Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

1984. augusztus Z.

PETŐFI NÉPE

ÁRVÁLTOZÁS UTÁN A RUHATISZTÍTÓKNÁL

Megtartani a vevőket

A ruhatisztítás, az ágyneműmosás és -'kölcsönzés az egyik legközismertebb szolgáltatás. Tanácsüléseken, a lakosság és a szakmabeliek köréiben mostanában gyakori beszédtéma. Hogyne foglalkoztatnák az embereket azok a változások, amelyek epe az — életiünket megkönnyítő' — ellátásra hatássial vannak!

A megye 45 településén a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet 51 felvevőhelyen áll a lakossággal kapcsolatban. Az évi mosásért és vegy- tisztításért a megrendelők eddig mintegy 32 millió forintot fizettek a szövetkezet üzletéiben. Az idén, a nyár elején, helyi tanácsi kezdeményezésre Bócsát és Ja- kabszállást bekapcsolták a RU- VESZ szolgáltatásába. Figyelem- ~be véve ezt a változást is, a szövetkezet ez évben 'kétezer garnitúra új ágyneműt vásárolt. A városokban már jól bevált ágyneműkölcsönzés remélhetőleg a falvak lakói között is mind népszerűbbé válik.

238 új ártétel

A RUVESZ szolgáltatói tevékenységére ható változás: 1984. július- 12-től, mint arról olvasóink az Országos Anyag- és Árhivatal és a Belkereskedelmi Mb misztérium közleményéből értesültek, átlagosan 27 százalékkal drágult a mosás és a vegytisztí- tás. Mivel az árintézkedésről a szolgáltatók és a tisztíttatók az , országos közleményből egyidőben szereztek tudomást, ’öt napig tartott, míg a RUVESZ, a megyei tanács kereskedelmi osztályával egyetértésben, kidolgozta az új árjegyzéket. Ezzel, az alig egyhetes késedelemmel a lakosok nyerték. Haladékot kapták a magasabb tisztítási és kölcsönzési árak fizetésére. A szövetkezet viszont veszített. Sibalin István elnök szerint körülbelül 60 ezer forintot, mire a 238 új ártételre azt mondhatták: kész!

Éjt nappallá téve dolgoztak a szövetkezetben, hogy az'ármódo- sításból rájuk háruló teendőket elvégezzék. Ezzel nem sajnáltat- ni akarjuk őket, csupán érzékeltetni: ez a lépés nekik sem volt könnyű.

Mi mennyibe kerül?

— Nézzük most már, Imit mutat az új árjegyzék! — kérem Sibalin István elnököt.

— A mi szövetkezetünknél a mosás díja 25, a vegytisztításé 15 százalékkal nőtt átlagosan. Az ágyneműmosásé valamivel nagyobb mértékben, 28 százalékkal emelkedett. Néhány példa. A frottírtörülközőt 2,60 helyett 3 forint negyvenért, a lepedőt 3,90 helyett 5 forintért, a függöny négyzetméterét a' korábbi 9,50-nel szemben 11.90 fillérért, s a köpenyt 1.60 fillérrel1 drágábban, 8,10-ért mossuk. A munkakábát mosásáért 8 forint 10 fillért (azelőtt 6,50 forintot), a -nadrágért 6,10 forintot (a korábbi ár 4.90) kérünk. Még néhány változás: á télikabát és az öltöny vegytisz- títása 9 forinttal, a női «szövet- ruháé és a zakóé 5 forinttal1 növekedett, egy nadrágot pedig 20 helyett 24 forintért tisztítunk.

— Mennyibe kerül az ágyne- mügarnitúra-kölcsönzés ?

— Huszonkilenc forintba. Ennél 5 forint 30 fillér a növekedés.

— S akik szőnyeget akarnak tisztíthatni?

— Azoknak, négyzetméterenként számítva, július 18-tól 25 forintért végezzük el ezt a szolgáltatást; 3 forinttal többért.

Hogyan fogadták az árváltozást a megrendelők? Vannak-e olyanok, akiket az áremelés más meggondolásra késztetett; i n- kább nem kötnek üzletet ezentúl a RUVESZ-szel, semmint hogy ráfizessenek a megszokott (alacsonyabb) árakra?

Rekord

• A kánikulában sem pihennek a vasalónők a RUVESZ tisztító- üzemében. (Tóth Sándor felvétele)

A fogadtatás

o A kecskeméti Wesselényi utcai ágynaműkölcsönzőhen július 18. és 27-e között 39r”A bérlő jelentkezett) kilenc venhárman pedig felbontották a szerződést. A többi helyen viszont nőtt a kereslet a RUVESZ szolgáltatásai iránt. A Petőfi Sándor utcai szalont huszonegy megrendelő hagyta el, helyükbe viszont harmineketten léptek. Lajosmizsén még szembetűnőbb a változás. Ott negyven új bérlőt szolgáltak ki ágyneművel július 18-tól 27-ig. Természetesen a nyári szabadságok

miatt nem alkothatunk teljes képet a mosó- és vegytisztító szalonok és átvevőhelyek forgalmáról, annyi azonban biztos: az üzlet megy tovább.

Hétfő délelőtt. A Wesselényi utcai kölcsönző helyisége nem azt ■ a képet mutatja, mintha Szijjártá Árpádné kiszolgáló éppen nagyon unatkozna. Érre nincs ideje. Reggel 7 órától nyolcvanon tértek be az üzletbe, és a délutáni zárásig még százhúsz vevőre számít.

— Itt kilencvenhárman bontották fel az ágyneműbérleti szerződést? — hitetlenkedve pillantok körbe a zsúfolt boltban.

— Nem végleg hagytak itt bennünket. Sokán szabadságra mentek — így Szíj jártóné.

A Bem utcai István Béla egyike a szabadságra készülő meg- • rendelőknek. Három garnitúra ágyneműt hozott" vissza.

— Szeretek ide járni. Keveset kell várni. Kívánságomra olyan színű ágyneműt kapok, amilyet

■ kérek. A gombok még .sose hiányoztak. S ha zárórakor érkezem, akkor- is kiszolgálnak.

— Hallott az árváltozásról?

— Igen, valami csekélyebb ösz- szegről van szó, pontosán még nem tudom, mennyiről.

— Megújítja a szerződést?

— A szabadságomról hazajövet, kötök egy másik megállapodást.

— Jó dolog, végtelenül kényelmes számomra az ágyneműbérlet. Otthon sem kerülne olcsóbba, ha magam mosnám, magam vasalnám • az ágyneműket — jegyzi meg Cseh Lajosné.

HAZAI TÁJAKON

A Duna-kanyar új múzeuma

A hegyes-völgyes, festői szépségű Duna-kanyar a művészek és a turisták paradicsoma. Magyarország egyik legszebb vulkanikus hegységének, a Bör- csönynek a lábainál húzódik meg a lankás domboldalakkal körülölelt Zebegény, mely meghitt békéjével sokaknak kínál idillikus környezetet az alkotómunkához és a pihenéshez. A magyar nyelv művelőinek egyik legnagyobbja, 'Kazinczy Ferenc, „regényes völgy”-nek nevezte a zebegényi tájat.

A község belterületén műemléki látnivaló a XIV. századi gótikus templom, valamint a XIX. század első feléből származó öregmalom, amely mellett 1849-ből való kőkávás kút áll. Nem csodá, hogy már a második világháború előtti időszakban is a divatos nyaralóhelyek közé tartozott Zebegény. Napjainkban ugyancsak kedvelt turisztikai központ ez a csöndes vidék. Mind többen fedezik fel szépségeit, értékeit. ^ ,

A kis lélekszámú községben két állandó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Az egyik Szőnyi István Kossuth-díjas festő- és grafikusművész hajdani műteremháza, amelyet 1963-ban emlékmúzeummá alakítottak át. Az 1920-as évek végétől kezdve a festő fő témája Zebegény romantikus környezete, a Duna-kanyar, a zebegényi parasztok világa, minjij m •

s#

'

M

jgj#

. * \—-í

Iuífi

it Tálcát tartó afrikai néger szobra.

9 Hajómodell a kiállításon.

dennapi élete. Képeit bensőséges líra és mély humanizmus hatja át. E korszakának kiemelkedő alkotásai: a Zebegényi temetés, Átkelés a Dunán, Zebegényi est, Szürke a Duna című remekművek.

Hosszú időn át kizárólag az 1960-ban elhunyt művész munkásságát bemutató múzeummal büszkélkedhettek a helybeliek. Farkas Vince nyugdíjas hajóskapitány és felesége érdeme, hogy ez év július 12-én megnyílt a hajózástörténeti állandó kiállítás, a Szőnyi út 9. szám alatt.

Farkas Vince kapitány 28 évig szolgált különféle folyami hajókon. Közben szorgalmasan gyűjtögette a hajózásról szóló szakkönyveket, rajzokat, néprajzi műveket. Saját kedvtelésére elkészítette számos hajó és csónak kicsinyített, faragott mását. Néhány munkáját már korábban megvásárolta a Közlekedési Múzeum és az esztergomi Vízügyi Múzeum. Időközben a gyűjtemény egyre szaporodott, és a tárgyak elhelyezésére már szűknek bizonyult az alkotó lakása. Ekkor a nyugdíjas hajóskapitánynak az az ötlete .támadt, hogy munkáit mások számára is hozzáférhetővé teszi. Feleségével egyetértésben házat vásároltak Zebegényben, amelyet múzeumnak rendeztek be.

A gyűjtemény, melynek minden darabját a házaspár közösen készített, átfogó képet ad a vízi közlekedés fejlődéséről, a természet adta fatörzstől,

, vagy az indián bödöncsónakoktól kezdve a halászhajókon és kereskedelmi gályákon át a legfejlettebb vitorlásokig, megszemlélhetjük a különböző hajótípusok makettjeit. Az érdeklődők megismerhetik, hoRy milyen hajókat használtak a polinéziaiak, az egyiptomiak vagy a föníciaiak, de megtekinthetik a XVIII. században készült angol szállítóhajónak, a híres és hírhedt Bounty-nak a kicsinyített mását is.

A hajózási kiállítás létrehozásához segítséget nyújtott a MAHART és a Közlekedési Múzeum. Ez utóbbi látja el a szakmai felügyeletet is.

Cs. I.

— Zökkenő? — gondol vissza július 18-ra, az új árak bevezetésének első napjára Szijjártóné. — Csak arra emlékszem, hogy akik kiszámolt pénzzel jöttek, azok hazamentek egy kevés pótlásért.

Mit várnak a megrendelők?

Ha a megrendelők nem is repesnek az áremelés hallatán, megértik, hogy 1979 óta ez várható .volt. Azt viszont joggal kérik a RUVESZ-től (és általában minden szolgáltatótól), hogy az árakkal arányos ellátásban legyen részük. Mire gondolnak? Arra, hogy a helyben orvosolható panaszokat a mosás vagy a vegy- tisztítás kapcsán valóban helyben orvosolják. Ne kelljen Ponciustól Pilátusig kilincselniük, lapok szerkesztőségeihez fordulniuk egy- egy vitás ügy eldöntésére. Az udvarias hang, az előzékeny magatartás ugyancsak fontos. A ‘megrendelők kevésbé éreznék költségesnek a RUVESZ szolgáltatásait, ha üzletei mindenhol, szombaton is nyitva állnának előttük, s a bérelt ágynemű hétvégi — nem a használó hibájából történő — visszaadásának elmaradásáért nem terhelnék meg a bérlőt naponként 5 forinttal!

Az ilyen és ehhez hasonló tényezők figyelembevétele — a szolgáltatók és a lakosság kapcsolatának erősítésében — a RU- VESZ-t segítheti abban, hogy vevőit a nehezebb gazdálkodási feltételek mellett is megtartsa.

Kohl Antal

Kerámiakiállítás

Hagyományokat nemcsak ápolni, hanem terem- .

I teni is tudni kell -r kö- . szöntötte Probstner . János bevezető szavat után Soil mogyi György a kiállítást, amely ma egy hete nyílt.

De még inkább a Kecskeméten működő Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió . kezdeményezését, melynek •

... keretében folyamatosan megismerkedhetnek majd az érdeklődök a stúdió ősz- ' tandíjas alkotóinak munkájával. ' y*

Az Erdei' Ferenc Művelő- • dési Központban kiállító ■ holland keramikusművész,

Ben Petersan bemutatkozása rendkívüli, hiSzen a hónap (sőt a nyár) meglehe- j 1 tűsen szegény képzőművészeti eseményekben. Rendkívüli a nyugat-európai, s ■' Amerikában alkotó művész számára is. a találkozás a közép-, kelet-európai közönséggel, de a legizgaima-.

^ sabbnak mégis a közönség számává ígérkezik, aki ha j| érdeklődő és türelmes —.- ritka lehetőségként — bepillantást nyerhet egy ma már túlzás nélkül , nemzet- Égi B közírieít mon^jttirtó y .alfcóij&í’/.) műhely munkájába . - A legkisebb ki álhtóte- rembén' .átható viszony- lag k s számú műnk i egy ” rövid (a stúdióban iétreha-' .■ -* zott) periódus anyaga, A Megállt és az Elemék dialektikáján kívül vqHÉpg| nyi egyetlen témaosópor- • ton belüli elmélyült tanulkönyvek x— Archeológia könyve, Változások könyve •: / csak'.emlélteztfethek fór- ;;

májukban prototípusukra.

.AMeatőségéhez./képest í méltánytalanul rövid ideig

tó kiállítás föltétlenül fi- gvelemi e méltó. aHMBNll ■■■ *

Tetten értelek közönyösség — szégyenkeztem, miután futó pillantást vetve egy új országos atlétikai csúcseredményre, továbblapoztam az újságot. Igaz, csupán ciceró nagyságú cim .(szakmabeliek tudják, hogy az ókori politikusról elnevezett betűfokozatbói kisebb jelentőségű ügyek címeit szedik) hívta föl a figyelmet a szombathelyi Szitás — így — 77 méter 16 cm-es dobására.

A második helyezett Tánczi is jobb eredményt ért el a korábbi rekordnál. Mindössze másfél méterrel maradt el tőlük Vida. Mindhárman a Haladás versenyzői.

A várható rekord néhány- száz embert csábított a Népstadionba.

A legszívesebben a falba vertem volna, a fejemet mérgemben, amikor megtudtam 1948-ban, hogy elmulasztottam egy világrekordot. .Barátaim szívesen elvittek volna a tatai edzőtáboriban rendezett válogatóversenyre. Hiába unszoltak. Este boldogan újságolták: Németh Imre túldobta a világrekordot. öles címek tudatták másnap: Németh Imre: 59 méter két centi! A második világháború után ismét magyar atléta bizonyult valamiben a legjobbnak. Az 1952- es olimpián Csermák József nevét száz- és százezren tanulták meg. Elsőként hajította hatvan méternél messzebb a kalapácsot.

Szitás keresztnevén hiába töröm a fejem, noha sportügyekben eléggé otthonos vagyok, noha több mint egy méterrel repült kezéből messzebb a kalapács;- mint bármikor magyar atlétáéból.

Így is csak magyar rekord, legyintenek sokan.

Igazuk lenne?

Csak?- Ahogy vesszük!

Egyszer és mindenkorra tudomásul kell vennünk: mindent világmércével mérünk. Fenntartással méltathatjuk például a szőlészet korszerűsítését, mert néhány más országban még mindig célszerűbben — tehált olcsóbban, tehát többéit, tehát jobbat — termelnek. Indokolt-e a túlzott lelkesedés az érettségizettek számának , gyors növekedésén, amikor naponta kiderül, hogy középfokú végzettségűek’ ez’rei képtelenek magukat szabatosan kifejezni, a munkájukhoz szükséges jelentésekben, megnyilatkozásokban rontják nyelvünket, .szégyenletes keveset tudnak ennék a népnek a történetéről, nyolcévi nyelvtanulás után képtelenek egy pohár vizet kérni a tananyagban szereplő nyelven. Egy időben a

lakásépítési adatokkal hivalkodtunk, és a részben indokolt örvendezés közben megfeledkeztünk arról: másutt okosabban, előrelátóbban építkeznek.

Töibb elismerés, odafigyelés, nagyobb népszerűség illetné meg szerintem Szitás — beugrott — Imrét. Tízmillió ember közül valamiben a legjobbnak lenni, nem ’csekélység. Újból megpezsdíteni egy ellanyhult atlétikai ágazatot, dicséretes tett. Buzdítani kellene őt is, követőit is: próbálják utolérni, megközelíteni a világ legjobbjait. Sikerülni fog valaha'? Kiszámíthatatlan. Mind nagyobb a vetélkedés, mind többen törnek a csúcsra. Végül is nem az eredmény a legfontosabb: az elhatározás, hogy hozzuk ki magunkból, valamiből, az akkor elképzelhető legjobbat.

Itt ez a szombathelyi példa. Kizárt dolog, hogy az ezerki- lencszázhatvanas években csak ott születtek volna 'kalapács- vétő tehetségek, hogy az Alpokról fújdogáló szélnek, vagy a Gyöngyös patak vizének tulajdoníthatnák ragyogó eredményeiket. Szó sincs róla! Akadt egy hozzáértő, lelkes ember, aki nyilván a maximumot hozta ki az általa kiválasztottakból, a hozzácsatlako- zókból és egy idő után már sikereivel is ösztönzött. Sohasem láttam az edzőt (napilapjaink a nevét sem említik), egy szót sem váltottam vele, de lefogadnám bármennyibe: megszenvedte eredményeit. Elkényelmesedő, mindent és mindenkit „megértő” társadalmunkban az illetékesektől a léhatő legtöbbet kikövetelő, a manipulált látszatokat leleplező, áldozatot, kemény kitartást, céltudatos elszántságot igénylő ember úgy vonzza a konfliktusokat, az irigyeket, a pozíciójukat, forintjaikat féltő nyugisok piszkálódásait, mint a fény az éjjeli bogarakat.

Még viszonylag szerencsések a sportvezetők, mert azért az eredmények helyettük beszélnek, értékelésük független az ítélkezők, az életsorsokat befolyásolok szakmai föl'ké- szültségétől, szempontjaitól, fogékonyságától, személyiségétől.

Közérdek, közérdek, közérdek, nem hangoztatható eléggé, hogy gazdasági, kulturális életünkben minél többször tapsolhassunk olyan teljesítményeknek, mint az említett szombathelyi sportolóké.

Sikerük tanulságait érdemes az élet minden területén érvényesíteni.

Heltai Nándor

A SZERZŐDÉSES ÜZLETEKBEN IS KÖTELEZŐ

Menüfelszolgálás a vendéglátóhelyeken

A legalább két fogásból álló, 40—50 forintnál nem drágább ebéd vagy vacsora sokak számára megoldja a napi étkezés gondját. Az ország csaknem valamany- nyi másod- és harmadosztályú éttermében, vendéglőjében mind a déli, mind pedig 'az esti órákban kötelező legalább kétféle menü felszolgálása. Az idegenforgalmi főidiényben ezenkívül a főváros, £ megyeszékhelyek, valamint a gyógy- és üdülőhelyek elsőosztályú éttermeiben is kínálni kell délidőben egyféle, úgynevezett turistamenüt. Igaz, ez utóbbi általában többe kerül, mint a II. és III. osztályú helyek napi menüi. A kereskedelmi felügyelőségek munkatársai több mint 300 vendéglátóhelyen ellenőrizték, betartják-e — és milyen mértékben — a menüfelszolgálásra vonatkozó immár több mint tízéves .belkereskedelmi miniszteri rendeletet.

Az ellenőrök megállapították, hogy a menük összetétele általában megfelel a "követelményeknek, csupán elvétve tapasztalták, hogy egymáshoz nem illő ételek-- bői állították össze a kínálatot. Az árubeszerzési lehetőségektől, a nyersanyagáraktól függően törekednek az idényszerűségre, bár az idei magas zöldség- és gyümölcsárak szűkítették a menü- választékot is. Ennek ellenére az ellenőrzött helyeknek mindössze 16 százalékában ítélték egyértelműen konzervatívnak, szegényesnek és egyhangúnak a menüket az ellenőrök. Kedvező tapasztalat, hogy egyre több helyen 'kínálnak a kötelezők mellett gyermek-, diák-, katona-, valamint kímélő-, s ahol a feltételek adottak, diétás menüket s mind több vendéglátóhely kapcsolódik be a vasárnapi kedvezményes családi étkeztetésbe is.

A jogszabályban előirt menüfelszolgálási kötelezettségnek viszont -r- a vizsgált éttermek közül — 63 helyen egyáltalán nem tettek eleget, s köztük — különösen a fővárosban — több közismert és elismert éttermet találtak az ellenőrök. Ezek többsége szerződéses vagy jövedelemérdekeltségi formában működik. Az üzletvezetők mulasztásukat döntően a kereslet hiányával magyarázták, a vizsgálatok során azonban arra is fény derült, hogy nincsenek tisztában kötelezettségeikkel, ahban a hitben éltek, hogy rájuk a menüfelszolgálási rendelet nem vonatkozik. Az új érdekeltségi formában működő vendéglátóhelyek vezetőit az átálláskor a vállalatok illetékesei többnyire nem tájékoztatják, illetve a szerződésekben nem rögzítik a menüértékesítési előírásokat.

A vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt a kereskedelmi . felügyelőségek 58 vendéglátóipari dolgozóra ‘ 88 ezer forint pénzbírságot rótták ki, huszonhatot figyelmeztetésben részesítettek, tizennéggyel szemben pedig vállalati fegyelmi eljárást kezdeményeztek. A tapasztalatok alapján a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főosztálya megvizsgálja, hogyan alkalmazható a menüfelszolgálásra vonatkozó miniszteri rendelet az új vállalkozási formákban működő vendéglátóhelyékre.

.T