Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-02 / 206. szám
Tegnap, szeptember 1-én volt 45 éve, hogy Német* ország megtámadta Lengyelországot, és megkezdődött a II. világháború. E tragikus dátum következményeire emlékeztetve a világot, ezt a napot békenappá nyilvánították. Magazinunkat a fasizmus, a fegyverkezés, az elnyomás és a háború elleni küzdelem témakörében állítottuk összeKÉT KÉP — KÉT ORSZÁG • A Szovjetunióban békehajó indult Habarovszkból. Utasai fiatalok és a békemozgalom képviselői, akik nagygyűléseken és béketalitko- zókon vesznek részt. • A republikánusok dallasi konveneiójával egyidőben több, a reagani politikát elítélő akcióra került sor a nagyvárosban. A képen egy cirkálórakéta modelljét szállító autó látható, ezzel a felirattal: „Fagyasszátok be a cirkálórakétákat! Veszélyes! Európába telepíteni tilos!” • Veszélyes - mutatvány, p NICARAGUA Reverendával vagy anélkül? „Mint lkeresztények, i a szegények és a szegények forradalma iránt (érzett elkötelezettségtől indíttatva, készek vagyunk .bármilyen, bennünket sújtó büntetés elfogadására” — jelentette ki a közelmúltban Ernesto Oardenal nicaraguai kulturális miniszter. Cardenal a Vatikán fenyegetésére válaszolt — a nicaraguai kormány három pap miniszterét és egy magasrangú tisztségviselőjét szankciókkal akafja sújtani a Szentszék, ha nem válnak meg a kormányban betöltött hivataluktól. A nicaraguai forradalom győzelme felszínre hozta a katolikus egyházon belüli ellentmondásokat a társadalmi problémák és a politikai változások megítélésében. A nicaraguai egyház tevékeny részt vállalt a győzelem kivívásában, és az azt követő újjászervezésben, újjáépítésben. A forradalom radfkalizálódásával azonban az egyházi hierarchia konzervatív szárnya egyre inkább szembekerült a sandinista vezetéssel. 1962—65-ben Rómában a II. Vatikáni Zsinaton is felmerült ez a kérdés. A zsinaton elfogadott dokumentumok részben válaszoltak a kihívásra: olyan aktuális politikai kérdésekben foglaltak állást, mint a gyarmatosítás felszámolása, a fegyverkezés elítélése, a nem hívőkkel való párbeszéd lehetősége. A zsinat dokumentumait kiegészítette VI. Pál pápa 1967-ben kiadott „Popula- rum progressio” elnevezésű en- ciklikája, amely 'elismerte a „különösen kegyetlen tirannus" elleni felkelés és alapvető társadalmi változás jogosságát. Az egyház egységének jelszavával folytatott küzdelem különösen kiéleződött II. János Pál pápává választása után, éppen a közép-amerikai forradalmi mozgalmak fellángolása idején. VI. Pál korábban manőverezett a konzervatívok és a reformerek között — a Vatikán 1963-ben, a „Populorum Progressio” kiadásának második évfordulóján létre- - hozta a „Latin-amerikai Fejlesztési Alapot” „a társadalmi haladás segítésére”, hogy elvegye a terepet a.lázadók elől —, ám II. János Pál mát nyílt harcot hirdetett ellenük. A nicaraguai pap miniszterek elismerik: a Vatikán az érvényben levő kánoni jogra hivatkozik, amikor fellép ia papok állami funkciói jelien — ám 19tkl- ben a Szentszék „ideiglenesen" engedélyezte a papok miniszteri kinevezését. ‘Ezt eddig ,nem vonta vissza — mondják a reveren- dás miniszterek, és 1vállalják az esetleges büntetést is az ügyért, amelyben hisznek, i • II. János Pál: „A papok ne foglalkozzanak politikai kérdésekkel.” KARINTHY FRIGYES:' Béke Hát ez már a béke — o százszázalékos, az igazi, a békebeli béke, a Ferenc József- korabeli — nem az álbéke, az a hadibéke, amivel, fawte de mieux, dicsekedtünk már tizenkilencben, mikor először láttak páréves gyermekeink kiflit az asztalon és habot a kávén. Na, mit gondoltok? Mit gondoltok, mi az, mi az a tünet, az a Mr, a látvány, amire azt mondom — no, megvan, most már komolyan beszélhetünk róla, hogy béke van. • Tessék kitalálni! Talám. az újságok terjedelme húsvétkor, pünkösdkor? Nem rossz. Ez csakugyan békebeli tünet, de nem az igazi — másféle hang volt az mégis! Részletüzletek — mindent lehet már kapni részletre, ruhát, biciklit, autót, házat, cipőt, lakást, könyvet, bútort, drámatémákat, moziötletet, nőt — pénzt elsején, a részlet- fizetések törlesztésére. Aha! csakugyan, ez már valami! Ez már közel van — de még mindig nem az igazi. VillamosvilágRási üzemzavar — telefonmizéria. Aha! Aha! Gyerünk csak! Üj házat építenek a Horthy Miklós úton! Bravó! Majdnem! Közel jár! Utcaöntözó gépek rettenetes port kavarnak fel: Langyos viz!.., Ahá! Ott valaki nagyszerű dolgot mondott... A Kálvin téri szökőkútban megindult a víz ma reggel! — Tű! Tűz! Ez már igenis közel jár! Konflis köszön a bakról, alászolgálja, nagyságos úr! Tessék parancsolni! Cselédelhelyezők zsúfolva — bravó, csak tessék folytatni a találgatást! Plakátok az ebzárlatrpl — aha! Nincs Szózat és Nép — negatív tünet, de milyen jellemző! Még mindig nem az igazi! Hát nem találják ki? Na majd segítek! Tessék az újságokat végiglapozni ... Ott található... Frankügy? A dehogy! ön- gyilkosságok? Na, szó, szó. Színházak rosszul mennek? Még mindig nem az. Na, megmondom, ne törjék a fejüket. Keresés közben átlapozták az első oldalt. Pedig ott látható. A lapok első oldalán — a teljes, a tökéletes, a százszázalékos béke jele... Az államok katonai szerződéseket kötnek! Európa háborúra készülődik! Hát ez az — a teljes, maradék nélküli békehangulat! „MINDENKIT MEG KELL NYERNI ÜGYÜNKNEK” Békeharcos Japánból Az ötvenegy esztendős békeharcos nemrégiben az Országos Béketanács meghívására tartózkodott hazánkban. 1945-ben egyik sérültje volt a hirosimai bombázásnak; érthető tehát, ha jelenleg ő az Atomsérültek Tokiói Szervezetének helyettes főtitkára. Egyébként. Jamamoto Hidenori az Élet és Politika (Kurasi To Seidzsi) című lap főszerkesztője, mely a Japán Kommunista Párt orgánuma. A pusz- tavacsi békefesztivál egyik előadója volt, ezt követően látogatott cl Kecskemétre. A Hazafias Népfront megyei bizottságának székhazában beszélgettünk vele. — Először van Magyarországon? — Igen, de reméltem nem utoljára. — Milyen céllal utazott el hozzánk a világ túlsó feléből? — Az Országos Béketanács meghívására jöttem. Örömmel vettem részt az önök békefesztiválján, melyen alkalmam volt népes közönség előtt 'beszélni, kifejteni álláspontomat az emberiség jövőjéről. — Kérem, jellemezze a japán békemozgalmat. Mi az. amit elsősorban fontosnak tart elmondani róla? — Abból indulunk ki, ez nyilván mások előtt is természetes, hogy mivel a mi országunk az egyetlen, amely atombombától szenvedett, Imegílliet bennünket a kezdeményezés joga. Am egyben kötelességünk is arra törekedni, azért harcolni és másokat is arra biztatni, hogy ne történhessen Ilyesmi többé. Semmi olyan, ami az egész emberiségnek szégyenévé válik. — Van valami egyéb ok, tényező is, mely összefogásra ösztönzi a japán békemozgalom híreit? . — Legyen elég itt most csupán egyetlen ilyet megemlíteni. Nálunk az alkotmány tiltja ugyan, de az USA nyomására sajnos, erőseidnek a fegyverkezési tendenciák. Ezt nem lehet, nem szabad tétlenül nézni. — Milyen bázisa, háttere, erőforrása van annak, hogy elképzeléseiket valóra váltsák?' — A jelek szerint a japán nép többsége egyértelműen békét akar. Ez jó, de nem elég nekünk. Célunk, hogy mindenkit megnyerjünk az ügynek! A reakciós törekvések miatt ez bizony nehéz. Mást mondok: hazámban öt politikai pátit van, de ezek közül csak a kommunisták harcolnak következetesen a békéért. Itt jegyzem meg, ami világszerte köztudott, hogy a japánok gazdasági életképessége nagyszerű. Ezt mi jj is valljuk. Bárcsak párosulna ez ideológiai-politikai emelkedettséggel! Az lenne az igazi. — ön mióta .vesz részt szervezetten a mozgalomban? — 1951-ben széles körben vita folyt a békeszerződésről azóta. Egyes csoportok, érdekszövetségek azt akarták, hogy ez csak az USA-val történjék meg, A kommunisták szerint a szocialista világot sem lehet kihagyni. Fiatal voltam akkorában, de saját tapasztalatomból tudtam: béke kell, a világ közleli és távoli országaival egyaránt. Én ugyan jogásznak készültem, de az életem az újságírással és a politikával fonódott össze. Bizonyos szakmai előzmények után lapszerkesztő vagyok ma is. A béke ügye életem minden szakaszában érdekelti méghozzá cselekvő módon. — Köszönöm a beszélgetést. Varga Mihály Plakátok üzenete „Békéért — a háború ellen” címmel politikai plakátkiálli- tást rendeztek a közelmúltban a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, a MagyarSzovjet Baráti Társaság és az Országos Béketanács rendezésében. A világ minden tájáról érkezett művek az emberiség békevágyát az alkalmazott grafika eszközeivel fejezik ki. Reprodukcióink a tárlat gazdag anyagából mutatnak be néhányat. AGENT ORANGE Halál - fémhordóban Ml ebnél Byan közlegény 1966-ban érkezett Vietnamba, akkor, amikor a fegyveres erő egyre fokozódó bevetésével párhuzamosan az amerikai hadsereg már megkezdte vegyi háborúját Is s gerillák ellen. E kémiai had* viselés ffi fegyvere az Agent Orange volt, egy lombtalanná vegyszer, amellyel az agresszorok a dzsungel növény- takaróját akarták elpusztítani; megakadályozandó, hogy a harcolóiknak védelmi “.-menedéket nyújthasson. Byan egyaége egy ideig olyan területen tartózkodott, amelyre szintén Agent Orange-ot permeteztek. A közkatona néhány hét múlva Ijedten jelentkezett egészségügyi vizsgálatra: 25 «kilót fogyott, ágyéka megduzzadt és testét kiütések borították. Az orvosok penlelllnnel kezelték, majd visszaküldték szolgálatra. Hazatérve, öt évvel később — rendőr volt Long Esküidben — lánya született. A csecsemőnek torz végtagjai lettek, zziv-rendszerellenes- sére volt, és a szakértők szerint egész életében a tolószékhez lesz szögezve. A néhány tízezres szám persze csak az amerikai áldozatok számát jelöli. Rajtuk kívül a vietnami háborúban részt vevő ausztrál, új-zélandi katonákat is érint — nem beszélve a leginkább sújtott vietnami polgári lakosságról. Az amerikai légierő ugyan- is nyakló nélkül, megdöbbentő mértékben alkalmaz* ta a harci anyagot: 1965 és 1970 között körülbelül 50 millió litert szórt le Vietnam erdei és termőföldjei felett. (A méreg egyébként onnan kapta nevét, hogy halálos terhet hordozó fémtartályain élénk narancssárga sávok figyelmeztettek gyilkos tartalmára.) Az Agent Orange egyik összetevője nem más, mint a Dioxin, amely parányi mennyiségben is rendkívül veszélyes az emberi szervezetre. Jogi tengerikígyó Narancsszínű sávok Ryan csak egyike annak a sok ezer katonának, aki tragédiáját az Agent Orange-tól származtatja. Sorstársainak számát egyes szakértők '20—30 ezerre, mások viszont 50—60 ezerre becsülik. Pontosan nem is lehet tudni, hisz a baj különféle formákban mutatkozhat meg. Legtöbbször rákos esetek, ideg- rendszeri elváltozások, máj- és vesgrendellenessé- gek fordulnak elő náluk, gyerekeik közül pedig kiugróan sok jön világra valamilyen testi fogyatékossággal. ■ A kártérítésért pereskedő veteránok három képviselője a bírósági tárgyalás előtt. A harci méreg gyártói szerint a veszéllyel a katonai vezetés és a washingtoni kormányzat is tisztában volt. Használatának leállítására mégis csak évekkel az első botrányok kirobbanása után került sor. Nem sokát késett így érthető módon az első kártérítési igények benyújtása sem, ám a pereskedés jogi tengerikígyóként húzódott, s csak nemrég, öt esztendei huzavona után került egy New York-i bíróság elé. j A szembenálló felek órákkal a tárgyalás kijelölt időpontja előtt — kiegyeztek. A mammutcégek egy 180 millió dolláros alap létrehozását vállalták, amelyből a veteránokat, illetve rászoruló utódaikat kártalaníthatják 25 éven keresztül. Több cég azonban, amelyeket a legnagyobb „érvágás” ért, a sző- vetségi kormány beperelését fontolgatja, mondván, hogy ők csupán a konkrét megrendeléseknek tettek eleget, a felelősök végső soron Washingtonban keresendők. \ . v ’ Ne pénzt, igazságot Ez a véleményé több ezer veteránnak is, akik nem nyugodtak bele a „piszkos alkuba”. Sokan egyéni akciókban bíznak, másak ragaszkodnak az ügy jogi továbbviteléhez. A vietnami háború ausztrál veteránjainak szövetsége is néhány hete elvetette azt a Washington által felajánlott lehetőséget, hogy pusztán pénzbeli kártérítéssel elégítse ki követeléseiket. A szövetség elnökét idézve: „Az Agent Orange miatt szenvedő) ausztráloknak nem pénzre, hanem az igazságra van szükségük...” I összeállította: Hámori Zoltán I &
