Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

\ 1981. szeptember *1. • PETŐFI NÉPE # S KRITIKUS SZAKASZBAN Emelkedik a betonkolosszus • Farkas Sándor főgépész az olajnyomást ellenőrzi. (Méhes! Éva felvételei.) A kecskeméti régi,'. Szenthá­romság temetőből kihasított föld- darabon büszkén tornyosodik az új, 60 .méter magas víztorony törzse. A vásbetonelemekből ösz- szeállítótt 3 ezer köbméteres tar­tály még a földön. Augusztus 21., délután 1 óra. A Vízügyi Építő Vállalat konténerirodájában ülünk, nagy a sürgés-forgás. Eme­léshez készülődnek, az első önálló emeléshez. Ma meg kell kezdeni a 3400 tonnás víztartály, az úgy­nevezett kehely emelését. DIWY- DAG rendszerű hidraulikus be­rendezés győzi le majd a roppant nehézségű erőt. Hárommillió- négyszázezer kilogrammnak 'kell - a földtől elmozdulnia. Bács-Kis- kun, megyében még nem volt ilyen. Az országban ez a harma­dik próbálkozás, kétszer már si­került. Igaz, akkor ott voltak a nyugatnémet szakemberek is, most viszont csak önmagában bízhat a stáb. Kiss Módi Nándor építésvezető és Farkas Sándor technikus fő­gépész a felelős emelésvezetőket várják. Telefonálni próbálnak a budaörsi központba, de hiába, Budán béázott a kábel. Három­negyed kettőkor megérkezik Pos­tás Tibor, az emelés egyik irá­nyítója. Máris kezdene, de még nincs itt Bancsik Csaba csoport­építésvezető, és Tóth László fe­lelős tervező, a Mélyépítési Ter­vező Vállalat mérnöke. Minden eshetőségre készen viszont jelen van kát alpinista, akikkel a fő­gépész aláíratja a munkavédelmi oktatási naplót, még egyszer el­magyarázva nekik a ' dolgokat. Csakhamar feltűnik a tervező ko­csija.. Kiss Módi Nándor beszámol a helyzetről; építési részről min­den előkészítve. Szintező műszert visznek fel a kehely felső síkjá­ra. Ezzel ellenőrzik majd, hogy egyenletes-e az emelés, vízszin­tes-e a kehely. Postás és Farkas felmennek a toronyba, utoljára végigvizsgálni az amelőberendezést és a ruda­kat. Hetvenkét hidraulikus mun­kahenger van fenn, ami hetven­két acélrúdon húzza majd a ha­talmas építményt. Harmincnégy­ezer mázsa, több mint egy tíz­emeletes toronyház, lakokkal, bú­torokkal együtt. Az emelőruda- kat kenderkötél fogja össze, ami­nek nem tudom mire vélni az okát. Az emelés előtt egyenlete­sen meg kell feszíteni-az összes rudat, kibírják-e a terhelést? Ha véletlenül anyaghibás van köz- , tűk, inkább most pattanjon el, mint később, bár néhány rúd el­szakadása menet közben sem okozhat gondot. Megérkezik Bancsik Csaba is. Engedélyt kapok tőle, hogy fel­menjek a kehelyre és a torony-' ba. Felhívják a figyelmemet a balesetveszélyre, kapok egy sisa­kot is. A magasban Postás Tibor és a főgépész egyenként adnak a munkahengerekre 300 atmoszfé­ra nyomást, vizsgálják, nem fo­lyik-e valahol az Olaj. Az ellen­őrzés a végefelé jár, rövidesen megmozdulhat a vasbetontartály. * Bancsikkal lemegyünk a kehely tetejére. Gyakorlott szakember módjára rögtön észreveszi, hogy a szintezéshez felvett ellenőrző pontok rossz pozícióban vannak. Éppen ezt magyarázza a geodé- ' táknak, amikor nagy csattanást hallunk! Egy 3 kilós rögzítőanya egyik fele közvetlenül mellénk esik. Felnézünk, az egyik emelő­rúd a levegőben himbálózik. Most világosodik meg előttem a kenderkötél szerepe! Ha nem len­• Jól látható a biztonsági cé­lokat szolgáló kenderkötél. ne ott, nagy balesetveszély for­rása lehetne a körülbelül’ 40 mé­ter hosszú, elszabadult vasdarab. A főnök kedélyesen reagál a „me­leg helyzetre”, de látszik rajta, hogy váratlanul érte a dolog. — Ma már nem lesz emelés — mondja, és visszamegyünk a to­ronyba. ' Kiderül, hogy az egyik rúd a próbaterhelés hatására elszakadt, és a felszabadult hatalmas erő a hidraulikus hengert tartó bakot is kifordította a helyéből. A ter­vező, Tóth László szinte örül az esetnek. Csodálkozásomra kész­ségesen elmagyarázza, hogy most már legalább erről is van gya­korlati tapasztalatuk. Elmondja, hogy az emelést akár így is meg lehetne kezdeni, hiszen a mére­tezés során megfelelő biztonsági tényezőt vett figyelembe.- Ügy döntenék azonban, hogy az elsza­kadt rudat kicserélik. A főgó- pész a tervezővel ellentétben na­gyon mérges, korábban ugyanis ilyen nem fordult elő, ő pedig mielőbb szeretett volna túllenni a nehezén. Az egyik alpinista lemászik ráerősíteni a darukötelet a sé­rült emelőtagra. Kis zavar támad az irányításban, a 10 emelet ma­gasságban csüngő fiatalember­nek hárman háromfélét kiabál­nak. Hiába, senki sem számított a közbejött akadályra, kissé ide­gesek az emberek. Lassan mégis megnyugszanak a kedélyek, a továbbiakban már újra összeszo­kott csoport benyomását kelti a társaság. ♦ Augusztus 23. Bencsik Csaba újra Kecskemétre jön, ellenőrzi az előkészületeket a munka foly­tatásához. Az elszakadt rudat ki­cserélték, de á csoport-építésve­zető semmit sem bíz a véletlen­re. Ügy látja, hogy a bakok alatt levő nagy szilárdságú műgyanta a próbatétel során néhány he­lyen megsüllyedt. Elrendeli, hogy ezeket nyolc bak alatt cseréljék ki, ami néhány napos munkát ad Simon Tibor szolgálatos építés- vezető brigádjának. Az emelés megkezdésének időpontját augusztus 28-ra tűzik ki. ♦ Mindenki korán Itt van. Ellen­őrzés újra és újra, a stáb ma biztosra akar menni. A két főnök rádión tart összeköttetést. Érez-, hető a kompánia rutinja, mester­ségbeli tudása. Sokat tanultak az előző két emelésnél a német szak­emberek mellett. Fent a torony­ban nagy a, „huzat”, de a gépé­szeti építésvezető nem fázik, nem törődik a széllel. A szivattyú zúg, Postás Tibor utasítására a főgé­pész kinyitja a szelepeket. A nyomás lassan nő, az emelőru- dák, mint kifeszített gitárhúrok sorakoznak a.törzs kerületén. A, 17 centiméter hosszú munkahen- gerekbő!'lassan -előbújnak á1 - tü­körfényes dugattyúk, de a kehely még nem mozdul. Először a ru­dak megnyúlnak 14 centit, majd 9 óra 25 pereikor a 3400 tonnás vasbeton kolosszus elemelkedik a földtől. A terhelés átadódott' az emelőszerkezetre, minden tökéle­tesen működik. Ezután már va­lamennyi húzás 17 centit jelent- felfelé. Folyamatosan ellenőrzik a vízszintes helyzetet, három eme­lés után az eltérés nyolc milli­méter, ami várakozáson felüli, kiváló eredmény. ♦ Lent a torony tövében Tóth László felelős tervező benéz a kehely alá. — Be merné tenni az ujját a résibe? Vaskos tréfával válaszol, majd hozzáteszi: — A mérnöknek, míg papíron eldönti 3400 tonna sorsát, min­dent meg kell gondolnia. A Vízügyi Építő Vállalat szim­patikus kollektívája a kecskemé­ti víztoronyépítés kritikus sza­kaszában összehangoltan dolgo­zik, a kehely szinte észrevétle­nül kúszik felfelé. Ballai F. István Mikor lehet a dolgozót áthelyezni? Egy vállalatnál öt éve dolgozó kőművest közös megegyezéssel a burkolatfestők brigádvezetőjévé nevezték ki, és három évig így dolgozott. Ennek el­teltével, megkérdezése és hozzájárulása nélkül visz- szahelyezték a kőművesekhez. Ezt mint egyoldalú munkáltatói intézkedést, sérelmesnek tartotta, és megváltoztatásáért előbb a munkaügyi döntőbizott­sághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de mifidkét fórum elutasította. A legfőbb ügyész törvé­nyességi óvásáfa azonban a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatásával a vállalati intézkedést hatályon kívül helyezte. _ A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgo­zó indokolt esetben, átmenetileg, a_ munkakörébe nem tartozó feladatot is köteles ellátni hangzik a határozat. Ez azonban beosztására, korára, egész­ségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintet­tel reá aránytalan sérelemmel nem járhat és erede­ti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát nem sértheti. — A kőműves három évvel ezelőtt kiadott utasí­tás alapján búrkalatfestő munkakörbe került — hangzik tovább a határozat indoklása. Ezzel az ere­deti munkaszerződés, amelyhez hozzájárult, módo­sult, ezért, amikor ismét mint kőművest akarták foglalkoztatni, ez az intézkedés a munkaszérződés egyoldalú módosításának minősült. Jogi szempont­ból ugyanis annak a három évnek van jelentősége, amikor burkolatfestő volt. Tehát ezúttal nem át­irányítás, hanem más munkakörbe való helyezés történt, ami jogszerűtlen, ezért hatályon kívül kel­lett helyezni. Gondatlan volt a tsz Nagyon sokba került a gondatlanság az egyik me­zőgazdasági termelőszövetkezetnek. ' Megbízásából egy hazai vállalat külföldről ötszáz .tenyésznutriát szerzett be részére. Az állatok megérkezése után rövidesen kiderüli, gyógyíthatatlan betegek. Nagy részük elhullott, a többit meg kellett semmisíteni. A tsz véleménye az volt, hogy a vállalat a külkeres­kedelmi szerződés, megkötésekor, majd az eladóval szemben a kárigény érvényesítésénél, mulasztást követett.- el, ezért kétmillió-kilencszázezer forint megfizetéséért pert indított ellene. Mind az elsőfokú, mind fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság megállapította; nem vitás, hogy a külföldi cég beteg állatokat küldött, de ennek a szerződés­szegésnek súlyos következményeit a tsz időben nem mérte fel. Bár a külföldi céggel levelezett, a ma­gyar vállalatot csak a szállítmány megérkezése után fél évvel később bízta meg, hogy az eladónál kár­térítési igényét jelentse be. Ez meg is történt. A vállalat még választott bírósághoz is fordult, és többször kérte a tsz-től a perlési megbízás megadá­sát, valamint a perköltség letétbe helyezését, de a felhívások eredménytelenek maradtak. Tehát, a tsz saját mulasztásának következménye, hogy a kár­igény ennyi idő eltelte után ma már nem érvénye­síthető. A magyar vállalat ügyviteli mulasztást nem követett el, és így a szövetkezet keresetét, mint alaptalant, el kellett utasítani. Az év lakóháza — de mibe kerül? Az ötlet jó volt, ezt bizonyítja,,hogy a sajtó, így a Petőfi Népe is már a pályázat meghirde­tésekor felkarolta AZ év lakóháza ’83 elnevezé­sű akciót. Mert valós volt az a törekvés, — s találkozott itt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a lakosság érdeke —, hogy erősíteni kell az építészeti kultúrát, ugyan­akkor felkelteni, majd kielégíteni az igényt, ame­lyet épített környezetünkkel, a lakóházak eszté­tikai megjelenésével, gyakorlati használhatósá­gával szemben támasztunk. Egyúttal mintát is adni azoknak a házépítőknek, akik még csak most akarnak munkához látni. Számuk nem ke­vés, hiszen országosan 80—85 százalék a saját­erős lakásépítés aránya, Bács-Kiskunban pedig még ennél is magasabb. Nem mindegy tehát, * hogy milyen alkotások kerülnek a tájba, s for­málják a környezetet. Amelyet el'is lehet ron­tani! Példa erre is van szép számmal. De az épí­tés arra is alkalmas, hogy elsődleges funkcióján túl gyógyítson, s helyrehozza a korábbi hibákat. Igaz, a táj- és környezetalakítást lehet a leg­lassabban észlélni — nem is véletlen, hogy ezt- a szempontot a bírálat során alig tudták érvé­nyesíteni —, de a jó döntések, melyeket időben, s kellően alapos mérlegelés után hoztak meg, megfelelő irányt és teret engednek a beépítés­nek, s az ebben testet öltő egyéni ötleteknek. Ezt tükrözi a kecskeméti Homoki domb re­konstrukciója, A belvárosban a rendezési terv szerint — mely egyébként szintén pályázat so- rán-készült — valósul meg a hely jellegéhez, ha­gyományaihoz illő beépítés. És nemcsak a me­gyei értékelésben- első helyen végzett lakóház esetében. • A kecskeméti eset is jelzi, hogy milyen fon­tos szerepe van a munkában az építési hatóság­nak, amely nem kellő odafigyeléssel, engedé­kenységgel a település, vagy egy része arculatát hosszú időre elcsúfíthatja, a szakmai követelmé­nyek következetes érvényesítésével azonban el­tüntethet sebeket, újra éleszthet utcákat, kerü- . leteket — mégpedig állami támogatás nélkül, a lakossági erőt megmozgatva. De ez a kapcsolatrendszernek csupán egyik ele­me. Éppen ilyen meghatározó az együttműködés a tervező, a kivitelező és az építtető-használó kö­zött. Ma már — ^ ezt a pályázat egyértelműen igazolja, az építési tárca pedig eredménynek könyveli el — az építtetők nem a tervezésen akarnak spórolni. Egyre többször bízzák meg a jó képességű, munkákkal már bizonyított építé­szeket, s mintának sem a szomszéd házát vá­lasztják, azzal a kikötéssel; az övék ugyanolyan, csak egy kicsit .nagyobb és díszesebb legyen. Társadalmi változást, nagyobb nyitottságot is tükröz, hogy az emberek egyre inkább megmu­tatják azt az épületet, amelyet nagy energiával. esetleg életük munkájával hoztak össze — fo­galmazta meg a miniszterhelyettes. S ugyan' ezek az emberek szeretnének a szépre büszkék lenni. A jó építész feltétele ennek, s ráadásul a szakember még megtakarítást is hozhat a tu­lajdonosnak az üzemeltetésben és a fenntartás­ban. Így a tervért kifizetett pénz meg is térül­het.- - , ' Igaz, a jó tervet is el lehet rontani hanyag munkával ilyen a magánlakás-építésben is előfordul, ezért is igény egyre többször, hogy a hozzá nem értő építtetőt szakképzett műszaki ellenőr segítse — s belejátszik a .kivitelezésbe az is, hogy milyen az építőanyagokból, lakásfel­szerelésekből az ellátás, mi kapható és mi nem. De ha jó terv alapján jó ház készült, használati értéke annak is csökkenhet, ha a tulajdonos már kezdettől nem működött együtt a tervezővel, s a végén, beköltözés után derül ki, hogy neki igazából nem is ez a ház elégíti ki gz igényét. Ez a bosszúság mellett azt is eredményezheti, hogy az épület nem kerül szóba Az év lakóháza pályázaton. S ezért is kár. Az azonban még saj­nálatosabb, hogy a ■díjazottak közé szinte bizto­san nem kerül be az, akinek - nincs éledendő pénze äz építkezéshez; Mennyi az elegendő? Nehéz meghatározni. Az értékelő bizottság az idén benevezett 250-ből négy-ötmillió forintos családi házakat nem dí­jazott, mert az olcsóbbak szebbek voltak. De ... A megyei első helyezett, kecskeméti Mária ut­ca’ 3. számú házról, valamint az országos össze­vetésben előbbre rangsorolt, s, miniszteri dicsé­retben részesített, ugyancsak a megyeszékhelyen levő Széchenyi tér 20. számú lakóépületről rá­nézésre — költségvetés ismerete nélkül is — megállapítható, hogy bőven fölözi az egymillió forintot. S az most nem sokat változtat- a lénye­gen, hogy mennyi lehet ezekben a saját munka, és az ennek következtében elérhető megtakarí­tás. Mert a nagy többség ennél kevesebb pénz­ből szeretne, s tud is (!) házat építeni. -Például községekben, vagy a városok kevésbé felkapott” részein. A megtakarítás ára azonban, hogy en­gedni kell az esztétikai színvonalból. Ezt kikü- ' szöbölendő, számukra is szükséges megfelelő, kö­vetendő mintát adni! Mégpedig a pályázat keretein belül. Egyébként, hogy a címben feltett kérdés- se maradjon teljesen megválaszolatlanul: az első díjas budapesti házat építészek tervezték ma­guknak, és saját, házilagos kivitelezésben ké­szült. A győztes az egyik újságíró kollégának el­mondta, hogy öt évig keményen takarékoskod­tak, s az anyag 500 ezer forintba került. A ri- porternő, aki a helyszínen is járt, még hozzátet­te; bár a végösszegről pontos számai neki sin­csenek, véleménye szerint a házra ma mintegy kétmillió forintért lehetne vevőt találni... Váczi Tamás Növekedett a szántóterület nagysága A mezőgazdaság művelési ágai­ban kedvező változás következett be: hosszú évek óta, egymásután immár másodszor növekedett a szántóterület. Ugyanakkor a me­zőgazdaságilag művelt terület csökkenése —, amellyel külön­ben közép és hosszútávon egy­aránt számol a népgazdasági terv — mérséklődött —, ezt állapítot­ta meg a MÉM elemzése az idei, május végi felmérések összesíté­se alapján. A kormány 1982-ben hozott ha­tározatot a földvédelmi alap lét­rehozására. A művelésből kivont területek után járó .megváltást gyűjtik ebben az alapban, ame­lyet a földgazdálkodás javítására használnak fel. Évente 150—200 millió forinttal támogatják az úgynevezett rekultivációt, amely­nek keretében korábban rosszul hasznosított, elhanyagolt és job­bára csak a statisztikában nyil­vántartott földeket ismét szántó­földi termesztésre tesznek alkal­massá. Emellett fokozatosan fel­számolják az elöregedett és gyak­ran különálló gyümölcsösöket, a felszabaduló terület egy részére növények kerülnek. Ily módon az 1981- ben még csökkenő szántóte­rület 1982-ben már megállapo­dott, majd 1983-ban 2000 hektá­ros növekedés következett be és ennél is nagyobb az idén; a má­jus .végi összesítés szerint 6000 hektárral nagyobb a szántó 1984- ben, mint egy évvel korábban volt. . A mezőgazdaságilag művelt te­rület csökkenése, ha a korábbi­nál kisebb mértékben is, de to­vább tart. Mindez nem ellenke­zik a szakmai elképzelésekkel, hiszen a kieső terület kétharma­dát kifejezetten rossz minőségű földek tették ki, és ezek erdészeti hasznosításának ideje jött el. A kieső terület egyharmadára ipari, településfejlesztési, létesítmények kerülnek. A művelési ágak változása a gyümölcsösökben is lemérhető. 1982- ben 4000-rel, tavaly 6000-rel, az idén pedig 7000 hektárral csökkent a gyümölcsösterület, mindenekelőtt az almáé, amihez kétségkívül az értékesítési ne­hézségek is hozzájárultak. A sző­lőterület csak kismértékben esik vissza, évente 2—-3000 hektárral kevesebb az ültetvények területe, de mivel iobbára rossz minőségű és öreg szőlőkről van szó. az or­szágos termésben ez jóformán meg sem mutatkozik. A rosszabb fekvésű részekről ugyanis gazda­ságosan gyeptermést nem remél­hetnek. RÁDIÓ JEGYZET Üdülési körkép Az elmúlt esztendők gazdasá­gi válsága Nyugat-Európában is laposabbá tette a pénztárcákat, tulajdonosaikat pedig megfontol­tabbá; hol, mikor, hogyan költe­kezzenek? A nyári két-három héti külföldi üdülés ennek elle­nére természetes életformája ma­radt a nyugat-európai emberek­nek. A belgák például, inkább egész évben spórolnak, de nem mondanak le a nyári utazásról. Az NSZK-ban sokan hitelt vesz­nek fel, s azután hónapokon át törlesztik, csak nyaralhassanak. Az északi országok turistái dé­lebbre igyekeznek, mindenekelőtt azért, mert a spanyol, olasz, gö­rög vagy magyar üdülőkörzetek jóval olcsóbbak, mint saját or­száguk nyaralóhelyei. Hazánkban több nyugatnémet turista járt ezen a nyáron, mint a korábbi években. Az osztrák idegenforgalmi szakemberek pa­naszkodnak is; véleményük sze­rint azért volt jóval kevesebb NSZK-beli vendég szállodáikban a szokottnál, mert továbbutaztak Magyarországra. Az Osztrák la­pok sokat meditálnak azon, hogy éppen az osztrák hitelből — és közreműködéssel — épített ma- 'gyar szállodák szippantják el az ausztriai hotelek vendégeit. Mondhatni; ilyen a verseny, csak azt nem értik, miért támogatja államuk mégis a szállodaépítést Magyarországon, az osztrák üdü­lőkörzetek rovására! Hogy miért jönnek inkább hozzánk a német turisták, arra igen egyszerű a válasz: hazánkban — az ő pénz­tárcájukhoz képest — jóval ala- " csonyabbak az árak, mint nyuga­ti szomszédainknál. Ausztriában nagyon sok minden megdrágult az utóbbi években ... Három évvel ezelőtt erősen le­csökkentették . az NDK turisták valutakeretét, s azóta jóval ke­vesebben látogatnak hazánkba. Bár nagyon vonzónak, szimpati­kusnak tartják a mi világunkat, az itteni légkört. Hasonló a hely­zet a lengyelekkel, ök is csak ke­vés forintot válthatnak be, ezért üzleteléssel próbálnak segíteni magukon... Európában sokat változtak az üdülési szokások az utóbbi évek­ben. A nyugati országok üdülő­telepein, elsődlegessé vált a sport. Általában nyolc-tíz féle sporto­lási lehetőséget kínálnak a tu­ristáknak: a vízipólótól a teni­szig, a szörfözéstől az aerobicig. A franciáknál vannak olyan üdü­lőkörzetek, ahol a sport mellett korongozást, kosárfonást, vagy uram bocsá’, bábkészítést taníta­nak igényeik szerint... Hosszan lehetné még sorolni azokat a sokszínű, érdekes és tanulságos információkat, véle­ményeket, amelyek Szécsi Éva, Amiről a világ vitatkozik című sorozatának szerda esti adásában hangzottak el a Kossuth-adón. A műsorban a rádió négy külföldi tudósítóját (Lipovecz Ivánt, Ne­mes Gábort, László Józsefet és Magyar Pétert) kérdezte a szer­kesztő, a különböző országok üdü­lési lehetőségeiről, szokásairól, tapasztalatairól, s arról, hogy az adott nemzetekhez tartozók kö­zül, kik, miért látogatnak nya­ranta Magyarországra, s milyen benyomásokkal, élményekkel tá-. voznak, milyen a kinti közvéle­mény hazánkról a turizmust te­kintve. _ ^ íi A fentebb említett néhány , ér­dekesség is kellően jelzi talán, ,hogy üdülésről európai körképet adni ilyenkor, a nyár végén sem haszontalan dolog. Márcsak azért sem, mert a legfrissebb tapaszta­latokról is informálódhat a rá­dióhallgató. Hiszen a pihenés, a nyaralás gazdasági kérdés is, s ahogy valamennyi ország .utazni vágyó lakóinak, nekünk magya­roknak sem mindegy, hogy kel­lemes és olcsó kikapcsolódás, vagy méregdrága unalom vár ránk, ha külföldre látogatunk. Ezen kívül,, az idegenforgalpm különböző területein dolgozó rá­dióhallgatóknak is sok megszív­lelendő információval szolgált ez a szerdgi műsor. Aminek talán csak a címe kifogásolható, hiszen szó sem esett benne vitáról. Ahogy a műsorban elhangzott kuriózumokkal színesített vélemé­nyek hasznossága is vitathatatlan. Koloh Elek Űj régészeti leletek Gorsiumban Gorsium, a hódító római kato­nák által 46—49-ben alapított ró­mai kori település idei feltárá­sánál újabb értékes leleteket hoz­tak felszínre a székesfehérvári István - király Múzeum régészei. Hetven méter hosszan kibontot­ták a város nyugati falait. A védművek viszonylag épen ma­radtak, s feltárásukkal újabb adatokkal gazdagodott Gorsium építészetének története. Mint ki­derült, a város falait 1.4 méter 'szélesre építették, s a talaj felett 20—60 centiméteres lábazattal erősítettek meg. A tornyok ferde tetővel, cserépburkolattal készül­tek. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB) BÍRÖSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents