Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

1984. augusztus 15. • PETŐFI NÉPE S » A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE Gazdasági-társadalmi fejlődés 1984. első félévében (Folytatás az 1. oldalról.) ladta az előző évit, a zöldségfé­lével hasznosított terület viszont 2 százalékkal elmaradt az 1983. évitől. A vizsgált zöldségek közül a vöröshagymát, a zöldborsót, a paradicsomot és a zöldpaprikát kisebb területen termelik, mint 1983-ban. A június végi állatszámlálás adatai alapján minden megfi­gyelt állatfajból kevesebb volt a megyében, mint, egy évvel ko­rábban. A legnagyohb mértékben a sertések száma csökkent egy év alatt. A tehénállomány 5 szá­zalékkal mérséklődött. Az élelmiszer-gazdasági tevé­kenységen belül a mezőgazdasá­gi üzemek 1984. I. félévében a központi, árualapba kevesebb te­jet, tojást és több vágóállatot ér- ' tékesítettek, mint egy évvel ko­rábban. A lakossági ellátás szem­pontjából 'fontos zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás jelentősen csök­kent. A megye szocialista .ipara gyü- mölcskonzervből 29,3, főzelék- konzervből 11,8, savanyúságból pedig 1,1 ezer tonnát gyártóit. Utóbbi kettő termék mennyisége egyötöddel, illetve több mint egynegyeddel volt kevesebb a tavalyinál, míg a gyümölcskon- zervé 36 százalékkal haladta meg az 1983 első félévit. A főzelék- konzerv és a savanyúság, vala­mint a gyümölcskonzerv export­célú eladása elmaradt a tavalyi­tól. ^ Az I. félévi vágóállat-értékesí­tés (sertés, szarvasmarha, barom­fi, juh) egyötöddel több volt az előző évinél. A legjelentősebb növekedés a vágósertésből szár­mazott. A vágómarhából és vá- gójuihból csökkent a felvásárlás. A megye szocialista ipara 17,3 ezer tonna vágottbaromfit állí­tott elő, négy százalékkal keve­sebbet a tavalyinál. A vágottba- romfi első félévi külkereskedelmi célú értékesítése nemcsak élérte, •hanem egy százalékkal meg is haladta az egy évvel korábbit. Szállítás A Volán 9-es számú Vállalat autóbuszai összesen 34 millió 626 ezer utast szállítottak el, alig' valamivel többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a menet- rendszerű helyi , tömegközleke­dést igénybe : vpvp utasokisz/im», több mint í százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához vi­szonyítva, miközben a helyközi autóbuszjáratokon mérsékeltebb ütemben, de tovább csökkent az utasszám. Az autóbuszok jérőhelykihasz­nálása egy százalékkal volt ma­gasabb az 1983. első félévinél, amit az autóbuszok takarékosabb beosztása okozott. Ismét, csökkent a teherszállítás . mind az előző, mind 1982 azonos időszakához viszonyítva. Január elejétől június végéig 1,5 millió tonna árut szállítottak el ren­deltetési helyére, 536 ezer tonná­val kevesebbet, mint 1983 első felében. Nőtt a gépkocsik kihasz­náltsága és az átlagos szállítási távolság , is hosszabb. A foglalkoztatottság és a keresetek A megfigyelt népgazdasági ágak többségében a foglalkozta­tottak száma az év első hat hó­napjában a korábbiakhoz képest mérsékeltebb ütemben, de tovább csökkent. Legnagyobb mértékű létszámcsökkenés (közel 5 száza­lékos1) a közlekedésben volt, de a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek közös gazdaságaiban is mintegy 4 százalékkal, a keres­kedelemben' pedig 2 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatás területén i foglalkoztatottak , szá­ma több mint 6 százalékkal nőtt. A kereskedelem kivételével nőtt a nem fizikai foglalkozásúak ará­nya. • A teljes munkaidőben foglal­koztatottak havi átlagbére vala­mennyivel jobban emelkedett, mint az előző év első félévében. Az > átlagbérek növekedése az iparban és a kereskedelemben volt a legdinamikusabb, az álla­mi mező- és erdőgazdálkodásban a tavalyival közel azonos ütemű volt, míg az építőiparban és ■ a közlekedésben elmaradt attól; Legmagasabb havi átlagbére a közlekedésben és az építőiparban foglalkoztatottaknak volt, míg a legkevesebbet ez évben is a ke- reskedelembten munkát vállalók kapták. A béren felüli átlagjövedel­mek legnagyobb mértékben a közlekedésben és a vízgazdálko­dásban nőttek. Legtöbb béren fe­lüli átlagjövedelmet a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kö­zös gazdaságaiban, a legkeveseb­bet az építőiparban foglalkozta­tottak kaptak. Az átlagkeresetek az iparban, az állami mező- és erdőgazdálkodásban, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kö­zös gazdaságaiban megközelítet­ték, a vízgazdálkodásban, a köz­lekedésben és az építőiparban meghaladták az 5 ezer forintot, miközben a kereske^eleijiji^n f icsgk 43j5^»,fp*iflfey«ttfr ’ i <’) íj *5 Pénzgazdálkodás, áruforgalom, idegenforgalom 1984. I. félévében — a ' MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatósá­gának, adatai szerint — a lakos­ság főbb forrásokból származó —készpénzbevétele (nyugdíjak nél­kül) 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakos­ság takarékbetét-állománya az OTP Bács-Kiskun megyei Igaz­gatóságának jelentése szerint 11,3 milliárd forintot tett ki, ez 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakosság hitelállománya a betéteknél nagyobb ütemben, 17 százalékkal bővült és 1984. jú­nius 30-án 8,9 milliárd forintót tett ki. Az év eleje Óta 530 mil­lió forinttal, a korábhi éveknél jóval nagyobb összeggel nőtt az állomány. Az áthúzódó és az újonnan elkezdett magánerős építkezésekhez (főleg családi há­zakhoz), tatarozásokhoz, korsze­rűsítésekhez kért hitelek összege 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Kiemelkedő­en, 71 százalékkal emelkedett az ingatlanértékesítési hitelállo­mány. A megye kereskedelmi szervei 11,7 milliárd forint forgalmat bo­nyolítottak le, folyó áron 10 szá­zalékkal többet, mint 1983 ha­sonló időszakában. A II. negyed­éves forgalom bővülése valame­lyest nagyobb volt, mint az I. negyedévi. A bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek, 1984. I. félévi forgalma folyó áron 8,4 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit, összehasonlító áron viszont — az előző évek kis mér­tékű növekedésével ellentétben — azt nem érte el. Csökkenő ke­resletet jeleznek a ruházati cik­kek adatai, viszont a vegyesipar­cikkek forgalma 12 százalékkal haladta meg az egy évvel koráb­bit. Ez volt az egyetlen árufő­csoport, amelyben az eladás mennyisége is bővült. Az első félév végén a megyé­ben 2259 bolt üzemelt. Ebből 183 szerződéses, 42 pedig jövede­lemérdekeltségi rendszer szerint működött. A 904 vendéglátóhely több mint egy.harmadát már szer­ződésbe adták, a jövedelemérde­keltségű egységek száma 32 volt. A megye kereskedelmi szállás­helyeit 49 ezer 177 vendég ke­reste fel, közel 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés annak köszön­hető, hogy több mint ötezer fő­vel emelkedett a külföldi vendé­gek száma, miközben 1068 fővel csökkent a hazai vendégeké. Több mint 180 ezer éjszakát töl­töttek a szálláshelyeken, ez nem érte el az egy évvel korábbit. A' külföldiek közel egyötöddel több, a hazaik„6 .százalékkal kevesebb ideig foglaltakír heiyejtí^.i 'i ioiipi : ; ?[: rf'-í fríFPZdr 'lodrrro őJ l Lakásépítés — lakásmegszűnés Januártól június végéig Bács- Kiskun megyében 793 lakásra adtak ki használatbavételi enge­délyt, ami 183-mal volt több, mint az elmúlt év első hat hó­napjában. Ebből 75 állami, 718 a magánerőforrásból megvalósuló lakás, ami azt jelenti, hogy az állami lakásokból 71-gyei, a ma­gánerőből építettekből pedig 112­vel többet fejeztek be, mint ta­valy, ugyanezen idő alatt. A félév végéig felépített lakások -több mint fele a városokban találha­tó. A lakásépítések finanszírozá­sa során az első félévben maga­sabb volt az állami erő aránya, mint az elmúlt esztendő első hat hónapjában. Az év első hat hónapjában megszüntetett lakások száma jó­val kevesebb volt, mint az elő- tő év első felében. A megszűnt lakások nagyobb hányada a köz­ségekben volt. Az első félévben a lakásállo­mány 665-tel bővült, ennek 59 százaléka a városokban, 41 szá­zaléka a községekben van. A la­kásállomány bővülése legnagyobb a megyeszékhelyen. A magánerőből finanszírozott lakások — elsősorban a családi házak — befejezését részben az építési anyagok, részben az anya­gi erőforrások hiánya lassítja. A lakásépítési költségek tovább nőttek. Az építőanyagok ára, pgyes szerkezeti elemeké 38—42 százalékkal emelkedett. Bács- Kiskun megyében az építési anya­gok egyébként is drágábbak, mert a fuvarköltség nagyon megemeli az árakat. Az OTP-.beruházású lakások értékesítésének gondja először Baján, majd Kiskunfélegyházán jelentkezett, ami a fizetőképes kereslet csökkenését jelzi. Egészségügy — oktatás Az év első felében az átlagos táppénzes létszám, valamint a betegség miatt kiesett munkana­pok száma csaknem ugyanannyi volt, mint az előző év azonos időszakában. Általában kevesebb üzemi bal­eset történt. A balesetek súlyos­bodását jelzi azonban, hogy a baleset miatti táppénzes napok száma csaknem azonos az egy évvel ezelőttivel. .Az 1983—84. tanév végén a megyében 7208 diák fejezte be az általános iskolát, megközelítően százzal több, mint az előző egy— két tanévben. A korábbi évekhez hasonlóan a 8. osztályt befejezőik 95' százaléka jelentkezett tovább­tanulásra. A továbbtanulni szán­dékozók többsége (51 százalék) szakmunkásképzőbe, 27 százaléka szakközépiskolába' /és közel .egy,- ötödé'J g imházfümb á° kMi t é ^ffe'Ké­A szakközépiskolákban együtt­véve közel 60 százalékos volt a túljelentkezés. Ezen belül legna­gyobb érdeklődés az ipari jelle­gű intézmények iránt nyilvánult meg, amit a 70 százalékos jelent­kezési többlet is tükröz. Ez évben lényegesen kevesebb tanuló kérte felvételét egészségügyi szakkö­zépiskolába, mégis 50 százalék feletti volt a túljelentkezés. Szak­munkásképző iskolába ebben az évben 3456 tanuló jelentkezett, csaknem ugyanannyi, mint egy évvel 'korábban. LISZTÉRZÉKENY ÉS EÍIABETESES GYEREKEKET ÜDÜLTET A SZOT Nekik is öröm a nyaralás A közelmúltban a tele­vízió részletesen be­számolt a túltáplált gyer­mekek táborozásáról. Kevés­bé köztudott, hogy nemcsak ők, hanem az üdülés örömei­ből korábban kizárt lisztér­zékeny, valamint a cukorbe­teg gyermekek is szervezet­ten nyaralhatnak. A . SZOT az egészségügyi szervekkel közösen idén már harmadszor üdülteti a gluténmentes diétára szoruló lisztérzékeny; s má­sodszor a diabeteses általános iskolásokat. Az augusztusi két csoportban a Fejér megyei korszerűsített vajtai kastély­ban 300 lisztérzékeny, a boglárlellei üdülőben ugyanennyi cukorbeteg gyermeket fogadnak. Tavaly még csak énnek a létszámnak a fele kaphatott SZOT-beutalót. A múlt évi táborozásuk kedvező, egészségi és élettani hatása után Született az elhatározás a létszám növelésére. Az idén már az ország valamennyi lisztérzékeny, valámint inzulinkezelésre szoruló általános iskolása nyaral­hat. Éppúgy játszhatnak Hatszori étkezés Beutalót kérhetnek A gyógyüdülésre szoruló gyer­mekek kijelöléséről, az orvosi' fel­ügyeletről, a diétás nővérekről az egészségügyi szervek; a ked-, vezmányes beutalóról az egyik szülő szakszervezeti bizottsága; az üzemeltetésről pádig a SZOT gondoskodik/ Az első csoport augusztus 2—15-e között üdült, a második turnus holnap,'csütörtö­kön kezdi meg kéthetes nyaralá­sát. Az összesen hatszáz, 7—14 éVes korú leány és fiú — a csoportok ugyanis koedukáltak — a szigorú diéta miatt nem vehet részt más­fajta üdülésben. Közösen mégis megismerhetik a táborozás örö­meit. Éppen úgy játszhatnak, szó­rakozhatnak, kirándulhatnak, sportolhatnak, mint egészséges. társaik. Néha messze Sárbogárdtól, a klasszicista formájú, Pollach Mi­hály tervei alapján készült 365 ablakos vajtai Zichy-kastályban, valamint a hozzá tartozó 23 hol­das gondozott parkban nyaral­hatnak a gluténmentes1 diétára szorulók. Erdei tornaterep, KRESZ- és többféle sportpálya te­szi élményszerűvé az üdülést. Az üdülőben rizs-1 és kukori­calisztből készült kenyeret, süte­ményt, és' tésztafélét készítenek a számukra. □' A közvetlenül a vízparton le­vő boglárlellei üdülő ad otthont a cukorbetegeknek. Az ü'dülő csaknem ötezer négyszögöles te­rületén 3 kőépület és' két pavilon, valamint több sportpálya és ját­szótér található. Saját strandja nincs, fürdésré a kijelölt szabad­strandon van mód. A színes és változatos-" kultúrprogramban ne­ves.. előadóművészek mesemű­sort, népzenei, valamint bábmű­sort adnak, és a‘ gyermekek az időjárástól függően .gyalogtúrá­kon, hajókirándulásokon is részt vehetnek. A táborozó gyermekeket meg­tanítják arra, hogy melyik étel­ből mennyit fogyaszthatnak, s hogy mit kell tenniük, ha rosz- Szul érzik ma'gukat, mikor és ho­gyan 'adják be. maguknak az in­zulint. Mindezeket az ismerete­ket nem előadásokon, hanem az étkezések, beszélgetések, vala­mint diétás vetélkedők közben sajátítják el. Napi hatszori étkezést: reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát, vacso­rát és pótvacsorát kapnak a kis vendégek. A fehérjedús és a zöld­félékben gazdag diéta miatt ezek­ben az üdülőkben hatvan forint­ra emelték az egy főre jutó nyers­anyagnormát, ami csaknem 22 forinttal magasabb a többi gyer­meküdülőben használatos normá­nál., A beutalójegy ára viszont ezen a kiemelt helyen is csak na­pi 32 forint. □ D Ű Feltehető, hogy nem minden érdekelt szülő tud a lisztérzé­keny és diabeteses gyetmekeket váró táborokról. Azok, akik idén valamilyen ok miatt nem kaptak beutalót, a jövő évit már most igényelhetik. Ha az egyik szülő sem szak- szervezeti tag, az sem jelent ki­záró okot. Mindig a gyermek egészségi rászorultsága a döntő. A jövő évr üdülésre jelentkezni lehet mindazokon a helyeken, ahol a diabeteses gyermekek számára orvosi szakrendelés fo­lyik. Az igényeket az ország min­den részéből továbbítják a SOTE I. számú Gyermekklinikájára (1083 Bp., Bókái János u. 53—57.). A lisztérzékenyek nyaraltatási kiválasztásában. az 1 Országos Csecsemőr és Gyermekegészság- ügyi Intézet Gastroenteorológiai Munkacspportja az illetékes (1094 Bp., Tűzoltó u. 7—9.),' K. S. A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Tudatosan, tervszerűen Kisszálláson Kisszálláson kétszázhu­szonhat kommunista dolgo­zik, vagyis a község 3600 la­kosának 6,2 százaléka tagja a pártnak. Az arány igazán jó, de ennél még kedvezőbb az, hogy a községi pártbi­zottság, az alapszervezetek sokat tesznek a pártépítési feladatok megvalósításáért, egyebek között a fiatalítá­sért. Ezekről váltottunk szót Szalai Antallal, a pártbizott­ság titkárával, aki alig több mint két éve tölti be ezt a felelősségteljes funkciót. — A huszonöt tagú pártbizottság, és a héttagú vb irányítja az öt pártalapszervezet munkáját. A végrehajtó bizottság tagjai nagyon aktívak, s már megválasztásom után elhatároztuk, hogy evente két­szer napirendre tűzzük a párttaggá nevelést. A vb-tagok instruktort ^ rendszerben végzik feladataikat, ezért évente egy napot az áltáluk patronált üzemben, intézményben töltenek, ahol a részletes tájékoz­tatáson kívül tapasztalatokat gyűjtenek, alkalmuk van beszélgetni az ott dolgozókkal, kommunistákkal. Erről, valamint a negyedévben végzett munkáról írásbeli beszámolót készítenek. Ez a tájékozottság a pártépítési munka egyik alapja. Ami új ebben, az, hogy a part­bizottság tagjait is bevontuk e feladatok ellátásába. A két testület a tennivalók sarkalatos részének tartja a pártépi- tést. Az elmúlt évben hat párttagot, két nőt, öt 30 éven alulit, négy fizikai munkást vettek fel, akik közül négyet a KlSZ-alapszerveze- tek ajánlottak. Az idén nyolc új párttaggal szeretnék növelni a tag­létszámot, s eddig már négyen kérték a felvételüket. Az aranyok némileg változtak, három férfit, egy nőt vettek fel, mind a négyén 30 éven aluli fizikai munkások, s csupán egyet ajánlott a Kis­szervezet. _ Nagyon fontos a párbeszéd — folytatta. — A községben együtt é lnek a kommunisták, a pártonkívüliek, a beosztottak, a vezetők. A közös társadalmi munkák és más összejövetelek során jól megisme­rik egymást az emberek, s ez is megkönnyíti a pártba való aján­lást. A tömegszervezetekben, a KISZ-nél, a szakszervezetben, a Ha­zafias Népfrontnál dolgozó kommunisták, a szocialista brigádvezetok is tesznek javaslatokat, részt vesznek a párttaggá nevelésben. A községi pártbizottság mellett négy, köztük a kilenctagú part­építési bizottság is tevékenykedik. Ennek tagjai milyen segítséget nyújtanak - a pártépítésben? _ A pártépítési bizottság elnöké én vagyok — mondta Szalai An­tal —, s mint említettem, a pártbizottsági tagokat is bevontuk a párt- építési munkába, amit a vb évente kétszer értékel. Ennek alapjan készíti el a bizottság a következő hónapok feladatait, de túl ezen, folyamatosan foglalkoznak az ajánlók, a konzulensek felkészítésé­vel is. A pártépítési munka nálunk alkalmazott másik módszere volt a marxista középiskola beindítása. Olyan dolgozókat iskoláztunk be erre. akikre később számíthatunk majd, mint a párt tagjaira. Az iskolát tizenheten végezték el, s közülük már hárman párttagok. ' Egy i fiátai_‘ 'kőriíffi^ní^fat^ Rab Páíiiét, az" abecé‘ uzíétr vezetőjét kértük meg, mond­ja el, hogyan lett tagja a pártnak, milyen feladatokkal bízták meg, s van-e párt­megbízatása? — A férjem régen párttag, s magam is szeretem a mozgalmi életet, ezért elhatároztam, hogy kérem a felvételemet. Jelentkez­tem a pártbizottságon, ahol elbe­szélgettek velem, majd később közölték: el kell végeznem a marxista középiskolát. Vállal­tam, ami kiválóan sikerült, s köz­ben felvettek a pártba. Boltve­zető vagyok. Ügy éreztem, akkor teszek eleget leginkább kommu­nista kötelezettségemnek, ha elő­ször a munkában bizonyítok. Az áfész bolthálózata munkaverse­nyében első lett a mi szocialista brigádunk, nincs létszámgon­dunk, s ami tulajdonképpen po­litikai kérdés is, rendszeresen van. áruválaszték, 'a vásárlók is elégedettek. A 28 éves fiatalasszony legszí­vesebben propagandista íenne, de mint mondta, bármit szívesen vállal, mert szeretné hasznosíta­ni az iskolán tanultakat... Kisszálláson a pártépítő tevé­kenység nagyon is tudatos, terv­szerű, s ezért eredményes is. Mód­szereik nem különlegesek, de be­váltak. Tanulni, okulni minden­kitől lehet, talán a kisszállási pél­da máshol is alkalmazható. Gémes Gábor Korszerűsítik a tanácsi ingatlankezelés szervezetét és működését Az állami bérlakások hatéko­nyabb fenntartása és korszerűsí­tése érdekében módosul-a' taná­csi ingatlankezelő szervezetek ér­dekeltségi rendszere. Az eddigi — ■eredménytől teljesen független — ösztönzést korlátozottan nye­reségérdekeit rendszer váltja fel. Ennek érdekében 1985. január, 1-ig — amikor életbe lep az új rendszer — fokozatosan korsze­rűsítik a tanácsi ingatlankezelés szervezetét; és működését, meg­teremtve a különböző tevékeny­ségeket folytatóknál az önálló el­számolás feltételeit. A korlátozott nyereségérdekelt­ség bevezetésétől azt várják, hogy takarékosabbá válik a ta­nácsi ingatlankezelés költséggaz­dálkodása, s javul a szolgáltatá­sok mennyisége és minősége. A tanácsi ingatlankezelő szer­vezeteken belül az elszámolás, il­letve a nyereség szempontjából önállósulnak a házkezelőségek és a karbantartási feladatokat ellá­tó építőipari részlegek « há«ü>.a- zelőségek nyeresége ártól függ ♦ majd, hogy forrásaikat mennyi­re körültekintően és takarékosan használják föl. így csökkenthetők az üzemel--^ tetési költségek, és ebben a rend­szerben várhatóan sokkal alapo­sabban ellenőrzik a karbantar­tást, a felújítást és a javítást vég­zőket. Lényeges, hogy az önel­számoló egységek a nyereségből jutalmazási alapot képezhetnek, s növelhetik dolgozóik jövedel­mét. Ha viszont költségeik meg­haladják a központilag előírt normákat, akkor tevékenységük veszteségessé válik, s a vállalat kollektívájára nézve előnytelen, következményeket von maga után. Gondot 'okoz, hogy bár a ja­nuár 1-i határidő sürget, a ta­nácsi ingatlankezelő szerveze­teknél az önelszámoló egységek szervezése korántsem halad min­denütt a megfelelő ütemben. Se­gítve a munkát, a Pénzügymi­nisztérium a közelmúltban irány­elvet adott közre, amelyben ösz- szefoglalja az eddigi jogszabá­lyokat.» közérthetően ismerteti a. legfontosabb tennivalókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents