Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-04 / 207. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. szeptember 4. ÖTLET, GONDOSSÁG, SZORGALOM=NYERESÉGES ÜZEM 1976 őszén két fiatalember jelentkezett a kunszentmiklósi nagyközségi tanács elnökénél. „Nyomdaüzemet szeretnénk létrehozni, ezen a fejlődő, városiasodé településen!” — mondták. Az alapítói lelkesedés legfőbb oka pedig az volt: Budapestről a Felső-Kiskunság központjába akarnak költözni, mert kiváló horgászvizek vannak a környéken. A fiatal tanácsi vezető érthetően meglepődött a hallottakon, gondolkodási időt kért. Az ötlet megtetszett neki, mert néhány nappal a horgász-nyomdászok látogatása után, két fiatal szakember — Straub György és Pártos Árpád — kézhez vehette az előzetes beleegyezését: a sokszorosítóüzem' szervezéséhez a tanácsi költségvetési üzem részlegeként kaphatnak működési engedélyt. Így kezdődött, és ma már a harmadik telephelyét „növi ki” a kunszentmiklósi kisnyomda. Az eltelt nyolc év alatt — a beruházásra fordítható összegek szűkös volta ellenére — oly ütemesen fejlődött a termelés, hogy ma már száznál több partner fordul hozzájuk évente különböző meg. bízásokkal. S nemcsak a környékről, vagy a megyéből, Dolgoznak Miskolcra, Budapestre és Székes- fehérvárra is... — Az indulásnál az volt a kellemetlen — vallotta Pártos Árpád műhelyvezető —, hogy nemcsak az ajánlott szolgáltatásunk volt újszerű itt. Nem ismertek bennünket, és mi sem térképeztük még föl akkor, kikre számíthatunk. Körlevelet írtunk a környező falvak tanácsaihoz, Uze. mekhez és intézményekhez: szolgáltatásainkat ajánlva sokszorosítást, iratmásolást, könyvkötést vállaltunk. Akarom mondani: vállaltunk volna, de nehezen indult a dolog. Az első hónapokban alig kaptunk megrendelést. Félő volt, hogy távolabb kell költözni a kiskunsági vizektől... — Ügy látom >— lahogy itt a műhelyben körülnézek —> nem adták föl... ! — Igyekeztünk a partnereiri- ket a tőlünk és a gépeinktől telhető legszínvonalasabban elkészített áruval kiszolgálni. Vállaltunk szállítást, csomagolást, szerkesz. tést, gépelést is. Éjszakákon át kísérleteztünk kollégámmal, Straub Györggyel, hogy a szerény • Nyomda a harmadik telephelyen. (B. Pásztor Jolán felvétele) • Pártos Árpád műhelyvezető. technikái adottságaink ellenére javítarii tudjuk a nyomás minőségét. Ez a fényképezőmasina átalakításával sikerült is. Egyik napról a másikra nyolovanszá- zalékos javulást értünk el. — Megérte a fáradozást? — Nálunk —szerencsére — a „mese” úgy folytatódhat: aztán minden jobbra fordult. Az első megbízóink voltak a. legjobb propagandisták. Kaptunk tőlük milliós címkerendelést; meghívókat, műsorfüzeteket, plakátokat és könyveket is készítettünk. — Milyen értékben állítanak elő nyomtatványokat évente? — Több mint kétmilliós a forgalmunk. Hat főre szaporodott a brigádunk, és immár harmadik helyet jelölte ki nekünk a fenntartónk, a városi jogú nagyközségi közös tanács költségvetési üzeme. Fejlődésünk ilyen rövid idő alatt is bizonyította, hogy miként lehet egy ötletből valóság. Olyan termelőegység, amely valós igényeket elégít ki: Szolgáltat és nyereséget is termel. F. P. J. Ránézésre sokszínű, fényes üveggyöngy. Akár felfűzni is lehetne. Ám ezeknek a granulátum-gyöngyöknek más a rendeltetésük. A mezőgazdaságban széleskörűen alkalmazzák a nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyákat Ezeken kívül a növényeknek szükségük van még (igaz, csak kisebb mennyiségben) bórra, molibdénre, cinkre és több más vegyi elemre is. Ezeket általában szervetlen sók formájában kapják meg. Ám ezeknek a sóknak van egy komoly hibájuk: könnyen oldódnak vízben, így a talaj- és az esővíz gyorsan kimossa őket a talajból. Hogyan lehetne megállítani ezt a folyamatot? A gorkiji Lobacsevszkij Tudományegyetem Kémiai Kutatóintézetének munkatársai kidolgoztak több új, polimer bázisú mikroelemeket tartalmazó '‘műtrágyát (rézzel és cinkkel), amelyeket az eső. és talajvíz nem mossa ki a talajból. A gyakorlati alkalmazás során bebizonyosodott, hogy egyszeri talajba juttatás után három—öt éven keresztül fejtik ki hatásukat. Az új mikroelem-műtrágyák agrokémiai vizsgálatait különféle mezőgazdasági kultúrákon és a Szovjetunió különböző éghajlati övezeteiben, különféle talajokon végzik. A termőföldeken végzett kísérletek pozitív eredményeket adtak. A mikroelem-műtrágyák alkalmazásával (egy hektárnyi vetésterületre két-három kilogramm granulátum) tíz—negyven százalékkal nőtt a gyapot, a takarmánynövények, az őszi búza, a takarmány, és a cukorrépa, a vetőmag-lucerna és több más mezőgazdasági kultúra terméshozama. Több esetben' tapasztalták a termesztett növények ‘ minőségének javulását is (például jelentős mértékben növekedett a cukorrépa cukortartalma). APN—KS BAROMFITELEP, ’ j§ 'Í FÓLIAHÁZAK, GYÜMÖLCSSZÁRÍTÓ Hasznosítják a geotermikus energiát A JÖVŐ ÉV ELSŐ FELÉBEN Minőségi felárat fizet a húsipar Bíró Imrétől, a Bács-Kis- kun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójától tájékoztatást kértünk arról, hogy 1984 első hét' hónapjában milyen eredményeket, ér.” tek el, és milyen elképzeléseik vannak az 1985-ös esztendőre. — Július végéig 525 ezer vágósertést Vásároltunk fgl, ami 30 százalékkal több, mint ez előző év azonos időszakában volt. Áprilisban és májusban kismértékű „csúsztatással” vettük át a sertéseket, ezt követően azonban a felvásárlás zavartalan, jelenleg például több sertést tudnánk felvásárolni, mint amennyi a termelői kínálat. Változatlanul jó a tenyésztési kedv. — Hogyan alakult a szarvasmar ha-fe Ivásárlás ? — Vágómarha-átvételünk 2,5 százalékkal meghaladja az előző évit. Kisebb visszaesés mutatkozik a ■ juhátvételnél. A húskészítmény-gyártásunk 192.1 tonna volt. A kereskedelem igényét kielégítettük, és nagy gondot fordítottunk az olcsóbb húskészítmények gyártására. — Sikerült teljesíteni a külföldi megrendeléseket? — Az első félévi exporttervünket rubel és dollár viszonylatban is teljesítettük. Az 1985. évi sertés és sertéstermékek exportjának fokozása, a hazai fogyasztói igények színvonalas kielégítése, valamint | a felvásárlásra kerülő hízott sertés gazdaságosabb felihasználása érdekében a kis. termelőket is érdekeltté kell tennünk a jobb minőségű húsipari alapanyag termeltetésében. Ezért, 1985 első félévében a kistermelőktől a 95—115 ki., logramm közötti súlyban felvásárlásra kerülő, pigmentfolt nélküli fehér hússertésekért, valamint a húshibrid fajtájú, Hungahib 39, Hunga- hib 50 és a Duroc .apasá' gú sertéséiért kitögrammon- ként 1 forint minőségi felárat fizetünk. Az 1985 második félévére vonatkozó minőségjavítási feltételeket a későbbiek során fogjuk meghirdetni. — Mikor kezdik az 1985. évre szóló szerződéskötéseket? — A termelési biztonság, valamint a piaci egyensúly miatt egyaránt fontos, hogy a jövő év első félévi, illetve negyedévi árualapot mielőbb biztosítsuk, ezért a kistermelői vágósertés-értékesítési szerződésék kötését a napokban megkezdjük — mondta befejezésül Bíró Imre igazgató. O. L. Régi óhaja valósult meg a kis- kunmajsaiaknak augusztus 19-én, amikor megnyílt a termálfürdő. Éppen akkor jártunk a fürdő közelében. amikor az üdülőtelkeket osztották. Nagy volt a forgalom. Váradi Károly elnökhelyettes elmondta, hogy egy délelőtt 103 telek talált gazdára. Tájékoztatott arról is, hogy tovább építik a fürdőt, téliesítik, új medencéket létesítenek, bekapcsolják az idegenforgalomba. Ezenkívül a ter- málkutak mezőgazdasági hasznosítására is terveket dolgoznak ki. Dr. Vedres Ferenc elnök tájékoztatott ezekről, egyúttal megmutatta azt is, hogy mi hova épül. — A baromfitelepet említem elsőnek — kezdte a beszélgetést. — öt melegvíz-fűtésű ikerólat építünk, ezekből öt turnusban évente több mint egymillió pecsenyecsirkét' értékesítünk. Másik elképzelés: gyümölcsaszalót akarunk a kedvező energiabázisra alapozva üzemeltetni. Elsősorban a szilva, sárgabarack, meggy és alma szárítására gondolunk. Kezdetben a két alagútból 100—130 tonna aszalt gyümölcsöt szeretMár a kukoricaszállítmányok fogadására készülnek a Gabona Tröszt vállalatainál. A termésnek hozzávetőleg egyharmadát vásárolja fel az államai ipar, a nagyobb rész a gazdaságokban marad és az állatok takarmányozására szolgál. A gabonaipar szakemberei arra számítanak, hogy az idén az ismét ö,t megyét nénk értékesíteni. A hőenergia harmadik hasznosítási módja a 20 ezer négyzetméterre tervezett, részben altalájfűtésű, részben kettősfalú, vízfüggönyös fóliaházak építése. A víz hőmérséklete, összetétele lehetővé teszi mindkét fűtési típus megvalósítását. A tervek szerint a műanyagtető alatt palántát, gombát, zöldségféléket és virágokat termesztenének. Annyit még szükséges, megjegyezni, hogy az olajkeresés után lefojtott négy kútból kettőt nyitottak meg a strand, valamint a további, fejlesztési tervek megvalósítására. Vízhozamuk elegendő a fürdő további bővítésére, valamint a geotermikus energia előbbiekben említett hasznosítására. Á kiskunmajsaiak összefogtak a környező mezőgazdasági nagyüzemekkel, az elképzelések megvalósítására. A gazdasági társulás ügyintézője a Jonathán Termelőszövetkezet. A ’ tervek most készülnek, és az idén hozzákezdenek a gyakorlati megvalósításhoz. K. S. sújtó szárazság következtében korán érkeznek majd az első tételek; szeptember 20. után várják az alföldi gazdaságokból a kukoricát. A termés elhelyezésére megtették az előkészületeket; kitakarították, fertőtlenítették a tárolókat. A kukoricát a meghirdetett feltételek szerint veszik át. Előkészületek a kukorica betakarítására mm Napjainkban, amikor több mezőgazdasági szövetkezetünk megalakulásának 35. vagy 25. évfordulóját ünnepli, kevesebben vannak már közöttünk azok, akik a termelőszövetkezeti mozgalom hajnalán részeséi, szemtanúi voltak az eseményeknek, s többen,' akik ezeket az iveket könyvekből, visszaemlékezésekből ismerik. Azokból is főként a szocialista átalakulás szélsőségeit, amely abból az elvből táplálkozott, hogy a proletárdiktatúra viszonyai között az osztályharc állandóan éleződik, ezért erősíteni kell a proletárdiktatúra elnyomó funkcióját. A felszabadulást követő bonyolult időszak szocialista fejlődést megalapozó döntéseiről viszonylag kevesebb szó esik, holott a hibák mellett ezekről az értékekről sem feledkezhetünk meg. Ezt kívánja lelkiismeretűnk, múltunkat vállalni tudó és akaró emberségünk, mert enélkül nemcsak szegényebbek lennénk, hanem jelenünket sem érthetjük. Éppen ezért most, mikor ünnepelünk, nem mulaszthatjuk, hogy erre a korszakra is legalább rápillantsunk. Szabadságunk első perceiben a falvak parasztjai megbolydultát, buzdítást kaptak a kommunista párttól is, hogy osszák fel a nagybirtokosok földjeit. Még az 1945-ös márciusi földreform előtt elkezdték a felszabadított területekeiT a földosztást. Például a Duna—Tisza közén április végére lényegében be is fejezték. A mai Bács-Kiskun területén mintegy 37 ezer igénylő kétszázezer hold földet kapott. E ténynyel azonos — ha nem nagyobb — jelentősége volt annak, hogy a népi demokratikus államhatalom a földreform-rendeletében egyben megakadályozta a tőkés paraszti gazdaságok gyarapodását azzal, hogy az új birtok védelmében kimondta ezek elidegeníthetetlenségét, megakadályozván a földvásárlásókat, az újabb földkoncentrációt.- A földek új gazdáinak sok nehézséggel — állatok, munkaeszközök, vetőmagvak hiányával — kellett megküzdeniük, s több helyütt rájöttek arra is, hogy összefogva, közösen dolgozva könnyebben úrrá lesznek a gondokon. Az országban 1948 közepéig kül°n' böző paraszti összefogásból, 468 szövetkezeti jellegű csoport is alakult. Ennek az évnek februárjára Erdei Ferenc már kidolgozta- szövetkezetfejlesztési elképzeléseit, amelyben ennek öt fokozatát jelölte meg, a földművesszövetkezeti szervezettől a fejlettebb fokot képviselő paraszti termelőszövetkezetekig. Az ipari üzemek, gyárak, bányák, bankok államosítása már előrehaladt, amikor 1948 júniusában a kommunista és szociáldemokrata párt egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártja megalkotta gazdaságpolitikai stratégiáját. A szerteágazó területeken nagyarányú előreugrást határozott el, a fejlesztési programokat pedig szorosan összekapcsolta a kollektivizálással. Az iparosításnak rendelték alá a mezőgazdaságot, amelynek ugyanakkor teljes átszervezését is napirendre tűzték. Annak ellenére, hogy júniusban a szövetkezeti konferencián az MDP állás- foglalása az volt: a tömeges kollektivizálás feltételei nincsenek meg Magyarországon, novemberben a központi vezetőség ülésén három évben jelölték meg a kollektivizálás végrehajtását. Az akkori politikai vezetés elsősorban a birtokviszonyokra figyelt, s elmaradt a meghirdetett anyagi segítség és ösztönzés ahhoz, hogy a termelésnövelés célkitűzése is teljesíthető legyen. Magáévá tette a párt a lenini szavakat: a szövetkezet az új rendre való áttérésnek a lehető legegyszerűbb, legkönnyebb és a parasztok számára legérthetőbb útja; de eltért a lenini agrárpolitikai elvektől, a szocialista átalakulás fokozatosságának érvényesítésétől, mely szerint „a szocializmus építése nem roham, hanem számos visz- szavonulással egybekapcsolt, hosszas ostrom”. Az országban 1949 végéig mindössze 1300 termelőszövetkezet alakult. A megyében 93, kétezer taggal, húszezer holdon. Egy év múlva a terület négyszeresére nőtt, a' tsz-ek száma pedig 150-re. Meggyorsult az országban a szervezés és 1953-ban már 5224 termelőszövetkezet működött. A kollektivizálásra szabott rövid határidő eleve lehetetlenné tette, hogy az önkéntesség elve érvényesüljön. Mivel pedig a nemzeti jövedelem jelentős részét az iparosításra használták, a mezőgazdaság fejlesztésére nem jutott, így a szövetkezetek nemhogy megszilárdultak volna, hanem 1953-na gyengébbek lettek. Bár ekkor az MDP programjának középpontjába a mezőgazdaság fejlesztését állította, de az akkoriban előtérbe került különféle — többnyire szélsőséges — nézetek miatt nem hozhatott eredményt, a politikai és fejlesztési támogatások ugyancsak elmaradtak. A parasztság kiábrándulásának megnyilvánulása volt, hogy tömegesen hagyták el földjeiket, kiléptek a szövetkezetekből. A lényeges változásnak csak néhány év • múltán lehettünk tanúi. A kezdetnek tekinthetjük 1956. november 27 -ét, amikor a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány a parasztsághoz intézett felhívásában elítélte „a múlt évek hibás mezőgazdasági politikáját, az- erőszakos termelőszövetkezeti szervezést ..., mindazokat a módszereket, amelyek alkalmazása következtében évekre visszaesett a magyar mezőgazdaság.” Emellett azonban hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatja a termelőszövetkezetek alakítását és kedvezményekkel — hitellel, szakemberekkel — segíti működését. " , Döntő fordulatot a gazdasági stratégiában az MSZMP 1957. júniusi értekezletének határozata hozott. A legfontosabbak közé tartozik a begyűjtési rendszer felvásárlással történő helyettesítése, a termelésfejlesztés és kollektivizálás egyidejű végrehajtása, a szocialista átszervezés termelőszövetkezeti útja -iránti elkötelezettség. A párt megállapítása szerint „megteremtődték a feltételek ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom egészségesen haladjon előre. A mezőgazdaság felvirágzásának, a paraszti jólét biztos emelésének egyedüli útja a korszerű mezőgazdasági nagyüzem, amit a parasztság szövetkezeti formában teremt meg és fejleszt ki.” Előmozdítója lett a termelőszövetkezeti szervezésnek a bevitt föld után járadék fizetése, a szövetkezetek önálló döntési lehetősége a gazdag parasztok felvételéről, a háztáji föld biztosítása és annak hangsúlyozása, hogy az önkéntesség elvének kell érvényesülnie. Noha ez utóbbi egy-két helyen nem teljesült — a múlt hibái kísértettek — a megváltozott körülmények vonzóvá tették a szövetkezeti formát és 1959 nyarára a szövetkezeti és állami szektor meghaladta az ország szántóterületének, felét. Bács-Kiskunban március idusáig 282 tsz alakult és 180 ezer holdat müveitek. (Az év első napjától működött megyénkben az első állami gazdaság is a hildpusztai területen, s az év végéig még harminc követte.) Az MSZMP KB 1959. október 22-i ülésén összegezte tapasztalatait, s megállapította, hogy megszilárdult h munkás—paraszt szövetség, a szocialista átszervezés az egész 'társadalom ügye lett, az alkalmazott módszerek helyesek, a politikai és gazdasági helyzet pedig lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom felgyorsuljon. A november— december fordulóján tartott VII. kongresszus a tennivalókat is megjelölte: „a következő években megteremtjük a politikai és gazdasági feltételeit annak, hogy a dolgozó parasztsággal egyetértésiben, befejeződjön a falu szocialista átalakulása és egyidejűleg növekedjen a mezőgazdasági termelés.” Gazdaságpolitikánk nem tekintette már a mező- gazdaságot az iparosítás forrásának, hanem felismerve szerepét, a fejlesztés középpontjába állította. A lenini agrárszövetkezet-politikai, elvek következetes alkalmazásával a párt győzelemre vitte a termelőszövetkezeti mozgalom ügyét, amelyet a Központi Bizottság 1961. február 17-i, történelmi jelentőségű határozatában jelentett be. A hatvanas években a magyar mezőgazdaság elindult a máig töretlen, felfelé haladó úton. • Múltunkra rápillantva érkezzünk hát vissza jelenünkbe? Átugorva a fejlődéssel járó nagy csaták színtereit, a gépesítés, a termelésszerkezet-kialakítás, a háztáji, a melléküzemági tevékenység elfogadtatásának harcos időszakát? Igen, hely és idő híján, s a közelmúlt jobb emlékezetének reményében, vagy még adatokkal bizonygassuk: érdemes volt, mert például ma már nyolé tonna' búzát is betakarítanak több száz hektár átlagában ott, ahol 35 éve ennek negyede is a legnagyobb megelégedést es boldogságot jelentette? , ... . Vannak, akik azt mondják: ne hasonlíthassunk, hiszen lehetetlen az akkori politikai-gazdasági hely- zettel és technikai-technológiai színvonallal összemérni mai helyzetünket. Igazságukkal nincs mit vitázni, ne hasonlítgassunk, de. ne is feledjünk. í o- ként azt ne, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom tette lahetove, hogy olyan eredményeink legyenek, amellyel megelőzve sok fejlett kapitalista országot a világ élvonalába került a magyar agrártermelés. Csabai István Tanácsi nyomda Kiinszentmiklóson Parasztságunk sorsfordulói
