Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

1984. szeptember 4. • PETŐFI NEPE • 3 A TANYÁKON IS TISZTELTÉK Népfrontaktivista Otthonában kerestem íel dr. Horváczi István nyugalmazott ál­latorvost, a Hazafias Népfront kecskeméti városi elnöksége és a városi tanács tagját. Két hó­nappal ezelőtt vonult nyugállo­mányba, s a redőnyökkel elsö­tétített szobában némi humorral mondta: „Kezdem élvezni a nyug­díjasnapokat, ápolgatom a szí­vemet ..Kilenc évvel ezelőtt kapott szívinfarktust, s hagyta abba a gyakorló állatorvosi pra­xist, de a hosszú évtizedek alatt felgyülemlett tapasztalatait az irányításban kamatoztatta, dol­gozott tovább. — Csávolyon születtem, egy falusi tanító harmadik gyerme­keként. Apám ötéves koromban meghalt, s én az egyik nővérem­mel együtt 1933-tól a kecskeméti pedagógus árvaházban nevel­kedtem, így végeztem el a gim­náziumot. Egy betegség miatt két évet vesztettem, és a koráb­ban elhatározott pedagóguspálya helyett az Állatorvostudományi Egyetemre iratkoztam be. A dip­lomámat 1950-ben kaptam meg, s Lakitelekre kerültem körállat­orvosnak. Egy évvel később Tom­pára helyeztek, alig tíz hónap múlva pedig kineveztek Bajára járási főállatorvosnak. Egy újabb év, s tiltakozásom ellenére, 1953 márciusában megyei vezető ál­latorvos lettem, hároméves gya­korlattal. 1954-ben Kecskemét város állatorvosa, lettem,, és az maradtam 1975-ig. Dr; Horváczi Istvánt nemcsak a tanyai, falusi emberek tisztel­ték szakmai'tudása, munkabírá­sa, szókimondása miatt, 'hanem a megyeszékhelyen is tekintély­nek örvendett, hallgattak szavá­ra. Az- ellenforradalom után a Hazafias Népfront városi bizott­ságának, 1957-ben pedig az el­nökség tagjává választották. — A legkedvesebb emlékeim a népfrontmunkához fűződnek. A kihelyezet gyűlések, a választási agitációk, a tanyai TIT-előadások a legemlékezetesebb élményeim voltak. Jól emlékszem a katona­telepi építkezésre. Kocsis Pali, Szegedi Sanyi barátaimmal együtt „gyűrtük” a tanyasiakat, hogy az út mellett építsenek házat. Nagy nehezen eltűntek a penészes ta­nyák, s ma már rá sem lehet is­merni a lakótelepre... A téesz- szervezés szintén nagyon izgal­mas munka volt. Rám bízták Űr­rétet, s az emberek — ma már tudjuk: nem ok nélkül — hittek nekem, rövidesen meg is alakult a Béke Termelőszövetkezet. Ké­sőbb Talfájában működtem köz­re a Törekvés Tsz bővítésében. A Hazafias Népfrontban vég­zett munkát ismerték el, amikor 1962-ben felvették a pártba. Hor­váczi doktor akkor azt kérte: kommunistaként is a népfront­ban dolgozhasson. Ezzel termé­szetesen egyetértettek, s nem csalódtak benne. — A tanácstagi és a népfront­munka elválaszthatatlan, sze­rintem jól kiegészíti egymást. Betegségem után az állami gaz­daságok megyei főosztályán, majd a Törekvés téeszben voltam ve­zető állatorvos, s akkor sem tud­tam abbahagyni közéleti tevé­kenységemet. Igaz, kissé lassab­ban, megfontoltabban, de ugyan­olyan lelkesedéssel csináltam, s teszem ma is, mint korábban. Két fia, három unokája van. Feleségével — aki immár 34 éve áll mellette — amikor tehe­tik, a Mátrában, oxigéndús leve­gőn töltik napjaikat. Elégedett, hiszen munkáját, társadalmi te­vékenységét sok helyen elismer­ték, s tovább szeretne még dol­gozni, tenni a közösségért. Jó egészséget kívánunk ehhez. Gémes Gábor TERVEK, TECHNOLÓGIÁK, ANYAGOK Sajátház-építési tanácskozás A MTESZ budapesti székházá­ban tegnap Kordik László, az Építőipari Tudományos Egyesület főtitkár-helyettese megnyitotta a sajátház-építési konferenciát, amelyen több mint 200 építésügyi szakember találkozott az érdekelt minisztériumok, országos főható­ságok, intézmények és társadal­mi szervezetek képviselőivel. Mintegy 30 előadás megvitatásá­val további lehetőségeket kíván­nak feltárni a magánerős lakás­építés szervezettségének, előké­szítésének és kivitelezésének fej­lesztésére: *v A bevezető es vitaindító elő­adásában Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési miniszter utalt arra, hogy az előző három évben felépült lakások 74 száza­léka létesült magánerőből, de az idén ez az arány elérheti a 85 százalékot is. Ezért fontos feladat a szervezett sajátház-építés foko­zottabb támogatása, s azoknak az építési formáknak a szorgal­mazása, amelyek lehetővé teszik az állam, a tanácsok, a lakosság és a munkáltatók anyagi és mű­szaki erőforrásainak hatékonyabb PACAL MINDEN MENNYISÉGBEN felhasználását a közművesített építési területek előkészítésében és a kivitelezésben egyaránt. El­mondotta. hogy számos intézke­dés .történt az építőanyag-ellátás javítására, az igényekhez igazodó ajánlott tervek gyűjteményének bővítésére, korszerű sajátház-épí­tési technológiák meghonosításá­ra, ám további kezdeményezések szükségesek, hogy jobban kihasz­nálhassák a meglevő lehetősége­ket, és továbbfejlesszék az eddigi megoldásokat. Ehhez sok segítsé­get nyújthatnak majd az e kon­ferenciát összegező ajánlások is. Csalt, befolyással üzérkedett Számtalanszor elmondták, leírták már, általában ironikusan, hogy az emberi hiszékenység határtalan. Egy-egy rászedett kárvallott ese­tét hallva, olvasva talán mindenki úgy érzi, gondolja, hogy vele ilyesmi sose történhetne meg. Aztán jön egy újabb csaló, vagy ismét színre lép. a tapasztalt, rutinos, és a banális trfikköknek azok is ál­dozatul esnek, akik tisztánlátásukban, megfontoltságukban az előbb még feltételenül biztosak voltak. Jól tudta ezt Szabó László, 33 éves,' foglalkozás nélküli, bünte­tett előéletű, keszthelyi (Zalka M. u. 21.) lakos is. Azzal is tisz­tában volt, hogy ha valamely hiánycikk megszerzését, vagy elintézhetetlennek látszó ügy megoldását helyezi kilátásba, a hiszékeny „megrendelők, ügyfe­lek” általában nagyvonalúak az anyagi’ áldozat és a jogi normák áthágására való hajlandóság te­kintetében. Szabó 1976-ig Kecskeméten dolgozott, majd a Dunántúlra költözött. 1983-ban munkaviszo­nyát megszüntette. Kezdetiben még alkalmi munkát vállalt, ké­sőbb azonban nem dolgozott, ki­zárólag munka nélkül szerzett jövedelméből élt. A bűncselekmé­nyek elkövetésében nagyszerű helyzetfelismerő és -kihasználó képességét jól kamatoztatta. 1983 augusztusában Tiszakécs- ke határában lestoppolt egy sze­mélygépkocsit, és kérte, hogy vi­gyék el Cibakházáig. Útközben kiderült, hogy két magán teher­gépkocsi-fuvarozóval hozta ösz- sze a sors, akik pótkocsikat sze­rettek volna venni. Szabó kilá­tásba helyezte, hogy valószínűlég tud részükre egy-egy pótkocsit szerezni, s ha az biztos lesz, majd táviratozik. Az értesítés hamaro­san meg is érkezett, és a talál­kozás alkalmával Szabó 16 ezer forint „előleget” vett fel. Nyugta készítéséhez ő ragaszkodott, mondván: „Senkiben sem lehet megbízni”. Ez a bizalomkeltő gesztus - jól bevált, mert később csupán annak alapján, hogy ke­rítésen át megmutatta üzlettár­sainak, hogy majd milyen pótko­csikat vásárolhatnak, további 30 ezer forintot kapott — természe­tesen ugyancsak elismervényre. Hosszas huzavona után derült ki a turpisság, s a megrendelők most futnak a pénzük után. H. L. soltvadkerti szakszövet­kezeti tag 1983 elején a MER­KÚR keszthelyi használtautó­telepén egy Barkas kistehergép- kocsit szeretett volna vásárolni. Amikor az irodában érdeklődött, jelen volt egy másik férfi — micsoda véletlen, éppen Szabó László —, aki hallotta a tárgya­lást. Szabó később a gépkocsik mustrálgatása közben megszólí­totta H. L.-t, hogy neki van elő­jegyzése Barkasra, de inkább na­gyobb kocsit vesz, ezt a kiseb­bet pedig átadja neki. A légből kapott ajánlat kapóra jött. Meg­állapodtak, hogy ha a gépkocsit majd át lehet veniti, Szabó érte­sítést küld. A levél rövidesen megérkezett Soltvadkertre, s az *állt benne, hpgy megvan az au­tó, szükség van foglalóra. A ked­vező hírre a vevő elutazott Keszt­helyre. Ott már úgy módosult a helyzet, hogy, gépkocsi ugyan még nincs, de 5 ezer forint máris kell. H. L. a pénzt átadta Szabónak, aki később, a gépkocsit sürgető levelekre újabb és újabb kifogá­sokkal hozakodott élő. Az utolsó találkozásuk alkalmával azzal igyekezett megnyugtatni áldoza­tát, hogy ő ennek az adásvétel­nek a sikeres lebonyolítását „be­csületbeli ügynek” tekinti. A pénzt a mai napig sem adta visz- sza. Szabó László jól tudta, hogy Kecskeméten nagy keletje van a pacalnak, a pacalból készült ételeknek. Ebből próbált tőkét ko­vácsolni, amikor felkereste a va­rosban lévő húsboltokat, és mint a, Pápai Húskombinát .anyagbe­szerzője (!), nagy tételű pacal szállítására tett ajánlatot. A ke­reskedők többsége nem „dőlt be”, ketten azonban 3, illetőleg 4 ezer forint előleget (!) adtak, ugyancsak Szabó kezdeményezé­sére elismervény ellenében, a „félreértések elkerülése” végett. Azoktól a boltosoktól sem ment el üres kézzel, akik nem rendel­tek pacalt, néhányuktól egy-egy ebédre, vacsorára való húsárut csalt ki. Szabó, felbátorodva azon, hogy immár egy éve tulajdonképpen komolyabb (büntetőjogi) követ­kezmények nélkül folytathatja üzelmeit, .kijárásra” is ajánjko- zott. Ez év március végén Kecs­keméten a VODÁN Bisztróban összetalálkozott ismerősével, Bere­de János kecskeméti (Alsószéktó 16.) lakossal, akitől megtudta, hogy gépjárművezetői engedé­lyét , ittas vezetés miatt .bevon­ták. Azonnal felajánlotta, hogy jó kapcsolatai révén a jogosít­ványt rövidesen visszaszerzi ré­szére. Ehhez 5 ezer formtot kért, amit majd az ügyintézőnek kell átadnia. Csak 3 ezer forintot ka­pott, de azzal is megelégedett. Ezután Bendének már csak az volt a tennivalója, hogy figyelje a levélszekrényt, majd küldeni fogják a vezetői engedélyt.,. Néhány hét. múlva Szabó László Kecskeméten jelen volt egy utcai beszélgetésnél, ahol Pető János kecskeméti (Petőfi u. 16.) lakos arról beszélt, hogy szeretné, ha a. családi életében be­következett változás ellenére to­vábbra is a korábbi tanácsi la­kásban maradhatna. Ekkor szólt közbe Szabó, hogy ő nyomozó, a ■tanácsnál jó ismeretsége van, majd segít az ügyben. Még aznap felkeresték a lakáshivatalt. Pető a folyosón várakozott, csak Sza­bó ment be. Hamarosan azzal jött ki az irodából, hogy minden el van intézve, azonban az előadó­nak ezért 3 ezer', forintot kell adni. Pető a pénzt a megjelölt cél­ra át is adta, és abban állapod­tak meg, hogy a határozatot Sza­bótól majd másnap megkapja. Azóta sem sikerült találkozniok... Szabó László letartóztatásáig több mint két tucat kisebb-nagyobb bűncselekményt követett el, és megközelítően 100 ezer forint jogtalan haszonhoz jutott. Két utóbbi áldozatát nemcsak anyagi hátrány érte, hanem azzal, hogy a pénzt — bár megtévesztés folytán — abban a tudatban adták, át, hogy azzal hivatalos személyt fognak megveszte­getni, maguk Is bűncselekményt követtek el. Együtt ülnek a vádlot­tak padján. F. I. Napjainkban az élet minden területén a végzett munka hatékonysága kerül előtérbe. Ez a tényező a kádermunkában az alkalmas személyek kiválasz­tásában is jogos igényként jelentkezik. Az a ta­pasztalat, hogy ahol az üzem, az intézmény veze­tői jól szervezik meg a saját munkájukat, illetve az alsóbb szinten dolgozó vezetők és beosztottak tevékenységét, ott ez a munka termelékenységében, a munka végeredményében is megmutatkozik. A káderpolitikái munka eredményességét igazol­ja, hogy az MSZMP XII. kongresszusa óta tovább szilárdult a választott párttestületek stabilitása. Az 1980-as pártválasztások során több olyan fizikai munkást, nőt és fiatalt választottak meg különböző párttestületekbe, akik korábban nem végeztek ilyen jellegű munkát. Politikai, szakmai iskoláztatásuk, a rendszeres foglalkozás eredményeként alkalmas­sá váltak a választott tisztségek betöltésére. Jól si­kerültek a középtávú szakmai és politikai képzést biztosító tervek is. Segítségükkel a párt- és a gaz­dasági vezetés között megfelelő összhang alakult ki a szakmai és a politikai képzés tervezésében. A ká­derpolitikai elvek alkalmazása során érvényesül az igazodás a politikai, szakmai és vezetőkészségbeli hármas követelményhez. Az eredmény: jelentősen növekedett a politikai, világnézeti elkötelezettség. Mindezt elősegítette az a nagyarányú oktatási program, illetve a vezetőképzési rendszer tovább­fejlesztése, amely a megyei pártbizottságok irányí­tásával, mindenekelőtt az oktatási igazgatóságok keretei között megvalósult. A rohamos fejlődés mindenekelőtt az egészségügyi, oktatási és kulturá­lis intézményi rendszer továbbfejlődését, olyan új, fiatal- vezető káderek kinevelését eredményezte, amelyre nem volt példa az elmúlt években. A kádermünka gyakorlatában sem lehet szem elől téveszteni azt az elvet, hogy az’ emberek meg­ítélésénél a végzett munka legyen a döntő. Helyen­ként még tapasztalható ebben bizonyos szubjekti­vizmus. Igaz, hogy már csak elvétve, de még min­dig előfordul, hogy egyes vezetők hagyják magu­kat befolyásolni olyan, úgynevezett szürke embe­rektől, akik aztán „súgásaikkal” a vezetői munkát következetlenné és szubjektívvé teszik. Pedig az emberek nevelése, foglalkozás velük a napi mun­kában, a gyakorlati tapasztalatok átadása, a kiadott feladatok pontos meghatározása, és mozgósítás el­végzésükre, mind olyan tényezők, amelyek a ká­derpolitikái nevelő munkában meghatározó jelen­tőségűek. Nagy szerepet töltenek be a vezetők mun­kájának értékelésénél a minősítések. Ezek azonban csak akkor érik el céljukat, ha alapjuk a minden­napi munka, s ha tovább szolgálják a személyiség, az egyéniség kibontakoztatását. Ezért szükséges, hogy a minősítések minden vonatkozásban reális összegzést tartalmazzanak az illető munkájáról, és őszintén tárják fel gyengeségeit, és határozzák meg további feladatait. „ A választott testületek mindinkább látják, hogy a politika, a gazdaság és az ideológia terén felada. taimkat -megoldani csak olyan vezetőkkel lehet, akik politikailag megbízhatók, eszmeileg szilárdak, fel­készültek, a bonyolult helyzetekben el tudnak iga­zodni, és. demokratikus vezetői gondolkodásúak. A pártszervek ügyelnek -tehát arra, hogy kulcsfontos­ságú állami, gazdasági, társadalmi vezető posztok­ra — testületi döntés és véleményezés alapján — olyanok kerüljenek, ákik elvi szilárdságuk, gazdag vezetői tapasztalatuk alapján képesek a párt poli­tikájának maradéktalan helyi megvalósítására. Ér­vényesül az a fontos -káderpolitikái alapelv is, hogy — párttisztséget kivéve —. minden vezető beosztást pártonkívüli személy is betölthet, ha alkalmas rá. A pártszervek és pártalapszervezetek napi mun­kájának szerves réske olyan munkakapcsolat kiala­kítása a vezetőkkel, amely erősíti a helyes mód­szereiket, a demokratikus légkör szélesebb kibon­takozását. Esetenként a helytelen módszerek bírá­latával elősegítik a vezetők és beosztottak korrekt viszonyának erősödését. A párt- és állami szervek, valamint gazdasági egységek munkájában javult, és egyre -tervszerűbbé válik a káderutánpótlás bel­ső tartalékainak feltárása, politikai és szakmai kép­zésük. Ugyanakkor a kívántnál lassúbb a kineve­zésük vezető funkciókba. Indokolt a jövőben is kü­lönös figyelmet fordítani az állami személyzeti munka feladatait ellátó személyzeti apparátus fel- készültségének a javítására. További feladatok mutatkoznak a káderpolitikai elvek érvényesítésére a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben. A vezetők többsége nagy szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezik, és eredmé­nyesen dolgozik a párt politikájának megvalósítá­sán a mezőgazdaságban. Meg kell azonban gyor­sítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az úgynevezett „második és harmadik sor” felzárkózá­sát. Ezt indokolja a vezetőállomány bizonyos koro­sodása is. A továbblépés lehetősége pedig megold­ja, hogy egyre több szakmailag és politikailag fel­készült, és -már megfelelő tapasztalatot szerzett fia­tal, vagy középkorú szaikémbergárda vár megbíza­tásra. Ezzel kapcsolatban — nemcsak a termelőszö­vetkezetek területén, hanem egész közéletünkben — fel kell számolni a helyenként tapasztalható funkcióféltést, amelyből eredően nem támogatják a tehetséges utódokat. A káderek képzése, nevelése, a foglalkozás az emberek ügyeivel,' társadalmi rendszerünkben csak a szocialista humanizmus jegyében valósulhat meg. Emellett természetesen szükség van a megfelelő következetességre és őszinteségre. Arató András • Közügy a nevelési központ építése, hiszen a most átadott színház- és tornacsarnokát nem­csak á gyerekek, hanem a köz­ség egész lakossága használhatja. A megnyitó ünnepségre sokan voltak kiváncsiak. 9 Tetszett a háztáji termelést könnyítő kisgépek kiállítása, ám az érdeklődők arca mindig elkomo­rult, amikor. meglátták az árat: a nagy reklám- kampánnyal hirdetett Rába kistraktor például 160 ezer forint, de — szakértők szerint — piacra csak akkor számíthatna, ha fele annyiba kerülne. Ké­pünkön: motoros permetezőket, vízszivattyúkat vesznek szemügyre a gazdák. Keceli jubileum Újratelepítésének 250. évfordulóját több napos rendez­vénysorozattal ünnepelte Kecel. A nagyközség életének e je­les eseményéről több alkalommal beszámoltunk. Most — Tóth Sándor képriportjával — azt a hangulatot igyekszünk . érzékeltetni, amely hosszú-hosszú időre emlékezetessé teszi a jubileumot — nemcsak a kecelieknek. <9 A homok szelídítő inek nevezik a kecelieket: teljes joggal, hiszen ekkora Sárgarépát csak nagy-nagy hozzáértéssel lehet termeszteni e tájon, (jobbra) 9 Az úttörőlovasok nagy sikert arattak cirkuszi mutatványnak is beillő produkciójukkal. ^teiÉÁővetkezetességgel;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents