Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 3. 'HÁZUNK TÁJA Kölcsönök a kistermelés fejlesztésére Pártunk és kormányunk sokfé­leképpen segíti, támogatja a kis­termelőket. A következőkben tá­jékoztatunk a támogatás néhány fontosabb módozatáról. Mezőgazdasági kistermelőknek kell tekinteni az állami támogatás szempontjából a háztáji és kise­gítő gazdaságokat, valamint az egyéni termelőket. Az állami tá­mogatás tekintetében a mezőgaz­dasági szakcsoportok közös mező- gazdasági tevékenységére a mező- gazdasági nagy üzemekre, vonatko­zó rendelkezéseket alkalmazzák. A mezőgazdasági szakcsoportok tagjai háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságuk után,' a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó rendel­kezések szerint részesülnek állami támogatásban. Szaporítóanyag csökkentett áron Például bogyós gyümölcsös tele­pítéséhez csökkentett áron vásá­rolhatnak' szaporítóanyagot, ha legalább 50ű négyzetméternyi te­rület teljes termésére három évre . termékértékesítési szerződést köt­nek valamelyik mezőgazdasági nagyüzemmel (állami gazdaság­gal, itermelőszövetkezettel; áfész­szel; zöldség-, gyümölcsértékesítő szövetkezeti vállalattal; konzerv­vagy hűtőipari vállalattal. A mezőgazdasági kistermelők á nagyüzemekkel azonos mértékű támogatásban részesülhetnek a nagyüzemi ültetvényekhez csatla­kozó telepítéseikhez. További kedvezmény, hogy a kistermelő fóliasátor létesítéséhez szükséges fóliát és előre gyártott vázszerke­zetet (akár fémből, akár mű­anyagból) 40 százalékkal csökken­tett fogyasztói áron vásárolhat. Ennek előfeltétele, hogy a fólia alatt .termelt zöldség értékesítésé, re hároméves szerződést kössön az áfésszel. illetve valamelyik mezőgazdasági nagyüzemmel vagy más forgalmazó vállalattal. Az intenzívebb gazdálkodásért Napjainkban mindenütt előtér­be kerül az intenzívebb gazdálko­dás követelménye. Ezt szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a mezőgazdasági kistermelők a ker­titraktor (7,5 kW teljesítményig), és ennek a mezőgazdasági terme­lést szolgáló munkagépei (talaj­művelő, vető-ültető, növényvédő és terménybetakarító munkagé­pek. valamint utánfutók), a mo­toros kapa, a terménydaráló és -morzsoló, a motoros permetező- és porozó, a szecskavágó, továbbá a háti-, és targoncás permetező, valamint a fejőgép bszerzésekor 20 százalék támogatásban része­sülnek. A mezőgazdasági nagy­üzemekkel azonos támogatás il­leti meg a' kistermelőket a mű­trágya, a növényvédő és a gyom­irtó szerek beszerzésénél. Ültetvénytelepítés, felújítás Mezőgazdasági termelési köl­csön egyébként minden olyan személynek nyújtható, aki mező- gazdasági művelésre alkalmas te­rülettel (háztáji gazdasággal, kert­tel, udvarral, bérleménnyel) ren­delkezik. és ezen— akár saját fo­gyasztásra, akár értékesítésre — termel valamit. Kölcsön nyújtha­tó állat, állattáp, takarmány be­szerzésére; gyümölcs, szőlő tele­pítésére, felújítására; legfeljebb 6 négyzetméteres szerszámkamra. továbbá kút létesítésére; palánta, növényvédő szerek, műtrágya, fó­liasátor (az ehhez szükséges fűtő- és öntözőberendezések, szerszá­mok) beszerzésére; állatférőhely létesítésére, kialakítására; gyü­mölcstároló építésére (1500 négy­zetméter térmőföld terület felett 12 négyzetméterig) a költségvetés szerinti összeg 70 százalékáig, ám legfeljebb 25 ezer forintig terjedő összegben; mezőgazdasági kisgép beszerzésére a vételár 70 százalé­káig, 25 ezer forintig (szerződéses termelés esetén 50 ezer forintig). E kölcsönök lejáratát a megtérü­lés idejétől függően , állapítják meg, maximum 5 évben; az évi kamat nyolc százalék. Vannak kedvezményes kölcsö­nök is. Így nagyüzem által szer­vezett termelés esetén az említett célokra 50 ezer forintig engedé­lyezhető kölcsön, több összefüggő hitelcél esetén ped(g 100 ezer fo­rintig. Ilyen, évi hat százalék ka­matú kedvezményes, kölcsönt igé­nyelhetnek méhész-pzakcsoportok, valamint kisárutermelők az állat­forgalmi. valamint az állatte­nyésztő vállalattól történő te- nyészüsző vásárlására. • Bács-Kiskun megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkeze­teinek szervezésében 15 házinyúltenyésztő szakcsoport működik. A megközelítőleg ezer kisállattartó gazda tavaly 13,5 millió forint ér­tékű házinyulat adott át, jórészt külpiaci forgalmazásra a fogyasz­tási szövetkezeteknek. Képünkön egy nagyobb befogadóképességű házinyúltelep. Hasznos állatunk: a kecske A kecske — minden tévhittel ellentétben — az egyik leghasz­nosabb háziállatunk, ráadásul tartásának nincs különleges fel­tétele. Füves, bokros területen szeret ugyan legelni, a so'kféle fű, levél közül kiválogatni a számá­ra legízleteseibbet, ám kisméretű, kifutós ólban is gond nélkül tart­ható. Ez utóbbi esetben semmi­féle kártételtől nem kell tarta­ni. Tavasztól őszig , sok zöldet, konyhahulladékot, ősztől tava­szig fű- vagy luoernaszénát, leve­les kukoricaszárat, falombot fo­gyaszthat el. Égy kétszáz négy­szögöles kertben .már annyi zöld- hulladék akad, amit kár haszno- sítatlanul hagyni. Ha a gazda ár­nyékos helyen csicsókát, köztes­ként takarmányrépát, s néhány négyzetméteren lucernát termel, ha ősszel valamely -háztáji terü­leten vág egy kúpra való leveles kukoricaszárat, akkor a minde­nütt beszerezhető abrakon kívül kecskéjének egész évi takarmá­nyáról gondoskodott. Szalmával almozott, legalább 4 —6 négyzetméteres ól, kifutó — ahol ivóvize, zöld- és szárított ta­karmányának jászla is elhelyez­hető — elegendő egy kecskének. Naponta kétszer kell etetni; itat­ni. Ha vemhes, fejős, a szokásos­nál jobb takarmányt,- s gondo­sabb ápolást igényel. Augusztus­ban, szeptemberiben van a ter- mékenyíttetés Ideje. (Sajnos — sokak számára kellemetlen sza­ga miatt —, kevés az apaállat, olykor autóval kell utánavinni a jerkét.) A korai termékenyítte- tés különösen a több anyakecs­két tartók számára fontos, hi­szen húsvét előtt értékesíthetők ■ legjobb áron az exportra kerülő gidák, amelyeknek 1 ekkor 8—12 kiló közötti §úlyúaknak kell len­niük. A kecske a gondoskodást, a. takarmányt az ellés után napi .2—4 liter tejjel hálálja meg. Nem akármilyen tejjel! Nyugat-euró­pai országokban általános, hogy a kecsketej literéért a tehéntej-' nek kétszeresét fizetik, mert an­nak ellenére, hogy fehérje- és zsírtartalmuk egyforma, bioló­giailag sokkal értékesebb a kecs­kéé. Az összetételét tekintve az anyatejhez hasonlítható legin­kább, azért is kitűnő tápláléka a csecsemőknek, gyerekeknek és az érzékeny gyomrú idősebbeknek. A tisztán, kezelt kecsketej for­ralás nélkül is fogyasztható. A megfelelően gondozott kecs­ke tejének nincs kellemetlen mellékíze. Sajátos illatát az okoz­za, hogy aromás növényeket is fogyaszt. A bblti tejtől lényege­sen különbözik a kecskéé, már csak azért is, mert tőgymelegen kerülhet a konyhára, a lehető legfrissebb tehát, másrészt a tej­zsír teljes mennyiségét ’ tartal­mazza. Előfordul, hogy több tejet ad a kecske, mint amennyit a csálád el tud fogyasztani, vagy ami a közeli szomszédoknak eladható. A fölösleges tejét rendszerint ma­lacokkal, kisnyulakkal itatják meg, a legolcsóbb fehérjéhez jut­tatva így őket. Testsúlyához viszonyítva a kecske töhb tejet ad, mint a te­hén. Évente egyszer egy, két, vagy éppen három utód ,is várható tő­le. Akárcsak a húsvéti bárány, a kecskegida is különlegesség­számba menő pecsenyét ad, azért is vásárolják az arra alkalmas minőségűeket húsvét eílőtti héten a felvásárlók. Persze csak akkor, ha nem egyetlen egyedről, ha­nem legalább kisebb csapatról van szó. A kecsketartás ügye nincs tel­jesen rendezve. A tejcsarnokok nem veszik át a tejét, a feldol­gozóipar is megféledkezett ki­tűnő bőréről. Mindez azonban ne zavarja azokat, akiknek naponta, rendszeresen, friss, egészséges tejre van szükségük. S mert a kecske jó bánásmód esetén sze­líd — különösen, ha szarvatlan —, nagyobb gyerek, idős ember is könnyűszerrel elláthatja a k§^ rülötte adódó munkákat, j G. I. A rózsa, szegfű, krizantém növényvédelme ROZSA: a lisztharmat a ró­zsa legjelentősebb betegsége. A fertőzött leveleken jól lát­ható a lisztes, fehér színű be­vonat. A beteg levelek fokoza­tosan elszáradnak, és lehiilla- nak. Ellene jó hatásúak a Karathane FN 57 0,05 száza­lék, a Morestan 0,05 százalék, vagy a kolloid kénkészítmé­nyek, a Thiovit 0,3 százalék töménységben kipermetezve. A kártevők közül a levéltetvek a legveszélyesebbek. SZEGFŐ: legveszedelmesebb betegsége a fuzáriumos herva- dást okozó talajlakó gomba. Igen nehéz az ellene való vé­dekezés. Bizonyos védelmet az előzőekben már javasolt Ba- samidos (Dazomentos) talaj­fertőtlenítés nyújt. A szegfű- rozsfa ellen házikertekben en­gedélyezett készítmények a Chinoin Fundazol 0,1 százalék­ban, vagy az Orthoeid 50 WP 0,3. százalékban kipermetezve, továbbá a levéltetvek ellen ja­vasolt szerek, a Pirlmor kivé- tekével« KRIZANTÉM: a szklerotiniás hervadást okozó betegség el­len megfelelő védelmet csak az ad, ha a növényt olyan ta­lajba ültetjük, ahol az előző öt évben nem terheltünk zöld­ségféléket. Kártevői közül legjelentősebb a krizantém- levélfonálféreg. Ellene a Bi 58 EC, vagy Sinoratox 40 EC 0,1 . százalékos oldatával permetez­hetünk, TULIPÁN: legveszedelme­sebb kórokozók a botritiszeS, ■ és a fuzáriumos betegségeket okozó gombák. Az ellenük va­ló védekezésről az előzőekben már irtunk. A tarkacsíkossá- got egy vírusbetegség okozza, amely ellen az egészséges sza­porítóanyag felhasználásával és a levéltetvek élleni perme­tezésekkel védekezhetünk. GLADIOLUSZ: legfonto­sabb betegségei és kártevői a talajban levő hagymákat ká­rosítják. Ellenük a Basamidos (Dazomet) talajfertőtlenítés­sel és a három—öt éves vetés­forgó betartásával tudunk vé­dekezni. Minden dísznövény, különö­sén a virágok érzékenyek a különböző növényvédő szerek­re, ezért a védekezés megkez­dése előtt alkalmazzunk pró­bapermetezést. összeállította: 'Gát Eszter I PÁRTMUNKA A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEKBEN Eredmények és feladatok Kiskunmajsán Az MSZMP Kiskunmajsai Vá­rosi Jogú Nagyközségi Bizottsá­ga végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalta a hatáskörébe tartozó 7 mezőgazdasági szövetkezet párt- alapszervezetének munkáját. Az érről szóló jelentésből és a vi­tából is kitűnt» hogy a közös gazdaságokban a kommunisták sajátos körülmények között az élethez igazodva végzik munká­jukat; Ide tartozik az is, hogy a pártrendezvények szervezése, le­bonyolítása sokkal nagyobb ener­giát kíván a vezetőségtől, mint az ipari üzemekben, hivatalok­ban. A taggyűléseken 70—80 szá­zalékos a’megjelenési arány. Az aktivitás eléggé változó, talán azzal függ össze, hogy a párt- csoportok működése mindenütt eléggé eleven, sok hasznos véle­mény, információ .hangzik el az összejöveteleken, amelyeket a vezetőség jól tud hasznosítani. Beszámolók . Változatlanul gondot fordíta­nak a gazdaságszervező, segítő és ellenőrző munkára. Általában évente .két alkalommal beszá­molnak az elnökök a taggyűlé­seken. Az ágazatok munkájáról pedig vezetőségi üléseken adnak elemzést a szakemberek. Ily mó­don a vezetőség állásfoglalása egyúttal feladatmeghatározó is. Az ellenőrzés annál is inkább fontosamért az érintett mezőgaz­dasági szövetkezetekben a ter­melési érték az elmúlt évben is megközelítette a másfél milliárd, a nyereségük elérte a 78,5 millió forintot, s mindez mintegy 4 ezer ember munkájának köszönhető. Az idei' hangulat elég jó, ami megnyilvánul a munkában, az eddigi eredményekben. Szükséges megjegyezni, hogy valamennyi gazdaság kedvezőt­len termőhelyi adottságú, így az alaptevékenységből a növényter­mesztés általában veszteséges. Valamennyi szövetkezetben po­litikai kérdésként kezelik a ház­táji gazdaságok állandó támo­gatását. 1 Közreműködnek takar­mányellátásukban, a szaktanács- adásban és az áruk értékesítésé­ben. I Melléküzemek Az alaptevékenység mellett számottevőek az ipari mellék­üzemágak. Főként nyereségessé­gük miatt, és foglalkoztatási szempontból, de nem utolsósorban pótolják a nagyipar által már gazdaságosa^ nem gyártható ter­mékeket. Említést érdemel a kis­kunmajsai Petőfi gumiüzeme, a csólyospálosi Kunsági Szakszö­vetkezet az árufuvarozással tesz szert jövedelemre. A szanki Új Élet és a Haladás gázszerelést végez. A kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezetnek édesipari üzeme, fejlett borászata van. A melléküzemágak alkalmasak a gyors te nmek v á ltás ra, rugalmas ipari szervezetek. A pártszervezetek politikai esz­közeikkel segítik a gazdaságok együttműködési törekvéseit. A párttagság többsége egyetért a kockázatvállalással, a kezdemé­nyezésekkel. Utánpótlás A vitában szó volt arról, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok arányához képest kevés a KISZ-tag, szervezeti életük nem elég rendszeres.’ Azt is megemlí­tették, hogy a pályakezdő fiata­lok életútját, beilleszkedését na­gyobb figyelemmel kell kísérni, fontosak azok az intézkedések, amelyek megkönnyítik letelepe­désüket. A pártszervezetek tart­sák^ szem előtt, hogy a KISZ- aljapszervezetek utánpótlási bázi­sok, Sajnos, kevés fiatal jelent­kezik párttagnak. A kommunis­ták átlagéletkora magas, 45 év feletti, tehát Szükséges lenne na­gyobb /aktivitással foglalkozni a fiatalok nevelésével. A végrehajtó • bizottság a vita alapján az említett témákban ál­lást foglalt. Többek között hatá­rozatot hozott arról is, hogy a partszervezetek jobban segítsék a differenciált bérezés megvaló­sítását. K. S. SZÉTSZÓRT KAPACITÁSOK , Miért drágák a számítógépek? a A szakértők becslései szerint mintegy négy és fél millió elektronikus számítógépet használnak, alkal­maznak már világszerte. Nagyobb részük mikroszá­mítógép, amelyek teljesítménye — az avatatlant könnyen megtévesztő „mikro” előnévtől eltérően — mind jobban nő. Magyarországon még nagyobb a mikrogépek ará­nya. Ha ugyanis eltekintünk a magánimporttól (az ily módon behozott számítógépek mennyiségéről, ti3 pusáról nincs megbízható statisztika), azt látjuk, hogy nálunk hozzávetőlegesen 1100 nagy, közepes és kisszámítógép jut hatezer mikrogépre. A mértékadó vélemények szerint 1984 végére megkétszereződhet a mikrogépek száma, mindenekelőtt azért, mert egy­re jobban kibontakozik a hazai gyártásuk. Oktatógép — 35 ezerért Ez örvendetes jelenség, s magában rejti annak a — persze, nem holnap megyalósuló — lehetőségét is, hogy hazánk a számítástechnika elterjesztését szorgalmazó kormányprogram szellemében felzárkó­zik a fejlett országok mögé. Csakhogy az öröm ürömmel jár: Magyarországon túlságosan drága a mikroszámítógép. Csak néhány példát jellemzésül! A fejlett orszá­gokban már meglehetősen olcsók a mikrogépek első csoportjába sorolt, tömegigényeket kielégítő,, a csa­ládban és az oktatásiban használatos, televízióhoz csatlakoztatott mikrogépek. Még a nagyobb teljesít­ményűek ára sem haladja meg közülük a 300 dol­lárt. Nálunk viszont csaknem 60 ezer forintba ke­rült először az az oktatógép, amelyet a Híradástech­nikái Szövetkezet állított elő, az iskolaszámítógép­program keretében. Igaz, hogy később 45 ezerre csökkent az ár, 1984 második felében pedig már csak 35 ezret kérnek érte. De ez még mindig te­kintélyes összeg, s ráadásul nem is könnyű ehhez a géphez hozzájutni. Talán még kedvezőtlenebb a helyzet a legfejlet­tebb, legnagyobb teljesítményű mikrogépek köré­ben, az úgynevezett professzionális számítógépek­nél. (Ismeretes, hogy e gépek már összekapcsolha­tók egymással, sőt nagygépes rendszerekkel' is.) Amíg külföldön már 3 ezer dollárért hozzá lehet jutni e gépek olcsóbb változatához (ez nem sok, ha tekintetbe vesszük, hogy e komputerek tárolókapa­citása. elérheti a mini-, illetve kisszámí tógépekét!), nálunk annyira drágák, hogy még a jól menő, erő­sebb szövetkezetek is kénytelenek meggondolni: jut-e rájuk pénz? Megjegyezzük, hogy a legtöbbször nem is valós dilemma ez, hiszen e gépeket külföld­ről kell behozni, a többségük viszont embargós cikknek számít nyugaton. (Ez persze alaposan köz­rejátszik a magas árban!) Sorozatgyártásra van szükség Közismert, hogy a mikroprocesszorra vonatkozó embargó mindig létezett, bár az utóbbi időben né­hány területen enyhült. De még így is gondot okoz idehaza, hiszen a hazai mikroprocesszor-gyártás hí­ján nehezen bővíthető a magyar mikrogéppark. Még­is, a 70-es évek végén több hazai kutatóintézet , és nagyvállalat szakemberei láttak hozzá a mikrogép- gyártás előkészítéséhez. S Ez ugyancsak örvendetes jelenség, hiszen semle­gesítheti az embargós hatást. Csakhogy ez az akció sem zökkenőmentes. Jellemző, hogy több mint fél­száz gazdálkodó szervezet foglalkozik ma Magyar- országon mikrogépfejlesztéssel és -gyártással.' A legnagyobb részük saját szükségletre termel, még a legnagyobb gyártók sem produkálnak többet éven­te néhány száz darabnál. Vagyis, igencsak szétszór­tak náljmk a szellemi és termelő kapacitások. Az ilyesfájta, egyedi gyártási persze magas költségek­kel jár, nem beszélve arról, hogy ilyen kis szériák­kal bem lehet kielégíteni a szükségleteket. Az effaj­ta kisipari módszer nem szünteti még, csupán mér­sékli a hiányt. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság még 1979-ben kutatási célprogramot kezdeményezett e gondok enyhítésére. A program — amelynek végre­hajtása sajnos csak két év múlva kezdődött meg igazából — előirányozta, hogy a sokféle fejlesztés közül válasszuk ki a legsikeresebbeket, kezdődjék meg itt a tömeggyártás, 's ezáltal tegyük lehetővé a hazai szükségletek kielégítését. Kedvezőnek mondható, hogy a legfejlettebb típu­sok, a professzionális számítógépek gyártását szor­galmazza mindenekelőtt a program. Az erőfeszítések sikerrel jártak, s három hazai berendezés lényegé­ben készen áll a sorozatgyártásra. A szakértők sze­rint ezek közül a Számítástechnikai Kutatóintézet gépe a legtöbbet ígérő. Jónak ígérkezik a Központi Fizikai Kutatóintézet magyar—szovjet együttmű­ködéssel kifejlesztett Janusz fantázianevű gépe is. A képzeletbeli dobogó harmadik lépcsőfokára a Vi­deoton sorozatgyártásra megérett gépe került. Árcsökkentő program Ismeretes, hogy a kormány még 1971-ben számí­tástechnikai központi fejlesztési programot fogadott el, a hazai számítástechnikai kultúra megalapozása végett. A Minisztertanács a közelmúltban értékelte a program teljesítésének eddigi tapasztalatait, s ha­tározta meg, hogy mik a teendők a továbbiakban. Amint az értékelés megállapítja, bár nálunk is, sokat fejlődött a számítástechnika, lényegesen ki­sebb szerepet játszik, mint a fejlett országokban, sőt számos területen még a világátlagtól is elma­radtunk. Hogy e hátrány minél elclbb mérséklődjék, egy új, átfogó program kidolgozására, és persze — a hetedik ötéves terv időszakában — annak teljesí­tésére van szükség. Sarkalatos követelményként fo­galmazták meg; el kell érni, hogy csökkenjen, még­hozzá lényegesen csökkenjen a mikroszámítógépek ára. .. \ Elképzelhető, hogy a mikroszámítógépek magasx árában közrejátszanak még más tényezők is, mint amelyekről szóltunk. Az Országos Anyag- és Árhi­vatal a közelmúltban komplex vizsgálatot indított az okok feltárására, a gondok, panaszok orvoslására. M. M. • A Telefongyárban már sorozatban készülitek a sa­ját fejlesztésű személyi számítógépek, a TÁP—34 terminálok. A hiánypótló berendezéssel korszerű és , kényelmes adat-előkészítés valósítható meg többek között a bankoknál, a vasutaknál, a tu­dományos és oktatási intézményekben.

Next

/
Thumbnails
Contents