Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
\ 1981. szeptember *1. • PETŐFI NÉPE # S KRITIKUS SZAKASZBAN Emelkedik a betonkolosszus • Farkas Sándor főgépész az olajnyomást ellenőrzi. (Méhes! Éva felvételei.) A kecskeméti régi,'. Szentháromság temetőből kihasított föld- darabon büszkén tornyosodik az új, 60 .méter magas víztorony törzse. A vásbetonelemekből ösz- szeállítótt 3 ezer köbméteres tartály még a földön. Augusztus 21., délután 1 óra. A Vízügyi Építő Vállalat konténerirodájában ülünk, nagy a sürgés-forgás. Emeléshez készülődnek, az első önálló emeléshez. Ma meg kell kezdeni a 3400 tonnás víztartály, az úgynevezett kehely emelését. DIWY- DAG rendszerű hidraulikus berendezés győzi le majd a roppant nehézségű erőt. Hárommillió- négyszázezer kilogrammnak 'kell - a földtől elmozdulnia. Bács-Kis- kun, megyében még nem volt ilyen. Az országban ez a harmadik próbálkozás, kétszer már sikerült. Igaz, akkor ott voltak a nyugatnémet szakemberek is, most viszont csak önmagában bízhat a stáb. Kiss Módi Nándor építésvezető és Farkas Sándor technikus főgépész a felelős emelésvezetőket várják. Telefonálni próbálnak a budaörsi központba, de hiába, Budán béázott a kábel. Háromnegyed kettőkor megérkezik Postás Tibor, az emelés egyik irányítója. Máris kezdene, de még nincs itt Bancsik Csaba csoportépítésvezető, és Tóth László felelős tervező, a Mélyépítési Tervező Vállalat mérnöke. Minden eshetőségre készen viszont jelen van kát alpinista, akikkel a főgépész aláíratja a munkavédelmi oktatási naplót, még egyszer elmagyarázva nekik a ' dolgokat. Csakhamar feltűnik a tervező kocsija.. Kiss Módi Nándor beszámol a helyzetről; építési részről minden előkészítve. Szintező műszert visznek fel a kehely felső síkjára. Ezzel ellenőrzik majd, hogy egyenletes-e az emelés, vízszintes-e a kehely. Postás és Farkas felmennek a toronyba, utoljára végigvizsgálni az amelőberendezést és a rudakat. Hetvenkét hidraulikus munkahenger van fenn, ami hetvenkét acélrúdon húzza majd a hatalmas építményt. Harmincnégyezer mázsa, több mint egy tízemeletes toronyház, lakokkal, bútorokkal együtt. Az emelőruda- kat kenderkötél fogja össze, aminek nem tudom mire vélni az okát. Az emelés előtt egyenletesen meg kell feszíteni-az összes rudat, kibírják-e a terhelést? Ha véletlenül anyaghibás van köz- , tűk, inkább most pattanjon el, mint később, bár néhány rúd elszakadása menet közben sem okozhat gondot. Megérkezik Bancsik Csaba is. Engedélyt kapok tőle, hogy felmenjek a kehelyre és a torony-' ba. Felhívják a figyelmemet a balesetveszélyre, kapok egy sisakot is. A magasban Postás Tibor és a főgépész egyenként adnak a munkahengerekre 300 atmoszféra nyomást, vizsgálják, nem folyik-e valahol az Olaj. Az ellenőrzés a végefelé jár, rövidesen megmozdulhat a vasbetontartály. * Bancsikkal lemegyünk a kehely tetejére. Gyakorlott szakember módjára rögtön észreveszi, hogy a szintezéshez felvett ellenőrző pontok rossz pozícióban vannak. Éppen ezt magyarázza a geodé- ' táknak, amikor nagy csattanást hallunk! Egy 3 kilós rögzítőanya egyik fele közvetlenül mellénk esik. Felnézünk, az egyik emelőrúd a levegőben himbálózik. Most világosodik meg előttem a kenderkötél szerepe! Ha nem len• Jól látható a biztonsági célokat szolgáló kenderkötél. ne ott, nagy balesetveszély forrása lehetne a körülbelül’ 40 méter hosszú, elszabadult vasdarab. A főnök kedélyesen reagál a „meleg helyzetre”, de látszik rajta, hogy váratlanul érte a dolog. — Ma már nem lesz emelés — mondja, és visszamegyünk a toronyba. ' Kiderül, hogy az egyik rúd a próbaterhelés hatására elszakadt, és a felszabadult hatalmas erő a hidraulikus hengert tartó bakot is kifordította a helyéből. A tervező, Tóth László szinte örül az esetnek. Csodálkozásomra készségesen elmagyarázza, hogy most már legalább erről is van gyakorlati tapasztalatuk. Elmondja, hogy az emelést akár így is meg lehetne kezdeni, hiszen a méretezés során megfelelő biztonsági tényezőt vett figyelembe.- Ügy döntenék azonban, hogy az elszakadt rudat kicserélik. A főgó- pész a tervezővel ellentétben nagyon mérges, korábban ugyanis ilyen nem fordult elő, ő pedig mielőbb szeretett volna túllenni a nehezén. Az egyik alpinista lemászik ráerősíteni a darukötelet a sérült emelőtagra. Kis zavar támad az irányításban, a 10 emelet magasságban csüngő fiatalembernek hárman háromfélét kiabálnak. Hiába, senki sem számított a közbejött akadályra, kissé idegesek az emberek. Lassan mégis megnyugszanak a kedélyek, a továbbiakban már újra összeszokott csoport benyomását kelti a társaság. ♦ Augusztus 23. Bencsik Csaba újra Kecskemétre jön, ellenőrzi az előkészületeket a munka folytatásához. Az elszakadt rudat kicserélték, de á csoport-építésvezető semmit sem bíz a véletlenre. Ügy látja, hogy a bakok alatt levő nagy szilárdságú műgyanta a próbatétel során néhány helyen megsüllyedt. Elrendeli, hogy ezeket nyolc bak alatt cseréljék ki, ami néhány napos munkát ad Simon Tibor szolgálatos építés- vezető brigádjának. Az emelés megkezdésének időpontját augusztus 28-ra tűzik ki. ♦ Mindenki korán Itt van. Ellenőrzés újra és újra, a stáb ma biztosra akar menni. A két főnök rádión tart összeköttetést. Érez-, hető a kompánia rutinja, mesterségbeli tudása. Sokat tanultak az előző két emelésnél a német szakemberek mellett. Fent a toronyban nagy a, „huzat”, de a gépészeti építésvezető nem fázik, nem törődik a széllel. A szivattyú zúg, Postás Tibor utasítására a főgépész kinyitja a szelepeket. A nyomás lassan nő, az emelőru- dák, mint kifeszített gitárhúrok sorakoznak a.törzs kerületén. A, 17 centiméter hosszú munkahen- gerekbő!'lassan -előbújnak á1 - tükörfényes dugattyúk, de a kehely még nem mozdul. Először a rudak megnyúlnak 14 centit, majd 9 óra 25 pereikor a 3400 tonnás vasbeton kolosszus elemelkedik a földtől. A terhelés átadódott' az emelőszerkezetre, minden tökéletesen működik. Ezután már valamennyi húzás 17 centit jelent- felfelé. Folyamatosan ellenőrzik a vízszintes helyzetet, három emelés után az eltérés nyolc milliméter, ami várakozáson felüli, kiváló eredmény. ♦ Lent a torony tövében Tóth László felelős tervező benéz a kehely alá. — Be merné tenni az ujját a résibe? Vaskos tréfával válaszol, majd hozzáteszi: — A mérnöknek, míg papíron eldönti 3400 tonna sorsát, mindent meg kell gondolnia. A Vízügyi Építő Vállalat szimpatikus kollektívája a kecskeméti víztoronyépítés kritikus szakaszában összehangoltan dolgozik, a kehely szinte észrevétlenül kúszik felfelé. Ballai F. István Mikor lehet a dolgozót áthelyezni? Egy vállalatnál öt éve dolgozó kőművest közös megegyezéssel a burkolatfestők brigádvezetőjévé nevezték ki, és három évig így dolgozott. Ennek elteltével, megkérdezése és hozzájárulása nélkül visz- szahelyezték a kőművesekhez. Ezt mint egyoldalú munkáltatói intézkedést, sérelmesnek tartotta, és megváltoztatásáért előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de mifidkét fórum elutasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvásáfa azonban a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatásával a vállalati intézkedést hatályon kívül helyezte. _ A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó indokolt esetben, átmenetileg, a_ munkakörébe nem tartozó feladatot is köteles ellátni hangzik a határozat. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel reá aránytalan sérelemmel nem járhat és eredeti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát nem sértheti. — A kőműves három évvel ezelőtt kiadott utasítás alapján búrkalatfestő munkakörbe került — hangzik tovább a határozat indoklása. Ezzel az eredeti munkaszerződés, amelyhez hozzájárult, módosult, ezért, amikor ismét mint kőművest akarták foglalkoztatni, ez az intézkedés a munkaszérződés egyoldalú módosításának minősült. Jogi szempontból ugyanis annak a három évnek van jelentősége, amikor burkolatfestő volt. Tehát ezúttal nem átirányítás, hanem más munkakörbe való helyezés történt, ami jogszerűtlen, ezért hatályon kívül kellett helyezni. Gondatlan volt a tsz Nagyon sokba került a gondatlanság az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezetnek. ' Megbízásából egy hazai vállalat külföldről ötszáz .tenyésznutriát szerzett be részére. Az állatok megérkezése után rövidesen kiderüli, gyógyíthatatlan betegek. Nagy részük elhullott, a többit meg kellett semmisíteni. A tsz véleménye az volt, hogy a vállalat a külkereskedelmi szerződés, megkötésekor, majd az eladóval szemben a kárigény érvényesítésénél, mulasztást követett.- el, ezért kétmillió-kilencszázezer forint megfizetéséért pert indított ellene. Mind az elsőfokú, mind fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság megállapította; nem vitás, hogy a külföldi cég beteg állatokat küldött, de ennek a szerződésszegésnek súlyos következményeit a tsz időben nem mérte fel. Bár a külföldi céggel levelezett, a magyar vállalatot csak a szállítmány megérkezése után fél évvel később bízta meg, hogy az eladónál kártérítési igényét jelentse be. Ez meg is történt. A vállalat még választott bírósághoz is fordult, és többször kérte a tsz-től a perlési megbízás megadását, valamint a perköltség letétbe helyezését, de a felhívások eredménytelenek maradtak. Tehát, a tsz saját mulasztásának következménye, hogy a kárigény ennyi idő eltelte után ma már nem érvényesíthető. A magyar vállalat ügyviteli mulasztást nem követett el, és így a szövetkezet keresetét, mint alaptalant, el kellett utasítani. Az év lakóháza — de mibe kerül? Az ötlet jó volt, ezt bizonyítja,,hogy a sajtó, így a Petőfi Népe is már a pályázat meghirdetésekor felkarolta AZ év lakóháza ’83 elnevezésű akciót. Mert valós volt az a törekvés, — s találkozott itt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a lakosság érdeke —, hogy erősíteni kell az építészeti kultúrát, ugyanakkor felkelteni, majd kielégíteni az igényt, amelyet épített környezetünkkel, a lakóházak esztétikai megjelenésével, gyakorlati használhatóságával szemben támasztunk. Egyúttal mintát is adni azoknak a házépítőknek, akik még csak most akarnak munkához látni. Számuk nem kevés, hiszen országosan 80—85 százalék a sajáterős lakásépítés aránya, Bács-Kiskunban pedig még ennél is magasabb. Nem mindegy tehát, * hogy milyen alkotások kerülnek a tájba, s formálják a környezetet. Amelyet el'is lehet rontani! Példa erre is van szép számmal. De az építés arra is alkalmas, hogy elsődleges funkcióján túl gyógyítson, s helyrehozza a korábbi hibákat. Igaz, a táj- és környezetalakítást lehet a leglassabban észlélni — nem is véletlen, hogy ezt- a szempontot a bírálat során alig tudták érvényesíteni —, de a jó döntések, melyeket időben, s kellően alapos mérlegelés után hoztak meg, megfelelő irányt és teret engednek a beépítésnek, s az ebben testet öltő egyéni ötleteknek. Ezt tükrözi a kecskeméti Homoki domb rekonstrukciója, A belvárosban a rendezési terv szerint — mely egyébként szintén pályázat so- rán-készült — valósul meg a hely jellegéhez, hagyományaihoz illő beépítés. És nemcsak a megyei értékelésben- első helyen végzett lakóház esetében. • A kecskeméti eset is jelzi, hogy milyen fontos szerepe van a munkában az építési hatóságnak, amely nem kellő odafigyeléssel, engedékenységgel a település, vagy egy része arculatát hosszú időre elcsúfíthatja, a szakmai követelmények következetes érvényesítésével azonban eltüntethet sebeket, újra éleszthet utcákat, kerü- . leteket — mégpedig állami támogatás nélkül, a lakossági erőt megmozgatva. De ez a kapcsolatrendszernek csupán egyik eleme. Éppen ilyen meghatározó az együttműködés a tervező, a kivitelező és az építtető-használó között. Ma már — ^ ezt a pályázat egyértelműen igazolja, az építési tárca pedig eredménynek könyveli el — az építtetők nem a tervezésen akarnak spórolni. Egyre többször bízzák meg a jó képességű, munkákkal már bizonyított építészeket, s mintának sem a szomszéd házát választják, azzal a kikötéssel; az övék ugyanolyan, csak egy kicsit .nagyobb és díszesebb legyen. Társadalmi változást, nagyobb nyitottságot is tükröz, hogy az emberek egyre inkább megmutatják azt az épületet, amelyet nagy energiával. esetleg életük munkájával hoztak össze — fogalmazta meg a miniszterhelyettes. S ugyan' ezek az emberek szeretnének a szépre büszkék lenni. A jó építész feltétele ennek, s ráadásul a szakember még megtakarítást is hozhat a tulajdonosnak az üzemeltetésben és a fenntartásban. Így a tervért kifizetett pénz meg is térülhet.- - , ' Igaz, a jó tervet is el lehet rontani hanyag munkával ilyen a magánlakás-építésben is előfordul, ezért is igény egyre többször, hogy a hozzá nem értő építtetőt szakképzett műszaki ellenőr segítse — s belejátszik a .kivitelezésbe az is, hogy milyen az építőanyagokból, lakásfelszerelésekből az ellátás, mi kapható és mi nem. De ha jó terv alapján jó ház készült, használati értéke annak is csökkenhet, ha a tulajdonos már kezdettől nem működött együtt a tervezővel, s a végén, beköltözés után derül ki, hogy neki igazából nem is ez a ház elégíti ki gz igényét. Ez a bosszúság mellett azt is eredményezheti, hogy az épület nem kerül szóba Az év lakóháza pályázaton. S ezért is kár. Az azonban még sajnálatosabb, hogy a ■díjazottak közé szinte biztosan nem kerül be az, akinek - nincs éledendő pénze äz építkezéshez; Mennyi az elegendő? Nehéz meghatározni. Az értékelő bizottság az idén benevezett 250-ből négy-ötmillió forintos családi házakat nem díjazott, mert az olcsóbbak szebbek voltak. De ... A megyei első helyezett, kecskeméti Mária utca’ 3. számú házról, valamint az országos összevetésben előbbre rangsorolt, s, miniszteri dicséretben részesített, ugyancsak a megyeszékhelyen levő Széchenyi tér 20. számú lakóépületről ránézésre — költségvetés ismerete nélkül is — megállapítható, hogy bőven fölözi az egymillió forintot. S az most nem sokat változtat- a lényegen, hogy mennyi lehet ezekben a saját munka, és az ennek következtében elérhető megtakarítás. Mert a nagy többség ennél kevesebb pénzből szeretne, s tud is (!) házat építeni. -Például községekben, vagy a városok kevésbé felkapott” részein. A megtakarítás ára azonban, hogy engedni kell az esztétikai színvonalból. Ezt kikü- ' szöbölendő, számukra is szükséges megfelelő, követendő mintát adni! Mégpedig a pályázat keretein belül. Egyébként, hogy a címben feltett kérdés- se maradjon teljesen megválaszolatlanul: az első díjas budapesti házat építészek tervezték maguknak, és saját, házilagos kivitelezésben készült. A győztes az egyik újságíró kollégának elmondta, hogy öt évig keményen takarékoskodtak, s az anyag 500 ezer forintba került. A ri- porternő, aki a helyszínen is járt, még hozzátette; bár a végösszegről pontos számai neki sincsenek, véleménye szerint a házra ma mintegy kétmillió forintért lehetne vevőt találni... Váczi Tamás Növekedett a szántóterület nagysága A mezőgazdaság művelési ágaiban kedvező változás következett be: hosszú évek óta, egymásután immár másodszor növekedett a szántóterület. Ugyanakkor a mezőgazdaságilag művelt terület csökkenése —, amellyel különben közép és hosszútávon egyaránt számol a népgazdasági terv — mérséklődött —, ezt állapította meg a MÉM elemzése az idei, május végi felmérések összesítése alapján. A kormány 1982-ben hozott határozatot a földvédelmi alap létrehozására. A művelésből kivont területek után járó .megváltást gyűjtik ebben az alapban, amelyet a földgazdálkodás javítására használnak fel. Évente 150—200 millió forinttal támogatják az úgynevezett rekultivációt, amelynek keretében korábban rosszul hasznosított, elhanyagolt és jobbára csak a statisztikában nyilvántartott földeket ismét szántóföldi termesztésre tesznek alkalmassá. Emellett fokozatosan felszámolják az elöregedett és gyakran különálló gyümölcsösöket, a felszabaduló terület egy részére növények kerülnek. Ily módon az 1981- ben még csökkenő szántóterület 1982-ben már megállapodott, majd 1983-ban 2000 hektáros növekedés következett be és ennél is nagyobb az idén; a május .végi összesítés szerint 6000 hektárral nagyobb a szántó 1984- ben, mint egy évvel korábban volt. . A mezőgazdaságilag művelt terület csökkenése, ha a korábbinál kisebb mértékben is, de tovább tart. Mindez nem ellenkezik a szakmai elképzelésekkel, hiszen a kieső terület kétharmadát kifejezetten rossz minőségű földek tették ki, és ezek erdészeti hasznosításának ideje jött el. A kieső terület egyharmadára ipari, településfejlesztési, létesítmények kerülnek. A művelési ágak változása a gyümölcsösökben is lemérhető. 1982- ben 4000-rel, tavaly 6000-rel, az idén pedig 7000 hektárral csökkent a gyümölcsösterület, mindenekelőtt az almáé, amihez kétségkívül az értékesítési nehézségek is hozzájárultak. A szőlőterület csak kismértékben esik vissza, évente 2—-3000 hektárral kevesebb az ültetvények területe, de mivel iobbára rossz minőségű és öreg szőlőkről van szó. az országos termésben ez jóformán meg sem mutatkozik. A rosszabb fekvésű részekről ugyanis gazdaságosan gyeptermést nem remélhetnek. RÁDIÓ JEGYZET Üdülési körkép Az elmúlt esztendők gazdasági válsága Nyugat-Európában is laposabbá tette a pénztárcákat, tulajdonosaikat pedig megfontoltabbá; hol, mikor, hogyan költekezzenek? A nyári két-három héti külföldi üdülés ennek ellenére természetes életformája maradt a nyugat-európai embereknek. A belgák például, inkább egész évben spórolnak, de nem mondanak le a nyári utazásról. Az NSZK-ban sokan hitelt vesznek fel, s azután hónapokon át törlesztik, csak nyaralhassanak. Az északi országok turistái délebbre igyekeznek, mindenekelőtt azért, mert a spanyol, olasz, görög vagy magyar üdülőkörzetek jóval olcsóbbak, mint saját országuk nyaralóhelyei. Hazánkban több nyugatnémet turista járt ezen a nyáron, mint a korábbi években. Az osztrák idegenforgalmi szakemberek panaszkodnak is; véleményük szerint azért volt jóval kevesebb NSZK-beli vendég szállodáikban a szokottnál, mert továbbutaztak Magyarországra. Az Osztrák lapok sokat meditálnak azon, hogy éppen az osztrák hitelből — és közreműködéssel — épített ma- 'gyar szállodák szippantják el az ausztriai hotelek vendégeit. Mondhatni; ilyen a verseny, csak azt nem értik, miért támogatja államuk mégis a szállodaépítést Magyarországon, az osztrák üdülőkörzetek rovására! Hogy miért jönnek inkább hozzánk a német turisták, arra igen egyszerű a válasz: hazánkban — az ő pénztárcájukhoz képest — jóval ala- " csonyabbak az árak, mint nyugati szomszédainknál. Ausztriában nagyon sok minden megdrágult az utóbbi években ... Három évvel ezelőtt erősen lecsökkentették . az NDK turisták valutakeretét, s azóta jóval kevesebben látogatnak hazánkba. Bár nagyon vonzónak, szimpatikusnak tartják a mi világunkat, az itteni légkört. Hasonló a helyzet a lengyelekkel, ök is csak kevés forintot válthatnak be, ezért üzleteléssel próbálnak segíteni magukon... Európában sokat változtak az üdülési szokások az utóbbi években. A nyugati országok üdülőtelepein, elsődlegessé vált a sport. Általában nyolc-tíz féle sportolási lehetőséget kínálnak a turistáknak: a vízipólótól a teniszig, a szörfözéstől az aerobicig. A franciáknál vannak olyan üdülőkörzetek, ahol a sport mellett korongozást, kosárfonást, vagy uram bocsá’, bábkészítést tanítanak igényeik szerint... Hosszan lehetné még sorolni azokat a sokszínű, érdekes és tanulságos információkat, véleményeket, amelyek Szécsi Éva, Amiről a világ vitatkozik című sorozatának szerda esti adásában hangzottak el a Kossuth-adón. A műsorban a rádió négy külföldi tudósítóját (Lipovecz Ivánt, Nemes Gábort, László Józsefet és Magyar Pétert) kérdezte a szerkesztő, a különböző országok üdülési lehetőségeiről, szokásairól, tapasztalatairól, s arról, hogy az adott nemzetekhez tartozók közül, kik, miért látogatnak nyaranta Magyarországra, s milyen benyomásokkal, élményekkel tá-. voznak, milyen a kinti közvélemény hazánkról a turizmust tekintve. _ ^ íi A fentebb említett néhány , érdekesség is kellően jelzi talán, ,hogy üdülésről európai körképet adni ilyenkor, a nyár végén sem haszontalan dolog. Márcsak azért sem, mert a legfrissebb tapasztalatokról is informálódhat a rádióhallgató. Hiszen a pihenés, a nyaralás gazdasági kérdés is, s ahogy valamennyi ország .utazni vágyó lakóinak, nekünk magyaroknak sem mindegy, hogy kellemes és olcsó kikapcsolódás, vagy méregdrága unalom vár ránk, ha külföldre látogatunk. Ezen kívül,, az idegenforgalpm különböző területein dolgozó rádióhallgatóknak is sok megszívlelendő információval szolgált ez a szerdgi műsor. Aminek talán csak a címe kifogásolható, hiszen szó sem esett benne vitáról. Ahogy a műsorban elhangzott kuriózumokkal színesített vélemények hasznossága is vitathatatlan. Koloh Elek Űj régészeti leletek Gorsiumban Gorsium, a hódító római katonák által 46—49-ben alapított római kori település idei feltárásánál újabb értékes leleteket hoztak felszínre a székesfehérvári István - király Múzeum régészei. Hetven méter hosszan kibontották a város nyugati falait. A védművek viszonylag épen maradtak, s feltárásukkal újabb adatokkal gazdagodott Gorsium építészetének története. Mint kiderült, a város falait 1.4 méter 'szélesre építették, s a talaj felett 20—60 centiméteres lábazattal erősítettek meg. A tornyok ferde tetővel, cserépburkolattal készültek. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB) BÍRÖSÁG
