Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-30 / 230. szám

* • PETŐFI NÉPI • 1084. (September 80. HETI VILÁGHÍRABÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: New Yorkban megkezdődik az ENSZ-közgyűlés 39. üléssza­kának általános vitája, ‘ amelynek során hétfőn Reagan elnök, csütörtökön Gromiko szovjet külügyminiszter mond beszédet, so­rozatos külügyminiszteri találkozók és tárgyalások az ülésszak kapcsán. KEDD: Szovjet—finn kormányfői megbeszélések Moszkvában. — A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlése. — Béketalál­kozó Stockholmban. — Csernyenko beszéde a szovjet írók ün­nepi összejövetelén. SZERDA: Jordánia ismét diplomáciai kapcsolatokat létesít Egyip­tommal, elítélő nyilatkozatok az arab világban. — Pekingben aláírják a Hongkong jövőjét érintő kínai—brit megállapodást. CSÜTÖRTÖK: Bécsben, a 34. fordulóval folytatja munkáját a had; erőcsökkentési értekezlet. — Sinowatz osztrák kancellár bulgá­riai látogatása. — Konsztantyin Csernyenko magas kitüntetése. PÉNTEK: Reagan—Gromiko találkozó Washingtonban. — Görögor­szág nem kíván hozzájárulni területén nukleáris fegyverek állo- másoztatásáihoz. —* Líbiai—francia tanácskozás a csádi csapatkivo­násról. SZOMBAT: Választási előkészületek Nicaraguában, nyilvánosságra hozzák a Contadora-csoport közép-amerikai béketervét. A hét két kérdése: Milyen eseményeket hozott a New York-i „diplomáciai nagyhét”? Joggal használták a „diplomá­ciai nagyhét” 'kifejezését az el­múlt napokkal 'kapcsolatban. Már önmagában az is kiemelkedő je­lentőségű lehetett, hogy az ENSZ- közgyűlés 39. ülésszakán meg­kezdődött az általános vita, mint­egy másfél tucatnyi állam- és' kormányfő, valamint kilencven­kilenc külügyminiszter részvéte­lével. A beszédek mellett már eddig is több, mint kétszázötven, különböző szintű találkozóra ke­rült sor, szinte érezhetően ma­gasabb sebességfokozatra kapcsolt a nemzetközi tárgyalások gépe­zeté. Mozgás történt a legfontosabb viszonylatban is, a szovjet—ame­rikai kapcsolatokban. Reagan, majd Gromiko beszéde módot nyújtott a két nagyhatalom állás­pontjának ismételt megismerésé­re, a januári stockholmi össze­jövetel óta először történt újabb Gromiko—Shultz találkozó, s a szovjet külügyminiszter három és fél órát töltött a washingtoni Fe­hér Házban. (1960 óta első ízben került sor a korábban minden szeptemberben megszokott talál­kozóra, s túl ezen: Ronald Rea­gan immár csaknem négyéves el­nöksége alatt, Gromikót megelő­zően, még nem találkozott a leg­felsőbb szovjet .vezetés valame­lyik tagjával.) Mindezek a meg­beszélések előre betervezettek voltak, de közvetlenül a szovjet külügyminiszter hazautazása előtt még _egy külügyminiszteri talál­kozót bonyolítottak le. Gromiko egyébként a demokrata jelölttel, Walter Mondale-lel is eszmecse­rét folytatott. A diplomáciai körképet még teljesebbé tette, hogy a héten há­rom alkalommal is beszédet mon­dott Konsztantyin Csernyenko (a szovjet írók jubileumi összejöve­telén, a példamutató békés egy­más mellett élési viszonyt tükrö­ző szovjet—finn tárgyalások kap­csán, illetve magas kitüntetése al­kalmából), s ugyancsak értékelte a szovjet—amerikai kapcsolato­kat. De, ha nem is éppen a túl­zott derűlátás jegyében, szovjet és amerikai szakértők találkoz­tak, tizenhét másik ország kép­viselőinek társaságában Bécsben is, ahol kezdetét vette a haderő­csökkentési értekezlet 34. for­dulója. A tizenkettedik évükbe lépett tárgyalások, a NATO-ál- lamok magatartása miatt, egye­lőre holtponton vannak, de a vi­lág és Európa mégis odafigyelt, hiszen ez a konferencia jelenleg az egyetlen olyan kelet—nyugati fórum, ahol tényleges fegyverzet- korlátozásról próbálnak megálla­podást kötni. (A szovjet—ameri­kai párbeszéd mellett New York­ban a nemzetközi érintkezés más területein is szembetűnő élénkség mutatkozott. A szovjet külügy­miniszter tanácskozott olasz, nyu­gatnémet, francia és több más európai partnerével; hosszú idő óta először tárgyalt külügymi­niszteri szinten a Szovjetunió és Kína; a Gromilko—Samir találko­zó annyiból is érdeklődést kel­tett, hogy a két ország között ti­zenhét éve nincsenek diplomá­ciai kapcsolatok.) Térjünk azonban vissza a szovjet—amerikai találkozó­sorozatra. Végleges értékelést még nehéz lenne adni, de a beszédek és nyilatkozatok mégis sok min­denre engednek következtetni. A hivatalos Amerika igyekezett mindenképpen dübörgő optimiz­must sugározni és „sikerre ítélni” a találkozókat. Ennék hátterében egyetlen kulcsszó ad magyaráza­tot: elnökválasztás. Az Egyesült Államokban harminchét nap múl­va az urnákhoz járulnak. Reagan leggyengébb pontja, hogy Her­bert Hoover elnöksége óta az ő négy esztendeje alatt voltak a legkevésbé élőek a szovjet—ame­rikai kapcsolatok. Reagan, aki néhány hónap óta hangnemet vál­tott, és finomabb, árnyaltabb re­torikát használ, az ENSZ szószé­kén is igyekezett béke-apostol­ként megjelenni. Még az ameri­kai lapok is sorra megjegyezték: mennyivel hatásosabb és ered­ményesebb lehetett volna, ha az elnök hat héttel a beiktatása után használja ezt a hangot, s nem hat héttel a remélt újjáválasztá- sa előtt... A Világsajtónak kü­lönben is gyakori foglalatossága, hogy egymás mellé teszi az el­nöki beszédeket, az egy szájból való hideg—-meleg fújást 1983- ban, illetve 1984-ben. A Szovjetunió realizmussal kö- > zelített a találkozókhoz. Moszkvá­ban érthetően beszámították a • Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter megbeszélést folytatott New Yorkban George Shultz amerikai külügyminiszterrel. • Konsztantyin 'Csernyenko fogadta a finn miniszterelnököt, Kalevl Sorsát. választási tényezőt '(Gromiko nem véletlenül találkozott a másik el­nökjelölttel is), ugyanakkor vál­tozatlanul kiemelt helyen kezelik a két ország kapcsolatait. Készek a párbeszédre, a holtpontról való elmozdulásra, a viszony javítá­sára. Ez azonban csak akkor le­hetséges, ha az Egyesült Államok -nem csupán szavakban, de a gya­korlati tettekben is 'kész politi­kájának módosítására, 'ha lemond az egyensúly megbontására, az egyoldalii ,katonai fölény meg­szerzésére irányuló törekvéseiről. Amint tudjuk, a tárgyalások alap­jának semmissé tételével, magya­rán: a rakétatelepítéssel és kész helyzet teremtésével, éppen ez az amerikai politika torpedózta meg a genfi konferenciát, s ilyen kö­rülmények között nincs mód va­lódi, célravezető tárgyalásokra. Ezért kerülhetett -előtérbe az űr militarizálásának megakadályo­zását szolgáló párbeszéd, amely a hírék szerint komoly figyelmet kapott a mostani megbeszélése­ken is. A kozmoszban ma még elejét lehetne venni a fegyver­kezési hajszának, erre vonatko­zó javaslatot terjesztett az ENSZ közgyűlése elé Gromiko, s ez lenne ma a fegyverzetkorláto­zási lehetőségek legtöbbet ígérő területe. A szovjet—amerikai találkozók eredményességének igazi próbá­ja a következő időszak lesz, ami­kor -majd kitűnik, hogyan alakul­nak a további tárgyalások front­jai. Hol tartanak a választási előkészületek Nicaraguában? November elején Nicaraguában is választásokat rendeznek, még­hozzá két nappal az amerikai el­nökválasztások előtt. A választá­si előkészületek rendkívül nehéz körülmények között ‘folynak: a sandinista vezetésnek változatla­nul szembe kell néznie az ellen­forradalmár osztagok sorozatos betörésével, a gyilkosságokkal,, szabotázzsal, a gazdasági élet le­rombolását célzó akciókkal. Nicaragua mindennek ellenére nem halasztotta el a választáso­kat, s a legdemokratikusabb fel­tételeket teremtette meg az or­szág eddigi történelme során. (Hét ellenzéki párt indulását en­gedélyezték, minden irányzat azonos anyagi támogatásban, te­levíziós műsoridőben stb. része­sül, lehetősei* van külföldi meg­figyelők részvételére.) Ha tehát a sandinisták és a velük szövet­séges erők szerzik meg a többsé­get, ez minden kétséget kizáró törvényes legitimitást, jogi és po­litikai megerősödést jelentene. Ez az oka annak, hogy az el­lenzék egy része (s a háttérben Washington), amely korábban a választásokat sürgette, most azok elhalasztását próbálja keresztül­vinni. Éppen az elmúlt héten hosszabbították meg ismét az el­lenzéki pártok nevezési-jelölési határidejét, de úgy tűnik, hogy több irányzat távol akarja tarta­ni magát az urnáktól. A taktika célja nyilvánvaló: így azt állít­hatnák, hogy a választásúk nem voltak általánosak... Nicaragua közben még egy fon­tos lépést tett, jóllehet annak több részvételével nem értett tel­jesen egyet, mégis elfogadta a né- . gyes Contadora-csoport (Pana­ma, Mexikó, Venezuela, Kolum­bia) béketervét. Ez, végő soron olyan kompromisszumos alapot kínál, amely csökkenthetné a válságszintet Közép-Amerikáiban. De vajon á többi érdekeltek haj­landók lesznek-e elfogadni a ki­bontakozásának e lehetőségét? Réti Ervin 1949. október 1. nemcsak Kí­na számára, hanem világtörté­nelmi szempontból is jelentős dátum: harmincöt évvel ez­előtt, ezen a napon kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot. Évtizedes, hősies harc után új korszak kezdődött ezzel a földkerekség legnépesebb or­szágában, hiszen az ünnepé­lyes deklaráció — a hosszú polgárháború befejezése mel­lett — azt jelentette, hogy a hatalmas állam a félgyarmati függéssel végleg szakítva új fejlődési irányt választott. Nem véletlen a világtörté­nelmi jelző használata sem. A kínai forradalom győzelme ugyanis kétségtelenül, serken­tőleg hatott -más ázsiai és af­rikai hazafias mozgalmak fel­szabadító küzdelmére. Kína nagy lendülettel látott hozzá az ország előtt álló korszakos feladatok megoldásához. Az évszázados elmaradottság fel­számolása természetesen hosz- szaibb távú teendő, de az első évtized ebben is ígéretes ered­ményeket hpzott. Helyreállí­tották az elpusztult gazdasá­got, új gyárak tömegét alapí­tották, megszűntek a generá­ciókon keresztül pusztító gya­Kína ünnepe kori éhínségek, társadalmi reformok sorát vezették be. Megkezdődött tehát a szocia­lizmus alapjainak lerakása, s e folyamatban értékes segít­séget nyújtottak a baráti szo­cialista Országok is. Elsősor­ban a Szovjetunió vállalt fon­tos szerepet a korszerű nagy­ipar megteremtésében és az előrelépéshez nélkülözhetet­len szakembergárda kiképzé­sében. Ám a gyors ütemű fejlődés az ötvenes évek végére meg­tört: a kínai vezetésben elő­térbe került szélsőséges, na­cionalista irányvonal térnye­rése az addigi bel- és külpoli­tika átalakításához vezetett. A súlyos ideológiai és politi­kai torzulások, az eluralkodó szovjetellenesség természete­sen'az ország külkapcsolatai- ra is kihatott, tartósan szem­befordítva Kínát nemcsak a Szovjetunióval, hanem a szo­cialista közösség más tagálla­maival is. 4- „nagy ugrás”, majd később a „kulturális for­radalom” tengernyi szenvedést hozott a kínai lakosságnak, jelentékeny visszaesést ) okoz-' va egyben a népgazdaság, a tudomány és a kultúra szinte minden területén. Az elmúlt esztendőkben szá­mos tekintetben sor került e^ helyzet felülvizsgálatára. A bel- és gazdaságpolitikában jobban érvényesül Kína , mo­dernizálásának szándéka, s megfigyelhető . bizonyos — igaz, korlátozott — átértéke­lés a pekingi külpolitikában is. Magyarország — több más testvérországhoz hasonlóan — mindig is a kapcsolatok köl­csönös előnyökön alapuló fej­lesztésének híve volt, - Azt valljuk, hogy az eltelt évtize­dek ellentmondásos korszakai ellenére megmaradt Kína alapvetően szocialista jellege, s készek vagyunk a kétoldalú kapcsolatok javítására. A mö­göttünk álló évek azt bizo­nyítják, hogy e törekvés (min­denekelőtt az államközi vi­szony normalizálása terén) ho­zott már eredményeket, s egy­re inkább megfigyelhető a kapcsolatok fokozatos • bővülé­se a gazdasági téren, s az élet más területein is. (KS) Magyar vezetők üdvözlő távirata A Kínai Népköztársaság meg­alakulásának 35. évfordulója al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke .távirat­ban üdvözölte Li Hszien-nien ál­lamelnököt és Csao Ce-jang-ot, az Államtanács elnökét. BAM teljes hosszon Tízévi munka után, egy évvel a kijelölt határidő előtt az utol­só sínszakasz is helyére került szombaton a Bajkál—Afnur vas­útvonalon, így a Bajkál-tótól az Amurig'3102 kilométernyi sín­pár húzódik. A keletről és nyu­gatról egymás felé haladó építő- brigádok a vasútvonal 877. kilo­méterénél találkoztak. Mostanra a BAM teljes, hosz- szának egyhanmadán folyik üzem­szerűen a szállj,tás. Eddig több mint 50 millió tonnányi szállít­mány haladt át ezen a szakaszon. Az építkezés teljes befejezéséig még sok munka van hátra, ám a munkavonatok egy vágányon szombattól a BAM teljes hosszá­ban közlekedhetnek. Gromiko és Shultz második találkozója Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai kttlügyml- niszter második találkozója helyi idő szerint délelőtt tiz órakor kez­dődött meg az amerikai külügyminisztérium épületében. A két külügyminiszter tárgyalása — az eredetileg jelzett egy óra he­lyett — két óra hosszat tartott. Gromiko a tárgyalásról távozva nem nyilatkozott a nagy számban várakozó újságíróknak. Shultz külügy­miniszter mindössze annyit mondott, hogy „érdemi” tárgyalást foly­tattak, s megállapodtak ahban, hogy a kapcsolatot diplomáciai csator­nákon keresztül tartják fenn, mégpedig „nem'alkalmilag, hanem igen alapos módon”. Koszorúzás a fegyveres erők napján A fegyveres erők napja alkal­mából szombaton koszorúzási ün­nepséget rendeztek Budapesten a Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél. A Himnusz el­hangzása után a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői nevé­ben Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter és (Borbély Sándor, a munkásőr­ség országos parancsnoka helye­zett el koszorút. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, valamint a Magyar Ellenállóik,.'Antifasiszták Szövetsége képviseletében S. He­gedűs László, az országos tanács titkára és Ispánovits Márton, a szövetség főtitkára;- a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében Szórádl Sándor, a KB titkára és Varga Tibor százados, a KB tag­ja koszorúzott. A 35 éves békemozgalom útja és feladatai Október 27-én ül össze Buda­pesten'a X. Országos Békekonfe­rencia. A hazai békemozgalom­ban munkálkodó tíz és százezrek, társadalmi munkások legmaga­sabb szintű és legátfogóbb fóru­mát legutóbbi, júliusi ülésén hívta össze az Országos Béketa­nács. A közelgő konferencia prog­ramjáról, törekvéseiről az Orszá­gos Béketanács ügyvezető elnök­ségénél elmondták, hogy a béke­mozgalom képviseletében 800 — munkahelyi kollektívák és helyi társadalmi testületek által meg­választott — küldött vesz részt, s mintegy 200 hazai és külföldi vendéget is meghívnak. Az or­szágos békefórumnak kétnapos programja lesz. Számadást . ké­szítenek az 1978 decemberében tartott IX. 'Magyar Békekong­resszus óta eltelt hat esztendő mozgalmi munkájának eredmé­nyeiről, illetve programot adnak a további esztendők békemozgal­mi tevékenységéhez; megújítják, a mozgalom vezető testületét, az Országos 'Béketanácsot. Ezek, lesz-, nek a főbb mozzanatai a konfe­rencia tervezett plenáris ülései­nek. Ugyanakkor szekcióülése­ket is a programba iktattak hat főbb témakörben — ezek: „Az ifjúság 'békére, szocialista haza- fiságra és internacionalizmusra nevelésének időszerű kérdései”, „Európai biztonság, leszerelés, enyhülés”, „Fejlődés, béke, szo­lidaritás”, „írók, művészek a bé­kemozgalomban”, „Tudósok fele­lőssége a békéért”, „A 35 éves bé­kemozgalom útja, aktuális fel­adatai hazánkban, tevékenysé­gének formái, módszerei”. A konferenciára készülő beszá­moló — az előzetes tájékoztatás szerint — elsősorban arról ad számot, hogy a legutóbbi kong­resszus óta hazánkban erősödött a 'békemunka politikai tartalma, szélesedett a mozgalom társadal­mi bázisa, kiterjedtebbé' váltak némzetközl kapcsolatai. A moz­galom cselekvőén szolgálja ha­zánk bel- és külpolitikai törek­véseinek megvalósítását, erősíti népünk politikái aktivitását, a béke védelméért érzett felelőssé­gét, sikeresen járul hozzá a szo­cialista nemzeti egység erősítésé­hez. Az elmúlt évek megannyi 1. házai rendezvénye, mozgalmi eseménye, a társadalmi aktivitás meggyőzően kifejezésre juttatta, hogy népünk szilárdan elkötele­zett a béke Ügyében, szolgálatá­ban. Az elmúlt évek során létre­hozták az OBT ifjúsági- és Di­ákbizottságát, szerte az ország­ban ifjúsági csoportokat és klu­bokat létesítettek a fiatalok po­litikai nevelésének, aktivitásá­nak serkentésére." Áz egyházak békemozgalmi tevékenységének élénkülését jelzi, hogy a protes­táns, az ortodox, az unitárius és az izraelita félekezetek képvise­lőinek közös kezdeményezésébe" életrehívták a magyar bókemoZ-'. I galom Egyházközi Békóbizottsá- gát. Országszerte elismerést kel­tett a „Felelősséggel a hazáért és, ■ az emberiségért” gondolattal meg­tartott papi békekonferencia. Nemzetközileg is jelentős vissz­hangja volt az atomfegyvermen- ,tes Európáért szervezett magyar­' országi akcióknak, a béke és ba- rétsági hónap évenként ismétlő­• dő rendezvényeinek, a velencei, ■ a pusztavacsi 'békefesztiválok­nak, a szolidaritási akcióknak. Az Országos' Béketanács to­vábbra is fő céljának tartja — s erre megerősítést kér az orszá­gos konferenciától is —, hogy kellő időben és formában reagál­jon a világ eseményeire, juttas­sa kifejezésre nemzeti és inter­nacionalista érdekeinket, elköte­lezettségünket a békéért. Az ifjúkommunisták új ötletei (Folytatás az 1. oldalról.) illetve aktuális társadalmi prob­lémákkal is foglalkozzanak. Kecskeméten, a Bányai Júlia középiskolás kollégiumban ha- • vonta egyszer úgynevezett etikai beszélgetésekre gyülekeznek a kollégisták, hogy véleményüket elmondják, vitatkozzanak bizo­nyos témáról. S ezek az esték si­keresek. A népszerű külpolitikusok sze­mináriumain zsúfolásig megtel­nek a termek, tehát ebből is lát­ható, érzékelhető: a fiatalok ér­deklődnek a politika iránt. A KISZ KB 19á2-ben, amikor a kö­zépiskolai KISZ-szervezetek mun­kájának felfrissítését javasolta, arra gondolt, hogy a fiatalok köz­életi érdeklődésének teremtenek fórumot az akadémiák, miután a tanulók nemcsak a külpolitikára figyelnek élénken, hanem az. is­kolai ügyekre is. Két év telt el a KISZ KB tizenévesekkel foglalko­zó határozata óta, az akkor kije­lölt _ feladatok megvalósításáról már be is számoltak a mozgalom vezetői a tavaszi küldöttgyűlése­ken, s most az ifjúsági parlamen­teken szintén megtehetik ezt. Ha a marxista diákakadémiák ke- - rülnek szóba, annyi már bizo­nyos, hogy az új formát találják majd népszerűbbnek, vagyis: vá­rosonként kell vitafórumot ren­dezni a diákoknak. B. T. Drágulnak egyes papíripari termékek A Papíripari Vállalat és a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat közli, hogy egyes papíripari ter­mékek fogyasztói ára október 1- től átlagosan 10 százalékkal emelkedik. i A 10 darabos papír­zsebkendő ára például csoma­gonként 2,50 forintról 2,80 fo­rintra, a Creptck egészségügyi papíré csomagonként 10,50-ről 11,60 forintra emelkedik; a Crep- to Lux egészségügyi papír ára változatlan marad. A papírszal­véták átlagosan 15 százalékkal drágulnak. A táti Vörös Csillag Mező- dasági Termelőszövetkezet és a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat közli, hogy az Éva papírpelen­ka fogyasztói ára — ugyancsak október 1-től — csomagonként három forinttal, darabonként 15 fillérré! emelkedik. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A labdarúgó NB I eredményei: Pécsi MSC—Haladás 3:2, Csepel—Zalaegerszeg 1:0, Ű. Dózsa—Vasas 2:1, Debrecen—MTK-VM 1:1, Eger—Rába ETO 2:2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents