Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-02 / 206. szám

Tegnap, szeptember 1-én volt 45 éve, hogy Német* ország megtámadta Lengyelországot, és megkezdődött a II. világháború. E tragikus dátum következményeire emlékeztetve a világot, ezt a napot békenappá nyilvá­nították. Magazinunkat a fasizmus, a fegyverkezés, az elnyomás és a háború elleni küzdelem témakörében állítottuk össze­KÉT KÉP — KÉT ORSZÁG • A Szovjetunióban békehajó indult Habarovszkból. Utasai fiatalok és a békemozgalom képviselői, akik nagygyűléseken és béketalitko- zókon vesznek részt. • A republikánusok dallasi konveneiójával egyidőben több, a rea­gani politikát elítélő akcióra került sor a nagyvárosban. A képen egy cirkálórakéta modelljét szállító autó látható, ezzel a felirattal: „Fagyasszátok be a cirkálórakétákat! Veszélyes! Európába telepíteni tilos!” • Veszélyes - mutatvány, p NICARAGUA Reverendával vagy anélkül? „Mint lkeresztények, i a szegé­nyek és a szegények forradalma iránt (érzett elkötelezettségtől in­díttatva, készek vagyunk .bármi­lyen, bennünket sújtó büntetés elfogadására” — jelentette ki a közelmúltban Ernesto Oardenal nicaraguai kulturális miniszter. Cardenal a Vatikán fenyegetésé­re válaszolt — a nicaraguai kor­mány három pap miniszterét és egy magasrangú tisztségviselő­jét szankciókkal akafja sújtani a Szentszék, ha nem válnak meg a kormányban betöltött hivataluk­tól. A nicaraguai forradalom győ­zelme felszínre hozta a katolikus egyházon belüli ellentmondáso­kat a társadalmi problémák és a politikai változások megítélésé­ben. A nicaraguai egyház tevé­keny részt vállalt a győzelem ki­vívásában, és az azt követő újjá­szervezésben, újjáépítésben. A forradalom radfkalizálódásával azonban az egyházi hierarchia konzervatív szárnya egyre in­kább szembekerült a sandinista vezetéssel. 1962—65-ben Rómában a II. Vatikáni Zsinaton is felmerült ez a kérdés. A zsinaton elfogadott dokumentumok részben válaszol­tak a kihívásra: olyan aktuális politikai kérdésekben foglaltak állást, mint a gyarmatosítás fel­számolása, a fegyverkezés elíté­lése, a nem hívőkkel való párbe­széd lehetősége. A zsinat doku­mentumait kiegészítette VI. Pál pápa 1967-ben kiadott „Popula- rum progressio” elnevezésű en- ciklikája, amely 'elismerte a „kü­lönösen kegyetlen tirannus" elle­ni felkelés és alapvető társadal­mi változás jogosságát. Az egyház egységének jelsza­vával folytatott küzdelem külö­nösen kiéleződött II. János Pál pápává választása után, éppen a közép-amerikai forradalmi moz­galmak fellángolása idején. VI. Pál korábban manőverezett a konzervatívok és a reformerek között — a Vatikán 1963-ben, a „Populorum Progressio” kiadá­sának második évfordulóján létre- - hozta a „Latin-amerikai Fejlesz­tési Alapot” „a társadalmi hala­dás segítésére”, hogy elvegye a terepet a.lázadók elől —, ám II. János Pál mát nyílt harcot hir­detett ellenük. A nicaraguai pap miniszterek elismerik: a Vatikán az érvény­ben levő kánoni jogra hivatko­zik, amikor fellép ia papok álla­mi funkciói jelien — ám 19tkl- ben a Szentszék „ideiglenesen" engedélyezte a papok miniszteri kinevezését. ‘Ezt eddig ,nem von­ta vissza — mondják a reveren- dás miniszterek, és 1vállalják az esetleges büntetést is az ügyért, amelyben hisznek, i • II. János Pál: „A papok ne foglalkozzanak politikai kérdé­sekkel.” KARINTHY FRIGYES:' Béke Hát ez már a béke — o százszázalékos, az igazi, a bé­kebeli béke, a Ferenc József- korabeli — nem az álbéke, az a hadibéke, amivel, fawte de mieux, dicsekedtünk már ti­zenkilencben, mikor először láttak páréves gyermekeink kiflit az asztalon és habot a kávén. Na, mit gondoltok? Mit gondoltok, mi az, mi az a tünet, az a Mr, a látvány, amire azt mondom — no, megvan, most már komolyan beszélhetünk róla, hogy béke van. • Tessék kitalálni! Talám. az újságok terjedel­me húsvétkor, pünkösdkor? Nem rossz. Ez csakugyan bé­kebeli tünet, de nem az igazi — másféle hang volt az még­is! Részletüzletek — mindent lehet már kapni részletre, ru­hát, biciklit, autót, házat, ci­pőt, lakást, könyvet, bútort, drámatémákat, moziötletet, nőt — pénzt elsején, a részlet- fizetések törlesztésére. Aha! csakugyan, ez már valami! Ez már közel van — de még min­dig nem az igazi. VillamosvilágRási üzemza­var — telefonmizéria. Aha! Aha! Gyerünk csak! Üj házat építenek a Horthy Miklós úton! Bravó! Majdnem! Közel jár! Utcaöntözó gépek rettenetes port kavarnak fel: Langyos viz!.., Ahá! Ott valaki nagyszerű dolgot mondott... A Kálvin téri szökőkútban megindult a víz ma reggel! — Tű! Tűz! Ez már igenis közel jár! Konflis köszön a bakról, alá­szolgálja, nagyságos úr! Tes­sék parancsolni! Cselédelhelyezők zsúfolva — bravó, csak tessék folytatni a találgatást! Plakátok az ebzárlatrpl — aha! Nincs Szózat és Nép — ne­gatív tünet, de milyen jellem­ző! Még mindig nem az igazi! Hát nem találják ki? Na majd segítek! Tessék az újságokat végig­lapozni ... Ott található... Frankügy? A dehogy! ön- gyilkosságok? Na, szó, szó. Színházak rosszul mennek? Még mindig nem az. Na, megmondom, ne törjék a fejüket. Keresés közben átlapozták az első oldalt. Pedig ott lát­ható. A lapok első oldalán — a teljes, a tökéletes, a százszá­zalékos béke jele... Az államok katonai szerző­déseket kötnek! Európa háborúra készülő­dik! Hát ez az — a teljes, mara­dék nélküli békehangulat! „MINDENKIT MEG KELL NYERNI ÜGYÜNKNEK” Békeharcos Japánból Az ötvenegy esztendős békeharcos nemrégiben az Országos Béke­tanács meghívására tartózkodott hazánkban. 1945-ben egyik sérültje volt a hirosimai bombázásnak; érthető tehát, ha jelenleg ő az Atomsérültek Tokiói Szervezetének helyettes főtitkára. Egyébként. Jamamoto Hidenori az Élet és Politika (Kurasi To Seidzsi) című lap főszerkesztője, mely a Japán Kommunista Párt orgánuma. A pusz- tavacsi békefesztivál egyik előadója volt, ezt követően látogatott cl Kecskemétre. A Hazafias Népfront megyei bizottságának székhazá­ban beszélgettünk vele. — Először van Magyarorszá­gon? — Igen, de reméltem nem utoljára. — Milyen céllal utazott el hozzánk a világ túlsó feléből? — Az Országos Béketanács meghívására jöttem. Örömmel vettem részt az önök békefesz­tiválján, melyen alkalmam volt népes közönség előtt 'beszélni, kifejteni álláspontomat az em­beriség jövőjéről. — Kérem, jellemezze a japán békemozgalmat. Mi az. amit el­sősorban fontosnak tart elmon­dani róla? — Abból indulunk ki, ez nyil­ván mások előtt is természetes, hogy mivel a mi országunk az egyetlen, amely atombombától szenvedett, Imegílliet bennünket a kezdeményezés joga. Am egy­ben kötelességünk is arra töre­kedni, azért harcolni és má­sokat is arra biztatni, hogy ne történhessen Ilyesmi többé. Sem­mi olyan, ami az egész emberi­ségnek szégyenévé válik. — Van valami egyéb ok, té­nyező is, mely összefogásra ösz­tönzi a japán békemozgalom híreit? . — Legyen elég itt most csu­pán egyetlen ilyet megemlíteni. Nálunk az alkotmány tiltja ugyan, de az USA nyomására sajnos, erőseidnek a fegyverke­zési tendenciák. Ezt nem lehet, nem szabad tétlenül nézni. — Milyen bázisa, háttere, erő­forrása van annak, hogy elkép­zeléseiket valóra váltsák?' — A jelek szerint a japán nép többsége egyértelműen békét akar. Ez jó, de nem elég nekünk. Célunk, hogy mindenkit meg­nyerjünk az ügynek! A reakciós törekvések miatt ez bizony ne­héz. Mást mondok: hazámban öt politikai pátit van, de ezek kö­zül csak a kommunisták harcol­nak következetesen a békéért. Itt jegyzem meg, ami világszer­te köztudott, hogy a japánok gazdasági életképessége nagy­szerű. Ezt mi jj is valljuk. Bár­csak párosulna ez ideológiai-po­litikai emelkedettséggel! Az len­ne az igazi. — ön mióta .vesz részt szer­vezetten a mozgalomban? — 1951-ben széles körben vi­ta folyt a békeszerződésről az­óta. Egyes csoportok, érdekszö­vetségek azt akarták, hogy ez csak az USA-val történjék meg, A kommunisták szerint a szo­cialista világot sem lehet ki­hagyni. Fiatal voltam akkorában, de saját tapasztalatomból tud­tam: béke kell, a világ közleli és távoli országaival egyaránt. Én ugyan jogásznak készültem, de az életem az újságírással és a politikával fonódott össze. Bi­zonyos szakmai előzmények után lapszerkesztő vagyok ma is. A béke ügye életem minden sza­kaszában érdekelti méghozzá cselekvő módon. — Köszönöm a beszélgetést. Varga Mihály Plakátok üzenete „Békéért — a háború ellen” címmel politikai plakátkiálli- tást rendeztek a közelmúltban a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában, a Magyar­Szovjet Baráti Társaság és az Országos Béketanács rendezésében. A világ minden tájáról érkezett művek az emberiség békevágyát az alkalmazott grafika eszközeivel fejezik ki. Reprodukcióink a tárlat gazdag anyagából mutatnak be néhányat. AGENT ORANGE Halál - fémhordóban Ml ebnél Byan közlegény 1966-ban érkezett Vietnamba, akkor, amikor a fegyveres erő egyre fokozódó beveté­sével párhuzamosan az amerikai hadsereg már meg­kezdte vegyi háborúját Is s gerillák ellen. E kémiai had* viselés ffi fegyvere az Agent Orange volt, egy lombtala­nná vegyszer, amellyel az agresszorok a dzsungel növény- takaróját akarták elpusztítani; megakadályozandó, hogy a harcolóiknak védelmi “.-menedéket nyújthasson. Byan egyaége egy ideig olyan területen tartózkodott, amely­re szintén Agent Orange-ot permeteztek. A közkatona néhány hét múlva Ijedten jelentkezett egészségügyi vizs­gálatra: 25 «kilót fogyott, ágyéka megduzzadt és testét kiütések borították. Az orvosok penlelllnnel kezelték, majd visszaküldték szolgálatra. Hazatérve, öt évvel ké­sőbb — rendőr volt Long Esküidben — lánya született. A csecsemőnek torz végtagjai lettek, zziv-rendszerellenes- sére volt, és a szakértők szerint egész életében a toló­székhez lesz szögezve. A néhány tízezres szám persze csak az amerikai áldozatok számát jelöli. Rajtuk kívül a vietnami háborúban részt vevő ausztrál, új-zélandi katonákat is érint — nem beszélve a leginkább sújtott viet­nami polgári lakosságról. Az amerikai légierő ugyan- is nyakló nélkül, megdöbbentő mértékben alkalmaz* ta a harci anyagot: 1965 és 1970 között körülbelül 50 millió litert szórt le Vietnam erdei és termő­földjei felett. (A méreg egyébként onnan kapta ne­vét, hogy halálos terhet hordozó fémtartályain élénk narancssárga sávok figyelmeztettek gyilkos tartal­mára.) Az Agent Orange egyik összetevője nem más, mint a Dioxin, amely parányi mennyiségben is rendkívül veszélyes az emberi szervezetre. Jogi tengerikígyó Narancsszínű sávok Ryan csak egyike annak a sok ezer katonának, aki tragédiáját az Agent Orange-tól származtatja. Sorstársainak számát egyes szakértők '20—30 ezer­re, mások viszont 50—60 ezerre becsülik. Pontosan nem is lehet tudni, hisz a baj különféle formákban mutatkozhat meg. Legtöbbször rákos esetek, ideg- rendszeri elváltozások, máj- és vesgrendellenessé- gek fordulnak elő náluk, gyerekeik közül pedig ki­ugróan sok jön világra valamilyen testi fogyaté­kossággal. ■ A kártérítésért pereskedő veteránok három képviselője a bírósági tárgyalás előtt. A harci méreg gyártói szerint a veszéllyel a ka­tonai vezetés és a washingtoni kormányzat is tisz­tában volt. Használatának leállítására mégis csak évekkel az első botrányok kirobbanása után került sor. Nem sokát késett így érthető módon az első kártérítési igények benyújtása sem, ám a pereske­dés jogi tengerikígyóként húzódott, s csak nemrég, öt esztendei huzavona után került egy New York-i bíróság elé. j A szembenálló felek órákkal a tárgyalás kijelölt időpontja előtt — kiegyeztek. A mammutcégek egy 180 millió dolláros alap létrehozását vállalták, amelyből a veteránokat, illetve rászoruló utódaikat kártalaníthatják 25 éven keresztül. Több cég azon­ban, amelyeket a legnagyobb „érvágás” ért, a sző- vetségi kormány beperelését fontolgatja, mondván, hogy ők csupán a konkrét megrendeléseknek tettek eleget, a felelősök végső soron Washingtonban ke­resendők. \ . v ’ ­Ne pénzt, igazságot Ez a véleményé több ezer veteránnak is, akik nem nyugodtak bele a „piszkos alkuba”. Sokan egyé­ni akciókban bíznak, másak ragaszkodnak az ügy jogi továbbviteléhez. A vietnami háború ausztrál veteránjainak szövet­sége is néhány hete elvetette azt a Washington ál­tal felajánlott lehetőséget, hogy pusztán pénzbeli kártérítéssel elégítse ki követeléseiket. A szövetség elnökét idézve: „Az Agent Orange miatt szenvedő) ausztráloknak nem pénzre, hanem az igazságra van szükségük...” I összeállította: Hámori Zoltán I &

Next

/
Thumbnails
Contents