Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-14 / 190. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 14. HALMOZÓDIK A HULLADÉK, AKADOZIK A SZÁLLÍTÁS! Látszólag semmi okom keseregni a melléktermék-felvásárlás eredményein. A tavaly kiváló címmel kitüntetett kiskőrösi MÉH-telep udvarán vagonszámrá tornyosodik a körzet- központból, valamint Páhiból, Tabdiból, Kaskantyúról, Bó- csáról, Imrehegyről, Császártöltésről és a többi, tizenegy településről érkezett fémhulladék. Kerék nélküli kerékpárok, rozsdás tűzhelyek, horpadt személyautók, vasak erdőből, mezőről és árokpartról. A vörös- és sárgaréz-alkatrészek, -huzalok különválasztva. Az év első felében 7 millió 57 ezer forintért vásároltak különféle árukat, több mint 1500 tonna fémet. Otthonos-e a MÉH a nyersanyag-felvásárlásban ? Kiktől vették át ezt a sok hulladékot? Üzemi eladóktól, gyűjtőktől, és iskolásoktól'. A páhi és a tabdi gyerekek jeleskedtek a melléktermékek eladásával. Tőlük 131 ezer forint értékű vasat, lemezt, öntvényt, vegyes papírt, űjságot és háztartási rongyot vásárolt a telep a múlt tanévben. Jutalomból a két községből tizennégy általános iskolás üdült Balatonfenyvesen. Ha mindenhol olyan szorgalommal gyűjtenék az értékes anyagokat, mint például Páhin, kis túlzással, hegyeket tudnának megmozgatni, a hulladékhasznosítási kormány- program megvalósítását segítHiányoznak a vagonok Kiskőrösön a legégetőbb gond: miképp lehetne a sok vagon- nyi nyersanyagot mihamarább a feldolgozó üzemekbe továbbítani? Az áru útját nem először akadályozza vagonhiány. Áprilisban 31 kocsit kértek a MÁV- tól, és csak húszat kaptak. Májusban ugyanez volt a helyzet. Három hónap alatt huszonhat vagonnal maradt adós a MÁV! Az udvart sose takaríthatják ki teljesen a felhalmozódott termékek után. Minden szállításnál visszamarad valamennyi. Abban bíznak, hogy az augusztus 13—17-e közötti napokra rendelt öt négytengelyes kocsit a MÁV idejében, és hiánytalanul, kiállítja a tervezett rakodáshoz. Ha nem, fizet a közlekedési vállalat — a MÉH-nek. Azelőtt ilyen sem volt. 1984- ben már van! Fontos: az érdekeltség Végül is azonban nem attól gyarapszik a népgazdaság, hogy az egyik vállalat a másikra a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséért mennyire nyitja ki a pénztárcáját. Sokkal előbbrevalóbb, hogy — a MÉH esetében — a másodlagos nyersanyagok ne kallódjanak el; a környezetet ne csúfítsa hulladék; megérje a gyűjtőknek a fáradozás; a MÉH-nek se váljék veszteségessé a felvásárlás; szóval, mindenki érdekelt legyen az üzletben. Szépen hangzó, kívánságok. Mi teljesül ezekből? A MÉH-et nem féltem. A közvetlen telepi értékesítéssel (gondoljuk meg: hányféle, a kiskereskedelmi forgalomban hiányzó alkatrész után böngésznek manapság a felvásárlóhelyeken!) és az ugyancsak bevált, egyéb kereskedelmi tevékenységgel jól jár. Igaz, a lakosság is, hiszen például a kiskőrösi értékesítők, amikor az apci alumíniumfeldolgozóba szállítanak nyersanyagot, visszafelé útba ejtik Romhányt csempéért és padlóburkoló-lapért. Megéri-e? Már hogyne! A csempegyártól engedménnyel vásárolják meg az építkezők által nagyon keresett bur- í tkoíóeiikkeket; amelyeket a TÜ- ZÉP-árnál valamivel olcsóbban hoznak forgalomba. A padlóburkoló lap 23 helyett így ke- , rül csak 17 forint 10 fillérbe. Dunaújvárosi útjuk alkalmával meg nemcsak a vasműnek szállítanak olvasztani valót: hazafelé a dunaföldvári áfész lakatosüzeméből vaskerítéseket hoznak a Kiskőrös környékén építkezők ellátására. Tavaly 1 millió 200 ezer forint értékű kerítést adtak el. .Vaskapuk értékesítésével is foglalkoznak. Míg a vevők 4 méteres kaput több helyütt hiába keresnek, a kiskőrösi MÉH-tele- pen kapnak, akkorát, amelyen egy szénás szekérrel is be tudnak fordulni. Hordót bakancs, vasszék Éltér a MÉH az eredeti alap- tevékenységtől? Vagy egyszerűen csak keresi a helyét a gazdaságban a mindennapok változásai közepette? Tény, hogy Kiskunhalason is sok mindennel foglalkoznak a nyersanyag-felvásárlók. Amíg az esztendő első felében 7 millió 818 ezer forint árbevételre javarészt 2211 tonna vas értékesítésével tettek szert, hagyományos tevékenységüket egyben bővítették is. — Hogyan? Gajág Kálmán telepvezető válasza: — 1983-ban próbálkoztunk csempeeladással, de melléfogtunk. Beláttiik, ebben a TÜZÉP és. a vasbolt .erősebb konkurrens.i JóL bevált viszont- a vasidomok értékesítése a házépítők részéMOZGÓSÍTANAK A SZOCIALISTA BRIGÁDOK Kétmillió forint értékű munkafelajánlást teljesítenek Sok esztendős hagyománya, tisztes múltja van a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz- ben a szocialista brigádmozgalomnak. A gazdaság valamennyi termelési ágazatában tevékenykedik ilyen közösség. Az elsőt még 1967-ben a tavaszi nagy ünnepekre való készülődés napjaiban alakították meg a szövetkezet elektromos ipari részlegének a dolgozói. Május elseje közeledvén, a brigád ezt a nevet választotta. Azóta a Május 1. szocialista brigád több alkalommal is elnyerte a cím különböző fokoza- tait, és a szövetkezet számos kezdeményezésének 'volt elindítója. Példája nyomán, sorrí megalakultak a szocialista brigádok, amelyek igen fontos tényezői az egész közösség életének. — Háromszázan dolgoznak tizennyolc szocialista brigádban — mondja dr. Kása Antal, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke —. de ők másfél ezer szövetkezeti tag és alkalmazott munkára mozgósításában fejtenek ki hasznos segítséget. A megyei lap július elején •közölte a Magyar—SzoVjet Barátság Tsz brigádjainak munkafelajánlását. Ez ■ esetben is a Május 1. brigád helyi kezdeményezésére fogalmazták meg a verseny céljait, a többletmunkateljesítést az export árualap növelésére a kertészetben, az állat- tenyésztésben; a jó minőségű és gazdaságosan előállítható termékek magasabb arányát valamennyi ágazatban. Mindezt az energia- és anyagfelhasználás ? észszerű mérséklésével, a munkaidő jobb kihasználásával . szándékoznak elérni. . — A 2 millió 48 ezer forintos nyereségtöbblet — melyre a szocialista brigádok vállalkoztak — 6 százaléka a szövetkezet tervezett nyereségének, de ennél az aránynál sokkal nagyobb a jelentősége — vélekedik ’ Erdélyi László versenyfelelős. Év elején, az üzemi terv tárgyalásakor, jóváhagyásakor a Homokhátság brigád 2Í4 ezer, a Mohácsi Mátyás, brigád 213 ezer. a központi állattenyésztő Alkotmány brigád • Gyümölcsöt válogatnak, osztályoznak a Magyar—Szovjet Barátság Tsz gerőmajori üzemében. 111 ezer forintot érő nyereség- többlet : teljesítését ígérte, és napjainkiban ennek a végrehajtásáért fáradozik. A Kossuth Zsuzsanna szocialista brigád a lúdtenyésztők közössége. Ismerve e baromfiágazat lehetőségeit, ők 22 ezer forintos nyereségtöbbletet véltek elérhetőnek. A társadalmi munkavállalásuk értéke is ilyen összegű. A világítástechnikai részleg Déri Miksa brigádja 130 fezer forint, a hasonló munkakörben dolgozó Jedlik Ányos brigád 260 ezer forint nyereség- többlet teljesítésének a feltételeit tartotta reálisnak. Együttesen 18 szocialista brigád termelőmunkájából. társadalmi közcélú tevékenységéből alakul ki a két ’ millió 300 ezer forintot is meghaladó munkavenseny-fela- jánlás. — A kalászos gabonatermelés- ben — úgy tűnik — az előirányzatot elértük — fűzi hozzá dr. Tóth László elnökhelyettes. — A szántóföldi növénytermesztő brigádok példásan helytálltak. A gabonabetakarítás végére beköszöntött aszályról nem tehetnek. Azokon a területeken, amelyekre öntözővizet tudtunk kipermetezni, s az esőt pótolni, — az Mv 9-és és Mv 10-es magyar, a jugoszláv Baranjka búzafajta szép termést adott. Sajnos, szántóföldünknek csak a tíz százalékát öntözhettük, és ennek legalább a kétszeresére lenne szükség. Annak idején pályázatot küldtünk be az öntözőtelep fejlesztésére, de még válaszra sem méltatták. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz szocialista brigádjainak a szorgalmát a szakigazgatási szer- vek hallgatása sem csorbítja. Teszik nap nap után a kötelességüket. A Május 1. brigád a kecskeméti Kaszap utcai motor- tekercselő üzemben 4,5—5 mil- iiós termeléssel gyarapítja a szövetkezet idei bevételét. A Paksi Konzervgyárnak, a helvé- ciai, az Izsáki Állami Gazdaságnak, megközelítőleg 150 vállalatnak dolgoznak. Elektromotorokat, szivattyúkat javítanak, és szolgáltató munkát végeznek a lakosságnak. Nagy értékű társadalmi munkával vettek részt a Virágos Kecskemétért mozgalomban, és az önkéntes véradásban is jeleskednék. K. A. • Késztermék és melléktermék — együtt — a kiskőrösi MÉH- telep udvarán. NÉHÁNY PERC KÖZGAZDASÁG Miért előnyös a tőkeallokáció? re. A tartóvasakat új áruk egy- harmad részéért kínáljuk. Szeszfőzdéi fahordóink, amelyeket áfé- szektől veszünk, káposztasavanyításhoz és permetlétárolásra keresettek. Kiselejtezett közületi bakancsokat is átveszünk és értékesítünk. lAkik a földeken ddlgoznak, azoknak 20 forintot megér egy-egy ilyen, hosszú szárú lábbeli. A hobbikertek udvaraiba mostanában kertibútorokat keresnek. Erre gondoltunk, amikor megkezdtük a vasvázas székek felvásárlását. örömmel hallgatom Gajág Kálmánt. Tudja, mi az üzlet, mit kér a piac. Ez jó dolog. Nem jó dolog viszont, hogy a MÉH alaptevékenységére ma nem hat, elég erős ösztönző hatás. Ennek egyik fékje a túlburjánzó adminisztrálás: a kimutatások kimutatása, amíg hely- lyel-közzel már bürokráciába torkollik. Nevetséges és képtelen helyzetet okoz a felvásárlótelepeken, hogy nem elég tizenkét féle irattömbben elkönyvelni egy-egy áruvételt, a bonyolult tröszti szervezet apparátusában dolgozók kötelezettségei hatóságai feladatokra is kiterjednek. Akinek ötszáz forinton felül fizetnek valamilyen átadott termékért, annak feljegyzik a nevét és a lakcímét; aki pedig 2 ezer forintnál magasabb összegű hulladékkal jelentkezik, annak csak azután fizethetnek, miután igazolást hozott a tanácstól: nincs adótartozása, rendben a szénája, JFolytapjuk.) Kohl Antal Környezetkímélő erőmű Angol, egyesült államokbeli és svéd szakemberek olyan — 64 megawattos — kísérleti erőmű tervén dolgoznak, amely széntüzelésű lenne ugyan, de nem szeny- nyezné a környezetet. A szenet nagy nyomáson egy olyan anyagból álló ágyban (pl. mészágy- ban) égetnék el, amely a benne levő ként megkötné. így a füstgázok kéndioxidmentesek lennének. Az ilyen tüzelésmód feleslegessé tenné a füstgáztisztító berendezéseket. Az erőmű 64 megawattos teljesítménye a füstgázok hőjének visszanyerésével még javítható. Az újságolvasó ember sok új közgazdasági fogalommal találkozik manapság. Ezek közé tartozik a tőkeallokáció is, amelyről a következőket írja az 1983- ban kiadott gazdaságpolitikai kisszótár: „Allokáció: elosztás, szétosztás, áttelepítés. Közgazda- sági értelemben leggyakrabban a tőke allokációjáról, a munkaerő allokációjáról stb. beszélünk. Á tőké allokációja — termelési pénzeszközök átcsoportosítása; a munkaerő-allokáció a rendelkezésre álló foglalkoztatottak elosztása, áthelyezése. Az allokáció' végbemehet a központi gazdaságirányítás rendelkezése alapján (jelenleg ez a gyakoribb), vagy vállalati kezdemé- .nyezésre. Ez utóbbinál fontos szerepe van a kellő anyagi érdekeltség megteremtésének"... E bevezető után tekintsük át, hol tart ma a tőkeallokáció Magyarországon? i Központi kezdeményezések Nem is oly régen az elosztás szinte kizárólagos csatornája a bankrendszer volt. A vállalati fejlesztéshez a Magyar Nemzeti Bank adott hitelt, évente több mint 20 milliárd forintot. A kölcsön feltételei, a törlesztés,_ a kamatok a gazdaságpolitika céljai szerint alakultak; például a magas kamatlábak — jelenleg 13—14 százalék — a hatékonyabb és főleg gyorsabb megtérülésű beruházásoknak adtak zöld utat. Ám a múló évek során nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló hitelek elosztásában nem jó. ha csak egyetlen bank vagy pénzintézet vesz részt. Óhatatlanul elhúzódik az engedélyezés, s míg végre a kér-, vényre jóváhagyó pecsét kerül, az üzlet esetleg már nem is hozza az ígért hasznot. Ezért újabb kezdeményezések történtek. Az utóbbi években számos új kisbank. vállalkozási alap jött létre: például a Magyarország és több más ország által alapított Közép-Európai Bank. amely kül- * földi' tőke ■'bevonásával finanszírozza‘a magyar vállalatok fejlesztéséit, á ‘honi’ hitelpolitikai irányelvek szabta határok között. Hamar nagy hírnévre tett szert az Innovációs Alap — őket dicséri a Debrecenben gyártott Nedeczky-féle ránctalanító krém, vagyis a sokak által ismert Helia-D menedzselése, s tavaly ' jött létre a Magyar Nemzeti Bank égisze alatt a Vállalkozási Alap. amelyik többék között építőipari kisgépek bérbeadását finanszírozza. Ösztönző terhek Amint említettük, a vállalatok is kezdeményezhetik egymás között a tőkeallokációt. Az adatok szerint ez egyelőre rnég meglehetősen alacsony szinten mozog; a fejlesztési források mindössze5—7 százaléka vándorol évenként egyik cégtől a másikhoz. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a kormányzat sokat lazított a korábbi megkötéseken, és a fejlesztési alapok átadásának szabályozásával új formákat teremtett a jövedelmező vállalkozások finanszírozására. Csakhogy éppen ezekben, az években növekedett számottevően az alaphiányos és a veszteséges vállalatok száma, vagyis — pénz híján — nem tudnak élni a felkínált lehetőségekkel. A probléma másik oldala, hogy már meglévő eszközöket, gépeket, nyersanyagot nem szívesen ad át egyik cég a másiknak; még akkor sem, ha azok évek óta kibonitatlanul állnak a gyárudvaron. De a készletezés terhei egyre súlyosabbak, s ez talán ösztönzően hat majd a tőkeallokáció eme formájára. Utoljára, de nem utolsóként maradt a felsorolásban a kötvény. A kötvényvásárlás, ha a kamatok igazodnak a reális viszonyokhoz — magyarán ha az átlagos fejlesztés hasznát ígérik legalább1 — jó üzlet mindkét fél számára. A pótlólagos tőkebevonással olyan elképzeléseket lehet megvalósítani, amelyek hosszú évek óta lapulnak az íróasztal mélyén tárolt előterjesztésekben, s a haszonból mindannyian részesednek, Ilyen kötvényeket ma már nemcsak a vállalatok bocsátanak ki, hanem az államháztartás is. (A lakosság által jegyezhető és jegyzett kötvények sok szempontból más kategóriába tartoznak, s nem soroljuk őket az általunk tárgyalt tőkeallokáció tárgykörébe. Közismert Ugyanis., hogy' nálunk — ellen-, tétben á tőkés országokkal — magánszemélyek nem lehetnek részvénytulajdonosok a vállalatoknál,'’ vagyis nem árusítják ki az üzemeket.) Kötvények piaca Az egyre szaporodó kibocsátás miatt nő a kötvénytulajdonos vállalatok száma. Az öt—tíz—tizenöt évre befagyasztott pénzekre' azonban esetleg hamarább is szüksége lehet a bajba jutott cégeknek, főleg az egyre súlyosabb pénzügyi gondokkal küszködő vállalatoknak. Az eladás nak nincs semmiféle jogi aka- 1 dálya.' de egyelőre 1 hiányzik az erre az,üzletágra szakosodott intézmény. Pedig a kötvény csaik akkor töltheti be a neki szánt feladatokat a tőkeáramlásban, ha nemcsak jegyezni lehet, hanem bármikor adni és venni. Már a Nemzeti Bank szakemberei is foglalkoznak e problémával, esetleg a patinás intézmény égisze alatt is létrejöhet a köt- • vények «piaca. E vázlatos felsorolásból is kiderült, mánapság már számos módot .találhatnak arra a cégek, hogy felesleges tőkéjükét, pénzüket és' gépeiket egymásnak átadják. Remélhetőleg a külpiaci verseny és a hazai ellátás javításának * kettős szorításában mind többen próbálkoznak meg a hatékony befektetés ezen formáival. Elsőrendű érdeke a népgazdaságnak, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök a lehető leghatékonyabban működjenek. L. M. Füstölt sajt Kunszentmiklósról A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kun- szentmiklósi üzemében gyártják a füstölt Parenica sajtot. Naponta több mint 3 ezer darabot készítenek a hagyományos kézi munkával előállított ínyencségből. A termékhez különlegesen jó tejre • Egyforma vékony szalagokra nyújtják a sajtot. Ül A föltekert szalagot saját anyagával kötözik, majd három napig füstölik. (Pásztor Zoltán felvételei) van szükség. Ennek zömét, napi 11 ezer litert a tas- si Dózsa Termelőszövetkezet tehenészetéből szerzik.be. Az idén új, ömlesztett füstölt sajt'bevezetését kezdték meg. Egyelőre havi 40—50 mázsa készül, vállalati gmk segítségével. 9 A fóliába csomagolt, címkézett finomságokból évente 23 vagonnal küldenek az ország üzleteibe.
