Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-30 / 230. szám

J I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 11 MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 230. szám Ára: 1,40 Ft 1984. szeptember 30. vasárnap Ülést tart Bács-Kiskun megye Tanácsa A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága október 4-re, csütör­tökre összehívta Bács-Kis­kun megye Tanácsát. A végrehajtó bizottság a ta­nácsülés napirendjére a következőket javasolja: 1. Tájékoztató a végre­hajtó bizottság két tanács­ülés közötti tevékenységé­ről. 2. Beszámoló a megyei népi ellenőrzési bizottság munkájáról. 3. Jelentés a megyei ta­nács termelési és ellátási bizottságának . tevékenysé­géről. 4. Különfélék. 5. Interpellációk. Önállóság előtt a FÉKON bajai gyára A TÉNYEK FEGYVERE A Gromiko-beszéd visszhangja Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszternek az ENSZ-köz- gyűlés 39. ülésszakán elhangzott 'beszéde továbbra is a bolgár saj­tó érdeklődésének középpontjá­ban áll. A Rabotnícseszko Delo, a BKP KB központi lapja felhív­ta a figyelmet arra, hogy a Szov­jetunió változatlan politikai aka­rattal és határozottsággal küzd a nemzetközi 'kapcsolatok javítá­sáért. A szlovákiai Pravda kiemeli, hogy a Szovjetunió a .többi szo­cialista országgal együtt még a jelenlegi nehéz helyzetben sem mondott le arról, hogy folytassa küzdelmét az enyhülés fennmara­dásáért. A varsói Trybuna Ludu, a UDMiP KB központi lapja rámu­tat, hogy a szovjet külügyminisz­ter részletesen elemezte a nem­zetközi feszültség kialakulásának okait, és választ adott arra a kérdésre, hogyan lehet gátat szabni a rendkívül veszélyes irányzatoknak. A hanoi Nhan Dán hangsúlyozza, hogy Gromi­ko beszédében kiemelten foglal­kozott a délkelet-ázsiai helyzet­tel és üdvözölte az indokínai or­szágok kezdeményezéseit a tér­ség problémáinak békés úton tör­ténő rendezésére. Kemény válasz... A tények fegyvere... A Szovjetunió érde­kelt a tárgyalásokban — ilyen és hasonló címekkel, nagy terje­delemben ismertetik a spanyol lapok Andrej Gromiko beszédét. Hangsúlyozzák, hogy Gromiko világossá tette: az Egyesült Ál­lamoknak nem a hangvételt, ha­nem a politikáját kell megvál­toztatnia. A Diario 16, a középosztály lapja egyebek között kiemeli, 'hogy „Reagan ENSZ-beli válasz­tási beszédével szemben Gromi­ko a tényeket sorakoztatta fel, amelyekből egyértelművé válik, hogy ki a felelős a világban ki­alakult jelenlegi helyzetért.” A spanyol lapok, a rádióállo­mások általában rendkívül ke­ménynek nevezik a szovjet dip­lomácia vezetőjének beszédét. De — mint ezt a legnagyobb napi­lap, az El Pais megfogalmazta — a Szovjetunió kinyilvánította, hogy érdekeit a kölcsönös érde­ken nyugvó, a komoly, eredmé­nyekét ígérő tárgyalásokban. A madridi napilap kommentárjá­ban rámutat: a Szovjetuniót nem tévesztette meg Reagan belpoli­tikai manővernek szánt ENSZ- beli beszéde. Moszkva a tények - ' re alapoz. ijlél-Afrikát ».'elité* határozat­tervezet ■ Az ENSZ-közgyűlés 39. «lés­szaka pénteken ellenszavazat nél­kül elfogadta azt a dél-afrikai rezsimet elítélő határozatterve­zetet, amelyet! Botswana nyúj­tott be a világszervezet tagál­lamainak afrikai országcsoport­ja nevében. Csupán az 'Egye­sült Államók és Nagy-Britan- nia tartózkodott a szavazástól. A határozat semmisnek és ér­vénytelennek nyilvánítja a Dél­afrikai Köztársaság új alkotmá­nyát, amely korlátozott jogokat nyújt a félvér és ázsiai népcso­portoknak, a fekete többséget azonban, továbbra is teljes jog- fosztottságban hagyja. A hatá­rozat felkéri a Biztonsági Ta­nácsot, hogy rendkívüli ülésén foglalkozzon a dél-afrikai hely­zettel és hozzon meg minden szükséges intézkedést a feszült­ség' további éleződésének meg­akadályozására ebben az ország­ban és Afrika déli részén. A jövő év január elsejétől a FÉKON Ruházati Vállalat jelen­legi gyárai önálló vállalatként folytatják majd tevékenységü­ket. Megyénkben a bajai és ka­locsai egységek dolgozóit érinti a döntés, 1985-ben saját lábukra kell állniok. Baján Pogány Béla igazgatót arról kérdeztük, mi­lyen várakozással tekint a jövő­be? — Az a szervezetkorszerűsítés, amely jelenleg a magyar gazda­ságban folyamatban van, kiter­jed a konfekcióiparra, ezen belül a FÉKON-ra is. Minél kisebb egy vállalat, annál rugalmasabb, gyorsabban tud alkalmazkodni az igényekhez, ezáltal hatéko­nyabban tud termelni. Gyáraink önállósodása meghatározott prog­ram szerint zajlik, kijelölt mi­niszteri biztos irányításával ké­szül majd a vagyonmegosztó mér­leg, aminek alapján a vállalat álló- és forgóeszközeit, jogait és kötelezettségeit négyfelé oszt­juk. Ezután saját kontónkra kö­tünk üzleteket, önállóan k$U •vá­sárolnunk, termelnünk és elad­nunk. Ez a korábbinál nagyobb felelősséget ró dolgozóinkra, hi­szen csak magunkra számítha­tunk. — Megvarrnak a nagykorúság objektív feltételei? — A közvetlen termelés olda­láról igen. Gyártmányainkat, ame­lyek túlnyomó részét gyermek-, fiú- és férfiingek, valamint női blúzok teszik ki, eddig is magunk szabtuk, varrtuk és vasaltuk. Ez­zel ezután sem lesz gond. A mo­dellek tervezése és az áruforgal­mi munka azonban problémákat okozhat, mert ilyen tevékenysé­get idáig nem végeztünk. Erre jelenleg nincsenek szakembere­ink. — Miben bízik mégis az igaz­gató? — Sok olyan dolgozónk van, akiknek megvan az adottságuk arra, hogy képesek legyenek ezt a hiányt pótolni. Biztos vagyok 'benne, hogy a nehezebb körül­. mények hatására kibontakozik majd az a most még szunnyadó alkotókészség, amely lehetővé teszi, hogy felnőjünk a feladat­hoz. Csak ebben bízhatok, hiszen azt nem várhatjuk, hogy Buda­pestről ideköltöznek a szakembe­rek és tovább fogják a kezünket. AZ ASZÁLY ELLENÉRE NEM LESZ HIÁNY Téli takarmányellátás • A jövő évtől csak saját magukra támaszkodhatnak majd a FÉKON bajai gyárában dolgozó lányok, asszonyok. Kezdetben lesznek gondjaink, a helyi adminisztráció növekedni A kis paraszti gazdálkodás korában ilyen aszályos esztendő őszén főhetett az állattartók feje: mit etet­itek télen a jószágokkal? Az azóta eltelt évtizedek­ben az állatok tartásának körülményei, -így étrend­jük némiképp megváltozott. Abrakra viszont most is szükségük van. Az idén Bács-Kiskun megyében mintegy másfél millió nagyobb állat és nyolc milliót meghaladó szár­nyas abrakellátásáról kell gondoskodni. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán kapott információból megtudtuk, hogy Bács-Kiskun állattartói 1 millió 82 ezer tonna abraktakarmányt igényeltek. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Igaz­gatója, dr. Molnár István érdeklődésünkre elmond­ta, hogy nem lesz'takarmányihiány, ugyanis a me­gye északi részét is sújtó szárazság országosan szá­mottevően nem csökkentette a termést. Ezért a me­gyei hiányt a társvállalatoktól pótolják. A különbö­ző tápok készítéséhez is rendelkezésükre áll elegen­dő alapanyag. Azt, hogy másutt nem volt ilyen rossz a termés, bizonyítják az üzemekhez sorra érkező „híradá­sok”. Kukoricát kínálnak eladásra a dunántúli gaz­daságok. Remélhető, hogy ésszerű szervezéssel az aszály sújtotta megyéket nem tekintik „jól' fizető” piacnak. Marád azért a gazdaságokban is tennivaló. Az állattartó telepeken a költségeket csökkenthetik, ha a jól elkészített silót felhasználva, részbexi kivált­ják a drágább abrakot. Mintegy 66 nagyüzem igé­nyelt az idén nedves répaszeletet, 90 ezer tonna mennyiségben. Ennek alig a felét szállítja majd a 'hatvani, a mezőhegyes! és a szolnoki cukorgyár. Hivatkozással arra: először a cukorrépa-termelő és régebbi partnereik igényét kell figyelembe venniük. A takarmánypótlékot tavaly központilag osztották el. Az idén nem. Ezt mindenképpen számításba kell venni az üzemekben. Cz. F. fog, emiatt a létszámot nem tud­juk csökkenteni. Az előbb emlí­tett felszabaduló energiák segít­ségével azonban úrrá leszünk az átmeneti nehézségeken. — Milyen konkrét intézkedése­iket terveznek, várható-e a gyárt­mányszerkezet átalakítása? — Nem megyünk fejjel a fal­nak. Korai lenne változtatni a termékszerkezeten, egyelőre azt fogjuk gyártani, amivel eddig te foglalkoztunk. Ennek 30 százalé­ka tőkés exportra megy, a gondot az jelenti, hogyan tudjuk meg­tartani ezt a piacot. A termelés ésszerűsítésével megpróbáljuk csökkenteni, vagy legalábbis szinten tartani a költségeket. Ez a hozzáállás persze nem jelenti azt, hogy nem nézünk új lehe­tőségek után. Bővíteni akarjuk kapcsolatainkat a Bajai Finom­posztó Vállalattal, fejleszteni akarjuk a női ruhák gyártását. . 1985-ben szeretnénk megjelenni, a szovjet piacon. Reméljük, hogy a bajai lányok és asszonyok továbbra te meg­találják számításukat munkahe­lyükön, az önállóságot lehetőség­nek tekintik arra, hogy képessé­geiket az eddiginél jobban kibon­takoztassák. B. F. I. A megelőzés a legfontosabb Befejeződött az érelmeszesedési konferencia Hazánkban húsz esztendő óta háromévenként rendeznek érelme­szesedési konferenciát a kórtan hazai és külföldi, elméleti és gyakor­lati szakembereinek részvételével. Újabban a fiatal — tíz éve alakult — Magyar Érelmeszesedési Társaság a konferencia gazdája. A beteg­séggel foglalkozó kecskeméti orvosok munkájának az elismerését je­lenti, hogy a város másodszor, adhatott otthont a tudományos fórum­nak. Több mint tíz ország orvosai vettek részt a csütörtökön reggel meg­nyílt és tegnap délben zárult nemzetközi orvostanácskozáson. A nagy számú előadás ismertetésére aligha vállalkozhatnánk, ezért megkér­tük dr. Jetiinek Harry professzort, az érelmeszesedési társaság elnö­két, foglalja össze röviden, miről is esett szó a konferencián. Az előadók arról beszéltek, mondotta egyebek között, hogy a beteg­séget milyen mértékben váltja ki a vérben lévő zsírok szintje, a cu­korbetegség, a magas vérnyomás, a mértéktelen dohányzás, a moz­gáshiány, az elhízás. Foglalkoztak továbbá a megelőzéssel, a sebészeti beavatkozással. Az orvosok nendkívjii nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a megelőzésnek, mert csaknem minden idős korban elhunyt em­ber esetében azt állapítja meg az orvos, hogy a halál oka ér-, illetve szívkoszorúér-elmeszesedés, vagy az agyi erek megbetegedése <agylá- gyulás), a veseműködés zavara. Mindezt érbeszűkülés következtében — az elégtelen vérellátás okozza. A folyamat olykor érelzáródást és hirtelen halált okoz. Épp ezért a- megelőzést időben — már gyermek­korban — el kell kezdeni, a helyes táplálkozásra, az egészséges élet­vitelre való neveléssel. Ez te az egyik fő témája volt az idei, hetedik érelmeszesedési konferenciának. V R. M. Piros arany Hetényegyházáról A Hazafias Népfront is részt vesz az idei építészeti napok rendezésében, közölték a prog­ramot ismertető sajtótájékoz­tatón. A mozgalom irányítói is fölismerték, hogy az építészet állapotát erőteljesen megha­tározza a közgondolkodás, a közízlés színvonala. Felelős­séggel kijelenthetjük: legjobb tervezőink az új, a korszerű elfogadtatására túlságosan sok energiát áldoztak kényszerű­ségből. Sokan a megszokott­hoz, a pillanatnyi érdekekhez, a divathoz ragaszkodó igé­nyektől megfélemlítve, eleve lemondtak távlatosabb elgon­dolásaikról. Kár firtatni, hogy az építé­szet tekintélyének csökkenése, vagy a hosszadalmas döntési folyamatok miatt kevés alko­tó vállalkozott tervei megva­lósításának kiharcolására. Olyan országban, ahol a múlt­ban csak a gazdagok szűk ré­tege alakíthatta környezetét neki tetszőén, ahol az embe­rek többsége az elemi, illetve az általános iskolában hírét sem hallotta az építőművé­szeinek, hosszú ideig termé­szetes volt az építőművészek és a társadalom viszálya. A lakosság és a szakembexek párbeszédét,. közeledését az ötvenes években a modernebb építészeti eljárásokban ideoló­giai tévelygést gyanító politi­ka, később a mennyiségi szem­lélet eluralkodásában meg­nyilvánuló prakticizmus nehe­zítette. Jobban élnénk a lakótelepe­ken, szebbek és célszerűbbek lennének a magyar falvak, ha negyedszázaddal előbb leg­alább annyi — még mindig ke­vés szó esik város- és fa­lurendezésről, az átalakuló ,életmódot szolgáló lakásokról, mint napjainkban. Sietve le kell írnom: a kezdet kezdetén vagyunk. Bár Ráday Mihály Unokáink is látni fogják soro­zatának visszhangja, a jobban- gyengébben működő, a kez­det nehézségeivel váltakozó sikerrel küszködő városvédő, városszépítő egyletek léte a környezetünk, az építészet iránt növekvő érdeklődést bi­zonyítja, alig-alig olvashatók lapjainkban olyan tanulságos, eligazító szándékú műbírála- tok új épületekről, mint pél­dául színházi előadásokról, fil­mekről, könyvekről. Az „épül- szépül városunk” jellegű lel­kendező írásoktól és a tudat­lanság gátlástalanságával „bí­ráló” véleményektől aligha re­mélhető segítőkészebb, bátorí­tó építészeti közvélemény ki­alakítása, adott értékeink szé­lesebb körű védelme, új értékek megteremtése, a szocialista társadalmi rendben rejlő lehe­tőségek nagyvonalúbb érvé­nyesítése, kibontakoztatása. 1 Az építészeti napok Bács- Kiskun megyei (kecskeméti és kiskunhalasi) programja is a folyamatosságot, az egymást váltó nemzedékek történelmi felelősségét hangsúlyozza. Elő­adást hallhatunk a megyeszék­hely „felújításáról" és „újjá­élesztéséről”, szakmai kifeje­zéssel: rekonstrukciójáról éá rehabilitációjáról. Nyilván elemzik a Kecskemétnek oly sok új barátot szerző épület­felújítások körülményeit, a re­konstrukcióval megnövelt je­lentőségű, új célú középületek (Kodály Intézet, Tudomány és Technika Háza) környezet­szervező, szépítő, átalakító ha­tását, a központi gyalogjáró övezet kedvező tapasztalatait. Említi-e majd az idő múlásá­val mind elhibázottabbnak bi­zonyuló „kiskörút-koncepció” felülvizsgálatának szükséges­ségét az összegező igényű elő­adás? Mivel indokolja az el­sietett és felesleges városköz­ponti bontásokat? Több előadás címében is elő­fordul a „sajáterős" kifeje­zés. Dicséretes, hogy az épí­tészek gyorsan alkalmazkod­nak az új gazdasági viszonyok­hoz. Jó hazai és külföldi pél­dák bemutatásával .segítik a legalkalmasabb tervek kidol­gozását, a közvélemény tájé­kozódását. Az eddigiekből is nyilván­való, hogy az építészeti napok nem a szakmabeliek ügye: százak, ezrek számára tanulá­si alkalom, fórum, tisztelet- adás a kiváló építészelödök- nek — köztük a száz eszten­deje született Sziveisy Tibor­nak és Jánszky Bélának —, és elismerő buzdítás a tehetsé­güket és újabban közéleti el­kötelezettségüket újra és újra kinyilvánító mai építészek szá­mára. Heltai Nándor • A kecskeméti ITNIVER Áfész hetény egy házi üzemében a héten meg­kezdték a pritaminpaprika feldolgozását. Az időjárás miatt a szoká­sosnál három héttel később foghattak e munkához. A tervek szerint tizenhatmillió tubust töltenek meg a népszerű Piros arannyal, (Mé- besi Éva felvétele) ÉMIÁK Az ifjúkommunisták új ötletei A marxista diákakadémia tulajdonképpen az ifjúsági vitakör utód­ja: a politikai ismeretszerzés új kerete. A középiskolákban szervezik meg a KISZ-eseknek ezeket a fórumokat 1982 márciusa óta. Népsze­rűek-e a diákakadémiák? Erre a kérdésre kerestük a választ. A kezdeményezés újszerű, a fogadtatás azonban nem minden­hol volt lelkes — hallottuk Ka­tus Zoltántól, a megyei KISZ- bizottság munkatársától. A diák­akadémiákat a tanárok tartják, s a délutáni összejöveteleket a történelem- és világnézeti órák meghosszabbításának vették a tanulók. Hogy mégis vonzóvá te­gyék a találkozásokat, újabb öt­lettel rukkoltak elő az ifjúkom­munisták; városi szinten rende­zik meg a diákakadémiákat. Ba­ján nagy visszhangra talált az ötlet, külön - tematikát állítottak össze a középiskolásoknak, amely szerint a legkülönfélébb témák kerülnek szóba egy-egy alka­V lommal. Az új forma révén nem az oktatási Intézményeken be­lül zajlanak a viták; hanem a település KISZ-bizotts ágának szervezésében. Esetleg egy-egy középiskola felvállalhatja a ren­dező szereltét. Baján és Kiskun­halason a beszélgetések az idén hazánk felszabadulásának négy évtizedes múltjához kapcsolód­nak. Az „akadémiai délutánokon** lehetőség kínálkozik arra, hogy a konkrét történelmi áttekintés után a diákok kifejtsék vélemé­nyüket, és sok esetben a kivá­lasztott témakörön túl filozófiai, etikai, szociológiai kérdésekkel, (Folytatás a 2. oldalon.) j 4 I 'ír

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents