Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-24 / 198. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 84. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! A zöldségés gyümölcsfélék tárolása ' A tárolás épületeken kívül prizmában, veremben történhet, gyakoribb azonban a termékek pincében vagy kamrában való raktározása. Nagyon fontos, hogy a tárolótér szellőztethető, tiszta, fertőtlenített legyen. Betárolás előtt gondoskodni kell e feltételekről. , A tárolás során ajánlatos folyamatosan fiigyelemmeQ kísérni a tárolótér hőmérsékletét és páratartalmát. Ez egyszerű'műszerekkel (maximum—minimum hőmérő, polymeter) megoldható. A legtöbb termék tárolásánál a nulla— plusz 4 Celsius'-fok közötti hőmérsékletet prizmás, vermes tárolás esetén a takaró földréteg vastagságával, épületen belüli tárolásnál pedig szellőztetéssel tudjuk elérni. Ez rendszerint hat a páratartalomra is, de különösen pincékben, kamrákban szükségessé válhat a páratartalom növelése úgy, hogy tiszta vizet permetezünk ki az aljzatra (nem a tárolt termékre!) vagy párolog - tatóedónyekben vizet tartunk. TÁROLÓTEREK FERTŐTLENÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: A fertőtlenítés mindig megelőző jellegű legyen, ennek során a még üres tárolókat kezeljük. Alapvető szempont a prizmák, vermek helyének kiválasztása (partosabb, száraz részeken). Amennyiben ezek évek óta ugyanazon a helyen alakíthatók csak ki, ajánlatos a kiszemelt terület talajának fertőtlenítése a formalin 5 százalékos oldatával. A tárolóhelyiségekben a takarítással kezdődik az előkészítés. Ezt a falak fertőtlenítése követheti meszeléssel. A mésztejbe gombaölő szert is keverhetünk, rézgálic 1 százalékos, Orthocid 50 WP 0,2 százalékos, vagy Ortho- Fhaltan 0,3 százalékos oldatát. A légtér fertőtlenítésére kénlap elégetése alkalmas (légköbméterenként 30—35 gramm).' Rovarkártevők ellen az Unifosz 50 EC (100 légköbméterre 20 gramm, 2,5 liter vízben ködszerűen kipermetezve), vagy az Actellic 50 EC (1—2 milliliter négyzetméterenkénti adagban a falra permetezve) használható fel. A helyiséget 1 napra le kell zárni, majd 24 óráig szellőztetni szükséges. Nem hanyagolható el a tárolás eszközeinek (polcok, gyümölcsös rekeszek, ládák) fertőtlenítése sem. Erre a célra a trisós vagy ultrás víz használható.' A terményeket csak az eszközök megszárítása után rakhatjuk be. A sárgarépa és a petrezselyem raktározására legjobb a folyami homok, de a sovány bányahomok is megfelelő. Minden ősszel gondoskodjunk a szükséges homokmennyiség cseréjéről. A kellően előkészített és gondosan kivitelezett betárolást követően rendszeresen ellenőriznünk kell a. termékek állapotát. Az álmát, körtét kéthetenként, a zöldségféléket havonta válogassuk át. A károsodott, beteg darabokat távolítsuk el, a további romlás elkerülése érdekében. Következő alkalommal a növényvédő szerek és műtrágyák tárolásának, felhasználásának szabályait ismertetjük. SZÁRAD A DOHÁNY A múlt században a világon még mintegy félszáz dohányfajtát tartottak nyilván. Elnevezésüket rendszerint arról a vidékről- kapták, ahol honosak voltak. Így vált ismertté például nálunk a Debreceni, a Tiszai, valamint a Faddi, a Rétháti kerti dóhány. Magyarország termőföldjének ösz- szetétele, éghajlata és a termelés módja jellegzetes magyar dohányt hozott létre. Ennek egyik igen tekintélyes, népszerű képviselője , évszázadok óta változatlanul a Kerti dohány, majd 1938 óta a jelenleg legnagyobb területen termelt, hazai nemesítésű Szabolcsi. Ugyancsak kitűnő tulajdonságai vannak a füstölésre termelt fajták közül a vidékeinken is megtermő, Virginia államból származó növénynek. Annak idején pipa- vagy bagódo-; hánynak használták, nálunk Hevesi (verpeléti) néven, ismert. A fogyasztóközönség, a piac igényeihez — és nem utolsósorban az egészségügyi követelményekhez — igazodva ma már olyan fajtákat kell termeszteni,‘amelyek nikotinbar) szegények, és könnyű, kellemes füstöt adnak, ilyen a Hevesi, a Kerti, valamint az öntözéssel igen magas terméseredményt adó Burley. A dóhány a komló után a legtöbb munkát, a legtöbb szorgoskodást kívánó ipari növény.- Termesztése még nincs teljesen gépesítve. A vegyszeres gyomirtásnál, a permetezésnél, a kiültetésnél és a kapálásnál használható dohánykombájnok még nem terjedtek el eléggé. De még ezek sem növelik a teljesítményt a dohánytörésnél, csak megkönnyítik a fizikai munkát. A szakemberek egyik célkitűzése a rövid tenyészidejű, bőven termő fajták kialakítása, amelyek gyorsabban beérnek. Ugyanis az augusztus és a szeptember elég meleg ahhoz, hogy a dohány levelei természetes úton is gyorsan megszáradjanak a dohánypajtákban. Még nem késő! A zöldségesben a paprikát, a tojásgyimölcsöt, a káposztaféléket hetente, az uborkát és a paradicsomot kéthetente öntözzük meg. Tenyészidejűkben két-há- romszor fejtrágyázzuk nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyákkal. (Egy-két dekagrammot adjunk négyzetméterenként.) A hagymát már ne öntözzük és ne is fejtrágyázzuk, hogy visszahúzódását elősegítsük, tárolhatóságát javítsuk. A gyümölcsösben a ribiszke és a köszméte dugványozását már most készítsük elő. A ribiszke szaporítására a bokor tövéhez közeli gallyakon levő fásodott vessző a legalkalmasabb. A kimetszés után a vesszőket vágjuk fel 20 centiméteres darabokra. Az alsó metszlap mindig" közvetlenül a rügyalapnál legyen. A vessző csúcsán hagyjunk meg egy-két levelet, segítve ezzel a gyökeresedést. A köszméte dugványozásához alkalmas vesszők a két-három- éves gallyakon vannak. A vesz- szők alapi részén hagyjunk egy darab gallyat is, így úgynevezett kalapácsos dugványt kapunk. A ribiszke- és köszmétedugványokat trágyával jól feltöltött, lehetőleg fertőtlenített talajon 20x5 centiméteres kötésbe ültessük úgy, hogy a felső két rügyet ne érje föld. Az iskolázott dugványokat alaposan öntözzük meg. • A szőlő nem utóérő, ezért csak az érett fürtöket szedjük le. A hibás, ibeteg bogyókat csípjük ki, így tetszetősebb lesz a szőlő, fürt. A,szőlőben kezdjük meg a szüreti előkészületeket. Szerezzük be a szükséges anyagokat, felszereléseket, alkatrészeket. Időben gondoskodjunk az üvégballonok- ról, hordókról is. A présházat és a pincét takarítsuk ki, mésszel fertőtlenítsük. A virágoskertbe most telepítsük a korán virágzó hagymásokat, a krókuszt, csillagvirágot, téltemetőt. Ezek igen gondos talaj-előkészítést kívánnak. Lehetőleg ne sorba, hanem 10—15 hagymát magába foglaló csoportba ültessük őket. Az apróhagymákat lehet fák, bokrok alá| is ültetni. A kétnyári virágokat most szaporítsuk magvetéssel. Öntözzünk, ahol erre lehetőség nyílik. A dohánypajtában felfűzött levelek ezrei száradnak. © NÉVRESZÓLÓ Cserényi József kiskunfélegyházi olvasónk érdeklődik, hogyan lehet védekezni a babzsizsik ellen akkor, mikor a növény még érleli a terméseit? A Bács-Kiskun megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei adtak tanácsot: a babzsizsik az érés kezdetén már megtámadhatja a növényt. Tojásait a babhüvelyre rakja, ekkor Chinetrin 25 EC-vel vagy Cecis 2,5 EC-vel védekezhetünk ellene. Betakarítás után alaposan válogassuk át a babszemeket. Legjobb, ha a nem egészségeseket elégetjük. Jó megoldás, ha a „tisztára” válogatott termést 1—2 hétig a hűtőszekrény mélyhűtőjében kifagyasztjuk. Szelei István kecskeméti olvasónk tudni szeretné, vajon a hobbikertjé- ben fúrott kút vize iható-e? A Bács- Kiskun megyei Kommunális' Szol« gáltató Vállalat településtisztasági laboratóriumában térítés ellenében elvégzik ezt a vízvizsgálatot. Lényeges a talaj helyes táplálása TT Ha nem akarjuk, hogy ker- tünk talajának termőereje csökkenjen, a növények által évente kivont tápanyagot rendszeresen pótolnunk kell. A legértékesebbek a szerves trágyák, mert ezekben a növények és a talajlakó élőlények számára egyaránt nélkülözhetetlen összes ásványi tápanyag megtalálható, még a mikroelemek is. A műtrágyákban egy vagy legfeljebb három ásványi tápelem van (nitrogén—foszfor—kálium). Hátrányuk, hogy nem . tartalmaznak szerves anyagot. A szerves trágyák nagy értéke, hogy a talaj- lakó élőlények energiaforrásául is szolgálnak, miközben a talaj kedvéző sajátságainak a kialakításában olyan fontos szerepet játszó humusz is keletkezik. A szerves trágyák lazítják a talajt, javítják szerkezetét, nö- vélik víztartó képességét, segítik a hasznos mikroorganizmusok szaporodását. Bár a műtrágyák nem'aktív mérgek, de általában erősen maró hatásúak, és sok hasznos talajlakó mikroorganizmust elpusztítanak. Túlzott és .ötletszerű felhasználásuk egyértelműen káros. Hatásukra köny- nyen megbomlik a növények terT mőegyensúlya, a szükségesnél nagyobb mértékű lesz a növekedés, a szövetek fellazulnak, az ilyen növény hajtásait könnyebben megtámadják a kórokozók, a kártevőik. A termés víztartalma megnő, szárazanyag-, cukor-, savtartalma, tárolhatósága csökken. A szerves trágya kijuttatásával sokkal könnyebb a növényeket termőegyensúlyban tartani. Kiskertben, kistermelői területen elsősorban ezt használjuk. Ha nehéz érett istállótrágyához hqzzájutni, célszerű komposzttrágyát készíteni. Ennek elősegítésére ma már kétféle bioaktív humusztrágya is akad. A szuperkomposztot a Füzesgyarmati Szálastakarmánytermesztési és Juhtenyésztési Rendszer gyártja és forgalmazza (Békéscsaba, Kinizsi u. 4.). A Cofu- nát a Badacsonyi és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság készíti, és a megyei AGROKER vállalatok forgalmazzák. Ezek a talajéletre kedvező hatású, mikroszervezetekben gazdag humusztrágyák kiválóan alkalmasak a leromlott vagy pangó tálajélet felélénkítésére. Ahhoz azonban, hogy szaporodásuk és aktív tevékenységük a későbbiekben is akadálytalanul érvényesüljön, szükséges, hogy a talaj már rendbehozott és szervesanyaggal feltöltött állapotban legyen. A komposzthalomba keverve mindkét humusztrágya ki- j válóan alkalmas az érési folyatnátok meggyorsítására. Összeállította: Gál Eszter Gondos előkészítés — sikeres aratás Beszélgetés Kovács Istvánnal, a MÉM főosztályvezetőjével A búzatermelést mindig megkülönböztetett figyelem kísérte hazánkban. Érthető ez, hiszen a búza a kenyérnek, a legfontosabb népélelmezési cikknek az alapanyaga. Manapság azonban már nem csak erről van szó. A megtermelt gabonának — vagyis a kalászosoknak éá kukoricának — mindössze 10—12 százalékát értékesítjük emberi fogyasztásra, 12—15 százalékát exportáljuk; a többit pedig takarmányként hasznosítjuk* Ezzel persze nem csökkent a gabona szerepe a gazdaságok és az ország életében, hiszen a takarmányból is hús lesz, élelem és exportálható termék. A gabona tehát a jövőben is egyik legfontosabb termény a magyar mezőgazdaságban. A termelés helyzetéről Kovács Istvánnal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjével beszélgettünk. — Márciusban és áprilisban még féltettük az idei kalászos gabonatermést. Kedvezőtlen volt az időjárás a növények fejlődésére, s a szakemberek akkor nem is reméltek nagy termést. Az aratás befejeztével, hogyan értékelhető az idei gabonatermés? — Megint igaza lett a régi népi bölcsességnek: hűvös május asztagot rak. Más szóval, később az időjárás pótolta kora tavaszi mulasztását, s az idén jó termést takarítottak be a gazdaságok. Megtermett az ország kenyere, elegendő lesz az abraktakarmány, jó közepes .kukoricaterméssel számolva. Kifogástalan a ke- nyérnekvaló minősége, kedvező a búza hektolitersúlya, sikértartalma. A kedvező időjárás persze kevés lett volna a sikeres gabonatermeléshez. A gazdaságokban jól szervezték a vetést, a növények ápolását és a betakarítást is. Mindenütt gondoskodtak az aratókról, s így semmi nem rontotta a munka ütemét. — Az alkatrészellátást sem? Sok helyütt panaszkodtak a hiányzó alkatrészek miatt. — Tény: a gazdaságok anyag- beszerzői nem mindig, és nem mindenütt azt az alkatrészt kapják, amit keresnek. De az is igaz, hogy ahol jól felkészültek az aratásra, zökkenők nélkül, mehetett a munka. Az alkatrészekkel kisegítették egymást a gazdaságok, jól, működött a kereskedelmi és 'a Mezőgép Vállalatok aratási ügyelete is, így nem volt olyan akadály, ami miatt központilag is szükség lett vól- na a beavatkozásra. Az együttműködés már esztendők óta jellemzi az aratókat. Az ország északi részéről délre vonulnak a kombájnok aratás kezdetekor, majd később mindenki visszakapta a segítséget. Ezen túlmenően még nemzetközi együttműködésnek is tanúi lehetünk. Az idén mintegy 300 kombájn és 50 teherautó érkezett Csehszlovákiából aratásra. — A hazai gazdaságoknak érdekük is az együttműködés, a termelés fejlesztése, mert ' elkötelezték magukat a gabonatermelés mellett. A szántóterület 62—63 százalékán gabonát vetnek. — A gabonatermelés értéke 50 milliárd forint évente. Ezen túl még mintegy 80—90 milliárd forint érték megalapozását teszi lehetővé az állattenyésztés révén. Ebből következik, hogy a jelenlegi termelési szerkezet mellett a gabona olyan bevételi forrás a gazdaságoknak, amely nélkül az eredményes vállalati gazdálkodás elképzelhetetlen. —«Jól tudják ezt a nagyüzemi vezetők, hiszen a gabonát az úgynevezett „pénzes növények" között tartják számon. Milyen a termelés jövedelmezősége? — A statisztika szerint az elmúlt hat esztendőben a búzatermelés költségei 40 százalékkal, a kukoricatermelésé 50 százalékkal emelkedtek. Ugyanebben az időben az értékesítési ár a búzánál csak 10 százalékkal, a kukoricánál 19 százalékkal növekedett. A gabona mégis maradhatott a „pénzes növények” között. Egyrészt, mert más növényeknél rosszabbá^ az arányok, másrészt a termelési színvonal emelkedése ellensúlyozta kür lönbségeket. Jélehle^ j iszáí: f ó- / rint1 %rihélési költségre áS^ábo-4 natermelésben átlagosan 30 forint jövedelem jut. A gabona tehát megőrizte jövedelemtermelő képességét. Erre persze számos intézkedés is született. Korábban a gaibonatermelési prémium, most a felvásárlási árak emelése ösztönöz a termelés bővítésére. Ezt indokolja a gabonának a hazai ellátásban és a? exportban betöltött szerepe. — Gyakran hangzik el, hogy a mezőgazdaságunk drágán termel. All ez a gabonatermelésre is? — Nem lehet azon vitatkozni, hogy még mérsékelhetők a termelési költségek. Az idén vannak gazdaságok, amelyek hektáronként több mint nyolc tonna búzát termeltek, de olyanok is, amelyek csak 3—4 tonnát. Az ilyen nagy különbségek természete,- sen nem maradnak hatástalanok a termelési költségek alakulására sem. Egyértelmű a következtetés: a gazdaságok egy része olcsóbban is termelhetne. — A gabonatermeléshez napjainkban szervesen hozzátartóznak a programok. Eddig három intenzív termelési program indult útjára. Beváltották, a hozzájuk fűzött reményeket? — Nézzük a számok tükrében. Az első program 1980-ban indult 134 ezer hektáron. Már az első esztendőben 0,26 tonnával növekedett a búza, 1,9 tonnával a kukorica hektáronkénti átlagtermése. Az első ütem három év alatt búzából 84 ezer, kukoricából 375 ezer tonna többlettermést adott. Az elmúlt évben befejeződött a második ütem 156 ezer hektáron. Tavaly elkezdődött a harmadik ütem megvalósítása 300 ezer hektáron, és 10 milliárd forint befektetéssel, összességében az eddigi gabonatermelési programok és a hozzájuk kötődő beruházások 600 ezer hektáron teszik lehetővé a legkorszerűbb termelési technológia alkalmazását. — E beruházásoknak rendkívül örültek a gaz-, daságokban, hiszen mint mondják, ez az egyetlen számottevő lehetőség a fejlesztésre. Másfelől szükség is volt rá, mert elavult a géppark. — A termelési programok egyik célja természetesen az volt, hogy segítsék a termelés feltételeinek megteremtését. Jó fajtáink vannak, jelentősen növekedett a műtrágya-felhasználás, ugyanakkor a gépesítés színvonala nem tudott ezekhez felzárkózni. Közismertek a gazdaságok .panaszai, miszWiÄt a tápanyag-Visszapótí ’'lás é& 'á hövényvédélem gépeinek műszaki színvonala elmaradott, a kombájnok egy részének kicsi az áteresztőképessége. Kevés a tárolótér, a termés egy részét szükség tárolókban kell elhelyezni. E gondok enyhítését is szolgálják a .gabonaprogramok. A termelés feltételeit ugyanis meg kell teremteni, mert anélkül nem növekedhet a gabona- termelés. V. F. J. Életem öröme: a családom és a munkám — Elégedett vagyok-e a helyzetemmel, az életemben eddig elértekkel? Én azt válaszolom, igen, és azt vallom, aki szeret dolgozni, boldogul is, szinte mindent elérhet, amit akar- Munkásember voltam világéletemben, s nemi mondhatom, hogy könnyű volt az életem, különösen a kezdet. Kiskunfélegyháza határában egy tanyában nőttem fel. Édesapám valamikor 'cipész volt, de a 30-as évek közepén abbahagyta a mesterségét, a tanya körül hat holdon gazdálkodott, és anyámmal együtt nevelte kilenc gyermekét. A cipész szakmáról édesapámtól sokat hallottam, már akkor, gyermekkoromban úgy döntöttem, hacsak lehet, folytatom az ő mesterségét. Sikerült 1047-ben egy kisiparosnál kitanulnom a szakmát, majd a katonai szolgálat letöltését követően 1951-ben a kecskeméti cipőígyár- ban vállaltam munkát. Rövidesen megnősültem, és a feleségem is ide került. Mikor 1958-ban megalakult a félegyházi gyár, azonnal hazatértünk, azóta is itt dolgozunk mind a ketten. Az elmúlt harminchárom esztendő nem telt el eseménytelenül. Mivel a kecskeméti gyárban kitanultam a talpvarrógép kezelését, ezen folytattam a félegyháziban is. Nemcsak szeretem ezt a munkáit, hanem sikerült úgy dolgoznom, hogy kiérdemeltem vezetőim és munkatársaim elismerését, megbecsülését is. Szinte meg sem tudom számolni, hogy az elmúlt években hány kiváló dolgozó jelvényt, óklevelet kaptam. Szocialista brigádot is alakítottunk, amelynek tagja vagyok. Vállalásainkat rendre túlteljesítjük, és évről évre kapunk elismerést, elnyertük a bronz mellett az ezüstfokozatot is. Megtiszteltetés volt számomra, amikor 1965-ban felvettek a párt soraiba, és nem sokkal később pártcsoport-bizalminak is megválasztottak. Tizenegy kommuO Csányi Miklós munka közben. nista társammal- együtt nemcsak a gyár dolgait vitatjuk meg rendszeresen csoportértekerieteinken, hanem a hül- és belpolitikában történteket is. Természetesen munkatársaimmal, a párton ki- vüiliékkel ugyancsak szóba kerülnek ezek a dolgok, különösen a munkánkkal, helyzetünkkel ösz- szefüggő teendőkről beszélünk, arról, hogy napjainkban a munkásemberek megbecsülését, nekünk jobb minőségű termékekkel kell,/ hogy úgy mondjam, „viszonozni”. ■Ami a családomat illeti; feleségem most is itt dolgozik a gyárban a .másik szalagon, a lányom ruhaipari technikus lett, a szomszédos Habselyem-üzem a munkahelye — jelenleg, unokámmal odahaza van gyesen. Van egy kis hdbbitelkemj ' ahová 3 szabad időmben, a hétvégeken kijárok, jólesik egy kis kertészkedés, és a konyhára is kell, amit ott megtermelek. Az élet örömét számomra a családom és a munkám jelenti. A nyugdíjig van még három évem, de lehetséges, hogy ezt még meg is hosszabbítom ... Elmondta: Csányi Miklós, az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárának szakmunkása Lejegyezte: Opauszky László 9 A szalag másik oldalán dolgozik Csányi Miklósné.
