Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
4 % PETŐFI'NÉPE ■ 1984. augusztus 1. HASZNOSÍTJÁK, AMIT TANULTAK SAJTÖPOSTA A Bácsalmásra való Szommer Károly Ne- í • hézipari Műszaki Egyetemet végzett Miskolcon. Okleveles gépészmérnökként most a Bajai Finomposztó Vállalat számítástechnikai osztályán rendszerszervező. Mint pályakezdő, elégedett embernek tartja magát. — Miért? — Az egyetemi tankörtársaimhoz képest nekem jó kezdőfizetéssel, 3800 forinttal, sikerült elhelyezkednem ennél a vállalatnál. A béremet később 4600 forintra emelték. Időközben katonai szolgálatot teljesítettem, és miután visszatértem a 'kiképzésről, egyéves szerződéssel továbbra is itt dolgozom. Azért jöttem ide, hogy h tanult szakmámat gyakorolhassam. Ehhez a Finomposztónál' jó lehetőséget és segítőkész munkatársakat találtam. Igaz, korábban kell felkelnem, mint ha helyben laknék, hogy Bácsalmásról pontosan ideérjek, de ezt szívesen elviselem. Jobb így, mint ha távolabbra, például Budapestre mennék dolgozni, ahonnét egy héten csak egyszer utazhatnék haza. — iMegújítja-e to szerződését a vállalattal? — Szeretnék itt maradni. Remélem, ez sikerül. O — Hogy vagy? '-r” — Mi újság? — Régen nem láttalak. — Visszajöttél? Alig győz válaszolni az érdeklődők kérdéseire Sánta István, a Finomposztó szakszervezeti bizottságának munkatársa, miközben keresztülhalad a gyárudvaron. . A fiatalember nemrég érkezett haza Budapestről: a SZOT Központi Iskolájában tídhónapos vezetőképző tanfolyamot* végzett. Ismeretei annyira frissek, hogy amikor megkérdezem tőle: „Mi volt számára a legmaradandóbb élmény?’’, hirtelenjében nem könnyű választania a tíz hónap eseményei közül. — A tanfolyamon, a szó legteljesebb értelmében; mindenki tanult — válaszolja. — Az előadások és az osztályfoglalkozások hozzájárultak a marxista— leninista világnézet jobb megismeréséhez. Sok időszerű kérdést, is megvitattuk. Milyen az ország gazdasági helyzete? Milyen tényezők indokolták, hogy a munkavédelemért és a társadalombiztosításért most már közvetlenül az állam vállaljon felelősséget és irányító szerepet? Az ezekről és más kérdésekről tartott előadások és szemináriumok mind- annyiunknak igen hasznosak voltak, de leginkább a bizalmiakat segítették a tájékozódásban. Tudásunkat azzal is gyarapítottuk, hogy a_ tanfolyamon részt vett, beosztásukban tíz—tizenöt éve tevékenykedő szb-titkárok megosztották velünk tapasztala^ tálkát. — Csak az iskola tfalai között tanultak? — Nem. A tanfolyam ideje alatt különböző munkahelyekre is ellátogattunk. Jártunk a Szob—stu- rovói (párkányi) vasúti határállomáson, ahol a MÁV-nál az üzemi demokratikus fórumok munkáját tanulmányoztuk. Más alkalommal meg vonatra ültünk és Kiskunlacházára utaztunk. A háromezer embert foglalkoztató egyik nagy ipari szövetkezetnél gyűjtöttünk újabb tényeket az üzemi demokráciáról. Sánta István a SZOT Központi Iskolájában _ tanultakat és a munkahelyi látogatások alkalmával szerzett tapasztalatait a Finomppsztónál akarja hasznosítani. Komárniczky Gyulánétól, ■ a vállalat szb-titkárától tájékozódik: mi történt az üzem és a szakszervezet életében az alatt a tíz hónap alatt, amíg őt tanfolyamon képezték? Így tudja, hogy megtárgyalták a fonók és a fiatalok helyzetét. Bérkérdésekben az igazgató a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben határoz. A szakszervezet jelen van a vállalat életében. Ügy is, hogy az érdekvédelem mellett részt vállal a termelést segítő feladatokból. Ehhez kedvezően a körülmények, hiszen | a Finomposztóban az elmúlt két évben tovább nőtt a szakszervezeti tagok száma. Ez jó jel. Azt jelenti, hogy a dolgozók bíznak a vállalatban és annak szakszervezeti bizottságában. Joggal nevelhetjük ezt is egyféle elkötelezettségnek a termelőmunkában. A műszaki beosztásiban dolgozó Szommer Karolyiban, és a mozgalmi és politikai feladatokat végző Sánta Istvánban, a közösség életében végbe menő ilyen és hasonló kedvező változások okkal táplálnak elégedettséget. ÜJ SÖRGYÁR MARTFŰN • Martfű határában 29 taggazdaság összefogásával szövetkezeti sörgyár, épül, ahol osztrák licenc alapján évenként 250. ezer hektoliter sört készítenek a jövő év közepétől. Az üzemi épületek már állnak és csak a belső szakipari szerelések vannak hátra. Képünkön az érlelőtartályok láthatók. KÉMIA A MEZŐGAZDASÁGBAN Lassú felzárkózás Egyes előrejelzések szerint hazánkban az ezredfordulón mintegy 8 százalékkal kisebb lesz az egy főre jutó mezőgazdasági terület, mint napjainkban. Ebből az is következik, hogy legalább ennyivel több élelmiszert kell termelni ahhoz, hogy a mostani, kedvező élelmiszerellátást megtarthassuk, Ez azonban nem is elég, hiszen az agrártermékek jelenleg is a népgazdasági export jelentős hányadát adják. Ügy tűnik, ez később sem változik, hiszen a világban eladható az élelmiszer. E következtetésre mindenekelőtt az ad okoit, hogy a világ népessége az ezredfordulóra várhatóan eléri a 6,5 milliárdot. Ezzel szemben a mezőgazdasági terület az 1,48 milliárd hektárról 1,54 milliárd hektárra növekszik. tehát csak négy százalékkal lesz több. E számok jel- ■zik, hogy az élelmiszerre a következő évtizedekben is nagy szükség lesz. Élelmiszer és ipari nyersanyag Az agrártermelés bővítésének másik lehetőségét az adja, hogy a növényi termékek a világ egyre növekvő energiaéhségének mérséklésére is alkalmasak. A biomassza ugyanis nemcsak élelmiszer, hanem a következő évtizedek szerves kémiai iparának nyersanyaga is lehet. Az agrártermékek piaca tehát bővíthető, de ezt csak akkor érhetjük el, ha a termelés is növekszik. Mostanáig kedvezőek a tapasztalatok. Az elmúlt tíz esztendőben a mezőgazdaság termelése 56 százalékkal, j az élelmiszeriparé 48 százalékkal, az erdőgazdálkodásé 47 százalékkal növekedett. Ebben az időszakban világszerte hazánk érte el a legnagyobb fejlődést az egy főre jutó kenyérgabona-, hús, tej- és tojástermelésben. Mindezek alapját a termőföld jelentette. Annak- ésszerű hasznosítását úgy érhettük, el. hogy közben emelkedett az ipari eredetű anyagok felhasználása. Ezt egyebek között jelzi, hogy tíz esztendő alatt a mezőgazdaság termelőeszközfelhasználása 60 százalékkal nő" vekedett, de ezen belül kétszeresére nőtt az ipari eredetű anyagoké. A termelési költségek A közelmúltban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tar. tott vegyészkonferencián azt vizsgálták kutatók és gyakorló szakemberek, hogy a kémiai eredetű anyagok miként segíthetik a mezőgazdasági termelés fejlődését. Tény || tíz év alatt a műtrágya-felhasználás 150 kilóról 293 kilóra emelkedett, s ugyanebben az időben négy kilóval nőtt a növényvédőszer-felhasználás, s elérte a 12 kilót hektáronként. Tavaly már 9,3 milliárd forint értékű műtrágyát szórtak ki a gazdaságok földjeikre és 8 milliárd forint értékű növényvédő szert permeteztek ki. Nem vitatható, hogy a kémia tudománya és vegyipari gyakorlata naponta jelen van a mezőgazdasági üzemekben. Ezt egyébként érzékelik a szakembe. rek a termelési költségek számbavételekor is. A kukoricaterme- lés költségeinek ugyanis 28 százalékát a műtrágyázás, 17 százalékát a növényvédelem adja, tehát a kémiai, anyagok csaknem felét jelentik a termelési költségeknek. Ahhoz, hogy a növények hozamát a. jövőben is/növelni tudják a gazdaságok, a magas biológiai értékű fajtákon, kívül ki kell elégíteni tápanyagszükségle. ■tűket, meg kell védeni a növényeket a kórokozóktól és a kártevőktől. Ezt persze jól tudják a szakemberek, hiszen a közepes méretű termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban is -tucatnyi a diplomások száma, kellően felvértezettek a termeléshez szükséges szakismeretekkel. A. kérdés sokkal inkább az: képesek-e kamatoztatni szaktudásukat? Mert az ismeretek vajmi keveset érnek, ha nincsenek szinkronban a gyakorlattal. Másképpen fogalmazva: hiába tudják a szakemberek pontosan, melyik növényt milyen növényvédő szerrel lehet legjobban megvédeni a károsítóktól. menynyi műtrágyát kell kiadagolni a ’leggazdaságosabb termeléshez, ha ezeket a kémiai anyagokat nem tetszésük szerint szerezhetik be. Visszatérő gondok Az .pedig szakmai körökben közismert, hogy a legkeresettebb' növényvédő' szerekből kevesebb van a szükségesnél, helyét- tük kevésbé hatásos szereket ■kénytelenek használni a gazdaságok. Tavaszonként visszatérő gond\az is, hogy a műtrágyák választéka nem igazodik a termesztett növények igényeihez. Sok műtrágya elpazarlódik, mert nincs elegendő tárház, elavultak a műtrágyaszórás gépei. | A tudomány és , a termelés szakmai igénye tehát előbbre tart a 'jelenlegi gyakorlatnál. Az egyeztetés, a lemaradás megszüntetése pedig sürgető szükségszerűség, hiszen a jelenleg kedvező1 élelmiszer-ellátás fenntartása és az export további bővítése. ezt megköveteli. V. F. J. Fogadószoba A mennyiség és a minőség elválaszthatatlan! Pár hónapon belül többen is közölték szerkesztőségünkkel, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszert adtak el nekik. Íme a példák: A fémdoboz felbontásakor. gusztusosnak látszott a májkrém. Ám az íze keserű gólt, olyariry- nyira, hogy még a kutyám is vonakodva ette' meg. Legközelebb számolok vagy húszig, mielőtt hasonló módon kidobom a pénzemet ... Kertes! Miklósné Baja Az automata kis ablakán át észrevettem, hogy a kettévágott zsemlében szinte mosolygott a barnára sült rántott szelet. A néhányszor 2 forint ellenében hozzá is jutottam, de amikor beleharaptam a húsba, egy darabka szög tette próbára a fogaimat. Kell-e mondanom, Imi lett a sorsa a szendvicsnek? Huszár Ferenc Kiskunhalas Kunbajai Nagyburgundi nevű vörös borral leptük meg magunkat. Sajnos, alaposan! Az üvegben ugyanis körülbelül 10 centi hosszú szifondarabka volt. Szerencsére ezt a fémanyagot nem számolták hozzá a termék árához ... Sárvári Judit 1 Kecskemét E sorok olvastán óhatatlanul támad az a gondolata az embernek, végre ideje volna szigorú szabályt alkotni az élelmiszerkészítés tárgyi és személyi feltételeiről. Azután gyorsan rádöbben, de hiszen létezik ilyen előírás. Ráadásul hosszú évek óta, sőt törvényi szinten, a végrehajtást pedig a miniszteri rendeletek taglalják. Akkor miért következhetnek be a kifogásolt esetek? Nos, alighanem mindenki tudna erre mondani valamiféle má- gyarázatot, amiből nem hiányozna a rossz nyersanyagra, az elavult gépparkra, a felületes munkára stb. utalás. Most azonban tekintsünk el ezek részletezésétől, s hadd idézzük emlékezetbe az 1976-ban hozott — az élelmiszerekről szóló — IV. törvény főbb tudnivalóit, melynek fel- frissítése talán egyetlen termelőnek sem árthat. A legfontosabb előírás: élelmiszert csak olyan helyen szabad előállítani, ahol — a hatósági igazolás szerint is — megteremtették az előírt élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeket, melyeknek összhangban kell lenniük a jé minőségű és korszerű termékek iránti követelményekkel. A termelők kötelesek vezetni gyártmánykönyvet, s abban feltüntetni a termék rövid jellemzését, az alkalmazott technológiát, az anyagösszetételt stb. Az üzemből történő kiszállítás előtt pedjg szükséges ellenőrizni a minőséget. Külön említjük meg, hogy a hatóságnak is rendszeresen kell vizsgálnia az élelmiszereket, a hozzávaló nyers- és adalékanyagokat, a gyártási eljárást, az annak során használt gépeket, eszközöket, a helyiségek higiéniai körülményeit és még több mindent. Mindehhez annyit teszünk hozzá: általában elégedettek lehetünk a forgalomban levő élelmiszer mennyiségével, s bízunk abban, hogy a tőle elválaszthatatlan minőség miatt egyre kevesebb okunk lesz a keserű szájízre! Bár még javában tart a nyári vakáció, mi, előrelátó, gondoskodó felnőttek már készülünk a néhány hét múlva kezdődő tanévre. Például úgy, hogy cipőt, ruhát, táskát veszünk a gyerekeinknek. És tanszereket, melyekhez most engedményes áron lehet hozzájutni. Mint nagyapa, én is igyekszem kivenni részem a családi bevásárlási akcióból, így hát magamra vállaltam a leendő kisiskolás unokám úgynevezett egységcsomagjának a beszerzését. A boltból visszatérve érdeklődéssel nézegettem, amit kaptam, a színes korongokat, a gyurihát, a hurkapálcákat, s a többi dolgot. Közöttük a Technbkol Rapid elnevezésű univerzális ragasztót, ami fölött kissé elgondolkodtam. Miről? Arról, helyes-e a hat-hét év körüli pöttömke emberkéket már az iskolai foglalkozás legelső hónapjaiban rászabadítani e fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyag használatára. Vajon mit kell majd ragasztaniuk? Bőrt, műanyagot, üveget, netán porcelántárgyaikat? Tudomásom szerint csak papírt, s e művelethez talán elegendő lenhe kevésbé ártalmas ragasztó is. Egyébként közismert, hogy a Technokollál nehéz bánni, hiszen könnyen a kézre tapad, ahonnan eltávolítani sem egyszerű, nem is szólva arról, hogy túlságosan. erős a szaga és a .belélegzése kábulást okozhat. Persze meg vagyok győződve, az iskolában a' technikához jól értő pedagógus vezeti'majd be a lurkókat a ragasztás rejtelmeibe, s bizonyára szól az említett vegyi készítmény káros voltáról is. Afelől azonban nem vagyok'bizonyos, hogy a gyerekek odahaza csakis azt teszik, amit az órán hallottak. Megmondom kerek .perec az aggodalmamat: ennek a ragasztónak nagyon rossz a híre ahhoz, hogy gyakorta ott legyen az iskolatáskákban. Ezért kérdezem — .mások nevében is —: lehetséges volna-e a veszélyes Technokol helyett egy sokkal gyengébb hatású, és praktikusabb használatú ragasztót adni — legalább az elsőosztályosók kezébe? (Elmondta: Vígh Lajos kecskeméti olvasónk.) A gazdák hátrányára? Hosszú ideig központi tejátvevőhely működött a községünkben, ahová szervezett összegyűjtéssel jutott el a tej a termelőktől. Nemrégen megszűnt ez a gyakorlat, mindenféle elő zetes értesítés nélkül. Azóta mindenkinek magának kell elszállítania a tejet a kijelölt átvevőhöz. Nekem emiatt két kilométert kell megtennem, másoknak talán többet is. A másik baj az, hogy átvételkor nem vizsgálják meg kellően a tejet, így aztán az utána való járandóságot sem ellenőrizheti az ember. Sok. a tehéntartó gazda nálunk, de a tejátvétel gondjainak növelése nem növeli az állattenyésztői kedvet. Va jón ez közömbös lehet valakik számára? S. Jánosné Szánk Mit kell tudni a rakodási többletbérről? Vízgondok a Széchenyi- városban is... Felkeltette figyelmemet a július 25-én megjelent Fogadószoba című írás. Ebben a kecskeméti Hunyadiváros . egyik lakója keseregett a vízellátási gondok miatt, melyeket szeretném most kiegészíteni az alábbiakkal: Családommal a Néphadsereg u. 6. iszám alatt, a negyedik emeleten lakom — vagyis a Széchenyivá- rosban —, ahol szintén át kell élnünk a hiányos vízszolgáltatás okozta• kellemetlenségeket. Például azt, hogy hetek óta alig jutunk meleg vízhez napközben, s este még a hideg víz is csak csordogál a csapokból. A napokban váratlan vendégeink érkeztek, , s annyi vizünk i sem volt, hogy kávét főzzünk a számukra. Általában éjjel 11 körül fürödhetünk; amikor már a nyomás olyan, hogy működhet a gázbojler. A minap.— amikor hosszabb útra készültünk — délelőtt kellett mosni és mosakodni, jobb Híján a tűzhelyen melegítettem a vizet, s amikor azt fazékban cipelte .a fürdőszobába a kiskorú lányom, megcsúszott és leforrázta a lábát. Ki tudja, hányszor kell még 1 elviselnünk efféle dolgokat? Bosszúságomban, tehetetlenségemben kinézek az ablakon, s látom, többen locsolják a járdát, a betont, mindent. Egyikükben sem merül' fel a takarékosság gondolata. Helyettük a hatóságnak■ kellene tenni valamit. Felfoghatatlan számomra: a tanács miért óvakodik kiadni egy felhívást, figyelmeztetést — legalább a kánikulai időszakban — a víz kprláto- zott fogyasztsára? Iványosi-Szabó Lászlóné Kecskemét Kontra Gábor, Nagy Ferenc, Pólyák Lajos és Zsíros Árpád — — akik állami gazdaságban, illetve fogyasztási és értékesítő szövetkezetnél dolgoznak —- szóvá tették, hogy szombaton és vasárnap is gyakorta kell végezniük rakodási munkát, melynek anyagi elismerése körül nem látnak mindent tisztán. .Ugyanis van olyan alkalom, amikor a kenyér- adójuk plusz szabadnappal akarja őket megfizetni, másikor pedig csak a sima, pótlék nélküli bért számolja el részükre. Végre szeretnék pontosan tudni: milyen jogcímen és mennyi bérre jogosultak e feladatuk teljesítése után? Ez év július 1-e óta van érvényben az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 9/1984. (V. 5.) ÁRMH számú rendelkezése '— megtalálható a Magyar Közlöny 1984. évi 19. számában —, mely leszögezi: rakodási többletbért (ez nem más, mint a túlórában, az éjszakai Szolgálatban, Galambos Jánosnak, Kecskemétre: Hozzánk .küldött soraiból egyértelműen kiderül, hogy a kecskeméti város- központban nemrég felavatott Mikrokozmosz a makrokozmoszban című szobor az ön számára kevésbé nyújt esztétikai élőlényt. Ehhez csak azt fűzzük hozzá, hogy nonfiguratív — tehát absztrakt kifejezési formát jelentő — álkotásról van szó, melynek elsősorban elgondolkodtatnia kell. Ami pedig a matkói Pólyák Ferencre vonatkozó kérdéseit illeti, hadd emlékeztessük arra, hogy a fafaragóművész munkáiból számos kiállítást rendeztek m4r országszerte, így a megyében is. Megtalálhatók szobrai Kecskeméten a naiv művészek múzeumában, s a közelmúltban a nemzeti park bugaci körzete gazdagodott -ősi anyagból megformált parasztfiguráival. Természetesen nem zárható ki» hogy egyszer a megyeszékhely valamelyik . parkjában, terén stb., is elhelyeznek Polyá(k-szobrot. Kovácsnénak, Akasztóra: Minden \ vállalat tervszerűen köteles gondoskodni, a termelőeszközei rendszeres karbantartásáról. Ha ezzel kapcsolatosan baleseti veszéllyel fenyegető hiányosságok vannak, azok haladéktalanul megszüntetendők, míg az egyéb rendellenességeket a következő karbantartási munka során kell elhárítani. Orbán Violának, Kalocsára: A külföldről repülőgéppel hazatérő turista maga döntheti el, hogy a zöld vagy a piros közlekedési lámpával jelzett a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka pótlékainak összege) meg kell kapnia annak, aki a vasúti, a közúti, vagy a vízi árufuvarozással kapcsolatosan végez rakodást , a fuvarozónál vagy a fuvaroztatnál, mégpedig szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon, s éjszaka. A vállalat e költséget nem veheti figyelembe a bérszínvonal alapjául szolgáló bértömeg kiszámításánál. Költségvetési szenv e többletbér összegével túllépheti a jóváhagyott bérelőirányzatát. Fontos, hogy ez a bér dolgozónként legyen megállapítva. Olvasóink panaszát illetően az a gyanúnk, hogy az említett hivatalos közlönyben május 5-én megjelent jogszabályt még nem tanulmányozták kellőiképpen a munkaadói, ezért tűnik eljárásuk furcsának, szabályellenesnek. Az ügy elintézéséhez kérjék a helyi szakszervezeti bizottság közreműködését. folyosón távozik-e a légikikötőből. Az előbbit akkor használhatja, ha a nála levő új áruk értéke nem haladja meg az ötezer forintot, és nincs feladott poggyásza, az utóbbit viszont kötelező* igénybe vennie, amennyiben ötezer forintnál többet érő a nála levő iparcikk, melyhez poggyász is tartozik. Ehelyütt — természetesen — részletes vámáru-nyilatkozatot kell adnia. ,Az esetleges félreértések elkerülése’végett. elmondjuk^ még, hogy a zöld folyosón is van vámvizsgálat', s ha ott kiderül, valaki birtokában tart vámköteles, kereskedelmi jellegű, s egyéb korlátozás alá., eső árut is, ellene szabálysértés, vagy a csempészet vétsége, illetve bűntette miatt indul eljárás. P. L.-nek, Borotára: Kedvezményei szakszervezeti üdültetésben — saj.it, jogon — az részesíthető, aki legalább egyéves szakszervezeti tagsággal rendelkezik és pontosan fizeti a tagdíjuk Szerkeszti Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. ÜZENJÜK ' . V g » 11 V'.! Fiatalok a Finomposztónál A Szommer Karoly • Sánta István (Szabó Ferenc felvételei)
