Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

1984. Július 8. • PETŐFI NÉPE • 3 A folklór Gémes Gábor — A készenléti szolgálat beve­zetéséiig éveken át szinte egyedül javította a sínszakadásokat. Mun­kaszüneti napokon, éjszaka érte­sítésünkre azonnal jelentkezett, s keményen dolgozott a helyreállí­tásnál. Munkájára a szorgalom, a gazdag gyakorlati tapasztalat, a kezdeményezés és a felelősségvál­lalás a jellemző ... ELADJÁK A RÁFIZETÉSES GYÁREGYSÉGEKET — KEDVEZŐBB HELYZETBEN A VOLT IGV-DOLGOZOK Az NDK-ból érkezett a Schlitz vidéki Ifjúsági és Néptáncegyüttes. ünnepe A Kiskunhalasi Pályafenntar­tási Főnökségen, ahol Horváth Lajos dolgozik, igen célratörő a kollektíva. Huszonháromszor ér­demelték már ki a kiváló címet. A megye vasútihálózatának 80 százalékán, de Pest és Tolna me­gye egy részén is ők tartják kar­ban, s felelnek a pálya üzembiz­tonságáért. Földi Gyula mérnök- tanácsos, a pályafenntartási fő­nökség vezetője ezt mondta Hor­váth Lajosról: • Török kardtánc, bemutatták a Segmens Ankarai Klubszövet­ség Együttes táncosai. • Galga menti táncokat mutatott be a budakalászi gyerekcsoport. ÚJSÁGHÍR: a 34. Vas­utasnap alkalmából Hor­váth Lajost, a Kiskunhala­si Pályafenntartási Főnök­ség kovács szakmunkását Kiváló Vasutas kitüntetés­ben részesítették. Horváth Lajos, a mindenes. Így jellemezték a pályafenntartási főnökségen. Elégedett ember-e, ötlött fel bennem1, hiszen télen- nyáron, fagyban, hőségben vagy a pályán, vagy a mellette lévő so­rompóknál kell dolgoznia, legyen akár éjszaka, akár nappal. Az állomástól nem messze, az egyik sorompónál találkoztunk. Mind­járt meg is kérdeztem: — Elégedett ember? — Igen, az vagyok, hiszen min­dig azt csináltam, amit szeretek. Egy kisiparosnál tanultam a ko­vács szakmát, azután Budapesten folytattam a Ganz-MÁVAG moz­donygyárában. Katonának a ha­tárőrséghez hívtak be, s ott pat­kolókovács voltam. A Kiskunha­lasi Pályafenntartási Főnökségre leszerelésem után, 1956. decembe­rében jöttem dolgozni, kovácsnak. Itt elvégeztem a láng- és ívhegesz­tői tanfölyamot, nyolc szakvizsgát tettem. — Azt mondták, hogy minde­nes. Mit takar ez a szó? Azt, amit értünk alatta — ne­vetett. — Ha kell, a műhelyben dolgozom, kovácsolom a pálya- fenntartáshoz szükséges kézi vagy speciális szerszámokat. Munka ködben törnek, szakadnak az alkatrészek, ezeket is én ja­vítom meg. Nyáron a hegesztett sínek, főként az ívekben, a hő hatására deformálódnak, emiatt ki kell vágni egy-egy szeletet. A kitérők berakása is az én dol­Mit adhatnak vissza a mégoly kitűnő fel­vételek az olyan nagyszabású folklórünnep­ségek hangulatából, mint a bajai, a kalocsai? Miként sűríthető néhány képbe a me­gyénkben négynapos találkozó számos ren­dezvénye? A rebbenő tekintetet, a röppenő mozdulatot ringó szoknyák kacérságát, a robosztus férfi- táncok eredét a képriportunk is csak érzékel- tetheti. ' . pHranl Mégis bízunk abban, hogy összeállításunk a résztvevőkben, a nézőkben felidézi az él­ményeket. A látványos, színes forgatagról, nagyapáink, nagyanyáink dalait hitelesen megszólaltató énekkarokról, a kiállított, ki­virágzó térítők, a faragott használati tárgyak szépségéről csak lapunkból értesülő olvasóink pedig megsejtik a Duna menti folklórfeszti­válok jelentőségét. • A Bagi Mu­harai Elemér Népi Együttes nem először jár megyénkben. (Fent) • Birinyi József a Népművészet mestere a népdalkörök és népze­nei együttesek bajai bemutatóján. (Ezt a felvételt Sörös Mihály ké* szi tette.) Szerszámot kovácsol, sorompót javít gom. Itt van még a sorompók karbantartása, javítása, beállítá­sa. Ez is rám vár. Általában a mű­helyben dolgozom, de ha a vona­lon hiba van, motorra ülök, és in­dulok, mert a sorompó biztonsági berendezés, a javítás nem válhat soká. — Éjszaka és a pihenőnapokon is igényt tartanak )a munkájára? — Ez elég sűrűn előfordul. Ha­vonta kétszer, péntek délutántól; hétfő reggelig ügyeleti készenlét­ben vagyok, otthon kell lennem. Miután én általában otthon va­gyok, akkor is megtalálnak, ha éppen nem én vagyok szolgálat­ban, s az természetes, hogy jö­vök, ha hívnak ... Heti átlagban 50—60 órát dolgozom1, mert javí­táskor nem nézhetem az órát. Amíg el nem készül a munka, csinálni kell. Télen, tudja, mikor az a nagy hófúvás volt, este tíz órakor ugrottam ki az ágyból. Hajnali két órára értem ki Jász- szentlászlóra. A sorompóműköd­tető lánca szakadt él. Mondták: ne kínlódjam vele. Nem hagytam annyiban a dolgot, gázolajjal el­olvasztottam a havat, összekötöt­tem a láncot, a sorompó műkö­dött. Reggel öt órára értem haza, de, három óra múlva ismét men­nem kellett, mert Mátéháza-pusz- tánál egy tehergépkocsi megcsú­szott, s összetörte a sorompótartó oszlopot, délre ezzel is végeztünk. — Mivel tölti a szabad idejét? — ötvenegy éves vagyok, egy fiam és egy unokám van. öt év (Pásztor Zoltán képriportja) óta minden szabad időmet a csa­ládi házam építésével töltöttem. Néhány napja fejeztük be telje­sen. Most már csak a kertben van munka, de a fordításon és az ön­tözésen kívül másít nem enged csinálni a feleségem, ö is a vas­útnál dolgozik, személy^pénztá- ros... A szenvedélyem a mun­kám, kedvemet lelem benne, ezért is hívnak mindenesnek. Otthon is mindig bütykölök valamit, én készítettem el a központifűtést és a kerítést is. # Rév Lajos, az OKISZ elnöke, az MSZMP KB tagja nyitotta meg a nagy találkozót. az MSZMP KB tagja — Megbecsülik? — Nem panaszkodihatom. A pá­lyafenntartási főnökségen ne­kem a legmagasabb az órabérem, huszonkilenc-hatvan, de nem ez számít, hanem a bizalom. Én ön­állóan dolgozom, felelek minden varratért, csavarért, berendezé­sért, ami a kezem alól kikerül. Kommunistaként tisztában va­gyok azzal, hogy számítanak rám, s én ehhez tartom magam. Néha éjszakánként felébredek, s tud­ja min gondolkodom? Hogyan le­hetne ezt vagy azt jobban meg­csinálni? Régóta figyeltem, hogy a sínfúrógépekből — ezeket a zózott kövön húzzák — elfolyik az olaj, s a berendezés gyorsan tönkremegy. Nem volt nehéz rá­jönni: ha egy védőlemezt szere­lek alá, nem szakadnak le a kar­telt tartó csavarok. Erkölcsi meg­becsülés? Négyszer kaptam meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, a Ma­gyar Államvasutak Szolgálatáért bronz- és ezüstfokozatát is át­vettem már, 1976-ban pedig az Érdemes Vasutas kitüntetést... A Bezons Folklórcsoport menettánca a kalocsai főutcán. • Bolgár folklór az I. István úton... Képünkön: a Nicola Vaptrazov ének- és táncegyüttes két tagja. KEZDEMÉNYEZÉS ÉS FELELŐSSÉG Az új gazdák első lépései Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat évek óta veszteségesen termelt, ezért a kormány Gazdasági Bizottsága ha­tározatot hozott a vállalat helyzetének meg­változtatására. A döntések természetesen az IGV kecskeméti, fülöpszállási és kiskőrösi gyáregységeire is vonatkoznak. A kiskőrösit a Telefongyár vette át. A fülöpszállásit az MMG AM — fővárosi székhelyű — tüzelés- technikai gyáregysége. A kecskemétit az MMG Automatikai Művek kecskeméti ve­zérléstechnikai gyára. A jelenlegi helyzetről Szakolczai Istvánt, az MMG AM megyeszékhelyi gyárának igaz­gatóját kérdeztük. — A volt IGV kecskeméti telepét megvásároljuk. — A folyamat elején tartunk: leltárt kell készíte­ni, meg kell határozni az eszközök értékét. Ez nem me,gy a szándékaink szerinti gyorsasággal, és egye­lőre bizonyos jogi formulák sem tisztázottak. — A gyárat megvették. Mi lesz a dolgozóival? — Az elmúlt másfél hónapban ezt tartottuk a legfontosabb kérdésnek, minthogy csaknem félezer ember sorsát érinti. Hatékony foglalkoztatásuk a mi feladatunk: egy részük már dolgozik a gyá­runkban. — Mit? — Elsődleges feladatuk most az új munka meg­ismerése, megtanulása. A volt IGV-sek közül sokan már önállóan dolgoznak új helyükön, műszerszek­rényeket szerelnek, és biztonsági gázcsapokat. A műszakiak — csaknem harmincán — szintén be­kapcsolódtak a mi munkánkba, több mérnököt gyártmányfejlesztési feladattal bíztunk meg. — Az MMG AM-ben tehát egyelőre csak a volt IGV-sek egy része kapott munkát. És a többiek? — A volt IGV^ben program szerint folyik a te­vékenység, júniusban például 250 elektronikus pénztárgép készült el. Munkája mindenkinek van, az MMG-hez kerülésük semmiféle hátránnyal nem jár, ez egyaránt vonatkozik munkajogi és szociális helyzetükre. Állíthatom, ho,gy a korábbinál kedve­zőbb körülmények közé kerülnek. Az IGV kiskőrösi gyára is ráfizetéses volt. Igaz­gatója, Kudron László azonban bizakodva nyilat­kozott a jövőről: — Fénymásolókat, és — pénztárgépekhez —, úgy­nevezett „szerelt egységeket” készítettünk a „régi felállásban”, de itt, Kiskőrösön fogalmunk sem volt, hogy milyen hatékonysággal. A szanálási bi­zottság március 31-i bejelentését, amely szerint a vidéki gyáregységeket eladja az IGV, örömmel fo­gadtuk. Később értesültünk arról, hogy — könyv szerinti értékben — a budapesti Telefongyár veszi át gyáregységünket, de ez jogilag eddig még nem rendeződött. — Az új gazda megváltoztatja az itteni termelé­si szerkezetet? — Igen is, meg nem is: az IGV termékeinek égy részét megörökölte a Telefongyár,' és ezeket — az eredeti szerződések alapján — az idén tovább gyárt­juk. Új terméket az év utolsó negyedében állítunk elő. Ez ugyan nagyobb szakértelmet kíván tőlünk, de magasabb jövedelmet is hoz. — Honnan tudják ezt? — Dr. Koncz Károly, a Telefongyár vezérigazga­tója munkásgyűlésen biztosította dolgozóinkat ar­ról, hogy fizetésük gyorsain emelkedik, s hamaro­san eléri a gyár pesti alkalmazottainak színvonalát. Ennek érdekében mi is teszünk: két forrasztó-sze- relő tanfolyamot szerveztünk. Dolgozóink négyhó­napos telefongyári szakmunkásképzésben sajátít­ják ef az átálláshoz szükséges további ismereteket, miközben megkapják korábbi átlagkeresetüket. — Milyen most Kiskőrösön a hangulat? — Megszűnt az elvándorlás, megnyugodtak a ke­délyek — ez azért említésre méltó, mert csak az el­múlt három évben 250-en kerestek maguknak új állást. Most négyszázkilencvenen vagyunk. — Korábban nem tudták mérni saját hatékony­ságukat. Ezentúl igen? — Mivel önelszámoló egység leszünk, pontosan tudjuk majd, hogy mit és mennyiért csinálunk. — Mi lesz az új termékük? — Nyomtatott áramköri lápokra szerelünk elekt­ronikus alkatrészeket, és ezeket bemérjük. A volt IGV kecskeméti és kiskőrösi gyárának át­szervezése, a termékszerkezet átalakítása még csak az elején tart. Az MMG és a Telefongyár céljai vi­lágosak: munkát adni a hajdani IGV-seknek. más­részt pedig megtalálni a maguk számítását is. Eh­hez olyan termékek .kellenek, amelyekre van igény, előállításuk jövedelmező, és vevőt bel- és külpia­con' egyaránt csábítanak. Cs. I.—Cz. P

Next

/
Thumbnails
Contents