Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-02 / 206. szám
1984. szeptember t. • FETÖFI NlFI • t Szakmunkásképzés 1984 Földgáz Hogyan tovább? ■ V A pályaválasztás és szakmunkásképzés 'tapasztalataival, fejlesztési tennivalóival foglalkozott szerdai ülésén a megyei pártbizottság. Magvas napirendi pontokat előzött meg ez a téma, ami önmagában is érzékelteti, hogy kiemelt fontosságot tulajdonított megvitatásának a politikai testület. Többen hozzászóltak az írásban előre kiküldött jelentéshez. Aligha véletlen ez a figyelem, amelyet aggasztó jelek is ébren tartanak. (Ezekről és a pályakezdés szép lendületéről egyaránt szólt a tanácskozás napjára időzített riportunk: A felnőtt élet küszöbén, Szakmunkások friss bizonyítvánnyal. Az átfogó megyei helyzetelemzést és az elfogadott határozatot csütörtöki lapszámunk közleménye ismertette.) Kiskunhalasról Réti Imre, a TEXCOOP Kötőipari és Kereskedelmi Leányvállalat igazgatóhelyettese abból indult ki, hogy a 37 végbizonyítványt szerzett tanulóból mindössze 19-en maradtak náluk. A megoldást egyebek közt alaposabb pályaalkalmassági vizsgálatoktól, s egy kérdőíves kísérlettől várják, amely körültekintőbb kiválasztást eredményezhet. Magyar Ferenc, a Kecskemét-szlkral Állami Gazdaság igazgatója a kertészeti szakmunkásképzés problémáit vetette föl, a gépesített termelés gyakorlati igényeihez jobban alkalmazkodó oktatást sürgetett. Dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára bejelentette, hogy a „hírős városban” 8 tantermes iskolát épít föl a DUTÉP előrehozott fejlesztésként a 607-es számú Szak- 'munkásképző Intézet területén, hogy már jövőre megindulhasson a továbblépést — magasabb szintet — is jelentő építőipari technikusképzés. Elöljáróban ugyancsak egy beruházást nyugtázott Szörényi Lászlóné, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának diszpécser csoportvezetője: a következő ötéves tervben 10 tantermes szakmunkásképző intézet épül a Sugovica-parti városban. Az eszmecseréből — amelynek általánosítható tanulságait Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára foglalta rendszerbe — közöljük az utolsóként említett, sorrendben elsőkén elhangzott hozzászólást, i Keretek és igények Bajai hozzászólás a megyei pártbizottság vitájához Gyárunk, a Kismotor- és Gépgyár bajai egysége gépi forgácsoló és géplakatos szakmában bázis képzőüzem, a képzés tanműhelyi feltételei alapvetően megvannak. A feltételrendszer javítása érdekében folyamatosan korszerűsítjük tanműhelyünket. Az iskolai oktatók szakmai és pedagógiai felkészültségének színvonala jó. Viszont általános tapasztalat, hogy a beiskolázott szakmunkástanulók előképzettségi szintje alacsony, és sajnos, kevés az igazán rátermett tanuló. A képzési eredmények növelése érdekében a gyári oktatók próbálják a kapcsolatöt folyamatosan tartani a tanulók szüleivel. < Évente egy alkalommal az üzemben szülői értekezletet hívnak össze. A tanulók politikai képzését, nevelését nem tartjuk megfelelőnek, s ennek egyik fő oka, hogy a gyári RlSZ-szervezet tevékenysége a diákok körében nem kielégítő. Arra való hivatkozással törődnek velük a kelleténél kevesebbet, hogy az iskola KiISZ- szervezetéhez tartoznak a szakmunkástanulók. A szükséges tanulói létszám megteremtését szolgáló törekvéseinknek rendeltük alá pályaválasztási tevékenységünket. Szerződéses kapcsolatunk a Kiscsávo. lyi Általános Iskolával van. Minden évben részt veszünk a pálya- választási hónap rendezvénysorozatain: a kiállítások, filmvetítések, szakmát ismertető elbeszélgetések, gyárlátogatások szervezésében. Ám nem megfelelő a pályaválasztást nagyban befolyásoló vállalati propaganda-anyagok színvonala. Elavultak. A szakmunkástanulók gyárhoz való kötődését segítő lehetőségek egyike a társadalmi tanulmányi szerződés. Munkánk ezen a területen eredméiiyes. A diákok mintegy hatvan százalékával tudtunk szerződést kötni. Vidéki tanulónál gyakran előfordul, hogy szerződést köt ugyan, de a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után mégis termelőszövetkezetbe megy inkább dolgozni, több pénzért, vállalva, hogy a szerződésben foglalt anyagi juttatásokat visszafizeti. Biztató, új jelenség gyárunkban, hogy sok törzsgárda tag, régi szakember ide hozza a fiát tanulónak ... Ez, véleményem szerint egyebek mellett annak is köszönhető, 'hogy ma már szorgalmas és jó szakmunkával meg lehet keresni azt a pénzt — ha nem is nyolc óra alatt —, amit egyik-másik értelmiségi pályán. Ezért lankadni látszik a szülők azon törekvése, hogy minden áron megpróbálják bejuttatni gyermeküket valamelyik felsőfokú oktatási intézménybe. A pályakezdő szakmunkások munkahelyi beilleszkedését segíti a patronálási rendszer. Kollektív szerződésbe iktattuk a patro- nálók anyagi elismerését. A diákok elméleti és gyakorlati tanulmányi előmenetelét a vizsgaidőszakban konzultációk Segieif áiferabereknek Az ország — szerény, a gazdaság szükségletének csak egy részét fedező — kőolaj-termelésben jelentősek a megyei mezők. Ám a fekete arany „jelenléte” korántsem hat olyan mértékben az itteni lakosság életkörülményeire, mint a légnemű szénhidrogéné, a földgázé. Nemrégiben adtunk hírt arról, •hogy Bács-Kiskun huszonegyedik településére — Hajósra — is eljutott az olcsó, korszerű tüzelőanyag. Előnyeit bizonyára már ezen a télen számos ottani család is élvezi. A felihasználás mennyiségét tekintve az igazán jelentős fogyasztók a mezőgazdasági és ipari üzemek. Ezért a földgázvezetés iránya sosem lehet független attól, hogy a célbavett körzetben, helységben menynyi kőolajat lehet helyettesíteni a kevésbé drága gázzal. Az utóbbi években jó néhány termelőszövetkezet szárítójában tértek már át a földgáztüzelésre, s ahol tudnak, a gyárak is bekapcsolódnak az energiafelhasználás ésszerűsítésének programjába. Az üzemi, technológiai hasznosítás arányának növekedése — a kőolaj helyettesítése révén — az államháztartás terheit csökkenti. A családi otthonokba — s az intézményekbe — bevezetett földgáz pedig elsősorban kényelmesebbé, komfortosabbá teszi az életünket. Mindehhez a megyei olajbányászok áldozatos munkája szükséges, ezért ma, az ünnepnapjukon a szokásosnál is nagyobb tisztelettel gondolunk rájuk. I szervezésével segítjük. A hároméves képzési ciklust vizsgálva az a tapasztalat, hogy a lemorzsolódás 10—12 százalék között mozog, elég nagy. Ennek két fő oka van: a nem megfelelő tanulmányi eredmény, illetve a szakmai rátermettség hiánya. Ügy gondolom, hogy nem túlzott igényről beszélek, amikor javaslom^ hogy országosan kötelező orvosi, alkalmassági vizsgálaton vegyenek részt a szakmunkástanulónak jelentkező gyerekek, ahol megálla. pítanák: ki mire képes, mire alkalmas? Régóta megoldásra váró gond a szakmunkástanuló képzési tanterv rugalmatlansága. Ugyanis a gyakorlati életre nem készíti fel igazán a tanulókat. Az, hogy a harmadik évben a diákokat speciális területen (például hatorsós automatákon) foglalkoztatjuk, kétségtelenül hasznos dolog, de vizsgázniuk az eredeti tanmenet szerint kell, egészen másból. S így, bár bizonyos tekintetben többet — mást is — tudnak ezek a tanulók, ezt a vizsgaeredményük nem tükrözheti. Néhány szakmában feszültséget teremt a munkaerőigény és a megyétől kapott beiskolázási keretszám a szakmunkásképző intézetben. Nem divatszakmákról van szó. Az iskola, a vállalatok, gyárak, üzemek körében felmérést végez, hogy milyen szakmában kívánnak tanulót foglalkoztatni. Ennek ellenére például a forgácsolók esetében nem kapja meg a megyétől a szükséges keretszámot, és így nem tud az igények szerint elég tanulót képezni. Szeretnénk, ha a jövőben ez a probléma is rugalmasan megoldódna. Szörényi Lászlóné a megyei pártbizottság tagja ■ A megyében jól megfér egymás mellett a nehézipar — nálunk — új ágazata, a szénhidrogén- bányászat és a mezőgazdaság. • amikor baj van, HA NAGYON NAGY BAJ VAN, kéretlenül jönnek, a helyére tesznek mindent, mi úgy i tűnt, hogy megoldhatatlan!” (Részlet Soós Zoltán az 1979. Össztűz ZSANA avagy AZ ÁGYŰ HASZNA című verséből.) ■ A tanyaiak általában palackos gázzal főznek, s melegítenek vizet a mindennapi szükségleteik kielégítéséhez. De akad köztük olyan szerencsés is, aki — a vezeték közelében lakva — beköttetheti házába a földgázt. Felvételünk egy ilyen szanki család tanyáján készült. (Egy vb-titkár monológja) • Lakiteleken a Szikra Tsz terményszárítója néhány hete már olaj helyett földgáztüzeléssel készíti a lucernalisztet és granulátumot. Ü Tiszaalpár, 1983. Nagy ünnep egy község életében, amikor az odavezetett földgáz fáklyája fellobban. (Tóth Sándor felvételei) VÍZEN UTAZIK A TÁPKÉSZÍTŐ ÜZEM Őszi csúcs előtt a hajózás „Halason születtem 1943-ban, de a szüleim kiskőrösiek voltak. Később költöztünk Tabdiba. Az általános iskola elvégzése után Kiskőrösre jártam gimnáziumba. Sok minden érdekelt. Például a rádiótechnika, a műszerész szakma, meg ilyesmi. Szerettem volna ilyen pályát, de kezdettől fogva vonzott a mezőgazdaság is. Ezért a gimnázium után beiratkoztam, a baromfitenyésztő szakiskolába, Pécelre. Később ott végeztem el a felsőfokú technikumot is, ugyanilyen szakon. Azután Mélykútra kerültem, ahol az Alkotmány Tsz állattenyésztője lettem. Eljöttem a családi fészekből. Nem sokkal később Kiskőrösre költöztem, ott a vegyesipari ktsz-nél voltam bérelszámoló, diszpécser, munkaügyi előadó, műszakvezető. Ma már tudom, hogy valamennyi munkakör tapasztalatait jól fel lehet használni jelenlegi beosztásomban. A továbbiak során a Baromfifeldolgozó Vállalat halasi gyárában dolgoztam, a hizlaldában.. Ám egy szép napon Tabdiból felkerestek,• jöjjek oda a tanácshoz, adóügyi előadónak. Ez a munka új volt, nemcsak nekem, hanem a tanácsnak is, hiszen teljesen új feladat lett a borforgalmi adó ügyintézésére. Ez a terület addig a Pénzügyőrséghez tartozott. Nekem az volt a fontos, hogy hazajöttem — és hazataláltam — végre. Éreztem kezdettől, hogy szeretnek, becsülnek az emberek. Jó volt visszahallani, amikor azt mondták a tanácsházáról, hogy jó ide bejönni. ' Később Veszprémben elvégeztem a tanácsakadémiát, majd amikor Tabdiban nyugdíjba vonult a vb- titkár, én lettem az utóda. Gondolom, azért küldtek előtte újra iskolába. Ahol — így utólag is elmondhatom, jó érzéssel — sokat tanultam dr. Kovács Sándor tanártól, ö ma az Államigazgatási Főiskola főigazgatója. Milyen hatással volt rám? Nehéz lenne eltúlozni. Tanultam tőle emberséget, pedagógiát, az irodalom és a művészet szeretetét, a kitartással végzett munka képességét és örömét, valamint a naponkénti apró munkák sikerének az értékelését. A hetvenes évek közepe számomra az útkeresés időszaka volt, de szerintem általában a tanácsi hálózatról is elmondható ez. Miért szeretem a beosztásomat, a munkámat? Legfőképpen, mert segíteni tudok másoknak, sokaknak. Igaz, hogy az én munkám nem látszik konkrétan, de én mégis érzem az eredményt a tekintetekben, a köszönésekben és a kézszorításokban. Mire törekedtem — és törekszem — elsősorban? Arra, hogy ha valaki kenyeret akar venni, legyen rá módja, alkalma. Ha fodrászhoz kíván menni, ne mérgelődjön azért, mert nincs hová. Jó példaként mondhatnám még a zavartalan áramszolgáltatást, a tűzoltóság munkáját, a művelődési ház életét. Gond is van az örömök, a sikerek mellett. Kellene öregek napközi otthona, és még legalább két iskolai tanterem. Meg jobb vízellátás. Hiányzik a testnevelő tanár és a hivatásos népművelő. A legnagyobb örömeim? A családom, a három gyerek sikeres nevelése, a szép házunk, s az, ami a közösségnek jó: az új ABC-áru- ház, a horgászegyesület megszületése, a sok-sok társadalmi munka, a jobb egészségügyi ellátás. És természetesen az, hogy látom: milyen nagyszerűen boldogulnak a szorgos, dolgos emberek.. Elmondta: Andriska László lejegyezte: Varga Mihály A magyar hajózásra nagy feladatok várnak az év hátralevő részében: a külkereskedelem ilyenkor szokásos hajrája, valamint a mezőgazdasági termények idényjellegű szállítássá kemény erőpróba álé állítja a vállalatokat. A MAHART-nak— az utóbbi heteket leszámítva — az egyik legnagyobb gondja az volt,* hogy pótolja a múlt év végi és az idei tavaszi kedvezőtlen időjárás miatti elmaradásokat, hogy ezek már ne nehezítsek az amúgy is feszítettebb utolsó negyedévet. A megnövekedő igényeknek ésszerű, rugalmas szervezéssel, a hajók jó kihasználásával, a szükséges rakodó- és hajózószemélyzet biztosításával igyekszik eleget tenni. A hátralevő exportszállítások során nagy tételben viszik a hajók külföldre — elsősorban az«NS2K- ba -és a földközi-tengeri országokba, sőt még a Távol-Keletre ■is — a különféle kohó- és gépipa-, ri termékeket: mintegy százezer tonnányit fuvaroznak el december végéig. A műtrágya export lebonyolítása szintén a jelentős őszi feladatok közé tartozik. Több komplett gyárberendezés is vízen teszi meg az utat a megrendelőkhöz; így például Algériába kulcsra kész csirkefarmot, valamint takarmánykeverő és tápkészítő üzemeket szállítanak a magyar hajók. Az import áruk forgalmában az ipari nyersanyagoké: a széné, és a vasércé a fő szerep. Ez utóbbiakból az őszi—tél eleji időszakban 200 ezer tonna érkezik vízi úton. Jelentős mennyiségű foszfátféleség is utazik a vízen, ezt a műtrágyaiparunk számára nélkülözhetetlen alapanyagot 'Marokkóban, Algériában, Tunéziában rakják a magyar hajókba. Az Egyiptomból, Szíriából rendelt gyapot ugyancsak több hajórakományt tesz ki. A belföldi szállítások évközi megoszlása viszonylag egyenletesebb, mint az export—-import fuvarozásoké. Ebben a forgalomban főként építési anyagokat, követ, kavicsot, sódert, cementet, emellett házgyári elemeket, olajtermékeket visznek nagy mennyiségben az uszályok. A fuvarozási igényeket maximálisan kielégíti a hajózás. Tábormérleg A nyári szünidőben több mint negyvenezer középiskolás és mintegy háromezer egyetemista, főiskolás dolgozott a KISZ építőtáboraiban. A népgazdaság különböző területén szervezett táborok csaknem 12 ezer külföldi diákot is fogadtak, míg a magyar fiatalok közül több mint kétezren töltötték a vakáció egy részét külföldi építőtáborokban. Az építőtáborozó diákok csaknem félmilliárd forint termelési értéket állítottak elő, az egy fiatalra jutó napi bruttó átlag- , kereset 113 forint volt, míg tavalyelőtt 81, tavaly pedig 107 forintot értek el. Az idén bővült a szakosított építőtáborok köre. Különösen népszerűek voltak a számítástechnika, a népművészet és a különböző idegen nyelvek iránt érdeklődőknek szervezett programok. Folytatódott a -már bevált és népszerű építőtábori butik-akció, amelynek révén — rövidébb-hosz. szabb ideig — az ország valamennyi táborában olcsón vásárolhattak divatos, fiatalok által készített ruhákat a táborozik.
