Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
« • PETŐFI NÉPE O MM. augusztus 2. A „VETÉS” NEHÉZ, DE AZ „ Termelésfejlesztés a halasi TEXCOOP-nál Piacokat keresnek Ki mint vet, úgy arat! Aki jó gazda, ehhez tartja magát. De nemcsak a mezőgazdászoknak fontos, másoknak is legalább annyira hasznos el népi bölcsesség megszívlelése. Ez ösztökéli Kiskunhalason a TEXCOOP Kötőipari és Kereskedelmi Leányvállalat vezető szakembereit, személy szerint Micsinay György igazgatót is az eredményesebb munka érdekében elhatározott termelésfejlesztésben. 0 „A bedolgozói trendszer a tőkés országokban már bevált. Valószínűleg mi sem vállunk vele kudarcot, ha bátrabban élünk ezzel a lehetőséggel” — így okoskodtak a kiskunhalasi vállalatnál 1983-ban. Azt remélve, hogy az ehhez szükséges 470 nyugatnémet varró- és egy csévélőgép behozatalához rövidesen megkapják az engedélyit a Külkereskedelmi Minisztériumtól, még annak az évnek a végén hozzáláttak a bedolgozók képzéséhez. A Skála anyavállalat fedezte az oktatás költségét, és a dolgozóknak kétezer forintot fizetett havonta. A munkavállalók lakóhelyének áfészéi is kaptak valamennyi pénzt a tanfolyam megszervezéséhez .nyújtott segítségért. Mivel a felkészítés a halasi üzem feladata volt, oktatóként a legjobb szakembereit küldte üllési, csongrádi, kalocsai, tiszakécskei és dunaújvárosi telepeire. A tanuló nőknek szakkönyveket is vásárolt a vállalat, amely annyira bízott az import gépek idejében vialó megérkezé- sébén, hogy 1984. évi tervét már erre, és a tanfolyam sikeres befejezésére alapozta. © Mi történt ezután? Kínos hetek, hónapok következtek az igazgató, meg a vállalat életében. Hiába volt együtt a pénz az egymillió-kétszázezer márka értékű gépvásárláshoz, a behozatali engedély megszerzése a Külkereskedelmi Minisztériumban nem ment olyan könnyén, mint ahogy arra számítottak. Az engedély késett. Annyit azért sikerült elérniük, hogy a nyugatnémet szállító, az engedély megszerzéséig. a biztos üzlet reményében a raktárában tárolja a speciális varrógépeket, Közben itthon a halasi kötő-* ipari és kereskedelmi leány- vállalat nehézségei — és kiadásai is — nőttön nőttek az olyannyira várt varrógépek vesz- teglése miatt. Raktárra termelni, megéri-e? — ez volt a nyugatnémet eladó gondja. A Skáláé, mint anyavállalaté pedig: megtartani kiskunhalasi üzemének mintegy félezer bedolgozóját, és tovább termelni, ha kisebb kapacitással is. Hogy a munkaerőt foglalkoztatni tudják, 1984 első negyedében még egy háromhó- naipos tanfolyamot indították annak a kétszáz háztartási varrógépnek a felhasználásával, amelyet a termelési és az oktatási feladatok elvégzésére, kényszerűséghői itthon .vásároltak. Számolva azzal, hogy ha az NSZiK- ból megérkeznek a megfelelő varrógépek, a háztartásiakat el kell majd adni féláron a bizományinak, vagy pedig felajánlják ezeket részletvásárlásra saját dolgozóiknak. Az idő — s különösen a termelésfejlesztésre kiszabott idő — pénz! Mivel a varrógépekkel együtt egy csévélőgépet is várnak, de még az sem érkezett meg, a vállalat ötszáz tonna fonalat Sümegen csévéltetett. A bérmunka nem olcsó. Eddig ötmillió forintjukat emésztette fel. Ennek a fele szállítási költség! O Micsinay György harmincéves szakmai tapasztalattal vezeti a vállalatot. Eredményre törekvő ember, aki az ilyen nehéz helyzettől sem retten vissza, mint a mostani. Határozott egyéniség. A múlt félévben nem volt rest, többször is a minisztériumi főhatóságoknál kilincselni a varrógépek és a csévélő behozatala érdekében. O Július 11-én végre jó hírt közölhetett az igazgató: — Megkaptuk az engedélyt! A gépek 60—70 százalékát augusztusiban vesszük át. Szeptemberre és októberre ide érkezik az utolLappangó lapkák A meggy már lefutott, a fazekakban javában fortyog a sárgabaracklekvár. Ilyenkor a szezon nagy hiánycikke a gumigyűrű és a celofán — bár ez csak a múlt. A korszellemhez hű, felvilágosult háziasz- szony .patentzáras üvegekbe tölti a télre valót. (Annál is inkább, mivel a házgyári lakások csöppnyi kamraszekrényében szinite csak az így eltett befőttek maradnak élvezhetők késő tavaszig.) •A sláger tehát a patentzáras üveg, és a hozzá tartozó fedél, szakszerű nevén lapka. Amiből a tavaly vásárolt az idén már nem jó az üvegekre, mert a konzervgyárak a „négykör- mös” záráséról áttértek a „hatkörmösre”. Kapható tehát — ha kapható — hatkörmös üveg, amihez már csak a hat- körmös lapka kellene. Mint képünkön is látható, az1 üvegekből újabb szállítmány érkezett, ezúttal a SZIG- MA Kereskedelmi Vállalat kecskeméti Arany János utcai üveg-porcelán boltjába, ösz- szesen 4100 darabot hoztak a szállítók a 2,5 és egykilós üvegekből és pár száz tetőt (azaz lapkát) is. A konzervgyáraktól nem lehet beszerezni — mondták az üzletben — így hát egy szemfüles gmk állt rá a lapkagyártásra. — igaz, műanyagból. A hat köröm viszont őket is meglepte, így időbe telik, mire felszerszámozva gépüket, az új típusú üvegekhez is szállítani tudják a fedőt. Addig is mit javasolhatunk? Az időjárásfelelősnek, hogy küldjön zordabb időt, hátha így lassabban érne be az eltenni való. A háziasszonynak? Hogy térjen vissza a celofánhoz vagy kérjen kölcsön a szomszédasszonytól négykörmös lapkát a tavalyi üvegre. A gyárnak? Állítson be nyereségébe egy újabb tételt, mert konzerv jelből most azok is (kényszer)vásárolnak, akik eddig maguk gondoskodtak befőttről. Valamit biztatőt? Tudunk azt is mondani. Októberre megoldódik a lapkagond. só gép is. De ezeknek már csak jövőre látjuk igazán hasznát. Üröm az örömben, hogy csak jövőre. Miért nem sikerült hamarább nyélbe ütni ezt az adásvételt? Miért kényszerül a vállalat a termelés fejlesztésére alapozott 1984. évi tervéről, a 2 millió 564 ezer darab felsőkötöttáru gyártásáról lemondani? Húsz- harminc százalékkal maradnak el az évi terv teljesítésével, ha csak csoda nem történik. Csodában viszont az igazgató nem bízik. Az első félév , termelési eredménye: kevesebb, mint egymillió felnőtt- és gyerxnekpulóver. © Ki mint vet, úgy arat. Változatlanul tartják magukat a közmondáshoz a kötöttárugyártók. Ebben nem változott meg a nézetük. Azzal viszont tisztában vannak, hogy a „vetés” nem mindig könnyű egy ipari üzemnek sem. Fáradsággal, ve- sződséggel jár. Micsinay György igazgató tapasztalta, hogy nehézkes volt a behozatali engedélyezési eljárás i(féi évig húzódott), amit a „Sok bába közt élvész a gyerek'i ügyintézési mód is késleltetett'. - — A külkereskedelmi hivatalokban lassabban intézték az KISLAKÁSÉPÍTŐKNEK iMÓr sorozatban állítják elő a nyergesújfalui eternitgyár egyik új termékét, a szipemitlemezt. A Szilikátipari Központ Kutató és Tervező Intézet és a gyár szakemberei közösen kísérletezték ki a cementből, azbesztből és duzzasztott perlitből készülő új építőanyagot. A könnyű, jó hő- és hangszigetelő és tűzgátló lemez alkalmas belső burkolatok és álmennyezetek készítésére, válaszfalak építésére, acélszerkezetek hővédelmóre és állattartó ketrecek készítésére is. Hagyományos faipari szerszámokkal jól ajakít- ható, fúrható & fűrészelhető. A nyergesújfalui eternitgyár selypi üzemében az idén 200 000 négyzetmétert készítenek a" perlites lemezből és felkészültek a szükség szerinti mennyiség előállítására. ÚJ PÁLYÁZATI FELTÉTELEK Mitől kiváló a vállalat? Minden évben április táján több tucat vállalat teheti ki cégtáblája mellé a Kiváló Vállalat kitüntető emblémáját. Köztük jónéhányan szinte minden esztendőben szerepelnek a névsorban. A Medicoron kívül az ország határain túl is hírnevet szerzett magának a győri Vagon- és Gépgyár, a Videoton, a miskolci December 4. Drótművek. Vajon, mi a titka sikerüknek? Hogyan szerezték meg, tartják évek óta vezető pozíciójukat a vállalatok között hirdetett versenye ben? Másként közelítve, milyen kritérium alapján tűnhet ki manapság egy cég a nehéz külső és gazdasági feltételek között? • Exportra gyártott pulóvert varr össze a TEXCOOP kiskunhalasi dolgozója. (Pásztor Zoltán felvétele) ügyünket, mint reméltük. Egy- egy üzletkötésnél a külkereskedelmi vállalatok főként azt nézik, hogy számúikra mennyit „hoz” egy üzlet. Mondok egy példát: A Skála export jogú anya- vállalat. Jövőre* amikor a nyugatnémet gépekkel növelhetjük a termelésünket, az Egyesült Államokba is szeretnénk exportálás. Kapcsolatba léptünk tehát a HUNGAROTEX-szel. A következő lépésben viszont be kellett vonni az 'üzletbe a TRIGOTEX- et is. Egyszerűbben — kevesebb áttétellel — miért nem exportálhatunk? — teszi fel a kérdést, jogosan, a gazdasági vezető. — A cikket sokan elolvassák. Mit gondol, segít ez rajtunk? — latolgatja az igazgató.— A gépeket most már biztosan megkapjuk. Érdemes a mi ügyünkkel foglalkozniuk? Érdemes, sőt kfell is! Tanulságain okulva, hátha könnyebb lesz ezután — második és 'harmadik nekifutásban — nekik és mások- ■ nah rj^z üzleti- élet 1 akadályain, . rövidebto* Sjlőj aljast keresztüljutni, ivagy éppen — kikerülni azokat! K—1 Fűrészelhető perlitlemez, óriás pala A nyergesújfalui vállalat másik új terméke az úgynevezett takarékos tetőfedő lemez; a fél négyzetméteres palának az alkalmazása azért előnyös, mert fölrakásához kevesebb tetőlécre, deszkára és szögre van szükség, tehát csökkenthető a kivitelezés költsége. Az idén több mint 20 millió négyzetméter különböző méretű tetőfedő palát készítenek Nyergesújfalun, s ebből 7,2 milliót adnak át a kereskedelemnek, a %na- gánépítkezők ellátására. A jelenleg legkeresettebb színes tetőfedő anyagból a tavalyi 2 millióval szemben az idén 3 millió négyzetméternyit szállítanak. A termelés növelését önerőből, a tartalékok feltárásával oldják meg. Megváltozott szabályok Ahogy miniden versenynél szokás, a pályázat feltételeit az Ipari Közlönyben megjelenő felhívás foglalja össze. Ám, a Kiváló Vállalat címért folytatott küzdelem szabályai az Ipari Minisztérium megalakulása utáni esztendőben megváltoztak. Immár két éve, kevesebb, de a gazdálkodás egészét jól tükröző adatok alapjául hasonlítják össze az eredményeket. S már nemcsak egyetlen esztendő kiugró mutatói hozhatják meg a sikert, három év együttes adatai, az ez idő alatt elért fejlődés számít elsősorban. A vállalatoknál összeállított pályázatnak csak egyik ré. sze tartalmazza a száraz számokat, a szöveges 1 részben maga a cég vall munkájáról és eredményéről. Természetesen-elsősorban a különböző mutatók körvonalazzák a leendő győzteseket.. Ezek egyértelműen a gazdaság- politika preferált céljait fogalmazzák meg. Például az értékelés szempontjai közé tartozik a tőkés export éveken át tartó dinamikus növelése, az importkiváltás konkrét eredményei, az anyaggazdálkodásban és az energiafelhasználásban mutatkozó, a vállalat kezdeményezésére megvalósult . megtakarítás. A pályázat szövegébe nem véletlenül kerül be a ,konkrét” jelző. Manapság ugyanis nagyon divatos a * máshol,'' másnál avagy csak közvetett1: módon mérhető megtakarításokat ' emlegetni. Nemegyszer hallani a vállalatoknál járva: „a mi munkánk hasznát a szabályozás labirintusában más cégek zsebelik be”. De a Kiváló vállalati cím csak a legjobbaknak jár, olyanoknak akiknél valutában vagy forintban mérhetők a gazdálkodás eredményei. Szigorú a zsűri A szorosan vett gazdálkodási szempontokon kívül a szociális ellátás, a szocialista brigádverseny alakulásáról szintén számot kell adniuk a vállalatoknak. De a pozitív eredményeiket feltüntető adatok mellett olyan táblázatokat is ki kell tölteni, amelyekről nem szívesen beszélnek egyetlen cégnél sem. Például a szerződéses fegyelem alakulása sokat elárul a gazdálkodás színvonaláról, Ké” pes-e a cég idejében a vevő igényei szerint szállítani, avagy az év végi hajrában fut fel a termelés? Ezeket az ingadozásokat jól tükrözi az évente kifizetett kötbér összege. A mennyiségi eredmények mellett 'a minőség sem maradhat el. Nem mindegy, hányszor térnek vissza a közületi vagy magánvásárlók a hibás, használhatatlan portékával. Éppen ezért a minőségi kifogások miatt adott engedmények összegét is be kell írni a pályázatba. A munkaügyi! bírósági ügyek számáról szintén faggatódzik a szigorú zsűri: ihány esetben ítéltek a dolgozók javára a bírák; s mikor került ki a vállalat győztesen? Mint felsorolásban kiderült, elsősorban a gazdálko" dás minőségi mutatói alapján ítélik meg az egyes vállalatokat. Igaz, a mutatók más-más súllyal szerepelnek az értékeléskor, az egyes adatokat különböző nagyságú szorzókkal növelik, így juttatják érvényre a gazdaságpolitika preferált céljait; például az export növelése és a jövedelmezőség három éven keresztüli változása számít leginkább. A számszerű adatokat számítógép dolgozza föl s adja meg a vállalatok közötti rangsort. De ez még nem jelenti a végeredményt, hiszen nem lenne igazságos pusztán áz „okos masinákra” hagyni a döntést. A maximum tíz oldalas szöveges bemutatkozást a gép rangsorával együtt a szakértőknek , kell értékelniük' Döntésük után az ágazati tagozódásnak megfelelően öt csoport' ban hirdetnek eredményt áprilisban. Külön kategóriákba kerültek az egymással nem vagy alig összehasonlítható cégek. így a versenyben egyenlő eséllyel — bár - eltérő adottságokkal — • indulhatnak. A rendszer tovább fejlődik Az első két év egyértelműen igazolta az új pályázatod rendszert, a' megváltozott értékelési szempontokat. "Sm a tapasztalatok alapján az Ipari Minisztérium és a szakszervezetek illetékesei már dolgoznak a rendszer továbbfejlesztésén. A népgazdasági prioritások fontossági sorrendje változhat, .ezt a súlyozásnál figyelembe kell venni. Másrészt jó néhányon javasolták az év elején hogy a tőkés export teljesítését az eddiginél nagyobb súly' lyal vegyék számításba, és a szocialista kivitel is szerepeljen az értékelés szempontjai között. Az új pályázati rendszer — ahogy a leírtakból kiderül — egy vállalat munkáját, életét átfogóan Veszi számításba, főleg a minőségi jegyek alapján dől el, hová kerül a kitüntetés. Kitartó, magas színvonal^ munka éveken keresztül — valószínűleg „mindössze ennyi” az állandó győztesek titka. L. M. if ' A „VOSZK” bővíti szolgáltatásait A „VOSZK” a Szövetkezetek Kereskedelmi Ipari és Szolgáltató Közös Vállalata 27 évvel ezelőtt alakult. Annak idején á SZÖVOSZ vállalataként kezdte, de 1973-ban átszervezték. Név- és profilváltozás történt, de a rövidítés maradt, ezért kerül hivatalosan is idézőjelbe. Induláskor 101 szövetkezet alapította, jelenleg 186. a tagja. Ebből következik, hogy ez a közös vállalat az egész országot átszövi. Dr. Simó Lászlóval, a vállalat igazgatójával jelenlegi munkájukról, terveikről beszélgetünk. — Mivel foglalkoznak? — Tevékenységünk elég széles körű. Forgalmunkból legnagyobb mennyiséget -- egymil- liárd-kétszázmillió forint értékben — a szörp-, bor- és szeszféleségek adják. Kölcsönzőnk vendéglátóipari eszközöket, az épülettől a felszerelésig. Ipari termelést folytatunk: tésztaféléket gyártunk, hűtőberendezéseket készítünk, ezenkívül munkaruhákat, munkavédelmi eszíközökeit. Papíripari cikkeket is előállítunk, dobozokat, csomagolóeszközöket. Vendégjátóipari gépeket szerzünk be, tartunk karban és . javítunk. — A megyében vannak-e üzemeik? — Egy szeszpalackozónk működik Kecskeméten és egy szeszfőzdénk szintén a megyeszékhelyhez tartozó Ballőszögön. Évi forgalmunk mintegy 60—70 millió forint. — Milyen új törekvések jellemzik vállalatuk jelenlegi munkáját? — Tovább bővítjük szolgáltatásainkat. Főként a kistelepülések és a tanyiavilág jobb ellátását szorgalmazzuk. Első lépésként — egyúttal az országban elsőnek — komplett szolgáltatási megállapodást kötöttünk Bács- Kiskun megye legnagyobb áfészével, a kecskeméti Univerrel. Előzőleg árubemutatóval összekötött megbeszélést tartottunk az áfész és a nagyobb boltok vezetőivel. Áttekintettük az eddigi együttműködést, az élelmiszer- ágazat, a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, szolgáltatások és kölcsönzések tekintetében kialakult kapcsolatokat. Úgy ítéltük meg, hogy mind a két fél részére előnyösebbé lehet itenni a gazdasági kapcsolatokat. Számos kiaknázatlan lehetőséget fedeztünk fel. A megbeszélésünk alapján meg is kötöttük azonnal a megállapodást. — Kaphatnánk erről ikissé részletesebb információt? — A kölcsönös előnyök figyelembevételével úgy 'beszéltük meg, hogy kedvezményeket adunk, például a szörpök, borok, szeszfélék szállításában. ' Felajánlottuk azt is, hogy nyolcféle kézi készítésű száraztésztánk szállítását szervezettebben és olcsóbban oldjuk.meg- Ehhez természetesen á másik fél segítsége is szükséges. Amennyiben a kecskeméti üzletek havonta egy- Szer — esetleg gyakrabban — tudnak fogadni egy gépkocsi rakományt, amely legalább három tonna —> az áfészhez tartozó 12 községben levő üzletek pedig úgy adják megrendeléseiket, hogy egy konténert megtölt, akkor kedvezményeket tudunk adni Hasonlóképpen saját üzemeinkben előállított munka- és védőruhák áraiból némi, engedményt tudunk adni nagyobb, mennyiség megrendelése esetién. A „VOSZK” igazgatója végezetül elmondjla: — Ügy számítjuk, hogy a második félévben ötmillió forint értékű szörpöt, bort és szeszféleségeket szállítunk az említett megállapodás alapján, ezenkívül több minit ötezer tonna kézi gyártású tésztát. A munkaruhákkal kapcsolatban még nem tudunk számokat mondani. Az üzletek vezetőitől is függ, hogy az általunk felajánlott lehetőségeket mennyire aknázzák ki. K. S. 1
