Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

1984. szeptember 20. • PETŐFI NEPE ■ I A fiatal értelmiségről A Pártélet című folyóirat leg- újaibb — kettős — számában Fa­luvégi Lajos méltatja a KGST- tagországok gazdasági együttmű­ködésének a legutóbbi másfél év­tizedben elért eredményeit, és ér­tékeli a ‘közelmúltban Moszkvá­ban tartott felsőszintű tanácsko­zás állásfoglalásait. Hangsúlyoz­za: az élet igényli, hogy a KGST-országok — a nemzeti gaz­daságoknak az intenzív szakaszra való áttérésével, és a kor köve­telményeihez igazodva — válja­nak képessé társadalmi céljaik még magasabb színvonalú meg­valósítására, s ezzel tovább fokoz­zák közösségünk gazdasági ere­jét, és a világ előtt kivívott po­litikai tekintélyét. Tétényi Pál a fiatal értelmiség helyzetével foglalkozik. A té­mát nemcsak az a körülmény te­szi időszerűvé, hogy az elmúlt évtizedben hazánkban gyorsan növekedett a felsőfokú végzett­ségűek száma és aránya, hanem az is, hogy társadalmi fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában az előttünk álló feladatok megoldá­sában növekszik az értelmiség szerepe. Jövőnk szempontjából különösen fontos, hogy a fiatal szakemberek milyen felkészült­séggel, milyen gondolatokkal és eszmékkel, milyen feltételek kö­zött kezdik meg tanulmányaik be­fejezése után munkájúikat, ho­gyan illeszkenek be társadalmunk­ba. A fiatal értelmiség közérze­tét, politikai hangulatát nagy­mértékben befolyásolja, hogy pályáját a gazdasági fejlődés las­sulása. a források szűkösségének időszakában .kezdte meg, akikor, amikor a fiatalabb szakemberek­nek szűkült az előrehaladási le­hetőségük. Az extenzív fejlődés FOLY ÓIRATSZEMLE Pártélet A WM3WW áirOOAUSTA KO*POWÍ 11- :y'. 'i Sf * y ;:• lezárulása egyúttal azt is jelenti, hogy ritkábban létesülnek új munkahelyek, vállalatok, intéz­mények, tanszékek, sőt néhol a meglévők száma is csökken. Ép­pen ebben az időszakban válik különösen fontossá a lehetőségek jobb felhasználását, teljesebb kiaknázását igénylő kezdemé­nyező, innovatív szellemi tevé­kenység, ezt azonban nem minden munkahelyein igénylik konkrét formában, és megfelelő súllyal. Növelni kell az értelmiségi rmyi- ka társadalmi megbecsülését, az egyes értelmiségi pályák vonzerejét. Egyebek között ezzel segíthetjük elő a társadalmi cél­jainkat meggyőződéssel támo­gató, és erre tehetségénél, felké­szültségénél fogva képes új ér­telmiségi generációk nevelődését. Bogyó Tibor folytatja a nép­gazdaság helyzetéről szóló írását. Míg az első rész a Pártélet 6. szá­mában a külgazdasági egyensúly néhány összefüggését elemezte, a mostani cikk a kibontakozás főbb feltételeit taglalja. Rózsa József feltárja a munka­erő átcsoportosításának útjában álló társadalmi és gazdasági kö­rülményeket. Három Vas megyei vezető párt­munkás beszámol a helyi élet­viszonyok javításának lehetősé­geiről és tartalékaiból. Hasonló­képpen megyei tapasztalatokat ad közre az a beszélgetés, ame­lyet Czoma László folytatott Kar- valits Ferenccel, a Zala megyei pártbizottság titkárával napjaink közösségeinek és közéletiségünk- nek péhány jellemző vonásáról. Gerencsér Ferenc azt fejtegeti, hogy milyen okokra vezethető vissza a munkafegyelem általá­nosan tapasztalt lazulása, s hogy milyen feladatuk van a pártszer­vezeteknek a technológiai fegye­lem megszilárdításában. Harsányt Ernő beszámol egy szociológiai felmérésről, amelynek következtetései hozzájárulnak a vita tárgyilagos lezárásához Bács- Kiskun megye néhány szakszö­vetkezeti községe körül. A hivatali ügyintézés mód­ja, színvonala nem kis mérték­ben befolyásolja a politikai köz­érzetét, az állami szervek és az állampolgárok viszonyát. Ezért aktuális az a kerekasztal-beszél- getés, amelyet Lakos Sándor foly­tatott a szerkesztőségben szak­emberekkel. (KS) NAPI JEGYZET T ermőhely tői a fogyasztókig A korábbi időszakhoz ké­pest jóval szélesebb körben, üzlethálózatban csupán két éve foglalkoznak rendszeresen zöldség- és gyü­mölcsárusítással a megyei élelmiszer-kereskedelmi vál­lalatnál. Kezdetben a kiszol­gálók úgy érezték, hogy a ko­ra tavaszi primőrökkel, majd szamócával, cseresznyével, ba­rackkal, uborkával és más mezőgazdasági árukkal bővült eladás csak púp a hátukon. A kelletlenségnek sokféle oka volt. Felesleges kötöttségek, túlburjánzó adminisztrációs .terhek és tisztázásra szoruló kérdések nehezítették az első lépéseket. Kinek az engedé­lyével végezhetnek felvásár­lást? Miképp módosítja az új tevékenység a ZÖLDÉRT-tel való kapcsolatot? Megtalál­ják-e a boltosok a számításu­kat? S hogyan fogadják a ki­egészítő szerepet maguk a vá­sárlók ? A próba sikerült. Az akkor ■még BÉK, jelenleg Konzum Kereskedelmi Vállalat száz- nyolcvan boltjából ötvenben kínálnak napjainkban zöldsé- get-gyümölcsöt. A nagyobb forgalmú üzletek előtt utcai árudát is nyitottak az eladók, így, aki akar, kint is vásá­rolhat. Néhol napközben szin­te sosem rövidül a sor. Kapós a közvetítők nélkül, egyene­sen a -kistermelők háza tájá­ról érkezett áru. Frissen sze­dett — ez garantálja a kelen­dőséget. Az természetesen vál­tozatlanul igaz: ilyen magas gyümölcs- és zöldségárakra, mint az ideiek, még az idő­sebb kereskedők se emlékez­nek! A régi, megyeszékhelyi pos­taépülettel átellenben, az ott lévő ABC kirakata alatt, az utcán egy rekesz szőlő és egy rekesz alma vonja magára a járókelők figyelmét. Mintegy előretolt kínálata — mutató­ban — a bent kapható gyümöl­csöknek. Hogyan került az ut­cára, ennyire vevőközeibe a két rekesz áru? S miként szí­nesíti — ha mindenütt nem is a kívánt mértékben —, az élelmiszer-üzletek választékát a gyümölcs és a zöldség? Az előzményekre részben már utaltunk. A kötöttségek fel­oldására, a kereskedelmi gya­korlat rugalmasabbá tételére, amihez kedvező feltételként járult: a vállalat célprémium­mal érdekeltté tette dolgozóit a zöldség- és gyümölcseladás­ban. A rátermettség ugyancsak sokat nyom a latban. Az idén bővített kecskeméti Kossuth téri csemegéboltnak például figyelemreméltóan jő a kap­csolata a kistermelőkkel. Bállá Csaba üzletvezetőhöz több mint kétszázan járnak ter­mékeiket eladni. Egy gyulai kertész családtól már húsz éve vásárol primőröket. Az ilyen tartós, két évtizedes adás­vétel alighanem párját rit­kítja! Alapja csakis a köl­csönös előny lehet. Érdemes volt létrehoznia és erősítenie a kistermelői kap­csolatot az 1101-es üzletnek? Igen. Hiszen ilyen módon: a jakabszállási őszibarackkal, a pálmonostorai paradicsom­mal és uborkával, a kunszál­lási retekkel, a Szatymazról, 'Gerlakról, Csérkeszőlőről szál­lított zöldárukkal főidényben havi 500—600 ezer forint be­vételre tesz szert a bolt. A 20—25 százalék árrés — fi­gyelemmel a termékek frisse­ségére —, bár nem alacsony, még az elviselhetőség határán ■innen van. Csökkenti a vásár­lók kiadásait, hogy némelyik terméket kevesebbért, húsz százaléknál kisebb árréssel hoznak forgalomba. A lakos­ság őszi—téli ellátásához szin­tén hozzájárul a Konzum Ke­reskedelmi Vállalat. Tervezi, hogy szeptember végétől zöld­ség- és burgonyavásárral köny- nyíti meg a befőzési és táro­lási szükségletek kielégítését. Remélhetően méltányos a ve- .vők által is elfogadható árak­kal. Kohl Antal MIT KELT TUDNI? 6. A főfoglalkozású kisiparosok, magánkereskedők társadalombiztosításáról A biztosított kisiparosok és magánkereskedők betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlék­ra, nyugellátásra és bale^eti .ellá-ü tásra íjogcMiítak, arridnriylbem társadalombiztosítási járulékfize­tési kötelezettségüknek eleget tesznek. A biztosítás és ezáltal a fizetési kötelezettség az iparengedély, il­letve a magánkereskedői enge­dély átvétele napjától kezdődik, és független a tevékenység tény­leges megkezdésétől. Az a kisiparos, aki egyben ipari szakcsoportnak vagy gmk-nak is tagja, a két tevékenységből szár­mazó együttes jövedelme alapján köteles fizetni a .társadalombizto­sítási járulékot. Ennek fizetése a tárgyhót követő hónap elsején esedékes és 15-ig teljesíthető pót­lékmentesen. Ezt követően havi két százalék késedelmi pótlékot is fizetni kell. A társadalombiztosítási ellátás megállapításának előfeltétele, hogy a kisiparosnak, magánke­reskedőnek ne legyen tartozása, ezért. fontos a határidőig történő rendszeres fizetés. Kezdő kisiparos és magánke- reskedpvégjéül megállapításáig1 J3 Ű? bssüáay- nak megfelelő havi 900 forint já­rulékelőleget köteles fizetni, s a végleges osztálybasorolás után a különbözetet iparkezdettől el kell számolni. Indokolt esetben mód van az előleg felemelésére, illet­ve csökkentésére is. Szünetel a járulékfizetési köte­lezettség a .táppénzsegélyezés, a terhességi gyermekágyi segélye­zés, a katonai szolgálat és a bün­tetésvégrehajtás ideje alatt. Az iparszünetelés önmagában nem mentesít a járulékfizetés alól. Mentesíteni csak azokra a teljes naptári hónapokra lehet, amelyek alatt munkaviszonyt létesít teljes munkaidővel; mezőgazdasági szö­vetkezet tagjaként a férfi 13, a nő 8 tízórás munkanapot teljesít. A mentesítésre vonatkozó kérel­met — a szükséges igazolásokkal együtt — három hónapon belül kell előterjeszteni. A kisiparos, magánkereskedő tevékenységében közreműködő, segítő családtag, házastárs (élet­társ) biztosításra akkor kötelezett, ha ez' a tevékenysége rendszeres. Kivéve, ha reá a biztosítás' égyéb jogcímen kiterjed vagy saját jo­gú nyugdíja van. A segítő ház^stárs után havi 750 forint társadalombiztosítási járulékot kell fizetni,, s ezért — a táppénz kivételével — ugyan­olyan társadalombiztosítási ellá­tásokra jogosult, mint a kisiparos, akit segítő házastársával kapcso­latosan be- és kijelentési kötele­zettség terhel. A társadalombiztosítási járulék fizetését elmulasztó kisiparos és magánkereskedő hátralékát az igazgatóság közadók módjára be­hajtatja. Hathavi járuléktartozás esetén javaslatot, tizenkét havi járuléktartozás esetén pedig elő­terjesztést tesz iparengedély meg­vonására a társadalombiztosítási szerv az iparhatóság felé. dr. Fonyódi Lajosné * osztályvezető Bronzkori leletek A mai Nógrád területén három és fél ezer évvel ezelőtt élt embe­rekről közvetítenek érdekfeszítő üzenetet azok a bronzkori leletek, amelyeket Bujákon hoztak fel­színre a szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum régészei a középső, és a késő bronzkor váltásának időszakából származó település helyén — a hajdani élelmiszer­tároló és hulladékgödrökből — mintegy hetven jól restaurálható, különböző nagyságú, gazdagon és mívesen díszített cserépedény, ál­lati csontból készített tűk, lyu­kasztók, kerámiaformázó-simító szerszámok, bőrkikészítő kalapá­csok, szarvasagancsból eszkábált földművelő — ásó-fúró — alkal­matosságok. továbbá bronztűk, ékszerek kerültek elő. Találtak két öntőminta-töredéket is. ami arra utal, hogy az egykori tele­pülésnek saját bronzművessége lehetett. A bujáki leleteket tudományos, történeti szempontból roppant ér­dekessé teszi az, hogy világosan • és félreérthetetlenül tükrözik azt a folyamatot, amely ebben a tér­ségben megtörte a középső bronz­kori kultúrát, s a késő bronzkor küszöbén egy merőben új élet­formát, kultúrát alakított ki a Kárpát-:medencében, s egv nyu­gatról behatoló népvándorlás tér­hódításának bizonyítékai. A bujáki bronzkori leleteket, feldolgozásuk, restaurálásuk után a szécsényi Kubinyi Múzeumbah teszik közszemlére, de jövőre be­mutatják Bujákon is. (MTI) A döntés Veneranda úr bólintott egyetértése jeléül. — Az biztos — mondta Ve- nerandánénák —, hogy a ten­ger valóban tmesés dolog, és az ember nem tud szebbet elképzelni magának, mint hogy a szabadságát a tenger­parton töltse. — Nagyszerű — (mondta Venerandáné —, akkor men­jünk a tengerhez. yeneranda úr ránézett: — Persze a hegyekben is szép: friss levegő, csönd, pompás séták... — iHát akkor — mondta Venerandáné — menjünk a hegyekbe. — Miért? A tengert nem szereted? — kérdezte Vene­randa úr. '— Nem szeretsz na- ' pozni? — Éri szeretem a tengert, és napozni is szeretek, de te azt mondtad, hogy inkább a he­gyekbe mennél. — Nem mondtam, hogy in­kább a hegyekbe mennék, csak megemlítettem, hogy a hegyek­ben is szép. — Jó, akkor menjünk a tengerhez — mondta Vene­randáné. — Jó menjünk a tengerhez, ha nem szereted a hegyeket. — Mondtam én, hogy nem szeretem a hegyeket? — Akkor miért nem mond­tad azt, hogy menjünk a he­gyekbe? — kérdezte Vene­randa úr. — Ha azt határoz­tad, hogy a tengerhez menj, ez azt jelenti, hogy előnyben részesíted a hegyekkel szem­ben. — Én egyáltalában nem mondtam azt — hebegte Ve­nerandáné —, hogy a tengert előnyben részesítem a hegyek­kel szemben. — Jól van — mondta Vene­randa úr — menjünk a he­gyekbe, ha jobban szereted, mint a tengert. — De én egyáltalán nem szeretem őket jobban, mint a tengert — dadogta Veneran­dáné. — Az ördög vigye el! — kiáltott föl Veneranda úr. — Megtudhatnám végül, hogy a tengert részesíted-e előnyben, vagy a hegyeket? Volnál szi­ves végre dönteni?! — Nekem mindegy — mo­tyogta zavartan Venerandáné — döntsd el te! — Menjünk a tengerhez? — Menjünk a tengerhez! — De ne felejtsd el, milyen szép a hegyekben! — Akkor menjünk a he­gyekbe! — Atkozott! — kiáltotta el magát Veneranda úr. — Sose tudod, mit akarsz! Előbb a tengerhez, aztán a hegyekbe — hát tényleg nem vagy ké­pes arra, hogy értelmesen dönts ?! Veneranda úr az ajtó felé rohant. Mielőtt elment, még hátrafordult: — Ha eldöntötted, szólj! Kü­lönben megtörténhet, hogy a szabadságunkat itt fogjuk töl­teni a városban. Világos? Carlo Manzoni (Zahemszky László fordítása) HAZAI TÁJAKON Zemplén gyöngyszemei Aki megtöltekezett a híres-nevezetes Sárospa­tak tömérdek látnivaló­jával, vegye magának a fá­radságot, és nézzen körül' a Bodrog-közben is. Patakról autóval Vajdácska felé kéül elindulni. Az út Karos­tól az északkeleti ország­határ mentén fut, majd Becskedet elhagyva, 2 km után ér Karcsúra;. Torony nélküli, Á rpád - kori református templo­ma, amelyért érdemes ezt a kiruccanást megtenni, a falu közepén, az országút szélén áll. Nem tudjuk pon­tosan., kik és mikor emel­ték. Élőször — a régészeti kutatások szerint 1140 kö­rül — a kerek alaprajzú körtemplomot építették, mégpedig, és ez ritkaság- számba megy, téglából. Majd szűknek bizonyul­ván, néhány emberöltő­vel később, de még való­színűleg a tatárjárás előtt, 1241-ben megtoldottak egy csak­nem négyzet alaprajzú hajóval, amelynek nyugatra tekintő ár­kádos homlokzatának oromfalát két kőoroszlán tartja. A homlok­zat akantuszlevéles pillérsara a román stílus egyik legszebb és legsajátosabb hazai gyöngysze­me. 1969-ben befejezett renová­lása után teljes szépségében tá­rul elénk. Hogy a' templomot ki építette, nem tudjuk. Egyesek szerint a hajónak azért nincs tornya, mert az építtető Roland nádorispán kegyvesztetté vált a királyi ud­varnál, és ezért félbehagyatta a templomot. Mások szerint a ná­dor unokája kezdte építtetni. Az építkezés akkor szakadt meg, amikor — 1285-ben — Finta, egy másik családból származó nádor­ispán elfoglalta a Roland csa­lád kövesdi várát, amely ennek a famíliának volt a fellegvára. A vár és a hozzá tartozó várbirtok nélkül pedig nem volt pénz a to­ronyra. Harmadik variáció szerint Omo- dé bán lánya kezdte bővíttetni a templomot, de befejezése élőtt meghalt. Vannak, akik Demeter leleszi prépostnak tulajdonítják az építkezést. Az utat folytatva, 4 km után Pácinba érünk. Itt a felső-ma­gyarországi reneszánsz várkas­karcsai templom homlokzata. télyok legszebb típusának leg­régebbi hazai példányára talá­lunk. Középkori alapokra épít­tette Mágócsy Gáspár és András 1581-ben. Zömök, kertek sarok- tornyok hangsúlyozzák hajdani védelmi jellegét. 1631-ben került ai báró ’Sennyey család tulaj­donába, akik 1945-ig birtokolták. Az utóbbi évtizedekben a pácimi 'kastély is osztozott hazai kas- tély.társai zömének sorsában: kü­lönböző bérlők adták egymásnak a kilincset, akik nem fordítottak különösebb gondot karbantar­tására. Gyönyörű történeti és művészeti emlékünk leromlott. •Az elmúlt években megkezdték helyreállítását. A szakértők fel­tárták a korábban befalazott aj­tó- és ablakkereteiket, várkápol­náját, a mennyezetek sgrafittó díszítéseit. Az' épület külső falát nagy, eredeti Mágócsy-címer éke­síti. A kastélyt három bástyával erősített, magas, pártázatos fal övezi. Hajdan díszes, nagy park­ja elhanyagolt és átszeli a köz­út. Ám néhány hatalmas, vén fá­ja még dacol az elmúlással'. Akit érdekel a múlt e ritka' em­léke, az keresse fel ezt a becses^ épségben maradt várkastélyt, amely elkerülte a barokk idők nagy átépítési hullámát. Cs. K. • A • A pácini Mágócsy-kastély. Levelek, táviratok a béke jegyében Az elmúlt napokban számos levél-'és-távirat érkezett azJ Or­szágos Béketanács címére, amely- ibent vállalati, gyári munkáskol- lektívák, szakszövetkezeti dol­gozók, szocialista brigádok, va­lamint oktatási intézmények kép­viselői fejezik 'ki a béké ügye .iránti elkötelezettségüket, s eme­lik fel tiltakozó szavukat az em­beriséget fenyegető veszélyek el­len. A .Tungsram politikai, gazdasá­gi és társadalmi vezetői távira­tukban arról tájékoztatták a ma­gyar békemozgalom irányító tes­tületét, hogy az őszi szolidaritási hónap alkalmából röpgyűléseken emlékezitek meg az Antiimperia- lista Világnapról. Többek köpött rámutatnak: „A háború nem le­het eszköze politikai viták eldön­tésének, tiltakozunk minden olyan kísérlet, törekvés ellen, amely értékeink megsemmisítésére irá­nyul.” A gödöllői Ganz Árammé­rő Gyár dolgozói szintén munkás­gyűlésen tettek hitet a’ béke meg­őrzésének ügye mellett, s köve­telték, hogy szüntessék be a legújabb, minden eddiginél ve­szélyesebb amerikai fegyverzet­rendszerek gyártását, telepítését. „A bombák helyett az életet vá­lasztjuk!” — hangoztatják. A Magyar Vas- és Acélipari Egye­sülés kollektívája a világ béke­szerető erőinek még szorosabb együttműködésében látja a kibon­takozás lehetőségét. A Kőbányai Sörgyár Körösi Csorna Sándor szocialista brigádja rendkívüli brigádgyűlésen fogalmazta meg a következőket: „Nem engedhet­jük, hogy kemény munkával el­ért vívmányainkat veszélybe so­dorják. Békében és nyugalomban akarunk élni”. A vasadi „Kossuth” Mezőgaz­dasági Szakszövetkezet dolgozói arról adnak hírt, hogy közülük még sokan nem felejtették- el a második világháború borzalmait. Ezért is követelik, hogy fagyasz- szák be a nukleáris fegyverke­zést és kezdődjenek tárgyalások a fegyverzetek csökkentéséről. Az Iparú Szakmai Továbbképző Intézet kollektívája a háborús hisztéria visszaszorításáért, a pusztító fegyverek megsemmisí­téséért emelte fel szavát. A Kis­iparosok Országos Szövetsége szegedi alapszervezetének tagjai is .békegyűlésen nyilvánították ki akaratukat és eltökélt szándé­kukat, hogy erejükhöz, lehető­ségeikhez mérten hozzájárulnak a béke megóvásához. A .táviratok feladói arra kérik az Országos Béketanács vezetőit: nemzetközi kapcsolataikat is fel­használva — tudatosítsák béke­vágyukat, s szilárd meggyőződé­süket, hogy a nemzetközi életben jelenleg tapasztalható feszültség közös erőfeszítésekkel feloldha­tó. I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents