Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-26 / 226. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. szeptember 26. NYOLCVANFORINTOS REZSIÓRABÉRREL NEM MEGY! Lakossági szolgáltatás lesz-e — Bennünket Hetényegyházán alig ismernek. Az a baj, hogy a lakosok többsége ma még nem tudja megfizetni a takarítás szol­gáltatást. A kis- vagy középke­resetű emberéknek drága — mondja Kárpáti Zoltánná. Csak a hirdetőtáblán... Hogy is van ez? — teszem fel magamnak a kérdést. Milyen pál- fordulatnak vagyunk a tanúi e szolgáltatásban? A 2—3 ezer fo­rintos takarítói állásoknak las­sanként bealkonyul. A mai árak mellett ennyi pénznek nincs elég vonzereje ahhoz, hogy valakit főállásban takarításra ösztönöz­zön. Megoldásra azonban kínál­kozik egy kivezető út. Ez pedig az iparengedélyt váltott, gépesí­tett lakástakarítók alkalmazása, amely — úgy látszik — megéri az üzemeknek, de a vállalatok­nak is. Egy ügyes, megfelelően felszerelt házaspár, mint amilye­nek Kárpátiék is, legalább 4—5 hagyományos takarító munkáját képes elvégezni. A vállalat a költségkeretből számol el velük, s ezzel kíméli a béralapját. Cse­rében olyan szolgáltatást követel az átlagosnál jobb díjazás fejé­ben, amilyenre szüksége van. A „kisiparosok a lakosság szol­gálatában” a lafcástakarítók ese­tében is csak amolyan kinyilat­koztatás. Nincs hitele, hiszen a lakástakarító fedőnév alatt több­nyire olyanok dolgoznak, akiknek a munkahelye valamilyen intéz­mény: TÜZÉP, Automatika Mű­vek, munkásszállók stb. Nem lenne ez baj, ha ugyanakkor a lakosság nem érezné magát ki­rekesztettnek ebből a szolgálta­tásból. Mert ki tagadná, hogy a 600—2000 forint közötti lakásta­karítási árat — a kiszállási és üzemanyagköltséggel olykor még ennél is többet — nem tud­ja mindenki megfizetni. A leg­alacsonyabb, 70—80 forintos re­zsiórabérrel számolva, kinek van pénze 700—800 forintot ta­karításra költeni? Túl borsos ár ez. A családok túlnyomó részé­nek így valójában semmilyen se­gítséget nem nyújt e szolgálta­tás. Nincs konkurrencia Mit lehet tenni, hogy a jövő­ben ne csak gyárkapun belüli szolgáltatásról beszéljünk? Kolozsi R. Gyula, a Kecskemé­ti Városi Tanács ipari osztályá­nak vezetője is érzi a helyzet fo­nákságát. Egyetért velem abban, hogy a takarítás szolgáltatásban a takarítás? nagyobb nyilvánosságra van szükség. Kácpátiékról Hetényegy­házán alig-alig hallottak, legfel­jebb csak a szomszédok. A járó­kelők által már ismert kisipari hirdetőszekrényben, a kecskemé­ti tanácsház mögött, nincs kité­ve a nevük és a címük. Miért? S hol a konkurrencia? — kérdez­zük joggal, hiszen ehhez a szol­gáltatáshoz még csak szakmun­kásképzőt sem kell végezni. Ke­vés beruházás és yálialkozói kedv — erkölcsi feddhetetlenséggel — zöld utat nyit az induláshoz. Nem lenne elég csábító az ér­dekeltségi rendszer? Csupán tényként említjük, hogy egy évi, 150 ezer forint adóköteles jöve­delem után a takarító kisiparost havonként 4320 forint SZTK. és községfej,lesztési hozzájárulás terheli. Ezt a legtöbben sokallják. A magunk részéről elhamarko­dott volna e kérdésben állást foglalni. Nem ismerjük a részle­teket, ez egyénenként is eltérő fizetési feltételeket. Az viszont meggyőződésünk, hogy a lakás­takarítás mint szolgáltatás a leg­alacsonyabb, 70—80 forintos re­zsiórabér mellett sem vonul be egyhamar a háztartásokba. Ke- pesletre ilyen magas áron a csa­ládok körében nem számíthat! (Vége) ! Kohl Antal GYŐZTEK A BÁTRAK Először terem a szakcsoport szőlője Fél évtizede még sokan tamás- kodva legyintettek Szabadszállá­son, ha szóba került a szőlőtele­pítés. Kár a pénzért, a fárad­ságért — mondogatták töhben is, amikor az Aranyhomók Terme­lőszövetkezet szőlőtermesztési szakcsoportot szervezett. Akkor még járatlan ,úton in­dultak. A megyében az felsők kö­zött toboroztak jelentkezőket ilyen, új szervezeti formában tör­ténő telepítéshez. Végül tizenki­lencen kezdtek munkához a köz­ségi tanácstól kapott parlag terü­leten. Azóta a taglétszám hat­vanra gyarapodott. Az ültetvény szép, gondozott, már várja a szü- retelőket. Kurin Csaba, a Mafhiász Já­nos szőlőtermesztő szakcsoport elnöke a szőlősorok között ma­gyarázta: melyik sor kié. — Már a telepítéskor próbál­tuk irányítani a tagságot. Nem volt könnyű megértetni: nem ér­demes sokféle, tulajdonságaiban eltérő fajtával bíbelődni. így vé­gül zömmel Kékfrankost, Jubi­leum 75-öt, Saszlát és Rizling­szilvánit tfelepítettünk. A szőlőt egyes függönyként műveljük. Bármennyire is egységes az ül­tetvény, szembeötlik a profi munka. A főkertész például nem oda telepítette a Kékfrankost, ahová a töhbúék, hanem az erdő- szélre. Nála ez a fajta még több fürtöt érlel. A szakcsoport elnökétől meg­tudtam még azt is, hogy nem kí­vánják a taglétszámot és a terü­letet tovább bővíteni. Ugyanis a • Ahogy Kurin Csaba, a szak­csoport elnöke mutatja, szépen terem a negyedik éves kékfran­kos. „kívülállókkal”, a nem főfoglal­kozású mezőgazdasági dolgozók­kal nehéz a munkát egyezetetni, különösen a permetezések körüli „veszélyes” időben. Az idei bőséges termés végleg bizonyította a vállalkozóbb ked­vű szabadszállásiak igazát, érde­mes ezen a környéken is szőlőt termeszteni. Gauner Péter • Másutt is követendő lehetne a példa. A szőlősorok végében en­gedélyezték a kis présházak épí­tését. SZOVJET—MAGYAR SZAKEMBEREK. KÖZÖS MUNKÁJÁVAL Nagy teljesítményű paradicsomszedő kombájn Stilizált kalászkos zord és fogaskerék, a Moszkvá­ban a nyáron rendezett „Szedhozityehnyika—84” nemzetközi kiállítás emblémája. A szovjet főváros­ban a mezőgazdasági technika újdonságait 25 or­szág több mint 500 oége mutatta be. A „Szelhoztyehnyika—84” egyik legérdekesebb ki­állítási részlege volt a Szovjetuniót, Bulgáriát, Cseh­szlovákiát, az NDK-t, Lengyelországot és Magyar- országot egyesítő nemzetközi gazdasági szervezet, az Agromas termékeinek, a kertészetig a zöldség- és gyümölcstermesztés gépeinek bemutatója. — Az Agromas tevékenységének méreteiről ékes­szólóan beszélnek a számok — mondta V. Nyikola- jenkov, a szervezet moszkvai képviseletének a ve­zetője. — A szervezet 1978-ban 64,5 millió rubel értékben állított elő termékeket, öt év múlva 92 •millió rubel értékben. Jelenleg az Agromas kereté­ben minden ország meghatározott témakörben dol­gozik. A Szovjetunió például a paradicsom- és a szőlőszüretelő technikákért felelős, Bulgária a gyü­mölcsszedő és a szőlőskerteket művelő gépekért, a Német Demokratikus Köztársaság a gyökérzöldsé­get megművelő, betakarító- és feldolgozógépekért. 'Az Agromas megkezdte a második generációs me­zőgazdasági gépek kidolgozását és gyártását. Eze­ket a gépeket a kiváló megbízhatóság, a nagy telje­sítőképesség és gazdaságosság, a k’<'zolgáló maximá­lis kényelme jellemzi. Erre jó példa a magyar szak­emberekkel közösen szerkesztett .paradicsomszedő kombájn, amelynek a teljesítőképessége 20 tonna paradicsom egy óra alatt. Míg a régi kombájnnal 24. fős brigád dolgozott, ezt a gépet mindössze 5 ember szolgálja ki. • Uborkabetakarító, amelyet az Agromas keretében magyar és csehszlovák szakemberek szerkesztettek. A „Szelhoztyehnyika—84” kiállítás nemcsak a mezőgazdasági technika nagy seregszemléje volt, ha­nem a tapasztalatok cseréjének jó lehetősége is. A kiállítás szemléletesen igazolta, hogy a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja és a KGST hosszú távra szóló célprogramja a gépesítés terüle­tén sikeres. ^SAJTOPOSTA^ Állattartás—szabálytalanul Mi az igazság a jurta körül? — Az idős ember állításai alig­hanem cáfolhatatlanok. Többször jártam a tulajdonos portáján, s láttam a rozoga állagú épülete­ket, a trágyákezelés hiányossá­gait, éreztem az 'orrfacsaró sza­got. . Figyelmeztettem a gazdát, változtasson a körülményeken, melyek miatt .jogosan panasz­kodnak a környékbeliek. A tech­nikai jellegű átalakításokra ígé­retet kaptam, de úgy tűnik, azok­ból kevés, vagy semmi sem való­sult meg. A végrehajtást mi nem kényszeríthetjük ki... Egyetértünk a gazdaság képvi­selőjével abban, hogy hatóság­ként nem léphetnek fel az állat­tartóval szemben. A tapasztala­taikról azonban talán célszerű lett volna írásban értesíteni a mezőgazdasági szakigazgatási szervet. Apropó, tanács. Immáron második éve hatályos a 3/1982. (XII. 22.). számú váro­si tanácsi rendelet — ez az állat­tartásról szól —, melynek 10. pa­ragrafusa szerint: az állattartás céljára szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfe­leljen a közegészségügyi, az ál­lategészségügyi, valamint a kör­nyezetvédelmi feltételeknek. A 19. paragrafusból pedig kiderül, hogy e szabály betartásának el­lenőrzésére a városi KÖJÁL, a megyei állategészségügyi és élel­miszerellenőrző állomás, az állat­egészségügyi szolgálat, a rendőr­ség és a városi tanács mezőgaz­dasági osztálya jogosult. Mivel a panaszos' járt már ügyével több illetékesnél, nevé­ben is kérdezzük: miért várat magára a helyszíni vizsgálat és a szükséges intézkedés? Nevezett korábban kisiparos­ként dolgozott, ám a fafaragásra, gyékénykészítésre, csuhé- és kenderfonó tevékenységre stb. kiadott engedélye évekkel ez­előtt megszűnt. Fafaragóként részt vesz különböző pályázato­kon, s jelenleg a miskolci tárlat­ra készül. Ami a jurtát illeti, az ugyan szokatlan formájú, mégis tetsze­tős épület, s a végleges kialakí­tására jövőre kerül sor. Mellette valóban találhatók törmelékek, építési maradványok, melyek azonban nem zavarják a környé­ken járók közlekedését. Bár ezek az anyagok elfoglalják a közte­rület egy részét, az igénybevé­telt nem szándékozunk korlátoz­ni, hiszen az ingatlan távol esik a központi helyektől. A szerk ;<megjegyzése: Az épületrejtélyre fény derült, arra viszont kevésbé, hogy a sze­mét eltafcaríttatása érdekében miért nem határozottabb a ta­nács! 78 éves nyugdíjas olvasónk for­dult lapunkhoz végső elkeseredé­sében és az alábbiakat írta: Az Alföld Szakszövetkezettől bériem hosszú ideje az ezer négy­szögölnél valamivel nagyobb sző­lőterületet Alsószéktón. Közvet­len szomszédságomban nagyüze­mi méretű állattartást folytat egy család. Az ólakban, évente 500—600 sertés hízik. E .tevé­kenységgel semmi bajom nem len­ne, ha ott minden rendben vol­na. De sajnos, nincs, hiszen a hi­hetetlen mennyiségű trágya nem zárt tárolóba kerül, hanem szer­te szét a földekre, elviselhetet­len bűzt árasztva. Azután nem ritka eset az állatelhuliás, meg az, hogy a tetemek nincsenek el- föídelve, s a kóbor kutyák pré­dái. Mindezekre ráadás, hogy az utóbbi időben már összesen nyolc alkalommal szabadultak ki a ka­rámból a sertések, s eüözönlötték a művelt területemet, ahol sok ezer forint kárt okoztak. Ennek megtérítésével máig adós az ál­lattartó. Szomszédaim — a Dinnyésék, Ivánék, Vánadiék és Onbánék — nevében is tettem már bejelen­tést a szakszövetkezetben, a ta­nácsnál, sőt a rendőrségen, de semmiféle érdemi reagálás máig nem történt. Vagy egyeseknek minden áron lehet tartani jószá­got? Bállá József, Kecskemét, Kőszeg u. 5. E levélben foglaltakról beszél­tünk az említett szakszövetkezet mezőőrével, Bodor Dániellel, aki ezeket mondotta: Községünk egyik részében fur­csa alakzatú építmény vonja magára a figyelmet. Nem ismer­jük a rendeltetését, de azt hatá­rozottan állítjuk, korántsem tar­tozik az esztétikai látványossár gok közé. Talán ennél is feltű­nőbb, hogy a „tákolmány” men­tén rengeteg a szemét, sőt kor­hadt farönkök is éktelenkednék ott. Vajon mi ezekről a hatóság véleménye? öt aláíró I Helvéciáról A közérdekű bejelentéssel kap­csolatosan a helvéciai tanácsel­nök, Cseh Miklós tájékoztatott bennünket: — A Szélesköz 997-es hely­rajzi számú zártkerti ingatlan Géró György tulajdona', aki egy favázakon nyugvó, nádfedeles lé­tesítményt, a mongol építészet stílusjegyeit idéző jurtát emel ott, mégpedig a Kecskeméti Vá­rosi Tanács műszaki hatóságának jóváhagyásával. A helyiséget munkateremként kívánja hasz­nálni. rovatunkban a vezető szakember i nyilatkozatát, miszerint Szabad­szálláson elegendő a központi víz­készlet. Az örömteli tényből bár­ki következtethet arra, e nagy­községben adottak a zökkenőmen­tes fogyasztói ellátás feltételei. Mi is így vélekedtünk. Legalábbis az elmúlt napokig, amikor újabb le­velet kaptunk, melyből kiderül, hogy az ivóvíz iránti igény kielé­gítéséhez szükséges még egy s más. Például az, hogy a vízvétel­re szolgáló úgynevezett ejektoros kutak a település minden részén folyamatosan .működjenek. De nézzük a részleteket: A Kossuth, az Árpád, a Szamuely, a Bajcsy-Zsilinszky és a Vasút utcák kereszteződésében levő közkút körül­belül két évig volt használhatatlan. Idén áprilisi megjavítására sok utá­VÁLASZ CIKKÜNKRE Augusztus 22-én e hasábokon tolmácsoltuik TParáidi Imre és tár­sai panaszát, nevezetesen, hogy a kecskeméti Halasi út térségében levő hobbiföldekre igen körülmé­nyes kijutni, s onnan ihazajönni vasár- és ünnepnap, aimákor ke­vés buszt közlekedtet a Volán. Sorainkra, a Volán 9-es számú Vállalat igazgatója, tfigó István válaszolta az alábbiakat: A városból közúton és vasúton egyaránt megközelíthetők a szóban- forgó kis parcellák. A munkaszüneti napokon történő oda—vissza közleke­dés rendjét megvizsgáltattam, s en­nek során kiderült; egyik tömegszál­lító eszközön sincs zsúfoltság. A kiutazáshoz reggel célszerű igény­be venni a keskeny nyomközú vas­utat, melyen a szerelvény alig 10 najárás révén került sor. Pár héttel később ismét csütörtököt mondott a szerkezet. A gyors helyrehozását ál­lítólag az alkatrész hiánya akadá­lyozta. Nem rózsásabb a helyzet az Ady Endre utca 08. számú ház előtt sem, ahol a kút szintén üzemképtelen. Szánalomraméltó látvány, amikor az emberek kannákban-vödrökben ci­pelik naponta a háztartásukhoz szánt vízmennyiséget. Hallani olyasfélét, ha mindenki bevezettetné házába, lakásába a vi­zet, az ilyen kutak szükségtelenné válnának. Ez így igaz, csakhogy nem szabad megfeledkezni arról: sok csa­lád nem engedheti meg magának — elsősorban a borsos költség miatt —, hogy közművesítsen. Rájuk gondolva indokolt hát, hogy az illetékesek rendszeresen ellenőrizzék az utcai kutak állapotát, a műszaki zavart le­hetőleg már megelőzzék a tervszerű karbantartással, a hibát pedig az ed­digieknél sokkal rövidebb időn belül szüntessék meg! Tarjányi Ferenc Szabadszállás, Bajcsy-ZslUnszky u. 5. perces menetidő után érkezik a bir­tokok melletti Törökfái-felső, illetve Fehértó-felső megállókba. Röviddel nyolc óra után már a helyszínen le­het a hobbitulajdonos, akit. csábít­hat ezen utazásra például a buszéhoz viszonyítva lényegesen olcsóbb . me­netdíj. Az esti hazainduláshoz pedig rendel­kezésre áll a Soltvadkertről érkező autóbusz — ennek helykihasználtsága alig haladja meg az 50 százalékot e napokon —, mely 19 óra 23 perckor gördül be a Kerekes-tanyai, nem* sokkal később pedig a belső-balló- szögi megállóhelyekre, ahol felszáll­hatnak a hobbiföldek gazdái. Az előzőeket figyelembe véve, va­lamint az energiatakarékossággal kapcsolatos vállalati kötelezettséget is szem előtt tartva úgy ítéljük meg, nincs szükség újabb buszjárat közle­kedtetésére az említett utasok vasár- és ünnepnapi szállítási igényeinek ki­elégítéséhez. Dóra Lászlónak, Kiskunhalasra; Szívesen közreadjuk köszönetét a halasi Árvái és Figura család idős tagjainak címezve, akik önt az utóbbi időben többször is el­sősegélyben részesítették a hirte­len rosszullétekór.' A segítség- nyújtásnak a legszebb példái ezek, s meggyőződésünk, hogy az adott esetben sokan cseleked­tek volna hasonló módon. Gusztonyi Istvánnak. Kunfe- hértóra: A nyugellátás alapját képező szolgálati idő utólagos igazolásának eddigi gyakorlata során fény derült egyebek között arra, hogy egyesek könnyedén beszerezték az óhajtott iratot a munkában részint, vagy egyálta­lán nem töltött hónapokról is. Ezt követően az illetékes szervek kissé megszigorították az időel­ismeréssel kapcsolatos eljárást. Talán ennek tudható be, hogy a tavaly nyugdíj igénylésekor az ön által ledolgozottként megje­lölt éveinek egy részét nem si­került elfogadtatnia szolgálati időként. Persze ne keseredjen el, hiszen újabb érvek, s egyértel­műbb adatok birtokában megis­mételheti kérelmét, s arról hatá­rozatot hoz a társadalombiztosí­tási szerv, fellebbezésre pedig a megyei társadalombiztosítási ta­nács. melynek döntése ellen 30 napon belül fordulhat jogorvosla­tért a területi bírósághoz. Java­soljuk, ha szükséges, éljen e le­hetőségekkel, különben elveszti azt a több tízezer forint összeget, amit egyéni gazdálkodóként fize­tett be az öt szolgálati éve „meg­vásárlásához”. Muhari Juditnak, Kalocsára: Hivatalos felmérés szerint ha­zánkban igen sok embernek kell valamilyen okból diétáznia, vagy­is energia- és zsírszegény ételt fogyasztania. Az ehhez való alap­anyag — például búzacsíra, bú­zakorpa, szója- és rizsliszt, ku­koricadara stb. — folyamatos forgalmazásáról évek óta gondos­kodik a megyei gabonaforgalmi vállalat. Dr. Molnár István igaz­gatótól tudjuk, hogy Kecskemé­ten e termékek több , üzletben rendszeresen kaphatók, de a.:*ViV déki kereskedők riljreb megre&de-V léseit is korlátlanul teljesítik. Csakhát ez az igény még túlsá­gosan szerény, ami azt jelzi, hosszabb idő kell ahhoz, hogy a korszerű táplálkozási normát el­fogadják és megkedveljék az em­berek. N. J.-nének, Izsákra: Igaza van abban, hogy a gyermekszülést közvetlenül megelőző két éven belüli 270 napos munkaviszonyba valóban beleszámítandó a már gyes-en töltött idő is. Minthogy ön ez utóbbi szabadságát augusz­tus végén fejezte be, s várja az újabb baba megszületését, a vele kapcsolatos gyermekgondozási se­gélyre ismét jogosulttá válik. Ökrös Jánosnénak, Kecskemét, re: Az alkoholista intézeti gyógy­kezelését kezdeményezheti a há­zastárs, az egyenes ági rokon, a szomszéd és bármely érintett sze­mély. valamint a hatóság, a kü­lönféle munkahely és társadalmi szervezet. A gondozása akkor ren­delhető el, ha az eljárás alá. vont alkoholista magatartásával veszé­lyezteti családját, kiskorú gyer­mekeinek fejlődését, saját egész­ségét, környezetének biztonságát, s zavarja a közrendet. „Pótlék nélkül több műszak­ban” jeligére: A hatályos jogsza­bályok értelmében a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben nem kötelező folyósítani a műszakpót­lékot. Mód van azonban rá. hogy a két-három műszakos tsz-üze- mek dolgozói is kapják az alap­bérük 20—40 százalékát pótlék­ként, feltéve, ha mindezt tartal­mazza a helyi munkaügyi sza­bályzat. Leveléből úgy sejtjük, az ön munkahelyén nincs meg ez utóbbi feltétel,, a pótlékbér rend­szeresítését azonban kezdemé­nyezheti a vezetőséghez küldött kérelmében,. Ruskó FerencUének, Kiskun­ma jsára: Elgondolkodtató levelé­nek kézhez vétele után csak azt javasolhatjuk, hogy mielőbb Igé­nyeljen rendszeres szociális ellá­tást a nagyközségi tanácstól, az idegbetegségben szenvedő iskolás lánya további sorsa érdekében pedig kérje a megyei tanács egészségügyi osztályának támo­gatását. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Működjenek folyamatosan a közkutak! Egy hete közöltük Sajitóposta Nincs szükség újabb buszjáratra

Next

/
Thumbnails
Contents