Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-18 / 219. szám
4 • PETŐFI NÉPE ■ 1984. szeptember 18. Kisbútorok valutáért A Kalocsai Asztalos- és Építőipari Szövetkezet az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is'több mint 300 miihó ^ forint értékben gyárt nyugati megrendelőknek rusztikils kisbútorokat. A 18-féle termék állandóan változik, a második félévben például öt típust kezdtek el gyártani. Ezeknek az igényes kiegészítő bútoroknak a gépmunkája, szabása, furnérozása a néhány éve átadott hajósi műhelyben történik. A jól felszerelt üzemben negyvenen dolgoznak korszerű gépeken* ' • A nagycsarnok. & \ I .4 • Balra: Futt Andrásné műszakonként 500 vitrinajtó kulcslyukmarását végzi. (Pásztor Zoltán felvételei) • Lent: Gondos munkát Igényel a lapanyagok furnérozása. Ezt segíti a korszerű hóppésgép. • Kapitány Gábor egyike a saját nevelésű fiatal szakembereiknek. Most Is bárminő Ipart tanulót képeznek. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL _____________________________________ Mi ért híresek a Küküllő melléki italok? • A balázsfalvi Intézet udvarának végében már kezdűdik a teraszos művelésű szőlőültetvény. Minden területet jól kihasználnak. Termést érlelő őszi napfény sugározza be ezekben a hetekben a szomszédos Románia sződő- és gyümölcs- ültetvényeit Cukrosodik a lankák, hegyoldalak termése. A szüret azonban még jócskán várat magára. Ez nem csupán a növényzet vegetációjának az idei. ldsebb elhúzódásával függ össze, hanem az ott kialakult hagyományokkal , is. A Bácsykis- kunnal testvérkapcsolatot ápoló Álba megyében, a Kis- és a Nagy-Kükiillő folyók mellékén van az ország egyik neves szőlővidéke, ahol október második fele előtt sohasem kezdték még él a szüretet Mindig megvárták, amíg teljesen megérik a szőlő, hiszen akkor halmozódnak fel ennek, a cukortermelő növénynek a gyümölcsében a fajtákra jellemző íz- és zamatanyagok, melyek a Küküllő melléki borok egyéb értékeit még inkább kiemelik. Az Álba megyei Balázsfalván működő szőlészeti, borászati kutatóintézet igazgatója, ingimer Si- mion Babes, és főmérnöke, Kovács Adorján véleménye szerint, a korszerű feldolgozási technológia legalább ilyen mértékben hozzájárult a kiváló minőségű italok előállításához. Mi is jellemzi leginkább az Európában, sőt a tengeren túl jól ismert, keresett, Küküllő melléki italokat? — Valamennyi sajátos karakterű.. Jellemző rájuk a frisseség. Savasabbak, aromásabbak Románia más szőlővidékeinek. borainál. Igen sokáig eltarthatók anélkül, hogy a minőségük károsodna. Az italod között sok az aszú- jellegű. A borászati technológiát úgy dolgoztuk ki, hogy a fajtákra jellemző értékeket megőrizzük az italokban. Ehhez minden feltételt megteremtettünk az intézet borászati üzemében. A többi gazdaság is hasonlóképpen cselekedett. Az úgynevezett reduktív típusú borokat állítjuk elő és palackozzuk — említi meg az intézeti igazgató és a főmérnök —, s az italokat az értékesítésig a nagy befogadóképességű ászok- ''pincékben tároljuk Hordós terméket nem forgalmazunk, csak palackozottat. Gyártunk pezsgőt is. hagyományos módon érlelve, évente 200 ezer üveggel. Ez utóbbi önmagában nem olyan nagy tétel, de más termelők is jeleskednek. Romániában a mezőgazdasági területnek 32 százalékát művelik az állami gazdaságok, Magyarországon csupán 15,2 százalékát. Ezzel szemben a szövetkezeti közös művelésű terület aránya ott 54 százalék, míg nálunk 71,7 százalék. Ebből következik, hogy a baráti szocialista országban a borászkodás, az italok kezelésének színvonala, a romániai borok javára billentheti a mérleget. A Balázsfalvi Szőlészeti, Borászati Kutató Intézet nagy kiterjedésű szőlőskertjeitől nem mész. sze. állami gazdasági ültetvények díszítenek. Dwmitru Ciambur, a Balázsfalvi Állami Gazdaság főmérnöke szerint jó piacuk van a nagyüzem borainak. Értékesítésük egyáltalán nem ütközik • Ügy dolgoztuk ki a borászati technológiát, hogy a fajtákra jellemző értékeket megőrizzük — mondja inginer Simion Babes igazgató. akadályba. A gazdaság szőlőül-, tetvényeinek kétharmada Királylányka, de kiváló minőségű a környékbeli lankák, hegyoldalak Neuburger. Oppenheim, Karácsonyfáivá Muskat Ottonel, Szürkebarát, Tramini fajtáinak bortermése is. Eljut a Küküllők melléki. Tirnava márkájú bor Japánba, az NSZK-ba, az Amerikai Egyesült Államokba, s természetesen a KGST-országokba is. Az évi termelésnek 70 százalékát exportálja az állami gazdaság. Végeredményben a balázsfalvi kutatók, bortermelők, elméleti és gyakorlati szakemberek jól kihasználták az utóbbi négy évtizedet a hazájuknak hasznot hajtó. tartalmas munkára, a termelésre és a kereskedelmi kapcsolataik széles körű fejlesztésére is. Kiss Antal A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A mérgező hypo! Mindenki tudja, hogy a háztartásokbán használatos hypo nevű tisztítószer méreg. Erről egyértelműen tudósít a literes flakonok oldalán látható felirat és a „halálfej”. Azzal már jóval kevesebben törődnek ■—■ mert a vásárlókat ez a körülmény vajmi kevéssé érdekli —, hogy ezeknek a flakonoknak jelentős hányada éppen Bács-Kiskun megyében, a tassi Dózsa Termelőszövetkezet 1974-ben létrehozott flakongyártó és hypókiszerelő melléküzemágában készült. Arra pedig meggyőződésünk szerint senki nem gondolhatott, hogy a hypó nemcsak az ember, szervezetére ártalmas, de megfertőzheti — mint ahogyan meg is fertőzte — azoknak az erkölcsét is, akik a flakongyártással foglalkoztak az említett termelőszövetkezetben, vagy más módon kerültek nem éppen dicséretes kapcsolatba a témával. Sajátos jelenség, hogy ezt a fertőzést nem valamiféle bacilus vagy gomba, hanem a pénz, közelebbről a csúszópénz terjesztette. Ilyen körülmények között tehát érthető, ha a fertőzés gócának megszüntetésére és az elterjedtség körének megállapítására nem bakteriológusokat kértek meg, hanem a bíróságotMin<t említettük, a ,tassi Dózsa Termelőszövetkezet — amely az átlagosnál kedvezőtlenebb adottságok mellett működik — 1974- ben flakongyár.tó és hypokisze- relő melléküzemágat létesített. ÜTŐ feladata a polietilén flakonok gyártása1, azoknak hypoval történő feltöltése és értékesítése volt. Ez a melléküzemág évente 8—10 millió forint tiszta jövedelmet hozott, ami a tsz nyereségének egyharmadát jelentette. Csakhogy az 1970-es évek végére egyre több, hasonló rendeltetésű üzem kezdte meg működését, ezért megnőtt a kereslet a polietilén granulátum (amiből a flakont készítették), és a csomagolóanyag iránt. A tassi Dózsában ezt természetesein érzékelték. A tsz a granulátumot a Leninvárosi Tiszai Vegyikombinátból, a hypót a budapesti és a Borsodi Vegyi Művektől, míg a flakonok csomagolásához szükséges kartondobozokat különféle üzletektől, és nagyobb tételben a Budapesti Csemege Nagykereskedelmi Vál-1 lalattól, valamint a MÉH-telepekről szerezte be. De ez a beszerzés egyre nehezebbé vált. Márpedig a melléküzemág eredményes működése a szövetkezet valamennyi vezetőjének alapvető érdeke volt, mert csak nyereséges működés esetén jutottak hozzá a tervben meghatározott prémiumhoz. Pollion Attila (Monor, Kifut u. 15.), mint a termelőszövetkezet főkönyvelője 1978 őszétől 1980 végéig felügyeletet gyakorolt az üzem működése felett, s közvetlen főnöke volt Polánszki Sándor (Tass, Dózsa György u. 5.) üzemvezetőnek, akivel a- felmerült gondokat közösen oldották meg. Ilyen közös gond volt az említett anyagok -beszerzése is. Ezért 1979. március 21-én kettesben felkeresték Prokop Ferenc (Solymár, Panoráma u. 20.) raktárvezető-helyettest a Budapesti 'Csemege Nagykereskedelmi Vállalatnál, és szóvá tették, hogy nem kapnak az igényüknek megfelelő mennyiségű kartondobozt. Prökop nem sokat gondolkozott: kiküldte az irodából Polánszkit, és közölte Pallionmail, hogy ha félévenként adnak neki 10 ezer forintot, kapnak dobozt. A tsz főkönyviellője nem háborodott fel, hanem bólintott. Kiment az irodából, s az ott hallottakat azonnal elmondta Polánszkinalk. •Másnap, ugyancsak kettesben Leninvárosba indultak, a vegyiüzembe, s megkeresték Szegedi Levente (Leninváros, Lékai u. 9.) raktárvezetőt, és átadtak neki ötezer forintot, amit még indulás előtt Pollion vett fel 'kifejezetten erre a célra a szövetkezet pénztárából. Szegedi — immár a pénzzel a zsebében — megígérte, hogy a jövőben a tassi Dózsa Termelőszövetkezet fog kapni polietilén granulátumot. A két sikeres út már arra késztette Polánszkit, hogy tájékoztassa az elnököt az eredményről. Felkereste tehát Kovács Lászlót (Tass, Rákóczi u. 18.), a Dózsa Tsz elnökét, s ecsetelte a csúszópénzek szükségességét. Kovács azt mondja: „oldjátok meg Attilával” — mármint Pollionnal. Polánszki alig akart hinni a fülének, s tájékoztatta a főkönyvelőt arról, • mit mondott az elnök. A főkönyvelő is beszélt Kováccsal, aki azt javasolta1, ■ csináljanak fiktív számlákat és azok alapján vegyenek fel .pénzt. A részletek kidolgozása már Pollionékra tartozott. Ügy döntöttek, hogy fiktív kartonvásárlási jegyzéket készítenek, arra veszik fel a pénzt, amit azután „kenésre” használnak ' fel. Így vették fel a már említett tíz-, illetve ötezer forintot is. 1973 augusztusában Pollion és Polánszki felkereste a Csepel Duna Tsz-szövetség ABC-áruházá- nak vezetőjét, Győri Lászlót, alki- npkviW darab, karjopdflboz, ván sarlósához szükséges, kitöltetlen jegyzéket adtak át azzal a kéréssel, hogy azokat bélyegezze le és írja alá. Indoklásként elmondták, hogy a itsz-nek többlete van a dobozokból, és fiktív bevételezéssel akarják eltüntetni. Ez az. „érv” egyből meggyőzte az áruházvezetőt, és aláírta, lebélyegezte az üres nyomtatványokat, amelyeket azután Palidon Attila úgy töltött iki, mintha 1979. augusztus 22-én összesen 9 ezer kartandolxwít vásároltak volna 39 ezer forintért. Ezeket a „bizonylatokat” a főkönyvelő átadta Király Józsefnek, a tsz-mel- léküzemáig raktárosának azzal a felszólítással, hogy a kartondobozokat vételezze be. A Raktáros tudta., hogy dobozokról szó sincs, s elkezdett „aggályoskodni”. Ekkor Pollion felvilágosításként kerekperec kijelentette: kell a csúszópénz, és azt csak így tudják megoldani. De légyen nyugodt a raktáros, mert az akcióról maga az elnök is tudomással' bír. Király József ekkor bevételezte a nemlétező 9 ezer darab kartondobozt. A .pénzt viszont már Polánszki vette fel, s Szegedi Leventének 25 ezret# Prokop Ferencnek pedig 10 ezret adtak át. '(Ezer forintot jogosan fizettek ki egy kisiparosnak, aki vésnö'ki munkát végzett a tsz-nek.) Az üzlet tehát megindult, pontosabban újra felvirágzott a csúszópénzek hatására. Ment ezek a pénzek továbbra is „csúsztak” a megfelelő helyen dolgozó emberek zsebébe. 1980. február 6-án Pollion újabb 15 ezer forintot vett fel a pénztárból elszámolásra'. Ezt az összeget azonban még aznap — Polánszki tudtával — átadta Szegedi Leventének, s megtoldták 40 liter borrá!. A pénzfelvételt ismét a kartondobozokkal történő manipulációval csinálták. 1980. május 16-án és !7-én, majd június 23-án összesen 70 ezer 150 forintot vettek fel1. A ráktáros — mert már tudta1, miről1 van szó — bevételezte a nem'létezo dobozokat, a pénzt pedig különböző arányokban! elosztották azoknak, akik ennek fejében előnyben részesítették a tassi Dózsát. Egy alkalommal, 1980 "végén Polánszki egy kisiparosnak, aki 10 ezer forintos munkát végzett a tsz-nek, de számlát nem volt hajlandó adni, az elnök javaslatára zsebből1 fizetett. Viszont később az üzemvezető emlékeztette az elnököt a tízezer forintra. Kovács László azt mondta Polánsz- kinak, hogy saját gépkócsihasz- nálatról előzetes engedélyeket állítson ki, készítsen útiszámlákat különféle meg nem tett utakról, hogy a végösszeg 10 ezer forint legyen. Ez megtörtént, s Polánszki felvette a pénzt. Igaz, hogy az összeget szükséges és valóiban elvégzett munkáért fizették ki. a szövetkezetét károsodás nem érte, de az elszámolás mégis pénzügyi i szabálytalanság. A, csúszópénzért akcióba lépők tábora szélesedett, s 1981 őszén Polánszki már a Budapesti MÉH Vállalat egyik telepvezetőjével, Tóth Lászlóval tárgyalt, mivel a telep is foglalkozott 'kartondobozok begyűjtésével, válogatásával és eladásával-. Ilyen dobozokra pedig — amint említettük — a tsz-nek szüksége volt. Nos, a telepvezető nem kertéit. Tudtára adta Polánszkinak, hogy az eladásnak nincs akadálya, de azért „jutalomra” tart igényit.- Polánszki, Tóth László és Horváth Péter, a tassi Dózsa új főkönyvelője (Pollion ugyanis 1981. január Ifitől. már a monori Kossuth Tsz főkönyvelőjeként dolgozott) 1982 elején megállapodtak, hogy a szövetkezet munkaszerződést köt Tóth Kálmánnéval, a MÉH-telep- vezető 71 éves édesanyjával, amely szerint az idős asszony havi háromezer forintért kartonbeszerzőként dolgozik a tsz-nél. Ez a szerződés természetesen valótlan’ tartalmú volt, mert a pénzt Tóth László kapta meg. Az ügy meglehetősen kacskaringás utat járt meg. Az élső ítélet 1983. március 1-én kelt, a jogerős döntést pedig 1984. június 19-én hozta a Legfelsőbb Bíróság. Ennek megfelelően Pollion Attilát tízhónapi börtönre ítélték, de annak végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztették, médlékhünitetés'ként pedig 5 ezer forint megfizetéséire kötelezték. Pollámszki Sándor büntetése nyolc hónap 'börtön — ugyancsak kétévi próbaidőre felfüggesztve —, és ötezer forint méllékbüntetés. Király József nyolcezer forint pénzbüntetést kapott, de mert előzetes fogva- tartáS'ban 49 napot letöltött, s ez 4900 forintnak felel meg, ezt az összeget befizetettelek tekintették, és csak 3100 forintot kell fizetnie. Szegedi Levente öthónapi börtönt 'kapott, de végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztették. Prokap Ferenc öthónapi fegy- házat kapott egy évre fölfüggesztve. Kovács László büntetését a bíróság 20 ezer forintban állapította meg, amelyet meg nem fizetés esetén 100 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Tóth László 'büntetése 4900 forint. Tóth Kálmánnét a bíróság megrovásban részesítette. A itass i Dózsa Termelőszövetkezetet a bíróság polgári jogi igényének érvényesítése végett a törvény egyéb útjára utasította, ugyanakkor Pollion Attila, Polánszki Sándor és Prokop Ferenc gépkocsijára a. zár alá vételt fenntartja. A Legfelsőbb Bíróság Poil- liont és Polánszkit előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő joghátrányok következménye alól. Mint említettük, az ítélet jogerős. G. S. « t
