Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-15 / 191. szám
4 m PETŐFI NEPE • 1984. augusztus 15. ÜJ KERESETSZABÁLYOZÁS 1985-TŐL (L) Egy alapelv, három modell Annak idején a gazdaságban nagyon sokat vártaik 1968- tól, a reformtól. A várakozáshoz gyakran illúziók is tapadtak. Most inkább a kishitűek vannak többségben. Kétségtelen, hogy az 1985. évi irányítási-szabályozási pályamódosítás csodákra nem képes, de azért nagy energiákat szabadíthat fel. Nehéz megmondani például, hogy a határozott és következetes anyagi ösztönzés révén milyen mértékű tartalékok kerülnek felszínre. Mindenesetre elhárulnak az útból a külső adminisztratív akadályok. A keresetszabályozásban nagyabbat lépünk előre, mint eddig bármikor. Meg kell fizetni a jobb munkát A széles körű keresetszabályozási kísérletek tapasztalatait is hasznosítva, 1985-től megszűnik a vállalati nyereség és bérérdekeltség elkülönültsége, kettőssége. Vagyis a keresetnövekedést nem teszik | külön mutatószámtól függővé. A munkabér az anyag- és energiaiköltségekhez, a felhasznált eszközállomány ter- heihez hasonlóan költségtényezővé válik. Ahogyan az anyag- és energiafelhasználás nincs központilag külön szabályozva, ugyanúgy ezentúl a bérfelhasználásban is a gazdasági ésszerűség lesz a kizáróla- , gos vezérlő erő. Meg lehet és meg kell fizetni a munkás, a műszaki teljesítményét, ha a munkájuk révén a bérköltségeknél (az adóterheket is beleértve) nagyobb új érték képződik. Az új érték forrása persze nem feltétlenül több termék. A vállalati nyereséget lehet energia- és anyagtakarékossággal, az eszközök jobb kihasználásával, értékesebb, jobb minőségű, korszerűbb termék előállításával is növelni. Vagyis remélhetőleg elhárulnak az intenzív gazdasági fejlődés akadályai, azok mindenesetre, amelyek á szabályozásban rejlenek. Hol, mi változik? Az új keresetszabályozási rendszer több részlete még tisztázásra szorul, főbb elvei azonban már kialakultak. Három modell alkalmazására kerül sor 1985-től. Az alapmodell a keresetszint-szabályo- zás. Az ide kerülő vállalatok az egyéni kereseti szint — tehát nem a növekmény — után sávonként progresszív adót fizetnek. Adómentesség csak a minimális bért (jelenleg havi 2000 forintot) illeti meg, az előző évi szint (a bázis) tehát adóköteles. Az adómérték 10— 50 százalékig terjed. Progresz- szív, de a legfelső sávban sem irreális. A keresetszint-szabá- lyozás a legkötetlenebb, a legszabadabb modell, az intenzív ösztönzésre leginkább alkalmas. A másik új forma a keresetnövekmény-szabályozás. Alkalmazhatósága szintén a szabadon felhasználható nyereség alakulásától függ. A progresszív, ám mérsékelt adókulcsok mellett ez a modell is a jelenleginél sokkal rugalmasabb bérgazdálkodást tesz lehetővé. Végül harmadik modell a központi keresetszabályozás. Ebbén a formában, mint ismeretes, a terveknek megfelelően meghatározott mértékű adómentes kereset növelésére van lehetőség. Az ezen felüli növekedést progresszív adó terheli. Elosztás helyett ösztönzés A keresetszint, illetve a keresetnövekmény-szabályozást az úgynevezett vegyes ágazatokban és valós nyereségi viszonyok között. alkalmazzák. A többi területen, illetve az úgynevezett válságágazatokban marad a központi keresetszabályozás. Átmenetileg egy-egy évre, a másik két formába sorolt cégek is, kérhetik a központi keresetszabályozás alkalmazását, vállalva az általánosnál alacsonyabb adómentes keresetnövelési lehetőséget. A változások nem érintik az eddig is viszonylag rugalmas keresetszabályozás! formáikban dolgozó mezőgazdasági üzemeket, kisvállalatokat. A keresetszabályozás eddig elsősorban a jövedelemkiáramlás kézbentartására irányult, s most az ösztönzési funkció kerül előtérbe. A váltás feltételezett előnyei mellett vitathatatlan a gazdasági társadalmi kockázat. Minél rugalmasabb ugyanis a szabályozás, annál kevésbé képes önmagában garantálni a teljesítményhez igazodó kereset- kiáramlást. Ezért megfelelő feltételrendszer, szigorú követelményeket támasztó gazdasági környezet szükséges. Kovács József (Folytatjuk) m Vegyszeres védelem a kártevők ellen • A változékony időjárás, a gyakori párásság miatt mindig akad tennivalójuk a növényvédőknek. A szalkszentmártoni határban a gombakártevők ellen permetezik a vetőmagnak termesztett kukoricát a repülőgépes szolgálat dolgozói. (Pásztor Zoltán felvétele) RONGYOT, VASAT SZÍVESEN VESZÜNK... Otthonos-e a MÉH a nyersanyag-felvásárlásban? Kevesebb papírmunkával! Akaratlanul is fintort csal az ember arcára az említett adminisztrációs kicsinyesség vagy fontoskodás. Bárminek nevezzük, visszatetszést, ellenérzést kelt á gyűjtőkben. Elveszi a kedvüket a további munkától. Márpedig ők, az erdők, mezők, árokpartok takarítói megdolgoznak a pénzükért. Micsoda erőfeszítésbe kerül egy roncsautót az árokból kiemelni és lovas kocsira rakni! Vajon, nem a népgazdaság érdeke (is), hogy az ilyen és hasonló, szertehagyott hulladékokat ösz- szegyűjtsék, és átadják ipari feldolgozásra? A ZÖLDÉRT nem kér adóigazolást a termelőktől, amikor árui- « kát átveszi. A pincegazdasági és az állatforgalmi íelvásárló sem. A bizományi becsüs sem... Csak éppen a MÉH? Csípje meg a méh az ilyen ügyintézést! — Logikátlan az adminisztrációs nyilvántartásunk. Minden kimutatást duplán, párhuzamosan ' csinálunk — ez a kiskunhalasi telepen dolgozók véleménye. — Mi figyeljük az ügyfeleink arcát, hogy ki, milyen sűrűn jár hozzánk? — méltatlankodik a kiskőrösi telep adminisztrátora. Kállai Istvánná. Csakugyan, á MÉH-nek mással kellene törődnie, mintsem, hogy sokasodjék az irathalmaz a telepein. Halasi raktára például egy magánh'áz udvara, ahol olyan kicsi a tárolótér, hogy autógumi, üvegcserép és fólia átvételére már nincs lehetőség. Az a hely, ahol az eladókkal és a vevőkkel elszámolnak, akkora, mint egy nyárikonyha. Fala repedezett, elhanyagolt. A kiskőrösjek sincsenek jobb helyzetben. Gépkezelőjük • Egy asztal papír a kimutatások kimutatására. „Pedig mi nem adóhatóság vagyunk!” — vonja le a következtetést Kiskunhalason Sü- töri Sándorné pénztáros. (Méhes! Éva felvétele) felmondott. S amiért Kecskeméti Károly telepvezető neheztel: a kiskunlacházi és a dunaújvárosi papírátvevők legutóbb 41 mázsa újságpapír árából 200 kilogrammét levonták. Vajon, miért? Az alaptevékenység az első Szívesebben írtam volna optimista hangvételű riportot a hulladékfelvásárlásról, ' de nem tehettem. Az eredmények ugyan elismerésre méltóak, biztatóak, de a kiskőrösi MÉH-telep udvarán vagonszámra tornyosuló fémek gondot is jeleznek. Baj van a szállítással. A feldolgozóba késve érkezik • az olyannyira várt nyersanyag, mivel akadozik a vagonellátás. Leleményességre mutat a vaskapu. és kerítésértékesítés, a hordó- és a bakancseladás, a MÉH- nek mégis 'az alaptevékenységét kellene inkább hatékonyabban fejlesztenie. Annak is elsősorban SAJTÚPOSTA Követelik-e a hozzájárulást, vagy csak kérik? Kiskeresetű, illetve alacsony nyugdíjjal rendelkező emberek vagyunk, s nagyon, meg kell gondolnunk, mire költjük forintjainkat. A család legalapvetőbb szükségletei kielégítéséhez természetesen ösz- szespóroljuik a fedezetet, melyből esetenként juthat kevéske összeg a köz céljaira is, ha kérnék tőlünk segítséget az illetékesek. Csakhogy legutóbb nem így tettek... Egyszerűen előírták, hogy adjunk családonként 1500 forint hozzájárulást, mely egy vadonatúj községi kút létesítéséhez kell. Tudomásunk szerint ilyen kötelezettséget senkire sem lehet kiróni előzetes értesítés, netán egyetértő vélemény nélkül. Persze vannak, kik azzal biztatnak, nem muszáj fizetnünk. Szeretnénk végre tudni: követelnek-é tőlünk, vagy csak kérnek? Tázlári lakosok A panaszt, valamint a közérdekű kérdést továbbítottuk a 2200 lakosú Tázlár község tanácselnöké- 1 hez, Trsztyinszki Pálhoz, aki az alábbiakat válaszolta : Esztendőről esztendőre tapasztaljuk, hogy a lakossági Vízellátás körül nincs minden rendjén. A rendelkezésre álló vízkészlet ugyanis — az aszályos időszaktól függetlenül — mind kevesebb, s ennek oka az idestova húszéves kút, mely kiapadóban CIKKÜNK NYOMÁN Az OTP tájékoztat, és elnézést kér A Petőfi Népe 1984. július 18-i száma Sajtóposta rovatában jelent meg Kinek higgyünk? címmel Németh István, Hetényegyhá- za, Borsányi u. 5. szám alatti lakos levele, melyben a takarékos fűtéssel összefüggő kölcsönfelvétele ügyében kapott eltérő felvilágosítást teszi szóvá. A történteket megvizsgáltattam és ezzel kapcsolatosan a következőkről tájékoztatok: A hitelezési irányelvek szerint a kölcsönnel épített (vásárolt) új lakóházakra, lakásokra a használatbavételi engedély kiadásától számított öt éven belül végzendő építési munkákhoz általában nem adható újabb hossszú lejáratú hitel. Az idén február végén megjelent takarékpénztári szabályozás' szerint azonban kivételt képez az energiatakarékos fűtési mód kialakításé, az olaj ^koksz)' tüzelésről más fűtési nyílra Való, átállás. Ez esetben kölcsön nyújtható,'ha a lakhatási engedélyt 1982. szeptember 30-a előtt adták ki (a Nép- szabadság Üzenetek rovatában megjelölt időpont téves); ha az építkezés befejeződött; ha a meglevő fűtőberendezés legalább már egy idényben üzemplt; ha a gáz- gerincvezeték létesítésére a lakhatási engedély kiadása után kerül sor. Mivel az említett olvadójuk —, aki 1982-ben igénybe vette a He- tényegyházán akkor engedélyezhető maximális összegű takarék- pénztári kölcsönt — 1983. szép. tember 13-i keltezéssel kapta kézhez a lakóépülete használatbavételének engedélyét, rá már nem vonatkozik a lehetőség, hogy kölcsönt kapjon a jelenlegitől olcsóbb fűtésre való áttérés kivitelezési munkáihoz. Sajnos minderről először tévesen informálták őt, amiért elnézését kérjük. Egyébként alapvető követelménynek tekintjük a gyors, szakszerű és udvarias ügyintézést, mélynek»’' érdekében ismételtén , felhívtuk az ■ e területen dolgozó munkatársaink figyelmét. Herold József az ÖTP Bács-Kiskun megyei Igazgatósága igazgatóhelyettese van. Ezzel kapcsolatosan azt javasolták a szakemberek, helyette fúrassunk másik, nagyobb teljesítményű kutat. Az évi 200 ezernél is kevesebb fejlesztési alapunk terhére sajnos,, nem kalkulálhattunk be ilyen jelentős beruházást, ezért ■ kerestünk megértő, segítő szerveket. A megyénél szerencsére nem kopogtattunk hiába, mert ígérték, jelentős összegű támogatást kapunk. Persze, ehhez még tenni kell pár százezret, amit részint a szigorúbb, takarékosabb gazdálkodás révén akarunk összegyűjteni. A másik forrásként a lakossági felajánlásokat jelölte meg a tavaly augusz-i tusi tanácsülésünk, amelyen határozat született arról, hogy kéréssel fordulunk a tázláriakhoz: aki tud, járuljon hozzá 500, vagy 1000 forinttal, esetleg még többel a munka költségeinek finanszírozásához. Tanácstagjaink a részletekről külön — és nemegyszer — tájékoztatták a választókat, akik támogatták a kezdeményezést. Ám úgy tűnik, egyesek félreértették szándékunkat, s a követelést kezdték emlegetni, melyről szó sem volt a testület előtt, i Bár lassacskán, de gyűlnek az önkéntes adakozásból származó forintok, melyek összege már meghaladja a 100 ezret. Végezetül elmondom: a leendő kút terv szerint olyan kapacitású lesz, hogy lehetővé teszi a belterületi vízvezeték-hálózat további bővítését. Hunyadivárosi kérdőjelek Kecskeméten a hunyadivárosi új lakótelep ABC-áruházában egyre nagyobb a tumultus, s nemcsak reggel, vagy a zárás órájában, meg a hét végén. Ez, kellemetlenséget okoz a vásárlóknak, s talán az eladóknak is. Mindez azért van így, mert az üzlet jó néhány évvel ezelőtt történt átadása óta több száz modern otthon épült fel errefelé és a boldog tulajdonosok természetesen szintén ide járnak élelmiszerért, háztartási cikkekért stb. Mármint az ABC-be, ahol az alapterület egyetlen négyzetcentiméterrel sem nőtt. Vajon az illetékesek látják-e, hogy nagyon megérett az idő az áruház bővítésére, vagy másik hasonló kereskedelmi egység létesítésére? Tartalékolnak-e ilyen célból fedezetet, keresnek-e kivitelezőt? • A másik kérdés, hogy a DUTÉP már régen befejezte a lakásépítési programját a Czollner köz— Liszt Ferenc utca—Zászló utca által határolt területen, ám az úgynevezett felvonulási raktára még .mindig ott éktelenkedik. Lassacskán befedi a gaz. Pedig szép és hasznos lenne a helyén egy játszótér. A városfejlesztés gazdái egyetértenek-e ezzel? Bontsó László, Kecskemét,' Czollner köz 24. Kik vitték el az építőanyagot? a lakossági kapcsolatokra (a közvetlen napi érdekeltségre) épülő területét lenne célszerű erősíteni, hiszen a takarékosabb anyaggazdálkodás a termelőüzemeket egyre nagyobb körültekintésre sarkallja: mit adjanak át, és mit ne a hulladékfelvásárlóknak? Megvallom, nem csodálkoznék rajta — s alighanem földszintes vagy emeletes házakban lakó olvasóink sem —, ha egy napon gyakorlatias érzékű' emberek az. zal állítanának be hozzánk: — Jó napot kívánok! A MÉH- től jöttünk! Van-e valami a háznál, ami felesleges? Rongy? Papír? Vas? Üveg'? Szívesen megvesszük. j Ettől az időtől fogva tényleg semmi okom nem lenne keseregni a melléktermék-felvásárlás, helyzetén. Megnyugodnék, hogy MÉH valóban „otthon van” al ban1 a szakmában, amire hívató] Kohl Anti Kerekegyházán két éve már, hogy szűkebb lakóhelyünkön megkezdődtek az útépítés munkálatai. Először a területmérők végezték el a teendőiket, aztán következett a földmunka, majd helyére került a legalsó anyagréteg. Legutóbb már a felszíni borításhoz való salakmennyiség szétterítése volt soron, amikor nem várt esemény történt: megjelent egy hatalmas daruskocsi, és a rá felpakolt összes anyagot elvitte. Mi családonként 6 ezer forintot fizettünk azért, hogy mielőbb járható úttesten járhassunk. Azt viszont nem tudjuk, kik érzik magukat felhatalmazva, hogy egész utcaközösségek sérelmére tegyék azt, amit jónak látnak ... A Rózsa Ferenc és a Damjanich utca lakói, Kerekegyháza Erről a különös esetről, s a várható fejleményekről a Kerekegyházi Nagyközségi Tanács elnöke, Bajnóczi József tájékoztatott bennünket: Á Bajcsy-Zsilinszky, a Damjanich és a Rózsa Ferenc utcák lakói közös elhatározás alapján, saját FOGADÓSZOBA i Feltehetően sokan ismerik — nemcsak hallomásból, vagy látásból — a piros színű és mindösz- sze néhány kocsiból álló személy- szállító motorvonatokat, melyek a megye számos vasútvonalán közlekednek nap mint nap. Jellemzőik, hogy hamar gyorsulnak, világosak, ülőhelyekkel jól ellátottak, az ajtajaik pedig biztonságosan (központi vezérléssel) zárhatók. E csupa előnyös tulajdonságok mellett azonban van egy hibájuk, s ez bizony rengeteg embernek okoz kínos perceket. Velem együtt még nagyon sokan gyakran járunk vonattal a megyeszékhelyről Lajösmizsére. Az utazás során két dologtól rettegek magam is: a fel_ és leszállástól. Miért? Mert az említett csehszlovák gyártmányú szerelvények lépcsője túlságosan magasan van. A fiatal is valóságos tornamutatvány közepette juthat fel a kocsiba, s ugyanerre emlékeztet az onnan‘távozása. Ki tudja hányszor történik meg, hogy a' génik és bácsjk mások segítségével kapaszkodnak fel a vonatra, jonnan nem egyszer lepottyanszervezésben építtetnek szilárd burkolatú utat. Maguk fedezik a költséget, s a kivitelezésben kiveszik részüket. Persze szorgoskodnak ott hozzáértők is, a területi útfenntartó szervezet dolgozói. Természetesen mi is figyelemmel kísérjük a por- talanítási program alakulását, sőt a közelmúltban vállaltuk a munkálatokhoz szükséges mintegy 300 tonna úgynevezett habkohósalak megrendelését. E mennyiség csaknem fele megérkezett Dunaújvárosból. S voltaképpen ez az anyag „vándorolt” tovább a kerekegyházi utcákból, mégpedig a közeli Kun- baraósra, ahol szintén a már említett útügyi cég végez kiépítési munkát. Ók Vitték el a salakot. Enyhén szólva furcsának és megengedhetetlennek tartom, hogy még a tanácsot sem informálták előzőleg a döntésükről. Egyébként úgy értesültem, rövidesen visszakerül hozzánk az illegálisan elvitt salak, sőt a többi meny- nyiséget is leszállítják. Utána pedig akár napokon belül befejeződhet e három utcában is a portalanítás. i' ; ÜZENJÜK Ahhoz nem férhet kétség, hogy ezeket a lépcsőket a magasított peronokhoz konstruálták. Csak- hát, ami megállóhelyeinken és állomásainkon ilyesfélével még alig találkoztunk. Ezért indokolt némi technikai változtatás a kocsik fel- és lejáróinál, magyarán szólva, egy plusz lépcsőfokkal kellene azokat megtoldani. Ezt a MÁV is elvégeztethetné. Végezetül még egy gondot említek — ez is a lajosmizsei utazásokkal .kapcsolatos —. mely nem műszaki, sokkal inkább forgalomszervezési intézkedést sürget a vasúttól. Szintén a piros szerelvényekről van szó, amelyek jelenleg olyan állomásokon' állnak meg, ahonnan egy-másfél kilométert is gyalogolniuk kell a kézi- és hátipoggyászokkal megrakott, vagyis a piacra.siető utasoknak, akik a környező kisebb településekről érkeznek Lajösmizsére. Megérdemelnék, hogy az őket szállító vonatok reggelenként — heti három alkalommal — meg- állnának a piachoz közeli kisállo- ' máson. Emiatt még a menetidőt sem kellene módosítani... (Elmondta; Oláh Mária kecskeméti olvasónk.) Kocsis Gézának, Bajára: Egy hete Irtunk e hasábokon arról, hogy a gyermek- és oktatási intézményekben fizetendő térítési díj alapjául a szülők előző évi átlagjövedelme szolgál» Mindezt most kiegészítjük egy tudnivalóval: a keresetek összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe a 310 forint bérpótlék. László Katalinnak, Dunavecsére: A megyeszékhely lezárt temetőjének kapuján talált albérleti hirdetésről szóló glosszánk korántsem a kínálatot akarta közhírré tenni, sokkal inkább az volt rvele a szándékunk, hogy hangsúlyozzuk a közlés visszatetsző körülményeit. Ami a sorai további részét illeti, örömmel értesültünk, hogy a szűkebb lakhelyén is közkedvelt olvasmány a Sajtóposta rovat. Oláh Józsefnek, Kunszentmiklósra: Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 1B/Mfl3. (X. 6.) ÉVM számú rendelete — megtalálható a Tanácsok Közlönye tavalyi 21. számában — kimondja, hogy az építőipari vállalat akkor köteles gondoskodni a dolgozói . térítésmentes szállításáról, ha a munkahely és a szálláshely közötti távolság meghaladja a 2,5 kilométert, s e szakaszon nem jár tömegközlekedési eszköz, mellyel elérhető, vagy megközelíthető' lenne a két útidéi. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím:' 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
