Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

1984. szeptember 27. • PETŐFI NÉPE • S VENDÉGÜNK: A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Giuseppe Nuara, a Modena megyei Tanács elnöke Három pártot is képvisel az olaszországi Modena megye Tanácsának Bács-Kiskunban tartózkodó négytagú küldött­sége. Ketten kommunisták, egy kereszténydemokrata, a ve­zető, Modena' megye tanácselnöke, Giuseppe Nuara pedig szocialista. Vele beszélgettem. — A testvérmegyei együttmű­ködésről 1980-ban írták úlá az első megállapodást Bács-Kiskun- nal. De a kapcsolatok régebbi keletűek, a kezdet 1973-ban volt. Hogyan értékeli -az eddig [eltelt időszakot? — A történelemből számos pél­dát lehetne idézni a magyar— olasz kapcsolatokról. De a két megye között kialakult együtt­működés természetesen már a mai sajátos viszonyoknak meg­felelő, és úgy látom, hogy az 1980-ban aláírt megállapodásban rögzített célók megvalósultak. Nemcsak a két megyei tanács, hanem az általuk irányított terü­let társadalmi, .gazdasági, kultu­rális és sportéletében is. Ez nem kis eredmény, hiszen mi eltérő rendszerű országban élünk. S azt őszintén el kell mondanom, hogy Modenában éppen emiatt hang­zottak el aggodalmak egyik-má­sik párt részéről a kapcsolatot il­letően. De meggyőztük a pártok vezetőit, hogy ez az- együttmű­ködés előbbre viszi a béke ügyét. Mert — s ez az én személyes meggyőződésem is egyben — csak akkor tudjuk egymást egy dologról, vagy annak az ellenke­zőjéről meggyőzni, ha személyes kontaktust alakítunk ki, s meg­ismerjük egymás életét, vélemé­nyét. Ebben segít az együttmű­ködés, amely vágsősoron a világ­béke megőrzését, a népeik jólété­nek megteremtését' szolgálja, s ez célja mindkét testvérmegye vezetőinek. — Aíilyennek látja a kapcsola­tok jövőjét? — Biztatónak. Mielőtt elindul­tunk a végrehajtó bizottságunk megtárgyalta az együttműködési tervezetet — amelyet látogatá­sunk során Bács-Kisfcun megye vezetőivel megvitattunk és aláír­tunk —, s azt minden párt el­fogadta. Nemcsak remélem, biz­tos is vagyok abban* hogy ennek alapján kapcsolatainkat szélesí­teni fogjuk. Mi is szívesen jövünk ebbe a megyébe, mert látjuk és tudjuk, hogy van mit tanulmá­nyoznunk, ugyanakkor ezt fel­ajánljuk Bács-Kiskun megyének is. A módénál tartomány Olasz­ország leggazdagabb megyéje, a gazdaság igen fejlett technológiá­val rendelkezik. Véleményem sze­rint ez kellő alap lehet arra, hogy felkeltse a magyar szakemberek érdeklődését. Az együttműködési programban több fontos területet külön is említettünké A sóik kö­zül hadd emeljek ki egyet, még­pedig a Modenái Kereskedelmi, Ipari, Mezőgazdasági Kamara és a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-alföldi Összekötő Bizottsága közötti kapcsolatfelvételt, ame­lyet mindkét megye vezetői tá­mogatnak s amelytől eredménye­ket várunk már a közeljövőben. Egy másik dolog: szeretnénk szo­rosabbra fűzni a szálakat a két város, Kecskemét és Modena kö­zött. S — Jóllehet, ön első ízben jár Magyarországon, nem először folytatott eszmecserét \magyar po­litikusokkal. Miként ítéli meg i a mostani találkozást? — A látogatás érdekes, annak ellenére, hogy itt-tartózkodásunk alatt szinte végig esik az eső. Vendéglátóink tréfásan mondják is, előbb kellett volna jönnünk! A beszélgetések szívélyesek és nagyon őszinték. így volt ez a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkárával, Pozsgay Imrével való találkozáskor, s ak­kor is, amikor Bács-Kiskun me­gye vezetőivel tanácskoztunk. Ezért is javasoltam, hogy ezt a közvetlen megbeszélést folytassuk a jövő év tavaszán Modenában, ahol mi leszünk a házigazdák. — Köszönöm a beszélgetést. Váczi Tamás MIT KELL TUDNI? 7. A kiegészítő tevékenységet folytató kisiparos, magánkereskedő társadalombiztosításáról ? Jelentősen megnövekedett azoknak a száma, akik mellékfog­lalkozásként, kiegészítő tevékeny­ségként kisipari, illetőleg magán­kereskedői munkát végeznek. Ezért szólni kell e réteg társada­lombiztosítási jogviszonyáról is. A kisiparost, illetőleg magánke­reskedőt akkor kell kiegészítő te­vékenységet folytatónak tekin­teni, ha munkaviszonyban áll, vagy ipari szövetkezetnek közös munkahelyen dolgozó tagja, és munkaideje a törvényes munka­időt eléri; mezőgazdasági szövet­kezet tagjaként a hónap folya­mán a férfi tizenhárom, a nő nyolc—tízórás munkanapot tel­jesített; saját jogú öregségi, rok­kantsági nyugdíjban, vagy növelt összegű öregségi, munkaképte­lenségi járadékban részesül; be­dolgozó és a havi keresete a 3 ezer forintot eléri. Nem tekinthető kiegészítő te­vékenységet folytatónak a kis­iparos, a magánkereskedő, ha a szükséges igazolások benyújtását elmulasztja; ha nem sajátjogú nyugellátásban részesül (pl. öz­vegyi) ; ha szakszövetkezeti tag, de a közös munkában a szüksé­ges mértékben nem vesz részt; ha szakcsoport tag; ha gazdasági munkaközösségek főállású tag­ja; ha egyéni gazdálkodó. A kiegészítő tevékenységű ipa­rosok és magánkereskedők ha­vonta 250 forint baleseti járulé­kot kötelesek fizetni, annak a hó­napnak az első napjától, amely­ben a kisipari működési, illetve magánkereskedői , engedélyt kéz­hez vették, és annak a hónapnak az utolsó napjáig kell megfizetni, amelyikben az engedélyt vissza­adták, attól függetlenül, hogy az ipari-kereskedői tevékenységet ténylegesen mikor kezdték, illető­leg mikor fejezték be. A baleseti járulék fizetése a tárgyhót követő hónap első napján esedékes és a hónap 15. napjáig fizethető be késedelmi pótlék nélkül. A kése­delmi pótlék mértéke havi 2 szá­zalék. Nem köteles baleseti járulékot fizetni a kiegészítő tevékenységei; folytató személy arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartal­ma alatt keresőképtelen, gyermek- gondozási segélyben részesül ki­véve ha az iparengedélyt a gyer­mekgondozási segély ideje alatt a gyermek másfél éves kora után jövedelemszerzés céljából váltot­ták, katonai szolgálatot teljesít, vagy büntetésvégrehajtás alatt áll. Szülés esetén öt hónapra — kérelme alapján — mentesülhet a baleseti járulék fizetés alól. A szülést születési anyakönyvi ki­vonattal kell igazolni. ■ Nem kell baleseti járulékot fi­zetni arra a hónapra, amelynek teljes tartama alatt szünetelteti tevékenységét vagy — ha adómen­tes (adómentességet igazoló ok­irat szükséges), illetve, ha a nyug­díj összege 1984-ben a 2370 forin­tot nem haladja meg. A mentesítést — kivéve az iparszünetelés miatti mentesítést — mindig a kisiparosnak, magán- kereskedőnek kell kezdeményez­nie. A kiegészítő' tevékenységet folytatók rendszeresen közremű­ködő házastársa után társadalom- biztosítási járulékot kell fizetni, melynek összege havi 750 forint. A kiegészítő tevékenységet foly­tatók az ipar, kereskedés gyakor­lása közben elszenvedett üzemi baleset vagy foglalkozási beteg­ség esetén baleseti ellátásra jo­gosultak. Dr. Fonyódi Lajosné osztályvezető Egy kicsi A Központi Statisztikai Hivatal — a Minisztertanács felhatalma­zása alapján, az 1984. október el­sejei állapotnak megfelelően kis népszájmlálást, úgynevezett mik- rocenzust hajt végre. A múltban — egészen a jelen század második feléig — a né­pességben végbemenő változások felmérésére elegendő volt a min­den 10. évben megtartott nép- számlálás. Korunkban — amikor a társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsult — szükséges a régeb­binél kisebb időközökben rögzí­teni egyebek között a népesség iskolázottsági színvonalában, fog­lalkozási összetételében, lakás- viszonyaiban, valamint a csalá- dok-háztartások szerkezetében bekövetkezett ’ változásokat. A tervezést és a kutatást segíti Az októberben sorra kerülő miikrocenzus aktualitását a fentie­ken túl az is indokolja, hogy a társadalmi-gazdasági élet fejlődé­sének nyomonkövetése, ,a külön­böző társadalompolitikai, illet­ve szociálpolitikai intézkedések előkészítése, a VII. ötéves terv­koncepció kidolgozása, valamint a sokrétű tervező- és kutatómunka mind több olyan jellegű friss információt igényel, amely csak közvetlenül a lakosságtól szerez­hető be. 'Ezúttal a magyar gyakorlatban negyedik alkalommal, kerül sor szűk körű — a népesség mind­össze 2 százalékára kiterjedő — adatfelvételre. Két népszámlálás Öreg traktor nem vén traktor m Gépmúzeumba illő traktort kapott ajándékba Bujtor János Pál- monostorán. Az első világháború előtt gyártott, izzőfejes erőgépnek hiányzik ugyan egy-két alkatrésze, de pár hónap alatt üzemképessé varázsolja- az egész szerkezetet a szakmáját értő mester. (Rádi Jó­zsef felvétele) Nagyobb önállósággal és felelősséggel Kilenc hónappal ezelőtt — a közigazgatás átszer­vezése után — került a Jaj osmizsei nagyközségi pártbizottság a megyei pártbizottság közvetlen irá­nyítása alá. Hegedűs Miklóssal, a pártbizottság tit­kárával anró.lí beszélgettünk, mit jelent számukra a változás. — Az önállóság az, amit elsőként kell említenem — mondta Hegedűs Miklós — jó, mert bár mindent magunknak kell elkészíteni, kevesebb a papírmun­ka. Az önállóság azonban nemcsak jog, hanem na­gyon nagy felelősség is. — Miként változott a község politikai irányítása, s hogyan igazolta a gyakorlat az MSZMP Politikai Bizottságának e döntését? — Véleményem szerint megvalósult a Politikai Bizottság elképzelése. A közvetlen megyei irányí­tás alatt álló nagyközségek megkapták mindazt, ami a jobb munkához, a nagyobb önállósághoz kell. A teljesség igénye nélkül sorolom; pontosabbak, naprakészebbek az információk, gyakoribb, szélesebb körű, közvetlehebb a tájékozódás. A havi első titkári értekezleteken a pártról, a tömegszervezetekről, a legfontosabb gazdasági és napi politikai kérdésekről, az egész megyéről, a különböző pártbizottságoknál alkalmazott módszerekről átfogóan tájékozódhatom. Mindezeket közvetlenül átadhatom a testületeknek, az alapszervezeti titkároknak, ennek alapján ala­kíthatjuk munkamódszereinket, döntéseinket. S mindaz, amit Hegedűs Miklós felsorolt, csupán a közvetlen irányítás egyik következménye. Beszél­getés közbén arra is utalt: a megyei pártbizottság minden olyan határozattal dokumentációval, rendez­vénytervvel ellátja a nagyközségi pártbizottságot, amelyek eddig áttételesen jutottak el hozzájuk. A gyakoribb találkozás a megyei pártbizottság mun­katársaival e rövid idő alatt is kialakította a jó kapcsolatot, a rendszeres segítségnyújtást. A nagy­község pártbizottságának titkárát — annak ellené­re, hogy nem tagja a testületnek — rendszeresen meghívják a megyei pártbizottság üléseire, megyei rendezvényekre, előadásokra. A közvetlen irányítás tehát sokat jelent a párt nagyközségi bizottsága tisztségviselői számára. — Hogyan kamatozott ez a pártmunkában, az al­kalmazott módszerekben? I— A pártbizottság 31, a végrehajtó bizottság 9 tagú. A testületek eddig is nagy önállósággal, ala­possággal dolgoztak. Mindenképpen változtatnunk kellett viszont az előkészítő munkán. A pártbizott­sági üléseket megelőzően, a döntésre érett előter­jesztéseket megvitatják a párttag és pártonkívüli szakemberek. A tanácskozás nem lehet hossziú te­hát a vitaanyagnak megalapozottnak, pontosnak, kidolgozottnak kell lennie. Ez az alapszervezeti tag­gyűlésekre is érvényes. A gazdaságpolitikai-, az agitációs és propaganda-, a pártépítési munkabizott­ságok összetétele kedvező, fő feladataikat a pártbi­zottság határozza meg. A gyors és jó, a kevés átté­telen keresztül érkező információknak, a közvetlen irányításnak — a munkabizottságok vezetői részt vesznek a megyei pártbizottságon rendezett szak­ijai értekezleteken — köszönhető, hogy a pártépí­tés, az agitációs és propaganda munkabizottság már 3—3, a gazdaságpolitikai bizottság egy értékelést készített, amelyet a pártbizottság megtárgyalt és jóváhagyott. Változás az is, hogy a végrehajtó bi­zottsági üléseken nagyobbrészt szóban számolnak be a felelősök, a fontosabb tennivalókat azonban írásban rögzítik. — A sok jó tapasztalat mellett van-e a közvetlen irányításnak hátrányos oldala? — Az önállóságról nem mondhatok rossz tapasz­talatokat, mert nincs. Hagynak dolgozni, nem fog­ják a kezemet. Az elején említettem; nekünk jobban kell figyelnünk mindenre, alaposabban, megfontol­tabban keli dolgoznunk, s ez összességében mégis­csak jó! Gémes Gábor Nemzetközi oktató—televíziós szeminárium Hajógyár az Alföldön A televízió és a nemzedékek közöt­ti kapcsolat összefüggéseivel foglalko­zó nemzetközi oktató-televíziós sze­mináriumot rendeznek Egerben. Az október 4-én kezdődő ötnapos tanács­kozáson a magyar szakemberekkel együtt 16 ország, valamint két nem­zetközi televíziós szervezet képviselői vesznek részt. Az eszmecsere immár másfél évtizede hagyományos rendez­vénye Egernek: a televízió és az ok­tatás szakemberei kétévenként ebben a városban ülnek össze, hogy kicse­réljék tapasztalataikat és megbeszél­jék a feladatokat. Az idei szemináriumon elsősorban azt vizsgálják majd meg, hogy az ok­tató televízió hogyan segítheti a ge­nerációk közötti kapcsolat fenntar­tását, a tapasztalatok és az értékek átadását, a nemzedéki » sajátosságok kölcsönös megismerését. Ä tanácsko­zás középpontjában olyan pedagógiai célzatú műsorok bemutatása és elem­zése ál] majd, amelyek a nemzedéki kapcsolatok legfontosabb — iskolai és családi — színtereinek kérdéseit és gondjait illusztrálják. Van-e ellent­mondás az iskolában vallott és gya­korolt értékek között, ismerik-e a pedagógusok a fiatalok sajátos prob­lémáit, milyen a fiatal házasok és szülők, valamint a nagyszülők és az unokák kapcsolata — többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozó -fil­meket, műsorrészieteket vetítenek és vitatnak meg a szeminárium részt­vevői. A szemináriumon olyan műsorok bemutatására és ismertetésére is al­kalmat adnak majd, amelyek már él­nek a legújabb tecnikák: többek kö­zött a komputer, az elektron-mikrosz­kóp, a video, valamint a műsorszóró műholdak alkalmazásának lehetőségé­vel. • A tiszalöki hajógyárban motoros hajókat, uszályokat építenek a hazai folyamhajózás számára. Képünkön: egy napokban elkészült partvédelmi célokat szolgáló vízágyús uszályhajó. ARANYOS f X népszámlálás... között ugyanis teljes körű. bő­vebb programú adatfelvételre nincs lehetőség, így a friss infor­mációk összegyűjtése — a gazda­ságilag fejlett országok gyakorla­tához hasonlóan — matematikai módszerrel, véletlenszerűen kivá­lasztott minta alapján végrehaj­tott mikrocenzussal biztosítható. Ily módon a lakosság szűk köré­nek bevonásával, a teljes körű népszámlálások költségeinek tö­redékösszegéből olyan adatok birtokába jutunk, amelyek ki­elégítő tájékoztatást nyújtanak a népesség demográfiai, foglalko­zási st-b. helyzetének alakulásáról. Mivel a mikrocenzus részben nép- számlálást helyettesít,-így termé­szetesen a személyi és lakáskér­dései sok vonatkozásban meg­egyeznek az 1980. évi népszámlá­lás kérdőíveivel. Lehetőség a bővebb adatgyűjtésre Az ilyen jellegű felvétel azon­ban a népszámlálásnál részlete­sebb, bővebb programú adatgyűj­tésre ad lehetőséget. Ez alkalom­mal a mikrocenzus a nyugdíja­sok, nyugdíjas korúak életkörül­ményeit, tevékenységét, egészsé­gi állapotát, rokoni, kapcsolatait, ellátásuk módját, továbbá a 15— 55 éves nők termékenységének alakulását, valamint ez utóbbi­hoz kapcsolódóan a 14 éves és fiatalabb gyermekek napközbeni ellátásának módját tudakoló adat- felvétellel egészül ki. E felvételek célja egyrészt a népesség jelen­tős részét' képező nyugdíjasok, nyugdíjas korúak életmódjának, életviteléinek feltárása, illetve életkörülményeik részletes meg­ismerése, másrészt a népesedési helyzetet jelentősen meghatározó születési mozgalom feltárása-, ösz- szefüggésben az ehhez szorosan kapcsolódó gyermekelhelyezési problémakör vizsgálatával. A miikrocenzus a személyi és a lakásösszeírás vonatkozásában is bővebb a népszámlálásnál. A lakásfelvétel többek között ki­egészül a lakásbővítésre, átala­kításra, közművesítésre vonatko­zó kérdésekkel, emellett ä csalá­dok lakásváltoztatási terveiről és azok okairól is gyűjtenek adato­kat. A személyi program kiterjed az 1980 óta történt fogialkozás- és munkáltató-változtatások, il­letve azok okainak megfigyelé­sére, a főfoglalkozás melletti te­vékenység felmérésére, tudakol­ják az iskolai végzettség, illet­ve szakképzettség hasznosításá­nak megítélését a végzett munka során, és teljesen újszerű, hogy valamennyi 6 éves és idősebb sze­mélytől megkérdeznek néhány egészségi állapottal összefüggő kérdést. Mint minden népszámlálásnál és mikrooenzusmál, az egyéni ada­tokat hivatali titokként kezelik, valamennyit csak összesítve pub­likálja a Központi Statisztikai Hivatal. Első ízben valósult meg, hogy a kiválasztott személyek adatai közül azok, amelyek az Állami Népességnyilvántartó Hi­vatal adatbázisában szerepel­nek, a személyi kérdőíven álta­lában előnyomtatásra -kerültek, így a megkérdezettek a felvétel során ellenőrizhetik, hogy azok pontosak-e. A számlálóbiztosok a lakásba való belépéskor átadják a család­nak a hivatal felkérő -levelét, amely tájékoztatást ad a felvé­tel végrehaj tásának-céljáról. Az összeírás alkalmával elegendő, ha egy olya-n felnőtt családtag tartózkodik otthon, aki ismeri a lakás, illetve a családtagok ada­tait. 4800 lakást keresnek fel A mikrocenzus kiválasztási mintája 2 százalékos, ennek meg­felelően a megyében 4800 lakás­ban 11—12 ezer személy össze­írására kerül ‘ sor. A felvétel a hat városon kívül a következő településeket érinti: Akasztó, Ágasegyháza, Bácsalmás, Bács- borsód, Báesszentgyörgy, Császár- töltés, Csólyospálos,' Dunapataj, Fájsz, Foktő, Gara, Hajós, Har- kakötöny, Hercegszántó, Izsák, Jaka-bszállás, Jánoshalma, Kecel, Kiskunmajsa, Kömpöc, Kunszent- miklós, Orgovány, Páihi, Solt, Soltvadkert, Tataháza, Tiszakécs- ke, Úszód. Az összeírási munkákat szám­lálóbiztosok végzik, akiket e ten­nivalók ellátásában hivatalos sze­mélyeknek kell tekinteni. A ha­gyományoknak megfelelően azért kerül sor 2 százalékos kiválasz­tásra, mert egy ilyen nagyságú minta lehetőséget ad a legfonto­sabb eredmények területi (me­gyei) részletezésére. A Központi Statisztikai Hiva­tal részéről a felvétel • előkészítő munkái lezárultak, az adatgyűj­tés sikeres teljesítése azonban a lakosságon múlik. A legfonto­sabb, hogy a mintába véletlen­szerűen bekerült háztartások, csa­ládok pontos információkat szol­gáltassanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents