Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-27 / 227. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. szeptember 27. HOL TART A MEZŐGÉPIPAR? (I.) Rangos hagyományok, növekvő igények • A keresett Rába-kistraktor. Ezer-ezerszáz darabot készítenek belőle még az idén. Az utóbbi' hetekben mind több kistermelő és vállalati szakember zarándokolt Győrbe, hogy az új, 15 lóerős kistra'totort megtekintse.- Igaz, legtöbben nem csupán kirándulásnak tekintették az utazást, a táskájukban lapuló 180— 200 ezer forint vásárlási szándékról tanúskodott. A fokozott érdeklődés megerősíti a korábbi tapasz talatcrt: hazánkban nincs elegendő kistraktor. A termelők sok esetben a maguk fabrikálta csotrogányokra fanyalodnak. A bütykölt masinák azonban nem eléggé üzembiztosak, balesetveszélyesek, ráadásul, kevesebbet is tudnak és többet fogyasztanak, mint a modernebb változatok. . Híres elődök A kistraktoron kívül gyakran hiánycikknek számítanak a motorom permetezők és az RK—02-es rotációs kapa is, ami árra utal, hogy a hazai mezőgépipar — az erőfeszítések eilenére — még mindig 'lépéshátrányban van! Pedig a mezőgazdasági gépgyártásnak hazánkban hagyományai vannak. Az első mezőgazda- sági gépgyárak még a XIX. század közepén alakultak. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár egykori elődjénél már 1914-ben készítettek motoros ekéket, amelyek a kor legtakarékosabb talajművelő gépei voltak. A híres Rába mindenes kistraktor első példányait 1924-ben szerelték ösz- sze. A Kühne-gyár vagy a kispesti Hoff er traktorai és mezőgazdasági gépei a nemzetközi ösz- szehasonlítás próbáját is kiállták. A felszabadulást követően a gépgyárakét államosították, ami profil- és irányításban átrendeződéssel járt együtt. A? üzemek zöme azonban továbbra is a tradicionális mezőgazdasági gépgyártást folytatta tovább. Sőt — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezésével párhuzamosan — további üzemeket állítottak át mezőgazdasági gépeik gyártáséira. Az így létrejött új mezőgazdasági gépgyártó ipar, a gépiparon belül ■*— elsősorban szemléleti okok miatt — hosszú időn át nem tölthette be azt a szerepet, amelyet a magyar mezőgazdaság fejlődése megkívánt volna. A mezőgazdasági gépgyártás — mint anyagigényes iparág — háttérbe szorult: emiatt a dinamikus fejlődésnek indult mezőgazdasággal a gépipar nem tudott lépést tartani. M.egérezve a helyzet 'tarthatatlanságát, a kormány 1974-ben egyesítette a mezőgépgyártó bázisokat: kezdetben1 a MÉM, majd 1976-tól a KGM irányítása alatt. Időközben szükségessé vált a hosszú távra szóló koncepció kidolgozása. Mindenekelőtt azt kellett tisztázni, melyek azok a súlyponti területek, ahová a rendelkezésre álló erőket koncentrálni kell. Ehhez a tervezéshez számos szempontot vettek figyelembe, így a -többi között a rendelkezésre álló szakismeretet, továbbá azt, mely termékek számíthatnák — bel- és külföldön — piaci sikerre. Közepes színvonal Az akkori döntéseket jelentős mértékben meghatározták hazánk gyártási adottságai is. A kidolgozott koncepció alapján — a végrehajtás érdekében — csaknem hárommilliárd forintot fordítottak a hazai mezőgépgyártás fejlesztésére. Ennek eredményeként sikerült javítani a vállalatok technológiai színvonalát, s megkezdődhetett az üzemek közötti gyártmány- és technológiai szakosodás. Az eddigi* eredmények számottevőek, de még elmaradnak a kívánatostól. A fejlett — az eszközök tekintetében joggal igényes — mezőgazdaságot a kiszolgáló gépipar jelenleg közepes szinten tudja csak ellátni. Persze vannak figyelemre méltó eredmények is, amelyek közül kiemelkedik a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár teljesítménye. Náluk az 197'5-ös esztendő hozta meg a fordulatot: akkor gördültek ki a gyárból az első Rába-Steiger traktorok. A 180-as típust univerzális traktornak szánták, de nem a legjobban sikerült. A szakemberek ugyanis képtelenek voltak megegyezni a gép paramétereit illetően. E fiaskó nem vette el a győriek kedvét a traktorgyártástól; Belátták, a honi mezőgazdászok mind magasabb igényének csak licenoek vásárlásával tudnak megfelelni. *A Steiger és az IH amerikai cégekkel kiépített kapcsolat garanciát jelentett arra, hogy a világ mezőgazdasági gépgyártásában élenjáró üzemektől. átvéhetik mindazt, ami a hazai mezőgazdaságnak égetően fontos: a .talaj- myvelés és a vetés gépeit. így történhetett meg, hogy 1981-ben hazánkban és az USA-ban egy- időben jelent meg az IH—6200-as típusú vetőgép, aminél nincs korszerűbb használatban. E géppel 5—15 százalékos terméstöbb- let érhető el. A szükséglet fele A MEZŐGÉP Tröszthöz tartozó vállalatok közül a Szolnoki Mezőgépgyártó Vállalat — licencek alkalmazásával — korszerű géprendszereket állíit elő a szálas takarmányok termesztéséhez és betakarításához. A Debreceni Mezőgép Vállalat #a növényvédelmi gépgyártásban, a Hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalat a nagyüzemi szántóföldi zöldség- termesztési géprendszer kialakításában, a Szekszárdi Mezőgép Vállalat — a Diósgyőri Gépgyárral együtt — az öntözőrendszerek, a Veszprémi Mezőgép Vállalat pedig a háztáji kisgép- gyártás területén ért el említésre méltó eredményeket. Kiemelendő még a győri, a miskolci és a monori vállalatok alkatrész- és részegységgyártó tevékenysége: ezek a cégek a mezőgazdasági pótalkatrész-ellátásának jelentős bázisát képezik. A MEZŐGÉP Tröszt 15 vállalatánál 30 ezer munkás és/3000" diplomás dolgozik: évente 600 mezőgazdasági gépet és 1000 élelmiszeripari gépet gyártanak. A vállalatok együttes árbevétele megközelíti á 20 milliárdot., Ebből 12 milliárd forintnyi gép, berendezés, alkatrész belföldön értékesül, a többi exportra kerül. A tröszti vállalatok a hazai mezőgazdaság és az élelmiszeripar gépigényének 35 százalékát elégítik ki, 10 százalékkal részesedik a győri Rába és egyéb gyárak, a fennmaradó 50—55 százalékot pedig importból fedezzük. Cs, J. (Következik: II. Utat mutat a Rába) Lesz elég hordó a szüretre TERJED A FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁZÁS Gazdaságosabb, hatékonyabb jDOlfcÁM WBKttiEH A kiképzési munka tapasztalatai A megyei polgári védelmi parancsnokság feladata az állam- igazgatási átszervezés óta szerteágazóbb lett. A tanévrendszerű kiképzésből, az új szakmai feladatokból adódóan a tennivalók nagyon sokrétűek. Ezért a kiképzés megkezdése előtt egyeztető értekezletet tartottak a polgári védelmi parancsnokságok. Mint ismeretes, a városoknak, a városi jogú nagyközségeknek és a vonzáskörzetükbe tartozó községeknek, az üzemeknek, hivataloknak, intézményeknek tevékenységükből adódóan különböző sajátosságaik vannak. Egységes azonban a felkészülési követelmény, ezért az értekezletek —, melyeken részt vettek az üzemek parancsnokai, törzsparancsnokai, a szakszolgálatok parancsnokai — célja a feladatok, a kpvetel- méhyek egységes értelmezése volt. A városi törzsparancsnokok értékelték az elmúlt időszak polgári védelmi felkészítési munkáját és meghatározták a helyi tennivalókat, feladatokat. Megállapították, hogy a követelményeknek megfelelően javult a szak- szolgálatok, önvédelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezése. • Kiképzési feladataikat a követelmények szerint teljesítették. Kiderült azonban, hogy az egyes foglalkozások módszerében még nem érték el mindenütt a kívánt .színvonalat. Egyes helyeken az oktatás sablonos, csak az elmélettel foglalkoztak, vagy á filmvetítésekre helyezték ^ hangsúlyt. A jelenlevők megállapították, hogy ez nem elég. A foglalkozásoknak — a lehetőségekhez' képest — gyakorlatiasaknak kell lenniök. Fő feladat a parancsnokok kiképzése, amelynek következménye, hogy a beosztottak jobban bíznak a védőeszközben való felkészítés szükségességében. A törzsparancsnokok részlete-1 sen értékelték a különböző foglalkozások és gyakorlatok végrehajtását, szakszolgálatonként elemezték az eredményeket. A szak- szolgálatok és a polgári védelmi parancsnokságok között az együttműködés jó, hatására a képzés színvonala emelkedett. Kedvező tapasztalat, hogy a fegyveres erőkkel és a társszervekkel is gyümölcsöző kapcsolat alakult ki. Hatásos politikai munkával segítették a polgári védelmi felkészítést a párt- és a KlSZ-alap- szervezetek vezetőségei is. Az értekezleteken felvetették a hiányosságokat, sőt, megjelölték ezek megszüntetésének módját is. Többek között: az egyéni védőeszközök rendeltetés szerinti használatát, a polgári védélmi feladatok összhangját a mindennapi munkával. Hangsúlyt kapott az is, hogy a polgári védelem a honvédelem szerves része, s ennek megfelelően kell végrehajtani a feladatokat. Az természetes, hogy sok szó esett a következő kiképzési időszak feladatairól is. Ezen belül szükségesnek látszik fokozni a polgári védelmi szervezetek állományának fizikai állóképességét, növelni kell a gyakorlati foglalkozások színvonalát. A hatékony propagandamunka érdekében tovább kell gyarapítani a lakosság polgári védelmi ismereteit. A fő figyelmet az alegység-parancsnokok felkészítésére kell fordítani, hogy képesek legyenek a beosztottak .alegységkötelékben való foglalkoztatásának tervezésére és végrehajtására. Az értékelés szerint a megyében megtartott foglalkozások, összevonások a céljukat elérték, eredményesek voltak. A jövőben a kiképzésnek ezt a formáját kívánják fenntartani, továbbfejleszteni. Az 1984—85-ös évben az alegységek parancsnokait az önálló rajig bezárólag, a szakszolgálati és az önvédelmi alegységek parancsnokait összevontan, a megyei polgári védelmi parancsnokság szervezésében és irányításával képezik ki. összességében a polgári védelmi felkészítés jelentőségteljes feladat, amely az egész társadalom ügye. A kiképzési értékeiét alapvető tanulsága: a veszélyt ismerő és a szükséges tennivalókra felkészített állampolgárok minden helyzetben tudatosabban, célratörőbben tevékenykednek, mint azok, akik nem tudják, hogy mit is kell tenniök! Bánfalvi Pál Képek gyakorlatokról A műtrágya-felhasználás a tervezettnél lassúbb ütemben emelkedik, ami hasznos is lehet, ha közben a felhasználás hatékonysága nő. A tendenciát azonban nemcsak ez okozza, hanem az is, hogy a műtrágyák egyire drágábbak, minőségük pedig sok kívánnivalót hagy maga utam. Az üzemeket ezek a körülmények szinte rákényszerítebték, hogy új tápanyag-utánpótlási módot keressenek: a folyékony műtrágyázás! technológiát. Alig öt éve még, hogy megszülettek az első eredmények, 1978-ban a mező- gazdaságban felhasznált műtrágya-hatóanyagnak 0,3—0,5 százalékát juttatták ki folyékony — azaz szuszpenziós — alakban. A múlt évre az arány elérte a négy és fél százalékot; az 1,6 millió tonnából több mint 70 ezret szórtak ki nem szilárd műtrágyaként. A minisztérium húsz évre készített terve szerint az ezredfordulón — amikor már 2,5 millió tonna műtrágya-hatóanyagot használ fel a mezőgazdaság — az ösz- szes mennyiség egynegyedét adja majd a folyékony műtrágya. A számításrá azonban néhány év után rácáfolni látszik a gyakorlat. Az üzemek vártnál szélesebb köre törekszik meghonosítani az új eljárást. Közéjük tartozik megyénkben a mélykúti Lenin Tsz, amely az idén már harmadik éve alkalmazza a folyékony műtrágyázást. A • szövetkezetben nemrég rendeztek erről tanácskozást és bemutatót. A MÉM álláspontját a folyékony műtrágyázás' helyzetéről és jövőjéről kariinger János főmunkatárs ismertette. Tőle idéztük a fent leírt adatokat és tendenciákat. Mint elmondta, sok ma még a szélsőséges nézet, egyesek feltétel. ^nélkül elterjesztendőnek, másak viszónt felesleges és pazarló eljárásnak vélik. A „középutas” vélemények szerint a nitrogénműtrágyák kijuttatásában van létjogosultsága a folyékony műtrágyázásnak. A minisztérium szerint elkezdeni valóban a nitrogén-utánpótlás javítása érde- ' kében érdemes az új eljárás alkalmazását, később azonban gazdaságosan fel lehet vele iválta- ni a régi technológiát. Az új eljárás mellett szól, hogy alkalmazói gabonából 5—15 szá• A mélykúti Lenin Tsz agrokémiai telepén a keverőberendezést is megnézték a szakemberek. zalék közötti terméstöbbleteket értek el — változatlan hatóanyag- mennyiség melíett. Különösen figyelemre méltó, hogy az aszályos évben is rekordtermést adtaik azok a gyenge adottságú területek, amelyekre folyékony műtrágyát juttattak ki, hozzákeverve a szükséges (mikroelemeket. Arra, hogy üzemi méretű . keverő berendezéseket használjanak a termelők, avagy nagyabb térség ellátására rendezkedjenek be, társulásos formában, nincs kizárólagos javaslat. Ez a termelőik elhatározásától és lehetőségeitől függ, azt azonban érdemes szem előtt tartani, ihogy az oldott műtrágya gazdaságos szállítási távolsága nem több, mint 50—60 kilométer. A vitathatatlanul költséges beruházások számottevő támogatást jelenleg nem élveznek — megvalósításukhoz azonban viszonylag kedvező feltételekkel kapható hitel és a fejlesztések mentesülhetnek a beruházási illeték megfizetése alól. A MÉM már létrehozta a folyékony műtrágyázás! koordinációs bizottságot, amelyet az üzemek problémáikkal megkereshetnek. A mélykúti Lenin Tsz vezetői 1978-ban vetették papírra a folyékony műtrágyázás meghonosí- tási tervét, egyidőben a szövetkezet agrokémiai telepének létrehozásával. A szuszpenziós műtrágya előállítását tavaly kezdték el, idén már a szomszédos és más közeli üzemeket is kiszolgálják. Mintegy 25 ezer hektárt látnak el. A folyékony műtrágyázás technikai-műszaki', agronómiái és gazdaságosságbeli előnyeit részletesen elemezte Korányi György tsz-elnök. Kiemelte, hogy a beruházás léhetővé tette a tápanyag-gazdálkodás magasabb szintre emelését. A kijuttatás minőségének, a műtrágyázás hatásfokának és a munkák üzembiztosságának javulása sok régi problémát szüntetett meg a gazdaságban és emellett 5—15 százalékos terméstöbbletet eredményezett. A tsz rövidesen újabb keverőberendezést állít üzembe, ezzel megvalósul majd a felhasználóik választékosabb, rugalmasabb ellátása. A gyakorlati bemutatón az ősz- , szegyűlt csaknem másfélszáz szakember megtekintette a tsz agrokémiai telepét, valamint a folyékony műtrágyázás két alapformáját. A mélylazítóra szerelt berendezés 45—55 centi' mélyre juttatja a hatóanyagot. A tárcsázással egy menetben végzett műtrágyázás közvetlenül vetés előtt végezhető. * Zs, A. Megoldották az üregballonok hazai gyártását Az idén a szokásosnál később lesz a szüret, a kereskedelem azonban már felkészült az elengedhetetlen kellékekkel: hordókkal, puttonyokkal, qsobolyókkal, darálókkal, présekkel, demizso- nokkal, mustfokolókkal és a szükséges vegyszerekkel. A Hermes Szövetkezet 14 budapesti boltjába, valamint vidéki iparcikk-kereskedelmi partnereinek az üzleteibe most kezdi szállítani a hordókat, amélyekből megfelelő a választék, kaphatók 50-től 400 literes méretig, van tölgyfából készült, valamint az olcsóbb akáchordó is. Minden nagyságú hordóhoz kaphatók a néhány évvel ezelőtt még hiánycikknek számító facsapok, s cia- rálókiból és présgépekből szintén széles választékot kínálnak a legkisebbtől a legnagyobb méretig. A borászati üvegáruk ■— damii- zsonok, ballonok — legnagyobb forgalmazója az AMFORA. Az 5 —25 literes demizsonok Bulgáriából érkeznek, s bár jelenleg még nincs az üzletekben a szerződésben lekötött mennyiség, a szüretig várhatóan megérkezik. A biztonságos ellátás érdekében az AMFORA gyártat is; a hajdúnánási szövetkezet készít megrendelésre kisebb méretű demizso.no- kat. Megoldódott az üvegballonok hazai gyártása. A Salgótarjáni Öblösüveggyárban. 25 és 54 literes ballonokat állítanak elő, s közülük a kisebbik fajtából már nagyobb, mennyiséget szállítottak a kereskedelemnek, az 54 literesekből pedig a közeljövőben várható a megrendelt tétel. A ballonok .műanyaggal bevonva is kaphatók, a műanyagpalástot az AMFORA importálja. Az idén először forgalomba hoztak áttetsző műanyag boriapókat is, amely tovább tart, mint az üvegből készült, amiből korábban egyébként 'is hiány volt. A műanyag borlopót a borsodsziráki Bartók Béla (Mgtsz gyártja, s fgény szerinti mennyiséget szállít a kereskedelemnek.
