Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-28 / 228. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. szeptember 88. I HÁZUNK TÁJA Bevált kistraktor • A Kecskeméti AGROKER Vállalat forgalmazza a T—16—M szovjet kistraktort, amely 900 kilogrammos raksúlyával szállításra kiválóan alkalmas. Bil- lenőplatója levehető, helyette munkaeszközök szerelhetők fel. Még nem ké$ő! Érdemes fóliát húzni a termő paprika fölé, mivel az elkövetkezendő Időszakban változékony időjárásra számíthatunk. Kötözzük a folytonos növekedésű és a lugasparadicsomot. Még ültethet link áttelelő salátát és kelkáposztát. A csemegeszőlőé gondosan válogassuk át. Raktározni csak a laza fürtöket érdemes. Több helyen a meleg idő után jött eső, vagy a liszt- harmat kártétele miatt megrepedtek4 a bogyók. Ezeket feltétlenül csípjük ki a fürtből értékesítés előtt. A díszkertben öntözzük a rózsa és a díszcserje dugványokat, ültessük ki a tulipán, jár cint, nárcisz hagymákat. Készüljünk az örökzöldek és a.fenyöfélék átültetésére. A tulipán a legszebb tavasad virágok egyike. Hagymáját legalább 4;—S évenként fel kell szedni — mintán a levelei elszáradták és hűvös kamrában pihentetni. A visszahúzódott, pihientetett hagymákat gondos átválogatás után ültessük csak el .Á hagymát szeptember végéig, október közepéig tegyük a Tőidbe, bogy legyen ideje meggyökeresednl Legjobb ha 10—15—20-as csoportokban. 6—6 centiméterre egymástól ültetjük, a hagyma méretével ;ará- nyos, a hosszméret 2—3-szorosának megfelelő mélységbe. A fagy«* előtt érett komposzt- tal vagy avarral takarjuk. Kocatartás, malacnevelés Hartán A hartai Erdei Ferenc Tsz természeti adottságai, termelési szerkezete arra ösztönözte a szakembereiket. hogy olyan háztáji termelést alakítsanak ki, amely jól megfér a nagyüzem mellett. Ennek megifelelően olyan tevékenységet támogatnak, amely a közösben végzett munkát nem akadályozza, amely a dolgozók saját és a családtagok munkáján alapul. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a legéletképesebb közös— háztáji kapcsolódások, amelyek egymást feltételezik, munkamegosztás jön létre, mindenki azt a munkafolyamatot végzi, amely az adottságainak a leginkább megfelelő. Jó példa a Békés megyei Hunya községé, ahol a háztájiban „állítják elő” a malacokat és a közösben történik a felhizlalás. Miután Hartán bővíteni akarják a sertéságazatot, hasonlóval próbálkoztak meg. Annál is inkább, mivel az Állatorvostudományi Egyetemen folyó kísérletekben megállapítható, hogy a kiscsoportos kocatartás, a szelíd, kímélő állatgondozás jelentős előnyökkel jár, különösen a vemhes kocák esetében. Az állatok szaporasága csupán ennek eredményeként IS—20 százalékkal jobbnak mutatkozik — a méhen belüli elhullás csökkenése miatt. A program kezdetén — 1981- ben — a tsz 540 kocás sertésteleppel rendelkezett, ahol kaihyb fajtát tartottak. Évente 10 ezer 500—11 ezer malacszaporulatból I A szelíd, kímélő állat- gondozást ; meghálálják a- sertések. mintegy 8500—9000 hízósertést értékesítettek. Ma a tenyésztelep is üzemel, innen biztosítják évente mintegy ezer ikocasüldő kihelyezését a fcahyb elv alapján, és innen értékesítenek 7500 hízóser- tést. A háztájiban és a környező solti, dunapataji kisgazdaságokban 1600—1800 koca lesz majd 1985—lö86-foan. Jelenleg 1400 van kint, s innen folyamatosan, szerződés szerint, évente mintegy 30 ezer, 15—18 kilogramm súlyú malacot vásárolnak. Csak a gazdaság telepéről származó kocák tulajdonosaival állnak kapcsolatban. A mesterséges megtermékenyítést is irányítják — ugyancsak kahyb elv alapján — a kocatartók költségére. A 30 ezer malacot felvásárlás után kanan- ténistállóban helyezik el, és itt magasrácson száraztakarmány- etetéssel egy hónapig tartják. A kanantémistál'ló megfelelően1 izolálva van. A karantéttistáHából a véghizlaldákba kerül a sertés, 25 —30 kilogrammos súlyban, ahol nedvesdarás etetést alkalmaznak. Így a tsz a program végére 35 —36 ezer hízósertést és 1000 ko- casüldőt lesz képes kibocsátani évente. Az integráció a nagyüzem szempontjából igen előnyös, hiszen a termelés bővülése így kevesebb fejlesztési pénzt igényel. A háztáji sertésólak kis átalakítással, sok leleménnyel legtöbbször kalákában épülnek, tehermentesítve a gazdaság építési kapacitását. A háztájiban dolgozók a napi munkaidő előtt és után végzik el az állatokkal kapcsolatos feladatokat. A kistermelőknek jövedelemkiegészítést jelent a kapcsolat. Gyümölcs, zöldség télire Télen is fogyaszthatunk az általunk termesztett gyümölcsből, zöldségből, ha idejében gondoskodunk szakszerű tárolásukról. Feltétlenül szükséges tudnunk, mikor szedhetjük le a tárolásra alkalmas gyümölcsöket, ugyanis vannak utóérő és nem utóérő fajok. Az alma- és körtefélék például utóérők, azaz a teljes érés előtt leszedhetek, mert akkor jobban eltarthatók. A téli körtek (Hardenpont, Téli esperes, Serres Olivér stb.) például többnyire akkor a legkellemesebb ízűek, za- matúak, ha kellő ideig ütóérlel- jük őket. A téli almákat (a Jo- nathánt, Starkingot, Batult, Húsvéti rozmaringot stb.) körülbelül 60—65 százalékos érettség esetén a legérdemesebb leszedni. A Jonathan akkor ilyen, amikor a gyümölcs már pirosra színező- dött. a Golden delicious akkor, ha már zöldessárga a színe. Az, érést minden alma- és körtefajtánál az jelzi, hogy a mag már megbámult, és a kocsány köny- nyen elválik a termőrésztől. Az őszi körtefajtákat akkor szedjük le, ha halványzöld az alapszínük, és a sárga szán is kezd megjelenni.' A téli fajták esetén a zöld szin halvánnyá válása jelzi, hogy már tárolhatók. Hosszú idejű tárolásra csak egészséges, teljesen hibátlan,\szá- raz gyümölcsöt használjunk fel. Még kis hibás gyümölcsöt se tároljunk, mert ha romlásnak indul, a mellette levőt is tönkreteheti. A raktározásra, fagymentes, jól szigetelt, kis ráccsal ellátott ab- lakú, könnyen szellőztethető, sötétíthető kamra vagy pince alkalmas. A falakat betárolás előtt mész- tejjel lemeszelve (10 liter vízbe 2 kilogramm oltott meszet tegyünk) fertőtlenítsük, aminek gombaölő hatását azzal fokozhatjuk, ha 2—3 százalékos hígítású rézgálicot is belekeverünk. A padlót, tárolóeszközöket forró ultrás, trisós vízzel mossuk le, és úgynevezett azbesztkénszelet elégetésével kénezzük ki a helyiséget. Ezt havonta egyszer ismételjük meg, hogy a levegőbe kerülő ártalmas mikroorganizmusok elpusztuljanak. Az almát és körtét polcokon," rekeszekben, nem túl mély ládában tároljuk. Régi, jól bevált módszer kisebb termés esetén, hogy a gyümölcsöt egyenként selyemvagy újságpapírba csomagolva rakjuk a hűvös pincébe, kamrába. A téli alma tárolására a száraz, tiszta, szellős helyiség akkor a legalkalmasabb, ha ott átlagosan 3—4 Celsius-fok hőmérséklet és 90 százalék körüli páratartalom van. A téli körte hasonló páratartalom mellett 2 Celsius-fok körüli hőmérsékleten tartható el a leghosszabb ideig. Ezt a hőmérsékletet ha jriali és késő esti szellőztetéssel, vagy ventillátor használatával érhetjük el. A’páratartalmat a helyiség padozatának mérsékelt öntözésével, a 'levegőbe történő vízporlasztással biztosi thatjuk. Célszerű hőmérőt és páratartalom-mérőt beszerezni. Érdemes a fagyok beállta előtt kertünk zöldségféléinek tárolásáról is gondoskodnunk, mert így tavaszig, a friss zöldség megjelenéséig fogyaszthatunk belőlük. A házilag eltett zöldség nemcsak olcsóbb, és gyakran ízleteseíb'b, de mindig kéznél is van, amikor szükségünk van rá. Száraz, jól szellőztethető, 1—5 Celsius-fokú, 90 százalékos pára- tartalmú pincében vagy veremben tárolhatjuk a káposztát, karalábét, sárgarépát, zellert, petrezselymet, téli retket, céklát. Ezeket alapos átválogatás után, ládákban, polcokon vagy a földön tiszta, kissé nyirkos homok közé rétegezzük. A gyökérzöldségek leveleit távolítsuk el, hogy szárukból 1—2 centiméteres csonk maradjon. Majd a csonkkal kifelé fordítva két sorban, egymással szemben, vágy egy sorban a fal mellett úgy helyezzük el, hogy ne érjenek egymáshoz. Ezután annyi homokot szórjunk rá, hogy befedje a gyökereket. Erre tegyünk ismét újabb sort. Ezt körülbelül 1 méter magasságig rakjuk. A szikkadt káposztafejeket megtisztítva helyezzük egymásra. A fagyok előtt leszedett, jól kifejlett paprikát is eltarthatjuk néhány hétig, ha g pincében kissé nedves, tiszta homok közé tesz- szük. Összeállította: Gál Eszter AKIKEN SOK MÜLIK A művezető és a munkásasszony Szabó Tibor az (MMG Automatika Művek kecskeméti gyárában, az olajállomás-szerelőknél, júniusban csoportvezetőből művezető lett. Azóta több a munkája, és a felelőssége is nagyobb. ötvenkét dolgozó termelésirányítója azoknak az exportberendezé- seknek a gyártásában, amelyeknek az értéke ebben a hónapban eléri, vagy túl is haladja a 15 millió forintot. Tiszaalpáron egy tizenkét fős kis üzem is az olajállomásszerélőkhöz tartozik. \ , Vezetés, szervezés, anyagellátás. A csoportokra bontott feladatoK megbeszélése, a gyártás segítése és figyelemmel kísérése. A többféle tennivalóiból, vázlatosan, csupán néhány Szabó Tibor munkaköri köA művezető, mint azt mostanában sokfelé hallani, kulcsr ember. Hetente tanácskozik az igazgatóval, a főmérnökkel ; és az üzemvezetővel. Elmondják egymásnak ügyes-bajos s dolgaikat. Kertelés nélkül tárgyalnak gondjaikról is. Szabó .Tibor az ilyen alkalmakra egész oldalas .feljegyzést visz magával. Miért csak az utolsó pillanatokban érkezik Az importalkatrész? A tervezők küldik-e idejében a huzalrajzokat? Hogyan (áll az előlapszerelés? A következő tartálypark (ez is egy exporttermék) készen lesz-e péntekre? Nem csökkentheti-e a dolgozók érdekeltségét a degresszív bérezési forma, amely 110 százalék teljesítményért csak 107,5 százaléknak megfelelő bér kifizetését teszi lehetővé? Ilyen, a termelés, és a gyári 'közösséget érintő feladatokat, problémákat vitatnak meg. A végrehajtás a legnehezebb, ám a legsokszínűbb az olajál- lomás-szereldében, ahol túlnyomórészt nők dolgoznak. Közülük a kezdőknek még újak a különböző kapcsolási rajzok. Többségük azonban már gyakorlottan szereli — csavarozza, huzalozza és forrasztja — a nagy távolságú kőolajvezetéshez, szovjet megrendelésre készülő olajállomás-szekrények t fiókjait. Kire, milyen feladatot bízhat a művezető? Ki (az, aki a 'sorozatgyártás mellett egyedi termékek gyártására; is felkészült? Ezekben a kérdésekben már közvetlen segítőtársát, a csoportvezetőt is bevonja a döntésbe.' Kapcsolata a szerelőkkel l is szoros. — Szívesen dolgozom ezzel a csapattal — mondja róluk. — Szerepem nem kizárólag irányítás, inkább együttműködés a közös munkában. Bárkinek a véleményét megfogadom, ha úgy látom, igaza van; sőt, néha még tanulok is a műhelybeliektől. Az egyik dolgozóval például együtt kerestük a belyet: hol tudnánk az elektromos fiókok 250 szálas vezetékkötegét — mi úgy nevezzük: korbácsát — a legkönnyebben elvezetni? Az ő elképzelése jobb volt az enyémnél. A művezető kulcsemberszerepének megértéséhez tegyük hozzá: az önálló kezdeményezés, a jó gondolatok elfogadása a termelésben a vezető számára iS hasznos. — Ötödik éve ismerem Kapus Ferencnél. Kevés olyan dolgozónk van, aki szorgalomban, munkabírásban felülmúlná őt. Az órabére Is a legtöbb a betanított munkások között: 20 forint 00 fillér. Ebhez még teljesítmény szerinti díjazás járul. Így jellemezte a művezető Kapusnét, a fáradhatatlan asszonyt, akiről a munkatársai is tudják: szinte büntetés számára, ha nem dolgozhat. Otóber elsején lesz tíz éve, hogy a gyárba felvették. Kellemesen hatott rá, hogy barátságosan fogadták. „Tériké néni, megpróbálja?” — hívták akkor a hőelemgyártók maguk közé. Azóta egy évtized telt el. Kapusné maradt. Esze ágában sem volt munkahelyet változtatni. Manapság az egyik legjobb fiók- készítő. Kiváló dolgozó. Volt már 117 túlórája is az egyi/k hónapban. Korán reggel érkezik, s csak estefelé, negyed hatkor teszi helyére a forrasztópákát.* Kétszobás háza és bútorai munkáshétköznapjainak eredménye. Két gyermeket nevelt fel szerető gondoskodással. Őket jelenleg is segíti. Élete a gyáré és a családjáé. , Kapus Ferencné szívesen fáradozik a muhelyko- zösségért. Részt vállal a- kezdők felkészítéséből. Megtanítja őket a későbbi, bonyolultabb szerelésre. Lelkiismeretessége és példás munkafegyelme közismert társai körében. Hasonlóan igépyes másokkal szemben is. A termelés és a munkáidé kiHáSználáSa számára mindennél fontosabb. A művezető után, a gyakorlati végrehajtásban, ő is kulcsember. Számolnak vele az' exportfeladatok teljesítésében. Kohl Antal HOL TART A MEZŐGÉPIPAR? (Ili) Utat mutat a Rába 'A Jelenleg gyártott mezőgépek 32 százaléka egy-két éves, 38 százaléka pedig 4—6 esztendős termék. A 6 . évesnél régebbi konstrukciók aránya 30 százalék. Az ipari szakemberek szerint ez a korösszetétel megfelel a fejlett ■mezőgazdasággal rendelkező országok színvonalának. A mezőgazdasági nagyüzemek 1976—1980 között kétszer annyit fordítottak gépvásárlásra, mint a korábbi esztendőkben. A gép- beszerzési kedv a mostani ötéves tervben valamelyest mérséklődött, de így is jelentős a gépállomány: értéke meghaladja a, százmilliárd forintot.7 Néhány területen — így a talajművelő, gabonavető, az öntöző és a növény- . védelmi gépekből a teljes hazai keresletet mennyiségben és minőségben kielégíti a mezőgépipar. Nyolcvan ember kenyerét Szocialista mezőgépexportunk megegyezik az import értékével, a tőkés export pedig az import értékének mintegy .60—70 százalékát fedezi. A tervek szerint a hazai gépellátás aránya a jövőben tovább nő, 1990-re fedezi majd a belföldi szükséglet 50 százalékát, 2000-re pedig az 55—60 /százalékátA kézi és fogatos, eszközök időszakában egy aktív mezőgazda- sági munkás 2—3 lakos részére tudta előállítani j az élelmet, a jól gépesített mezőgazdaságban ez a szám 20—4Ö-re növekedett: Az automatizálás és elektronizálás időszakában pedig egy : mezőgazdasági dolgozó már mintegy 80 vagy | ennél, is több embert tud ellátni táplálékkal, ,ez a termelékenység csak új, fejlett technológiákkal, modern termelési eszközökkel érhető el. Sajnos, az automatizálás hazai fejlettsége nem éri el azt a szíri- vonalat, amit a műszaki lehetőségek:' a mechanika, az elektronika, a hidraulika, a pneumati- ka már biztosítani tudna. A magyar ipar automatizáltsága csupán 17 százalékos, míg a szomszédos Jugoszláviában 23, a fejlett tőkés országokban pedig már több mint 50 százaléknál tartanak. Az ipari termelés automatizálási problémáitól sok tekintetben eltérőek a mezőgazda- sági adottságok. Ezen a területen azért összetettebbek a problémák, mert általában élő szervezetekkel kapcsolatosak, de eltérőek az üzemi körülmények is. Biztató sikerek A lemaradás ellenére a mező- gazdasági gépek automatizálásában — az utóbbi években — néhány figyelemreméltó eredmény született, s így remény van a hátrányok bizonyos mértékű ledolgozására. Már sorozatgyártásban készítik az úgynevezett szlipjelzőt, amely g maga nemében világviszonylatban is újdonságnak számít. Ezzel a berendezéssel elérhető, hogy a traktor ■ az optimális vonóerővel végezze a ' munkáját. Az Elektronikai Mérőkészülékek Gyára már négy éve gyártja ezt a készüléket és folyamatosan építik be a Rába traktorokba. Kétéves gyártási múltja van a MÉM Műszaki Intézetében kifejlesztett kombájn- terh elés-Szabályozónak, amely a jobb gépkihasználást és a veszteségcsökkentést segíti, emellett mentesíti a kombájn vezetőjét a sebesség változtatásától is. A készülék — a tapasztalatok szerint — 6—7 százalékkal csökkenti a betakarítás költségét, s így az ára 1—2 év alatt megtérül. A Mezőgép Tröszt vállalatai jelenleg 33 országgal állnak kereskedelmi kapcsolatban. Az elmúlt évek gyakorlatában bebizonyosodott, hogy a különböző gépek, hazai sikerei szolgálnak a legjobb ajánlólevélként külföldre is. Ennek köszönhetően több vállalat, mint például az ÉLGÉF, Szép eredményeket ért el a dollárelszámolású piacokon is. A rubelelszámolású eladások is nagy szerepet játszanak a mezőgépgyártók tevékenységében, hiszen termelésük negyede ezekre a piacokra kerül. A szocialista országokkal való együttműködés- nélkül nem is tudnák megvalósítani a nagy sorozatok gyártását. A belföldi és külföldi versenyképességet növeli, hogy a tröszti vállalatok évente 100— 110 új géppel mutatkoznak be. Az ipar és a mezőgazdpág között a legtöbb vitát az árak kialakítása váltja ki. A gépek árát a mezőgazdák rendszerint borsosnak, néha irreálisnak tartják- A gyártók a .világgazdaság-: ban bekövetkezett változásokra, az alapanyagok, az energiahordozók drágulására hivatkoznak. Ügy vélik, a mostani mezőgazda- sági árrendszer miatt a gazdaság goknak minden gép drága, mivel az üzemek a vásárolt gépek emelkedő árát nem tudják érvényesíteni az általuk termelt és értékesített termékek árában. Alkatrészbolt Az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatának másik neuralgikus pontja az akadozó alkatrész- ellátás és a gyenge vevőszolgái lati tevékenység. A győri Rábában — a korábbi anomáliák elkerülése érdekében — fölszámolták a közvetítő kereskedelmet, s egyedülálló módon kinyitották a kaput a vásárlók előtt. Ez azt jelenti, hogy bárkivel szerződnek. Az öt legnagyobb termelési Rendszerrel együttműködve végi zik a gép- és alkatrészforgalmji- zásit, és a korábbinál magasabb színvonalú vevőszolgálati munkát. Saját kockázatukra konszignációs raktárt hoztak létre, ahol a mezőgazdasági üzemek közveti lenül vásárolhatnak. Ugyanakkor öt szerviziközpontot és 42 szervizbázist építettek ki. A változást jól szemlélteti két adat: 1982-ben — a közvetítő kereskedelem révén — 358,1983- ban pedig — saját- forgalmazásban — 610 millió forint értékű alkatrész fogyott *el. A győril Rába-alkatrészboít létrehívása is azért történt, hogy megvalósítsák gyártmányaik teljes körű alkatrész-ellátását. Ez az út jő irányba vezet, most már csak az a kérdés, hogy a hazai mezőgazdasági gépgyártók közül hányán cselekednek hasonló szellemben. Cs. J. Vége
