Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
MH. wM M. ■ ranm inra • > Nem a meleg az oka — mármint, hogy megártott volna —, annak, hogy au* gusztusban a fűtéssel foglalkozunk. Sokkal inkább az, hogy elfogadjuk a mondás igazságát, amely szerint jobb félni, mint megijedni. Biztosra vesszük, hogy ugyanígy gondolkodik legkevesebb kétszer 281 család Kecskeméten: a már meglévő árpádvárosi garzonház jelenlegi és az év végére elkészülő széchenyivárosi garzonépület majdani lakéi. Előbbiek az elmúlt telek rossz fűtésének megjavulását várják, utóbbiak pedig azt, hogy a példából okulva náluk már nem fordulhatnak elő a korábbi hiányosságok, s a távfűtéssel sem lesz gond. A szerkesztőségben rendezett kerekasztal-beszélgetésen — melyről május 8-i számunkban írtunk — élesen vetődött fel ez a téma, s egyértelmű volt a vélemény; nem szabad tovább, késlekedni. A cikk megjelenése óta több mint három hónap telt el, s október 15-től ismét kezdődik a fűtési idény. Sőreg Dénesnek, a BACSBER főmérnökének feltettük tehát a kérdést: Mi van most a két garzonházzal? Távfűtésről nyáron Alkalom az időhúzásra Válaszul a főmérnök vastag iratcsomót vesz elő, s idéz a gépelt levelekből, emlékeztetőkből. Először természetesen az árpádvárosi garzon-ügyben. Miután a BÁCSBER jelezte a fűtéssel kapcsolatos gondokat, a tervező ÁÉTV az alábbiakat válaszolta 1972. május 13-án: „A Petőfi Sándor utcai garzonházban terv sze. rinti kivitelezés esetén a fűtésnek, az üzemeltetésnek problémamentesnek kell lenni.” Ehhez tudni" kell, hogy akkor még csak az épület egyharmadát vették birtokukba a lakók. S noha e kijelentés rendkívül magabiztos, mégsem vehető készpénznek. Feltételezni azonban épp úgy lehetett ezt is, miként az ellenkezőjét: Mindenesetre az, hogy a földszinti üzletek a lakások után még jó ideig nem készültek el, kibúvót is jelentett a tervező vállalatnak. Mivel a lakók — különösen a ház második felének átadása után — fáztak, a BÁCSBER többször is értesítette az ÁÉTV-t a gondokról. 1984. február 27-én a fővárosi vállalat képviselői a következőket jelentették ki: „Csak a tervezési feltételek megvalósulása esetén teszik meg végső nyilatkozatukat.” Mármint, hogy a 'ház fűtési rendszerének terve jó, és a fűtés, a kivitelezés, valamint az üzemeltetés hiányosságai miatt nem megfelelő. Ez az AÉTV-sek meggyőződése, noha időközben — amíg az ügy az üzletek sorsának tisztázatlansága miatt helyben járt — többféle tanácsot is adtak a szelepek, tolózárak beszabályozására. Késik a válasz Végre elkészültek az üzletek — igaz, addigra éppen véget ért a tél. A tényt, azt, hogy a tervezési feltételek teljesültek, az 1984. május 31-én keltezett, a beruházó és az üzemeltető által aláirt jegyzőkönyv alapján az AÉTV Is elismerte. Itt volt tehát az ideje, hogy kimondja a végső szót: jó-e a megtervezett fűtőrendszer, vagy nem. Ehelyett a következő választ fogalmazták meg 1984. június 13-án: „Az IKTV nyilatkozatából nem derül ki, hogy a kérdéses fojtószelepet átállították-e félfordulattal. Az erről szóló bizonylatot nem kaptuk meg, így továbbra sem tudunk nyilatkozni.” Erre már a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat képviselője is kijelentette, hogy az elrendelt félfordulat helyett — mert az kevés volt — fél éve teljes fordulattal kinyitották a szelepet, azt tovább fordítani már nem lehet. Ezt 1983. elején, tehát még a fűtési idényben közölték is az AÉTV-vei. A BÁCSBER 1984 júniusában újabb levélben szólította fel az ÁÉTV-t, hogy bár most nyáron a rendszert ellenőrizni nem lehet, de mivel a feltételek adottak^ az első fűtési napon (esetleg akkor, amikor az IKTV próbafűtést tart! — a szerk.) a méréseket végezze el, és még aznap adja meg a végleges tervezői értékeket ahhoz, hogy a fűtés megfelelő legyen. A DUTÉP vállalta, hogy azonnal át. állítja a szelepeket. E levélre még nem jött válasz. Ha a teroző tévedett? Észrevétel — történetesen újságírói — azonban igen. — Ez a gondolatsor csak akkor fogadható el, ha valóban a beszabályozás hibás. És ha nem? Ha az üzemeltetők állítása lesz igaz, mely szerint kicsi a szivattyú teljesítménye, és kevés a bevitt hőmennyiség? — A tervezőnek jneg kell mondani, hogy mi szükséges a megfelelő fűtéshez — válaszolta Sőreg Dénes. — Ha bebizonyosodik, hogy kicsi a szivattyú, akkor az AÉTV fizetni fog. Már bejelentettük a kárigényt. ’ A tervező egyébként valamire .rájöhetett, mert a Széchenyi városban, a Március 15. utcában épülő garzoniházba már kétszer nagyobb szivattyút írt elő, és 18 százalékkal növelte a hőmennyiséget. Holott a két épület teljesen azonos szerkezeti, építészeti kialakítású, s a tájolásuk is megegyezik. — Még mielőtt az épülő garzonról részletesebben beszélnénk, maradjunk a kártérítésnél. A vállalatok többletköltségeit viszonylag pontosan meg lehet állapítani. De mi lesz a lakókkal? ök is kapnak valamilyen vissza. térítést, ha már fagyoskodtak? — A fázásért nem tudunk kártérítést fizetni, pontosabban fizettetni. De a kérdést alaposan megvizsgáljuk majd. Legyen tanulság az első eset — És most az új épületről. A menetközbeni változtatás azt ígéri, hogy a széchenyivárosi garzonház fűtése már átadáskor tökéletes lesz? — Ha a földszinti boltok nem készülnek el az emeleti lakásokr kai egyidőben, akkor az üzletté, ■rét fűteni sem lehet. Emiatt azonban az első két emeleten fázni fognak a lakók. Legalábbis ezt bizonyította az árpádvárosi példa. — Éppen ezért nem szabadna ennek megismétlődnie!' — A beruházási 'vállalat' egy 1984. május 11-én tartott egyeztető megbeszélésen felhívta erre a városi tanács és az OTP figyelmét. — És mi történt? — Máig sincs tulajdonosa a négy vagy öt üzlethelyiségnek. Márpedig addig, amíg nagyobb belső munkák várhatók, a fűtőcsöveket, melegítőtesteket sem lehet elhelyezni. A DUiTÉP ugyan vállalta, hogy télire a portálokat beépíti, de a földszint ettől még hideg marad. Az építők augusztus 1-én kelt levelükben azt is jelezték, ha e hónap 10-ig döntés születik, akkor — előrehozva a határidőt — az év végire az eredeti tervek szerint fűthetőre alakítják ki az üzleteket. Ügy, hogy egyéb befejező munkák még hátramaradnak. — Ez újabb két gondot vet fel, egyrészt a korábbi terv jó lesz-e az új tulajdonosnak; a másik: gazda hiányában ki fizeti a fűtést? — A régi terv a majdani tulajdonosnak is jó lehet. Az épület szerkezetéből adódóan ugyanis sok a kötöttség, amelyektől eltérni nem tudnak, akár irodát, akár húsboltot alakítanak ki. S ha most csak a legszükségesebb szerelvényeket, berendezéseket helyezik el, akkor egy későbbi, módosított befejezés - sem jelenthet nagyobb költséget. Természetesen a téli fűtés pénzbe kerül. Mintegy 300—500 ezer forintba. Mivel az üzemeltetéshez tartozó fűtés költségeit a kivitelező nem vállalja — jogosan, hiszen ez nincs a szerződésben sem —, úgy valaki másnak kell a számlát fizetni. — ... sem közvetlenül, sem úgy, hogy esetleg később ez az összeg, úgymond az IKTV fűtési tevékenységének gazdaságosságát rontaná. S emiatt esetleg emelni kellene a díjakat... — Ezt a BÁCSBER is megerősíti. De a vitás kérdést mielőbb, még szeptemberben, a fűtési idény előtt és az első lakások átadása előtt rendeznie kell az összes érdekeltnek, hogy ne ismétlődhessék meg az ár,pádvárosi probléma. — A munkára vonatkozó döntés megvan? — Igen, a DUTÉP augusztus 1-i ajánlatára augusztus 17-én megjött a válasz mindkét beruházótól, a városi tanácstól és az OTP-től is: az üzleteket az eredeti terveknek megfelelően, módosítás nélkül kell megépíteni. Váczi Tamás Űj szervezet a munkavédelem irányítására és ellenőrzésére Július 1-én a munkavédelem állami irányításának összehangolására és egységes hatósági ellenőrzésére új országos hatáskörű szervezetként megalakult az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség. Az OMF-nél az MTI munkatársának elmondták, hogy 1964 óta a munkavédelem központi irányítását és hatósági felügyeletét a Szakszervezetek Országos Tanácsa végezte. Ugyanakkor az OKISZ és a megyei tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei is elláttak munka- védelmi ellenőrzési feladatokat, a szakmai irányítását pedig a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek látták, és látják el. A munkavédelem hatósági ellenőrzése tehát nem volt egységes, párhuzamosan több szálon futott. A munkavédelmi tevékenység központi állami irányításában szükségessé vált a nagyobb összhang megteremtése. A Minisztertanács ilyen céllal hozta létre az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséget a munkavédelem állami irányításának ösz- szehangolására és egységes hatósági ellenőrzésére. Ugyanakkor a Minisztertanács — munkavédelmi kérdésekben tanácsadó, javaslat- tevő és véleményező szervként — az Országos Munkavédelmi Bizottság megalakításáról is intézkedett. Az új szervezet hatásköre kiterjed a munkavédelmi fejlesztési koncepció kidolgozására, a munkavédelmi feladatok ellátásának irányítására és ellenőrzésére, a munkavédelmi jogszabályok tervezetének kidolgozására és a munkavédelemmel összefüggő egyéb központi tevékenység ellátására. A főfelügyelőség figyelembe veszi az Országos Munka- védelmi Bizottság véleményét, továbbá együttműködik az állam- igazgatás központi, és helyi szerveivel, a szakszervezetekkel és más társadalmi és érdekképviseleti szervekkel. A főfelügyelőség közreműködik a munkavédelemmel kapcsolatos szabványosításban, biztonságtechnikai előírások kidolgozásában, a közép- és felsőoktatási intézményekben folyó oktatás összehangolásában. A főfelügyelőség felügyelete alatt működik az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató és az Országos Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Intézet. A főfelügyelőség ellenőrzési feladatát a fővárosi és megyei munkavédelmi felügyelőségek útján látja el. Ellátják a munkavédelem ellenőrzési feladatait Ugyanakkor valamennyi gazdálkodó szervezet a felügyelőségekhez fordulhat munkavédelmi problémáival, észrevételeivel, ide kell beküldeni július 1. óta az üzemi baleseti jegyzőkönyveket, illetve azonnal jelenteni a súlyosabb eseteket. Számítógép a bányában A bányászok biztonságát szolgáló automatikus létszámellenőr, ző berendezést helyeztek üzembe a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi bányájában. A számító- gépes rendszer lényege az, hogy minden bányász egy számozott kódkártyát kap, amit műszakkezdés előtt — még a külszínen — egy leolvasó műszer nyílásába helyez el. Ez a kis műszer nyomban visszajelzi a dolgozónak, hogy azonosította, érzékelte megjelenését, és adatait tárolás céljából telefonvonalon továbbította a diszpécserközpontban levő számítógépnek. Ilyen módon a számítógép azonosítja, nyilvántartásba veszi a föld alatti munkahelyeken levő valamennyi dolgozót. A diszpécserközpontban bármikor egyetlen gombnyomással ellenőrizhető, hogy kik és hányán tartózkodnak a föld alatt. A számítógép arra is választ ad. hogy az üzemi bányamentők közül hányán vannak szolgálatban, és kik tartanak ügyeletet a lakásukon. Ugyanakkor a számítógép a munkafegyelem javítását is segíti, lévén, hogy azt is nyilvántartja és kívánságra közli: kik késtek; vagy kik hagyták el idő velőit munkahelyüket. Az elektronikus ellenőrző rendszert az Oroszlányi Szénbányák Vállalat hattagú műszaki kollektívája tervezte és szerkesztette. Tanévkezdés előtt az Iskolatelevízióban Űj szignál jelzi az immár 21. iskolatelevíziós tanév kezdetét szeptember 11-én a képernyőn. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is a pedagógusok továbbképzését segítő műsorok nyitják meg az ITV adásait. Mint Székely Judit, az Iskőlatelevízió helyettes vezetője az MTI munkatársának elmondta: Az új évad mimltegy 21 ezer percet kitevő programjában, két újdonság szerepel a tanárokhoz szóló műsorok' között. Fortocska címmel 11 epizódos film készült el az általános iskolák IV. osztályosainak Orosz nyelvi órájához kapcsolódban, és már forgatják a további 19 epizódot. Az iskolatelevíziós órákon apró, drama- tikus játékbetéttel elevenítenek meg bizonyos nyelvtani alakokat tartalmazó szituációkat, elősegítve a beszédkészség fejlesztését. A másik újdonság a Be- szédművelés című sorozat, amely elsősorban szintén a pedagógusoknak szól, de az iskolások anyanyelvi kultúráját is; igyekszik fejleszteni. Az általános és a középiskolások ismereteinek gazdagítására 19 tantárgyhoz kapcsolódó programot sugároz az 1984— 85-ös tanévben az iskolatelevízió. Felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából tízrészes, irodalmi szemelvényeket tartalmazó sorozatot készítenek A gyermek és a háború címmel. Üj kezdeményezés lesz az Érettségizőknek javasoljuk című program, amelynek anyagát különböző, régebben sugárzott magyar irodalmi és természet- tudományi előadásokból válogatták. Újdonság lesz a képernyőn a Játék műalkotásokkal című sorozat is. Ebben különböző képzőművészeti kompozíciókkal ismerkednek meg a legkisebb tv- nézők. Hasonló sorozat a harmadikos környezetismerethez kapcsolódó Építészet. Ebbet többek között az iskolatelevíziós oktatásban először szereplő építészet elemeit, az épületek tervezését jelenítik meg a kamerák segítségével. Iskolatelevíziós műsor lesz a Testünk sorozat, amely a szívvel, a vérkeringéssel. a mozgással, a csontok és az izmok működésével, az ideg- rendszerrel, az érzékszervekkel és az emésztőszervekkel ismerteti meg az ifjú nézőket. Üj vállalkozás lesz a második félévben a Még megmenthető! című felsőtagozatofi oknak szóló 11 részes környezetvédelmi sorozat. Az epizódok ismertetik a bioszférát keletkezésétől kezdve. sorra véve a levegő, a víz, a talaj szennyezettségét, a zaj- tartalmat, a hulladékok megsemmisítését, bemutatva a védett növényeket, állatokat. Mind több úgynevezett integrált, tantárgyközi műsor tűnik fel a képernyőn. Így levetítik a Mi és a számítógép című, tizenéveseknek készült sorozatot. kiegészítve egy BASIC nyelvi továbbképző tanfolyammal, amely 16x30 percben jelentkezik majd 1985 elejétől. Az ITV műsorrendjét tartalmazó naptárakat a hónap vé- iéig megküldik minden tanintézetbe. Apai érzés Pitymallatkor megcsikor- dult a külső' ajtó. Hrisztina felébredt, és megkönnyebbülten sóhajtotta: „Milyen jó, hogy már évek óta nincs megkenve. Különben nem is tudnám, ha valaki belép a házba." Valaki lassan és óvatosan a hálószoba felé közeledett, és halkan bekopogott. — Ki az? — kérdezte Hrisztina. — Én vagyok — válaszolta egy rekedt férfihang. — Ki az az én? — Mirosó: — Biztosan eltévesztette a lakást. — Nem én, még most is ott van a folt a küszöbön. Tizenkilenc évvel ezelőtt, késő délután ugyanebből a lakásból mentem ki, hogy keressek egy ' petróleumlámpát. Amikor kialudt az áram, azt mondtad nekem: „öltözz fel, és haza ne gyere petróleumlámpa nélkül!" — Mintha rémlene valami... Volt egy férjem, valami Mircsó nevű hegesztő. — Mo már a férjecskéd főmérnök két felsőfokú végzettséggel. — Aha — gondolkodott el Hrisztina —, eltűntél, mivel csak középiskolád volt, aztán meg nem tudtál egymagad helyrejönni. Már hallottam hozzád hasonlókról. Az egyik például elment cigarettáért, és soha többé nem tért vissza. A másik meg fogta a szemétvödröt, és szintén nem ment vissza. — Én azonban, amint látod, visszajöttem. Akkor, tizenkilenc évvel ezelőtt szörnyű hóvihar volt, majd lefagyott a fülem. Bementem valahová, hogy egy kicsit átmelegedjek, de rögtön elfelejtettem, hová és miért indultam. — Föltételezem, hogy most, miután visszatértél, legalább eleget teszel a megbízásomnak — nevetett Hrisztina. — Mi az hogy, ha tudnád, milyen meglepetést készítettem neked! Itt hozok neked egy hétéves fiúcskát, Nikolá- nak hívják. Hárman voltak testvérek ... Csakhogy az any- jyk egy hónappal ezelőtt elment a másik kettővel cipőt vásárolni és többé nem tért vissza. Koljó, fiacskám, gyere be! A kisfiú félénken belopódzott a hálószobába. — Nincs mit tenni — tuszkolta előre Mircsó —, mégiscsak az apja vagyok. Viseld gondját! Én megyek. — Hová? — kiáltott fel Hrisztina. — Nem azt mondtad, hogy ne jöjjek vissza petróleumlámpa nélkül...? Viszontlátásra. Borisz Arnaudov (Fordította: Adamecz Kálmán) ÉRDEMES MEGNÉZNI Kőszeg, patikamúzeum Négy esztendeje, 1980 őszén nyitották meg Kőszegen az eredeti állapotának megfelelően helyreállított patikamúzeumot. Az európai hírű officina, berendezésnek 1778 és 19.10 között adott otthont az épület a város szívében. Nemcsak a pompás, faragott bútor nyújt látnivalót. A helyiségekben a XVII— XIX. századi polgári és szerzetesi patikák emlékei is fellelhetők. A tablókon sorakozó dokumentumok, a vitrinekben álló eszközök, edények tanúskodnak a patikatörténetről. Kevesen lehetnek ma már, akik emlékeznének az aprítás-porítás, a kenőcskészítés, a tinktúragyártás edényeire, a présekre, a szűrőkancsókra, az ülepítő, készségekre, a pirula-, a kúp- és a tablettaformázás eszközeire. Féltve őrzött a neves gyógyszeranalitikus- professzor, Winket Lajos gyógyszerészi diplomája, s alatta néhány korábban Magyarországon is hivatalos osztrák, illetve az 1872-től érvényes Első Magyar Gyógyszerkönyv. Ezeken kívül még sok-sok érdekesség felfedezhető a múzeumban, amelyeket Vas megye régi patikáiból gyűjtöttek össze. S még nem tárták közszemlére a gyógyszerészeti és orvostörténeti könyvtárat, s további patikabútorokat, laboratóriumi berendezéseket, munkaeszközöket. Tervezik, hogy egy másik kőszegi házban — amelyben a „Fekete Szerecseny” patika működött — mutatják be ezeket, s meglepetés lesz a korabeli gyógyszeres pince és az aquariüm rekonstrukciója. A szépen rendbehozott „Arany Egyszarvú” patikaház legszebb kincse az officina, helybeli jezsuita asztalos és faragó munkája. A polcokon patika■ Megszámlálhatatlan tégely sorakozik a szépen faragott bútor polcain. • Az „Arany Egyszarvú”-patika kívülről is impozáns látvány. edények katonás sora. Minden -fiókon — mintegy, kétszázon — rézből készült, tűzaranyozott húzógomb van, latinul föltüntetve a bennük tárolt gyógyszer neve. Óra, szobor díszíti a bútort, s három Ettl-festmény. A középső: „Magyar Kixály”-kép, miután a patikát rövid időre „átkeresztelték” „Magyar Kiraly”-ra. Az officina a budapesti Iparművészeti Múzeum tulajdona, a helyreállítás óta letétként tették lehetővé kőszegi bemutatását. A képző- és ipar- művészeti remek nem egyszerű berendezés, hanem igazi mestermunka, gyönyörű alkotás. Különféle illatok keveregnek a gyógynövényszárító padláson, szaknevén: a drogpadláson. Itt lát-, hatók a feldolgozásnál használt eszközök, i prékelt növények. Minden esztendőben jÉjiss gyógynövényeket, magvakat, füveket helyeznala polcokra a múzeum gondozói, ezért érezni az illatorgiát. Így egy pillanatra visszavarázsolják a múltat, mintha való. ban az egykoíon élettel teli szárítópadláson járnánk. Egyébként az udvar botanikuskertjébe ma is előforduló gyógynövényeket ültettek. Ezáltal is teljesebbé válnak ismereteink a sok titkot rejtő patikusmesterségről. Borzák Tibor ISMÉT FÁZNAK-I MAJD A GARZONHÁZ LAKÓI TÉLEN?
