerepe az említett módszer- könyvnek, amely tartalmazza azokat az eljárásokat is, amelyek ismert biztonsággal mutatják ki a .minőséget, de gyorsabban, mint a precíz vizsgálat. A módszerkönyv tehát az operatív gyártási irányítást segíti. Ez az, amit úgy emlegetünk: a tudomány közvetlen termelést segítése.

'A MAGYAR élelmiszer- könyv egyes terméklapjainak megjelenése mellett az első félhivatalos élelmiszer-vizsgálati módszerkönyvrészlet már a kezünkben van — mondja befejezésül dr. Horváth György. — Folyamatosan várható a „végleges” forma. • Azért mondom idézőjel között a véglegest, mert ezzel a munka nem áll meg. A tudomány gyorsan fejlődik, s nekünk lépést kell tartanunk vele, már csak gazdasági érdekből is. Vélünk együtt mintegy 40—50 vizsgálóhely — kutatóintézet, laboratórium,' ellenőrző-állomás — vesz részt a teljes élelmiszerkódex és a Vizsgálati módszerkönyv kidolgozásában. De amint a fejlett országokban, nálunk is folytonosan új pótkötetekkel egésaítik majd ki. Mire elkészül, már a gyakorlat túlhaladta az írásban rögzített ismereteket... Eddig mintegy másfél száz vizsgálati módszef felülvizsgálata történt meg a módszerkönyv elkészítéséhez. Ám a feladatunk épp az, hogy a jelenlegi ismereteket folytonosan felülvizsgáljuk és pontosabbá, valamint a termelés számára gyümölcsözőbbé tegyük.

M. L.

Einstein mégsem volt rossz tanuló

A hanyag diákok sokáig azzal áltatták magukat, hogy lám: Einstein rossz tanuló létére milyen párat, lan felfedezést tett. A lusták így abban a reményben ringathatták magukat, hogy egyszer talán ők is olyan nagy dologra fognak rájönni, mint a relativitás- elmélet.

De sajnos, tovább immár nem áltathatják magukat, mert a közelmúltban előkerültek Einstein iskolai bizonyítványai. És valamennyi kitűnő jegyet tartalmaz!

A kis Albert tökéletes volt matematikából, fizikából, kémiából, valamint francia, és némét nyelvből.

Tehát munkára tét! Mégis, mák ez az egy út vezet a 'későbbi nagy teljesítményekhez.

RÖVIDEN

LÉGHAJÓ vagy helikopter? Tempe (USA, Arizona állam) város rendőrsége megbízta a repülőgépipar legjobb szakembereit annak a kérdésnek a tanulmányozásával, hogy kis léghajók mennyiben lennének alkalmasak a forgalom irányítására és a bűnözőik elleni küzdelemre. A kutatók megállapították, hogy a léghajó jelentős előnyökkel rendelkezik a helikopterrel szemben. így például sokkal biztonságosabb halkabb, igen lassan tud repülni, sőt mozdulatlanul lebeghet a levegőben. hajtóanyag- fogyasztása pedig rendkívül kicsi. A tervezet szerint egy erre a célra alkalmas léghajó 43 méter hosszú lenne, egy pilótát és egy megfigyelőt fogadna be. Felszerelnék kamerával, fényszóróval, szirénákkal és fegyverekkel. Maximális hasznos terhe 300 kg és 65 km/ó sebességgel haladna.

EGY ISMERETLEN cápafaj. Hét évi kutatás után végre sikerült azo- ? nosítaniuk a Kaliforniai Tudományos Akadémia szakembereinek azt a halat, amelyet 1976-ban fogtak ki a hawaii szigetek menti vizekben. A halnak a Megachasma pelagois nevet adták. Súlya 751 ^kilogramm volt. hossza öt méter. Szokatlanul nagy ajkai voltak, és ugyancsak furcsa, csökevényes fogazata. Ügy vélték, tioßy ez egy közönséges beteg cápa. Am ez a feltételezés hamarosan elesett mert bebizonyosodott, hogy a hal egy eddig ismeretlen cápafajhoz tartozik. A cápa egyébként ártalmatlan, még egy kis halat sem képes megenni. Kétszázharminchat soros fogazatát kizárólag planktonok és más apró tengeri állatkák kiszűrésére használj a

GAZDASÁGOSABB födémcsere. Helyi szakemberek újításának, illetve , találmányának hasznosításával az eddiginél lényegesen olcsóbban oldja meg a régi házak födémcseréjét a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat. Az egyik — az úgynevezett trapézlemez aláépítésére alapozott — módszer feleslegessé teszi mind a régi födém, mind .pedig a válaszfalak és a padló- búik ólat le-, illetve felbontását, s ezzel egy-egy nagyobb ház esetében 3—4 ezer köbméter bontási törmelék elszállítását is. Mindent összevetve a felújítandó födém minden négyzetméterére 3—4 ezer forint megtakarítás jut. A másik módszert abban az esetben alkalmazzák, ha a födém lebontása valamilyen okból végképpen elkerülhetetlen. Az új födémet a földön készítik el, s egy csúszózsalus szerkezettel egyben emelik a helyére. A megtakarítás abból adódik, hpgy nem* kell állványozni.

HHj összeállította: KM • Mester László ,, v -.ÜV

TANULJA MEG A DUTÉP A TECHNOLÓGIÁT!

Pánik a PVC nyomócső miatt

Árvíz a lakásban

Sok a panasz a mostanában átadott lakások minőségére. A napokban Keéskeméten a Csokor utca 25. számi alatt egy 58 centi- méteres „ottfelejtett” lécdarab okozott dugulást a lefolyóvezetékben, ami miatt az első emeleti lakót elöntötte a szennyvíz. Ugyanitt az egyik földszinti' lakásban egy vízvezetéki sarokszelep „repült ki” a helyéről. Ez ugyan tiszta /vízzel öntötte el a szobákat, de mivel a tulajdonos nem volt otthon, igen komoly kár keletkezett. Nemrég foglalkoztunk a Batthyány utcá 41. szám alattiak hasonló gondjaival.

A legújabb negatív szenzáció pedig a Széchenyi városi Győzelem utca 6. szám alatt kitört „műanyagcső-pánik”. Az itten: lakókat különös kegyetlenséggel sújtja az életet adó víz. Ebben a léncsőházban a'lakások 26 százalékában volt csőtörés súlyos következményekkel. A nem kis anyagi áldozattal megszerzett otthonokban tönkrement a szőnyegpadló. rongálódott a bútor, válik a tapéta.

Ráadásul a garanciális javításokat végző szerelők a többieket is azzal ijesztgetik, hogv az új technológiaként bevezetett PVC nyomócső miatt ők is bármikor számíthatnak hasonló meglepetésre. Ugyanis a legtöbb hiba a műanyag nyomócsövek ragasztott toldásainál jelentkezik. Az emiatt kialakult állandó szorongást csak fokozza, • hogy a szemben levő — még át nem adott — házak erkélyeiről több alkalommal észleltek vízfolyást ami mögött szintén csőtörést feltételéznek Az elkeseredés igen nagv. több tulajdonos úgv véli. hogv lakásának forgalmi értéke emiatt, jóval kisebb, mint. a horsanvzott acélcsőből frés'.íVlt vízvezetékkel ellátott lakásoké. Megpróbáltunk

utánajárni, hogy mi a megszaporodott csőtörések oka. Dr. Fáy Ferenc, a kivitelező DUTÉP Vállalat vezérigazgató-helyettese a következőket mondja:

— Az általunk átadott lakások elenyésző hányadában fordul elő csőtörés. Ezen belül a csempeszelepek meghibásodása igén gyakori, ami szerintünk gyártási hibára vezethető vissza. A PVC nyomócsövek alkalmazását az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériúm tette kötelezővé, mert a horgany- és a horganyzott csövet tőkés importból szerezzük be. ez pedig hazai termék. Mi már másfél évvel ezelőtt tiltakoztunk a kötelező alkalmazás ellen, mivel úgje véljük, hogy a meghibásodás lehetősége nagyobb, mint az acélcső esetén. Ugyanis az új technológia nagyon érzékeny a ragasztóanyag minőségé1- re, ezenkívül a legkisebb ütődés is olyan sérülést okozhat, amely később töréshez vezethet. Javaslom, hogy a témával kapcsolatban kérjék ki a Csőszerelőipari Vállalat véleményét is.

A lakók panaszát megértem, érdekükben a nyomáspróbákat nagyobb nyomáson megismételjük, és az így jelentkező hibákat kijavítjuk. Éz már folyamatban van, az új lakásokat pedig átadás előtt ezzel a fokozott nyomással vizsgáljuk meg. Így a hibákat remélhetőleg időben ki tudjuk szűrni.

Felhívtuk telefonon a gyártó, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatot. Debrecenből Dúlni Pál igazgató jelentkezett:

— Gyártmányunk és a hozzátartozó Vinilfix ragasztó minőségét az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet bizonyítvánnyal igazolta. Azóta nagy sikerrel gyártjuk, hiszen a tőkés import kiváltásával az ország devizát takarít meg. Termékünk beszerelése azonban fokozott gondosságot

igényel, tökéletesen zsírtalanítani kell a ragasztandó felületeket. Szerintünk itt kell a hibát keresni. Az utóbbi öt évben egyébként — tavaly —{ csak Kecskemétről érkezett hozzánk panasz. Akkor segítséget adtunk a technológia bevezetéséhez, csodálkozom, hogy most újra probléma van. Javaslom, kérjék ki a Csőszerelőipari Váljalat véleményét is, nekik széles körű tapasztalataik vannak a szóban forgó cső alkalmazását illetően.

Ezt nem lehet kihagyni. Tárcsázzuk a Csőszerelőipari Vállalatot, ahonnan Bar a György ad számunkra tájékoztatást:

— Régi tapasztalataink vannak, hiszen 1971-től 76-ig 6 ezer lakásba építettünk be PVC .nyomócsövet. Kezdetben voltak reklamációk, de amint dolgozóink hozzászoktak a nagyobb gondosságot kívánó munkához, megszűntek a panaszok. A PVC előnye, hogy olcsó, nem rozsdásodik és mint ez a tíz év alatt kiderüli. nem is vízkövesedik. Berlinben például 1934 óta működik műanyagból készült utcai vízvezeték, kifogástalanul. Nem a technológiában van tehát a hiba, sőt, sikeres kísérletek folynak az alkalmazás meleg vízre történő kiterjesztésére is.

A hallottak uitán a PVC nyomócső mellett tesszük le a vok- sot. A változó világpiaci körülményekhez való gyors alkalmazkodás sokszor hangoztatott követelménye ebben az esetben azt jelenti, hogy a DUTÉP tanulja meg végre a műanyag cső szerelésének technológiáját. Ezt kívánja a lakók érdeke, de az ország érdeke is, hiszen így válna lehetővé, hogy á horganyzott acélcső világpiaci árának esetleges emelkedését nagyvonalú kéz- legyintéssel intézzük el.

Bálái F. István

Csőkemencék

exportra

A Csepel Művek Egyedi Gépgyára az első fé lé y ben száz negyvenmillió .^fpfjij^'L |§r|fexportált csőgyár! berendezéseket, gumiipari présgépeket a szocialista országokba. Tőkés piacra gépalkatrészeket, illetve — az Országos Bányagépgyártó Vállalattal kooperálva, egy nyugatnémet cég megbízásából — forgó csőkemence-elemeket is gyártottak. A gyár rubelelszámolású exporttervét (melynek 80—90 százaléka a Szovjetunióba irányul) húszmillió forinttal túlteljesítette.

A MAGYAR EZÜST SORSA

B Iparág európai színvonalon

A nemzetközi alumíniumpiac válsága, amely mélypont, ját éppen ikét évvel ezelőtt jjf érte el, elkerülhetetlenül felvetette a kérdést: érdemes jjj volt-e milliárdokat áldozni U a recesszióra ennyire érzékeny iparágra? Meglehetősen borúlátó kijelentések hangig zottak el akkor a magyar ezüst sorsát illetően. Aztán 1982 ■ közejíén megkezdődött az alu. míniumárak emelkedése — ami" mind a mai napig tart 111 —, e ezzel lassan-lassan kezdi

visszanyerni régi fényét a magyar ezüst. A viharos idők el. íjj múltával pedig apránként le- jjjj tisztulnak a tanulságok is.

Az például, hogy bármekkora volt is a válság, egy - percig sem kétséges, hogy haji. zánkban az alumíniumipar fejlesztése gazdaságilag indokolt volt. Egyszerűen szóba sem jöhetett semmiféle más alternatíva, mint hogy igyekezzünk kihasználni-ki- aknázni a hatalmas bauxlt- kincsünk által kínált lehetősé- . geinket. És az is igaz, hogy az alumínium feldolgozottsági fokának növelésével párhuzamosan mérsékelhetők < a ciklikus válságok kedvezőtlen •.;! hatásai. Ez a ’körülmény volt az,1 amely oda vezetett, hogy az alumíniumipari központi; fejlesztési program eredményeképpen a hazai iparágban olyan- termelési keretek, fel. tételek alakultak ki, amelyek a legkorszerűbb' termelési struktúrával ' rendelkező országokéhoz hasonlóak.

Ennek alapvető /jeyemzője; hogy míg az alapanyaggyártás nemcsak koncentrált, hanem technológiailag nagyfokúan integrált is, a félgyártmány- és a tQváhbíeldolgozó ágazatokban a decentralizájt- üS ság érvényesül. A koncén trá- - , ció nagyban elősegíti a beruházások hatékonyságának növelését, a feldolgozó ágazatokban pedig a sok kisebb-na- gyobb gyár egymástól független működése — s a mindezek nyomán kialakult, verseny — a nagyobb rugalmasságot, a. gyorsabb reagálást teszi lehetővé.

Ilyenformán az elmúlt másfél évtized alumíniumipari fejlesztésével nemcsak korszerű műszaki, technológiai bázist hoztak létre ebben az iparágban, hanem egyszersmind olyan szerkezetet, termelési struktúrát is teremtettek, amely hosszú távon képessé teszi a magyar alumíniumipart arra, hogy nemzetközi piacokon, az 'egyre éleződő versenyben is jelentős sikereket érjen el.

Az ágazat idei terve is ezt célozza. Kétségtelen persze, hogy a következő időszakra szóló elképzelések kialakításakor élénkülő alumínium- ipari piaccal számolhattak a szakemberek. Az árak ismét emelkedő tendenciát mutatnak: a két évvel ezelőtti 880 dolláros alumíniumáir 1983 elejére már 1000 dollárra/emelkedett, s az év végére e színesfém tonnánkénti ára már 1600 dolláron állt. Az idei prognózisok pedig további emelkedést jeleznek. Erre a konjunktúrára épít többek köpött a Magyar Alumíniumipari Tröszt — az egész ágazat gazdája —, amely a tavalyi kétmilliárd forint körüli nyereségét ’az idén hárommilliárdra tervezi növelni.

A bevételek bővülésében persze elsősorban az exportnak van meghatározó szerepe. S e téren is figyelemre méltó az évről évre növekvő tőkés kivitel. Míg az ágazat tavaly mintegy 150 millió dől. lár értékű terméket adott el

tőkés vásárlóiknak, az idei terv már 160 millió dolláros bevétellel számol. A kivitelben az idén is tovább növekszik az értékes félgyártmányok aránya. Ám ez korántsem csupán tnennyiségi növekedés, hanem .az iparág teljesítményének jelentős minőségi javulását is mutatja. Tavaly a félgyártmányok egy- harmada került az olyan igényes, magas követelményeket támasztó piacokra, mint az Egyesült Államok, Svédország és Japán, az' idén ezekbe az országokba mintegy ötven százalékkal tervezik növelni a kivitelt.

Ezeket az elképzeléseket alapozza meg a hazai alumíniumkohászat terve, amely az idén a tavalyihoz hasonló mennyiségű, mintegy 75 ezer tonna fém előállításával számol. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény keretében 165 ezer tonna fémből a tavalyinál nyolcezer tonnával több, összesen mintegy 170 ezer tonna félgyártmány készül.

A tekintélyes angol gazdasági lap, a The Financial Times egyik legutóbbi számában az alumíniumipari kilátásokról írva így kezdi beszámolóját: „Az alumíniumipar ismét virágzik. Kimászva jelenkori leghosszabb és legmélyebb válságából, ez az iparág lett a fellendülés legfőbb haszonélvezője”.

Az alumíniumipari központi fejlesztési program eredményeképpen — s ebben a szakemberek 'egyetértenek — megvan a lehetőség arra, hogy a haszonélvezők sorában mind jövedelmezőbb helyet foglaljon el a hazai iparág is.

K. Nyíró József (Vége)

sv*

í