Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

1 PN MAGAZIN Kánikula Valóban emberiesség? Különös kereskedelemről ol­vashattunk a Spiegel című NSZK- beli hetilap egyik korábbi szá­mában. Minid több észak- és nyugat-európai, valamint észak­amerikai házaspár akar gyerme­ket örökbe fogadni a fejlődő or­szágokból. Saját hazájukban ugyanis körülményes és nehézkes eljárás csökkenti az örökbefoga­dási kedvet. Az NSZK-foan éven­te húszezer házaspár jelenti be adoptációs szándékát, de legfel­jebb tízezer az örökbe adható gyermek. Az eljárás akkor is hosszadal­mas, ha külföldi apróságot kíván behozni valaki, ezért élelmes üz­letemberek amolyan „nagyvállal­kozásokat” hoztak létre: „beszer­zik” a babákat, kiutaztatják az örökbe fogadni kívánókat, s az adott országban bonyolítják le a jogi eljárást — otthon viszont a hatóságok szemet hunynak az ügy-' let fölött, mert mi is lenne a gyermekek sorsa, ha visszakerülné­nek?! Az „embervásár” mégis megdöbbentő, és olyan emberte­lenségeket is előidéz, melyeket az örökbe fogadó szülők jószán­déka sem ellensúlyozhat. A vál­lalkozók ugyanis nemcsak az ár­va, kitett, elhagyott csecsemőket közvetítik, hanem nyomorgó sok- gyermekes, családoktól vásárol­ják meg a piciket, akiktől a szü­lők nehéz szívvel válnak meg, de a többi gyermekük érdekében megteszik. Ami a szülőknek sú­lyos bánat, az a kereskedőknek jó üzlet: Bangkokban 50 dollár egy baba árfolyama, Ceylonban 120 márka — a New Ydrtk-i vá­sárló viszont 15 ezer dollárt fi­zet érte. Ráadásul- a kereskedők a lopástól sem riadnak vissza, itt torkollik bele az örökbefogadók jó szándéka a legsötétebb ember­telenségbe. A kusza, zavaros ügyek sok vi­tát kavarnak. Vannak, akik „cu- kormáz - ralbszo lgas ág o t” emleget­nek, s úgy vélik, az örökbefo­gadás terjedő szokása nem más, mint a neokoloniallzmus új faj­tája, s az egyesek megsegítése pe­dig csupán fügefalevél egy em­bertelen világgazdaság bűnei­nek .takargatására. Abban azonban mindenki egyetért, áki a gyermekek sor­sáért hivatalból felelős, hogy a gyermekkereskedelemnek véget kell vetni, hogy a vállalkozók gazdagítása helyett a pénzt in­kább a harmadik világ család­jainak kell juttatni, hogy maguk láthassák el és nevelhessék fel utódaikat; viszont a valóban meg­levő sok árva és elhagyott érde­kében jó lenne az örökbefogadá­si eljárást megkönnyíteni. Csodaszer a méhpempő? Vajon a méhpempő csodaszer, ír minden bajra? Vagy kiváló táp­lálék, amelynek semmiféle gyógyí- tó hatása nincs? Vagy;nem egyéb,, -mint óriási csalás, amelyet gräm-' monként méregdrágán bocsáta­nak áruba, s nem tartalmaz egye­bet, mint ugyanazt a proteint, mint a tojás, amit lényegesen ol­csóbban megvásárolhatunk? A méhpempő körül hatalmas vi­ta folyik: van bíró, aki elítéli azt, aki méhpempővel kereskedik, a vádlott viszont a bírót vádolja té­vedéssel; a szakértők egy része elismeri a pempő előnyeit; egy diétás szakorvos kijelentette, hogy sikerrel alkalmazza a táplálko­zásban, egy mezőgazdasági szak­ember kineveti a méhpempőt di­csérőket, és kijelenti: „a méh- pempő csak annak használ, aki áruba bocsátja”. Arról, hogy a méz micsoda, ál­talában sokat tudunk. Ismeretes, hogy 8Ö százaléka cukorból, 17 százaléka vízből áll, ezenkívül tartalmaz aromás vegyületeket, savaikat és aminosávakat, protei­neket, vitaminokat (igen keve­set), enzimeket, élesztőket és pig­mentet. Ami a méhpempőt illeti, 49 százalékban proteinből, 30 szá­zalékban cúkorból, 18 százalék­ban pedig zsírokból áll. A fenn­maradó 3 százalékban ásványi sókat, oligoelemeket, vitamino­kat tartalmaz. A virágpor asszi­milációja folytán létrejövő méh­pempő mennyisége igen csekély. Ha egy kasból 3—4 hónapon át minden harmadik napon Össze­gyűjtjük, 100—15Ö grammot nyer­hetünk. Gyógyszer lenne tehát? „Nem, tévedés lenne a méhpempőt gyógyszerként definiálni. Soha­sem tulajdonítanék neki gyógyító hatást. De probiotikus és eufóri­kus hatást már annál inkább” — írta egy tudós kutató. , Mit jelent ez, mi a különbség? „A méhpempő általában ösztön­zi, élénkíti, egyensúlyiba hozza a szervezetet, és javítja funkcióit. Leblokkolja a baktériumflórát, ösztönzi a szervezet immuntevé­kenységét. Nem képes hatást ki­fejteni speciális betegségek ellen, de értékes eszköz,a megelőző or­vosi gyakorlatban, mivel erősíti a szervezetet.” Genovában Paola Zumino dok­torasszony idegi eredetű étvágy- talanság.bai) szenvedő betegek ese­tében próbálta ki a mézet. Ez a főként serdülőknél fellépő beteg­ség abban áll, hogy a páciens nem hajlandó semmiféle ételt fo­gyasztani, aminek következtében nemegyszer bekövetkezik a ha­lál. Egy kanálka mézet azonban legtöbbször mégiscsak sikerül el­fogadtatni velük, és ha a mézhez keverünk egy kevés méhpempőt, javul a beteg proteinfelvétele. Mi- ninjális mennyiség az idősek ese­tében is rendkívül hasznosnak bi­zonyulhat. Pusztulnak Kanada erdői Kanada Tudományos Tanácsa szerint az ország 2 millió négy­zetkilométernyi erdőségeit a faki­termelők veszélyesi mértékben ki­zsákmányolják. Sem a kormány­zat, sem az ipar nem úgy gazdál­kodik az erdőállománnyal, hogy annak értéke ne csökkenjen. Az évente kitermelt 200 ezer hektár erdőterületnek alig a negyedét telepítik be újra; negyedrésznyi terület természetesen felújul, de a fele (főképp az északi országré­szeken, amelyek ma a nyugati vi­lág papírszükségletéhez a nyers­anyagnak csaknem a felét adják) nem újul fel. Ennek az az egyik oka, hogy a fatermelés céljait szolgáló erdők 90 százaléka a tar­tományi kormányok tulajdonában van. s a kitermelők a fakiterme­lés jogát tőlük bérlik öt-tíz évre. A bérlő cégeknek nem érdekük az, hogy telepítsenek, hiszen az erdő legközelebb is csak ötven­hatvan év múlva válik ismét vá­gásra éretté. A kitermelő vállala­A turistaszezonban sokan in­dulnak keletre, egzotikus tájak­ra, tengerpartokra. Aki Bakuba, Azerbajdzsán fővárosába láto­gat, egyhelyütt találja meg a pi­hentető tengert és a keleti mese­világot. Dr. Gombos Károly, a Kelet-ázsiai Múzeum 'nyugalma­zott igazgatója, számos könyv és tanulmány írója ezúttal a sírván salhok palotájáról közöl érdekes adalékot. Kelet kapuja — Baku, az üvöl­tő tengeri' szelek városa, a közel- keleti karaván kereskedelmi utak csomópontja, ahol a selyem, az értékes keleti szőnyegek, kőolaj, só, sáfrány és még sok más áru cserélt gazdát. A Volga—Kaszpi- tengeri víziutat kihasználva már a XV. századiban megfordultak itt orosz kereskedők, elsőként Afanaszij Nyikitics, aki Perzsiá­ba és Indiába vezető útján járt a sírván kánságban., Claviho spa­nyol utazó 1404-ben volt Baku­ban, midőn a világhódító Timur Lenk Szamankandban levő udva­rába igyekezett. A velencei köz­társaság követei, A. Contarini és A SÍRVÁN SAHOK PALOTÁJA tok szószólója szerint a tartomá­nyi kormányoknak a kitermelés joga fejében és az adók formájá­ban beszedett összegeket az er­dők felújítására kellene fordíta­niuk, azok azonban ezeknek a bevételeknek csak az1 5 százalékát' használják fel ilyen1 célra/ Miközben Kanadában az utób­bi öt évben mindössze 80 millió dollárt költöttek erdősítésre, a fejlődő országokban (főképp Zsí­réban és Ruandában) 430 millió dollár kanadai tőkével telepítet­tek erdőket. Némely kutató szerint különö­sen nagy kárt okoznak azok a nagy géprendszerek, amelyek egyetlen menetben széles sávban termelik ki az erdőt, mert nyo­mukban letarolt, a gépek lánctal­pai vagy kerekei által barázdák­kal felszabdalt területek marad­nak vissza, s ezeket ázután az eró­zió könnyűszerrel tönkreteszi. Reménykeltő fejlemény is akad. Az ontariói Erdészeti Kutatóinté. zetben nemesített fenyő-, lucfe­nyő- és nyárfajták 20—200 száza­lékkal gyorsabban nőnek, mint a nem nemesített állományok fái. Az egyik hibrid nyárfajta már tízéves korában vágásra érett. Az alkohol a petesejtet (is) károsítja A petefészekből kikerülő érett peték még a megtermékenyülés előtt két érési osztódáson mennek keresztül. Ezekből egyetlen hiány­talan petesejt és három, szinte csak a magállományt magában foglaló, csökevényes, általában meg nem termékenyíthető, úgy­nevezett sarkisejt képződik. A cambridge-i egyetemen egereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy ezekre az osztódási folyama­tokra; nagymértékben hat az al­kohol/ lAz ugyanis befolyásolja azt a folyamatot, amelynek során az utód-sejtmagokba egyenlően ke­rülnek bele kromoszómák. Egerek 7 százalékos alkoholos oldatba helyezett petesejtjei úgy osztódtak, hogy az utódsejtek 20 százalékába a kelleténél vagy több, vagy kevesebb kromoszóma került. Hasonlóan rendellenes osztódás következett be akkor is, midőn nőstény egerekkel — köz­vetlenül a megtermékenyítésük előtt — alkoholt itattak. Számítógép ellenőrzi a sarkkutatókat Az ausztráliai Antarktisz-kutató Intézetben olyan hordozható szá­mítógépet fejlesztettek ki. amely a sarkkutató hátára erősítve a test különféle helyeire telepített hőmérséklet-érzékelőknek és egy elektrokardiográfnak a jeleit fo­lyamatosan feljegyzi és elemzi. Adatai módot adnak a szakembe­reknek arra, hogy objektív ismér­vek alapján dönthessék el: a kü­lönféle típusú sarki öltözetek, il­letőleg a sarki vizekben való me­rülésre szolgáló különféle búvár­öltözetek közül melyik felel meg legjobban a céljának. Egy fagylafyos vallomása Köpenyem lobog a szélben, mintha valami Játékos kedvű parlamenter magára öltötte volna a fehér zászlót. Bizakodva tolom hűtőkocsimat a strandon, minden reményem megvan rá, hogy eladom a készletet, mielőtt beáll áz olvadás. A jég- krémárusítást nem lehet félvállról venni, a tűző napon fek­vőknek én vagyok a bernáthegyi a rummai, gyermekek örö­me, asszonyok gyámola, forró kínokra gyógyír. Fehér köpe­nyem, szelíd arcom határozottan angyalszerű jelleget kölcsö­nöz nekém». . Mikor megsimogatom a körém sereglő gyermekek buksi fejecskéjét, valami meleg járja át szívemet, ellentétben a jégkrém okozta gyönyörökkel. De így kell ennek lenni, mi­lyen csodálatos harmóniában oldja fel a természet az, ellen­téteket! Alkonyattájt, midőn az üres kocsival ballagok hazafelé, egész bensőmet az az érzés járja át, amely csak az emberi­ségért munkálkodó humanisták kiváltsága. * — Most mondja, főtörzsőrmester elvtárs, mindezekért olyan sok az az 50 fillér, amivel minden jégkrémet drágábban ad­tam? . — hámori —* A „kőbe merevült” híd G. Barbaro azért utaztak Bakuba, hogy politikai és kereskedelmi kapcsolatot építsenek ki. A sír­ván sahök (királyok) állama a i XV—XVI. században virágzott, s ebben az időben épült fel a bakui várnegyéd festői dombján az azerbajdzsán építőművészet ■ ■1 ■ 1. PALOTA /XM-XV. EZ./ 2. DIVÁN-hANE /XV. SZ./ 1. SZÍ 10 JAKJA BAKUVI MAUZÓLEUMA /XV. 4. UDVARI MECSET ES MINARET/1441/ 5. TORSÉ / SlRBOIT. 1435/ e a pOrdö romjai /xv.ez./ 7. OVDAN / VÍZTÁROLÓ. XV. EZ/ E 14 MURÁD EZUITAN KAPUJA /1SES/ A palota alaprajza • A termé­szet egyik különleges terméke ez a „kőbe me- revült” híd, mely az USA-ban, Arizona ál­lamban ta­lálható, és nagy ide­genforgal­mi neveze­tesség. gyöngyszeme, a sírván uralkodók palotája. A felső díszudvarban van a pa­lota, melynek alapjait a XIII. században rakták le, itt fogad­ták a vendégeket, s az udvart a Keleten elmaradhatatlan szökő­kút, vízmedence, fák és szőlőlu­gas díszíti. A népi hagyományok szerint a Diván-háne a sah tanácskozóter­me, illetve a bíráskodás helye vodt, de az is lehet, hogy valame­lyik uralkodó sírboltja. A lehelet­finom csipkeszerű kőfaragások, a díszes kapuzat és a vallásos fel­iratok arra utalnak, hogy az épü­let valaha mauzóleum volt. Szeid Jahja Bakuvi XV. században épült mauzóleumát a nép „a der­vis sírjaként” emlegeti,- mivel a kiváló1 férfiú udvari csillagász volt. Az udvari mecset és mina­ret 1441-ben épült, s ezt csak a sah és környezete látogathatta, á fehéres és szürkéssárga mészkő­ből emelt épület a napfény és az árnyék hatására váltakozó és el­ragadó látványt nyújt. A mecset­ben a nők is imádközhátták, de csak az oldalbejáraton mehettek be és egy kamraszerű szoba volt az imahelyük. A türbé — a sírván uralkodók sírboltja — 1435-ben épült, építőmestere Ali volt, aki a nevét a homlokzaton levő csepp alakú medalionba rejtette ed. A sírbolt belső tere 'aszkéti- kusan komor, s csak a rácsos ab­lakokon jut be a szűrt fény. A sírók a padozat alatt vannak, és a türbé felszerelése az, oldalsó helyiségben volt. A díszes sírhe-1 lyet „a hatalmas sirván sah épí­tette” — hirdeti a felirat — maga, édesanyja és hétéves fia részére, akikhez „Allah legyen könyörü­letes”. A mindig sietős idegenve­zetők és turisták legtöbb esetben elfelejtik megtekinteni Murád szultán 1585-toen épült nagyszerű kapuját, pedig ez a palotaegyüt­tes hátsó frontján levő, a dísze­sen kiképzett, mértanias, növé­nyi-mintás és cSeppkőbolitozatos kapuzat egyike a legszebbeknek Keleten. Összeállította: Varga Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents