Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

1984. augusztus 3. • PETŐFI NÉPE • » A KERESKEDELMI ÁRELLENÖRZÉSEK TAPASZTALATAI Nyereség mindenáron? Miből lesz a fogyasztói ár? A jelenleg alkalmazott ár­rendszerünk az -úgynevezett termelői árrendszerre épül. Ez meghatározza a később meg­jelenő fogyasztói árak stabili­tását is, hiszen az utóbbi az előbbi függvénye. A termelői ár az adott nyersanyag érté­kéből, az összes termelési költ­ségből, valaimint a termelői haszonból tevődik össze. Be­folyásolhatja ennek alakulását az, hogy importált anyagot kell-e felhasználni, vagy sem. ■ Gazdaságunkra egyébként á nyílt ‘külkereskedelem a jel­lemző, hiszen a nemzeti jöve­delem mintegy felét a külke-' reskedelmi tevékenység hozza: így, ha valami drága a világ­piacon, ennek a hatása előbb1 utóbb értékarányosan megje­lenik itthon is. Ám ekkor még éppen csak átlépte a gyárkaput a termék. A nagykereskedelem a terme­lői árat kifizeti a gyártónak* majd ebihez hozzáteszi vagy el­veszi (például szociálpolitikai kormányhatározat alapján) azt az összeget, ami a kiskereske­delmi forgalomba kerüléshez szóló ármegállapításhoz kell. Ha a terméket az életszínvo­nal-politika nem érinti, az ál­lam forgalmi adóval növelteti a termelői árat. A rögzített, a maximált és a hatóságilag korlátozott áras kategóriákba .többnyire az alap­vető fogyasztási cikkek tartoz­nak (az élelmiszerek és a ru­házat egy része). Ez jelenleg 40—45 százaléka a belkereske­delem által forgalmazott cik­keknek. A nagyobbik felét a szabad árformába tartozó áruk jelentik, ahol a tényleges fo­gyasztói árakat, általában a ke­reslet—kínálat szabályozza. Ha az ebbe a kategóriába tar­tozó termékek termelői ára növekszik, mondjuk a nagyobb kereslet vagy a divat változá­sa miatt, a hullám végigvonul az említett mechanizmuson, egészen a fogyasztói árig. A megyei ta­nács kereske­delmi osztá­lyának ellenőr­zési tapaszta­latai azt mu­tatják, hogy Bács-Kiskunban a kereskedelmi vállalatoknál és szö­vetkezeteknél hiányos a belső el­lenőrzés. Emiatt aztán sokszor éri kellemetlen meglepetés a fogyasz­tókat. Az élelmiszer-kereskedelem ál­tal forgalmazott cikkek mintegy kétharmada a rögzített, a maxi­mált és- a hatóságilag korlátozott áras kategóriákba tartozik.‘Ez ele­ve meghatározza a „tévedések” lehetőségének körét. Például tíz deka parizer ára helyett tizen- kettőét fizetjük ki, vagy a pénz­táros több gombot nyom meg a kelleténél, amikor a kosár tar­talmát összeszámolja. Ezek min­dennapos bosszúságot jelentenek, de viszonylag könnyen tettenér- hetők. Ami viszont borzolja az idege­ket (néha nem is akárhogy), az a zöldség—gyümölcs-kereskedés helyzete. A standokon olyan ár­táblákat látunk, amelyek jófor­mán mindenkit a jobban „látó” szemüveg elővételére kényszerí­tenek. A vendéglátást tekintve na­gyon összetett a kép. A legutób­bi szabályozás tavaly'a szabad­áras kategória felé tolta f el az arányt. Persze az osztályba soro­lásnak itt külön jelentősége van, hiszen az egységek ennek megfe­lelően változtathatják az áraikat. A harmadosztályú vendéglátóhe­lyek esetében például kötött az ételre számítható haszonkulcs, az italé viszont nem. A negyedosz­tályú (finoman szólva „ital-bázi­sú”) üzletekben általában kötött az általuk forgalmazott italok ára. A kivételek között szerepel a bor, mivel 1983-iban a vendéglátóhe­lyek jóval kevesebbet forgalmaz­tak, mint az előző évben. Nem tolongtak a vendégek, így az üz­letvezetők és a pincérek kétszer is meggondolták, hogy vastagon fogjon-e a ceruzájuk. A ruházati kereskedelemben a forgalom döntő többsége a sza­badáras kategóriának megfelelően bonyolódik. Az ellenőrök itt gyak­ran tapasztalták az „óvatos” ár- változtatást. Ennek a neve a ve­vők magatartásából származik, vagyis ha óvatos, akkor észreve­szi, hogy többet akarnak kihúzni a zsebéből, ha nem, akkor fizet. A legtipikusabb esetek a divat­áru-kereskedőknél fordultak elő, akik nem voltak túlzottan óvato­sak az árak kialakításakor. Ter­mészetesen. jó példákkal is talál­koztak az ellenőrök. A Bácska Kereskedelmi Vállalat megfele­lően élt azzal a lehetőséggel, hogy különböző akciókon,, csökkentett áron adja el a portékáját. A vegyesiparcikk-kereskede- lemlhez tartozik mindaz, amiről eddig nem esett szó. Az ellenő­rök nemcsak visszaéléseket ta­pasztaltak (főként a hiánycikkek, illetve a pult alól árusított ter­mékek esetében), hanem azt is, hogy az árualap — vagyis a kí­nálat — nőm kielégítő. Tény, hogy ennek objektív okai is vannak. Az viszont sokféle érdeket sért, hogy egyes kereskedők a hiány­cikkeket egy tételben eladják (csúszópénz ellenében) maszek viszonteladóknak. Nem kétséges, ki jár jól és ki rosszul... A termék minősége nem a ke­reskedelemben dől el1. Mégis ront­hatja ezt a kereskedelem, példá­ul rossz tárolással. S alig tapasz­taltók az ellenőrök, hogy emiatt árcsökkentést alkalmazott volna az illető egység. A vizsgálat során megállapítot­ták, hogy a vásárlások mintegy 20 százalékánál megkárosítják a fogyasztót. Az okok között leg­gyakrabban az árváltozások gya­korisága, a belső ellenőrzések la­zasága, a kereskedelmi dolgozók felkészültségének hiánya szerepel. No, és bizonyos esetekben szán­dékosság is létezik, de ezek bizo­nyítása már sokkal nehezebb. A megyei tanács kereskedelmi osztálya ígéri, hogy még szigo­rúbb és hatékonyabb lesz a jö­vőben az ellenőrzés. T. B. A levegő akrobatái A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat kihasználva a száraz, nyári időt, megkezd­te a transzformátor-állomá­sok évenkénti esedékes ja­vítását. Ilyenkor nemcsak a meghibásodott transzformá­torokat, hanem a szigetelő­ket is megvizsgálják és szük­ség esetén kicserélik. Ezt a nem minden veszély nélkül járó munkát néha harminc— negyven méteres magasság­ban végzik a szerelők, va­lóságos légi akrobatikát igénylő ügyességgel. Papírszínház Ezzel a címmel új könyves já­ték készül a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó műhelyében. A mi­niatürizált színház a gyerekek­kel, szülőkkel, nagyszülőkkel a színjátszás, a rendezés fortélyait ismerteti meg. Az 1985 első félévében forga­lomba kerülő Papírszínház egy állandó elemiből, a színházból és a cserélhető tartozékokból áll. A teátrum az egykori — a Blaha Lujza téren állt — Nemzeti Szín­ház színpadának a makettje, szín. falai között a gyerekek és a szülők maguk rendezhetik be a tartozékokból a színpadképet, és mozgathatják a papírfigurákat. A színház méreteire jellemző, hogy az előadás után, tasakjába visszahelyezhető, s így nem fog­lal nagyobb helyet a lakásban: a színpad szélessége 49, magas­sága 22, mélysége 54 centiméter az összeállítás után. A Papírszínház első darabja­ként a János vitézt adják ki. AZ „ERDŐTENYÉSZTÉSTAN”-TÓL A NAGYSZABÁSÚ TELEPÍTÉSEKIG A homokfásítás évszázadai A homok hasznosítása a rajta élő embernek mindenkor gondot jelentett. Nehezen megzabolázha­tó természeti adottságot, amit a ma emberének a megváltozott kö­rülményekhez igazítva megint csak okosan, előrelátóan kell mű­velnie. Ebben a feladatban jelen­tős szerep jut az erdésznek, mi­ként jutott korábban is. Egy múlt századi osztrák lexi­kon szerint a Kecskemét környé­ki homokról lakonikus rövidség­gel ilyen jellemzést ad: „Sík, fát- lan homokpuszta. Kezdődik Pest­nél, tart Szegedig. Kagylókkal van födve, sasok és túzokok lakják.” Az idézet jellemezte csupasz fu­tóhomok megkötését már II. Jó­zsef sürgette 1788-ban. Az 1807-i országgyűlés azonban nem hozott szigorú határozatot, mert volt, aki úgy találta, „hogyha 800 eszten­deig, a magyarok a homoktól bé­kében megfértek, meg fognak férni ezután is”. A mozgó homok kötésére Kecs­kemét is megteszi a maga intéz­kedéseit. Mivel a futóhomok a legelőket borítja, terjedésük gát­lására a következőt rendelik: „A homokoknak akadályoztatásokra egyedül a fákkal való beültetésük lehet a legsikeresebb mód, ezért ... a beültetést a közönség köz­erővel vagy a lakosság tulajdon szorgalmával fogja végrehajtani”. A homok elleni nagyszabású vé­dekezés eredménye, hogy 1810— 1840 között szőlőknek 1600, er­dőknek 4074 holdat osztottak ki a város lakosai között. A homok- veszedelem láttán az erdősítést a kecskeméti magisztrátus annyira fontosnak ítélte, hogy 1827-ben határozatot hozott, amely szerint „a szőlők további szaporítását már csak azért sem engedik, ne­hogy a homok erdősítéssel való megkötése hátráltassék.” i S ha a homoki város vezető testületé az erdőtelepítésben lát­ta a homok megkötésének leg­jobb módszerét, az árrá is mutat: voltak kiváló erdészek, akik az erdősítés módját kipróbálták, el­terjesztették és sokfelé megked­veltették. Közülük néhány nevet érdemes említenünk. Az első magyar nyelvű erdé­szeti tankönyvet Illés Nándor készítette „E rdőtenyésztéstan” oímen, benne 10 oldalon foglalko­zik a homokikötéssel. Később er­ről a témáról külön könyvet is kiadott. Munkájának folytatója a szegedi „erdők atyja”, Móra Fe­renc Panka -unokájának „pölel- dős”-e, Kiss Ferenc főerdész. A sikeres szakmai megoldások bevezetésének feltételeit kima­gasló erdész egyéniségünk, Kaán Károly, a két háború közötti idő­szak államtitkára, haladó szelle­mű erdész-közgazdásza alapozta meg.. Ö vitte sikerre az Alföld­fásítás programját és e törekvések az 1934. évi „erdő-törvény”-ben kaptak jogi megfogalmazást. Nem Kaán Károlyon múlott, hogy re­ményt keltő törekvései végül is nem értek célhoz. A gazdasági válság, a háborúra készülő Ma­gyarország más irányú anyagi tö­rekvései zsákutcába juttatták a biztatón megindult mozgalmat. Ugyanígy elsorvadt a Kecskemé­ten létesített erdészeti kísérleti telep is. A homokfásítás a nehéz­ségek ellenére is kitermeli a ma­ga erdész-tudósát, Magyar Pált, akinek munkássága a mai Alföld­fásításnak is alapja. A felszabadulás után megvál­tozott birtokviszonyok az Alföld­fásításnak új lendületet adtak. Az idevágó kormányzati intézkedé­sek nyomán a Duna—Tisza közi homok „erdősültsége" harminc év alatt kereken megkétszerező­dött. Az erdőtelepítések folyama­ta nem szakadt meg napjainkban sem, sőt inkább fokozódik, mivel az elhagyott, gyenge, silány me­zőgazdasági területek erdősítésé­re is sor került. A szakmai meg­valósításhoz megint erdész-kuta­tók (Babos I., Keresztesi B., Si­mon M.) teremtették meg az ala­pot. Munkájuk nyomán kiváló gyakorlati szakemberek váltak országhatárunkon túl is ismert ho- mökfásítókká (Ván L., Horváth L., Barónyi L., Tóth I., Várkonyi L.). A megnövekedett erdőterület ma már nemcsak az ország fael­látását szolgálja, de fékezi a ho­mok mozgását, segíti a táj leve­gőjének tisztábbá tételét és a ho­moki ember számára is vonzó, jó közérzetet keltő környezetet te­remt. A kockázatokkal terhes, nem csekély emberi erőfeszítést igény­lő nagyszabású munkára gondol­va nyugodtan mondhatjuk, meg­valósult Széchenyi István gondo­lata: „Roppant legelőink, vala­mint tág gabonás mezeink igen nagy fogyatkozása a minden ár­nyék nélküli, s igen nyílt lét; fák ültetése tehát részint legelőink javítására, részint mezeink oltal­mazására a nagy szelektől — ha valahol — valójában nálunk áll napirenden”. Dr. Szodfridt István Cement — ötkilós csomagolásban • ötkilós csomagolásban is for­galomba hoz cementet a Lábatla- ni Cementgyár. Ezzel jó lehető­séget teremt a• lakosságnak az ésszerű takarékosságra, mert a kisebb munkához,, javításokhoz nem kell feleslegesen sok cemen­tet vásárolnia. Az öt kiló befo­gadóképességű műanyag- zacs­kóba az általános építőipari célo­kat szolgáló, úgynevezett 350-es cementet töltik. A zacskón fél­tüntetik a gazdaságos felhaszná­láshoz szükséges keverési- ará­nyokat. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart. Szom- batbn, vasárnap és ün­nepnapokon reggel 8 órától folya­matosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőttek ré­szére: Kecskemét, Nyíri út 38. (Űj megyei kórház). T.: 20-488. Köz­ponti tömb, diagnosztika. Gyer­mekek részére: Kecskemét, Izsáki út 5. (C-pavilon, földszinti ambu­lancia.) Városföld, Hetényegyháza, Bal- lószög, Helvécia, Nyárlőrinc. Ja- kabszállás gyermek- és felnőttbe­tegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: dr. Csollák L. (Or- govány, Hajma u. 14. T.: 20). Sza_ badszállás, Fülöpszállás, Solt- szentdmre: dr. Bezerényi P. (Sza­badszállás, Dózsa tér 2. T.: 16). Kunszentmiklós. Kunadacs, Tass, Kűnpesfiér: dr. Joó É. — dr. Far­kas K. (Kunszentmiklós, Kossuth u. 2/a. T.: 155). Tiszaalpár: dr. Puliús T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 14). Lászlófalva, Nyárlő­rinc: dr. Beszterczey Gy. (László­falva, Kossuth u. 10. T.: 2). TiSZa. kéoske: dr. Gál J. (Tiszakécske, Központi Orvosi Rendelő, Béke u. 132. T.: 61). Lakitelek: dr. Dudás E. (Lakitelek, Széchenyi krt. 48/a. T.: 40). Izsák: dr. Polgár I. (Izsák, Bajcsy-Zs. u. 5, T.: 19). ci betegeket. Ügyeletet tart: dr. Molnár G. — dr. Pataki M. — dr. KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. T.: 547). Ellátják a kiskun­félegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási. buga- Horváth V. A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasár­nap 7—19 óráig. Helye és telefon­ja azonos a központi ügyelettel. KISKUNHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. T.: 11-244, 265-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, kisszállási, har- kakötönyi. zsanai. kunfehértói, pirtói betegeket. Ügyeletet tart: dr. Bálint M. — dr. Somogyvári J. Kiskunma jsa, Csólyospálos, Kömpöc, Szánk, Jászszentlászló: dr. Mihályfi Gy. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 85. T.: 25). Jánoshalma, Kéleshalom. Borota, Rém, Mélykút: dr. Mittinszky M. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88). Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila ü. 79. T.: 17). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya. Du- naszentbenedek. Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, öreg- csertő-Csorna, Szakmár. Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ide­je szombaton reggel 7-től hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. Ügyel: dr. Báthy B. — dr. Szabó L. — dr. Szvétek J. — dr. Leitern Á. Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dus- nok. Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12). Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27). Solt. Űjsolt, Dunaegyháza: dr. Danis I. (Solt, Vécsey tér 1. T.: 167). Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 18. T.: 46). KISKÖRÖSÖN a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 12, vagy 105). Fogászati ügye­let a város és a környék lakói ré­szére minden szombaton 8—42 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös. Petőfi tér 12. Akasztó, Csengőd: dr. Nagy I. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 1. T.: 16). Soltvadkert, Bocsa, Táz- lár: dr. Szimonidesz M. (Soltvad­kert, -fanäcs u. 11. T.: 21). Páhi, Tabdi,' Kaskantyú: dr. Kudik J. (Tabdi. Kossuth u. 71. T.: 41). BAJÁN a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában tartják. T.: 12-149 és 12-422. Itt látják el a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszenti váni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, ne­mesnádudvari, sükösdi. szeremlei és vaskúti betegeket. Ügyeletet tart: dr. Lippóy L. — dr. Fehér S. —I dr. Gulyás J.' — dr. Lencsés Gy. — dr. Papp M. — dr. Ábra­hám I. — dr. Vass K. — dr. Gre- guss Zs. A BÁCSALMÁSI rendelőinté­zetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csi_ kériai. madárasi, katymári lako­sokat látják el. Ügyel: dr. Bereg­szászi Z. — dr. Bodrogi I. GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórá­tól hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertá­rak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabad­ság tér l'a.; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Já­noshalma, Béke u. 1,/a.; Kalocsa, Széchenyi lakótelep; Kiskunfél­egyháza, Attila: u. 1.; Kiskunmaj­sa, Hősök tere 3.; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjú­ság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 130.; Solt, Béke tér 6.; Kiskunha­las, Kossuth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK Az ügyélet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart, BAJAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Baja. Bátmonostor, Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.). Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsariád: dr. Mariuzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. út 149. T.: 34). Bácsszentgyörgy, Gara, Vas­kút:, dr. Ulicsák A. (Gara, Kos­suth u. 58. T.: 14). Felsőszentiiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Petőfi u. 1.). Madaras, Katymár: dr. Mát­rai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras 47). Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Gyenis J. (Hercegszántó, Bem 'u. 44/a.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kasziba I. (Ka­locsa, Hunyadi J. u. 90. T.: 443). Tass, Szalkszentmárton: dr. Re­viczky Gy. (Szalkszentmárton, Vas­út u. 12.). Dunavecse, Apostag: dr. .Szűts M. (Dunavecse, Vörös Had­sereg u. 8'a.). Solt, Dunaegyháza, Űjsolt, Bösztör: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.). Harta, Duna- tetétlen, Állampuszta: dr. Babos L. (Dunapataj, Vasút u. 19. T.: 8). Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3). Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Ho­mokmégy, Dózsa u. 14. T.: 8). Miske, Drágszél, Hajós, Császár- töltés: dr. Kovács A. (Miske, Márx u. 66. T.: 12). Fájsz, Dus­nok, Bátya-BAFAMI: dr. Bitt- mann J. (Fájsz, Oroszpuszta 6.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecskemét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325). Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L.- (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Repkény I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 22-333). Jakalb- száljás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgoványj Hajma A. u. 22.). Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Da­ni S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 21). Lajosmizse: dr. Kisju- hász Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 76). Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársa­ság u. 6. T.: 232). Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boross A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.). Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegy­háza, Kossuth u. 23. T.: 20). Kun- széntmiklós, ■ Kunpeszér, Kun­adacs: dr. Tóth S. (Kunszentmik­lós, Petőfi Itp". B. ép. A. lh. T.: 203). Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth u. 12.). Soltvadkert, Bo­csa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Tanács u. 3. T.: 11). Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csen­gőd, Dózsa Gy. u: 51. T.: 61). Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/a. T.: 490). Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás: ár. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Táncsics u. 20. T.: 18). Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 23). Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Kole- tich J. (Kiskunmajsa, Tanácsköz­társaság u. 16. T.: 168). Jászszent­lászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16). Bu­gac, Kunszállás: dr. Paraczky S. s (Bugac, Nagybugac $.). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. E\tetovits I. (Kiskunhalas, Kállai É. u. 2. T.:- 11-151). Zsana, Harkakötöny, Pir­tó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Mgtsz, T.: 4). Jánoshalma: dr. Fülöp J. (Jánoshalma, Kilián ■ Gy. u.). Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 11). Mélykút, Kisszállás: dr. Kő­vári G. • (Kisszállás, Marx u. 5. T.: 11). Tompa, Kelebia: dr. Szil- vási Gy. (Tompa, Damjanich u. 5.). Bácsalmás, Csikéria. Bács- szőlős, Kunbaja: dr. Győrffy L. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 143). Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Tábori R. u. 29.). BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents