Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 8. Hagymaszedőgépek a Szovjetunióba Gyárfás-díjat alapított a Kiskunhalasi Állami Gazdaság 125 éves a Magyar Kertészeti Társulat Gyárfás István (1822—1883) a XIX. század jeles történetírója, jogászembeír, hosszabb-rövidebb megszakításokkal Kiskunhalason élt. Rendkívül gazdag a kerté­szeti szakirodalmi munkássága is, melyben Halas és környéke gyümölcstermesztésével, borásza­tával foglalkozik. Megközelítő­leg kilencven cikke jelent meg a Kerti Gazdaság, a Magyar Gazda, a Falusi Gazda és a Borászati La­pok hasábjain. A Kiskunhalasi Állami Gazda­ság — tisztelegve a ilelkes kertész emlékének — Gyárfás-díjat ala­pított a nagyüzem fejlesztésében kiemelkedő érdemeket szerzett dolgozóinak, és hasonmás kiadás­ban rövidesen megjelenteti Gyár­fás István valamennyi kertészeti témájú frását. A szakcikkek között kutatva, számos igen értékes kiadványra bukkantunk a Gyárfás-hagyaték­ban. Innen értesülhet a mai ol­vasó többek között arról, hogy 1858. november 13-án alakult meg a Magyar Kertészeti Társu­lat. (Kiskunhalason 1883. október 1-én alakították meg a Kerté­szek Egyletét.) Az első évkönyv tanúsága sze­rint, az országos felhívás nyomán több, mint ezer rendes taggal megalakuló társulat igazgató vá­lasztmányának Gyárfás István Is tagja lett. A társulat feladatául jelölték meg: „a kertészeti ipart hazai viszonyaink, s a korigények szerint fejleszteni, és azt haladá­sában előmozdítani mindazon esz­közökkel, melyek hazánkban a kertészeti ipart nemzeti gazdasá­gunk hatalmas tőkéjévé, a lélek kedves táplálékjává, és az erköl- csiség emeltyűjévé avatják". Az alapító tagok között 39 ne­vet találunk a mai Bács-Kiskun megye településeiről. Félegyházá­ról 15, Kiskőrösről 7, Vadkertről és Bajáról 4—4 kertész lett tag már az első évben. A társulat népszerűsítését cé­lozta az az országos kertgazdasá­gi tárlat is, melyet a Kertészeti Társulat megalakulásával egy- idöben rendeztek Pesten. Ma­zsolázzunk a kiállítás tárgyjegy­zékéből. Volt ott számos „válfaj gyümölcs, éretlen almából présölt gyümölcssajt, aszalt császárkörte és besztercei szilva ánissal és dió­val béléivé”. Gyárfás István kert­jéből „fejér szálló és vegyes szől- lő gőzben", zöldségfélék és ké­szítményeik, így „saláta, zöldbab ecetben, zöldbab gőzben, tök mustmézben, édes saláta (lúd- májjal igen ízletes), 1858-dik évi termés veres bor a halasi homok- szöllókböl”. De láthatott a kora­beli érdeklődő számos „más ér­dekeltséget, haszon- és dísznö­vény-különlegességektől a kerti szerszámokon, bútorokon át meg a csinosan összeállított képig kár­tékony rovarokból". Nem csoda, hogy a Kertészeti Társulat sokirányú munkája‘nyo- mán, gyors sikereket ért el a kertlpar területén. Az 1859-i év­könyv már arról számol be, hogy a társulat kétezer rendes tagot számlál. Létrehoztak Pesten egy vásárcsarnokot a Duna-parton, „kertmunkásokat és faápolókat képző intézetet" nyitottak, kiál­lításokat rendeztek, elhatározták a kertészeti műszavak megmagya- rosítását. Mindez együttesen és külön- külön Is fontos szerepet játszott abban, hogy a századfordulóra európai színvonalúvá vált a ma­gyar kertészet. Kovács Imre mezőgazdasági mérnök Kiskunhalasi Állami Gazdaság A hódmezővásárhelyi Mező- gazdasági Gépgyártó Vállalatnál 1 elkészítettek és a napokban út­nak indítottak a Szovjetunióba négy új típusú hagymaszedőgé­pet; ezzel elkészült a HÖDGÉP és a szovjet partnerei által koo­perációban gyártott valamennyi kísérleti gépcsoport. Ezek a zöld­borsó, az uborka, a paradicsom, hagyma és az étkezési paprika nagyüzemi, szántóföldi termesz­tésének, betakarításának teljes gépesítését szolgálják. ’ Többsé­güket — a KGST-országokon be­lül — elsőként a magyar mező­gépipar, főként a HÓDGÉP szak­embergárdája fejlesztette ki. A szovjet mezőgépiparral való .kooperáció akkor került előtér­be, amikor a fejlődés megköve­telte, hogy az említett gépek von­tatott változatait önjáró beren­dezések váltsák fel. A meghajtó motorok, hidraulikus kerékhajtó művek gyártására a hazai ipát nincs berendezkedve, főként ezt oldják meg szovjet együttműkö­déssel. A kooperációban készült borsókombájnok első soroza­tát az év első felében, a betakarí­tási idényre szállították el a cseh­szlovákiai, NDK-beli, szovjet és a hazai gazdaságokba, kipróbá­lásra. A meghajtó motor, vala­mint a „panorámás” kilátást nyújtó vezetőfülke, hidraulikus vezérlőberendezés szovjet gyárt­mányú, a többi a HÖDGÉP szak­embereinek munkája, s a gépet is Hódmezővásárhelyen szerelik össze. Teljesítménye kétszere­se az előző, traktorvontatású vál­tozatának. Az együttműködés kiterjed a fejlesztési és a gyártási felada­tok megoldására. A kipróbálás után valamennyi gépcsoportot — szükség esetén — tovább tö­kélesítik a két ország szakembe­rei, azután térnek rá a tömeges gyártásra. A HÓDGÉP-nél arra számítanak, hogy ezeknek az ön­járó zöldségbetakarítóknak a gyártása jelenlegi teljesítőképes­ségük felét lekötné. Tervezik, hogy az újdonságokkal kilépnek más országok piacaira. NEMCSAK A MÉZRŐL VAN SZÓ Mélyponton a méhészet Nincs olyan év, hogy ne olvashatnánk megdöbbentő méhpusztulá- sokról az újságokban. A kár többnyire tetemes. Ennél is szomo­rúbb, hogy a pusztulások évről évre ismétlődnek. Mindez azt su­gallja: az érintettek — a mezőgazdászok és a méhészek — olykor nem a legjobb viszonyban vannak egymással. Különben nem for­dulhatnának elő újra és újra a vegyszerezés miatti méhtragédiák, és emiatt nem kellene később késhegyig menő bírósági vitákat folytat­ni. Baranyában például idén már húsz ilyen per kezdődött. A mezőgazdasági üzemekre általában kétféle magatartás a jellem­ző: vannak olyanok, akiknek terhes a méhészek jelenléte, és ha te­hetik, eltanácsolják őket a földek, a gyümölcsösök széléről. De van­nak olyan mezőgazdasági nagyüzemek is, abol felismerték a méhé­szek jelenlétének fontosságát, és a vándorméhészek letelepedései szerződéssel garantálják. Méhek nélkül nincs teripés * Egyáltalán: szükség van-e a méhes megporzásra? Ezt a kér­dést — abszurditása ellenére —, a tények ismeretében föl kell 1 tenni. A gyakorlat- ugyanis arról árulkodik, hogy a méhészeket sokszor és sok helyütt kegyelem­ből tűrik meg. A nagylelkűség eme gyakorlói megfeledkeznek a méhek alapvető szerepéről. A növénytermesztés 11,5 milliárd forintos termelése a méhes meg- porzás nélkül el sem képzelhető. A szorgos méhecskék a techno­lógia nélkülözhetetlen elemét je­lentik. A . MÉM-ben már 1977-ben fölismerték a helyzet tarthatat­lanságát, akkor — miniszteri ér­tekezleten. — határozatot hoztak arról, hogy a méhes megporzás a mezőgazdasági technológia ré­szévé váljon. Sajnos, ezt az el­képzelést csak részben sikerült megvalósítani. Néhány települé­sen, létrejöttek sikeres megporzó- közpantok — például Nyfrker- ten, Szatymazon. Dánszentmikló- son —, de a kezdeményezés $ m • mégsem vált általánossá. Ennek legfőbb okaként a méhészek szervezetlen jelentkezését és a nagyüzemek idegenkedését tart­ják. A méhészek és a mezőgaz­dasági nagyüzemek együttműkö­dését hátráltatja továbbá az is, hogy az áfészek mellett működő méhészeti szakcsoportok és me­zőgazdasági nagyüzemek vezeté­se között nem jött létre a ket­tőjük közös érdekét szolgáló együttműködés. Napjainkban a méhészet rend­kívül nehéz időszakot él át, mélyponton van. , Mindez össze­függ a miéz világpiaci árának nagymértékű csökkenésével. A magyar méhészet az utóbbi években jelentős vetélytársakkal — Mexikó, Argentína — találta magát szemben a nemzetközi' piacon. Az értékesítési gondok miatt pedig lelassult a hazai felvásárlás, stagnál vagy csökken a méz átvételi ára, nő a raktá­rozott méz mennyisége. Ennek következményeként a méhészek­nek nyújtott többféle' kedvez­mény is megszűnt, amit a méh- állomány fertőzöttsége tett még súlyosabbá. A tenyésztők gondjai Jól illusztrálja a hazai mé­hészet ellentmondásos helyzetét, hogy még a statisztikában sinbs meg az összhang. A KSH 385 ezer méhcsaládról ad számot, ezzel szemben a Hungaronektár 680 ezer méhcsaláddal számol. Ugyanakkor a méhegészségügyi felelősi hálózat 1983-ban 631 ezer méhcsalád után fizetett ki el­lenőrzési díjat. Becslések szerint hazánkban 30 ezer ember foglal­kozik méhészettel, az állományok 99,2 százaléka magántulajdonban, van. Jelenleg a krajnai méh; fajta az uralkodó, amely megfe" lel a termelési célkitűzéseknek, de a fajtában rejlő genetikai kapacitást még nein sikerült ki­bontakoztatni és teljes mérték­ben hasznosítani. Hazánkban 700 ezer hektár mezőgazdasági terü­let igényel rovarmegporzást, méhlegelőnek döntően ez tekint­hető. Sokat orvosolhatna a je­lenlegi bajokon a méhkímélő technológiák széleskörűbb alkal" mazása. Ez azonban az érdekelt­ség hiánya miatt gyakran csor­bát szenved. Igaz, szelektív — méhkímélő növényvédő szer — sincs még forgalomban. A magyar méhészeti termelés­re a mézcentrikusság a jellemző. Sokkal kiegyensúlyozottabb len" ne az ágazat, ha egyéb termé­kek — a virágpor, a viasz, a propolisz — arányos termeltetése és forgalmazása szervezettebben folyna. Nehezíti a méhészek helyzetét az eszközellátás meg­oldatlansága, ' sokszor a legalap­vetőbb felszerelésekhez — Nap­tárakhoz, keretlécekhez — csak gyenge minőségben jutnak hoz­zá. Külön gond az állandósult kanmahiámry és az aprócikkek be­szerzésének nehézsége. Űj egyesület Az ágazat közvetlen termelési értéke — öt év átlagában — meghaladja az évi 1 milliárd fo­rintot, az exportból pedig 15—16 millió dollár realizálódik. Ebből is' látható, hogy a méhészét az eddiginél nagyobb törődést, fo­kozottabb figyelmet érdemel. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy a nemzeti vagyonnak ez az 1,5 milliárdos része miként hasz­nosul. És az sem, hogy a lakos­ság mennyi és milyen méhészeti terméket fogyaszt, hiszen ezek az anyagok táplálkozásélettani- lag kedvező ■ hatásúak. Éppen ezért helyeselhető a MÉM dön­tése, hogy a kialakult helyzet rendezésére, az érdekképviselet ellátására Magyar Méhészeti Egyesületet hozzon létre. Így re­mélhető, hogy a hazai méhészet előbb-utóbb megszabadul bék­lyóitól, s kiegyensúlyozattan fej­lődik tovább. Cs. J. SAJTÖPOSTA Köztudott, Hogy a Volán távolsági autóbuszai menetrend alap­ján, az előre megjelölt időpontokban és útvonalakon közleked­nek, tekintet nélkül a közigazgatási határokra. Ami annyit je­lent, hogy a kiinduló- és végállomásai között áthaladnak szá­mos helységen, esetenként pedig két-három megyén is. Magától értetődőnek tűnik, hogy mindegyik járat igyekszik kielégíteni a lakosság szállítási igényeit. A gyakorlat viszont azt igazolja, néhol baj van e törekvéssel, meg annak végrehajtásá­val. Példa erre a vasárnap délután fél 4 órákor Budapestről ki­gördülő és Makóig haladó busz, amelyet a kecskemétiek is gyak­ran igénybe vesznek. így tett július 22-én Ácsné Pap Katalin, kétéves gyermekével (meg némi csomaggal) együtt. Az Irinyi utcában lakó fiatalasszony érdeklődött, leszállhat-e a Széchenyioá/rosban, mire a sofőr azt válaszolta: nem, mert a szabály szerint 6 csak a központi megállóban állhat meg. S a busz valóban elhaladt a városrész mellett, majd a megálláskor hangosan tudatta a kalauz: negyedórányi várakozás után foly­tatják az utat. Ácsné csaknem egy óra alatt jutott el a lakására, így hát volt ideje töprengeni: az említett 15 percből juthatna pár pillanat arra, hogy a széchenyivárosi utas leszállhasson a szükebb lakó­helyére érkező buszról. A korántsem egyedinek tekinthető állásponttal csak egyet­érthetünk. Már csak azért is, mért a térségben van kiépített megállóhely, melyet régóta használ a 9-es Volán. Persze lehet­séges, a másutt (Budapesten, Szegeden stb.) lévő hasonló ren­deltetésű vállalatok központjában nincsenek megfelelően tájé­kozódva megyeszékhelyünk településszerkezetéről, s a menet­rend-összeállítóknak fogalmuk sincs róla, hogy jármüveik Bácis- Kiskunban elhaladnak egy sokezres lélekszámú (és még mindig épülő) városnegyed .mellett is. Ha így van, talán felvilágosítást kellene kérniük a helyi tanácstól, vagy a társcégtől a tömeg- közlekedési igényekkel kapcsolatban. Szerintünk, az ilyen célú ügyintézés-intézkedés sem tartama sokkal tovább, mint ameny- nyi idő alatt leszállhatnák e járatokról a széchenyivárosiak a Széchenyivárosban... Mit ér a gumiöv, ha lyukas? A vízparti kirándulásra készü­lődő kisgyermekes családok ré­szére praktikus használati cikket kínál a kereskedelem: a kicsik karjára illeszthető ' gumiövet, amely felfújás után segíti a fel­színen maradást a vízben. Állító­lag sokan esküsznek rá, érdemes ilyet venni, mert segítségével a legmozgékonyabb gyerek is biz­tonságban lubickolhat. Hittem a hímek, s elhatároztam, megle­pem- tó mellé utazó barátom pöttömke hozzátartozóját. Először boltról boltra vándo­roltam, mert sehol sem tudtak kiszolgálni ezzel az áruval, vé­gül a Centrumban leltem na­gyobb készletre, de mindegyik lyukas volt. A játéküzletben' ta­láltam kifogástalan minőségűt is, darabonként 42 forintért. Többet vettem belőle, de még az is ke­vésnek bizonyult... Odahaza kipróbáltam az egyi­ket, jó volt, ám amikor a víz mellett ismét felfújtuk, nem ma­radt benne a levegő. Kisvártatva leeresztett a másik is. KeM-e mondanom, hogy a meglepetés tökéletesen sikerült?! Szeretném tudni,- hány gumiöv szükséges ahhoz, hogy legalább egy pár felhasználható legyen? Meg az is érdekelne, miért hagy­hatják el a gyártó céget az ef­féle silány minőségű termékek? Fekete Gábor Kecskemét, Lánchíd u. Mennyi lehet a gyermektartásdíj összege? Magánügyről van szó, ami szerintem másokat is érinthet, ezért szólok róla a nyilvánosság előtt. Elváltam, s két kiskorú gyermekünket az anyánál helyezte el a bíróság, engem pedig tar­tásdíj fizetésére kötelezett. Ennek én eleget is teszek, de egyre reménytelenebb a helyzetem. Miért? Mert a levonások után még háromezret sem kapok kézhez. Ezzel pedig képtelenség új életet kezdeni. A volt házastársam azóta férjhez ment, jó körülmények között él. Néki haszna származott a külön útból, én pedig a vesztes ma­radtam. Jogos az ilyesféle apai sors? Egyáltalán hogyan állapítják meg a gyermektartásdíj össze­gét? Név , és lakcím j_, A bíróság a szülei anyagi körülményeinek• és a - gyermek szükségleteinek megfelelően állapítja meg a tartásdíj mértékét, összegét. Ilyen címen maximum 50 „százalékos levonással terhelhető meg a munkabér. Magasabb jövedelemnél talán kevésbé érzi ennek következményét a kötelezett személy, akinek azonban alacsonyabb a bére, an­nak kétségkívül nem kis megterhelés e kötelezett­ség teljesítése. Természetesen a jogszabály lehetővé teszi, hogy a bíróság megvizsgálja a kötelezett szociális hely­zetét, jövedelmi viszonyait, s úgy döntsön a tar­tásdíjról, hogy az ne veszélyeztesse a szülő saját megélhetését. Ha mégis bekövetkezne ilyen álla­pot, kérelem alapján módosíthatja a bíróság az eredetileg hozott határozatát. Ugyanilyen intézke­désre kerülhet sor, ha a gondozó szülő anyagi körülményei súlyosbodnak, illetve kedvezően meg­változnak. Ha ön úgy- érat, hogy lényegesen-nagyobb ter- 1 hét vállal az • elvált házastársa áltál nevelt közös gyermekek nevelési1 'költségeinek- fedezéséből, ilyen tartalmú beadványt juttasson el- a tartásdijról korábban döntő bírósághoz, mely alapos mérle­gelés révén esetleg mérsékelheti a fizetendő ösz- szeget. ÜZENJÜK CIKKEINK NYOMÁN „GYES” jeligére. Bácsalmásra: Ha a levelében foglaltak megfelelnek a tényeknek, semmi kétség afelől, hogy téves összeget kell majd fizetnie a rövidesen óvodás kislánya után. Miért mondjuk ezt? Mert a meg nem kapott bér egyáltalán nem vehétő figyelem­be a térítési díj megállapításakor, pedig éppen ilyesmi történt az ön ese­tében. Érthetetlen ez, hiszen a tárgy­körben évekkel ezelőtt kiadott mi­niszteri rendelet világosan leszögezi: napköziotthonos óvodában, általános iskolai napközi otthonban, kollégium­ban stb. az étkezési ellátásért fize­tendő díj alapja a szülő előző évben elért átlagjövedelme, melybe beletar­tozik nemcsak a bér, de a táppénz, vagy a gyermekgondozási segély is. (Önnél is — aki még gyes-en van — ez utóbbit kellett volna a kereseti Igazoláson elfogadni, nem pedig a le­endő bérét, amit a munkába vissza­térése után kap.) A jövedelemválto­zásról viszont 8 napon belül kötele­ző tájékoztatni a gyermekintézményt, mely az új összeg szerint csökkenti­növeli — már a soron következő hó­naptól kezdve — a térítés díját. Vé­gezetül javasoljuk: a jogos panasza orvoslásához kérje a helyi tanács vb szakigazgatási szervének segítségét I Kovács Évának, Kiskőrösre: Július elseje óta 10 és 40 ezer forint közötti áruvásárlási kölcsönt vehetnek fel a 35 év alatti fiatal házasok, valamint azok, akik egyedül nevelik gyerme­küket, s még nem lépték túl e kor­határt. Az évi 8 százalékos kamatra kapott összeg visszafizetésének ha­tárideje 36 hónap. Fontos megjegyez­ni, hogy a kedvezményes kölcsön csak egy alkalommal vehető Igénybe. Mlzseinének, Tiszakécskére: A fize­tővendéglátásban részt vevő tulajdo­nosnak nem kötelező készítenie ár- kalkulációt.' hiszen az általa alkalma­zott ár a szabad árformába tartozik. E tarifának azonban tükröznie kell a szálláshelyek kereslet-kínálati vi­szonyait, az ottani szolgáltatások mi­nőségét, valamint az ezzel kapcsola­tos hivatalos árakat. A fizetett díjról a vendég kérésére köteles számlát adni a szállásadó. P. L.-nek, Jakabszállásra: A családi vitában helyes az ön álláspontja, mi­szerint a háztáji föld jövő évi ter­mésének is az egyik döntő feltétele a jól elvégzett talajművelés.. Betaka­rítás után most a tarlóhántás a leg­fontosabb, ám a kiszáradt földön tényleg nem tud ígéretes munkát vé­gezni a hántóeke, a tárcsa, a kultl- vátor, vagy éppen a henger. Nagyon kellene már az eső, ami után viszont egy percet sem szabad késlekedni az említett talajmunkálatokkal. Ügy vél­jük, önnek még nincs elegendő ta­pasztalata a földműveléssel kapcso­latosan. tanácsoljuk hát, hogy a szük­séges teendőket előzőleg beszélje meg a hozzáértő gazdákkal, szakemberek­kel. Ratkal Kálmánnak, Kiskunfélegy­házára: A módosított és július 1-e óta hatályos KRESZ szerint a moz­gáskorlátozott személy parkolhat jár­művével az olyan helyen Is, ahol a várakozást tiltja a jelzőtábla. A ki­jelölt rakodóterületen viszont ez a gépkocsi is csak akkor tartózkodhat, ha ott a vezetője és az érkező szál­lítóeszköz számára azonnal lenetővé teszi a beállást. Figyelmeztették az üzemrész vezetőjét _____ J úlius 4-1 Sajtöposta rovatunkban tolmácsoltuk a TEMAFORG kunszent- miklósi gyára dolgozóinak panaszát, akik nemrégen véradáson vettek részt, ám utána nem tarthattak munkaszü­netet. A történtekkel kapcsolatosan Ismertettük a megyei véradó-állomás reagálását, miszerint a véradást kö­vetően minden donor jogosult arra, hogy legfeljebb 4 órán át pihenjen a munkaideje alatt Is. Írásunkra a napokban kaptunk vá­laszt a TEMAFORG Textilhasznosító Vállalat kunszentmiklósi gyárából. Kóta György igazgató az alábbiakat irta: Az újságban megjelentekkel ellentétben nálunk sem minősül magánügynek ,a véradás.1 Erre bizonyság, hogy munkatársaink között szép számban vannak rendszeres véradók, de másokat is igyekszünk meggyőzni az ilyesféle áldozatkészség jelentő­ségéről. S hogy nem eredmény­telenül, tanúsítja a „.tény: gyá­runkban június 8-án 76-an ad­tak összesen 28 liternyi vért. Ami pedig a szóban forgó sé­relmet illeti, az megelőzhető lett volna. Miért? A délutáni mű­szakban lévő donorok úgy akar­ták, hogy a véradás után folya­matosan dolgoznak este 6-ig, s csak utána mennek pihenni. Az üzemrész vezetője ehhez nem járult hozzá, arra gondolva, hogy a vérvétel utáni azonnali mun­kavégzés szédüléssel, rosszullét- tel járhat, esetleg balesettel is. Mindezen érveit azonban nem fejtette ki kellőképpen, intézke­dése tehát sértőnek tűnt. Hogy hasonló kellemetlenségre többé ne kerüljön sor, őt írásbeli fi­gyelmeztetésben részesítettem. Nem történt jogsértés _____ U gyancsak július 4-én irtunk arról, hogy a nyugállományban levő egyik Idős, kiskunhalasi tsz-tag már évek óta nem kap háztáji földet. A jogos­nak tűnő panasz apropóján szóltunk az Ismert rendelkezésről, mely vilá­gosan leszögezi: az öregségi nyugdíj­ban részesülő, a megrokkant vagy a tartósan munkaképtelenné vált ter­melőszövetkezeti tagnak is jár a ház­táji föld, a megelőző munkateljesít­ménye szerinti mértékben. Sorainkra válaszolta a következőket a kiskunhalasi Vörös Szikra Termelő­szövetkezet elnöke, Szeltz Adám: Az. idős bácsi vélt sérelmét iétte szóvá. Ugyanis korábban használt háztájit, mely a szemé­lyi tulajdonú földjével volt egyenlő, amit később értékesí­tett. Ekkor — körülményeit mél­tányolva — újra rendelkezésére bocsátottunk 6000 négyzetméter területet, annak a megművelé­séről azonban nem gondoskodott. Már az utóbbi is ok volt arra, hogy többé ne részesítsük ilyen juttatásban, de az intézkedésünk legfőbb alapja a tsz-törvény végrehajtási rendeletében talál­ható, miszerint, ha a lag elide­geníti a személyi tulajdonban lévő háztáji földet, pótlására nem kaphat másikat a közös gazdaságtól. Minthogy olvasójuk esete ebbe a kategóriába tarto­zik, az őt érintő döntésünk nem jogsértő. Lesz ivóvíz a vasútállomáson Június 13-án beszámoltunk arról, hogy a Kiskunhalastól mindössze tíz kilométerre levő Patkó-tó környéke rendszeresen benépesül a nyári hét­végeken, mégpedig városi emberekkel, akiknek kellemes pihenést nyújt a lűvel-fával bőségesen megáldott, csen­des terület. Ahol sajnos nincs ivóvíz- vételi lehetőség, melyre csak ráadás, hogy a szomszédos pírtól vasútállo­más kútja sem használható régóta. A kirándulóhely vízellátási gondjá­nak megoldásáról máig nem értesí­tettek bennünket az illetékesek, kap­tunk azonban érdemi választ a pírtól MAV-állomás üzemképtelen kútjával kapcsolatosan. A Szegedi Vasűtlgaz- gatóság vezetője. Sajtos Péter ezeket írta: Beruházási irodánk megbízá­sából a KUNÉP Vállalat szerelt fel hidrofort a kútra, ám a víz gázos tartalmú volt, emiatt vál­toztatni kellett a kútfej kialakí­tásán. Ez megtörtént, a folyama­tos üzemelést azonban megaka­dályozta a szivattyú elromlása. Ennek cseréjét végzi jelenleg a kivitelező, s a munka elkészül­tével ismét lesz megfelelő minő­ségű ivóvíz a pírtól vasútállo­máson. Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. I f l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents